Új hozzászólás Aktív témák

  • orbano

    félisten

    válasz vati #49 üzenetére

    Én nem mondtam hogy nem hisz, csak az eseményhorizont létezésében nem hisz. Szerinte most már igenis fogynak a kis dögök.
    Egyelőre forrást nem tudok adni, általában a volt fizikatanárom adott érdekes linkeket cikkekre, az ÉT-ben olvastam érdekes dolgokat, illetve a tévében, csillagászattal foglalkozó műsörökben (diszkoveri csenel). De kb másfél éve csak hébe-hóba foglalkozom a témával (nincs időm), így most ne is kérj tőlem bővebb infót. :P
    Viszont ha ennyire jártas vagy, megmondhatnád, hogy mi van az LHC-vel. A fene majd meg esz, hog tudjam, mikor kell számítanom a földön keletkezet fekete lyuk kialakulására :))

    A vér nem válik VAZZE!™

  • sTERNI

    senior tag

    válasz orbano #46 üzenetére

    Ami a fényt illeti, sokan próbálták bizonyítani, hogy a sebessége nem állandó (az időre nézve), de, ha minden igaz, akkor tévednek. Legalábbis a legutolsó álláspont szerint :
    Bővebben: link
    Közben találtam egy érdekekeset :)
    Hogyan mérjük meg a fény sebességét egy mikrohullámú sütő, egy tábla csoki és egy vonalzó segítségével? -> Bővebben: link

    A fekete anyagról pedig tudunk, ''láttunk'' már olyat.. néha kicsit miszifikálják, pedig egyszerűen csak olyan anyag, amiről semmilyen műszerrel nem tudunk kézzelfogható adatot produkálni..
    Bővebben: link
    Bővebben: link

    "You travel with fascinating companions, Doctor."

  • orbano

    félisten

    válasz sTERNI #52 üzenetére

    Na majd ha elkészül az LHC, meglátjuk, milyen energiákon jön elő az ötödik dimenzió. A NASA pedig nem mond újat azzal, hogy kis energián is előjön az 5ik dimenzió, elvégre az LHC-t is azzal a reménnyel építik, hogy az általa produkált ütközési energia elég lesz.
    Egyébként ez a megfigyelés az olyan elméleteket cáfolja, ami szerint a kvantumvákuum, illetve a sötét anyag hatással lehet az elektromágnesességre, ezáltal akár a fény sebességét is lassítja.
    De amiről én beszéltem az lényegesen fundamentálisabb. Keresgélek, hátha találok róla egy kimerítő leírást, mert pontosan már én sem emlékszem mindenre. De ebben az elméletben a fény sebességének csökkenése az univerzum energiájának csökkenésére van valahogy visszavezetve. Remélem találok valami infót...

    Ja és a sötét anyagról pont hogy tudunk kézzel fogható adatot produkálni. Ott vannak ezek a felvételek, amiről a cikket linkelted. Ennél közvetlenebbül sok mindennel nem szembesülhetsz, az egész fizika csak a jelenségek okának magyarázatáról szól. A monitorodról sem tudod, hogy ott van e, csak azt tudod, hogy úgy verődnek le róla a fotonok, mint ha ott lenne, illetve ha hozzányúlsz, akkor pont egy olyan erőtér állítja meg a kezedet, amit pont egy iylen monitor anyagi rendszere generálhatna... :)

    Ja és jó linkek :R végre egy nívós topic

    [Szerkesztve]

    A vér nem válik VAZZE!™

  • orbano

    félisten

    Na keresgéltem, bár a fény sebességének változásával foglalkozó cikket e modell alapján még nem találtam. Addig is:
    Asztrofizikai alapegyenlet: Bővebben: link (bár ennek én egy leegyszerűsített formájára emlékszem, majd még alaposabban is utánanézek)
    Bővebben: link
    Majd még gyűjtögetek...

    A vér nem válik VAZZE!™

  • Flashback

    addikt

    válasz vati #50 üzenetére

    Gyere le nyugodtan Pestől 40Km kocsival ha jó a forgalom 20 perc alatt lent vagy! Ha betartod a korlátozást 25-28 :DD

    Bocs nincs hosszú ö, ü és néha az á is ä :)

  • lapa

    veterán

    válasz vati #44 üzenetére

    lehet, hogy nagyon bénát mondok, de ha a az idő változása a sebesség függvényében az általános rel.elm. része (fogalmam sincs), akkor emlékszem egy olyanra, hogy feltoltak vmi atomórát egy repcsire, és repülés után nem egyezett az előtte szinkron atomórával. vagy csak benéztem...

    viszont kérdésem: ha pl. egy, pontosan felfelé és észak-dél irányba néző fényképezőgéppel lefotózza az ember a csillagos eget, akkor abból elméletileg meg lehet határozni, hogy hol van? esetleg még hozzárakunk egy pontos órát, ilyesmi?

  • sTERNI

    senior tag

    válasz lapa #56 üzenetére

    Volt hasonló kísérlet. Sőt, mostanában is zajlik egy hasonló, ami a Föld gravitációs erejének az időre való hatásával foglalkozik. Ha minden simán megy -műszaki hiba nem történik és nem dönt úgy senki, hogy titkos az eredmény - akkor 2006 nyarán megtudhatjuk, mennyire torzítja el kicsiny bolygónk az időt maga körül.
    Az idő relatív, de nagyon.. ( és Einsten még nem is látott Windowst :D )

    A helymeghatározást, hogy érted? Térben? Esetleg időben is? Elméleti síkon egy fénykép is elég.. ha ismerjük a képen látható csillagok helyzetét.

    "You travel with fascinating companions, Doctor."

  • lapa

    veterán

    válasz sTERNI #57 üzenetére

    hát térben gondoltam. és mennyire lehet pontos egy ilyen? mondjuk gondolom be kell konfigolni először a lencséhez vagy mittomén a torzítás miatt...

    upd: ez az a kurva drága műhold a 4 atomnyi pontos golyókkal?

    [Szerkesztve]

  • vati

    senior tag

    válasz lapa #56 üzenetére

    helymeghatározás: ha a csillagos ég mellé fotózol egy pontos horizontot is, + pontos időt, akkor meg lehet határozni.
    Sőt, nem is kell az egész égbolt. Sőt, le sem kell fotózni, elég egy szextánnsal megméregetni pár csillag magasságát -ismert időpontban- aztán számolgatni.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • sTERNI

    senior tag

    válasz lapa #58 üzenetére

    Az az. Drága konzervdoboz :C
    Bővebben: link

    A pontosság csak a lencse tisztaságán/torzításának mértékén múlik és persze azon, hogy a képen látható objektumok pályáját milyen pontosságal ismerjük.

    [Szerkesztve]

    "You travel with fascinating companions, Doctor."

  • lapa

    veterán

    válasz vati #59 üzenetére

    valami olyanra gondoltam, ami elfér kicsiben is. ha van pl. egy fényképezőben olyan cucc, ami képes a gravitáció irányát megmérni (gondolom nem nagy ügy), akkor hasznos lenne. lerakod fejjel felfelé a földre fél percre és nyomja a koordinátákat.

    jön a háború és amik lekapcsolják a gps-t mindenki eltéved...

    ja ha még nincs ilyen, akkor stipistop copyright mittomén.

    [Szerkesztve]

  • orbano

    félisten

    válasz lapa #61 üzenetére

    az a baj szerintem, hogy bazi nagy felbontású optikára lenne szükséged :F

    ja és egy viszonylag nagy teljesítményű mesterséges neuronhálóra, ami fel tudja ismerni a csillagokat

    [Szerkesztve]

    A vér nem válik VAZZE!™

  • orbano

    félisten

    egyébként pedig háborúban biztos nem ezt használnák, mert mi van, ha nappal van, vagy éppen esik az eső? :B inkább leraknak GPS adókat a földre és kész. nem működik mindenhol, de a megfelelő telepítéssel a szükséges területek lefedhetők...

    A vér nem válik VAZZE!™

  • lapa

    veterán

    válasz orbano #62 üzenetére

    ''mesterséges neuronhálóra'' - itt mire gondolsz? csak nem lehet olyan nagy ügy a fehér pöttyök közti távolságok alapján kitalálni legalább egy referenciacsillagot...

    pláne ha mittomén 1-2 percig exponál, még az irányokat is látni a csíkokból (bár gondolom ez jellemzően leginkább a föld forgási iránya lesz ha nem tévedek...)

    volt vmi ilyen progim, ami mutatta a csillagokat csak nemtom mi volt a neve.

    a háború csak vicc volt. legalábbis remélem. de az belátható, hogy egy infrastruktúra-független (habár csillagoség-függő) eszköz jól jöhet. esőben meg úgyse érdemes háborúzni, csupa víz leszel.

  • Dalai Láma

    őstag

    Nem tudom, esett-e már szó a húrelméletről, és hogy ki hallott róla. Ez az elmélet hozza össze a kvantumelméletet a relativitás elmélettel. Mert ezek eddig külön-külön megállják a helyüket, de ellentmondanak egymásnak. Einstein maga is kereste a mindent leíró nagy egyesített elméletet, de nem találta. Talán a szuperhúr elmélet lehet a mindent leíró egyesített elmélet, ami az összes kölcsönhatást magában foglalja, a gravitációval együtt.

    Ez az elmélet kizárja a végteleneket. Szerinte léteznek az univerzumnak legkisebb építőkövei, amik kicsíny húrok, és a fizikai tulajdonságaikat a rezgésmintázataik határozzák meg. Ezek meghatározott méretűek, de nem végtelenül kicsik. Egyelőre tutibiztos megerősítése nincs még az elméletnek, de kisebb kísérleti eredmények eddig alátámasztják. Jelenleg ez az egyetlen ''jelölt'' a nagy egyesített elmélet cím elnyerésére, és nagyon sok tudós dolgozik rajta. Sajnos én nem értek ehhez túlságosan, én is csak ismeretterjesztő kiadványokból szerzem az információimat, a matemaitkai hátterébe nem látok bele -talán jobb is-.

    A húrelmélet szerint pl 9 térdimenzió van, de ebből csak 3 van ''kiterítve'', a többi 6 össze van csavarva, nagyon kicsire, amit nem érzékelünk a műszereinkkel sem. 10. dimenzió az idő. Érdekes lenne, ha több idődimenzió is létezne. Gondoljatok bele... elégdurván hangzik ... :)

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

  • sTERNI

    senior tag

    válasz lapa #64 üzenetére

    A fehér pöttyökből sajnos nagyon nehéz kitalálni, hogy azok milyen konstelláció tagjai. Gondolj bele;több ezer v. millió pöttyből ki kell találni melyik ez-az-vagy-amaz a csillag. Ahhoz viszont számítási kapacitás kell.
    Nem számítva, hogy az csillagok helyzete csak nekünk állandó :) Pontosabban megnézve minden mozog, megintcsak nehezítve a helymeghatározást.

    Szerintem inkább kérdezz meg egy helybélit.. :D

    "You travel with fascinating companions, Doctor."

  • lapa

    veterán

    válasz sTERNI #66 üzenetére

    nem több millió, hiszen ha te nem látsz több milliót, akkor a fényképező optikája sem. arra meg csak lehet írni programot, hogy a legfényesebbtől kezdve nézegesse a távolságokat, azok ugye emberi léptékben nemigen változnak (vagy legalábbis egy adott időpontban ismertek). az 1000 legfényesebb csillag távolságainak közelítő ismeretében meghatározható mi a pálya.

    majd megnézem mit hoz ki a gagyi fényképezőm éjszaka egy időzítővel. ha képes megfogni a pöttyöket még talán progit is írok hozzá.

    a helybeliek meg már rég elmenekültek a háború miatt, én vagyok az egyetlen aki a fényképezőgéppel szórakozik a frontvonalban...

  • sTERNI

    senior tag

    válasz Dalai Láma #65 üzenetére

    Olvasgattam már ilyesmiről, de még nem tudom elképzelni, hogy értették, hogy egy dimenzió fel van csavarodva, vagy, hogy van olyan közöttük, amelyik majdnem egy milliméter széles... de nem én vagyok a prof :D

    Kicsit off, de azt hiszem tanulságos, ha a ''kicsi'' merész elképzeléseket szemöldökráncolva fogadjuk:

    Két kis magzat beszélget egy anya hasában:

    - Te hiszel a születés utáni életben?
    - Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán itt is
    azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
    - Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,
    hogyan nézne ki?
    - Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.
    - Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk
    - Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg végképp
    nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én
    neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már
    most túlságosan rövid.
    - De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínuleg minden egy kicsit
    másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.
    - De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet
    egyszeruen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a
    sötétben.
    - Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de mindenesetre
    meglátjuk a mamát, és o majd gondoskodik rólunk.
    - A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted o mégis hol van?
    - Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetoen élünk. Nélküle
    egyáltalán nem lennénk.
    - Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló,
    hogy nincs is.
    - No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és azt
    is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg
    azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk.

    "You travel with fascinating companions, Doctor."

  • orbano

    félisten

    válasz Dalai Láma #65 üzenetére

    Az időt, mint dimenziót külön választani a többitől... max az teszi, szvsz, aki nem látja át a többdimenziós geometriát megfelelően. Amúgy valóban, ez egy létező, és jól kidolgozott elmélet, viszont eddig csak az első 4 dimenzió (téridő) hatásait, illetve létezését tudták igazolni. Most jön az ötödik, ami már csavarodik. Persze nem tudják mekkora sugárban. Minnél nagyobban, annál jobb, annál kisebb energiákon észlelni lehet a hatását. A mostani felállás szerint 2007-re lesz kész az új részecskeütköztető, ahol elsősorban ezekre a kérdésekre akarnak választ kapni. A maradék 6 dimenzió pedig végképp csak elméletben létezik. Bár én nem hiszem, hogy nem létezik végtelenül kicsi, valahogy ellentmond a matematikának, túlzottan is...

    A vér nem válik VAZZE!™

  • newman2000

    csendes tag

    válasz orbano #69 üzenetére

    Jó kis topic, megjelöltem. :DD
    Apropó: Bővebben: link

    Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz orbano #69 üzenetére

    Bár én nem hiszem, hogy nem létezik végtelenül kicsi, valahogy ellentmond a matematikának, túlzottan is...
    Én természettudományos beállítottságú vagyok. De úgy gondolom, hogy a matematika ''csak'' egy eszköz. Annak, hogy esetleg a határainál a számított dolgok a természetben máshogy viselkednek 2 oka lehet:
    - vagy van még valami, amit nem ismerünk. ha viszont megismerjük, akkor már jól illeszkedik az újraszámolt eredmény
    - vagy nem jó arra a célra a szerszám. Lásd az egyeneseket gömbfelszínen... mi számít egyenesnek?

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz sTERNI #68 üzenetére

    Nem csoda, ha nem tudod elképzelni. Mert nem érzékelted sose. Pl egy kétdimenziós emberke csak síkban képes mozogni, és ha egy kört rajzolsz köré, bezártad. Nem tud kijönni, mert nem ismeri a 3. dimenziót. Pedig milyen egyszerű 3D-ben átlépni egy 2D-s kört, nem? Úgyhogy elég izgalmasnak hangzik a több dimenzió létezése. Bár így kiterítve valószínűleg csak 3 van.

    Engem az is foglalkoztat, hogy milyen alakú az univerzum. A sugara 13,5 fényév hosszú, mert az ősrobbanás óta a fény tudott elmenni legmesszebb. De nehéz elképzelni, hogy egy gömb lenne. Valahogy furcsább annál- Szerintem olyan nincs, hogy elérsz a gömbfelszínre, és onnan pl látod a semmit, ami már nem az univerzumhoz tartozik. Kiváncsi vagyok nagyon...

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

  • vati

    senior tag

    válasz orbano #63 üzenetére

    ''inkább leraknak GPS adókat a földre és kész.''

    A GPS technológiával az a bibi, hogy geometriailag rá kell látnod az adóra. Pontosabban egyszerre 4-re. Ezért nem lehet a földre tenni őket. Sok kell belőlük, Föld körüli pályán.

    A mobilhálózatok cellái alapján valóban lehet egy kezdetleges helymeghatáozást csinálni, de ez sok nagyságrenddel pontatlanabb mint a GPS.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • vati

    senior tag

    válasz Dalai Láma #72 üzenetére

    Engem az is foglalkoztat, hogy milyen alakú az univerzum. A sugara 13,5 fényév hosszú, mert az ősrobbanás óta a fény tudott elmenni legmesszebb.
    jaj, ezen a szemléleten már az ókorban sikerült túllépni...
    Nincs alakja és nincs sugara. van egy kozmológiai horizont, jelenleg bármely megfigyelőtől 13.7+/-0.5 MILLIÁRD fényév távolságra - ami a téridő szerkezetéből fakad, abból hogy a jelenlegi megfigyelőpontunktól ennyi évvel visszafelé volt egy szingularitása a téridőnek, a bizonyos Nagy Bumm. Tehát messzebb nem láthatunk, mert olyan távolságban köröskörül már magát az ősrobbanást és a (tér)idő kezdetét látjuk. Jól megvörösödve az ált.rel.elm. miatt. Amit látunk (és láthatunk) az Univerzumból ilyen értelemben tényleg gömb, de nem azért mert ilyen az Univerzum alakja, hanem mert az általunk ismert része izotrop. és minden irányban egyformán tágul. Ha elnézünk egy nagyon távoli (és ezért a régmúltban látott) helyre ami most tőlünk nézve a tér és idő ''peremén'' van, tudi kell, hogy onnan nézve mi látszunk a világ végén és a távoli múltban, plusz látszanak a világegyetemnek olyan tartományai is, amelyek tőlünk nem, és talán soha nem is fognak.

    Az biztos, hogy nincsen több mint 3+1 ''kitekeredett'' dimenzió, mert a fény és az energia csak ennyiben képes terjedni. Ha nem így lenne, észrevennénk.

    A szuperhúrok elmélete jelenleg egy 100%-ban spekulatív játékszere a matematikusoknak. Gondolom én.
    Hogy jóslatait ellenőrizzük kísérletileg - azaz különbséget tudjunk tenni egy ''feltekeredett'' dimenziókat tartalmazó és egy anélküli világ között- még évszázadokig nem remélhető. Sőt, lehet hogy sohasem.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • rdi

    veterán

    válasz vati #74 üzenetére

    De ez olyan szomorú...:((
    Be vagyunk zárva a kis téridőnkbe, mint paplan alatt a fing.
    :)

    Fej! Tor! Potroh!

  • vati

    senior tag

    válasz Dalai Láma #65 üzenetére

    ''Einstein maga is kereste a mindent leíró nagy egyesített elméletet, de nem találta.''
    Einstein haláláig vitatkozott a kvantummechanika elfgadott értelmezésével és trükkös gondolatkísérleteket eszelt ki, hogy elvi hibákat találjon benne. A QM és a relativitáselmélet sajnos nem lehet érvényes egyidejűleg. Tkp. a relativitáselmélet még egy teljesen ''klasszikus'' elmélet, a QM már nem az.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • vati

    senior tag

    válasz rdi #75 üzenetére

    Hát igen :( kérdés melyik rosszabb: a mindkét végén zárt téridő (létezik Nagy Reccs is), vagy a nyílt és gyorsulva táguló?
    Az előbbihez szükségszerűen véges és baljós jövő társul, utóbbihoz egy egyre üresebb jövő - a most még látszó és elérhető távoli galaxiok sorra eltünedeznek örökre a horizont mögött. (a tágulás szabályosan szétfújja a közelünkből a világot)

    Az ideális az lenne, ha egyre lassuló tágulás mellett lenne nyílt. Ekkor egyre többet és többet látnánk be a világból. De a hosszú távú jövő igy sem szívderítő - viszont végtelen.
    Egy kicsit még kaparászunk a sötét anyag után, és megjósolom ez fog bejönni.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz vati #74 üzenetére

    Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont. Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is; ( legalább 4...) A fénynek mint bármely hullámnak, nem független a sebessége, attól a közegtől, amiben terjed. A világegyetem korai szakaszában, mielőtt a higgs bozonok létrejötttek volna, egészen más volt a vákuum nullponti energiája, a fény és minden másnak a sebessége lényegesen nagyobb lehetett, kvázi az idő telt sokkal gyorsabban azonos tágulási sebesség mellett, alias '' a tágulás sebessége volt sokkal kisebb az akkori időben mérve'' kvázi akár majdnem stagnálhatott akár, mondom majnem, tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is. Mindenesetre a mérésekből úgy tűnik, az Univerzum tágulásának sebessége nem csökken, hanem nő. Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének, az sem kizárt, hogy csupán 1 azaz egy százaléka a látható anyag az összesnek. Ha kiderülne, hogy a vákuum nullponti energiája ma is csökken, akkor az azt jelentené, hogy a fény sebessége is vele csökken, minden kölcsönhatásé is vele párhuzamosan, és már csak emiatt is láthatnánk úgy, mintha az univerzum tágulási üteme nőne.Egy folyamatos fénysebességcsökkenés, és ezzel járó időlassulás lehetővé tenné az anyagi világ véges jövőbeli idejének mértékét, annak ellenére, hogy elvileg egyre lassuló ütemben, de tovább csordogálna, 1-nél kisebb kvóciensű mértani sort alkotva. Ha mi vákumunkról is kiderülne közben, hogy ez ishamis vákuum, (amire jó esély van) és egy mainál alacsonyabb értéken megjelenő újabb állapotváltozásba menne át, mint annak idején a higgs részecskék keletkezésének idején, akkor a mai univerzum struktúrája is megsemmisülne, újból bekövetkezhetne az univerzum felfúvódása, alacsonyabb energia szinten ugyan, a mainál lényegesen kisebb ''fénysebesség'' mellett, de mivel az új univerzum lényei is lassabban élnék az életüket, számukra az a sebesség talán pont ugyanannyi lenne, mint számunkra a fény. :F :F :F
    Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül, hogy a fekete lyuk mögül érkező, tehát a ''takarásban lévő'' világegyetemből érkező fénysugarak, amiknek el kellene haladni a fekete lyuk mellett, visszagörbülnek, és azok is bejutnak a megfigyelő retinájába. A fekete lyukba zuhanó úgy látja, hogy egy ''feneketlen mélységbe zuhan'', és tőle mint forró távoli gömb, eltávolodik a világegyetem egésze, ugyanazt éli át, mintha az univerzum véges gömb lenne, és neki sikerülne fénsbesség közeli sebességgel eltávolodni tőle a körülötte lévő fekete semmibe.

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #78 üzenetére

    Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is;
    Szerintem nem következik a 4. dimenzió léte a 3 dimenziós tér görbültségéből.
    Akkor következne, ha ez a 3 dimenzió egy altere lenne a 4 dimenziós euklideszi metrikájú térnek. De nem így görbült, egyszerűen a metrika nem euklideszi és kész.
    Mindegy, hogy ezt hogyan szemléltetjük papíron, csak a metrika számít. Nincs szükség magasabb terekre.

    Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont.
    Hanem?
    Ha ülök egy pontban, minden irányban jó közelítéssel kb. 13 milliárd fényévnyire látok el jelenleg. Amögött csak az ősállapot látható. Tehát innen és most egy gömbnek vehető térrészt látok, mégha az idő miatt sántít is a hasonlat.
    Persze, valójában ez nem gömb hanem kúp:)) a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács:) )

    ''Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének''
    Ezt én is írtam. Hozzátehető, hogy a látható anyag csak 5-10%-a annak, ami a téridő ''bezárásához'' (a gyorsulva tágulás lefékezéséhez) kellene. Tehát valahol -és erre tendálnak a megfigyelések- ha a sötét anyagot is belesaccoljuk, a világegyetem sűrűsége a kritikus érték körül lehet.

    De az egész terület a csillagászat frontvonala, ahol évente-havonta szület(het)nek jelentős új eredmények, és változhat az uralkodó felfogás. Még sokminden kiderülhet.

    A Higgs-bozonokhoz nem szólnék hozzá, rég olvastam róla.
    tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is.
    13.6 milliárd éve a világegyetem elég kicsi és sötét volt. Ekkor már úgy folyt az idő mint manapság. Ez az egész játék a nullponti energiával, az Ősrobbanás utáni milliárdod másodpercekben történt. Tegyük fel, akkor másképp telt az idő. Na és? Ez a téridő jellegen nem változtat: a múlt kicsi és forró és egy pontból kezdődött, a jövő hideg üres és nagy.
    Mellesleg elég spekulatív dolog ez e hamis vákuum és társai. Semmi kísérleti alapja.
    De teljesen igaz, hogy egy ilyen vákuum ''fázisátalakulás'' lenne csak az igazán durva megsemmisülése a világnak. Csak egy fénysebességgel rohanó fal -amiről tudomást sem szerezhetünk előre-, és mögötte mindennek vége...:(

    Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül,
    Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe.

    [Szerkesztve]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz vati #76 üzenetére

    A szuperhúrelmélet éppen ezt teszi ezzel a két elmélettel. Ezért is fűznek hozzá olyan nagy reményeket. Jelenleg ez az egyetlen olyan elmélet, ami képes összekapcsolni a relativitás elméletet a qm-al. kisebb kíséreti bizonyítások is történtek már. De ha megépül ez a nagy gyorsító, akkor talán megtalálják azt a nehéz részecskét is, ami bizonyítaná az elméletet. Vannak más lehetőségek is a bizonyításra. Például felfedezni egy makroszkopikus húrt, ami szintén lehetséges. (ne kérdezd, hogyan).

    Én bízom a húrelméletben. Eddig nagyon szépen haladnak vele. Kár lenne, ha ez mégsem a mi világunkat írná le, és ennyi évtizeden át kutattak volna fölöslegesen.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

  • vati

    senior tag

    válasz Flashback #30 üzenetére

    ''hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem - Ezt kifejtenéd bővebben? Érdekel!!''

    Szóval elgondolkoztam rajta, és rájöttem hogy nem így van, tévedés...

    Azért nem, mert hiába lassul le a sajátideje a külvilághoz képest, a külvilág (végtelen) további jövőjéből származó jelek nem tudják őt utolérni azalatt a véges idő alatt, amíg nem szívja be a szingularitás. Nagyon is véges időtartamot lát be, a jövőt pedig egyátalán nem látja közben.

    Akkor láthatná meg a jövőt, ha vinne magával egy jó nagy rakétát, és zuhantában, a horizont közelében ráadná a kakaót. Esetleg közeli körpályára állna, erősen relativisztikus sebességgel. (mellesleg ezek a nem-newtoni pályák elég instabilak) Ekkor valóban begyorsuló külvilágot látna, legalábbis addig, amíg el tudja kerülni a lyukba hullást.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • Apophis

    őstag

    válasz vati #81 üzenetére

    De ezzel nem a jövőt látná, hanem a jelent, ami gyorsabban telik a fekete lyuktól távolabb. Arról meg, hogy ''belezuhanva'' a lyukba mi történne, csak spekulációk születtek, még a matematikai háttér sincs megalapozva erre vonatkozóan.

    ...a lamb in a lion’s presence, no recourse beyond obeisance, no hope beyond prayer.

  • orbano

    félisten

    Tudtommal a kozmológiai horizont, az az annak a térrésznek a határa, amelyben a megfigyelőhöz viszonyítva a dolgok (leginkább galaxisok) relatív sebessége nagyobb mint a fénysebesség. Ez pedig igencsak változatos alakú lehet :F és nem sok köze van az univerzum korához. De javítsatok ki ha tévedek :B

    A vér nem válik VAZZE!™

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz vati #79 üzenetére

    Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe. Majdnem jó! Máshol is írtam erről, és itt is úgy írtam le előszőr, olyan élménye lesz, mintha egy feneketlen mély kútba zuhanna,... csak mivel a kút falának teljes sötétsége nem különbözik attól, amibe belezuhan, önmoderáltam, és kihagytam ezt a hasonlatot. Nem minden fény jut be a szemébe persze, de az Univerzum minden pontjából jut be valamennyi, gondold végig... Jó, zuhan egy kútba, ami ugyebár csőszerű, és a kút nyílása egyre messzebb, a végén görögdinnyének, teniszlabdának, egyetlen távoli pontnak látja az egész Univerzumot, amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik. No már most a tér: Ami úgy néz ki, mint egy kacsa és hápog, az nagy valószínűséggel kacsa. Ugyebás az akárhány dimenziós terek matematikai létezését kár tagadni, ui matematikailag éppúgy léteznek, mint a transzcendens számok, vagy az egyre nagyobb halmazeleméleti számosságok, függetlenül attól, hogy fizikailag kézbe tudod-e venni. Ha pedig a tér úgy viselkedik, mint egy 4 dimenziós tér 3 dimnziós altere, akkor az a tér valószínűleg legalább 4 dimenziós. Már csak azért is kénytelen vagyunk annak tekinteni, mert ha teljesen az Euklideszi geometria nélkül akarsz építkezni, semmilyen épkézláb metrikát nem tudsz mihez képest definiálni. Az más kérdés, hogy a fizikai teret nem szabad összekeverni az Euklideszi térrel. Az Euklideszi tér fizikailag egészen biztosan nem is létezik, mivel a fizikai tér egyrészt véges, másrészt görbült. Az végtelen Euklideszi tér csupán a tér egy olyan lehetősége ami a legegyszrűbb abban az értelemben, hogy leírása nem kíván speciális előfeltételeket, mellesleg azonban ez a speciális feltételek teljes hiánya az, ami soha nem teljesül, legfeljebb egy teljesen eneriamezők és anyag nélküli világban,
    kvázi mondhatjuk, egy létező világ fizikai tere nem lehet Euklideszi.
    :P :P :P

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #84 üzenetére

    amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik.
    Nem zuhan át semmilyen másik téridőbe! Elsőfajú horizont és pontszerű szingularitás esetén. Írtam a hasonlatban (''pont szívja magába a teret''), az eseményhorizont lokálisan egyátalán nem különleges hely. Semmi különös nem történik a megfigyelővel átesés közben. Ő vígan kap jeleket a külvilágből, látja a külvilágot, csak őt nem lehet látni.
    A horizont csak a statikus külső megfigyelő számára különleges.
    (a problémák az elfajult fekete lyukaknál kezdődnek, ahol megjelenik a másodfajú horizont is, ami mögül elvileg ki lehet jönni - csak nem tudni mikor.)

    Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni.

    Per pillanat az euklideszi metrika elég jó közelítés is a valós térre. Távoli és nagyon halvány galaxishalmazok rengeteg tagjának spektrumát kell statisztikailag vizsgálgatni ahhoz, hogy ténylegesen mondani tudjunk valamit a valós tér esetleg nem-euklideszi voltáról. Nehezen megy.

    [Szerkesztve]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz vati #85 üzenetére

    Pont ez a bibi, hogy távoli! Az egyik legérdekesebb probléma éppen az, hogy míg a tér görbületét lépten nyomon tapasztajuk, (kicsit sarkítva...), mérésekkel igazolhatjuk, addig az univerzum nagy léptékben valami 23 tizedesjegyig mégis Euklideszi, úgy tűnik az anyag mennyisége nem elegendő pozitív görbölet kialakítására, de éppen elég ahoz, hogy ne is legyen negatív a görbület, vagyis ne jöjjön létre a 3 dimenziós nyeregfelület. Mindebből az a következtetés látszik megerősödni, hogy a tér nagy léptékű szerkezetét valami külső kényszer okozza, pl a nagyon nagy energiájú doménfalak feszítik ki, ebben az esetben azonban nagy léptékben sehova sem görbül, és az univverzum kinézete kö keményen attól függ, legalábbis a doménon belül, hogy a doménfalak közt igazából merre vagy. Mellesleg ezeknek a doménfalaknak akkora az energia sürüsége, hogy azokról éppúgy nem verődik vissza a fény, mint ahogy nem jut ki a fekete lyukakból sem, a megfgyelő fal helyett nagy sötét semmit lát. Ráadásul amiként a gömbhéjon elhelyezkedő felületi töltések is kifelé erővonalak szempontjából egy pontban megjelenő töltésként modellezhetők, de belül a térerősség nulla, a doménfalak gravitációs hatása egy nulla térerősségű, tehát Euklideszi teret kifeszítenek, de maguk nem gyakorolnak gyorsulást okozó gravitációs vonzóerőt a beltartományra. Egész közeli testekre persze megjelehetnnek más erőhatások is, pl töltésmegosztás, rövid hatótávolságú erők, stb. és még az sem biztos, hogy ezek a doménfalak nem ''párolognak-e'' ugyanúgy, mint a fekete lyukak. :U :U :U

    Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni
    Pontosítok; vígan lehet, de sikeresen nem... :DDD :DDD :DDD

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • rdi

    veterán

    válasz neduddgi #86 üzenetére

    Na jah, de mi van a doménfalakon kívül ?

    Egyáltalán mi az a domén és doménfal?
    :)

    Fej! Tor! Potroh!

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #86 üzenetére

    Ez a doménfal téma (mint a téridő metrikáját nagyléptéken befolyásoló dolog) engem is érdekelne. Tudsz forrást, linket adni?
    Hol hallottad?
    MOD: csak nem valamelyik D.Gy.-előadáson hangzott el idén tavasszal?

    [Szerkesztve]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz vati #88 üzenetére

    Scientific America -ban volt róla szó egy hosszú cikkben, már nincs meg. Ha csak yahoo rá nem tud keresni, több évvel ezelőtti számra. A világegyetem meg doménokból áll, mint valami habos izé. Mindenesetre a doménfalak energia sűrűsége akkora, hogy azon átjutni nem lehet, amit elnyel ott marad. :F :F :F
    Nasa képeket majd előkotrom, beteszem a régi topicba, csak legyen egy kis időm... (ha lehet a linkeket)

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • Szalma

    őstag

    válasz vati #81 üzenetére

    (#32-ben ''értekeztem'' a jövő láthatatlanságáról. A jelek utolérik mindenképp, csak az észlelési körülmények (amit és amivel észlelni kellene) változnak meg annyira, hogy nem tapasztalható az effektus.
    EH közeli körpálya is lehet newtoni, csak kövér lyukszerűség kell hozzá.
    Nem szükséges izmos hajtómű, csak komoly holtsúly, amit a befogási korongban sodródva (ugye pörgük a ''luk'' körül) az EH-tól kívánt távolságban (akár alatta is!!!) szépen elengedünk, mert az akkréciós korong kerületi sebessége így elegendő lehet a ''szökéshez''.
    Azért lehet az EH ''alól'' is menekülni, mert az EH pozíciója tömeg-relatív. (Tömegközéppont!))

    Szeretettel:
    Szalma

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz Szalma #90 üzenetére

    Hacsak félre nem értem amit írsz;=>
    Elvi tévedés. Ha amit írsz igaz leletne, ( középpont...) akor Pl az is lehetséges lenne, hogy bármilyen mondjuk 0,2 c kezdeti sebességgel elindulj, és behatolj jó messziről a fekete lyuk gravitációs sugara alá, mivel ugye te jó messziről jöttél, és pontosan a fekete lyuk gravitációs ereje még tovább gyorsított, hisz energia nem vész el, - a kinetikus sem- , behatolsz, és kijössz onnan. Csakhogy más folyamatok zajlanak le, amikor belépsz a gravitációs sugár alá. Többé nem beszélhetünk két különböző pontszerűen modellezhető testről, sőt egyáltalán testekről sem. Ami belép a gr R alá, az ''egyszerűen'' rugalmatlan ütközés formájában átadja az impulzusát, energiáját, minden állapothatározojának értékét a fekete lyuknak és kész. Ameddig pedig be nem zuhan addig ha tetszik neki ha nem, egy spirálon mozog, ( távoli külső szemlélő szempontjából) mégha távcsöves puskával is célozták be netán az illető fekete lyukat, mivel maga a fekete lyuk felcsavarja maga körül a teret. Azon a spirálon pedig a jövöből érkező jelek mindíg le lesznek maradva mögötte, mégha 46000-szer kell is megkerülnie a fekete lyukat, és közben a 46000 spirál 3 mm-re halad el egymás mellett; külső szemlélő Euklideszi képzete alapján. Mellesleg ugye az esemány horizont közvetlen közelében akkora ''lépésfeszültség'', hogy minden striktúra szétmállik, nem csak azt nem tudjuk kiszámolni, mi történik az anyaggal az eseménhorizont alatt, az sem megfogalmazható, miképpen létezne tovább egy proton, bármilyen mezon, vagy kvark, tehát fogalmaink szerint elemi részecskének tekinthető részecske, ha az alja milliószór nagyobb erővel vonzódik egy középpont felé, mint a teteje. És miképpen beszélhetnénk egységes részecskéről, miközben az alsó testrésze számára milliószor lassabban telik az idő, mint a felső része számára. Már bezuhanás előtt sokkal visszakerül az anyag korai Univerzum keletkezését közvetlen követő időbeli állapotba. :) :) :)

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #91 üzenetére

    Visszafelé haladva:
    1. egyátalán nem szükségszerű, hogy extrém körülmények uralkodjanak az eseményhorizont környékén. Minél nagyobb tömegű a lyuk, annál ''simább'' a tér: milliárd naptömegnél már kellemes 1g körüli a gyorsulás a horizonton... A lyuk közepén a szingularitás az a hely, ahol minden elszáll a végtelenbe, befuccsolnak a törvények, ''felhabzik'' a tér. Erről tényleg nem sokat tudunk, csak extrapolálunk az ismert elméletekből. (ált.rel., QM) De ez kívül nézve el van takarva a horizonttal. Kívülről csak annyi látszik, hogy a beejtett tárgy közeledve horizonthoz egyre jobban belassul, közben halványul, majd a horizonton kimerevedve eltűnik. A befele esőnek meg úgyis mindegy mi van középen, a horizont alatt... De még ő sem láthatja ''kívülről'' a szingularitást, csak nagy feketeséget az irányában - semmi nem tud _elfelé_ jönni onnan. Odabenn a szingularitás a tér és az idő vége, ugyanúgy ahogy az esetleges ''Nagy Reccs'' a külvilág részecskéi számára - minden után van, semmilyen információ nem keletkezhet róla.
    2. Csak a forgó fekete lyuk ''csavarja fel a teret'' maga körül. Az álló nem. Ne keverjük ide a forgó lyukakat, az önmagában is nagyon csúnya eset ha túl gyorsan forog. (például lehet olyan horizont körülötte, ami kívülről nézve normál eseményhorizontként viselkedik, csakhogy mégis ki lehet mögüle jönni... vegyük egyelőre a nem forgó, stacionárius esetet)
    Egyszerűen a horizont egy olyan felület, ami mögött minden trajektória a szingularitásba vezet, tehát hiába meg fénysebességgel valami, akár merőlegesen kifelé is, a világvonala csak a szingularitásban tud végződni. Semmilyen hatás sem terjedhet onnan kifelé.
    3. ''lépésfeszültség'' - jó:) nem a gravitációs gyorsulás hely szerinti deriváltjára gondoltál? Igen, ez a ''spagettizálódás'', hogy makroszkopikus testeket gigászi árapályerők tépik szét függőleges irányban, az inhomogén tér miatt. De, nagy lyukaknál ez feltétlenül nem érződik már a horizonton, csak a szingularitás közelében. A ''normális'' csillagból képződött fekete lyukak elég kicsik ahhoz, hogy már a környékükön spagettizálódjon minden, még az elemi részek is.
    4. a beeső részecskék egész pontosan a tömegenergiájukat, az impulzusukat, az impulzusmomentumukat(perdületüket), a töltésüket adják át a lyuknak.
    5. Nem kell ilyen-olyan kétfajta ''modellezés''. Egyszerűen a relativitáselmélet következményei vannak és kész: a sebességek nem additívak, a távolságok nem additívak (hosszkontrakció), nincsen mindenki számára azonosan múló idő, a történések lefolyása jelentősen függ a megfigyelő helyétől és sebességétől. Ha belősz valamit 0,2c kezdősebességgel a horizont alá, az szépen begyorsul 0.999c-re(hasból) zuhantában mire eltűnik a horiont körül -egyre befelé hajló pályán-, aztán mint az ólomkacsa beesik a szingularitásba. Ha 0.95c-vel lősz be valamit ugyanoda akkor is 0.9999c-re gyorsul be, és beszívja a szingularitás. Ha c-vel lövöd, akkor is. Ha jó szögben lövöd c-vel, esetleg körpályára áll a lyuk körül egy adott távolságban. (fénykör)

    [Szerkesztve]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz vati #92 üzenetére

    Most megpróbálom végiggondolni amit írtál. Tehát szerinted egy olyan nagy méretű fekete lyuk horizontfelületén, mint a mondjuk ami a tejút közepén van, tehát milliárdos nagyságrendű naptömeg esetén mekkora is a gravitáció..? Na ezt végiggondolom. Azon viszont meg te gondolkozz el, hogy az anyagnak nem kell feltétlen extrém körülmémyek között maradnia a horizont mögött. A legújabb elméletek szerint ( 10 éve is megvolt, csak most megint elővették) a fekete lyuk anyaga egy krumpli alakú burokban is lehet, amin belül egy saját önálló energiatartalmú vákum van. Egyébként padig visszatérve a doménokra: Gondold el, ha mondjuk a Föld 3-szor ekkora sugarú lenne, a tömege ugye 27*-es, g arányos 1/R négyzet, szal 3*-os g értéke lenne a Föld felszínén. Bármilyen kicsi is az Univerzum energia sűrűsége, ( és a vákuumnak is van nullponti energiája, ) ha igazából egyre nagyobb térrészt vizsgálnál, egyszer csak akkora grvatációs erő lépne fel a felszínén, hogy összeomolva elszakadna az őt körülvevő tértől. A vicc az egészben ugyanis az, hogy amiként a gömbhéjon lévő felületi töltések is kifelé olyan erővonalakat idéznek elő, mintha egy pontból indulnának ki, befelé nulla a térerősség amit okoznak. Egyszerű integrál számítás. Tehát a környezet nem akadályozza meg az összeomlást. Ami a teljes összeomlást megakadályozza, az az, hogy nem az összes dimenzió omlik össze, 3 megmarad. A 4-ből, 9-ből,27-ből, ki tudja. Azért 3, mert 3 dimenzióban vannak csak stabil struktúrák. Előző topicban is van óla szó. 2 dimenziós térben ninvs szökési sebesség, ha 1/R-rel arányos az erőtér, akor az integrál végtelen, végtelen energia kéne, ha pedig 4, 5 stb dimenziós atér, akkor térerő 1/R-köb, ...stb=> nincsenek keringési pályák, mert legkisebb kilengésre is vagy végleg eltávolodik a két test, vagy egymásba zuhan. 3 dimenzió esetén 1/R négyzet edetén viszont az éppen kör alakú pálya * gyök2-vel a szökési sebesség. Közbülső energiákon egyre nyúlik az ellipszis, amíg parabolán keresztül hiperbolává nem válik.A 3 dimenziós anyagi világ ami stabil lehet, ha pedig ezek a doménok egymással érintkeznek, a doménfalak kötelezően éppen görbületmentesre feszítik ki a köztük lévő teret. :U :U :U

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz neduddgi #93 üzenetére

    Már úgy értve, a burok-hártya maga a fekete lyuk anyaga, belül üres. :U :U :U

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • Szalma

    őstag

    válasz neduddgi #91 üzenetére

    (Tehát a ''külvilág érzékelése az EH-n belül'' kérdéskörhöz: hiába csavarodik fel a tér, a fénysebesség ott is határsebesség lesz, azaz amíg valami nem válik tiszta energiává, addig az energia formában érkező külső hatások ugyanúgy utólérik (spirálban, akár), csak a reletivisztikus hosszváltozások miatt olyan hullámhosszal, amit egyébként sem tudna érzékelni (nagyon ''megnyúlik'' minden), nem beszélve arról, hogy a saját eseményei olyan szinten ''lassulnak'' a külső eseményekhez képest, hogy a nagy hullámhosszú elektromágneses jellegű hullámok nem tudnak lépést tartani az érkező események ''sebességével''. Ezért a két ok: ''mit'' -> lassú ''fény'', ''mivel'' -> lassú érzékelés.
    Egy időben szétkent, vörösbe tolódott valami lesz az egész érzékelendő ''jövő''...
    Másik érdekesség az EH-val kapcsolatban: EH-nak a Schwarzschild által speciálisan megadott megoldásból következő, az elvi szingularitás helyétől való sugarat nevezik. (Az EH helye a tömegközéppont Rs sugarú gömbfelülete. Rs= 2*G*M/c^2, G=6,67259E10-11) Ez azt jelenti, hogy Rs sugarú gömbfelületen a szökési sebesség eléri a fénysebességet. (Vs=(2*G*M/R)^0,5, ahol R=Rs) Viszont nem jelenti azt, hogy az adott helyen lévő nehézségi gyorsulás feltétlenül problémás lenne: Ag=G*M/R^2. Egy 1.5 milliárd (ha nem számoltam el :B ) naptömegű fekete lyuk EH-ján maradáshoz ~1g-s gyorsulás kell. (Sagittarius A-nk, ott középen, ~3millió naptömegnyi, de ez egy kicsi galaxis.)
    Szökés az EH alól: ha viszünk magunkkal egy ''fekete lyukat'', akkor egy másik fekete lyukhoz közelítve eldeformáljuk mindkét EH-t, mert a tömegközéppont helye (elvi szingularitás) megváltozik. Ilyenkor a ''kontrollált'' lyukunktól megszabadulva a deformáció szépen ''kitol'' minket az EH fölé, és kezdhetjük a menekülést a felénk fénysebességgel száguldó EH elöl...)

    Szeretettel:
    Szalma

    ui.: Bővebben: link

    uui.: A fekete lyukakat, EH-stól, mindenestől továbbra is ''matematikai koholmánynak'' tartom, de azt elfogadom, hogy vannak ''majdnem úgy viselkedő'' téridő részek... Sokkal képlékenyebb a téma, minthogy egyszerűen ki lehessen számolgatni. Teória, teória hátán. EH-ig oké, de utána sötétség...

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #93 üzenetére

    Az első fele:
    Egy gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontján uralkodó g nem hasonlítható össze a földszerű testek (tömegeloszlások) felszini g-jével.

    A horizont r sugara egyedül az M tömeggel arányos, az ott uralkodó g viszont M/r^2-el. Tehát minél nagyobb a lyuk M tömege, annál kisebb g van a horizonton. Furcsa, de így van.

