Új hozzászólás Aktív témák
-
Speciali
tag
Meg tudod csinálni?
-
Armahun
addikt
Minél csomósabb, színesebb annál szebb.
Magamnak beraktam a kékült tölgyet is. Szerintem jót mutat benne.
Másnak viszont nem tennék. Az emberek állt. műanyag minőséget akarnak.Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezésében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
mdk01
addikt
válasz
Bokrász
#13295
üzenetére
Kicsit öregecske lehetett már az a tölgy, vagy alapból gombás volt. Sztem ez olyasmi gombásodás lehet mint ami a kőrisnél szokott lenni.
Ha reklamált a megrendelő akkor mond neki hogy ezért fa a fa mert változatos ami igaz is.Én mikor vettem a kőrisparkettámat próbáltam a minél szebbre törekedni, de az I.o. nem kellett volna, mert az annyira szép volt hogy annyi erővel vehettem volna lamináltat is.
Személy szerint kiegyeztem volna a gombás kőrissel is mert attól hogy el van színeződve csíkokba nem ront a fa mechanikai tulajdonságain csak némelyek szemében az esztétikain...viszont ettől változatosabb és szerintem jobb. -
Armahun
addikt
válasz
Bokrász
#13294
üzenetére
Szerintem azért, mezt vastagolásnál úgyis legyalulod amit szétkentél ragasztót, tegát nem marad a lakk alatt.
Azért kérdeztem, hogy könnyebb-e, mert találkoztam hasonló mintás tölggyel és az is könnyebb volt.
Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezésében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
Bokrász
csendes tag
-
mdk01
addikt
válasz
szaszlaci
#13269
üzenetére
Na de miért csak hónapok után jött elő?? (De lehet, volt egy év is, most vettem észre.)
Azért mert a fa mozog és a folyamatosan változó páratartalomra megvan, hogy milyen ragasztási minőségnél mikor reagál.Sőt, azt gondolom, faragasztó esetén nem csak lehetne, hanem kötelező lenne.
Nem kötelező, de úgy is jó. Nem azért nem ragad rá mert nincs megcsiszolva.Csak tudnám, hogy csinálták meg a kb 100 éves bútoroknál az intarziás furnért olyan minőségben, hogy ma is tökéletes. Felületkezelni is csak politúrral tudták.
Azért mert akkor csontenyv volt és teljesen más hogyan működik mint egy manapság használatos általános diszperziós ragasztó. Megvan, hogy melyiket hogyan kell használni és mivel kell, lehet felületkezelni.
Pl. a csontenyv alá a ragasztandó felületet fel kellett borzolni, mert annak a ragasztónak felület kellett, mivel a kémiai kötése nem úgy működik mint a diszperziós ragasztónak.
A diszperziós ragasztónak pedig a sík felület kell, mert az úgy lesz a legerősebb tehát nem kell csiszolni, de úgy is jó lesz. -
Bokrász
csendes tag
[és ilyen
]Decemberben kértem tanácsot szegőléc ügyben,[ilyen]lett 1600 méter
[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz
Bokrász
#13277
üzenetére
Kőrisnek elmenne, tölgynek ...hát nem túl szép. Mint ha döglött, fülledt lenne, tele szíjáccsal. Ragasztótól nem lesz ilyen.
Amúgy jól megcsináltad, kár az anyagért. De ha tetszik a tulajnak, akkor gond egy szál se.Használj Firefoxot, az Eproler kacadék.
[ Szerkesztve ]
-
Armahun
addikt
válasz
Bokrász
#13276
üzenetére
Alul rákattintasz a kép gombra és oda beilleszted az url-t majd ok.
Ha kattintható képest szeretnél kijelölöd az előbb beillesztett kép kódját, rákattintasz a link gombra és oda beilleszted a megnyitni kívánt címet.Ez a tölgy könnyebb volt a szokásosnál nem?
Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezésében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
-
Speciali
tag
válasz
Bokrász
#13272
üzenetére
Hol kell keresni az elszíneződést? Én nem látom. És ez szerintem nem tölgy, hanem kőris, legalábbis a kép szerint, ahogy látni.
Lehet annyira elszínezte, hogy kőris lett belőle?
A tölgy ha vassal érintkezik, és nedvességgel (ragasztóval), akkor fekete színt ereszt a csersav miatt. De ilyen nyomokat sem látok a képen.A második link nem jó.
Újra megnézve a képet, nagyon világos az a tölgy, Ennyire beleraktad a szíjácsot, vagy ez lenne az elszíneződés? Jó tarka, az biztos.
[ Szerkesztve ]
-
Bokrász
csendes tag
[URL=http://www.kephost.com/view3.php?filename=pdluuvvasp08iumwqye6.jpg][IMG]http://www.kephost.com/images4/2012/2/11/pdluuvvasp08iumwqye6_tn.jpg[/URL]
[URL=http://www.kephost.com/view3.php?filename=pdluuvvasp08iumwqye6.jpg][IMG]http://www.kephost.com/images4/2012/2/11/pdluuvvasp08iumwqye6_tn.jpg[/URL]
[ Szerkesztve ]
-
jimy_l
tag
válasz
szaszlaci
#13269
üzenetére
No, még egy gondolat a hifizéshez. Az egyik asztalos haverom mesélte, hogy ecce ő is csinált megrendelésre dobozt. Bonyolult labirintus rendszert kellett a doboz belsejébe tennie. De ott a megrendelő hozta a terveket.
Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.
-
thyeby
őstag
válasz
szaszlaci
#13269
üzenetére
Próbáld ki más fafajból készült furnérral.
Ha türelmes vagy, szépen ki fogsz mindent tapasztalni. Csigavér!
Márton111 kolléga leírta, hogy otthon miként furnérozott hőprés nélkül - jóval nagyobb felületet, mint amekkorára neked szükséged lesz. Közülünk azt hiszem, neki van legnagyobb tapasztalata furnérozásból, ráadásul a szakmája műbútor asztalos.A régiek enyvvel dolgoztak, nem faragasztóval. És azt is tudni kellett nagyon, mert én bizony már találkoztam elég sok olyan régi furnérozással, intartziával, ami nem bírta az idők próbáját. S amelyek bírták? Azok a szakemberek már nem élnek, akik készítették. Van is, volt is ennek elméleti alapja, de a furnérozás lelkét úgy tanulja meg az ember fia, hogy ellesi a mesterétől.
Láttam egy filmet, ahol egy fiatal fiú intarziát készített. A ragasztásnál sokat trükközött. Volt, hogy vízzel bekente a fát kívül, hogy pontosan illeszkedjen, volt, hogy átfedést csinált, és szikével vágta össze a már felragasztott darabot, s volt, hogy melegítette a fát ragasztás közben. Bonyolult, cizellált formákat rakott ki sokféle fafajból. Nos, ha ez megvalósítható hőprés nélkül, hát nehogy már egy homogén hangdoboz ne legyen korrektül megvalósítható!
Azonban a te eseted annyiban nem hasonlítható sehogyan az antik furnérozáshoz, hogy akkor nem is létezett se forgácslap, se MDF. Ma viszont nem létezik bejáratott technológia, miként lehet e-két anyag házasításával garantált minőséget készíteni - s lehet, hogy ez lesz a te szerencséd!
Több fa van, mint asztalos!
-
szaszlaci
addikt
válasz
thyeby
#13265
üzenetére
"gyorsan megfogta, visszaszáradva pedig ott a repedés"
Na de miért csak hónapok után jött elő?? (De lehet, volt egy év is, most vettem észre.)jimy_l: Jó reggelt! Sőt, azt gondolom, faragasztó esetén nem csak lehetne, hanem kötelező lenne.
Csak tudnám, hogy csinálták meg a kb 100 éves bútoroknál az intarziás furnért olyan minőségben, hogy ma is tökéletes. Felületkezelni is csak politúrral tudták.
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
thyeby
őstag
válasz
szaszlaci
#13256
üzenetére
"Egy korábbi furnérozásomnál megjelent pár picike repedés mostanra"
Úgy gondolom, ez attól van, hogy a fa másképp mozog, mint az MDF., vagypedig, ami szintén nem elképzelhetetlen, nem elég száraz fát ragasztottál - a ragasztó megnedvesítette, aztán gyorsan megfogta, visszaszáradva pedig ott a repedés.
Valóban igaza van mdk01 kollégának, hogy ezt hőpréssel való csinálni, de rajtad ez mit sem segít. Szépít a dolgon talán, ha kétoldalasan kened (előbb az MDF! - hogy amíg azt kened, ne sok ideje legyen a furnérnak vizet inni), vékonyan kened, gyorsan kened. Másik dolog, amit megpróbálnék, hogy most akkor nem kétoldalasan, hanem csak az MDF-re, picikét vársz, hogy induljon meg a ragasztó, aztán prés. Érezni próbáld ezeket a dolgokat - lelke van a fának is, a ragasztónak is. Ha illedelmesen mutatkozol be nekik, biztosan megértik, mit is akarsz.Több fa van, mint asztalos!
-
szaszlaci
addikt
válasz
Márton111
#13261
üzenetére
Amiről a kép van, az nem minta, hanem egy kb egy éve készült doboz, faragasztóval. A repedés hónapok után következett be. Valamelyik részt vasalóval tettem, valamelyiket hagytam száradni préselve. Nem tudom, melyik lehet, ami megrepedt.
Nem pont a kontaktragasztó, ami tuti nem fog repedezni hónapok múltával?■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Márton111
aktív tag
válasz
szaszlaci
#13260
üzenetére
A mintákat számozd be, és írjál mindegyikhez egy kis kórlapot, (számozva)akkor tudni fogod később ( is ... ) melyik hogy készült...Szerintem a kontaktragasztó, eleve adottság,gyengesége miatt repedt meg, ha amúgy korrektul rápréselted, és kellő mennyiséget, és optimális száradási idő után nyomtad össze.(Esetleg az eltérő nedvességtartalmak dolgoztak,de egy jó ragasztó megfogja a furnért).Ha hirtelen melegre tetted attól is megrepedhetett,szétszáradt.
[ Szerkesztve ]
-
szaszlaci
addikt
válasz
Márton111
#13258
üzenetére
"forgácslap, masszívabb eggyel mint az MDF, és nem eggyel olcsóbb!"
És még a hangja is jobb. Csak sokakban az van, hogy a forgács szar, az MDF meg a jó. Szóval nem sok beleszólásom lehet.
De azért az MDF mellett szól, hogy sokkal könnyebb vele dolgozni, ha pedig festettem volna, sokkal jobb a kiinduló felület.A furnérnál nekem az egyik oldalon, amit nem tudom, hogy vaslóval felrakott vagy simán száradni hagyott, megjelentek ilyen kis repedések valahány hónap után. Nem az aprók a lakkban, hanem a durvább a furnérban. Ilyen kockázatot meg ugye nem válalhatok.
(A kép kattintható!)
mdk01: "Na további jó kísérletezgetést."
Remélem, lassan már a munkafázis is elkezdődik[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Márton111
aktív tag
15 éve csináltam ,anyukámnak (már van rajta kis sérülés, majd lejavítom)varrógépasztal újrafurnérozás , (mert leázott szegény) magam összevágta színjátszó diófurnérral
Ha innen nézed az egyik L alakú 45fokban vágott szegélyrész sötét a szemben levő világos, ha túloldalról nézed akkor megfordulnak és ami sötét volt világos lesz , és viszont.Ugyanígy a kis csomók egyik oldala sötét , a másik oldala világos, másik oldalról nézve megfordul a sötétből világos lesz , és viszont
A fotókon látszik , mert jobbról, balról , szemből készültek ( a fénynek a mókához oldalról kell beesnie)(kéziprésben préselve csináltam = pillanatszorítók és sík panelek közt synturit faragsztóval (osztrák synthesa gyár terméke)
[ Szerkesztve ]
-
Márton111
aktív tag
válasz
szaszlaci
#13256
üzenetére
A jóminőségű, ( van csomagolásra ,ládagyártásra rosszabb minőségű) forgácslap, masszívabb eggyel mint az MDF, és nem eggyel olcsóbb!
Viszont ha az élét le akarod marni mintára, akkor éllécezni, T-lécezni kell.Valamit-valamiért.
A masszívság nem (karatés) törésre értendő ,hanem arra hogy lapjára nem hasad annyira mint az MDF, legalábbis a felszín közelében , ( a közepe fele ritkásabb anyagból van már, de még az is erősebb mint az MDF-nél)[ Szerkesztve ]
-
mdk01
addikt
válasz
szaszlaci
#13256
üzenetére
Hátrányként azt tudom mondani, hogy leszedéskor az MDF felső rétegét tépte ugye le, ami nem túl erős.
Ha nem a ragasztásnál vált el a két anyag akkor az teljesen jó.A többi az MDF hibája.Minden esetre a magam részéről azt hiszem, maradok a Holz 2070-es kontaktragasztónál.
Igen inkább legyen kicsit szakszerűtlen, mint xar az egész. Ha az működik neked akkor ne varriálj.Egy korábbi furnérozásomnál megjelent pár picike repedés mostanra, ami pedig megengedhetetlen.
Ezért is írtuk, hogy nem annyira egyszerű(lehetetlen) prés nélkül diszperziós ragasztóval szépen furnért ragasztani.Na további jó kísérletezgetést.
[ Szerkesztve ]
-
szaszlaci
addikt
válasz
szaszlaci
#13247
üzenetére
Furnér + gyors faragasztó + meleg szoba + szorítás + 24 óra száradás a radiátor mellett.
Sokkal jobb lett a kötés. Hátrányként azt tudom mondani, hogy leszedéskor az MDF felső rétegét tépte ugye le, ami nem túl erős. Persze nem hinném, hogy ez a felhasználás alatt bármilyen hátrányt jelentene, illetve ez már nem a ragasztás reszortja.Minden esetre a magam részéről azt hiszem, maradok a Holz 2070-es kontaktragasztónál.
Egy korábbi furnérozásomnál megjelent pár picike repedés mostanra, ami pedig megengedhetetlen. Ezt meg jó esetben is csak hónapok után venném észre, nagy felületen.■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
thyeby
őstag
Hat darab.
Meg egy ilyen. De ezt nem szeretem, pedig drágább volt. Miután rögzítetted, visszakottyan. Ha nagy türelemmel sikerál eltalálni a tizedeket is, hát sokáig nem babrálom. Most két éve be van állítva egy asztalba egy késsel, és szerintem akkor lesz kioldva, ha élezni kell a kést. Ominózus kés egyébként elég nagy (R=9,5) rádiuszmarókés, amit a már sokat említett Extool készletből halásztam ki. Eszméletlen sokat mart, és nem üt. Ha nem tudnám, hogy ez nem Dimar, észre sem venném, olyan finoman fut és vág.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
fero02
#13251
üzenetére
Ja!
Ilyenkor, január-februárban kell szerszámot vásárolni!
Egyébként most volt téma vagy 3 hete itt, hogy a Metro-ban ugyanez 20-ért volt kofferostól - vettünk is néhányan néhányat. De aki lemaradt volna akkor, annak itt az újabb lehetőség. Majd nyáron 30 körül lesz csak az egész országban - láttam én ezt már 34-ért is.Több fa van, mint asztalos!
-
fero02
nagyúr
-
Márton111
aktív tag
Tévedsz.A nyitott idő az, amikor felkented a felületre,ott mennyit bír ki,a két darab összeillesztése előtt(kivéve persze ha túl száraz a felület,, és a ragasztó meg vékony, mert akkor idő előtt berántja,ilyenkor kisebb a nyitott idő, meg mint mdk01 is írja hőmérsékletfüggő, és (én a mennyezeti ventillátort ki kellett kapcsoljam ,mert 35 fokban túl hamar (1-2perc alatt túlszárította az arbacollt az asztalra tett, géppel kent panelen,mielőtt betettük a présbe)szóval a léghuzat is számít.
[ Szerkesztve ]
-
thyeby
őstag
"de talán ez lehet a nyitott idő?"
Azt nevezzük nyitott időnek, amikor kiöntöd petricsészébe a ragasztót, és ott lehet 5-10 percig felhasználás előtt. Amíg a vödörben/flakonban van, akkor még zárva van, amikor összeillesztetted a fát, akkor már zárva van. A nyitott idő az az intervallum, amíg a kötés/térhálósodás/szilárdulás/száradás be nem indul.
Névleges száradás pedig az optimális körülmények közötti száradási idő. Esetünkben 20 celsius fokon, és számított nyomóerő alatt D3 vízállóságú ragasztóknál általában 15-20 perc.
Végleges száradás/kötés, amikor már nem tud mégjobban száradni/kötni, a kémiai folyamat teljesen befejeződött. Ez kábé 24 óra 20 fokon.
Több fa van, mint asztalos!
-
szaszlaci
addikt
Köszönöm az ötleteket, holnap csinálok egy próbát melegebb helyiségben.
Ezek csak próbák voltak, kíváncsi voltam, mit művel préselés nélkül! Volt benne olyan is, ahol az 5x5-ös darabot egy párhuzamszorítóval húztam rá jó erősen. (Egy nyomás elosztását szolgáló lappal, értelemszerűen.)
Annak idején jobban eláztattam a furnért, mikor egy dobozt vontam be vele, és azt akárhogy szorítottam, púpos lett és repedt. Az lepett meg, hogy itt mind lényegében hibátlan lett, még az olyan elképesztő darab is, amit csak rányomtam, és a saját "súlya" alatt hagytam száradni.A ragasztóra 8-10 perc száradási idő van írva, és 24 óra, mire "teljesen kész lesz".
A próbát bő fél nap után végeztem.
Na de majd holnap.. Meg nagyobb darabbal, attól félek én is.[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
mdk01
addikt
válasz
szaszlaci
#13240
üzenetére
Nem akarlak elkeseríteni de ez mind sztem csak látszólagosan hibátlan.
Nem tudom mi az a névleges száradás, de talán ez lehet a nyitott idő?
Gondolom ez diszperziós faipari ragasztó.
8-10perc egy diszperziós ragasztónak kevés ahhoz rendes kötés alakuljon ki két anyag között-.(és most itt nem ér a nyári 30fokban két 5% nedvességtartalmú fenyőfa összeragasztásával jönni )
Kötési idő függ a ragasztó gyártójától, a ragasztó vastagságától, a levegő és az anyag hőmérsékletétől, a fafajtól, és préselési erő nagyságától. Diszperziós ragasztó esetében betartva az alapvető ragasztási szabályokat 15-40perc préselési idő kell...préselési.Kicsit sztem is felületesen vetted ezt a ragasztást, de ez nem a te hibád lásd utolsó sor.
Próbáld meg a következőket:
1. Ragassz nagyobb felületeket mert a hangfalaid sem 5.x5cm-es négyzetekből fog állni
2. vizezd be egy szivaccsal és nézd meg hol púposodik fel... ha nem préseled meg rendesen, (márpedig egy prés nélkül furnért jól felragasztani nem igazán lehet) akkor tuti szücsös lesz.
3. 24óra után kezd el egy vésővel vagy vmivel felfeszegetni a furnért és nézd meg hol mennyire ragadt rá.
Bónusz, ha rám/ránk hallgatsz akkor hagyod a francba a diszperzióragasztóval való furnérragasztás, prés nélkül.Úgy gondolom látnod kellene hogyan működik a furnérozás szakszerűen, hogy érezd és lásd a különbséget.
[ Szerkesztve ]
-
Márton111
aktív tag
Miután Szaszlaci azt írta szűcsösödésnek nyoma sincs, pedig elég lazán kezeli a ragasztási feltételeket, gondoltam, egy korrekt tesztleírás, segít feltárni a rejtett hibákat...(A sarokból pányván vetett furnérban nem annyira hiszek , csak a korrektül rápréseltben.)
-
thyeby
őstag
válasz
szaszlaci
#13240
üzenetére
Tudnod kell, hogy éppen a minimum hőmérsékleten dolgoztál.
Készíts újabb tesztet. Ragaszd meg a műhelyben. Természetesen új lapra, új furnérral, különben a szétszedetteken nem azt az eredményt fogod kapni, mint amikor élesben dolgozol majd.
A D3 préselési ideje 20 celsius fokon 15-20 perc. De a végleges kötés 24 óra. Tehát szorítod az új próbát 1 órán át, majd felviszed a szobádba a szekrény tetejére, és csak egy nap elteltével csinálsz próbaszakítást. (Vagy már eleve a szobában ragasztol, és 20 percig préselés alatt hagyod.
A kétoldalas ragasztófelhordással eléred a 100%-os kontaktot. 99% az már Neked ne legyen elég!A laminált furnérozásában nem hiszek, szerintem az nagyon hamar magától is le fog pottyanni onnan. A lamináltat látod, sokkal célszerűbb lesz a Palma készítménnyel ragasztani.
Márton111 kolléga elértett. A szűcsösödés tesztjét írta le neked.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
Sanyabá
senior tag
-
Márton111
aktív tag
válasz
szaszlaci
#13240
üzenetére
Szivacs bemárt, langyos vízzel levizeled.Mintegy lemosod ,ne csurogjon le , de,mindenütt legyen vizes.Súrlófényben megskubizod a puklikat ,egykét perc múlva , vagy még pár percen belül.
Ha megszáradt félig, ki fognak simulni, akkor már nem átszik, hol szűcsös.
UI én a helyedben kipróbálnám a sarokból ,a szoba közepán álló anyagra rádobni a furnért, hátha úgyis jó lesz[ Szerkesztve ]
-
szaszlaci
addikt
Hogy tovább fárasszalak benneteket a hülyeségeimmel, és az életem is tovább bonyolítsam.. Megpróbáltam MDF-re ragasztani furnért faragasztóval, lévén azt ajánlottátok. Inkább csak magamat akatam megnyugtatni, hogy ez nekem úgyse megy.
Namost Plastdur FA-7, D3 vízállóságú faragasztó, 8-10 perces névleges száradás.
5 félét csináltam, kb 5x5 centis darabokkal. Meglepetésemre mind jó lett.
-MDF is és a laminálás is beken, erősen rászorít: a felszíne egy kicsit olyan szálkás lett, de pillanat alatt csiszolható.
-Csak az MDF ken be, rászorít: hibátlan eredmény.
-Minkettő beken, kb 20 deka súlyt tettem rá: hibátlan.
-Csak MDF ken be, kb 20 deka: ahol összeért rendesen (95 %-a), ott hibátlan.
-Csak MDF ken be, semmit nem raktam rá: ahol nem ért hozzá rendesen, ott nem ragadt rá, amúgy hibátlan.A ragasztás viszont nem lett túl erős, késsel simán felfeszíthető és lehúzható a gyári felőletű MDF lapról. A műhelyben hideg volt, kb 5-8 fok.
De hullámosodásnak/szűcsösödésnek nyoma sincs.
Na most akkor hogy is van ez? Én vagyok a hülye, vagy a világ?
Vagy hiába örülök, nagyobb darabnál úgyis pocsék lesz? Úgy látom, a lényeg, hogy nem áztattam el a furnért, az MDF pedig nagyon gyorsan beszívja.[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
mdk01
addikt
válasz
szaszlaci
#13236
üzenetére
Kontaktragasztó OK
Bondex vizes lakk OKJó lehet próbáld ki őket és hajrá.
Tényleg menj el majd megnézni a kétszer késelt és egyéb spec furnérokat te nagyon jól tudnád őket alkalmazni és lehet belőle 1db lapot is venni. Mondjuk azok 250x60cm-ek szoktak lenni és m2-re is olyan 3000,- körül kezdődik, de megérné sztem.
-
szaszlaci
addikt
Két gyors kérdésem lenne, kedves Szakértők!
Mit szóltok a Holz 2070 kontaktragasztóhoz, furnérhoz? Bár ez a kérdés inkáb csak elméleti, mert sehol nem tudtam guglizni ilyet.
Aztén hirtelen egy ilyen lakkot találtam.
Erről, illetve a kategóriáról mit kellene tudni? PU és vizes. (Emlékszem, hogy mondtátok, ez sem egészséges, de míg kenem, addig nem szipuzok, azért ez nem lényegtelen. Szerszámot se kell drága hígítóval locsolgatni.)
De kérdezhetném az ilyen kategóriájú, egyéb termékeket, ezeket, amik mondjuk nem vizesek.■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Soká
senior tag
Az általad felsorolt márkák nem feltétlenül a "legigényesebbek", bár mondjuk a B&W csúcs holmijai tényleg nagyon-nagyon jók. De ezek tömegtermelésre (is) berendezkedett cégek, ők nyilván technológiai okokból sem fognak tömörfából készült dolgokat árulni.
Az a baj, hogy volt egy képtáram ezügyben a tar.hu-n de megszűntek, én meg most nem érek rá töltögetni, keresgélni.
Az említett Mission műanyag frontlap ez:
http://www.htforum.nl/yabbse/index.php?topic=48229.0 A felső doboz: 761i Annak idején ez a kis dobozok között best buynak számított az árával. Egyszer belekukkantottam, szinte biztos vagyok benne, hogy forgácslap és nem furnérozott, hanem fóliázott. (ami a Missiont, mint márkát illeti, az az érzésem, hogy az elmúlt 15 évben nagyon "elkommercializálódott", hogy szépen fejezzem ki magam) -
sasoo
csendes tag
melyik "legigényesebb hangdobozok"-ra gondoltál? én úgy tudom a valóban nagy gyártók:Mission,B&W,Spendor,Mordaunt-Short,stb. mdf-ből készítik valódi furnérral.De például a Missionnak van egy hangfala aminek a frontja egy különleges műanyagból készül.
Az otthoni hangfalkészítésről pedig annyit, hogy ami energiát pénzt, időt ráfordítasz,abból vehetsz egy belépőszintű jó hangfalat valamelyik jobb gyártótól.Persze az alkotás öröméért lehet kisérletezni,de soha nem lesz olyan, mint egy gyári.Itt is igaz az az állítás, mint a kisipari gépeknél,hogy a gyárival nem lehet felvenni versenyt.Az pedig hogy mi szól jól?az nagyon relatív.Vannak akik szerint ha falat lehet bontani a hangfalla,az nagyot szól./nem rád gondolok!/Az én véleményem szerint,a jó térhatás,az eredetihez minél pontosabb leképezés a legfontosabb. -
thyeby
őstag
válasz
fero02
#13225
üzenetére
Pontosan erre.
Ha ezt veszed meg végül, akkor számolj be róla, hogyan tudod használni, engem is érdekel! Ez nem Feder termék, vigyázat! Csak forgalmazzák. De megnézik, mivel kereskednek, és én vakon bízok bennük, mert még semmi minőségen aluli dologgal nem találkoztam tőlük.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
fero02
#13221
üzenetére
Kezdésnek vedd meg ezt. Aztán amelyiket agyonnyúztad, nna, abból vegyél profibbat, és csak akkor.
Azt írja, hogy profi készlet, de ez humbug. Egyetlen egy darab profi marókés kerül ennyibe.
Keresd az Extool márkát (Ne az Expert-et!)[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
fero02
nagyúr
Üdv Urak!
Nemrégiben vettem egy (az itteni fórumozók által is ajánlott) B&D KW900E felsőmarót.
Most ehhez szeretnék keményfémlapkás kést/késeket venni. A géppel szigorúan itthoni barkácsolásokat csinálnék, de ettől függetlenül hajlandó vagyok a minőségért fizetni (azért a jó ár/érték arányt tartsuk szem előtt, mint pl a gép esetében).
Kérem, aki tud érdemi infót adni az ne tartsa magában.
Köszönöm előre is!
Üdv!
-
Speciali
tag
válasz
szaszlaci
#13218
üzenetére
szerintem itt kár a hangdoboz szakmai (akusztikai) részét megbeszélni,mert itt csak laikusok vannak. Nem azért mert ez engem zavarna,de nem jutsz vele előrébb.De ahogy írod a szaktopicokban sem sokkal jobb a helyzet.
Ha te tényleg profin és jól megtudod oldani az akusztikai részt,akkor szerintem nagy kár lenne elamatőrködni a faipari részt.És ez már lejött,az akusztikai részéről sokkal többet tudsz,mint az asztalos részehez.
A helyedben én inkább összedolgoznék egy asztalossal,aki lehetoleg a felületkezelést is megoldja. -
szaszlaci
addikt
válasz
Márton111
#13217
üzenetére
Akkor a belső laminálást nem fogalmaztam pontosan. Úgy kell érteni, hogy a doboz belső fele legyen laminált. Mivel nagyon kemény, nagyban merevíti a felületet.
Igen, de itt fordítva van: például egy vasdoboz igen jól csillapít, egy gép lábaként meg nem lenne túl szerencsés
Egyébként létezik a doboz a dobozban konstrukció, ilyen elv szerint működhetne is az ötleted, de ezekről nem tudok semmit.■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Márton111
aktív tag
válasz
szaszlaci
#13214
üzenetére
Lehet belső laminálás: két lamináltat összeragasztan,és mér belül van..
Lehet eltérő vastagságú lamináltakat összeragasztani, zajcsillapító üveget ,gyártanak ezen az elven.A gumi onnan jutott eszembe, hogy a gépek rezgéscsillapító lába gumi, a gépkocsi motortartó bakja gumi.Gumikból is vannak különböző keménységűek, nyilván más ,és más elnyelési tulajdonságokkal.Úgy gondoltam a kettős házban (forgácslap/fa) sarkoknál gumi a nagy sík felületek közt,kőzetgyapot.(De ez csak egy gondolatkisérlet)
-
stgellert
aktív tag
Bocsánat, csak el vagyok havazva
-
Soká
senior tag
válasz
szaszlaci
#13212
üzenetére
"an itt hangfalas topik, de hidd el, jobban jársz, ha kerülöd."
Hidd el, van némi tapasztalatom abban, hogy mi folyik ilyen helyeken... Tizenegynehány évvel ezelőtt a HIX HANG volt volt talán az első ilyen fórum, emlékszem a parázs vitákra...
"Te komolyan vennél egy ilyen terméket? "
Már miért ne?
Persze ez mókásan hangzik azután, hogy mindenáron fából szeretnék dobozt készíteni, de mondom, az a probléma, hogy az emberek fejében a műanyag szó az egyet jelent a PET palackkal, a tescogazdaságos nejlon zacsival meg a gumicsizmával. De a műszaki műanyagok világa hihetetlenül sokrétű, bonyolult. Húsz éve annak, hogy a kezembe adtak a Bánki Donát Műszaki főiskolán egy műanyag fogaskereket, ami valamelyik csúcs BMW motorjából származott, már tapintásra, kinézetre is hihetetlen volt, hogy az úgymond "műanyag".
Egyébiránt be kell valljam töredelmesen, hogy az én 20 éves (igaz éppen bedobozolt) Mission dobozaim frontlapja bazi vastag műanyag valamiből van. A korpusza meg forgácslap.Talán elhiszitek nekem, sokkal olcsóbb lett volna a műanyagot forgácslappal helyettesíteni, ám oka volt hogy műanyagot használtak. Ez persze nem működik csak sorozatgyártásnál, hiszen a fröccsszerszám maga többmillió forint, vagyis az egyedi gyártóknál az ilyen megoldás eleve kiesik, ezért aztán lehet azt mondani, hogy fúj, műanyag...
Egyébiránt, ha már itt tartok, szintén nem most volt, a (megboldogult?) Vasipari kutatóintézetben láttam olyan vasötvözetet, amire ha ráütöttek olyan tompa hangot adott, mint egy gumiabroncs, miközben a fémek merevségével bírt.
Szóval nagyon nem mindegy, hogy pontosan miről beszélünk. Aki leegyszerűsíti a fogalmakat, annak persze ez érthetetlen okoskodás.High-end ügyben meg már elmondtam, hogy mit tartok annak, és nem szeretném kiönteni a mosdóvízzel együtt a gyereket is, csak mert boldog-boldogtalan annak gondolja a portékáját.
Befejezem az offolást, és mindenkitől elnézést kérek.
Van egy műanyagnak nevezett anyag, amiben fa is van, WPC-nek hívják.
-
szaszlaci
addikt
Nem tudom, pontosan melyika jó forgácslap! Elvileg a többrétegű, a belső laminálás pedig előny.
Viszont tényleg nem olyan észvesztően fontos paraméter ez. Sőt. Úgyis érdemes végig kocogtatni a dobozt, hogy hova kell még merevítés. Minimális gyakorlattal lehet tudni.
Csak ugye valaki mondta, hogy az MDF jobb, mint a forgács, a tömör fa pedig biztosan a legjobb. Erre reagáltam, hogy másképp gondolom. Akkor meg már ne olyan választ adjak, hogy tökmindegy, jóleszaz.■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
szaszlaci
addikt
válasz
Speciali
#13206
üzenetére
Ez a sűrűsége elméletileg, csak lusta voltam kiírni a mértékegységet. 0,35-0,8 x 10^3 kg/m^3
Beton hát
Soká: van itt hangfalas topik, de hidd el, jobban jársz, ha kerülöd. Több év tapasztalata ez, és kb egy községnyi emberé, aki helyben meglincselne egy ott garázdálkodó nicket.
A diyaudiot-t ajánlom. (És nem audiodiy!)Még nem hallottam olyan műanyag dobozról, ami jól szólt volna. De ennek talán az az oka, hogy semelyik "komoly" gyártó nem mer műanyagból készíteni, mert eladhatatlan lenne. Te komolyan vennél egy ilyen terméket?
De a forgácslapban keveredik a fa és nem tömör. Gondolom (nem tudom!) ez az oka. De meg lehet mérni a dolgot: csinálni kell ebből is és keményfából is egy dobozt. A hangszóró kifele sugárzó részét a lehető legjobban elszigetelni akusztikailag, és a doboz mondjuk hátulján mérni átvitelt. Hirtelen ez jut eszembe. Ha legyártod a dobozt és elhozod, megmérem
A magam részéről nem szeretem a hájend kifejezést, mert már mindenre rámondják. Boltban 100 ezer forintos hangsugárzó pár, talán a negyedét nem éri, de a 70 ezer forintos hangsugárzó vezetéket megveszi hozzá, mert az a jó. Minthogy költött volna a dobozra 169 ezret, és egy ezrest a kábelre, sokkal előrébb lenne. De csak egy példa volt, hogy jobban érthető legyek, milyen érzésre alapoz ez a marketingfogalom.
A hájendnek "hivatalosan" az lenne a lényege, hogy a legjobb alapanyag, legprecizebb TERVEZÉS, (legfontosabb, leginkább elhanyagolt mindenhol) így a lehető legjobb hangzás. A gyakorlat viszont jórészt a lehúzás, gyakran sehol nincs az ésszerű tervezés. A befosatós megjelenés és a jól csengő részletek, alapanyagok pedig nyilván előny, ha sok pénzt akarnak érte elkérni.
De ezek a kategória elnevezések valóban nem jó dolgok. Kompromisszumok, mérések és elmélet van szvsz, és ezek után és ezeken felül a hangja.
A HiFi szabvány annyit takar, +-3 dB, azt hiszem 50-16 kHz-ig. Semmi több. A studio meg +-2 dB. De lehet, nem vagyok pontos, sosem így közelítem meg a dolgokat, hanem a részleteit, jellemzőit vizsgálom, hogy véleményt alkothassak.
Régen a sokol rádióra is ráírták, hogy hifi.. Így van ez a hájendel is gyakorta."fából készült tárgynak nagyobb a "lelke" mint egy forgácslapnak, de ez ugyebár már nem akusztikai paraméter, tehát csak érzelmi húrokat pengetek vele"
Kb. errőls zól az egész hájend."Ezért is van mindig gyilkos vita arról hifis körökben, hogy mi szól jól és mi nem."
Tényekre kell hagyatkozni. Meg kell érteni a miérteket, és akkor rájön az ember, hogy pl. hiába fonják össze a CAT kábelt, rosszabb lesz, mint volt, mert még irtózatosabban nagy TIM torzítást visz a rendszerbe. Simán, minden fajta hifis fortély nélkül "parasztosan" bekötve viszont csodás eredményt ad az áráért, lévén csúcsminőségű rézről beszélünk, nagytételben. Ezeket mind ki is lehet hallani ám. De csak egy példa volt, ha már korábban felhoztam a vezetéket.(Vagy ha vezeték, akkor vegyük az IC kábelt, ami a készülékeket köti össze. Egyik jól szól, a másik meg nem, holott egy másik rendszerben pont fordítva volt. Meg kell éteni, hogy milyen ki- és bemeneti impedanciák vannak, és mekkora hiány a szabványosításban. Meg hogy például a koax kábel bizonyos fajtái miért lehetnek jók a célra. Tehát a kábel illeszt, így lehet majd vagyonok rááldozása nélkül is jót csinálni.)
Márton111: a gumi szerintem nem csillapítja ezeket a rezgéseket, inkább visszaveri. De csak tipp.
Speciali: egyetértek. Annyit tennék hozzá, hogy egy hangsugárzó a legkisebb részletektől a legnagyobbig kompromisszum. Nem csak a rászánt összegre gondolok, illetve a megjelenésre. Hanem például úgy hangoljam a dobozt, hogy alacsonyabb alsó határfrekcenviát tudjon, vagy alacsonyabb meredekséggel essen az átvitel? Jobban terhelhető legyen vagy pontosabb vagy jobban illeszthető a rendszerbe vagy kisebb legyen a doboz? És ez csak egyetlen jellemző, van még egy tucat. Természetesen a határokat a választott komponens (itt a hangszóró ugye) fogja eldönteni.
Ami az eladhatóságot illeti, valóban a külcsín a döntő általában. De pont ezen akarok túlmutatni, hogy az áráért tényleg jó hangú dobozt adjak, normális megjelenéssel.
Bele lehet tenni 25 hangszórót, meg kiemelős, brummogós parasztvakítós mélyátvitelt elérni, vagy jó ludneszesre csinálni, aminek hallatán egy hozzá nem értő megveszi, de milliószór kevesebb élményt fog neki nyújtani, mint egy kiegyensúlyozott, kevésbé parasztvakítós doboz.■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Speciali
tag
nem sok fogalma van arról, mit jelent az a szó, hogy "műanyag". Egyfelől, mert a világ legtágabb fogalma,
Mivel ez egy asztalos topic, és ebből az alapállásból folyik a diskurzus a hangdobozokról, legalábbis innen indult ki, ezért számomra a műanyag, az nem a forgácslapot jelenti, hanem a közismerten műanyagnak nevezett műanyagot. Szerintem szaszlaci is erre gondolt.Sem hétköznapi, sem asztalos szempontból nem nevezzük műanyagnak a forgácslapot. A forgácslapnak forgácslap a neve, a nagyrészt, vagy tisztán (?) kőolajszármazékból készült anyagok meg a m ű a ny a g o k. Ha belemegyünk megint a szőrszálhasogató nyelvészkedésbe, akkor a ragasztott tömörfa is műanyag. (tartalmaz műanyagot).de azt gondolom, ennek semmi értelme.
Tehát a hangdobozt jó hangelnyelő anyagból kell készíteni, de ki is nézzen valahogy. Akkor mdf-re ragasztanék, nem is svartnit, hanem 10-15 mm vastag táblásított faanyagot. Ezt lehetne 45 fokba vágni, így nem lenne bütü felület, és elkerülhető lenne az eltérő szálirányok miatti szintkülönbség későbbi kialakulása az anyag mozgása miatt.
Több megoldásos ez a hangdoboz dolog. Az összetevői: minőség, bekerülési költség, eladhatóság.
El kell dönteni, melyik a legfontosabb, és ez szerint elkészíteni. Meg kell találni a középutat, mert ha beletesszük a legjobb, legtutibb anyagot, akkor szép is lesz, jó is lesz, de valószínűleg nem lesz piacképes.Ha én magamnak csinálnám, akkor belülről megcsinálnám úgy, ahogy azt a hozzáértők szerint kell, hogy jól szóljon, kívűlről meg biztos hogy tömör fa lenne. Valami olyasmi, mint Soká hangdoboza. Persze így nem lenne olcsó.
Ha meg el szeretném adni, akkor nagy valószínűség szerint magasfényűre festett mdf-ből csinálnám.Laminált forgácslapból nem csinálnám, azt a legnehezebb kisipari módszerekkel szépen megcsinálni.
Persze nem ismerem a piaci igényeket ez ügyben. Lehet hogy a tömörfa doboz lenne a piacképesebb, pedig talán nem az szólna a legjobban. Egy dolog eladhatóságát azonban nem mindig az határozza meg leginkább, hogy mennyire funkcionál jól. Hangdoboz esetében, hogy mennyire szól jól. Lehet hogy a külcsín többet számít, bármily fájó ez, egy vájtfülűnek.
Szerintem ezt a témát is körüllengi, nem kicsi sznobéria. Ezt jól meglovagolva, olyan dobozt kel csinálni, amire leginkább ráharapnak, és nem feltétlenül azt, ami a legjobban szól. Tudom, ez így nagyon csúnya, de ez a piac.[ Szerkesztve ]
-
mdk01
addikt
válasz
Márton111
#13208
üzenetére
A legősibb bugyogó az ágyékkötő. Övre rögzítették és a lábak között
húzták át, hasonlóan, mint ahogy a kisbabát pelenkázzuk. Ezt a fajta fehérneműt már
Tutanhamon fáraó is viselte. Az ókori kultúrában általában a férfiak viselték, művészien
megkötve. A középkorban az ágyékkötőt leváltotta a laza nadrág, majd a reneszánsz
felvirágzásával megjelentek a fűzők, abroncsok. -
Márton111
aktív tag
válasz
szaszlaci
#13205
üzenetére
Végülis a beton nem rossz,csak egy raklapemelő béka kell a mozgatásához,
és már át lehet rendezni a nappalit.Panelben meg 2 szoba közös elválasztó falába kell vágni egy nyílást, bele egy hangsugárzót, a másik szobában, ahova irányul a hangsugárzó, már lehet is bulizni
Ha kétrétegű,belül forgácslap,kívül fa panelból lenne ,a 2 réteg közt rezgéscsillapításra gumi lenne? Vagy kőzetgyapot.
Persze olcsóbb nem lesz ettől...[ Szerkesztve ]
-
Márton111
aktív tag
2 megjegyzés :a forgácslap anyaga osztályozott átmérőjű rönk amit lekérgeznek,háncsolnak,utána szépen ledarálják forgácsnak, a forgácskákat, meg méret szerint szétválasztják.A fedőrétegbe megy a finomszemű,a középrétegbe a durvább(mert a forgácslap 3 rétegű 2 fedőréteg közt a durvább betétréteg.)
A másik.Ma már fából csinálni valamit, (jóértelembe vett) luxus, a talmit csinálják műanyagból,lásd szemétláda, műanyagablak,műanyagpohár,ezek rövid használat után szeméthegyekként foglalják el földünket,ahol nem lehet többé élelmiszert termelni...
Tehát yachtok belső berendezését fából, stylbútort,és bárhol ahol egyedit,és elegánsat kell alkotni,élő anyagból .A fa mindenre jó.[ Szerkesztve ]
-
Soká
senior tag
válasz
szaszlaci
#13203
üzenetére
Nem vagyok ismerős itt a prohardveren, tehát nem tudom, hogy hol ON ez a téma, de ha megmondod, szívesen átköltözhetünk oda.
Az a "baj", hogy én elég fafejű tudok lenni, amikor úgy érzem, hogy alapvetően megalapozatlan vagy leegyszerűsítő állítások hangzanak el.
"Persze, a műanyag nem lehet jó."
Ne haragudj ha ezt mondom, de aki ilyen mondatot ír le, arról egy dolgot tudhatok pontosan, hogy nem sok fogalma van arról, mit jelent az a szó, hogy "műanyag". Egyfelől, mert a világ legtágabb fogalma, már ami az anyagok osztályozását illeti, másfelől használni sem érdemes ebben az összefoglaló formájában.
És persze, ha ezt valaki így leírja, akkor valószínűleg számára szőrszálhasogatásnak tűnik ha más árnyalni próbálná a dolgot, és visszakérdez, hogy pontosan milyen anyagról is beszélünk?
Pedig, nagy valószínűség szerint éppen a műanyag az, amit a leginkább idomítani lehet egyes speciális feladatok végrehajtására a hangzás terén.És hát azért is furcsa, hogy ennyire határozottan ellene vagy a fának és műanyagnak, mert akkor kénytelen vagyok rákérdezni. miből is van a forgácslap?
ha nem tévedek, valamilyen faszerű rostos anyagból meg műgyantából. Ráadásul ezt is gyártják különféle típusban, tehát még a forgácslapot is nyugodtan lehetne osztályozgatni, hogy hangzás szempontjából melyik a jobb..."Csak ne ugorj be annak az iránynak, hogy minél drágább, és hogy is mondjam, a szívednek minél kellemesebb összetevökből készül egy hangsugárzó, annál jobb lesz. Nem!"
Hát, azt talán érdemes lenne elfogadni, hogy a high-end világába olyan készülékek tartoznak, amelyek kimagaslóan jó hangminőséget produkálnak. Az már csak plusz tulajdonságuk, hogy gyakorta meglepő kinézetűek. És hagyjuk már azt is figyelmen kívül, hogy akadnak természetesen önjelölt high-end gyártók, akik még a villanykapcsolót is learanyozzák jó vastagon, hogy egyel több nulla szerepelhessen az árcédulán, attól azonban a cucc még nem fog jól szólni. Persze, hogy hol van a "jól szólás" határa, az mindig kérdéses, ezt természetesen befolyásolja az ár/érték arány, ugyanakkor éppen a high-end világa az, ahol ez a viszonyszám nem kell, hogy tescogazdaságos legyen.
Ha gondolod, én szívesen eltekintek egyébként a high-end kifejezéstől, nekem két dolog lehet fontos ezen a téren, az, hogy hogyan szól egy kütyü, és másodsorban (ha már ez a szűkebb szakmám) hogy hogyan is néz ki? Az, hogy ezt ki milyen kategóriamegjelöléssel illeti, már érdektelen.
Azt akarom kihozni ebből a megint hosszúra sikeredett hozzászólásból, hogy abban a kategóriában, ahol a pénz kevésbé számít, ott megnő a jelentősége a megjelenésnek és az anyaghasználat - jobb híján így mondom - nemességének. És ami a lényeg, ez utóbbi nem mehet kárára a hangzásnak, mert akkor baj van.Egy hasonlattal élve: a luxusautókba belepakolnak gyönyörű fa kárpitelemeket. Ettől az autó nem lesz sem gyorsabb, sem csöndesebb, sem stb. De mégis teremt egy bizonyos luxus-érzést. Vagy micsodát.
És nincs is ezzel semmi baj, mindaddig, amíg mondjuk nem megy a dolog a törésteszt eredményének rovására.
A hasonlat egyébként annyiból nem szerencsés, hogy az autóban a fa mára (szerintem) majdnem csak öncélú vakítás, egy hangdoboz anyagaként viszont értelmezhető bútor-fílinget ad egy egyébként műszaki jellegű tárgynak a lakótérben. Én személy szerint még abban is hiszek, hogy a fából készült tárgynak nagyobb a "lelke" mint egy forgácslapnak, de ez ugyebár már nem akusztikai paraméter, tehát csak érzelmi húrokat pengetek vele. Persze tegyük hozzá, ez az egész a zenehallgatás kultúrájáról szól, ami ugyancsak érzelmi húrok pengetése...Ezért is van mindig gyilkos vita arról hifis körökben, hogy mi szól jól és mi nem.
-
-
szaszlaci
addikt
"legdrágább hangdobozok között hatványozottan nagyobb számban fordulnak elő"
Na ez az, ez nem hangsugárzó paraméter Ezt érdemes mindig szem előtt tartani."nem a fa miatt szólnak olyan jól és hogy a fát inkább azért választják, mert esztétikus, bútorszerű megjelenést kölcsönöz a tárgynak"
Pontosan!Az igazán jó DIY dobozok (azok lehetnek a legjobbak, lévéna a helyiséghez igazíthatóak!) betonból készülnek, a ház építésébe bele tervezik. Nem, nem hallottam még ilyet szólni.
Hazánkban is készített valaki egy egészen nagy tölcsért téglából és betonból, de csak nem találtam meg.
Érd be ezzel!De Te se érts félre, nem attól fog jól vagy rosszul szólni egy doboz, hogy miből készült! Persze, a műanyag nem lehet jó.
Szóval ha úgy gondolod, tömör fából szeretnél dobozt, meg lehet oldani, de alapvetően nem jó ez az irány. Váltogatni kell a fát sűrűség szerint, az sokat segít.
Csak ne ugorj be annak az iránynak, hogy minél drágább, és hogy is mondjam, a szívednek minél kellemesebb összetevökből készül egy hangsugárzó, annál jobb lesz. Nem!
Esetleg ezt mutatnám még meg.[ Szerkesztve ]
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
Soká
senior tag
válasz
szaszlaci
#13193
üzenetére
"Nem vennék rá mérget, hogy az a linkelt doboz olyan nagyon jól szól."
és
"Tömör fa azért nem jó, mert nem igazán alkalmas hangdoboznak. A már említett hullám elnyelő képessége miatt."
Nehezen tudom szó nélkül hagyni ezeket a megállapításokat, ugyanakkor vitatkozni sem tudok veled érdemben, mert a legfontosabb érv az lenne, ha mérésekkel, tényekkel lehetne igazolni az állításomat.
Ugyanakkor, ha valóban úgy lenne, ahogyan kiolvasom a soraidból és a doboz anyagának első, legfontosabb és kizárólagos tulajdonsága ez a bizonyos elnyelő képessége lenne, akkor minden dobozt betonból, vagy nem is tudom milyen anyagból kellene készíteni, ami ennek a kritériumnak tényleg a leginkább megfelel.
Ehhez képest én azt látom, hogy a legigényesebb, legdrágább hangdobozok között hatványozottan nagyobb számban fordulnak elő a tömörfából készült dobozok. És ezek a hangdobozok általában jól is szólnak. (Más kérdés, hogy megérik-e az árukat...)
Természetesen nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ezek a famunkák nem a fa miatt szólnak olyan jól és hogy a fát inkább azért választják, mert esztétikus, bútorszerű megjelenést kölcsönöz a tárgynak. és nyilván aki netán milliókat áldoz ilyesmire, annak a lakása is olyan, hogy számít a "nemes" anyagválasztás. De még ha így is van, akkor is azt kell megállapítanom, hogy a jól tervezett, jó hangszórókészletből, keresztváltóval megépített dobozt még az a fránya fa sem tudja elrontani.A másik, amiben szinte biztos vagyok: azok akik a fa ellen szólnak, azért teszik, mert vagy tudják, hogy milyen nehéz egy élő anyagból dolgozni, vagy még odáig sem jutottak el, hogy ezt felismerjék, mert nem próbálták meg, és hát nekik a legjobb magyarázat a pozdorja mellett, hogy az szól jobban. És minő szerencse, négyzetméterben korlátlanul beszerezhető, könnyebb megmunkálni (legalábbis egyenes vonalak mentén) és nem kell hozzá nagy szakértelem (persze ahhoz is kell...)
De most ezt nehogy magadra vedd, nem neked szántam, ezt a fa kontra forgácslap dilemmát 20 éve ismerem. És ne gondold, hogy én mindenáron lennék fa-párti, isten ments, hogy középkategóriás dobozok miatt erdőket vágjanak ki, és a végfelhasználók meg szenvedjenek, ha egy-egy fadoboz elcsattan. Mert egy bútor esetében hagyján egy repedés, de egy hangdoboznál oda a szigetelés.
Én, amikor fából szeretnék dobozt készíteni, azt kimondottan a magam kedvéért tenném.
Ami pedig az általam mutatott dobozt illeti, talán említettem is, hogy nagy élmény volt a hangzása, tehát ha mást nem, annyit érdemes megjegyezni, hogy valaki szerint "nagyot szól" Egyébként az a doboz, akkor csupán Point Source néven futott, de (a részleteket nem ismerve) ezt mindenki JMLAb PS5 néven ismeri. Ha így írod be a keresőbe, akkor kapsz találatokat, de ha alaposabban megszemléled a fotókat, akkor látszik, hogy picit más a kettő. Például a magassugárzó másképpen néz ki, bár ehhez nem értek... (ennek lehet, hogy majd utánanézek, kezd érdekelni)
![[L:http://www.kephost.com/view3.php?filename=pdluuvvasp08iumwqye6.jpg][link][/L]](http://www.kephost.com/images4/2012/2/11/pdluuvvasp08iumwqye6.jpg "[L:http://www.kephost.com/view3.php?filename=pdluuvvasp08iumwqye6.jpg][link][/L]")
Új hozzászólás Aktív témák
- Secretlab TITAN Evo "Neo Hybrid Leatherette"- Regular - 5 év garancia Bontatlan, új Számlával
- Eladó JURA ENA 5 Svájci Kávéfőző gép
- Tado Smart Radiator Thermostat X
- Secretlab TITAN Evo "Soft Weave"- Regular - 5 év garancia Bontatlan, Új, Számlával
- Secretlab TITAN Evo "Soft Weave"- XL - 5 év garancia Bontatlan, Új, Számlával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest