-
GAMEPOD.hu
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
vati
senior tag
Könyvajánló:
- Paul Davies könyvei (pl. Az utolsó három perc)
- John Gribbin: Schrödinger macskája
- John Gribbin: Az idő születése
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a tér és az idő természete
- Roger Penrose - Stephen Hwaking: a nagy, a kicsi, és az emberi elme
Ezek afféle népszerűsítő művek, mérsékelt számú képlettel, ámde neves szerzőktől. Hasonló, régebbi könyvek:
- Timothy Ferris: a vörös határ
- ..Kaufman: relativitáselmélet és kozmológia
Stephen Weinberg: az első három perc
magyar:
- A távcső világa (Kulin György szerk.) Kicsit régi (1980-as az utolsó kiadás), jó vastag, de kezdőknek alapmű.
Egyébként azért nehéz könyvet ajánlani, mert nem mindegy milyen előképzettséggel áll neki az ember olvasni.
Ajánlhatnék olyat is, ami 100% csillagászat, kozmológia és alapmű, mégis tippelem nem sokan értenék (vagy élveznék) itt u.i. kőkemény szakkönyv.
Teljesen más olvasmánylista az optimális egy 16 éves érdeklődő gimnazistának és egy képzett mérnöknek.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''az eseményhorizont sugarát pedig az ún. Schwarzschild-rádiusz adja meg, ami viszont a tömegtől függ. (Ha az illető anyag a Schwarzschild-rádiusznál kisebbre préselődik össze, akkor haladja meg a szökési sebesség a fény sebességét.''
Valljuk be, ez a Schw.-rádiusz csak a ált.rel. egyenleteinek egy erősen speciális fekete lyukat tartalmazó megoldására érvényes. (időben stacionárius és tökéletesen gömbszimmetrikus eset - ilyen a valóságban nincs) Vannak sokkal gonoszabb, bizarrabb megoldások is, -pl. elfajult Kerr-megoldások- általánosan pedig baromi nehéz sőt lehetetlen megoldani.
Úgy egzakt, hogy: ''nem tudjuk'' mi lesz a szingularitás felé zuhanó anyaggal. Legjobb tudomásunk szerint ezt az összezuhanást már semmi nem álíthatja meg ezért vég nélkül tart, végtelenül kicsiny térrészbe. (legalábbis a Planck-hossz nagyságrendjéig, ahol mindenképp bezavar a kvantumgravitávió még nem létező elmélete...)Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
A linkhez annyit (mielőtt terjedne a tévedés):
- az Ősrobbanás elmélete nincs veszélyben. A cikkben írtak már múlt időben vannak, a 90-es évek második felében tényleg voltak ilyen megfigyelések, azóta sikerült jelentősen pontosítani a Hubble-állandót. Jelenleg úgy tűnik, a ''nagy bumm'' elmélet szilárdan áll, és a téridőnek 13.7+/-0.5 milliárd évvel ezelőtt volt egy szingularitása, amit ''nagy bumm''-nak (Big Bang) nevezünk.
- a ciklikus tágulás elméletét már megcáfolták. Nem tud így viselkedni a világ.
Az ömmagába omlás lehetőségénke eldöntése még függőben van, de egyre inkább úgy tűnik, a végtelenségig tágulni fog, azaz a téridő másik vége nyitott.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
A ''Galaxis'' = a mi Tejútrendszerünk, az a galaxis amiben a Nap van. Ilyen galaxisból sok százmillió látható az Univerzum általunk belátott részében.
A galaxis egy olyan diszkosz alakú tömegsűrűsödés, amiben kb. 100 millárd csillag (nem 20!) van, és rengeteg (10-20x ennyi) por, gáz, sötét anyag.
Átlagos mérete 100 ezer fényév, és 1-2 millió fényévre vannak egymástól. Maguk is kisebb halmazokba tömörülnek, a halmazok pedig gigászi sejtes-cellás struktúrába.
A nem csillagok formájában létező ''sötét'' anyag jóval gömbszerűbb eloszlású mint a csészalj formájú korong, melyet ''belülről'' nézve a Tejút-ként látunk az égen.
Sok galaxis már nem mutat ilyen sprirális-diszkosz szerkezetet, mert más galaxisokkal való ütközés során elvesztette korongját, és csak a központi magja maradt meg (elliptikus galaxisok) vagy több spirális összeolvadása egy óriás elliptikus galaxishoz vezetett. Valószínűleg ez lesz a mi Tejútrendszerünk sorsa is, amikor 2 milliárd év múlva összeütközik és összeolvad az Andoméda-köddel. (ez a legközelebbi spirálgalaxis, az őszi égen kis távcsővel is jól látható)
A csillagászat (és kozmológia) érdekes kérdése, hogy mennyi és milyen sötét anyag van a galaxisokban és körülöttük.
A galaxisok nem tágulnak. Ilyen távolságskálán a belső gravitációs kötöttség dominál.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''sötét anyag'' az a kozmológiai téren is számottevő mennyiségű anyag, amit nem látunk a műszereinkkel, de van mégis tömege, gravitációs hatása. Mibenlétét illetően tág játéktere van az elméleti fizikusoknak.
A ''látható'' (valamilyen módon sugárzó) anyag az öszes anyagnak csak 5-15%-a.
1-2 km mélyen sokmindent szeretnek detektálni. Pl. neutrínókat.
Azért, mert ilyen mélyre már nem jutnak le a nagyenergiájú kozmikus sugarak, amelyek -nemkívánatos interakciók révén- megzavarnák a nagyon kevéssé kölcsönható vagy nagyon ritka részecskék detektálását.
Persze, nagyon sok galaxis távolságát és helyét ismerik. Persze a távolságot jóval nagyobb hibával. Az említett cellás szerkezet is jól felismerhető. (még elméletileg is megalapozottnak tűnik, hogy miért ilyen)Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Akár még pontos is lehet, bár nyilvánvaló, hogy laikusoknak készült ''mozi'' programról van szó.
Akinek pontos adat kell, kevésbé látványos, ingyenes programokból is megkaphatja.
Évekkel ezelőtt is léteztek ehhez hasonlók programok: némelyik pénzes, némelyik nem, némelyik látványos, némelyik kevéssé. Listát most nem tudok, olyan 5-8 félével találkoztam.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Látom, megint át kéne menni ismeretterjesztőbe.
1. kvazár:
''kvázsztelláris rádióforrás'' a rádiócsillagászat őskorából ered a név. Onnan fedezték fel őket, hogy rádiótartományban barom erősen sugároznak, mig optikailag csak egy halovány csillagocska, ami fel se tűnt. Aztán kiderült, hogy qrva messzi vannak - azaz a valóságban hatalmasok, pontszerű (naprendszer méretű) térrészből egy egész galaxis (100 milliárd csillag) fényereje sugároz, dől belőle mindenféle sugárzás.
Sokáig nagy rejtély volt, hogy mi történik itt, honnan ez a felfoghatatlan energiafelszabadulás (csak az anyag-antianyag annihilációhoz mérhető nagyságrend) és miért csak nagyon távol -azaz az Univerzum régmúltjában- találhatók meg kvazárok.
Mára nagyjából összeállt a kép: a kvazár egy fiatal galaxis magjában található gigászi fekete lyuk, ami éppen rohamosan zabálja fel a körülöttte levő anyagot. (azaz a galaxismag ''aktív'', annyira, ami manapság igen ritka de pár milliárd éve még gyakori volt, mert több anyag leledzett a galaxisközepi fekete lyukak környékén.)
Az anyagot zabáló fekete lyuk úgy néz ki, hogy a behulló anyag egy középen kicsúcsosodó diszkoszba, az akkréciós korongba gyűlik, és ott örvénylik, amíg a belső súrlódástól le nem fékeződik annyira, hogy belehullhat a lyukba. Befelé haladva ez a korong egyre forróbb (sok százmillió fo lehet), ahogy egyre sebesebben, legbelül már fénysebeséggel összemérhető sebességgel örvénylik a gáz. Aztán -a perdületmegmaradás tövénye miatt- nagyon kevés anyag fog ténylegesen elnyelődni a lyukban, a többség két, ellentétes irányú, a korongra merőlgesen kifelé mutató, szúrólángszerű jet-ben eltávozik a rendszerből, fénysebesség közelébe gyorsulva.
A korongból és a jetekből csak úgy dől a mindenfajta sugárzás, rádió, infra,látható fény, röntgen, kemény gamma. Kellemetlen vidék.
2. a fekete lyukból kétféle van, és egyik sem a kvazárból lesz:
- ősi, óriás fekete lyukak a galaxisok középpontjában: ezek millió-milliárd naptömegnyi nehezek, és az Univerzum fejlődésének kezdeti szakaszában alakultak ki.
- csillagból keletkezett fekete lyuk: ezek 1.5-30 natömegnyiek, és folyamatosan keletkeznek, életük végén szupernovává vált csillagokból.. Ha a szupernóva-robbanás (ami nagy, a Napnál sokkal nagyobb csillagok kiváltsága) után helyben megmaradó csillagmag -amit a lökéshullám jól össze is nyom- nagyobb mint a Nap tömegének 1.4-szerese, az összezuhanás nem fog tudni megállni a neutroncsillag (néha pulzár, nem keverendő a kvazárral) stádiumnál (ami tkp. egyetlen, városnyi méretű atommag) hanem vég nélkül folytatódik, míg olyan téridő-görbületet idéz elő, hogy végül kilyukad a téridő.Hogy magáva az anyaggal mi történik eközben nem tudjuk. Elvileg egy pontba fog összeesni, le a Planck-hosszak tartományáig, ahol a kvantumhatások megállíthatják az összezsugorodást. Addig semmilyen ismert erő sem.
Valójában nem arról van szó, hogy adva van egy bolygónk, aminek a felszínéről a fény se tud elszállni, mert a szökési sebesség c felett van. Van egy horizont, amin belül olyan a téridő geometriája, hogy azon belül már a fény is csak befelé zuhanni tud. Ha szemléletes hasonlatot keresünk, talán úgy lehetne jellemezni, mint egy pont (vagy karka), ami befelé szívja a teret, a ponthoz közeledve egyre gyorsabban. Ahol ez a beszívási sebesség éppen c ott a horizont..
Ami ezen a horizonton belülre kerül, megszűnik oksági kapcsolatban lenni a világ külső részével, semmilyen információ nem juthat ki onnan. Ez a horizont egy teljesen elméleti dolog, ami ott helyben semmilyen ''materiális'' formában nem érzékelhető.
Legegyszerűbb esetben ez a horizont egy gömb lesz, de lehet mindenféle tóruszos cafrang, többszöröződő első- és másodfajú horizontokkal. Akit ez érdekel, olvassa el a nészerűsítő irodalmat. (pl. a Kaufmann könyv elég sokat ír róla)
A lyukba zuhanó űrhajós semmit nem vesz észre a horizonton áthaladáskor, csak annyit, hogy röviddel előtte már minden jel megszűnt a külvilágból. (az ált.rel. érdekessége, hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem)Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
100 naptömegű csillagból nagy valószínűséggel fekete lyuk lesz a végén. De ilyen nincs sok.
A Nap méretű csillagokból fehér törpe lesz -majd ha kihűlt, fekete törpe-, és egyátalán nem robbannak fel életük végén.
Ahhoz hogy fekete lyuk keletkezzen, csak annyi kell, hogy _jól_ összenyomjunk 1.4 naptömegnyi anyagot. (erre kiváló alkalom és eszköz a szupernóva-robbanás, és a felrobbant csillag magja.) A többit elvégzi a gravitáció.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
-
vati
senior tag
A messzebbi galaxisokban másfajta hidrogén van.
szegény hidrogén mitől tudna másfajta lenni....
ezek az egzotikus feltevések mint c nem állandó volta, időről-időre felbukkannak (kell a publicitás egyeseknek) de az égvilágon semmi alapjuk.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
válasz
Flashback
#33
üzenetére
1. az általános relativitáselmélet kb. olyan szinten be van bizonyítva mint hogy a Föld kering a Nap körül. Aki mást állít az szélhámos.
2. az ált.rel-ből (meg a csillagfejlődés fizikájából) következik a fekete lyukak léte és keletkezésének lehetősége, tulajdonságai.
3. Találtak szép számmal olyan objektumokat (kettős rendszereket, de a galaximagokat is lehet emlegetni), amelyek nagyon úgy néznek ki mint egy fekete lyuk. Ahogy a szólás tartja, ha valami hápog és úgy néz ki mint egy kacsa, akkor az jó eséllyel egy kacsa.
4. inenntől kösse fel a gatyáját aki olyan elmélettel jön, hogy fekete lyukak nincsenek, mert annak meg kell magyaráznia minden jelenséget, anomáliát, amit frankón lehet magyarázni fekete lyukakkal továbbá meg kell magyaráznia hogy mért nincsenek.
Persze, lehet feltenni hogy nincsenek, de izzadságos lesz megvédeni...
Utoljára a 70-es években futottak ilyen nézetek, akkor is fóttosnak számítottak.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Nagyon szép
itt van még több ilyen kép - érdekes módon ez még nincs fönt: Bővebben: linkAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Tudnál forrásokat idézni ahonnan ezeket az érdekes tanokat vetted?
(lehetőleg ne olyat, úgy kezdődik, hogy a nyugdíjas urológus megreformálija az elméleti fizikát )
Csak azért kérdezem, mert _távolról_hasonló_ nézetekről már itt-ott olvastam, néha tudományos igényű fórumokon is, de az általad említett formában ezek közel állnak az értelmezhetetlenhez. Jobb lenne az eredeti forrást látni.
Hawking szerintem hisz a fekete lukak létében, de ha szerinted nem hisz, megkérdezhetjük, egy virtuális sörbe fogadokAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
-
vati
senior tag
helymeghatározás: ha a csillagos ég mellé fotózol egy pontos horizontot is, + pontos időt, akkor meg lehet határozni.
Sőt, nem is kell az egész égbolt. Sőt, le sem kell fotózni, elég egy szextánnsal megméregetni pár csillag magasságát -ismert időpontban- aztán számolgatni.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''inkább leraknak GPS adókat a földre és kész.''
A GPS technológiával az a bibi, hogy geometriailag rá kell látnod az adóra. Pontosabban egyszerre 4-re. Ezért nem lehet a földre tenni őket. Sok kell belőlük, Föld körüli pályán.
A mobilhálózatok cellái alapján valóban lehet egy kezdetleges helymeghatáozást csinálni, de ez sok nagyságrenddel pontatlanabb mint a GPS.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#74
vati
senior tag
Dalai Láma
#72
vati
senior tag
válasz
Dalai Láma
#72
üzenetére
Engem az is foglalkoztat, hogy milyen alakú az univerzum. A sugara 13,5 fényév hosszú, mert az ősrobbanás óta a fény tudott elmenni legmesszebb.
jaj, ezen a szemléleten már az ókorban sikerült túllépni...
Nincs alakja és nincs sugara. van egy kozmológiai horizont, jelenleg bármely megfigyelőtől 13.7+/-0.5 MILLIÁRD fényév távolságra - ami a téridő szerkezetéből fakad, abból hogy a jelenlegi megfigyelőpontunktól ennyi évvel visszafelé volt egy szingularitása a téridőnek, a bizonyos Nagy Bumm. Tehát messzebb nem láthatunk, mert olyan távolságban köröskörül már magát az ősrobbanást és a (tér)idő kezdetét látjuk. Jól megvörösödve az ált.rel.elm. miatt. Amit látunk (és láthatunk) az Univerzumból ilyen értelemben tényleg gömb, de nem azért mert ilyen az Univerzum alakja, hanem mert az általunk ismert része izotrop. és minden irányban egyformán tágul. Ha elnézünk egy nagyon távoli (és ezért a régmúltban látott) helyre ami most tőlünk nézve a tér és idő ''peremén'' van, tudi kell, hogy onnan nézve mi látszunk a világ végén és a távoli múltban, plusz látszanak a világegyetemnek olyan tartományai is, amelyek tőlünk nem, és talán soha nem is fognak.
Az biztos, hogy nincsen több mint 3+1 ''kitekeredett'' dimenzió, mert a fény és az energia csak ennyiben képes terjedni. Ha nem így lenne, észrevennénk.
A szuperhúrok elmélete jelenleg egy 100%-ban spekulatív játékszere a matematikusoknak. Gondolom én.
Hogy jóslatait ellenőrizzük kísérletileg - azaz különbséget tudjunk tenni egy ''feltekeredett'' dimenziókat tartalmazó és egy anélküli világ között- még évszázadokig nem remélhető. Sőt, lehet hogy sohasem.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#76
vati
senior tag
Dalai Láma
#65
vati
senior tag
válasz
Dalai Láma
#65
üzenetére
''Einstein maga is kereste a mindent leíró nagy egyesített elméletet, de nem találta.''
Einstein haláláig vitatkozott a kvantummechanika elfgadott értelmezésével és trükkös gondolatkísérleteket eszelt ki, hogy elvi hibákat találjon benne. A QM és a relativitáselmélet sajnos nem lehet érvényes egyidejűleg. Tkp. a relativitáselmélet még egy teljesen ''klasszikus'' elmélet, a QM már nem az.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Hát igen
kérdés melyik rosszabb: a mindkét végén zárt téridő (létezik Nagy Reccs is), vagy a nyílt és gyorsulva táguló?
Az előbbihez szükségszerűen véges és baljós jövő társul, utóbbihoz egy egyre üresebb jövő - a most még látszó és elérhető távoli galaxiok sorra eltünedeznek örökre a horizont mögött. (a tágulás szabályosan szétfújja a közelünkből a világot)
Az ideális az lenne, ha egyre lassuló tágulás mellett lenne nyílt. Ekkor egyre többet és többet látnánk be a világból. De a hosszú távú jövő igy sem szívderítő - viszont végtelen.
Egy kicsit még kaparászunk a sötét anyag után, és megjósolom ez fog bejönni.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Ha viszont a 3 dimenziós tér görbül, akkor már a görbület iránya miatt biztosan van 4. dimenzió is;
Szerintem nem következik a 4. dimenzió léte a 3 dimenziós tér görbültségéből.
Akkor következne, ha ez a 3 dimenzió egy altere lenne a 4 dimenziós euklideszi metrikájú térnek. De nem így görbült, egyszerűen a metrika nem euklideszi és kész.
Mindegy, hogy ezt hogyan szemléltetjük papíron, csak a metrika számít. Nincs szükség magasabb terekre.
Tévedés. Ha gömbnek látnád, akkor nem minden megfigyelőtől lenne 13,7 Milliárd fényévre a kozmológiai horizont.
Hanem?
Ha ülök egy pontban, minden irányban jó közelítéssel kb. 13 milliárd fényévnyire látok el jelenleg. Amögött csak az ősállapot látható. Tehát innen és most egy gömbnek vehető térrészt látok, mégha az idő miatt sántít is a hasonlat.
Persze, valójában ez nem gömb hanem kúp
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács )
''Az anyag gravitációs ereje ellenére, pedig a galaxisok csillagainak keringési pályáiból ítélve a látható anyag csupán 5 -10 százaléka maximum az össz anyag mennyiségének''
Ezt én is írtam. Hozzátehető, hogy a látható anyag csak 5-10%-a annak, ami a téridő ''bezárásához'' (a gyorsulva tágulás lefékezéséhez) kellene. Tehát valahol -és erre tendálnak a megfigyelések- ha a sötét anyagot is belesaccoljuk, a világegyetem sűrűsége a kritikus érték körül lehet.
De az egész terület a csillagászat frontvonala, ahol évente-havonta szület(het)nek jelentős új eredmények, és változhat az uralkodó felfogás. Még sokminden kiderülhet.
A Higgs-bozonokhoz nem szólnék hozzá, rég olvastam róla.
tehát a 13,7 Milliárd lehet sokkal több is, 20, de akár még sokkal több is.
13.6 milliárd éve a világegyetem elég kicsi és sötét volt. Ekkor már úgy folyt az idő mint manapság. Ez az egész játék a nullponti energiával, az Ősrobbanás utáni milliárdod másodpercekben történt. Tegyük fel, akkor másképp telt az idő. Na és? Ez a téridő jellegen nem változtat: a múlt kicsi és forró és egy pontból kezdődött, a jövő hideg üres és nagy.
Mellesleg elég spekulatív dolog ez e hamis vákuum és társai. Semmi kísérleti alapja.
De teljesen igaz, hogy egy ilyen vákuum ''fázisátalakulás'' lenne csak az igazán durva megsemmisülése a világnak. Csak egy fénysebességgel rohanó fal -amiről tudomást sem szerezhetünk előre-, és mögötte mindennek vége...
Viszont modok egy szituációt, amikor valaki tényleg gömbnek látja az univerzumot; Amikor belezuhan egy fekete lyukba. A fény annyira elgörbül,
Nem, ez egy csőnek fogja látni a világot. Nem szükségszerű, hogy bárhonnan jövő fény belegörbüljön a látóterébe.
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
válasz
Flashback
#30
üzenetére
''hogy a bezuhanás közben elvileg megláthatnánk az Univerzum teljes jövőjét - a gyakorlatban persze több okból nem - Ezt kifejtenéd bővebben? Érdekel!!''
Szóval elgondolkoztam rajta, és rájöttem hogy nem így van, tévedés...
Azért nem, mert hiába lassul le a sajátideje a külvilághoz képest, a külvilág (végtelen) további jövőjéből származó jelek nem tudják őt utolérni azalatt a véges idő alatt, amíg nem szívja be a szingularitás. Nagyon is véges időtartamot lát be, a jövőt pedig egyátalán nem látja közben.
Akkor láthatná meg a jövőt, ha vinne magával egy jó nagy rakétát, és zuhantában, a horizont közelében ráadná a kakaót. Esetleg közeli körpályára állna, erősen relativisztikus sebességgel. (mellesleg ezek a nem-newtoni pályák elég instabilak) Ekkor valóban begyorsuló külvilágot látna, legalábbis addig, amíg el tudja kerülni a lyukba hullást.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
amiből mellesleg átzuhanva egy másik téridőbe, tényleg eltávozik.
Nem zuhan át semmilyen másik téridőbe! Elsőfajú horizont és pontszerű szingularitás esetén. Írtam a hasonlatban (''pont szívja magába a teret''), az eseményhorizont lokálisan egyátalán nem különleges hely. Semmi különös nem történik a megfigyelővel átesés közben. Ő vígan kap jeleket a külvilágből, látja a külvilágot, csak őt nem lehet látni.
A horizont csak a statikus külső megfigyelő számára különleges.
(a problémák az elfajult fekete lyukaknál kezdődnek, ahol megjelenik a másodfajú horizont is, ami mögül elvileg ki lehet jönni - csak nem tudni mikor.)
Szerintem vígan lehet Euklideszi metrika nélkül építkezni.
Per pillanat az euklideszi metrika elég jó közelítés is a valós térre. Távoli és nagyon halvány galaxishalmazok rengeteg tagjának spektrumát kell statisztikailag vizsgálgatni ahhoz, hogy ténylegesen mondani tudjunk valamit a valós tér esetleg nem-euklideszi voltáról. Nehezen megy.
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Ez a doménfal téma (mint a téridő metrikáját nagyléptéken befolyásoló dolog) engem is érdekelne. Tudsz forrást, linket adni?
Hol hallottad?
MOD: csak nem valamelyik D.Gy.-előadáson hangzott el idén tavasszal?
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Visszafelé haladva:
1. egyátalán nem szükségszerű, hogy extrém körülmények uralkodjanak az eseményhorizont környékén. Minél nagyobb tömegű a lyuk, annál ''simább'' a tér: milliárd naptömegnél már kellemes 1g körüli a gyorsulás a horizonton... A lyuk közepén a szingularitás az a hely, ahol minden elszáll a végtelenbe, befuccsolnak a törvények, ''felhabzik'' a tér. Erről tényleg nem sokat tudunk, csak extrapolálunk az ismert elméletekből. (ált.rel., QM) De ez kívül nézve el van takarva a horizonttal. Kívülről csak annyi látszik, hogy a beejtett tárgy közeledve horizonthoz egyre jobban belassul, közben halványul, majd a horizonton kimerevedve eltűnik. A befele esőnek meg úgyis mindegy mi van középen, a horizont alatt... De még ő sem láthatja ''kívülről'' a szingularitást, csak nagy feketeséget az irányában - semmi nem tud _elfelé_ jönni onnan. Odabenn a szingularitás a tér és az idő vége, ugyanúgy ahogy az esetleges ''Nagy Reccs'' a külvilág részecskéi számára - minden után van, semmilyen információ nem keletkezhet róla.
2. Csak a forgó fekete lyuk ''csavarja fel a teret'' maga körül. Az álló nem. Ne keverjük ide a forgó lyukakat, az önmagában is nagyon csúnya eset ha túl gyorsan forog. (például lehet olyan horizont körülötte, ami kívülről nézve normál eseményhorizontként viselkedik, csakhogy mégis ki lehet mögüle jönni... vegyük egyelőre a nem forgó, stacionárius esetet)
Egyszerűen a horizont egy olyan felület, ami mögött minden trajektória a szingularitásba vezet, tehát hiába meg fénysebességgel valami, akár merőlegesen kifelé is, a világvonala csak a szingularitásban tud végződni. Semmilyen hatás sem terjedhet onnan kifelé.
3. ''lépésfeszültség'' - jó nem a gravitációs gyorsulás hely szerinti deriváltjára gondoltál? Igen, ez a ''spagettizálódás'', hogy makroszkopikus testeket gigászi árapályerők tépik szét függőleges irányban, az inhomogén tér miatt. De, nagy lyukaknál ez feltétlenül nem érződik már a horizonton, csak a szingularitás közelében. A ''normális'' csillagból képződött fekete lyukak elég kicsik ahhoz, hogy már a környékükön spagettizálódjon minden, még az elemi részek is.
4. a beeső részecskék egész pontosan a tömegenergiájukat, az impulzusukat, az impulzusmomentumukat(perdületüket), a töltésüket adják át a lyuknak.
5. Nem kell ilyen-olyan kétfajta ''modellezés''. Egyszerűen a relativitáselmélet következményei vannak és kész: a sebességek nem additívak, a távolságok nem additívak (hosszkontrakció), nincsen mindenki számára azonosan múló idő, a történések lefolyása jelentősen függ a megfigyelő helyétől és sebességétől. Ha belősz valamit 0,2c kezdősebességgel a horizont alá, az szépen begyorsul 0.999c-re(hasból) zuhantában mire eltűnik a horiont körül -egyre befelé hajló pályán-, aztán mint az ólomkacsa beesik a szingularitásba. Ha 0.95c-vel lősz be valamit ugyanoda akkor is 0.9999c-re gyorsul be, és beszívja a szingularitás. Ha c-vel lövöd, akkor is. Ha jó szögben lövöd c-vel, esetleg körpályára áll a lyuk körül egy adott távolságban. (fénykör)
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Az első fele:
Egy gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontján uralkodó g nem hasonlítható össze a földszerű testek (tömegeloszlások) felszini g-jével.
A horizont r sugara egyedül az M tömeggel arányos, az ott uralkodó g viszont M/r^2-el. Tehát minél nagyobb a lyuk M tömege, annál kisebb g van a horizonton. Furcsa, de így van.
