-
GAMEPOD.hu
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
bdav
őstag
gondolom, a 20 milliárd reális
a tejút és a többi galaxis közt semmi nincs illetve olyan gondolom mint a csillagközi tér csak nagyobb, tehát por + ilyesmik vannak. Elméletileg túl nagy tömegű cucc nem lehet ott, az univerzum keletkezésekor így alakult.
A galaxis szóra nem tudok pontos magyarázatot, de ha ezt most hirtelen megkérdeznék tőlem, akkor azt mondanám hogy csillaghalmaz, saját gravitációja tartja egyben és többnyire a csillagok keringnek a galaxis közepe körül. a középpontjában szokott lenni kvazár vagy fekete lyuk.
egyébként a fekete lyukak is a kvazárok (nagyon nagy tömegű csillagok; milliós naptömeg nagyságrendű) összeomlásával keletkeznek.
[Szerkesztve]10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
vati
senior tag
Könyvajánló:
- Paul Davies könyvei (pl. Az utolsó három perc)
- John Gribbin: Schrödinger macskája
- John Gribbin: Az idő születése
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a tér és az idő természete
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a nagy, a kicsi, és az emberi elme
Ezek afféle népszerűsítő művek, mérsékelt számú képlettel, ámde neves szerzőktől. Hasonló, régebbi könyvek:
- Timothy Ferris: a vörös határ
- ..Kaufman: relativitáselmélet és kozmológia
Stephen Weinberg: az első három perc
magyar:
- A távcső világa (Kulin György szerk.) Kicsit régi (1980-as az utolsó kiadás), jó vastag, de kezdőknek alapmű.
Egyébként azért nehéz könyvet ajánlani, mert nem mindegy milyen előképzettséggel áll neki az ember olvasni.
Ajánlhatnék olyat is, ami 100% csillagászat, kozmológia és alapmű, mégis tippelem nem sokan értenék (vagy élveznék) itt u.i. kőkemény szakkönyv.
Teljesen más olvasmánylista az optimális egy 16 éves érdeklődő gimnazistának és egy képzett mérnöknek.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
A ''Galaxis'' = a mi Tejútrendszerünk, az a galaxis amiben a Nap van. Ilyen galaxisból sok százmillió látható az Univerzum általunk belátott részében.
A galaxis egy olyan diszkosz alakú tömegsűrűsödés, amiben kb. 100 millárd csillag (nem 20!) van, és rengeteg (10-20x ennyi) por, gáz, sötét anyag.
Átlagos mérete 100 ezer fényév, és 1-2 millió fényévre vannak egymástól. Maguk is kisebb halmazokba tömörülnek, a halmazok pedig gigászi sejtes-cellás struktúrába.
A nem csillagok formájában létező ''sötét'' anyag jóval gömbszerűbb eloszlású mint a csészalj formájú korong, melyet ''belülről'' nézve a Tejút-ként látunk az égen.
Sok galaxis már nem mutat ilyen sprirális-diszkosz szerkezetet, mert más galaxisokkal való ütközés során elvesztette korongját, és csak a központi magja maradt meg (elliptikus galaxisok) vagy több spirális összeolvadása egy óriás elliptikus galaxishoz vezetett. Valószínűleg ez lesz a mi Tejútrendszerünk sorsa is, amikor 2 milliárd év múlva összeütközik és összeolvad az Andoméda-köddel. (ez a legközelebbi spirálgalaxis, az őszi égen kis távcsővel is jól látható)
A csillagászat (és kozmológia) érdekes kérdése, hogy mennyi és milyen sötét anyag van a galaxisokban és körülöttük.
A galaxisok nem tágulnak. Ilyen távolságskálán a belső gravitációs kötöttség dominál.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''sötét anyag'' az a kozmológiai téren is számottevő mennyiségű anyag, amit nem látunk a műszereinkkel, de van mégis tömege, gravitációs hatása. Mibenlétét illetően tág játéktere van az elméleti fizikusoknak.
A ''látható'' (valamilyen módon sugárzó) anyag az öszes anyagnak csak 5-15%-a.
1-2 km mélyen sokmindent szeretnek detektálni. Pl. neutrínókat.
Azért, mert ilyen mélyre már nem jutnak le a nagyenergiájú kozmikus sugarak, amelyek -nemkívánatos interakciók révén- megzavarnák a nagyon kevéssé kölcsönható vagy nagyon ritka részecskék detektálását.
Persze, nagyon sok galaxis távolságát és helyét ismerik. Persze a távolságot jóval nagyobb hibával. Az említett cellás szerkezet is jól felismerhető. (még elméletileg is megalapozottnak tűnik, hogy miért ilyen)Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
bdav
őstag
amennyire tudom, a sötét anyag csak egy elmélet egyenlőre, ugyanis valami nem stimmel, a látható csillagok-bolygók gravitációja nem tudja elég jól megmagyarázni a mozgásukat, és a hiányzó gravitációs erőket tulajdonítják a sötét anyagnak.
amit mondasz az sztem neutrínó befogási kísérlet volt.10 féle ember van a világon. Aki ismeri a kettes számrendszert és aki nem. ''A név nincs hosszabb páncélszekrény''
-
vati
senior tag
Igen, megy szonda a Plútóhoz, év elején lőtték fel: [link]
A Plútónak ''piszkos jég'' jellegű felszíne lehet. (fagyott metán, nitrogén, víz, sziklákkal-porral keverve)
Amikor legközelebb jár a Naphoz (ami épp mostanában van a 250 éves plutói ''év'' során) elszublimálhat róla belőle egy minimális, légkör (tényleg nitrogén a legvalószínűbb, a metán elszökik az űrbe), ami aztán naptávolban visszafagy a felszínre. Folyékonyság nem kell hozzá, elég hideg is van arra.
Ennyi igaz, olyan 1-2 éve volt újság.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''magyar nyelvű csillagzsátai portál nincs?''
www.mcse.hu [link] Magyar Csillagászati Egyesület főoldal
www.csillagaszat.hu [link] (még konkrétabban egy 145 db-os linkgyűjtemény ugyanitt: [link])Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
frame>24
addikt
A csillagászok szerint ~ 5 milliárd év múlva a mi napunk is felfúvódik (H helyett He-t fog égetni), elnyeli a Földet (sőt, asszem a többi belső bolygót is), aztán szupernova-robbanás után apró, de marha tömör neutrínó lesz belőle, szal'?
Csak idő kérdése...218/2.pont: azt a szondát a Jupiter Európa nevű holdjára szánják, én is nagyon kíváncsian várom, ti. bakteriális életformát remélnek találni, de még semmi hír a projektről!
[ Szerkesztve ]
▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1
-
vati
senior tag
1.-3. bocs, erre tényleg csak olyat lehet válaszolni hogy www.google.com, www.nasa.org, www.csillagaszat.hu ....
2. tervezni sokmindent terveztek/terveznek, konkrétum nincs.
Az Europa hold jött szóba, majd a Szaturnusz Enceladus holdja, de kiderült, hogy nem tudni pontosan, 70 m vagy 70 km mélyre kell majd lefúrni - ami bonyolít a dolgon...Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
frame>24
addikt
Szerintem nem az óceán mélyéről akar energiát felvenni, hanem magával vinne üzemanyag-cellákat.
Vagy nukleáris energia, mint erőforrás, bár azt nem tudom, egy szondához szükséges apró méretben megvalósítható-e valami "mini-atomreaktor?"A Natgeo elképzetlt bolygós és élőlényes sorozata (repülő("égi-") bálna, meg a léggömb-növények + stb.) valóban bitang nagy baromság szvsz, ott éreztem nagyon, hogy má' nem tudnak mit kiatálni )
▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1
-
frame>24
addikt
én nem is írtam, hogy napelemeket használnának (gondolom, olyan távról már elég gyenge a napfény [?]), az üzemanyagcella alatt mást értettem
Majd valahogy megoldják, emellett az egyik legérdekesebb belátható jövőbeli küldetés lenne.
[ Szerkesztve ]
▏▎▍▋▊▉ "I would never go bungee jumping. A broken rubber brought me into this world, it sure as hell isn't gonna take me out."(DanielDFizzle) // LOAD "*",8,1
-
Kraptor
őstag
Az inkább fantasztikum volt, hogy milyen lehetne, ha lenne és inkább csak érdekesség volt, szerintem.
Ha egy tényleg elég jó sorozatot akartok nézni akkor érdemes letölteni The Universe dokumentum sorozatot, már három évada van, kb 35 résszel (legalább is eddig annyi van meg nekem), nagyon jó. Mondjuk ebbe is vannak gyengébb részek de összességében szerintem nagyon élvezetes és jóval mélyebben taglalnak benne mindent, pl csak egy rész a Tejútról szól, a másik csak a fekete lyukakról vagy csak a Napról, stb.
[ Szerkesztve ]
-
vati
senior tag
Az űrkutatásban évtizedek óta használatos energiaforrás az atomreaktorban "tenyésztett" transzurán elemek (pl. kürium) spontán radioaktív bomlásának hője. (izzásig képes hevíteni az anyagot, hosszú éveken át folyamatosan)
A Naptól elég távol jutott szondáknál (pl. Voyagerek most) már elég karcsú lenne az ott kinyerhető napenergia. (a Marsnál még elég, és a rovereket eleve rövid időtartamra tervezték)
A jégholdak környékén, különösen a felszín alá fúrásnál is csak nukleáris energia jöhet szóba.A marsi rovereket azért lehet nehézkesen mozgatni, mert ha felakad valahol a köveken, vagy felborul, vagy elakad a homokban, akkor nincs második esély és ahhoz drága cuccos... Minden centit alaposan meg kell tervezni, real-time kapcsolatról szó nincs - ezeket nem jostickkal irányítják.
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Ez a film az evolúcióról szólt, nem rossz.
Van értelme, pl. arról magyaráz, hogy miért olyan az élőlények (illetve azok közössége), amilyen, és gyökeresen más körülmények között mennyire lehet más.
Science fiction a jó értelmében.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
Kraptor
őstag
Inkább csak a látható univerzum De azt ne úgy képzeld el mint pl Goggle Earth-öt, olyan nincs. Amiről te beszélsz az szerintem a Solan Digital Sky Survey
De ez se olyan, hogy csak úgy átrepülsz rajt és olyanokat látsz min a dokumentumfilmekben. Amiket abban látsz annak 85% CG és csak csekély valós felvétel. Fentebb amit linkeltem pdf-et az SDSS-ből van.
És itt van egy projekt ami a Tejút-at akarja 3D-ben modellezni.
[link] Mint látod ez is rengeteg számítást igényel és ez csak 1 galaxis!!!Vagy van ez:[link] itt a helyi galaxis csoportunk körül tudsz repkedni, de ez nem sok adatot tartalmaz és nem igazán "látványos."
[ Szerkesztve ]
-
Szerintem egy számítógépes képet az Univerzum egyik darabjáról, mely megmutatja a a Világegyetem érdekes szerkezetét. Hogyan oszlik el a látható anyag (galaxisok) és a láthatatlan (sötét anyag, vagy energia).
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
-
Kraptor
őstag
"a másik meg, ami még a fejemben van, hogy a szabad szemmel az égbolton látható csillagok mind a mi galaxisunkban vannak. Szóval szabadszemmel ...."
Ez így nem teljesen igaz, mivel más galaxisokat is látsz csak szabad szemmel azok is csillagoknak tűnek, vagy egy kicsit pacás/elmosódott csillagoknak, sőt az Androméda Galaxist elég szépen ki lehet venni még szabad szemmel is egy jó sötét éjszakán.
-
A Virgo latin szó, a Szűz csillagképet jelöli. Mert a Virgo galaxishalmaz eme csillagképben "található". Egyébként cirka 70 millió fényévnyire van.
A galaxisok halmazokba tömörülnek, ezek a halmazok további nagyobb léptékű halmazokat alkotnak (szuperhalmazok). A Lokális-halmaz a Virgo része. Azonban az Univerzumban még számos hatalmas szuperhalmaz található. Bár ezek gigászi léptékű alakzatok, azonban az Univerzum táguló méreteihez viszonyítva kicsiknek tekinthetők. Az Univerzum több milliárd(!) fényév átmérőjű. Cirka 29 milliárd, ha jól kalkuláltam.
A Lokális-halmaz 10 millió fényév átmérőjű. Kicsike galaxis-család. Két nagy méretű tagja van, az óriási Androméda és a mi, nagy küllős spirálunk, a Tejút. (Mindig gombóc nő a torkomban, ha rágondolok, hogy egy napon elkezdődik az összeolvadásuk. Hihetetlen lesz az a marcangoló tánc, amibe belesodródik a tömegénél fogva a két óriás és magukhoz rántják a többieket is. Egyetlen hatalmas elliptikus galaxissá változik a Lokális-halmaz.)
A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.
-
Kraptor
őstag
A kérdésed mondjuk rengeteg új kérdést is felvet, nem tudom mennyire tudsz angolul de rengeteg elérhető iromány van ezen a téren szabadon a neten mondjuk némelyikük elég nehéz olvasmány.
De itt található a Föld az Univerzumunkban(mert ugye van olyan elmélet is, hogy multiverse is van:
Universe
Observable universe
Large-scale structures
Virgo Supercluster
Local Group
Milky Way Galaxy
Orion Arm of the Milky Way
Gould Belt
Local Bubble
Local Interstellar Cloud
Solar System
Earth -
Kraptor
őstag
-
Dany007
veterán
Mert olyan messze még nem tudnak látni
13,7 milliárd fényév a max.
Hubble Ultra DeepField a neve. Mármint a képnek.
A képek tanulmányozása során észrevették, hogy ezen képek hátterében már nincs vagy csak igen haloványan van fény. Háttérfény, ami az ezelőtti képeken mindig volt jócskán, csak a távcső képességei nem engedték tovább. Ennél a képnél már úgy néz ki nincs tovább.
Csak nagy üresség. Vélhetően az első galaxisokat fotózták le. Mögöttük / utánuk a nagy feketeséggel, ahol már / még semmi sincs.
Majd 2013-ban jön a JWST, ami 6,5x (asszem) nagyobb, mint a Hubble. Kíváncsian várjuk azzal miket fotóznak
Azért fura ez, mert a 13,7 milliárd fényév távolság, nem csak messze van, hanem régen, 13,7 milliárd évvel ezelőtt.
Ergo a Hubble deepfield amit fotózott az a múlt. Ezért a háttérfények hiánya jelentheti azt, hogy közvetlen az ősrobbanás utáni helyzet lehet, amint az első galaxisok kialakulnak. -
Dany007
veterán
Hát, a személyszállítót voltaképp nem a sugárhajtómű tartja a levegőben. Na most ez így hülyén hangzik.
A szárnyakra ható felhajtóerő az, ami fenntartja a gépet. Ahhoz, hogy ez a felhajtóerő keletkezzen, na ahhoz kell egy kezdősebesség.
Így voltaképp a hajtómű csak előre tolja a gépet, a fennmaradásért a szárnyakon átáramló levegő a felelős.
Viszont 10-20km vagy magasabban már meglehetősen ritka a levegő. 30km fölött meg végképp. Szal felhajtóerő nem keletkezne. Vagy csak alig. Ergo, a hajtóműnek kéne megtartani, és feltolni az egész gépet.
Ez viszont létezik is. Ezek az űrsiklók, illetve hordozórakéták.... -
Dany007
veterán
Mért ne lenne? A Mars kisebb, mint a Föld jóval. Így a tömege is jóval kisebb, ergo a gravitációs ereje is kisebb.
Carl Sagan egyik kozmosz epizódjában azt mondta, hogy a Mars utazás tervei már 1976-ban rendelkezésre álltak. Csupán olyan irdatlan költségeket emésztett volna fel, ami nem érné meg a költséget. Hát ez elég futurisztikusan hangzik, főleg most, hogy nagy az esélytelenség lehetősége, de ő nem arról volt híres, hogy fiktív dolgokat állítson, másrészt az a sorozat elég nívós volt a maga idejében.
Btw, mindent lehet csak pénz kell hozzá. Jóóó sok pénz! -
Dany007
veterán
Rengeteg mindent magához vonz. Csak azok főként kisebbek.
A pályán tartásnak pont a pályán tartás a lényege.
A két gravitációs erő pont úgy hat egymásra, hogy az adott test megmarad a határvonalon. Azon a vonalon, ahonnan még nem tud elszakadni, de már nem is esik bele. Így az erők eredője a pálya vonala lesz maga.De ha megnézel egy galaxist felülről, akkor láthatod, hogy mint a kád lefolyóban a habos víz, spirál alakban folyik bele az univerzum a középen található fekete lyukba. Vagyis végül ilyen méretekben a gravitáció győz, és magához vonz mindent.
-
Dany007
veterán
Igen, így tűnik logikusnak. Ha nem lenne valami, ami vonzaná a tömeget, akkor szét is szóródhatnának a világűrben. Most itt a galaxisokat alkotó csillagokra és bolygókra gondolok.
Amúgy logikus. Mert a tömeggel rendelkező testek vonzzák egymást. Ergo mind1 mekkora a tömeg előbb utóbb a csillagok és bolygók elindulnak egymás felé egy adott halmazon belül.
Ekkor összeütköznek, a tömegük megnő, mégjobban fogják vonzani a többit... Majd végül a hatalmas gravitáció hatására összeroskadnak és lesz belőle fekete lyuk... Persze mindez hatalmas méretekben és rengeteg idő alatt játszódik le. -
Dany007
veterán
A parittya hatást szerintem könnyű elképzelni. Legtöbbször műholdak inkább szondák felgyorsítására használják. Lásd pioneer szondák.
De ha jól tudom az Apollo 13 is ennek a segítségével jutott haza anno.Kb úgy kell elképzelni, mint egy madzagra kötött labda. Ahol a madzag vége rögzítve van. Így amikor a labdát elgurítod az egyik irányba a rögzített madzag miatt az egy körpályán vissza fog fordulni.
Tehát szó sincs nullára lassulásról. Inkább olyasmi, hogy olyan pályán halad el a bolygó mellett, hogy az még épphogy visszahúzza úgymond a hajót, viszont a pálya és a sebesség olyan, hogy amikor már visszakanyarodott a hajó, a bolygó gravitációja olyan erős hogy szinte kilövi a másik irányba... Na ezt most tudom h szarul magyaráztam, sose ment a magyarázat =/Inkább gumiszalaggal lehetne érzékeltetni. Ahogy elnyúlik, lelassul, majd hirtelen visszarántja a rákötött tárgyat. De mivel itt precíz számításokról és pályagörbékről beszélünk a tárgy nem fog nullára lassulni.
A gond ezzel az, hogy ha egy kicsit is elvétik a számítást, vagy az érkezést vagy bármit, akkor kicsúsznak a bolygó gravitációs teréből, ami képes lenne még 'visszarántani' őket, és nyersen fogalmazva elszállnak a picsába... Onnan meg már nincs visszaút. Mert nincs annyi nafta a hajtóműben, hogy elvégezze azt a munkát mintegy bolygó gravitációs mezeje.
-
Dany007
veterán
Biztos, hogy nem lassulnak nullára. Hanem 'körpályán' fordulnak irányba. A bolygó gavitációja segítségével egy ívet írnak le, ami mondjuk fordít rajtuk 45 fokot és 'meglöki' irányba.
Tehát itt nem arra kell gondolni, hogy 180 fokban megfordulnak. De persze az is lehetséges. A műholdak is így keringenek a bolygó körül. Folyamatosan. Mégse kell nullára lassulniuk egy kanyarodáshoz.
A szisztéma u.a.Mutatom egy szemléltető ábrán Olyan ez mint a 'gravity golf' nevű játék.
Szóval egyáltalán nem szükséges, hogy nullára lassítsanak. Sőt, annak nemsok értelme lenne. Elvégre az a lényeg, hogy a már meglévő sebességhez adjon még hozzá pluszt az a bolygó.
Ez azért necces dolog még mindig, mert a művelet egy határvonalon húzódik. Minden az űrhajó sebességétől, tömegétől és a bolygó gravitációjától függ. Ha átlépik a határt gondolom ezt értették 'ablak' alatt, akkor onnan már nincs visszaút. A bolygó gravitációs gyorsító ereje rossz irányba küldi őket, és már nem fognak tudni annyit korrigálni hogy visszatérjenek a kijelölt előre kiszámított pályára.
Itt mindent (szerintem) hónapokkal előre kiszámolnak, szimulálnak többször is. Nem hinném, hogy úgy megy mint a filmekben, hogy fogja a Joystick-ot és odébb viszi a hajót. Piciben persze megy, lásd űrsikló manőverezés Földközelben. De amikor ilyen sebességekről és erőkről van szó...
Másrészt ha ott vagy és kiderül, hogy rossz irányba térített el a bolygó, akkor újra kell számítani a pályát. Mekkora erővel kéne korrigálni, milyen irányba, hány fokot stb...[ Szerkesztve ]
-
Dany007
veterán
Áhhh neem semmiképpen.
"..90 fokot? Hát kb úgy mint 10-et vagy 30-at, csak lassabban ...."
Ezt úgy értettem, hogy kalkulált irányváltások. Előre számítottak. Előre ki van számítva milyen szögben, mekkora sebességgel és hajszál pontosan mikor és hol kell lenniük ahhoz, hogy a kíván 10,30 vagy 90 fokos fordulót megtegyék.
Pont azért van szükség a vénusz gravitációjára, mert saját erőből lószarra se lennének képesek.
Gondolj csak bele. Ha elvétik, akkor az az erő, ami meglökte volna őket irányba (bolygó gravitációja) az pont rosszirányba löki őket! Onnan már nem tudnak semmit se csinálni, hiszen eleve azért van szükség a parittya hatásra, mert a saját hajtóművek édes kevesek ahhoz! Így ha a gravitációs erő rossz irányba gyorsítja őket, akkor azzal az erővel egyenértékű ellenerőt kéne produkálni, hogy jó irányba forduljanak és menjenek is. Mert nem elég csak fordulni. Ellensúlyozni kell a grav. erőt is.Ilyenkor szerintem, csak egy olyan megoldás lenne elképzelhető, hogy egy útba eső, másik bolygó vagy csillag gravitációját használnák ki a megpördülésre. Az ahhoz szükséges finom korrigációkra talán még jutna nafta. De ez meg akár évekbe is telne, amíg kifogyna bőven a kaja meg a levegő...
Szal ez egy nagyon necces terület. Pontosan azért, mert a ma létező meghajtások hangyafingnak is kevesek az űrben. Persze ha lenne elegendő üzemanyag, akkor a dolog is sokkal könnyebb lenne. De arra meg aztán végképp nincsen hely.
[ Szerkesztve ]
-
vati
senior tag
"teljesen nem lehet úgy megfordulni, hogy a mozgási sebességük is megmaradjon, - gondolom én- mivel nincs "közeg", amiben úszhatnának, nem? mint repülő az atmoszférában, mint kocsi az úton, és mint hal a vízben"
megkérdezhetem, fizikából hányas voltál? eddig bukta...
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
Dany007
veterán
Szia!
Ezen az oldalon nézelődjél. Én ezt találtam a legnívósabbnak. (bár olyan mélyreható kutatást nem végeztem ) De itt vannak user made fotók is. És le van írva szépen milyen távcsővel milyen okulárral készültek. Tehát kinézed a user képek közül, hogy kb "mennyit akarsz látni", majd megnézed mivel készítette az illető és kikeresed az oldalról mennyibe kerül.
Egy szép galaxis képéhez ~ 500.000 forintos távcső kell, ahogy én láttam. De ez már goto mechanikás GPS-es cucc. Annyira nem értek hozzá, de ott az oldalon biztos, hogy találsz megfelelőt. Max az ára nem lesz az ; )
-
EmThor
addikt
Én is most vágnék bele, Skywatcher 150/750-eset néztem ki, eq3-on 80e alatt van most.
Mélyegezéshez is ajánlják de az a baj, hogy kezdő vagyok, így nem tudom megítélni, milyen is ez a készülék valójában, de jókat írnak róla.
Gaming is staying up until 3am to earn a trophy that isn't real....but is!
Új hozzászólás Aktív témák
- Jogász topic
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Yettel topik
- Külpolitika
- Magisk
- Politika
- proci985: Audyssey szobakalibráció felülvezérlése REW + mérőmikrofonnal
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Elektromos autók - motorok
- További aktív témák...