    Nem kollabált ''földszerű'' testeknél -feltéve hogy rho(r) konstans, ami sohasem lehet igaz- valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes. (a valóságban ez is érdekesebb, mert minden anyag kompaktálódik a bolygók belsejében levő óriási nyomáson, pl. a fekete törpék (óriás Jupiterek) sugara széles tartományban független a tömegtől. A nagyobb tömegűek csak jobban összetömörödve tudnak csak gravitációsan egyensúlyba kerülni. Ez is furcsa, de így van.)

    A második fele: odáig teljesen igaz, hogy csak 3 térdimenzióban (pontosabban 3+1 dimenziós téridőben) lehetnek stabil struktúrák, a doménekkel meg a plusz dimenziókkal való összefüggést még nem sikerült felfognom :)

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz Szalma #95 üzenetére

    Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor. Az Ok, hogy nagy tömegű test egész kis ''g'' EH értéket produkálhat. Matematikai vakság volt részemről, egyrészt arról írtam, hogy maga a vákuum nullponti energiája, + a benne lévő anyag ha elég nagy teret vizsgálunk összeomlik, tehát kvázi fekete lyukká válik... ui tök mindegy mekkora is a ''g'' értéke, lehet 0,0001 m/s^2 ha nem csökken elég gyorsan, mondjuk kvázi állandó, akkor hiába dobok fel ''c'' sebességgel kavicsot, előbb utóbb visszaesik wazze, ez viszont rendben van. Az nyilvánvaló, hogy szegény Penelope hiába vár. Mellesleg az egyáltalán nem biztos, hogy aki belezuhan, az mit érzékel. Az bizonyított, hogy a nagy grvitációs erőben lassul az idő. Ha úgy tekintjük a fekete lyukat, ami ''beszívja a teret'' akkor a beszívott tér sebessége, ( ami ellen szemben az árral kéne haladnia mindennek, ami el akar tőle távolodni,) az EH -on már fénysebesség, tehát ennél a hasonlatnál maradva az idő múlása a bezuhanó számára megszűnik.Pontosan addig él, ameddig Penelopé egyébként is extrapolálná hátralávő idejét abból, ahogy egyre lassuló véges improprius integrált adó állapotváltozásösszességét, tehát hátralévő életidejét kiszámítaná. Jó ez a térbeszívós modell, csak arra is gondolni kell, hogy amennyiben a ''c'' a maximális sebesség, az EH -on túl már nem tudja a fekete lyuk tölcsérszerűen egyre növelni ezt az értéket, a további beáramlás tölcsérből csőalakúvá válik. Végiggondolva nem feltétlenül marad abban a formában ez az energia, mint a vákuumban, át is alakulhat...stb. Ha elfogadjuk a vákuum nullponti energiájának létezését, ( amiből köcsönvehet az alagút effektushoz, és a Heisenbeg féle határozatlansági relációból is következő virtuális részecskék kekeletkezése-egymás kioltásával való megsemmilülése folyamathoz) akkor bizonyos térrész létezése és az energia más típusú megjelenése egymásba oda-vissza átalakulása is lehetséges lehet. Mármint a fizikai térről beszélve. Mert ugye az Euklideszi semmi, az nem tér, csak a tér lehetősége. :F :F :F

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

  • Szalma

    őstag

    válasz neduddgi #97 üzenetére

    (''...Nem látom semmi okát, hogy a tér és idő dimenzióknak miért is kéne felcserélődnia a esemányhorizpnton való áthaladáskor...'' Ez csak egy korai elmélet volt, az ált.rel. továbbgondolása az EH-n belüli számításokhoz, ~laikusok számára a legérthetőbb... Az energiaformák minőségi megváltozása fontos gondolat, de nem nagyon lehet vele mit kezdeni: nincs tapasztalatunk ''más'' formájú energiákkal. (De egyetértünk: valami gyökeresen meg fog változni.) A linken egyébként is vannak ''kicsit hibás'' megállapítások. (Pl. nem forgónak tekinti a fekete lyukat. (Ami, lássuk be, elég elképzelhetetlen.) Ugyanis, ha forog, akkor a belezuhanónak gyakorlatilag végtelen hosszú utat kellene megtennie az elvi szingularitásig és nem semmisülhetne meg 7s múlva. Nem elég drámai.)

    EH-n belülről egy kis filozófia: mit érzékelhetnénk a megváltozott energiaformák miatt? Ami biztos, hogy az EH-n kívülről jövő információkat elfednék azonnal az EH-n játszódó folyamatok (azon kívül, hogy érzékelhetetlen tartományokba kerülnének (pl. más energiaformák)). Tehát csak az EH-n belüli történéseket látnánk. Az EH viszont ''tágul'', mindenképpen távolodik tőlünk. Ha forog a lyuk, akkor rengeteg időnk van a szemlélődésre, akár annyi is, hogy a még nem ''másformájú-energiává'' alakult anyagi részecskék csomósodásokat hozhatnak létre, amelyekben extrém, ismeretlen energetikai folyamatok is lejátszódhatnak, majd megsemmisülhetnek, hogy új csomókat hozzanak létre, hisz ''idejük'' van rá. Akár egész kis bolygórendszereket. Galaxisokat, illetve ezeknek megfelelő, de ott létezni képes formákat. Evolúciót... Melynek egy lokális mélypontján az égre tekintő másformájú-energiában járatos tudósok megállapítják az Univerzumuk méretét, és csodákoznak a háttérsugárzáson, de megmagyarázzák, hogy beleilleszkedjen a világképükbe, pedig lehet, hogy csak az EH-n kívüli eltorzult információt látják. Hiányolják az elméleteikhez szükséges anyagmennyiséget, ami a Nagy Reccsükhöz volna szükséges, sötét anyagokról ötletelnek, pedig megvan az: a számukra örökké táguló EH tömegközépontjában érzékelhetetlenül lapuló elvi szingularitás...)

    Szeretettel:
    Szalma

  • vati

    senior tag

    válasz neduddgi #97 üzenetére

    Egyátalán nem szűnik meg az idő a bezuhanó megfigyelő számára, és (sajátidőben mérve) véges időtartamon belül eljut a szingularitásig.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz Szalma #98 üzenetére

    Persze, valamennyi perdülete mindíg van mindegyik fekete lyuknak, ergo soha sem pontszerű a szingularitás, hanem egy gyűrű, meg ha a gyűrűben a rotáció nem nulla, akkor nem is gyűrű, hanem tórusz, de ha a tórusz kellően vékony és hosszú slagszerű, akkor energia minimumra való törekvés miatt felcsavarodik, mint egy telefonszinór, méghozzá nem csak egyszer, hanem másodlagosan, harmdlagosan, stb. végül inkább olyan lehet, mint egy gombolyag,a többi stimmel.
    :DD :DD :DD



    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Új hozzászólás Aktív témák