Nem kollabált ''földszerű'' testeknél -feltéve hogy rho(r) konstans, ami sohasem lehet igaz- valóban a sugárral nő a felszini g is, ez helyes. (a valóságban ez is érdekesebb, mert minden anyag kompaktálódik a bolygók belsejében levő óriási nyomáson, pl. a fekete törpék (óriás Jupiterek) sugara széles tartományban független a tömegtől. A nagyobb tömegűek csak jobban összetömörödve tudnak csak gravitációsan egyensúlyba kerülni. Ez is furcsa, de így van.)
A második fele: odáig teljesen igaz, hogy csak 3 térdimenzióban (pontosabban 3+1 dimenziós téridőben) lehetnek stabil struktúrák, a doménekkel meg a plusz dimenziókkal való összefüggést még nem sikerült felfognomAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Egyátalán nem szűnik meg az idő a bezuhanó megfigyelő számára, és (sajátidőben mérve) véges időtartamon belül eljut a szingularitásig.
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Nem szükségszerű hogy g csökkenjen befelé haladva. Például a Föld esetében nagyjából konstans a g egészen a NiFe mag határáig, pontosabban kismértékben nő: és ott maximális, nem a felszínen. (ez azért van, mert lefelé nő a sűrűség is, a köpeny-mag határon pedig igen nagy sűrűségugrás van) Aztán a magban már majdnem lineárisan csökken 0-ra a középpontig.
Aminek azért lesz egy bizonyos sugara. Nem lesz.
Fekete lyukak esete: a lyuk létrejöttének lényege, hogy annyi tömeg van együtt, hogy a gravitációt már semmi nem képes egyensúlyban tartani, és a tömegeloszlás megállíthatatlanul összerogy egy szingularitásba. Tök mindegy, mekkora az átlagsűrűség: nem tud egyensúlyban maradni, középen akkora lesz a nyomás, hogy bármilyen anyag elkezd szuperkompaktálódni, annyira hogy még a nukleáris és elektromágneses erők sem képesek ezt megállítani. (a 4 elemi kölcsönhatás közül a gravitáció lesz a legerősebb) Lehet akár galaxishalmaznyi tömeged is a horizonton belül (ritka gáz átlagsűrűséggel) akkor is össze fog zuhanni. Ami egyszer a horizonton belül van, az hosszú távon csak a tömegközéppont felé tud esni akkor is ha az elején még nem lenne ott szingularitás - hiába létezik pl. gravitációs parittyahatás ami egy normál gravitációsan kötött rendszerből kihajítana tagokat, a fekete lyuk egy olyan gravitációsan kötött rendszert jelent, amiből nincs szabadulás.
(Kisebb tömeget úgy is lehet fekete lyuk állapotba hozni, hogy külső erő jól összenyomja -csillagmag, szupernóva-robbanás-, de ekkor is a gravitáció nyer a végén.)
[Szerkesztve]Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Írtam már néhányszor, de még1szer: az eseményhorizont egy matematikai jellegű határ: a lokális megfigyelő számára semmi különös nincs ott - ugyanazok a fizikai törvények vannak az egyik meg a másik oldalán.
És mi ez a ''felcsavarodott'' tér? Mitől csavarodna fel szerencsétlen? Bulvárcikkekben olvasni ilyen hülyeséget. Stacionárius, gömbszimmetrikus Schwarschild megoldás horizontját vizsgáljuk. Leginkább azért, mert azt lehet viszonylag egyszerűen tárgyalni, de már ennek is elég elrettentő a matematikai aparátusa, én láttam
Ha már ezt is nehéz megérteni, miért kell a durvább megoldásokra (pl. Kerr-lyukak) hivatkozni?
A fizika törvényei nem attól függően igazak, hogy el tudod képzelni vagy sem.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
-
vati
senior tag
válasz
neduddgi
#111
üzenetére
A grav. erőtér mint tudjuk konzervatív, tehát potenciálos. Azaz 2 test csak véges mennyiségű mozási energiát nyerhet azáltal, hogy gravitációs erő hatására egymásnak szaladnak, akár a végtelenből indulva is.
Ezen a felszabaduló potenciális energián kívül legyen még kezdeti sebesség is (egymás felé irányulva), ez megint csak egy véges energiát jelent. véges+véges=véges
Bármilyen, nyugalmi tömeggel rendelkező testet c-re gyorsítani (nem c fölé, csak c-ig) végtelen energia kellene. (ld. m'=m/sqrt(1-v*v/c/c) tart végtelenhez ha v->c Ha kiintegráljuk hogy mennyi energia kell bármilyen v0-ról c-re gyorsulni, végtelen lesz.)
Tömeg nélküli részecskék pedig csak c-vel tudnak haladni.
A fekete lyuk érdekessége, (talán is Hawking írja valahol) hogy a beleejtett tömegekből felszabadítható potenciális energia 1/2 mc^2, azaz a nyugalmi tömegenergia fele, ez nem függ a lyuk tömegétől, sem attól hogy hogyan, milyen sebességgel jut el az m tömeg a horizontig.
Akármit, akárhonnan, akármekkora kezdősebességgel ejtesz bele egy fekete lyukba nem fog c-re gyorsulni. Afölé különösen nem. A c már tkp. végtelen, ugyanúgy nem értelmes az e fölötti sebesség, ahogy nem értelmes nulla kelvin alatti hőmérséklet sem.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
válasz
Mr. Saint
#147
üzenetére
Igen, a StarStrider is létezik még, bár mostanában elég lagymatagon fejlesztik, vagy 3-4 éve volt a fénykora. A honlapját vsz kitalálod némi fantáziával
Azonban, ez egy fizetős program.
Van egy Celestia nevű progi, ami nagyon hasonlót tud (azt hiszem csak a 3D-szemüveget nem), teljesen ingyenes, és sűrűn fejlesztik mind a mai napig. A SourceForge oldala [link]
Itt meg egy magyar beszámoló: [link]
Mivel opensource-os dolog, a jövője perspektivikusabbnak tűnik.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Igen, megy szonda a Plútóhoz, év elején lőtték fel: [link]
A Plútónak ''piszkos jég'' jellegű felszíne lehet. (fagyott metán, nitrogén, víz, sziklákkal-porral keverve)
Amikor legközelebb jár a Naphoz (ami épp mostanában van a 250 éves plutói ''év'' során) elszublimálhat róla belőle egy minimális, légkör (tényleg nitrogén a legvalószínűbb, a metán elszökik az űrbe), ami aztán naptávolban visszafagy a felszínre. Folyékonyság nem kell hozzá, elég hideg is van arra.
Ennyi igaz, olyan 1-2 éve volt újság.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
válasz
Dilikutya
#138
üzenetére
Érdekelne, ezt a sok sületlenséget konkrétan hol, melyik SG-cikkben hordták össze.
Azt régóta megszokhattuk, hogy tudományos téren az SG nagyjából a Blikk Magazin színvonalán mozog -én nem hivatkoznék semmi ott olvasottra mint referenciára-, de ez még tőlük is szokatlan alacsony.
Látatlanba kár lenne nekiállnom minden mondatba belekötni ..meg látom, hogy régi hsz.
UP!Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Na, ilyen régi hsz-re még sose válaszoltam
''Javaslatom keres egy planetárium programot. Az a bibi, hogy én még 1999-ben töltöttem le egynek a trial verzióját, és azóta már a nevét is elfelejtettem''
A SkyGlobe lesz az. Még DOS-os: nincs fél megabyte, ehhez képest mindent tud amit egy planetáriumnak tudni kell, több ezer csillaggal
Több ezer(!) évre előre-hátra lehet pörgetni az égboltot, adott megfigyelőhelyről nézve.
Tudtommal a 3.60 körüli az utolsó free verzió, valamikor a 90-es évek közepéről.
Csilivili fajtából van rengeteg, legismertebb manapság a Stellarium. Ez is open-source.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Szupernóva-robbanásnál simán előfordulhatnak ekkora sebességek.
Az érdekesebb eset, amikor a szuperkompakt központi maradvány is repül 1000 km/sec nagyságrendű sebességgel valamerre, mert az aszimmetrikus robbanás jól pofonvágta.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
most nincs kéznél, de gombokkal lehet másodpercet-percet-órát-napot-hónapot-évet-évszázadot ugrani előre és hátra, így tudsz időpontot beállítani.
F1-re azt hiszem minden vezérlőgombot kiír fokozatosan, csak többször kell az F1-et megnyomni hozzá.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Nagyjából addig jó a válaszod, hogy PH!- ztál meg reménykedtél.
A következő mondataidban annyi tévedés van, hogy nincs időm nekiállni kijavítani.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
''magyar nyelvű csillagzsátai portál nincs?''
www.mcse.hu [link] Magyar Csillagászati Egyesület főoldal
www.csillagaszat.hu [link] (még konkrétabban egy 145 db-os linkgyűjtemény ugyanitt: [link])Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#251
vati
senior tag
Dr. Romano
#245
vati
senior tag
válasz
Dr. Romano
#245
üzenetére
"Ugye a mi galaxisunk kb így néz ki."
Nem teljesen, az m104 extrém aktív galaxismaggal rendelkezik, ez nem tipikus.
"Miért van az, hogy a központban lévő fényességet nem lehet látni az éjszakai égbolton?"
Azért mert eltakarja az útba eső por, főként optikai tartományban. Csak a szomszédos spirálkarokat látjuk Tejút formájában, de nem a távolság, hanem a fősíkban koncentrálódó csillagközi por miatt. A Cygnusban (Hattyú csillagkép) szabad szemmel is látható a hatalmas sötét porsáv ami kettévágja a látható Tejutat.
De a mi Tejutunk se kifejezetten halvány a közepe felé... csak mostanában (északi félteke, téli égbolt) éppen a Naptól kifelé eső, csökevényesebb ágra látunk rá.Ha megnézed az M104 képét amit belinkeltél, ott is megvan a markáns sötét sáv, oda képzeld magad.
Elég rendesen lehalt ez a topik
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
igen, 2 éve ez volt a háttérképem...
Az újabbak közül ez is látványos, sőt érdekes. (rögtön a press release katalógusra mutat)
Szinte térben látja az ember, ahogy szétszórja egymást a két kölcsönható galaxis, és a kisebb-nagyobb háttérgalaxisok külön adnak egy mélységet a képnek...Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
"Nem sok extragalaktikus napocskát lehet megfigyelni önmagában..."
Azért ez nem teljesen így van... m31-ben és pár közelebbi galaxisban lehet közvetlenül mérni mirákat, cefeidákat... elég régóta.
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
1.-3. bocs, erre tényleg csak olyat lehet válaszolni hogy www.google.com, www.nasa.org, www.csillagaszat.hu ....
2. tervezni sokmindent terveztek/terveznek, konkrétum nincs.
Az Europa hold jött szóba, majd a Szaturnusz Enceladus holdja, de kiderült, hogy nem tudni pontosan, 70 m vagy 70 km mélyre kell majd lefúrni - ami bonyolít a dolgon...Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
#255
vati
senior tag
.:GoliBali:.
#216
vati
senior tag
válasz
.:GoliBali:.
#216
üzenetére
"Véletlenül nem tudtok egy Csillagtérkép programot? Anno, mikor Ubuntut telepitettem fel abban volt vm ilyesmi. Starknopx vagy vm hasonló nevű. Viszont én windózt használok, szóval egy windowsos csillagtérképet keresek..."
tudom hogy régi hsz, csak azért válaszolok, hogy ha valaki legközelebb használná a keresőt, megtalálja
A SkyGlobe DOS-os, tudtommal jó rég nem fejlesztik, bár kicsi, gyors, pontos, és nagyon sokat tud. Persze csak VGA grafikával... 3.60 az utolsó free verzió, 4.50 az utolsó létező, anno 1993.
Ha újabb-csicsásabb dolog kell, akkor Stellarium.
Linuxra, winre, Mac-re is megvan, open-source dolog.
Weboldalának kitalálását a fantáziádra bízom...[ Szerkesztve ]
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
-
vati
senior tag
"Nem tudom, hogy volt-e már ez a szoftver: Stellarium."
Volt. Alig 35 hozzászólással ezelőtt. Ehhez még kereső sem kell, csak olvasni tudni.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
2005-ös Spirit kép, valós színekkel.
Érdemes megfigyelni a Földön soha nem látható kékes színű naplementét -normálisan ott is vörös szokott lenni–, és az ég vörösesbarna alapszínét.
A marsi ég színeit -ellentétben a Földdel- a légkörben lebegő nagyon finom por (barna vas-oxidok) határozza meg. Ha nem lenne a por, a marsi ég a földihez hasonló mélykék lenne a Rayleigh-szórás miatt, de sokkal sötétett árnyalatban, mivel jóval vékonyabb.
Mivel a por koncentrációja és szemcseméret-eloszlása rengeteget változhat idő és hely függvényében, az ottani ég színei is változékonyak, és fényessége is - tipikusan vajszerű vörösesbarna, de lehet fehéres is, extrém esetben akár a kék árnyalat is megjelenhet. (nagyon kevés vagy nagyon aprószemcsés por -"blue haze") Amennyire tudjuk, ez a kékes naplemente ott sem gyakori, ezért is kuriózum ez a kép.Én azért nem tartom olyan szomorúnak. Szívesen végignézném egyszer élőben
szerk: és azt is érdemes észrevenni, hogy hiába ritka a légkör, és nagyobb a felszín görbülete (kisebb a bolygó) ott is van refrakció és extinkció, mint a Földön.
[ Szerkesztve ]
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Kicsit kusza és ellentmondásos a leírásod, a szöveg meg a példák nem egyeznek. (nyomi középiskolás házi feladatnak tûnik.) Mellékszál, de baromság hogy 13.5 milliárd fényévre az univerzum széle lenne, a google earth nem tudom, hogy jön ide.
t=0-nál 1 méter a távolság, t=? esetén lesz X méter a távolság, ha X t mértéke szerint
duplázódik. Ez eddig D=2^t alakú exponenciális fgv-re vezet.
A) esetben ez maga az egyenlet. log2-t véve kijön cca 87 másodperc. (ha a távolság adat jó)
B) Mi az, hogy "távolodik pontosan kétszer annyiszor?" Ennek nincs értelme. Lehetséges értelmezés, hogy 2x távolodik minden másodpercben, duplázódó távolságra. Ekkor D=2^(2t) alakú lesz az egyenlet, a példád már itt rossz, 4, 16, 64 lenne a helyes. (Mintha egy 2^1, 2^(1+2), 2^(1+2+3) szabály alapján számoltál volna, ami nem látom, honnan jön)
C) Itt feladom, olyan kusza a megfogalmazás hogy szerintem nem érted az eredeti feladatot. Mihez képest micsoda duplázódik? Láthatóan egy 2^1, 2^(1+4), 2^(1+4+8) összefüggés alapján számoltad a 3 példát, nem világos, miért.)
Az eredeti feladattal valószínûleg az exponenciális kifejezések azonos átalakításait akarták gyakoroltatniAsus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Az űrkutatásban évtizedek óta használatos energiaforrás az atomreaktorban "tenyésztett" transzurán elemek (pl. kürium) spontán radioaktív bomlásának hője. (izzásig képes hevíteni az anyagot, hosszú éveken át folyamatosan)
A Naptól elég távol jutott szondáknál (pl. Voyagerek most) már elég karcsú lenne az ott kinyerhető napenergia. (a Marsnál még elég, és a rovereket eleve rövid időtartamra tervezték)
A jégholdak környékén, különösen a felszín alá fúrásnál is csak nukleáris energia jöhet szóba.A marsi rovereket azért lehet nehézkesen mozgatni, mert ha felakad valahol a köveken, vagy felborul, vagy elakad a homokban, akkor nincs második esély és ahhoz drága cuccos... Minden centit alaposan meg kell tervezni, real-time kapcsolatról szó nincs - ezeket nem jostickkal irányítják.
Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
-
vati
senior tag
Ez a film az evolúcióról szólt, nem rossz.
Van értelme, pl. arról magyaráz, hogy miért olyan az élőlények (illetve azok közössége), amilyen, és gyökeresen más körülmények között mennyire lehet más.
Science fiction a jó értelmében.Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."
kérdés melyik rosszabb: a mindkét végén zárt téridő (létezik Nagy Reccs is), vagy a nyílt és gyorsulva táguló?
a megfigyelő kauzalitási kúpja - attól függ, hogyan ábrázoljuk papíron. (vagy kürtőskalács
Cray Tyler