Új hozzászólás Aktív témák

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #93 üzenetére

    Az első fele:
    Egy gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontján uralkodó g nem hasonlítható össze a földszerű testek (tömegeloszlások) felszini g-jével.

    A horizont r sugara egyedül az M tömeggel arányos, az ott uralkodó g viszont M/r^2-el. Tehát minél nagyobb a lyuk M tömege, annál kisebb g van a horizonton. Furcsa, de így van.

    Nem kollabált ''földszerű'' testeknél -feltéve hogy rho(r) konstans, ami sohasem lehet igaz- valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes. (a valóságban ez is érdekesebb, mert minden anyag kompaktálódik a bolygók belsejében levő óriási nyomáson, pl. a fekete törpék (óriás Jupiterek) sugara széles tartományban független a tömegtől. A nagyobb tömegűek csak jobban összetömörödve tudnak csak gravitációsan egyensúlyba kerülni. Ez is furcsa, de így van.)

    A második fele: odáig teljesen igaz, hogy csak 3 térdimenzióban (pontosabban 3+1 dimenziós téridőben) lehetnek stabil struktúrák, a doménekkel meg a plusz dimenziókkal való összefüggést még nem sikerült felfognom :)

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Új hozzászólás Aktív témák