2. Fórumok
  3. Társadalom, közélet
  4. Vallás

Új hozzászólás Aktív témák

  • #23484 Miklós315 aktív tag MageRG #23481
    Új Válasz #23484
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #23481 üzenetére

    1. A mindenhatóságnak a) nincs felsőfoka, b) ha tud olyat is, akkor mi van? :)

    2. "De még az entitás meghozott döntései is csak attól függnek, hogy milyen a kognitív kapacitása és milyen információkhoz jut a világról. Mindkettő szintén Istentől függ." (Tőled 23475-ből)

    Itt a gond az egész logikázással - emberek vagyunk adott kapacitással, korlátokkal olyanról tárgyalva, amit (most még) csak részben érthetünk meg (Isten - ha létezik ilyen természetfeletti). Ez eddig a logikai rész.
    A linkelt videóban is olyan példák merültek fel (ateista logikai érvek), mint Nálad, melyek az egészből kihagyják az emberi tényezőt, miközben a "rossz"-ból kiindulva az egész az emberről szól. Mire gondolok?
    "Keményen büntető szülőt" összemossa a "jó szülővel", pedig nem ugyanaz ld. a 23451-beli zsarnoki rendszert.
    Kertész Imre koncentrációs táborról írt könyvének (a rossznak is az) okát abban adja meg, hogy "lehet-e a koncentrációs táborról jó regényt írni, anélkül, hogy részese lenne annak az író?" - ez az érv annyi, amennyit az mond, hogy jó fociedző csak jó focista lehet (hát nem feltétlenül)... Mit kezdjek ezzel?

    Miközben:
    a lényeges ponton mindig sikerül átsiklani. A világ szar, mert ölnek, rabolnak, átvernek, kihasználnak. És a világ csodás, mert gyönyörű, segítenek, ha kell, fantasztikus dolgokra is képesek az emberek összefogva (is). Vagyis az emberek (egyének és egyének csoportja) döntéseitől függ, hogy a passzív nyikorgók szerinti sok rossz megesik-e, vagy inkább a sok jó válik valóra.
    A logikai ontológia engem spec. kevésbé érdekel (ez egyéni szoc. problémám), abba nem szívesen ásom bele magam újra - ott van rá a könyvtár, aki kíváncsi rá.
    Az etikai lecsapódás viszont sokkal izgalmasabb számomra, és mivel folyamatosan az ontológiát "támadod" az etikai érvekkel (ld. 23451-beli hsz.-omat), így arra próbáltam meg felhívni a figyelmet, hogy lehet passzív bábként várni, hogy "apuci" mindent megoldjon (még gondolkodni, dönteni sem kell, és mégis minden csudajó lesz), csak akkor minek felkelni reggelente? Hogy áthárítsuk a saját tudatos/tudattalan döntéseink felelősségét egy külső bűnbakra, mert az (Ő) "nem hajlandó helyettem leélni az életemet", mert "rossz nekem/másoknak", mert "miért nem jobb nekem/másoknak csakmertúgyakarom", de "tenni nem akarok érte"?

    Téríteni, meggyőzni továbbra sem áll szándékomban, de szemet szúrt ez a megközelítés/álláspont, ami meghatároz minden érvet, így ezt is be kívántam dobni a közösbe.

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák