Hirdetés
-
GAMEPOD.hu
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
popey37
addikt
azért, mert a kis fényerö miatt hosszu exponál fel fognak fuvodni a csillagok lufinak.
: értsd: nem tüszerüek lesznek, hanem kékes-lilás korongok, az expo idö növelésével egyre nagyobbak.
a sima akromáttal sajnos nem igazán lehet mélyégfotozni a nagy szini hiba miatt.
az ED akromátok már más tészta, ott az egyik lencse már minöségi anyagbol van elkészitve, igy ott már nem jelentkezik a szinihiba. az ára viszont a sima akromát tizszerese.Teló: +36302105384 SW 120/600
-
4580693
senior tag
Legutóbb a Vénuszt néztem a 80/400-assal, minden irányba torzított, kettőzött, színezett, kész kaleidoszkóp. A félhold alakot épp csak kivettem, mert tudtam hogy mit kellene látnom. Ahogy utánaolvastam, a hiperdrága Super-APO-kon kívül minden refraktorban megvan ez a probléma, nincsenek csodák.
Azért ez erős sarkítás. A 80/400-as akromát igencsak fényerős. F/5-ös. Ne is várj nagy nagyításon mást vele. Egyszer nézz bele egy f/15-ös akromátba. Hidd el, meg fogsz lepődni. Minimális színi hiba, maximális kontraszt, még a 127/1500-as mc-n is túl tesznek ezek az akromátok.
Mélyég fotózáshoz nem igazán jó a 150/1800-as mc se sajnos. Az f/12-es fényerő nem teszi túl hatékonnyá a rendszert. Inkább használnék 150/600-as newtont, mint mc-t.
-
popey37
addikt
hát, ha egyszer összefutunk, kukkolj bele az én 100-as lencsésembe, hanyatt fogsz esni, de a 120-om is ott van a szeren pedig az csak sima akromát, a 100-as ED. penge képe van szini hiba nulla.
nagyo nem mindegy, hogy mlyen okulárt használsz az adott tubushoz, az okli minden hibája hatványozza a tubus hibáit.
az MC mivel tükrös rendszer, persze hogy nem szinez, a lencséseknek a szini hiba az egyik rákfenéje, de ki lehet fogni a jot. egy ED tubussal nem nyulhatsz mellé.Teló: +36302105384 SW 120/600
-
tvamos
nagyúr
Oke, csak kb. ennyi penzbol van 80/600-as ED APO, az valamivel kisebb nagyitas mellett lehet, hogy elesebb kepet ad. De nem ertek annyira hozza, csak olvasgatok. Szerintem en azt vennek, ha most lenne ra keretem. (Es azt nem nagyon kell jusztirozni sem.)
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
popey37
addikt
az MC-hez a 2" os kihuzat teljesen felesleges, értelme 200mm feletti átmérönél talán már van. ugyanugy, ahogyan a 80 fokos vagy e feletti okulároknak sincs.
az Mc-k legnagyobb baja a kis látomezö mellett a nagy központi kitakarás: sokkal lágyabb képük van mint egy lencsésnek.
az MC-ket inkább bolygozásra használják.azért arra a fél-1 fokra ne igyál mérget
pl. Androméda vagy a fátyol, és még sorolhatnám.
vizuális megfigyelésre jo, de fotozni inkább lencsés vagy newton/ bár a foto newton horror áru és sok vele a gond, értsd nagyon pontos jusztir, mert minden hiba hatványozottan látszik./[ Szerkesztve ]
Teló: +36302105384 SW 120/600
-
popey37
addikt
F12 fényerö a 150/1800-as, magyarul hosszu a fokusz, bolygozni nagyon jo, az effektive kis kameraszenzor miatt, de fotozni már nem igazán jo, mert nagyon kicsi alapbol a látomezö, nem sok minden fér bele.
kirajzolja az APS-c és a full frame-t is, csak nagyobb nagyitással, ezért az objektum környezetéböl kevesebb marad.Teló: +36302105384 SW 120/600
-
popey37
addikt
a stellárium nevü progiban mindent meg tudsz nézni:
ha nincs a listájában a tubus akkor simán beirod, olyan okulárt adsz hozzá amilyet akarsz és megmutatja a pontos látomezöt.
fotozásnál szintén beirod a szenzor méretét és ott a látomezöd.
vegyük példának az én tubusomat.
100/900 lencsés, a kamerákhoz 0,79-es reduktort használok.
a képek jobb felsö sarkában ott van minden adat, a látomezö is.
canon 600D, asi 178MC a két kamera,
GSO 2" 32mm és celestron 30 mm okulárok
canon 600D
asi 178MC
gso 2" 32mm
celestron 30 mm
Teló: +36302105384 SW 120/600
-
tvamos
nagyúr
Szerintem itt a 15. oldalon levo kepletet hasznalhatod vizualisra. Fotora meg talan behelyettesitheted az alkalmazott szenzor atlojat. (Ha jol emlekszem, a nagyitas fotonal a fókusz/50 [mm]-ben.)
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
udash
csendes tag
Szia!
Ha jol tudom, akkor az okular latomezejet ( jelen esetben 50 ) kell elosztani az elert nagyitassal.
Az en esetemben MAK 127/1500 Apex 42mm -> 35.7 a nagyitas. Az okularnak ha jol tudom 52 fokos latomezeje van, igy 52/35.7 -> 1.386De ez csak a vizualis, fotozas resze nekem egyelore nem jatszik
[ Szerkesztve ]
U-dash
-
-
popey37
addikt
a kofferekröl meg annyit, hogy pl. nekem a 2 tubus két táskában van, + a mechanika fej egy kofferben,+ a kiegészitok egy másik kofferben,+ akkumulátor: kb. 25 kg.+ ellensulyok+ háromláb.
szoval ha nincs autod, a kitelepülés max akkor jöhet szoba, ha növesztesz még legalább 5 kezet és kigyurod magad rendesen, mert a fenti cucc kb. 80 kg.
legalább 4 kezes az MC is: tubus+mechanika +láb+ kiegészitok.Teló: +36302105384 SW 120/600
-
popey37
addikt
a méret a lényeg: minél nagyobb az optika annél jobb a fénygyujtés, ergo többet látsz.az a gond nálad, ha nem telepulsz ki, az erkélyedrol szinte semmit nem látsz, a rengeteg látnivalo inkább a kelet-nyugati irányban van.
ha elengedted a fotozást, akkor egy 200-250-es rácsos dobson jo megoldás lehet, a 150-es MC árábol kettö 200/1200-as dobsont tudsz venni: 231 k vs 507k, és akkor az MC alatt még nincs mechanika. ami ujjabb 400k legalább.
szoval jol gondolt át mielött belefogsz.[ Szerkesztve ]
Teló: +36302105384 SW 120/600
-
popey37
addikt
itt egy kép osszehasonlitásnak:
a piros kor egy 150/1800 F12 maksutov
a sárga meg a 100/900 ED
a zöld a 120/600-as akromát.
mindháromban a celestron 40mm-es oklija van, cálpont az androméda.
hát na, látszik a kulonbség a látomezoben.
[ Szerkesztve ]
Teló: +36302105384 SW 120/600
-
popey37
addikt
a 127-es maki volt nekem is, mélyégre majdnem alkalmatlan a hosszu fokusz miatt: olyan kicsi a látomezo, hogy szinte nem fér bele semmi. ezt a tipust inkább bolygozni használják, ott viszont szárnyal, még barowozni sem kell, egy jo minoségu 5 mm-es oklival már 300x nagyitás van és birja.
itt az a dilemma, hogy mire kellene, 2 opcio van.
1. mélyégre rovid fokusz nagy átmérovel: 100-150mm kozotti akromát kis nagyítással mélyégen brutális. max F5-6
2. bolygora MC vagy hosszu fokuszu akromát, esetleg ED, itt F6-tol felfelé határ a csillagos ég.
vagy van egy koztes opcio is ha nem akarsz fotozni: 200mm vagy nagyobb dobson.mechanika terén viszont ha fotozni akarsz alap a goto, ugyanis az oragép csak az egyik tengelyt mozgatja, a korrekciokhoz meg mindkét tengelyen kell motor.
plusz a fotozáshoz elengedhetetlen egy csomo minden: vezeto tubus, vezeto kamera, keskenysávu szuro, és maga a vezetés. nem olcso beruházás./söt, inkább baromi sokba kerul/.én most vettem egy 120/600-as akromátot az ED-m mellé vizuális megfigyeléshez, de befogtam fotozni, meglepoen jo eredménnyel. lejjeb van feltoltve foto, az orion pl. ezzel készult.
az MC azért jo, mert aránylag kicsi a nagy fokusz ellenére, viszont picurka a látomezo, nagylátoszögu oklival vignettál, foton szintén.
csak saccolok, de pl. egy 120-as akromátot+egy EQ-5 goto-t nem uszol meg 5-600k alatt, mág használtban sem./a mai árak mellett meg foleg nem/.ha meg a meglévo cuccot akarod fejleszteni: kár beleolni a pénzt, akkor is csak 80mm optika, ráadásul rovid fokusszal. egyszeruen kevés fényt gyujt, hogy tobbet láss az égbol./az orion fotom szolnok belvárosábol készult, tudom, foto, de vizuálisan is ott figyelt a látomezöben/.
ahhoz, hogy komolyabb észleléseket, ne adj isten fotot készits, ahhoz ki kell telepuni valahova sotét helyre./ pl. a pilisbe, ott van pár észlelohely amit az amatorcsillagászok eloszeretettel használnak./
nekem volt 72-es ED, 80mm ED, mindkettot eladtam, és most egy 100/900-as ED-vel fotozom, meg a 120/600-al.
[ Szerkesztve ]
Teló: +36302105384 SW 120/600
-
5150head
senior tag
-
fps8
senior tag
Köszönöm a részletes választ. Sok mindent megtudtam belőle. Az alap elméletem nem változott ugyan (tekintve a mélységet és az élőhelyüket) csak a láva mennyiségét kihúztam elhanyagolhatóra. Az újonnan alkotott alaprendszer szerint máshogyan megy végbe a periódus.
A hőmérséklet dolgot még csiszolom kicsit.
"War... war never changes"
-
Pocee
senior tag
Köszönöm,bár elkéstél a válasszal,legalábbis már túl vagyok a rendelésen,a fotózás annyira nem mozgat,meg elsősorban Barátnőm kapja,de engem is érdekel,vixent sztem nem is láttam itthoni boltban,Skywatcher Mira 150 L-esre esett a választásom,remélem nem bánom meg.
Mr.Brightside
-
Dany007
veterán
Ezt mért nekem címezve?
Ha jól látom én is pont ezt írtam.Idézek magamtól:
"Biztos, hogy nem lassulnak nullára. Hanem 'körpályán' fordulnak irányba. A bolygó gavitációja segítségével egy ívet írnak le"
"A műholdak is így keringenek a bolygó körül. Folyamatosan. Mégse kell nullára lassulniuk egy kanyarodáshoz."
-
rii
nagyúr
ok, ... azért megemlíthették volna a filmben ezt az alternatív energiaforrást, leglább 2 mondtat erelyéig ....
-
a roverek mozgását meg már vágom, a Kraptor által említett filmet láttam én is, de megmondom ôszintén, tényleg azt hittem, hogy yostick-al irányítják, még ha több perc is a válaszidô.
mondta a srác, hogy beadtak neki egy napra való útvonaltervet, majd másnap reggel megrökönyve látták hogy a rover homokos területre ért, és beásta magát tengelyig
-
a filmmel meg az a bajom, hogy _túlontúl is földhözragadt_.
olyan mint az alien 3 ... iszonyatosan kutya-jellege volt a mozgásának. Gondolom erre volt modell .... szivesebben láttam volna egy 2 órás filmet arról, hogy mit csinálnak a marsról hozott kövekkel, és hogy találnak-e benne fagyott állapotban levô baktériumokat, mikrobákat ....piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg
-
djyuri
őstag
Erről beszéltem köszönöm
A 87 sec jó.
A B a 8.-ik másodpercben,ahol szintén eléri a 2-es a 87.-ik hatványértéket.
A C a 6.-ik másodperc,ahol szintén eléri már a 2 a 87.-ik hatványértéket.
Buta?...nemtom...egy fősulis barátom is meg tudta oldani. Egy csillagászati fanatikus ismerősöm is rájött hamar,hogy simán mindenhol a 2-es szám hatványai.
Így nem értem a problémád.
Ha kész egyenletet írok,akkor minek a feladat? :SA google earth a feladat vizuális mintája.
Természetesen a föld sem az univerzum egyik szélén van. Ahogy szerintem a 13,5 milliárd fényév sem a széle. Mindössze ez a távolság tudott,hogy erről jött ide az eddigi legősibb részecske,illetve számítható jelenség.
Ez a feladat csak egy társasági beszélgetésen jött össze. Én csak papírra vetettem.
Ha 5-en értették ott,akkor vagy mind az öt és én..meg akiket fent említettem mind totál hülyék,vagy NE haragudj,de csak a magyar nyelvben nem egyezünk veledMi az, hogy "távolodik pontosan kétszer annyiszor?" Ennek nincs értelme. Ez egyszerű matek nyelven további szintet jelent másodpercenként a 2-es hatványában. Semmi több...és semmi kevesebb.
[ Szerkesztve ]
-
Algieba
őstag
Nem jöttem rá, hogyan tudok időben visszafelé pergetni. Meg akarom nézni az eget a születési időpontomban.
Mi lesz 2012 decemberében??? Már megint egy újabb, ''jujj itt a világvége'' hír?A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
-
neduddgi
aktív tag
Nem ott van a probléma, hogy a két test mekkora sebességű lesz, hanem ott, hogy milyennek kéne lenni, ha érvényesek maradnának a fizikai törvények, pl relativisztikus tömegnövekedés, plusz az F=M1*M2*f/R^2 összefüggés. Naná, hogy konzervatív az erőtér, épp ezért ellentmondásos az eredmény. Na figyelj; Az EH alatt feldobok egy tenisz labdát majdnem fénysebességgel. Mondjuk, hogy egészen pontosan 0,99999999999999999999999 ''c'' fénysebességgel, a Syrius felé, hogy mindenki happy legyen. A labda egy darabig ugye fölfelé megy, Ok. De ugye a Syriust sosem fogja elérni, mert egy idő után megáll, és visszazuhan. Ha ugyebár potenciálos az erőtér, akkor mikor visszaesik oda, ahonnan feldobtam, megint 0,99999999999999999999999 ''c'' lesz a sebessége. Na már most, ha a Syriusról ütöm meg a szervát 0,999999999999999999999 ''c'' fénysebességgel, akkor nyilván ennél már csak nagyobb sebessége lehet majd, amikor oda elér, ahol az előző feldobott teniszladdánk holtpontja volt. Na most nézzük. A tömegre ható gyorsító erő, M1*M2*f/R^2 Kémiai, vagy bármilyen nukleáris hatóművel persze nem lehet fénysebességnél nagyobb sebességre gyorsítani, mert a tömeg relativisztikus növekedése miatt egyre hatalmasabb tömeget kéne gyorsítani, de a gravitációs vonzerő mint a képletben M1*M2-ből látod, mindíg együtt nő a tömegnövekedéssel arányosan. Ha pedig így van, akkor biza a gravitáció állandó kellő értékek mellett, modjuk már most is a közös középpont felé 0,99999999999999999999999999 ''c'' sebességgel száguldanak, de még 666 fényév távolságra vannak, egymásra ható erő miatti gyorsulás 0,3 ''c*s''/s^2 ezek mind létező belőhető értékek, szerinted mi fog történni? Mert ugye ha fény sebességgel közelednek egymáshoz, akkor az 666 évig fog tartani, amíg odaérnek, na de akkor mi lesz az F=M1*M2*f/R^2 érvényességgel? Pedig itt szó sincs arról, bárki is a végtelenből indulna, 666 fényév az nem végtelen. 0,999999999999999999 ''c'' sebesség elvileg nem lehetetlen. F=M1*M2*f/R^2 elvileg érvényes.
Mr=M*1/SQRT(1-v^2/cˇ2) érvényes. Tehát ebből mi következik? Mivel az ütközésük mégis csak ''c''-nél nem nagyobb sebességgel fog bekövetkezni, igen nagy energiákon vagy a gravitácó, vagy a relativitás elve, vagy mindkettő fog másképp működni. Egyébként asszem pont Gamow egyik könyvében volt nem így kirészletezve, de mégis leírva, hogy elvileg a gravitációs erő tudna fénysebességnél nagyobb sebességet előidézni. ne magyarázd félre! nem azt írta, hogy tud, hanem hogy tudna!... ha a gravitációs és relativisztikus törvények nagy energiákon is érvényesek maradnának... .
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Márminthogy? Ugyanis F=M1*M2*f/R^2 ergo hiába nő vadul a relativisztikus tömege mindkét objektumnak, azzal veve együtt nő a gravitációs vonzerő, ergo a gyorsulás akadálytalanul ''c'' sebesség fölé gyorsíthatja mindkét objektumot, és bár ha mindkettő fekete lyuk is, hogy számolsz el azoknak a megfigyelőknek a tapasztalataival, akiket út közben letarolnak. A '' relativitás elmélet következetes alkalmazása'' egyébként azon sem segítene, aki az EH mögött olyan klasszul a változásokból alig valamit észrevéve gyorsulna ''c'' fölé, mert ha elég nagy a black hoole akkor megbeszéltük, hogy sokáig fel se tűnik neki semmi, na de ott EH mögött ugye nem illik apróságokon fennakadni, mint szingularitásba érkezés előtt ''c''-nél nagyobb sebességre szert tenni, ám itt ebben az esetben nem az EH mögött zajlanak a dolgok, hanem a mi számunkra nagyon is jól vizsgálhatóan. Számolj utánna...!
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Szalma
őstag
(Mintha magamat hallanám.
Matematikai kreálmány, bár nem túl durva, teljesen megérthető. A hiba benne mindössze a fizika teljes kihagyása. Jelenlegi ismereteink szerint a fizika nem ismeri a nulla és a végtelen értékeket. A ''szingularitás'' kifejezés is egy matematikai műszó. Az FH-k létezéséről történő beszélgetés magában hordozza az őt létrehozó matematika valós fizikai körülmények közé ültetését, ami (szerintem) meddő próbálkozás. Marad a képzelet.
A fizika törvényei által korlátolt terület pedig csupán a képzeletem kicsiny alhalmaza; annál az jóval tágabb.
''...ugyanazok a fizikai törvények vannak az egyik meg a másik oldalán...'' Akkor vajon a matematikai modell elvi szingularitása, vagy a fizikai megközelítés kvázi sűrűsége a helyesebb elképzelés..?
Az elméleti fizika által felvetett ''törvények'' igazságát a kísérleti fizika próbálja igazolni. 99%-ban nem sikerül. Számomra fizikai törvény az, ami működteti a világot, nem az, amiről azt gondoljuk...
neduddgi: A FH kiagyalóját nem tekintem pancsernek. Mindössze pont annyit tud az EH-n belüli fizikáról, mint mi. Semmit. A matematikai modell által sugallt szingularitás fizikailag eléggé megalapozatlan. A megfigyelt FH-szerűen viselkedő objektumokról nem tudunk még eleget. A szupersűrűségük az biztos.)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(
Nyilván. Viszont van még pár szempont, amit még érdemes átgondolni. Imhol az egyik: minden tömegközéppontnak van EH-ja, csak majdnem minden esetben nagyságrendekkel kissebb sugarú, mint a térfogata. Egy éppen létrejövő ''fekete luk'' esetében a létrehozásban résztvevő anyag a tömegközéppont gravitációs hatására ''felcsavarodott'' téren kell hogy keresztül küzdje magát. Ez a felcsavart térrész végtelen gravitációt feltételezve gyakorlatilag végtelen ''hosszú''. Ezt a távot még a fénysebességgel belehulló anyag-energiának is soká tart megtenni. Ezért szerintem értelmezhető a ''sűrűség'' fogalma a golyót kívülről szemlélve és ezért nincs matematikai szingularitás legbelül amíg az általunk ismert anyag és energia létezik.
Az általad felvázolt értelmezés egy számomra elképzelhetetlen dolog, mert ekkor csak a tiszta gravitáció marad, de mi kelti..?
Egy végletekig leegyszerűsített matematikai modell terméke a fekete lyukak elvi szingularitása. EH-ig már elég jók vagyunk azon belül viszont csak a képzelet működik. Pl. mi a garancia arra, hogy általunk ismert téridő fogalomnak megfelelő valami létezik ott? Ha nem, akkor nincs mit ''felcsavarni'', nincs miben ''zuhanni'', pláne mennyi ideig, stb.
Az FH-k, mélyen az EH-n belüli szerkezete egy olyan téma, amit soha senki nem fog tudni megválaszolni, mert szerintem nem evilági dolgokból áll. A matematikánk az alapaxiómák, a fizikánk pedig az egyetemes állandók ''megváltozása'' (eltűnése?) miatt alkalmatlan volt és lesz a leírására. Nincs olyan absztrakciós szint amivel ezt ebben az univerzumban papírra lehetne vetni. Marad a Hit. Valamely elméletben...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
(''...valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes...'' Ez megfordítva: csökkenő sugár, csökkenő gravitáció... Ez felvet egy igen érdekes problémát: ha összetömörödik annyi anyag, ami az anyagtérfogaton kívül hoz létre EH-t (fekete lyuk), akkor lesz egy rendkívül sűrű golyóbisunk (forgás itt most nem fontos
). Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Ha elkezdünk haladni a golyóbisban befelé sugárirányban, akkor folyamatosan csökkenni fog a g (ezzel összefüggésben a gravitáció is). Tehát hiába van nagy tömegünk és hiába nagyon nagy a golyó felületén a gravitáció (kiszámítható), nem fogunk sehol sem szingularitást találni... EH-tól a felszínig nő, a tömegközéppontig pedig csökken a gravitációs gradiens...
No ezért elvi az a szingularitás, amit a fekete lyukak belsejébe képzelnek ''egyesek''...)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Ha nincs ''anyag'', akkor nincs a fenti probléma. De akkor mi van..?
-
neduddgi
aktív tag
Félreértés van asszem, saját időben persze hogy véges időben belezuhan. Sőt, még kevesebb idő alatt, mint ahogy szuper mindenbe belelátó megfigyelő ennek az idejét mérné, mert neki zuhanás közben egyre lassabban járna a karórája...
A grvitációs erőtér ugyanúgy lassítja az időt, mint a sebesség. Pontos atomórákon pl ki lehet mérni, hogy a föld felszínén is lassabban járnak az órák, mint mondjuk a Főldtől kvázi állandó távolságban kb szinkronban Nap körüli pályán keringő műholdon lévő órák.
Ja meg persze a felszíni g az egy ravasz dolog, nem akarok butaságot írni, de pl mintha az Uranus felszínén ( a legkisebb óriás bolygó ) kisebb a gyorsulás, mint a Föld felszínén. Az más kérdés, hogy a Föld fsz.nétől 6700 km-re ez a negyedére csökken, az Uránusz esetében 6700 km ( hasamra ütök ) nem 25 %-os, hanem még mindíg 75 %-os ...értéken marad. Tehát mégis csak ott nagyobb a szökési sebesség.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Most megpróbálom végiggondolni amit írtál. Tehát szerinted egy olyan nagy méretű fekete lyuk horizontfelületén, mint a mondjuk ami a tejút közepén van, tehát milliárdos nagyságrendű naptömeg esetén mekkora is a gravitáció..? Na ezt végiggondolom. Azon viszont meg te gondolkozz el, hogy az anyagnak nem kell feltétlen extrém körülmémyek között maradnia a horizont mögött. A legújabb elméletek szerint ( 10 éve is megvolt, csak most megint elővették) a fekete lyuk anyaga egy krumpli alakú burokban is lehet, amin belül egy saját önálló energiatartalmú vákum van. Egyébként padig visszatérve a doménokra: Gondold el, ha mondjuk a Föld 3-szor ekkora sugarú lenne, a tömege ugye 27*-es, g arányos 1/R négyzet, szal 3*-os g értéke lenne a Föld felszínén. Bármilyen kicsi is az Univerzum energia sűrűsége, ( és a vákuumnak is van nullponti energiája, ) ha igazából egyre nagyobb térrészt vizsgálnál, egyszer csak akkora grvatációs erő lépne fel a felszínén, hogy összeomolva elszakadna az őt körülvevő tértől. A vicc az egészben ugyanis az, hogy amiként a gömbhéjon lévő felületi töltések is kifelé olyan erővonalakat idéznek elő, mintha egy pontból indulnának ki, befelé nulla a térerősség amit okoznak. Egyszerű integrál számítás. Tehát a környezet nem akadályozza meg az összeomlást. Ami a teljes összeomlást megakadályozza, az az, hogy nem az összes dimenzió omlik össze, 3 megmarad. A 4-ből, 9-ből,27-ből, ki tudja. Azért 3, mert 3 dimenzióban vannak csak stabil struktúrák. Előző topicban is van óla szó. 2 dimenziós térben ninvs szökési sebesség, ha 1/R-rel arányos az erőtér, akor az integrál végtelen, végtelen energia kéne, ha pedig 4, 5 stb dimenziós atér, akkor térerő 1/R-köb, ...stb=> nincsenek keringési pályák, mert legkisebb kilengésre is vagy végleg eltávolodik a két test, vagy egymásba zuhan. 3 dimenzió esetén 1/R négyzet edetén viszont az éppen kör alakú pálya * gyök2-vel a szökési sebesség. Közbülső energiákon egyre nyúlik az ellipszis, amíg parabolán keresztül hiperbolává nem válik.A 3 dimenziós anyagi világ ami stabil lehet, ha pedig ezek a doménok egymással érintkeznek, a doménfalak kötelezően éppen görbületmentesre feszítik ki a köztük lévő teret.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Szalma
őstag
(#32-ben ''értekeztem'' a jövő láthatatlanságáról. A jelek utolérik mindenképp, csak az észlelési körülmények (amit és amivel észlelni kellene) változnak meg annyira, hogy nem tapasztalható az effektus.
EH közeli körpálya is lehet newtoni, csak kövér lyukszerűség kell hozzá.
Nem szükséges izmos hajtómű, csak komoly holtsúly, amit a befogási korongban sodródva (ugye pörgük a ''luk'' körül) az EH-tól kívánt távolságban (akár alatta is!!!) szépen elengedünk, mert az akkréciós korong kerületi sebessége így elegendő lehet a ''szökéshez''.
Azért lehet az EH ''alól'' is menekülni, mert az EH pozíciója tömeg-relatív. (Tömegközéppont!))
Szeretettel:
Szalma -
neduddgi
aktív tag
Scientific America -ban volt róla szó egy hosszú cikkben, már nincs meg. Ha csak yahoo rá nem tud keresni, több évvel ezelőtti számra. A világegyetem meg doménokból áll, mint valami habos izé. Mindenesetre a doménfalak energia sűrűsége akkora, hogy azon átjutni nem lehet, amit elnyel ott marad.
Nasa képeket majd előkotrom, beteszem a régi topicba, csak legyen egy kis időm... (ha lehet a linkeket)
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Pont ez a bibi, hogy távoli! Az egyik legérdekesebb probléma éppen az, hogy míg a tér görbületét lépten nyomon tapasztajuk, (kicsit sarkítva...), mérésekkel igazolhatjuk, addig az univerzum nagy léptékben valami 23 tizedesjegyig mégis Euklideszi, úgy tűnik az anyag mennyisége nem elegendő pozitív görbölet kialakítására, de éppen elég ahoz, hogy ne is legyen negatív a görbület, vagyis ne jöjjön létre a 3 dimenziós nyeregfelület. Mindebből az a következtetés látszik megerősödni, hogy a tér nagy léptékű szerkezetét valami külső kényszer okozza, pl a nagyon nagy energiájú doménfalak feszítik ki, ebben az esetben azonban nagy léptékben sehova sem görbül, és az univverzum kinézete kö keményen attól függ, legalábbis a doménon belül, hogy a doménfalak közt igazából merre vagy. Mellesleg ezeknek a doménfalaknak akkora az energia sürüsége, hogy azokról éppúgy nem verődik vissza a fény, mint ahogy nem jut ki a fekete lyukakból sem, a megfgyelő fal helyett nagy sötét semmit lát. Ráadásul amiként a gömbhéjon elhelyezkedő felületi töltések is kifelé erővonalak szempontjából egy pontban megjelenő töltésként modellezhetők, de belül a térerősség nulla, a doménfalak gravitációs hatása egy nulla térerősségű, tehát Euklideszi teret kifeszítenek, de maguk nem gyakorolnak gyorsulást okozó gravitációs vonzóerőt a beltartományra. Egész közeli testekre persze megjelehetnnek más erőhatások is, pl töltésmegosztás, rövid hatótávolságú erők, stb. és még az sem biztos, hogy ezek a doménfalak nem ''párolognak-e'' ugyanúgy, mint a fekete lyukak.
Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni
Pontosítok; vígan lehet, de sikeresen nem...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe. Majdnem jó! Máshol is írtam erről, és itt is úgy írtam le előszőr, olyan élménye lesz, mintha egy feneketlen mély kútba zuhanna,... csak mivel a kút falának teljes sötétsége nem különbözik attól, amibe belezuhan, önmoderáltam, és kihagytam ezt a hasonlatot. Nem minden fény jut be a szemébe persze, de az Univerzum minden pontjából jut be valamennyi, gondold végig... Jó, zuhan egy kútba, ami ugyebár csőszerű, és a kút nyílása egyre messzebb, a végén görögdinnyének, teniszlabdának, egyetlen távoli pontnak látja az egész Univerzumot, amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik. No már most a tér: Ami úgy néz ki, mint egy kacsa és hápog, az nagy valószínűséggel kacsa. Ugyebás az akárhány dimenziós terek matematikai létezését kár tagadni, ui matematikailag éppúgy léteznek, mint a transzcendens számok, vagy az egyre nagyobb halmazeleméleti számosságok, függetlenül attól, hogy fizikailag kézbe tudod-e venni. Ha pedig a tér úgy viselkedik, mint egy 4 dimenziós tér 3 dimnziós altere, akkor az a tér valószínűleg legalább 4 dimenziós. Már csak azért is kénytelen vagyunk annak tekinteni, mert ha teljesen az Euklideszi geometria nélkül akarsz építkezni, semmilyen épkézláb metrikát nem tudsz mihez képest definiálni. Az más kérdés, hogy a fizikai teret nem szabad összekeverni az Euklideszi térrel. Az Euklideszi tér fizikailag egészen biztosan nem is létezik, mivel a fizikai tér egyrészt véges, másrészt görbült. Az végtelen Euklideszi tér csupán a tér egy olyan lehetősége ami a legegyszrűbb abban az értelemben, hogy leírása nem kíván speciális előfeltételeket, mellesleg azonban ez a speciális feltételek teljes hiánya az, ami soha nem teljesül, legfeljebb egy teljesen eneriamezők és anyag nélküli világban,
kvázi mondhatjuk, egy létező világ fizikai tere nem lehet Euklideszi.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Apophis
őstag
De ezzel nem a jövőt látná, hanem a jelent, ami gyorsabban telik a fekete lyuktól távolabb. Arról meg, hogy ''belezuhanva'' a lyukba mi történne, csak spekulációk születtek, még a matematikai háttér sincs megalapozva erre vonatkozóan.
All was naught but to serve the void...
-
#80
Dalai Láma
őstag
vati
#76
Dalai Láma
őstag
A szuperhúrelmélet éppen ezt teszi ezzel a két elmélettel. Ezért is fűznek hozzá olyan nagy reményeket. Jelenleg ez az egyetlen olyan elmélet, ami képes összekapcsolni a relativitás elméletet a qm-al. kisebb kíséreti bizonyítások is történtek már. De ha megépül ez a nagy gyorsító, akkor talán megtalálják azt a nehéz részecskét is, ami bizonyítaná az elméletet. Vannak más lehetőségek is a bizonyításra. Például felfedezni egy makroszkopikus húrt, ami szintén lehetséges. (ne kérdezd, hogyan).
Én bízom a húrelméletben. Eddig nagyon szépen haladnak vele. Kár lenne, ha ez mégsem a mi világunkat írná le, és ennyi évtizeden át kutattak volna fölöslegesen.''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
-
neduddgi
aktív tag
Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont. Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is; ( legalább 4...) A fénynek mint bármely hullámnak, nem független a sebessége, attól a közegtől, amiben terjed. A világegyetem korai szakaszában, mielőtt a higgs bozonok létrejötttek volna, egészen más volt a vákuum nullponti energiája, a fény és minden másnak a sebessége lényegesen nagyobb lehetett, kvázi az idő telt sokkal gyorsabban azonos tágulási sebesség mellett, alias '' a tágulás sebessége volt sokkal kisebb az akkori időben mérve'' kvázi akár majdnem stagnálhatott akár, mondom majnem, tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is. Mindenesetre a mérésekből úgy tűnik, az Univerzum tágulásának sebessége nem csökken, hanem nő. Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének, az sem kizárt, hogy csupán 1 azaz egy százaléka a látható anyag az összesnek. Ha kiderülne, hogy a vákuum nullponti energiája ma is csökken, akkor az azt jelentené, hogy a fény sebessége is vele csökken, minden kölcsönhatásé is vele párhuzamosan, és már csak emiatt is láthatnánk úgy, mintha az univerzum tágulási üteme nőne.Egy folyamatos fénysebességcsökkenés, és ezzel járó időlassulás lehetővé tenné az anyagi világ véges jövőbeli idejének mértékét, annak ellenére, hogy elvileg egyre lassuló ütemben, de tovább csordogálna, 1-nél kisebb kvóciensű mértani sort alkotva. Ha mi vákumunkról is kiderülne közben, hogy ez ishamis vákuum, (amire jó esély van) és egy mainál alacsonyabb értéken megjelenő újabb állapotváltozásba menne át, mint annak idején a higgs részecskék keletkezésének idején, akkor a mai univerzum struktúrája is megsemmisülne, újból bekövetkezhetne az univerzum felfúvódása, alacsonyabb energia szinten ugyan, a mainál lényegesen kisebb ''fénysebesség'' mellett, de mivel az új univerzum lényei is lassabban élnék az életüket, számukra az a sebesség talán pont ugyanannyi lenne, mint számunkra a fény.
Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül, hogy a fekete lyuk mögül érkező, tehát a ''takarásban lévő'' világegyetemből érkező fénysugarak, amiknek el kellene haladni a fekete lyuk mellett, visszagörbülnek, és azok is bejutnak a megfigyelő retinájába. A fekete lyukba zuhanó úgy látja, hogy egy ''feneketlen mélységbe zuhan'', és tőle mint forró távoli gömb, eltávolodik a világegyetem egésze, ugyanazt éli át, mintha az univerzum véges gömb lenne, és neki sikerülne fénsbesség közeli sebességgel eltávolodni tőle a körülötte lévő fekete semmibe.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
lapa
veterán
valami olyanra gondoltam, ami elfér kicsiben is. ha van pl. egy fényképezőben olyan cucc, ami képes a gravitáció irányát megmérni (gondolom nem nagy ügy), akkor hasznos lenne. lerakod fejjel felfelé a földre fél percre és nyomja a koordinátákat.
jön a háború és amik lekapcsolják a gps-t mindenki eltéved...
ja ha még nincs ilyen, akkor stipistop copyright mittomén.
[Szerkesztve] -
lapa
veterán
lehet, hogy nagyon bénát mondok, de ha a az idő változása a sebesség függvényében az általános rel.elm. része (fogalmam sincs), akkor emlékszem egy olyanra, hogy feltoltak vmi atomórát egy repcsire, és repülés után nem egyezett az előtte szinkron atomórával. vagy csak benéztem...
viszont kérdésem: ha pl. egy, pontosan felfelé és észak-dél irányba néző fényképezőgéppel lefotózza az ember a csillagos eget, akkor abból elméletileg meg lehet határozni, hogy hol van? esetleg még hozzárakunk egy pontos órát, ilyesmi? -
orbano
félisten
Én nem mondtam hogy nem hisz, csak az eseményhorizont létezésében nem hisz. Szerinte most már igenis fogynak a kis dögök.
Egyelőre forrást nem tudok adni, általában a volt fizikatanárom adott érdekes linkeket cikkekre, az ÉT-ben olvastam érdekes dolgokat, illetve a tévében, csillagászattal foglalkozó műsörökben (diszkoveri csenel). De kb másfél éve csak hébe-hóba foglalkozom a témával (nincs időm), így most ne is kérj tőlem bővebb infót.
Viszont ha ennyire jártas vagy, megmondhatnád, hogy mi van az LHC-vel. A fene majd meg esz, hog tudjam, mikor kell számítanom a földön keletkezet fekete lyuk kialakulására
A vér nem válik VAZZE!™
-
orbano
félisten
Feltevések... hasonlítsd össze a távolabbi galaxisok spektrumát a mostaniakkal. Meglátod, hogy eltér. Ez tény, ezen nincs mit spekulálni. Ennek csak két megoldása van. Az adott rendszerekben a hidrogén elektronjai más energiájú pályákon vannak, vagy pedig a fény sebessége változott. Pont. Ezen nincs mit gondolkodni, ott vannak a Hubble felvételei, lehet tanulmányozni.
Amúgy meg nagyon jártas lehetsz az asztrofizikában, ha az asztrofizikai alapképletet (amit egy ilyen kis hülegyerek talált ki mint Einstein, aki valószínűleg a közeledbe sem ér) spekulációnak veszed. A fény sebessége pedig arányos az univerzum méretével, az okosok ezt is kiszámolták. És ha belegondolsz abba, hogy mi is valójában a fény, nem is tűnik annyira elképzelhetetlennek...
Abban viszont igazat adok, hogy a fekete lyukak létezésének megcáfolása nagy hülyeség lenne. Elvégre látták, hogy van valami a bokorban, ami hápog és elnevezték kacsának. ezek után a kacsa nem létének bizonxítása elég nehézkes
Persze a kacsa belső felépítése továbbra is rejtély, de az egyszer mán' biztos, hogy Hawking (ugye ő alkotta meg az eseményhorizont elméletét?) bebizonyította saját elméletéről, hogy nem működhet. Ezek után merje bárki azt mondani, hogy: ''De igaz!''!A vér nem válik VAZZE!™
-
orbano
félisten
Pedig pont, hogy a ciklikus tágulás elméletét ''nemrégiben'' támasztották alá. Sikeresen rájöttek, hogy Einstein asztrofizikai alapképlete nem is akkora hülyeség, mint amekkorának kitalálója gondolta. Persze pár javításra szorult. A helyessége még csak közvetetten van bizonyítva: a távoli galaxisokban a hidrogén által áteresztett fény spektruma eltér a közelebbiektől. Ez kétféleképpen magyarázható:
1. Változott a fény hullámhossza (csökkent a fény sebessége), azaz szűkült a világegyetem, azaz már kevesebb anyag van a világegyetemben, és több a Lambda, hogy képletesen fogalmazzak.
2. A messzebbi galaxisokban másfajta hidrogén van. Ez kevésbbé valószínű, de lehetséges, és akkor bukik az elmélet.A vér nem válik VAZZE!™
-
bdav
őstag
''Látom, megint át kéne menni ismeretterjesztőbe.''
ez miért baj, végülis ez lenne a topic egyik célja. kösz h. leírtad amit leírtál, én csak ismételni tudom magam, elég határozottan arra emléxem, hogy én ezeket a dolgokat úgy olvastam ahogy leírtam.10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
)
Matematikai kreálmány, bár nem túl durva, teljesen megérthető. A hiba benne mindössze a fizika teljes kihagyása. Jelenlegi ismereteink szerint a fizika nem ismeri a nulla és a végtelen értékeket. A ''szingularitás'' kifejezés is egy matematikai műszó. Az FH-k létezéséről történő beszélgetés magában hordozza az őt létrehozó matematika valós fizikai körülmények közé ültetését, ami (szerintem) meddő próbálkozás. Marad a képzelet.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Huawei P30 - kell ennél több?
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Elektromos cigaretta 🔞
- Hardcore café
- 5.1, 7.1 és gamer fejhallgatók
- Windows 11
- További aktív témák...
- Xiaomi Yimmy H10 porszivó
- Secretlab TITAN Evo "Soft Weave"- XL - 5 év garancia Bontatlan, Új, Számlával
- Secretlab TITAN Evo "Neo Hybrid Leatherette" - XL - 5 év garancia Bontatlan, új Számlával
- Secretlab TITAN Evo "Classic" Regular méret Vadi új Bontatlan Számlával
- SZINTE ÚJ, GARIS, 2024 SENCORE S70 400W EROLLER
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest