Új hozzászólás Aktív témák

  • GeeForGolf

    junior tag

    válasz Madwe #21649 üzenetére

    az engem is érdekelne. minket most vissza akarnak rendelni, még nem teljesen világos, h 100%-osan vagy csak részben, de egyelőre nem értjük miért. jobb számokat hoztunk HO-ban tavalyi év végén, mint a target volt, szóval kicsit értetlenül állunk a helyzet előtt, h mi a fenéért kéne most akkor mégis becaplatni. de majd még tisztázódik a helyzet.

  • kexksz

    addikt

    válasz Nerd #21648 üzenetére

    manhattani irodahaz berloket peldaul kb. zsaroljak jelenleg, hogy rendeljek vissza az embereket home office-bol, ertheto okokbol :)

    [ Szerkesztve ]

  • vzozo

    senior tag

    válasz GeeForGolf #21519 üzenetére

    Nnna, túlvagyok néhány céges és privát deadline-on, kevesebb a stressz. :) Nekiállok újra összeszedni a gondolataimat USA ügyben. Nem csak a tiedre reagálok, hanem úgy általában.

    Healthcare: itt most csak a német példát tudom felhozni, nem tudom hova romlott / javult a magyar helyzet (főleg, hogy kb. 20 éve láttam utoljára állami ellátást, alkalmazottként már magán EÜ-t használtam céges juttatásként.) Szóval elvileg Németország az kb. a nyugati szociális hálós kánaán, nemde?

    Havi 1000 euróért állami biztositottként (nem privát!) ezt kapjuk, München és környéke (tehát nem vidék, de ha arról van szó, akkor persze autóba ülünk messzebbre is menni, csak legyen végre ellátás)

    - Alapvetően telefonos lerázás, időpont a gyerek- vagy háziorvoshoz is alsó hangon egy hétre előre. Igen, megtanultuk, hogy hazudni kell ha ellátást akarunk. Minden esetben 40 fokos lázunk van és a halálunkon vagyunk. Igy talán másnap, szerencsés esetben aznap várólistán (menj oda, és talán sorra kerülsz) tudnak fogadni. Mindezt úgy, hogy alapvetően nem vagyunk betegek. Én 9 éve élek itt, 1x voltam beteg, de akkor nagyon (tüdőgyulladás).
    - Szakorvosi rendelésen több hónapos várólista, extrém esetben fél év (hadd ne ragozzam, hogy egy kisgyereknél, ahol bármi probléma van, mennyit számit az időban elkezdett terápia)
    - Rengeteg "ingyenes" tétel igazából fizetős, ilyen-olyan regisztrációs meg önköltségi dijak, 5-50 euróig / alkalom
    - Aztán azok a tételek, amiket a biztositó egyszerűen visszadob. Most küzdünk egy kb. 400 eurós gyógytornász tételen a gyerek számára, nem fogják kifizetni. Hiába volt rá orvosi pecsétes beutaló, hiába mentünk szakemberhez, hiába ajánlotta a védőnő (Hebamme), állitólag valami certifikációja hiányzott az emberünknek. És azt nekünk kellett volna tudni, mi? :) Hát akkor ez benyeljük
    - Terhesgondozás egy vicc, mélyen zsebbe nyúlós, és mindkét gyereknél (ha éppen úgy jött ki a lépés) mentünk magyar privát rendelésekre is. Igazából a német rendszer kb. a természetre bizza ezt a témát. Ez legalább "ingyenes", cserébe még a XXI. században is rengeteg sérült gyerek látja meg a napvilágot, pedig ezekre mind van már szűrővizsgálat... :(

    - Fogorvos természetesen full saját zsebből, privátban lehet kötni kiegészitő biztositásokat
    - Azt hinnéd prevenció az van? 35 éves kor felett 3 évente adott egy nagy dirrel-dúrral beharangozott "screening". Na ez kb. kimerül a vérnyomás meg testzsirszázalék mérésben.
    Ha nagyon erőlködsz, akkor levesz a doki egy vérképet, esetleg csinál ultrahangot. Ismétlem három évente. Ha olyan a helyzet, akkor a rák pár hónap alatt elvisz... Szóval ezt inkább hagyjuk.

    Igazából az állitólag ingyenes német rendszer nekünk éves szinten sokezer euróba kerül, pedig egészséges emberek vagyunk (!), szóval akkor lehet annyira nem félek az amcsitól. Nyilván lesz ott is biztositásunk. Meg majd átjárunk Kanadába / Mexikóba gyógyszerért, ha úgy olcsóbb. :))

    Fegyvertartás: ez komoly para. Tényleg. Én sem akarok elpatkolni, de a gyerekeket még jobban féltem.

    Erre nincs jó válasz. Talán az, hogy lassan bárhol vagy a Földön, ha éppen nincs szerencséd, akkor ráfaragsz. Pár éve Münchenben is volt egy több áldozattal járó plázai lövöldözés. Mi akkor arrafelé laktunk, oda jártunk vásárolni, csak éppen aznap nem. Ennyit a szerencséről.
    Illetve itt is vannak bőven késelések, erőszakolások, stb. Nyilván a gettósabb városrészekre korlátozódnak, mint általában bárhol máshol. Ezek a mindennapi dolgok, nem pedig a random terrorista megindul a kamionnal téma.

    Daycare / babysitter: na ez gyilkos az USA-ban, tényleg megéri az egykeresős modell, mert akkor apuka vagy anyuka otthonléte igazából behozza a bölcsi / ovi árát. Csakhogy, különösen bevándorlóként roppant fontos, hogy a gyerek anyanyelvi közegben legyen, szóval ezt ki kell köhögni, egyébként a büdös életben nem lesz integráció meg nyelvtanulás.

    Hogy ontopikra térjek, beszéljünk a foglalkoztatásról. Ami rémisztő, az az "employment / termination at will". Azaz ha nem tetszel, akkor holnap már be se gyere. Persze helyiként, megfelelő skillekkel nyilván találsz új melót, de bevándorlóként, főleg céghez kötött vizummal az első pár év bizonytalanság nyilván egy rémálom. Meg igazából utána is, hacsak nincs megfelelő méretű emergency fundod. Itt németben ha kirúgnának, akkor sokévi fizetésem lenne a vigaszdij, néha el is merengek rajta, hogy de jó lenne egy leépites. :))

    Konkrét fizetéseknek számszerűen mostanában nem néztem utána. Gondolom versenyképes lenne, és nem látom hátrányát az L-vizumnak sem. Hiába cégen belüli a mozgás, attól még nem fognak sokkal kevesebbet adni a többiekhez képest. Ha pedig mégis, akkor nem kell elfogadni, de legalább megpróbálni meg kell. És inkább maradnék cégen belül! Nem elég a költözés sokkja (családdal, gyerekekkel), még álljak neki új céges kultúrát, processzeket, toolokat tanulni, na mit nem. Kb. ha holnap átülnék az USA-ba, ugyanúgy tudnék dolgozni nulla betanulással. Cserébe számithatnék az ismerős kollégákra a beilleszkedés terén, családdal lehetne összejárni, stb. Szerintem egyáltalán nem elvetendő a cégcsoporton belüli mozgás L-visaval. Főleg, hogy automatikusan ad munkavállalásit a házastársnak is.

    További céges juttatásként érdekesek lehetnek a különféle adótámogatott, adóoptimalizált befektetési konstrukciók, amelyekre Európában kb. semmi példa nincs.

    Ami ellene szól, az a kb. nem létező szabadság (német: évi 30 nap fizetett szabi), 8 óránál jóval hosszabb munkanapok és ehhez még csak hozzájön a teljesen alap sokórányi ingázás. Covid / home office ezen segíthet, amúgy sem volt fenntartható az IT cégek dolgozói által felvert ingatlanárak növekedése.

    Ha pedig nagyon hosszútávra tervezel, főleg családdal, akkor azért már mindenféle geopolitikai megfontolást is figyelembe kell venni, a klímaváltozástól a bevándorlásig minél többet. Ebben szerintem az EU nem áll túl jól, és nyilván lesznek az USA-nak is olyan részei, amelyek megszívják, de hát egy kontinensnyi országról beszélünk...

    Ami még úgy megfogott, hogy ha benézel egy random amcsi fórumba, akkor az jön le, hogy valahogy megvannak az emberek a mindennapokban a rengeteg munka, kevés szabadság, ijesztő EÜ, magas iskolai költségei mellett is. Errefelé azért nem ezt látom, de lehet csak a "keep smiling" amcsi optimizmus hatja át azokat a posztokat. És igen, vannak problémás, egész életet tönkretevő dolgokról való beszámolók is. Sehol sincs kolbászból...

    Tanulságos lenne egy USA pro / kontra beszélgetést folytatni, de félek túl kevesen vannak a topikban, akik konkrétan dolgozva lehúztak legalább pár évet, hogy rálássanak mindenre.

    [ Szerkesztve ]

  • bandus

    veterán

    válasz vzozo #21653 üzenetére

    nemár, minek ezeket 100 hsz-szel ismét előszedni mire végre elcsendesült a dolog? :F

    "a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"

  • vans?

    őstag

    válasz vzozo #21653 üzenetére

    Nagy csalodas nekem is a nemet egeszsegugy, engem kronikus belbetegseggel diagnosztizaltak, szarul vagyok. Mar azon is elgondolkodtam, hogy emiatt korabban haza fogunk koltozni. A magyar egeszsegugy nyilvan anyagilag meg korulmenyeket tekintve messze all, viszont az orvosok felkeszultsegeben nem. Es legalabb maganban nem kell honapokat varni.

    hábm bábm

  • Drizzt

    nagyúr

    válasz vans? #21656 üzenetére

    "Nagy csalodas nekem is a nemet egeszsegugy, engem kronikus belbetegseggel diagnosztizaltak, szarul vagyok. Mar azon is elgondolkodtam, hogy emiatt korabban haza fogunk koltozni."
    Itt miert szamitasz arra, hogy jobban leszel? Vagy szerinted nem helyes a diagnozis? Barmilyen komolyabb problemat diagnosztizalnak az embernel, nehezen fogadja el. :(

    I am having fun staying poor.

  • benczeb

    aktív tag

    Sziasztok! Van valakinek tapasztalata Robotic Process Automation témában? Bár próbálom folyamatosan követni, hogy mi történik a szakmában, ez a terület elkerülte a figyelmem.

  • azbest

    félisten

    válasz vzozo #21653 üzenetére

    Német egészségügy kapcsán kétféle beszámolót is hallottam:
    - ott élő tesóm rendszeresen jár orvosi vizsgálatokra. Pár éve csípőprotézist ültettek be neki. Azt mondja sima állami TB-jük van. A kórházi fotói alapján korrekt kórterem, ágy, tévé, ablakból rendezett, szép kilátás parkra... műtét után pár nappal bentlakásos rehabilitációs intézmény. Külön szoba, ami pariban van olyan egyszerű hotelekkel, amiben meló során szálltam meg kinn. 3 heti órarendet megkapta első napon, benne minden napra vagy 5 kezelés. De azokon kívül is használhatóak a intézmény lehetőségei: torna-, szobabicikli-, edzőterem, masszázs, uszoda és szauna. De még billiárdasztal is az ebédlő mellett. Azt mondja semmi extrát nem kellett fizetnie ezért (bár lehet valójában a férje tudná pontosan).
    Teljesen felépült. Itthon sokan gyakorlatilag semmilyen rehabilitációt nem kapnak, megrokkannak egy-egy komolyabb műtét vagy betegség után. Nagybátyám otthon várja a halált áttételes rákkal, szélütés után, beszéd és mozgásképtelen állapotban. Nem szokták érteni az orvosok, hogy miért kell neki betegszállító amikor beviszik katétercserére és miért nem tudja személyesen elintézni az adminisztrációt. Mindig őrizni kell. Amikor mégis leesett az ágyról és bordatörése lett, éjjel simán hazaküldték, hogy bordatöréssel nem tartják benn (beszéd és mozgásképtelen, vizsgálatok eredményeit váró betegen).

    - hamburgi meló kapcsán egyik német kolléga mesélte, hogy ő azért is dolgozik alvállalkozóként, mert úgy kevesebb tb-t fizet, mint az alkalmazottként kötelező állami tb-ben. S gyorsabban kap magánban ellátást is. Egyébként többen is voltak, akik alvállalkozóként dolgoztak, valamilyen outsourcing cégen keresztül. Meséltek előttünk ott alkalmazottként dolgozó srácról, akivel rengeteg probléma volt, nem végezte el a munkáját, beleszólt mások munkájába. De az ottani rendszer miatt nem rúgták ki, hanem rábeszélték, hogy komoly pénzért cserében mondjon fel ő, közös megállapodással.

    Itthon anyám mesélt olyanokat az utóbbi 5-10 évből, hogy kivizsgálás / műtét során még kifejezetten jó állapotú, frissen felújított szárnyban is megestek vele ilyenek:
    - éjjel arra ébredt, hogy valaki folytogatja. Egy pszichiátriai problémás beteg megtámadta.
    - a wc telibeszarva, nem takarították rendszeresen. Papír persze sosem volt. Meztelen demens férfi szarosan járkált a női wc-be, mert náluk nem működött a mosdó.
    - beteg anyját (nagymamámat) a sürgősségiről azért nem tették át komolyabb kivizsgálásra másik osztályra, mert ott megint valami hányós-fosós járvány volt (pár évvel előtte, mint benn volt, akkor ő is elkapta). Hivatalosan influenzajárvány miatt nem lehetett látogatóknak menni az osztályra, valójában benn volt csúnya járvány. Ha jól emlékszem 1-2 éve bezárták végleg azt az osztályt.
    - volt hogy olyan szinten begyógyszereve engedték ki egy műtét után, nem betegszállítóval, hanem valaki menjen érte felkiáltással, hogy nem nagyon tudott magáról, úgy kellett vezetni.
    1-2 éve a faluból volt idős beteg, aki elveszett a kórházból, fél évvel később véletlen találták meg egy közeli utca vízelvezető csatornájában. Delíriumban simán kisétált és beleesett.
    - az orvosokról és ápolókról általában jó véleménnyel van, de nagyon alacsony az elvárása is szerintem. Neki sokminden normálisnak tűnik, a balkáni.

    [ Szerkesztve ]

  • Marky18

    aktív tag

    válasz benczeb #21658 üzenetére

    Irhatnal par sort errol, mert meg sosem hallottam rola. Miben masabb, mint egy normal szoftverfejleszto? Esetleg ez valami frameworkon belul osszeklikkelgetos flowgyar?

  • benczeb

    aktív tag

    válasz Marky18 #21660 üzenetére

    Általában ez a Transzformáció témakör egy eleme. Van agilitás, robotika, stb. Meglepően könnyen használható toolok lettek elérhetőek az elmúlt 5-6 évben, és már nem feltétlen kell programozói tudás, hanem tech savvy üzleti emberkéket alap dolgokra meg lehet tanítani.

    Vajon valaki látott már belről egy ilyen felépítésű szervezet működését?

  • Marky18

    aktív tag

    válasz benczeb #21661 üzenetére

    Nem szeretnek olyan helyen dolgozni, ahol az uzleti emberek fejlesztenek :D
    Szar tapasztalataim vannak az ilyen toolokkal, alap dolgokra mindegyik jo, viszont abban a pillanatban, hogy kicsit egyedibb megoldas kell, szivas van. Remelem nem akar ebbe az iranyba menni az ipar.

  • OPiiPO

    addikt

    válasz Marky18 #21663 üzenetére

    vannak pedig jelei, pl. nézd meg hogy a PowerBI-t és a PowerApps-ot mivel reklámozza az MS :DDD

    "Felesleges szigetelni a nyílászárókat, ha az ereszcsatornán szökik a meleg."

  • vzozo

    senior tag

    válasz azbest #21659 üzenetére

    Meséltek előttünk ott alkalmazottként dolgozó srácról, akivel rengeteg probléma volt, nem végezte el a munkáját, beleszólt mások munkájába. De az ottani rendszer miatt nem rúgták ki, hanem rábeszélték, hogy komoly pénzért cserében mondjon fel ő, közös megállapodással.

    Ez ontopik, és ki is maradt az előző hosszabb írásomból. Valóban németben egy rendes alkalmazotti jogviszony, főleg ha van mellette erős szakszervezet a cégnél, akkor kb. nyugdíjas állás.

    Eddig visszatartó erő volt a bárhova (főleg USA-ba, ahol másnap be se gyere dolgozni!) pattanástól, mert nálunk pl. a munkahelyen töltött évek számától függ a végkielégítés összege, és én már most kb. többévi fizetésnél tarthatok, utána kéne számolni.

    Viszont nem akarom, hogy ez a mentális és anyagi blokk gúzsba kössön, szóval elkezdtem úgy tekinteni rá, hogy akkor egy esetleges váltás után annyival többet kell kérnem a másik helyen, hogy valahogyan ezt a "virtuális biztosítékot" elő tudjam teremteni belátható időn belül. Kvázi egy második "emergency fund". Nyilván lenne egy köztes állapot, amíg még próbaidő (és kirúghatnak), meg talán évek kérdése lenne amíg a teljes szumma összeállna egy erre dedikált számlán, de hát optimistán kell előre nézni, jó sok évtized van még hátra az életemből.

    Tényleg érdekelne, hogy akinél van hasonló végkielégítési csomag, az hogyan kezeli le fejben annak az elvesztését munkahelyváltás kapcsán?

  • vzozo

    senior tag

    válasz azbest #21659 üzenetére

    Szóval az offabb egészségügyi részéhez. Sajnálom a családtagjaid negatív élményeit, és köszönöm az őszinte megosztást.

    Szerintem nem extra elvárás, hogy igenis normális körülmények között gyógyulhassan az ember, és ne penészes falak, hideg kórtermek, ezeréves rozsdás ágyak, meg az egész osztályra egy a folyosó végén lévő WC jusson, szigorúan papír nélkül. Ez nonszensz és a ti hibátok, hogy eltűritek az aktuális kormánytól, és nincsennek erre (se) milliós tüntetések. De hát a vizitdíj egy életre kiverte a biztosítékot, csak az ország EÜ rendszere nem fogja sose kiheverni ami utána jött.

    Igen, legyen már alap, hogy normálisan felszerelt az egészségügy, és ha ez magyar szemmel "szállodai szobának" tűnik, hát legyen - szerintem viszont alap.

    Mi eddig szerencsére csak nagyon kevés esetben láttunk német kórházat belülről (szülések + gyerek sürgősségi ellátása), és azt kell mondjam az infrastruktúra rendben van, tényleg az ember alá tesznek mindent, és igazából nem kellett volna a "legrosszabra is felkészülve" bemennünk, mert kb. ha az utcáról beesel szülni, akkor is MINDENT megkap az anyuka és a gyerek is. Kaja, pia, ruha, pelenka, egy- vagy kétágyas kórterem saját fürdővel, stb, stb. Anyagilag ez mind alapáras, valami jelképes összeget (napi 10 eur?) kértek volna, ha családi szobát akarunk, és én is bentlettem volna végig. Ez most a második gyereknél nem játszott, mert akkor kvázi karanténba kerültünk volna mindhárman, én se ki-se be, miközben a nagyobbik gyerek annyira még nem nagy, hogy teljesen ellátta volna magát 3 napon keresztül. Hát igen, a covid azért itt is megrengette az ellátást, de le nem állt a rendszer.

    Apropó covid, pár hete hívta fel asszonyt a nagymamája, hogy azonnal költözzünk haza, mert a híradóban hallotta milyen sokan halnak meg Németországban covidban, és mennyire félt minket. Merthát odahaza minden szipi-szupi, jól van kezelve a járvány, mi ellennénk apóséknál, én majd dolgozom home office-ból, tényleg milyen jó lenne. Na pont akkoriban már hosszú ideje kb. 10x akkora volt a magyar halálozás, mint a német (lakosságarányosan.) No comment.

    A gyerek- év háziorvosok is elég jól fel vannak szerelve. Nekem még rémlik, hogy Magyarországon teljesen bevett dolog volt elmenni külön laborra, meg külön ultrahangra, meg SZTK-ba, meg ide meg oda. Itt ilyen nincs, a legótvarabb gyerekorvosnál is ott az ultrahang (kell is, mert kötelező a csípóvizsgálat a születés utáni első pár hétben), felnőtt háziorvosnál gyakran röntgen is. Laborhoz persze, hogy helyben leveszik a vért, sőt, általában egy egyszerűbb analizátoruk helyben van is, be se kell küldeni, hanem pár perc múlva megmondják az eredményt. Nagyon ritka, hogy elküldjenek máshova, kivéve ha tényleg specialistára van szükség szakrendelésen.

    Igazából a gond pont akkor jön be a képbe, amikor így exceptionre futsz, és nem kapsz egyből ellátást. Akkor jön az időpont szakrendelésre fél évre előre, meg "hát pont abban a városban pont azon a helyen pont amazt a szolgáltatást nem lehet elszámolni", meg mittomén 2 vizsgálatot áll a kassza per félév, akkor most vársz pár hónapot, vagy pengálsz, stb. Nyilván nem tökéletes a rendszer, meg messzire elmentem ezzel az offal, ami onnan indult, hogy az USA-ban drága az EÜ ellátás. Valószínűleg mindenhol az, viszont azt is tartsuk szem előtt, hogy ha drágán meg lassan is, de ellátnak (és élsz / túlélsz), vagy nulla, semmi, be van dobva a gyeplő a lovak közé, aztán ennyi.

    Szerintem a bértárgyalásnál fontos elem az EÜ ellátás, Magyarországon azért, mert jó eséllyel privátra szorulsz, nyugaton meg ugye a fizetős szolgáltatások miatt.

  • azbest

    félisten

    válasz vzozo #21665 üzenetére

    Az amcsikról nincs közvetett tapasztalatom sem, csak hallomás. Oda költözött régi kollégákkal nem nagyon beszélünk ilyesmiről. De azt hiszem ott a szabadság / biztosítás / felmondási feltételek - végkielégítés is benefit. Szóval szerződéstől függ. És így a sztár foglalkozásoknál lehet még akár jobbra is kijöhet, mint a szociális hálós európai módi, de az átlagembereknek vagy lenézettebb munkákat végzőknek kifejezetten gáz (napi 7 órás részmunkaidő, biztosítás és szabadság nélkül például egy gyorskajáldában).

    Szóval ilyen szempontból például a németek rendszere "európaibb", emberibb, kompatibilisebb hogy nem teljesen vadkapitalizmus van. Ja és érdekes volt hallani, hogy a német kollégák közt is voltak, akik az itteni katához hasonló vállalkozói viszonyban dolgoztak be a cégbe, közvetítő cégen keresztül.

    Meg arról van némi családi infóm, hogy a németeknél mennyire segítőkészek voltak vállalkozás indításánál a hatóságok. És még kvázi költséget is térítettek volna, ha mégsem kapták volna meg valamelyik résztevékenységre az engedélyt, de már a hely felujítását közben végezték. Maximálisan úgy érződött a rokoni beszámolóból, hogy ott a hatóság segít és inkább örülnek, ha valaki vállalkozni próbál és nem segélyt felvenni.

    Az egészségügyes részt leginkább azért írtam, mert végülis az is része az országok közti munkavállalás körülményeinek. Nameg elrettentő példának, ha valaki véletlenül azt hinné itthon bármi jobb lenne. A legújabb fejlemény, hogy nagybátyám patthelyzetben van. Felírt a megyeszélyhelyi orvos neki olyan injekciót, amit nem lehet beszerezni, mert a patikák szerint olyan dózis nincs. Személyesen más nem mehet be a kórházi orvoshoz, hogy megpróbáljon beszélni vele. Telefonon nem lehet elérni. A telefonos asszisztenseket nem érdekli a rossz recept. A betegszállító bevitte nemrég a beszéd és mozgásképtelen öreget... tán még a körzeti orvos is írt valamit, hogy nem beszerezhető a felírt gyógyszer. Visszaküldte a betegszállítóval haza, hogy két hét múlva menjen újra s vigye magával a felírt injekciót, ugyanazt a receptet visszaadva, amit nem lehet kiváltani, mert nincs és nem is lesz.
    Néha a legbékésebb ember gondolataiba is beférkőzik erőszakos cselekedettel nyomatékosítás, ilyen körülmények közt. Én távol vagyok és csak közvetve látok rá, mi folyik.. de tán már a fél rokonság próbál bármit is intézni és képtelenség.

  • bandus

    veterán

    válasz vzozo #21665 üzenetére

    En nem gondolkodnek ezen, a leirtak alapjan sosem fognak kirugni, foleg ha jol vegzed a munkad, szoval ez a vegkielegitesi opcio is igencsak virtualis.

    "a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"

  • emvy

    nagyúr

    válasz vzozo #21665 üzenetére

    Kicsit tagabban ertelmezve: hogy valtsunk munkat, ha az aktualis munka jol fizet, nagyon biztonsagos es kenyelmes, de a lelki es esetleges anyagi tovabblepesert extra kockazatot kell valallni?

    Valasz: hat ez rohadt nehez kerdes, en is sokat szenvedtem ettol. Nekem az segitett valamennyit, hogy arra figyeltem, hogy az elet rovid, es ha bevallalok valami kockazatosabbat ami vegul megsem jon be, akkor sem haltam ehen, es lattam mast/ujat/erdekeset a vilagbol. Szoval a cel az, hogy a rovidke eletunket minel tartalmasabban toltsuk el, nem az, hogy a leheto legnagyobb szam legyen a bankszamlankon, amikor meghalunk.

    while (!sleep) sheep++;

  • CyberPunk666

    senior tag

    válasz vzozo #21665 üzenetére

    Sosem kapod meg a végkielégítést. Elraknak olyan melóra, hogy magad lépj ki, vagy ne zavarj sok vizet ott. Az nem a te pénzed és sosem lesz, maximum arra véd, ha felvásárlásnál vagy egyéb oknál fogva, leépítenek. Erre az esély minimális. Ha nyugdíjig maradsz, akkor sem kapod meg.
    Ez egy biztosítás. Ahogy meg sem halsz direkt az életbiztosításod miatt, úgy ezt se kapod meg akarva, csak balesetből fakadóan.

  • HoTDoG

    tag

    Elképesztő, sorra jelentik be a nagy cégek a "visszatérést". A dolgozók nagy része kézzel-lábbal ellenzi, köztük középvezetők is. Nem volt elég több mint egy év bizonyítani, hogy hatékonyabb? Komolyan azt várják, hogy boldogan fog mindenki napi 2x 0,5-2 órákat dugóban ülni, bkv-n dekkolni, hogy ugyanazt csinálják amit eddig is otthonról, hatékonyabban, csak az irodai asztalnál? Eddig tartott a nagy covid digitális átállás. Nagyon szomorú.

  • Madwe

    nagyúr

    válasz HoTDoG #21671 üzenetére

    A hatékonyság egy dolog (abban tényleg erősebb a wfh) bár van 1-2 meeting ami hatékonyabb élőben, a legtöbb munkafolyamat jobb otthonról...
    viszont a company branding, bonding egy másik! Az hogy nincs ott a céges image elötted naphosszat, nem látod munkatársaid élőben az valamennyire érezhető szerintem az elvándorlásokban... kevésbé kötődsz a céghez, munkatársakhoz - ami neked persze nem feltétlen kell h baj legyen, de céges szinten az.
    viszont erre egy hibrid megoldás jó lehetne, mondjuk hétfő-szerdai irodázással... nálunk előző helyemen s jelenlegin is ki van jelentve h idén végig marad a whf, de a jövőben se terveznek ezen változtatni pl.
    plusz van a rosszmájú szóbeszéd h kell az irodai jelenlét h a középmenedzsment hasznosnak érezhesse magát ;]

  • emvy

    nagyúr

    válasz Madwe #21672 üzenetére

    > Az hogy nincs ott a céges image elötted naphosszat, nem látod munkatársaid élőben az valamennyire érezhető szerintem az elvándorlásokban...

    Ahol dolgozom, gyakorlatilag nincs elvandorlas, pedig semmifele iroda nincs a cegnel.

    Sajnos a hibrid megoldas a legrosszabb egyebkent.

    while (!sleep) sheep++;

  • bilimbalam

    tag

    válasz Madwe #21672 üzenetére

    Nálunk sem lesz már idén sem bemenés officeba, viszont ismerettségi körben gyak mindenhol hívják vissza az embereket.
    Nekem pl ez is egy megtartó erő. Nem sok kedvem lenne visszamenni az irodába ahol minden irányból jön a zaj, plusz szétfagyaszt a klíma mert mindenki dagadt…

  • brumi1024

    veterán

    válasz emvy #21673 üzenetére

    Sajnos a hibrid megoldas a legrosszabb egyebkent.

    Kivancsi vagyok, miert?

    [ Szerkesztve ]

  • HoTDoG

    tag

    válasz brumi1024 #21675 üzenetére

    Mert felerősíti az open office hátrányait. Valaki bent, valaki otthon/máshol. Minden megbeszéléshez egyik iroda sem rendelkezik elég tárgyalóval. Kvázi egy call-centerré alakul az iroda.

  • Madwe

    nagyúr

    válasz HoTDoG #21676 üzenetére

    De ez nem a hibrid modell :) a hibrid modell lényege h adott napokon, mondjuk heti 2x hétfőn és szerdán be KELL menni, külön kérvénnyel maradsz otthon max. Azaz akkor az adott teamekből mindenki bent van s meetingel kollaborál stb, nem pedig ki mikor épp gondolja random 2 nap bemegy...

    nyilván ezt rendesen úgy tudják csak megoldani, ha átalakítják az irodát is s kevésbé open office mintsem meeting termekre mennek rá, de sokan már most belefogtak ebbe az átalakításba.

    emvy: ez sok helyen igaz, de sokra nem. S ott sem mindenkire. De ez olyan mint a team building - a legtöbb embernek nem kell, pláne ha családos, de sokaknak igenis szüksége van rá (mégha nem is gondolja magáról) hogy kötődjön a céghez, munkatársakhoz s eleve zökkenőmentesebb legyen velük a munka.

  • Tapsi

    addikt

    válasz brumi1024 #21675 üzenetére

    Nekem ez dupla költség lenne. Otthon a dolgozószobát már megcsináltuk, az irodát berendeztem, ennek nyilván volt egy magas fix költsége. Ha viszont részben be kell járnom, akkor e mellé jön a bejárással járó időveszteség + pénzügyi teher (autó plusz amortizáció, üzemanyag, vagy BKV bérlet feleslegesen).

  • Ursache

    senior tag

    válasz HoTDoG #21671 üzenetére

    Nem tart örökké a balatoni HO, meg az agglós HO :D Valaki erre apellált, bejön - nem jön, kiderül.

    Két dolgot tehetsz: vagy elfogadod, vagy keresel másik helyet/megoldást. Én is beköltöztem napi 2x80p ingázás után, és covid-nál nem rohantam vissza aggloba... meg bárhova.

    Én nem lepődök meg a "visszahíváson", de belinkeled a cikket?

    https://www.youtube.com/watch?v=eIri9YLHpOg

  • HoTDoG

    tag

    válasz Madwe #21677 üzenetére

    De ez nem a hibrid modell :) a hibrid modell lényege h adott napokon, mondjuk heti 2x hétfőn és szerdán be KELL menni

    A hibrid modell még egy viszonylag tág és alakulóban lévő fogalom. Az 1000 fős székházakban még csapatonként vagy csapaton belül is eltérő lesz hogy mikor KELL bemenni. És ugye nem csak a csapaton belül kommunikálsz.

  • HoTDoG

    tag

    válasz Ursache #21679 üzenetére

    Budapesten városon belül is ingázól / dugóban ülsz órákat, nem kell ahhoz agglóba költözni. Én nem is spekuláltam semmire, vártam, hogy mi lesz belőle és valszeg fogok is váltani ha vaskalapos mentalitás marad ebből a szempontból.

    Tegnap vagy ma épp Balázsék mondták be reggel, hogy az M3 bevezető közelében valami 13-as karambol, M7-esen 7-es karambol. Pedig még csak a suli kezdődött el pár hétre és nem kezdett mindenki bejárni.

    Legutóbb már linkeltem a közlönyben foglaltakat, vagyis, hogy már nem írják elő a közigben dolgozóknak és a gazdasági társaságoknak sem javasolják. Írta is valaki, hogy sok cég fogja ezt lobogtatni és erre hivatkozni a visszahívást. Egyébként bankok, energiaszektor, sorra nyomják.

  • Sempronius89

    tag

    válasz HoTDoG #21671 üzenetére

    Lehet te úgy érzed a HO hatékonyabb és az esetedben így is van, de cégszinten nem biztos hogy erre a következtetésre jut a vezetés és azt most az tegyük félre, hogy valósan vagy tévesen.

    Azt viszont kimerem jelenteni, hogy egy juniornak és egy új cégnél kezdő mediornak egész biztosan hatékonyabb betanulás szempontjából, hogy kezdetben bent van. Viszont hiába van bent ha seniorok és a régi motoros mediorok akitől tanulhatnának és közvetve is elleshetnének dolgokat közben HO-ban vannak.

    Nehéz ügy ez.

  • Tapsi

    addikt

    válasz Sempronius89 #21682 üzenetére

    Viszont hiába van bent ha seniorok és a régi motoros mediorok akitől tanulhatnának és közvetve is elleshetnének dolgokat közben HO-ban vannak.

    Szerintem ezt tökéletesen lehet remote is csinálni. Még azt sem mondanám, hogy kevésbé hatékony, hiszen a mentoring dedikáltan tud működni, és nem rángatnak el percenként valami hülyeséggel az irodában.

  • Sempronius89

    tag

    válasz Tapsi #21684 üzenetére

    A dedikált oktatást lehet tudod tökéletesen csinálni remote-ban (nagy-nagyon ritkán), de a közvetett oktatást elveszik.

    Sokat lehet abból tanulni ha látod, hogy melletted mit csinálnak a többiek / hallgatod az "öregek" AD-HOC szakmai beszélgetését a kajánál stb, stb.

  • bilimbalam

    tag

    válasz Sempronius89 #21685 üzenetére

    Szerintem az a legszörnyűbb, mikor elmész kajálni, hogy egyben pihenj is kicsit szellemileg, és mások még ilyenkor is csak a munkáról tudnak beszélni, mert amúgy üres az életük. (Nem kell hogy yololife-ot tolják, de akinek a munka az egyetlen téma, annak általában végtelenül megkeseredett aurája van)

  • mobal

    MODERÁTOR

    válasz Sempronius89 #21682 üzenetére

    "Azt viszont kimerem jelenteni, hogy egy juniornak és egy új cégnél kezdő mediornak egész biztosan hatékonyabb betanulás szempontjából, hogy kezdetben bent van. Viszont hiába van bent ha seniorok és a régi motoros mediorok akitől tanulhatnának és közvetve is elleshetnének dolgokat közben HO-ban vannak."

    Munkaköri leírásomban ez nem szerepel, hogy ilyennel is kell foglalkoznom, nem tartom a saját problémámnak.

    "Nekem ez dupla költség lenne. Otthon a dolgozószobát már megcsináltuk, az irodát berendeztem, ennek nyilván volt egy magas fix költsége. Ha viszont részben be kell járnom, akkor e mellé jön a bejárással járó időveszteség + pénzügyi teher (autó plusz amortizáció, üzemanyag, vagy BKV bérlet feleslegesen)."

    Februárban irodáztam egy hetet. Ment a marketing szöveg, hogy milyen jó lesz nekem az irodai szék. Jobban fájt a hátam 3. nap után mint itthon egy év alatt.

    "Mert felerősíti az open office hátrányait. Valaki bent, valaki otthon/máshol. Minden megbeszéléshez egyik iroda sem rendelkezik elég tárgyalóval. Kvázi egy call-centerré alakul az iroda."

    Én örültem ennek első körben mert nem kellet szenvedni a tárgyalókkal. Az egy dolog, hogy nem adják át időben, az másik, hogy a technika meg használhatatlan. Súlyos 10 percek mentek el konfigolással. Ja nincs nálam a machez a hdmi kábel újabb 10p :D.

    "Elképesztő, sorra jelentik be a nagy cégek a "visszatérést". A dolgozók nagy része kézzel-lábbal ellenzi, köztük középvezetők is. Nem volt elég több mint egy év bizonyítani, hogy hatékonyabb? Komolyan azt várják, hogy boldogan fog mindenki napi 2x 0,5-2 órákat dugóban ülni, bkv-n dekkolni, hogy ugyanazt csinálják amit eddig is otthonról, hatékonyabban, csak az irodai asztalnál? Eddig tartott a nagy covid digitális átállás. Nagyon szomorú."

    Elkezdtem gondolkodni a váltáson pont emiatt. Szabadidő > minden.

    "Ott szimatol a sarkadban vasfogait csattogtatva, minden egyes hétköznapod: kirúzsozott medvecsapda."

  • bilimbalam

    tag

    válasz mobal #21687 üzenetére

    "Munkaköri leírásomban ez nem szerepel, hogy ilyennel is kell foglalkoznom, nem tartom a saját problémámnak."

    Azért remélem az jól esett, mikor téged tanítottak. :) Számomra mindig visszataszító volt az ilyen viselkedés az egyébként szorgalmas, normális újoncokkal szemben. Az egész csapatod hátráltatod ezzel.

  • mobal

    MODERÁTOR

    válasz bilimbalam #21688 üzenetére

    Nyilván félre akartad érteni tehát félre is értetted. Ez bunkó vagyok és csak fikázni szoktam a másik munkáját... ja nem, hanem, hogy covid-ból kockáztassam a saját egészségemet mentorálásra. Elnézést, hogy ebben az esetben önző vagyok!ű

    Szerk.: hozzáteszem számomra az első mentorom viselkedése volt akitől megtanultam, hogy nem akarok átlépkedni másokon undorító módon a feljebblépés érdekében. :)

    [ Szerkesztve ]

    "Ott szimatol a sarkadban vasfogait csattogtatva, minden egyes hétköznapod: kirúzsozott medvecsapda."

  • Tapsi

    addikt

    válasz bilimbalam #21688 üzenetére

    Nincs ezzel gond, időt kell allokálni a mentoringra, ezt egyeztetni a senior kollégával vezetői szinten. Normális helyeken erre külön task van a logolásnál.

    Abban nem hiszek, hogy ebédnél hatalmas dolgokat lehetne eltanulni. Láttam már példát mindenre, de ezek közül kizárólag a dedikált mentoringot tartom hatékonynak.

    [ Szerkesztve ]

  • Sempronius89

    tag

    válasz bilimbalam #21686 üzenetére

    Ez egy példa volt csak. Azt az illetőt én is rühellem aki 0-24-ben csak melóról tud beszélni, de van amikor természetesen csak úgy előjön gyümölcsöző módon.

    Természetesen nincs olyan megoldás ami egyénileg mindenkinek és a csapatnak is jó. A vezető feladata, hogy megtalálja a balance-ot.

  • vzozo

    senior tag

    válasz emvy #21669 üzenetére

    Köszönöm, ez most kellett. Azt hiszem megmondtad a tutit, teljesen pozitívan értve. :) Egyre inkább hajlok afele, hogy ez egy mentális blokk, és nem szabad leragadni csak egyetlen változót (az aktuális munkahelyet) figyelembe véve. Ha megyünk bárhova, abba már nyilván a családnak is lesz beleszólása, én szerintem kb. bárhol találnék melót a szakterületemen.

    #21670 CyberPunk666
    Sosem kapod meg a végkielégítést. Elraknak olyan melóra, hogy magad lépj ki, vagy ne zavarj sok vizet ott. Az nem a te pénzed és sosem lesz, maximum arra véd, ha felvásárlásnál vagy egyéb oknál fogva, leépítenek. Erre az esély minimális.

    Ez vicces, mivel ennél közelebb nem is lehetnél a valósághoz! Ugyanis az én esetemben mindkettő megtörtént. :U

    - Felvásárlás: itt egy jogi csűrés-csavarással tudtam a cégnél maradni, mert nem akartam az új helyen dolgozni, a feltételek is rosszabbak lettek volna. Viszont ez azzal járt, hogy az addig 5 év alatt felépített kapcsolati hálóm egy éjszaka alatt semmivé foszlott.

    Azt hiszed, hogy van A, B meg C terved, és több lábon állsz, csak amiatt, hogy jóban vagy kulcsfigurákkal (management, sales, fejlesztés, support), ráadásul több országban is, hogy legyen hova pattanni? Na akkor ezt gondold újra, mert egy ilyen felvásárlással minden megy a levesbe. Been there, done that. :( Azóta taktikusabb vagyok, és igyekszem valóban több különböző részlegen dolgozó kollégával kapcsolatban lenni, és nyitva tartani a karrier kérdést.

    - Elraknak fos melóra: szóval maradtam (lásd az előző pont), de csak egy elég himi-hümi pozi volt akkor éppen nyitva, ahová be tudtak tenni. Fizetésem, juttatásom, minden maradt a régi, de kb. egy majom is el tudta volna végezni a feladatokat. Nyilván ez azzal járt, hogy

    1. gyorsan végeztem a feladatokkal
    2. emiatt munkaidőben is simán belefért átugrani a céges konditerembe, szaunába :)
    3. nem volt nagy nyomás, kvázi stresszmentes -> frissgyerekes apukaként szintén nem volt hátrány

    Viszont a semmittevésben qrva gyorsan ki lehet égni, és leépülni agyilag. 2 év után pattantam, de akkor már nagyon készen voltam.

    Szóval igen, az a végkielégítés egy biztosíték, és van aki megkapja, de általában közös megegyezés (szintén szép summával...) szoktak távozni a nagyon leépítendő kollégák. Ami megintcsak nincs kőbe vésve, és holnaptól máshogy is lehet, ha bekeményít a HR.

  • Drizzt

    nagyúr

    válasz Tapsi #21690 üzenetére

    Normalis helyeken nincs semmifele logolas. ;] Max. a szabadnapot, meg betegszabit kell beirni.

    I am having fun staying poor.

  • Tapsi

    addikt

    válasz Drizzt #21693 üzenetére

    Szerintem fejlesztői pozikban ezt szinte lehetetlen megcsinálni, máskülönben hogyan tervezel kapacitást, mérsz teljesítményt, stb?

  • azbest

    félisten

    válasz Tapsi #21694 üzenetére

    Vagy, hogy éppen kinek számlázzák ki az eltöltött időt a rendszert használó ügyfelek közül.
    Vagy hogy adott ügyfélnek van-e még a support kapacitásból, amiért az átalányt fizeti, vagy már kimerítette. Vagy akár, hogy support vagy feature, "ingyenes" vagy fizetős munka az issue a cég számára.

    Drizzt: tudom én tróger vagyok :D de volt már, hogy 5 helyre kellett loggolnom az időmet különböző részletezettséggel. A pontos és részletes közvetlenül ahol a munka volt. A terepen töltött napok jelzése az egyik közvetítő felé, akik a flat-rate költségtérítést alkalmaztak arra. Az alvállalkozói lácban az egymás közti elszámolásaikhoz az órák száma.

    emvy: a becslés és hasonló dolgok szempontjából sem rossz utólag visszanézni, hogy mennyire volt -e megfelelő. Lehet-e változtatni rajta, hogy jobb legyen. És amikor 5-10 ügyfélcég felé megy termékkel kacsolatos munka, különböző feature-k, ingyenes vagy fizetős support, azok követéséhez is kell látni, hogy kinek a részére ment a munkaidő.

    [ Szerkesztve ]

  • emvy

    nagyúr

    válasz Tapsi #21694 üzenetére

    Fejlesztoknel a time tracking oriasi marhasag szerintem. Egyebkent is: egyeni szinten produktivitast merni lenyegeben nem lehetseges (senki nem tud), a relativ ertekeles mukodhet (aka. stack ranking), de az meg kicsit fasiszta modszer.

    Kapacitast tervezni szinten kb. lehetetlen fejlesztesek eseten, nem veletlenul nem is megy senkinek -- a projektek idotartamanak eloszlasa egy jobbra billeno Gauss-gorbet kovet, ahol a gorbe modusa valamivel az esztimaciotol jobbra helyezkedik el.

    De lenyegeben senki nem tud jol esztimalni. Multiknal mindenki a sajat segget vedi, szoval azert keszul el sokminden idore, mert abszurd hataridoket adnak.
    A support persze tok mas ugy.

    Egyebkent az akademiai szektorban is ugyanez ervenyes. Ott is probalnak produktivitast merni, ezert tortenik az, hogy olyanok, mint Kariko Katalin, szegenysegben es kb. szamkivetetten elik le az eletuket.

    [ Szerkesztve ]

    while (!sleep) sheep++;

  • Tapsi

    addikt

    válasz emvy #21696 üzenetére

    Beszállítóknál nem teheted meg, hogy rosszul becsülsz, legfeljebb az alap becslésre ráhúznak 20% biztonsági tartalékot.De ha azt mondod, hogy full agile, akkor is tudnod kell követni az adott taskra szánt időt, már csak az utólagos értékelés miatt is.

    Az átlagos fejlesztői tevékenységet nem hasonlítanám a kutatói pályához. Előbbi az esetek nagy részében digitális segédmunka jól ismert patternek alapján, utóbbi pedig fejest ugrás az ismeretlenbe.

    [ Szerkesztve ]

  • Lortech

    addikt

    válasz azbest #21695 üzenetére

    Más az, hogy van egy továbbszámlázandó idő, amit rá kell tolni valami ticketre és az, hogy minden fejlesztőnek ki kell legóznia napi 8 órát különböző activitykből csak azért, hogy ott legyen valami nyilvántartásban. Ez utóbbi popsitörlése se jó, mivel se az inputot se az outputot nem lehet formalizálni, így összehasonlítani és mérni se.

    Estimate témára csak egyik kedvenc videómat tudom ajánlani:
    #NoEstimates​ (Allen Holub)

    [ Szerkesztve ]

    Thank you to god for making me an atheist

  • emvy

    nagyúr

    válasz Tapsi #21697 üzenetére

    > Beszállítóknál nem teheted meg, hogy rosszul becsülsz, legfeljebb az alap becslésre ráhúznak 20% biztonsági tartalékot.

    Pontosan. Ja, bocs, majdnem: 120%-ot huznak ra. (Teljes joggal.)

    Egyebkent valoban lehet kovetni az idot, szerintem 1 hetes intervallum mar ertelmezheto, ha kreativ dolgokrol van szo.

    Persze attol fugg, mi a pricing model - cost, market vagy value. Nyilvan nagyon kevesen tudnak value based pricingot csinalni.

    > Az átlagos fejlesztői tevékenységet nem hasonlítanám a kutatói pályához. Előbbi az esetek nagy részében digitális segédmunka jól ismert patternek alapján, utóbbi pedig fejest ugrás az ismeretlenbe.

    Ja, ebben az esetben stimmel (en nem nagyon talalkoztam ilyen projekttel idaig).

    [ Szerkesztve ]

    while (!sleep) sheep++;

  • azbest

    félisten

    válasz Lortech #21698 üzenetére

    Amúgy igen, voltam olyan projekten, ahol a belsős dolgozóknak nem kellett időt loggolni, mert saját maguk voltak a megrendelő. Tehát belső volt a munka és a költség is. A határidők pedig naptár szerintiek voltak, nem pedig embernap alapúak is. Külsösként persze nekem kellett részletesen loggolni az elszámolás miatt.

    Sok projekt viszont nem a cég saját játéka, hanem attól függ a projekt léte, hogy az ügyfeleiktől visszajön-e a költség + céges egyéb költségek arányosított része + némi profit. És amelyik bukta, vagy kisebb keretet rendelnek később, akkor ott leépítés, projekt megszűntetés.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák