Új hozzászólás Aktív témák

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22549 üzenetére

    Ezek a vallásos elítéltek számomra is elég gyenge érvnek tűnt.
    Az sokkal érdekesebb, hogy az USA mélyen vallásos államaiban sokkal magasabb a nemkívánt terhességek száma... ;)

    Hogy az ateisták milyen jövőképet tudnak festeni? Talán olyat, mint mindenki? :K

    Iskolai végzettség? Szerintem egyszerűen jobban tájékozottak, az anyagi helyzetük okán több lehetőséghez hozzáférnek.
    Itt megint bejön, amit gondolatébresztőnek szántam: hogy lehet, hogy a vallások mindig akkor találják meg az embert, amikor érzelmileg, lelkileg sebezhető, felborult az élete?

    "Ateistában max az merülhet fel, hogy mindent kifacsart az életből amit lehetett..."
    Köszi, nem kell megint a hedonista-ateista szalmabáb. Szerintem itt beszélhetsz elég ateistával, hogy árnyaltabb legyen a róluk alkotott képed.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22550 üzenetére

    Tudod az a baj, hogy a Biblia konkrétan egy oltári (már bocsánat) kifacsart értékrendet közvetít, aminek semmi helye a mi világunkban.

    A Tom és Jerry is lehet rossz, de azt nem annak szánták, hogy követendő példa legyen.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #22551 üzenetére

    Hogy az ateisták milyen jövőképet tudnak festeni? Talán olyat, mint mindenki?
    Olyanra gondoltam mint anonim alkoholisták klubja, stb.

    hogy lehet, hogy a vallások mindig akkor találják meg az embert, amikor érzelmileg, lelkileg sebezhető, felborult az élete?
    Vagy a vallások mindig ott vannak, de ebben az élethelyzetben az ember nyitottabb a vallásokra. Az eredmény ugyanaz.

    Nem akartam túlzott hedonista képet festeni, azt akartam árnyalni, hogy halál közeledtekor egy vallásos és egy ateista más kérdéseket tehet fel. Vallásos bizonyos értelemben vizsgára készül, ateista az elmúlásra.
    Nem is tudom, hogy van-e olyan vallás ami nem megmérettetésnek fogja fel a halált. Elsőre a hindú/budhista vallás jutott eszembe, de ott is mérlegelés tárgya, hogy milyen kasztban/állatban születsz újra.

    A gyerek bibliának igenis van helye a mi világunkban. Vannak, akik szerint a régi nagy mesék se jók a gyerek lelki világának. A Jóbarátok pedig homofób, rasszista és sértő.
    Azzal egyetértek, hogy nem biztos, hogy a Biblia minden részét meg kéne ismertetni egy kisgyerekkel, de a többségében semmi rossz nincs.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22553 üzenetére

    A gyerekek bibliájának miért van értelme? Nem kellene várni addig, amíg elég nagyok a megértéséhez?
    A "többségében semmi rossz nincs" pedig egyszerűen nem igaz.
    Akinek ez a kedvenc felnőtt mesekönyve, az nehezen ismeri fel benne a rejtett hibákat.

    Persze lehet tompítani, mint ahogy a Disney tette az Aladdinnal, a Szépség és a Szörnyeteggel vagy a Herculessel. De az nem az eredeti történet, hanem csak torzítása.

    Ma meg már nem vagyunk annyira híján a jó történeteknek, hogy ne tudnánk mással közvetíteni a morális üzenetet a gyerekeknek.
    Lehet a Harry Potter nem tetszik. De mit szólsz pl. a Narnia-hoz?
    Mit hagyna ki egy gyerek, ha csak 12+ évesen találkozik a Bibliával?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22552 üzenetére

    Szerinted, mert amit írtál nem általános igazság, hanem a véleményed...

    www.refujvaros.hu

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz borg25 #22550 üzenetére

    Mindig örömmel tölt el, amikor egy ideológiai beszélgetés - vita megmarad a józan hangvétel és a személyeskedéstől mentes érvek mellett. Ha megengeded, néhány felvetésedre válaszolnék. Kezdetnek, jobbára egyetértek az általad elmondottakkal, amelyekkel nem, azt ideírom. Először is a "halálraítélt-kérdéssel" kapcsolatban, igazad van abban, hogy nem említettem meg a börtönben történő megtérés lehetőségét. Ez az én hibám, régen olvastam Dawkins könyvét, és erre a részletre nem emlékszem, majd pótlom.
    Ami viszont szemet szúrt az érvelésedben, az a "Könyvek Könyve" példabeszédeinek párhuzamba állítása a mesékkel. A mese a gyerek által is tudott módon fikció, nem valóság. A kölyök tudja, hogy boszorkányok, hétfejű sárkányok nem léteznek, de miután jóval élénkebb a fantáziája, pszichésen és emocionálisan érzékenyebb a felnőtteknél, még így is előfordul, hogy egy-egy esti mese után rosszat álmodik. Az intézményesített vallási dogmák, történetek, példabeszédek viszont nem fikcióként vannak tálalva a gyerekek előtt. Főleg amikor a gyerek azt látja, hogy a szülei, ha nem is alázattal, de mindenképpen tisztelettel viseltetnek az előtt a lelkipásztor előtt, aki effélékről mint bizonyosságokról papol neki.
    Ateistaként kívánatosnak tartom a vallástörténet oktatását, akár általános iskolai szinten is, mert ugyanúgy része a kultúrának, mint az irodalmi klasszikusok. De akkor legyen szó mindegyik világvallásról, illetve első körben említtessék meg, hogy az évezredes dogmák, a teremtésbeszámolótól a feltámadásig éppen azért azok amik, mert bizonyítatlan hitkérdések, és mindenki szabadon eldöntheti, hogy elfogadja-e őket vagy sem.
    Erről beszéltem amikor az alternatívákat említettem.

    [ Szerkesztve ]

    Már bocsánat...

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22555 üzenetére

    Mármint melyik része objektíven nem ellenőrizhető?
    Szerinted mit lehet előadni a Bibliából gyerekeknek? Tudod, amiben nincs gyilkosság, kínzás, vagy valami hasonlóan morálisan elborzasztó dolog?

    Megj: a korhatárt inkább kitolnám 14-16 évre.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22557 üzenetére

    Tudod az a baj, hogy a Biblia konkrétan egy oltári (már bocsánat) kifacsart értékrendet közvetít, aminek semmi helye a mi világunkban.

    Állítod, hogy kifacsart érékrendet közvetít, és meghozod az ítéletet: nincs helye a világunkban...
    Nos ez nem túl elegáns fejtegetés...

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22558 üzenetére

    Korábban már kifejtettem, mit találok kifacsart értékrendnek benne.
    Ha megnézed az Ótestamentumot, akkor látod, hogy egy teljesen más kor szülötte:
    törzsi kultúra, más a mérce a belül- és kívülállókra, Isten által szentesített rabszolgaság, alá-fölérendeltség, nemi, etnikai diszkrimináció, brutális büntetések.
    Szerinted is relevánsak ezek a szabályok a mai értékrendünk szerint?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22559 üzenetére

    Abban igazad van, hogy más kor jelenik meg benne, és az is igaz, hogy a kor általánosan bevett büntetőjogi törvényei meglelhetőek a törvénykönyvben, ugyanakkor nem lehet ez alapján ítéletet hirdetni felette pont azért, mert az akkori kor lenyomata, és maga Jézus emelte ki visszatekintve, értelmezve a törvény lényegét: szeresd Istent, és szeresd a veled kapcsolatba lévő embert. Az akkori kor törvényei, az akkori kor számára is ezt fejezték ki. Ha ezt vitatod, akkor valószínű, hogy az anakronizmus hibájába esel. És pont ez a baj a rabszolgasággal is. Amikor egy kisgyermek kérdez az elektromosságról, másképp mondom el, mint a villanytan vizsgán. Nem lehet kiragadni az adott korból a történéseket, mert olyanná lesz, mintha a villanytan vizsgán a gyerekemnek adott magyarázatot értékelnék... elégtelenre.. joggal.
    A rabszolgaság az akkori kor alapját képezte. A kor embere azt tehette a rabszolgájával, amit akart, mert a tulajdona volt... A törvénykönyv ezt korlátozta. A szemet-szemért elv durvának tűnhet, de az ókorban nem volt ritka az egész családod a szemért gyakorlat sem, és ez a törvény határt szabott a bosszúnak, bevezette az elégséges fogalmát...
    És még sorolhatnám, de vsz értelmetlen, mert ezt is ízekre tudod szedni... Nem igazán a vita kedvéért írtam, csak az egyoldalúság megtörése miatt.

    Végezetül, a Biblia alaptanítása, amit Jézus is kiemel a tízparancsolatban csúcsosodik ki, amely az Istenhez és az emberekhez való viszonyt fejezi, ki. Jézus ezt a szeretettel fejezi ki.
    A Biblia számos törvénye, rendelkezése ennek a tíz elvnek az ókori kifejtése, ókori mindennapokra leképezett BTK-ja PTK-ja, kultuszi törvényei.
    Lehet rajta vitatkozni, de ezt nem anakronisztikus módon lehet korrekten tenni.

    És talán érdemes lenne a mai hittankönyvek alapján megítélni, hogy a Biblia tanításai tényleg alkalmatlanok-e gyerekeknek.... csak egy ötlet....

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22560 üzenetére

    "Lehet rajta vitatkozni, de ezt nem anakronisztikus módon lehet korrekten tenni."
    Máté 5:18
    II. Timóteus levél, 3:16
    Akkor ezek szerint Jézus és Pál apostol ugyanúgy érvényesnek tartotta az Ószövetségi törvényeket.
    Te, ha jól értem, nem tartod mind érvényesnek. Mi alapján?

    Ja, hogy a hittankönyvek. Bocsánat, de akkor ez nem annak a beismerése, hogy a Biblia mégsem alkalmas gyerekeknek?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22561 üzenetére

    Lehet most párbajozni, az igékkel, én is tudok írni.:
    ApCsel 15:1-20
    Az apostolok is szembesültek azzal, hogy nem zsidó emberek is kereszténnyé lettek, és kérdéssé lett, hogy a zsidó nép minden törvénye, kultuszi szabálya rájuk is vonatkozik-e.
    Érdekesség, hogy a nagy parancsolat és a tízparancsolat nem volt kérdéses.
    És ott született egy döntés, amit a végén olvashatsz.
    Nagyon sajnálom, hogy feleslegesen próbáltam magyarázni, hogy a mózesi törvények nem csak a tízparancsolatot tartalmazták, hanem egy ókori nép büntetőjogi, "polgárjogi" és kultuszi rendelkezéseit is, amelyek kelletettek a mindennapi élethez. Egy kis ésszel felfogható, hogy az ókori élet szabályait meghatározó, az akkori mindennapokat szabályozó elveket nem kell ma érvényesíteni. Ezt fel tudták fogni az apostolok is, és bekerül a Szentírásba is.
    Persze, lehet ezen is csomót keresni, és nincs illúzióm, te meg is teszed :)

    Mindkét általad említett ige teljesen belesimul ebbe. Jézus, ahol a Máté idézeted van, többnyire a tízparancsolat igéivel példálózik és nem említ olyat, amit ma nem vállalna fel egy keresztény ember.
    A timóteusi ige, pedig sehol nem írja, hogy a mózesi kultuszi törvényeket is be kell tartani.
    2Tim 3:16 "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre;"
    Ezt is fel tudja egy keresztény vállalni.

    Ja, hogy a hittankönyvek. Bocsánat, de akkor ez nem annak a beismerése, hogy a Biblia mégsem alkalmas gyerekeknek?
    Ezt gondolatod nem tartom túl elegánsnak. Ha van egy téma, pld a szexualitás, akkor te sem a tankönyvi stílussal vezeted be egy érdeklődő kisiskolás számára. A tankönyv ettől még lehet nagyszerű, hiteles és pontos, a gyerek érdeklődésére adott válaszod jó esetben nem ellenkezik a tankönyv üzenetével, és még az is lehet, hogy bizonyos részeket szó szerint is át tudod adni, mert olyan jól van megfogalmazva, hogy te sem tudnád jobban a saját szavaiddal. De nem a könyvet adod át egy az egyben és ezzel nem minősíted a könyvet, nem hamisítod meg az üzenetét, hanem megfelelően alkalmazod azt, ahogy ezt egy normális ember teszi.

    A Biblia üzenete nem káros a gyerekre, tudom, mert sok tapasztalatom van ebben a témában időben és gyerekszámban is. Ha valami káros, az a hiteltelenség, mikor az ember mást tanít, és másként tesz, és ezt leveszi a gyerek is. Ez, ami rombol, de ez nem a Biblia üzenetéről sd értékelést, hanem az emberről.
    Persze vannak részek, amit felnőtt fejjel sem könnyű befogadni, értelmezni, feldolgozni. Nem ezek a Biblia fő üzenetei.

    [ Szerkesztve ]

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22562 üzenetére

    Ne haragudj, de felháborító, ahogy ezeket a barbár szokásokat mentegeted.
    A forrásban (Mózes II, 20) nincs egyértelműen elkülönítve, hogy "ez a tízparancsolat" a többi csak kiegészítés. Mindegyik Isten szava.
    Akkor most Isten tévedett? Meggondolta magát? Esetleg rosszul értelmezték? De ugyanilyen alapon nem kritizálható az Újszövetség is?
    Különben is, egy keresztény mit tanulhat ezekből?
    De van még más is: ha csak a "tízparancsolatot" nézzük: a "Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem" azt implikálja, hogy az Úr teljesen okés azzal, hogy rajta kívül más istenek is léteznek. Csak ő legyen az első. Ezt hogy rakod össze a kereszténységgel?:U

    "Ez, ami rombol, de ez nem a Biblia üzenetéről sd értékelést, hanem az emberről."
    De azt ugye te is felismered, hogy a szöveget rengeteg féle képpen lehet értelmezni?
    Mi alapján mondod, hogy x.y. nem a Biblia üzenetét továbbítja?
    Valami alapján te is eldöntötted, hogy mi az értékes az írásból. De az a valami nem a Bibliában van, különben mindenki ugyanarra a következtetésre jutna. Nem lenne annyi féle vallási irányzat.

    Komolyan érdekelne, hogy szerinted mit kell tanítani egy kisiskolásnak ebből a könyvből...

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz rovtiv3 #22556 üzenetére

    Nehéz ügy. Ha hiszel, akkor tényként kezeled, hogy Isten létezik. Hited mértékétől függően cselekszel ennek megfelelően. (Immel-ámmal tartod be a törvényeit vagy létezését aktív dologként kezeled, aki tesz is dolgokat stb.) Belátod, hogy több módon lehet Istennek tetsző életet élni, sok megközelítés, vallás lehet eredményes. (De lehet hibás is!)
    Ha a gyereked nem hisz, akkor ezt tolerálod, remélhetőleg nem fogod rákényszeríteni a vallásod tanait. A karácsonyi készülődésre nem azt fogod mondani, hogy egy vallási irányzat szerint egy lehetőség, hogy karácsonykor Jézus, Isten fia megszületett, hogy a téli napfordulóhoz sok vallás kötött hiedelmet, hanem elmondod, hogy te hiszel benne, és talán hozzáteszed, hogy más vallások mit gondolnak a téli napforduló időszakáról.
    De a gyerekednek (és bárkinek) mindenképp állást foglalsz a témában. Ateistaként is, csak akkor azt mondod, hogy szerinted ez nem igaz, nem bizonyítható, esetleg, hogy ez nem más mint az együgyű emberek ópiuma.
    Aztán a gyereked vagy követi a példádat és értékrendszered vagy nem. (Általában igen)
    Mondjuk jó kérdés, hogy egy ateista mit kezd azzal, ha a gyereke vallásos lesz.

    "Az intézményesített vallási dogmák, történetek, példabeszédek viszont nem fikcióként vannak tálalva a gyerekek előtt."
    Először is nem előírás, hogy csak kitalált történeteket lehet mondani (mesélni). Ott vannak a mondák, igaz történetekből is lehet tanulni. Mondjuk érdekes lenne Marco Polo utazását esténként felolvasni, de bizonyos kor fölött simán lehet, a korai magyarok nyugati kalandozásai, keresztes háborúk, Zrínyi stb.
    Nem értem, hogy pl József, vagy Dávid története miért lenne hátrányos egy gyerek számára?
    Jézus Isten fia volt dogma, csodák (pl Szent Imre, Szent László legendák)

    Az ismerjen meg más vallással egyetértek. Vallásosként azt mondom, hogy a cél a vallás értékeinek átadásával jó vallásost/embert neveleni, nem vallási fanatikust.

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22563 üzenetére

    Háborodj fel, ez ma elég trendi... jogod van rá... csak ne írj féligazságokat tényként és személyes gondolatokat általános érvényűként megfogalmazva...
    Ennél többet nem írhatok, Jézus is a törvény kapcsán a tízparancsolatra tért ki, míg az általad idézett szakaszban is innen vesz példát... a két nagy parancsolat is, amit Jézus megerősít is a tízparancsolatra mutat, az apostolok általam idézett döntése is azt támasztja alá, hogy az ókori zsidó nép összes törvénye nem kell, hogy érvényes legyen a nem zsidó származású keresztényekre..
    Tehát mindent megkaptál ahhoz, hogy megértsd... innen az, van, hogy nem AKAROD megérteni. Ez pedig már nem az én hatásköröm.

    Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem" azt implikálja, hogy az Úr teljesen okés azzal, hogy rajta kívül más istenek is léteznek. Csak ő legyen az első. Ezt hogy rakod össze a kereszténységgel?

    Erre jó példa ez a beszúrásod is.
    Az ókorban, a formálódó zsidó nép környezetében minden népnek voltak istenei. Tehát az nem volt akkor kérdés, hogy hisznek-e más istenekben az emberek... A szövetség népe ezt ne tegye....
    Van az Isten, az egyetlen valóságos, és vannak a bálványistenek, akiket a környező népek tisztelnek, akik felé gyakran el-elhajlott Isten népe, és valós konkurenciát jelentettek. Elég csak Illés próféta történeteire gondolni. Lecserélték Istent az istenekre, a valódit a pótszerre. Isten jól látja az ember "szívét". Jól látja, hogy könnyen le tudja cserélni Istent a környező népek isteneire. Így kerülhetnek az Isten elé az istenek.

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22565 üzenetére

    Kérlek mutass rá a féligazságokra!
    Én csak azt látom hogy mint annyian, elegánsan félresöpröd azt a problémát, hogy az Ószövetség istene valami teljesen más.
    Az ókori zsidó nép törvénye Isten szava volt. Elfogadom hogy szerinted a törvény változott, már nem érvényes (így van jól!), de miért? Mózesék miért nem kaptak főparancsolatot?
    Szerintem te nem akarod érteni...

    "Így kerülhetnek az Isten elé az istenek."
    Továbbra is ugyanaz a probléma: Ha adott az egyetlen, valóságos Isten, miért nem mindenki abban hisz?
    Viszont ha elfogadjuk, hogy réges-régen (a leviták hatalomra jutása előtt) a zsidóság is politeista volt, már sokkal érthetőbb.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #22566 üzenetére

    Mózesék miért nem kaptak főparancsolatot?
    Mert a szeresd felebarátodat Jézus idejében is kiverte a biztosítékot.

    Elfogadom hogy szerinted a törvény változott, már nem érvényes (így van jól!), de miért?
    Mert Jézus új megvilágításba helyezte és új elemekkel egészítette ki a tanításokat.

    Két hasonlattal élnék:
    1. A relativisztikus fizika hogyan írja felül a Newtoni fizikát? Felül is írja, nem is. Nem azt mondja, hogy nem jó, hanem, hogy fénysebességhez közeledve, vagy nagy gravitációnál nem alkalmazhatod. (Vagy hibás eredményt kapsz)
    2. Saját tudásod gyarapodása. Nekem általánosba még mondtak olyanokat, hogy a háromszög oldalainak aránya megegyezik a szögeinek arányával, aztán gimnáziumban már pontosították, hogy a szögek szinuszának arányával. Összeadás, mint egy R,R->R függvény, ha jól emlékszem.
    -1 négyzetgyöke, általánosban, valós számok halmazán nem értelmezett, de gimnáziumiban, komplex számok halmazán igen.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22567 üzenetére

    OK, nem kell megint ugyanazt a hamis analógiát elővenni.
    Jézus után, de manapság már főleg nem szokás a házasságtörőket halálra kövezni.
    Vagy szerinted ez ma is érvényes, speciális esetben?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz borg25 #22564 üzenetére

    Ez a kulcsmondatod:
    "Ha a gyereked nem hisz, akkor ezt tolerálod, remélhetőleg nem fogod rákényszeríteni a vallásod tanait."
    Úgy mondod ezt, mintha a gyerek a szülői ház, illetve a tágabb közösség értékrendjétől függetlenül szocializálódna, legalábbis a vallás, a hit tekintetében. Mintha ez a dolog eleve elrendelés volna. Ez nem így van. Hasonló a problematika ahhoz, hogy a felnőtt korban megtérteknek miért kizárólag az adott kultúrkör istene, messiása jelenik meg. A mohamedánnak, buddhistának vagy akár a törzsi hiedelmek világában nevelkedetteknek miért nem jelenik meg soha Jézus? Avagy az európai kultúrkörben megtérteknek miért nem Mohamed? Márpedig ezek a vallások terjeszkedni szeretnének, hogy az egyetlen igaz hitet és az általuk kínált üdvözülést mindenkire kiterjesszék. Akkor például Jézus miért nem azon munkálkodik, hogy a másik nyájból szerezzen követőket önmaga számára? Ezért van az, hogy még a teisták is jobbára ateisták, hiszen kizárólag a saját hitük által felkínált istenséggel kapcsolatban hívők. Egy keresztény Allahhal, Rével, Zeusszal, Zarathusztrával, Odinnal szemben ugyanúgy ateista, mint én.

    Már bocsánat...

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #22568 üzenetére

    Ebbe most beletaláltál, mert ha szó szerint veszem a Bibliát, akkor Jézus nem hogy nem törölte el a házasságtörő kövezését, hanem pont hogy megerősítette, azzal az egy kitétellel, hogy az dobja rá az első követ, aki bűntelen.

    Hit kérdése, hogy azért fejlődik a vallásunk, mert ahogy az emberiség egyre érettebb, Isten értékrendjét ezért tudjuk jobban megérteni, vagy mivel mi teremtjük a vallásunkat és isteneinket, ezért ahogy fejlődik az értelmünk, értékrendünk, úgy változik a vallás.
    Mindkét esetben az értelmes ember azt mondja, hogy nem ez számít, hanem hogy ne fejlődjünk visszafele. Részemről mindegy, hogy miért vagy jó.
    Azt látom, hogy nem csak a vallási fanatizmus tudja elpusztítani az értelmet és az értéket. A vallás hiánya is ugyanolyan pusztító lehet, ha nincs valami jó ami be tudja tölteni a helyét, szerepét.

    rovtiv3:
    Igen, tudom, hogy a gyerek nagy valószínűséggel átveszi a példát amit a szüleitől, szűkebb közösségében lát. Alkoholista embernek félő, hogy a gyereke is alkoholista lesz, bár olyan is sokszor előfordul, hogy pont, hogy az ellentéte és antialkoholista lesz, mert nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát. De amit magunkkal hozunk attitűdök... mi is elkövetjük ugyanazokat a hibákat.
    Hidd el, jó vallásosnak lenni nem rossz, nem betegség, egyáltalán nem elmezavar. Azért mondom, hogy jó vallásos, mert a vallási fanatizmus az nem ez a kategória. Értékrend, máshoz és az emberekhez való hozzáállás. Van aki vasárnap lovira jár, mi templomba. Van aki az értékrendjét az utcán szedi össze, hogy életben maradjon, vagy felkapott életviteli tanácsadók könyvét olvassa, esetleg nagy filozófusok művét, klasszikusokat, szépirodalmat, Rejtőt, van aki egy vallási műből merít.
    Azt sajnos nem tudod mondani, hogy majd, ha nagy leszel, s lesz tudásod, akkor majd eldöntöd, hogy miből merítsd a tudásod, nehogy tévtanokat tégy magadévá. Megmutatod, hogy neked mi a hit, vagy a nem hit, ez hogy hat rád, ha nagyobb, akkor ő is láthatja, hogy ez erősebbé, vagy gyengébbé fog tenni. (Könnyen előfordulhat, ha fanatikus(vallásos/ateista) vagy s a gyereked látja a hibáit, pont az ellentétes álláspontot fogja követni.)
    Te hogyan éreznéd magad, ha a gyereked vallásos lenne? Esetleg fanatikus, s csatlakozna egy szektához? Hol húzódik a határ ahol még tolerálod? Pap lehet annak ellenére, hogyha katolikus akkor nem lesz unoka?

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22569 üzenetére

    Sajnálom, hogy egy kívülálló számára nem evidens, ami belsősöknek igen.
    Én értem, hogy miért nem érvényesek már egy bronzkori törzsi kultúra szabályai - hiába vannak a Szentírásba foglalva.
    Biztos vagyok benne hogy te is kezded érteni, csak nem akarod kimondani.

    Egyébként az egyház is látta ezt a problémát, és több megoldást próbáltak találni rá: 1. 2.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22572 üzenetére

    Pont a linkjeid cáfolnak abban, hogy az evidencia kérdése vagy hiánya felmerüljön nálad. Van egy csomó tárgyi tudásod, utánanézel dolgoknak, értelmezed. És mikor itt vitát kezdeményezel. már fel vagy fegyverkezve... Ez nem probléma.
    Viszont azt látom, hogy az érzelmi elfogultságod miatt, úgy rendezed a tudás mozaikjaid, hogy abból egy utálatos vallás képe bontakozzon ki. És amikor ezt valaki megkérdőjelezi, olyan valaki, akinek ez az élete, aki nap, mint nap ebben él, és élt 24 évet ezen kívül is... Nos ezeket a válaszokat lesöpröd, és még esélyt sem adsz arra, hogy a mozaikjaid tendenciózusan összerakva félrevezethetnek.
    A kereszténység nem utálatos és elavult vallás. Szeretetkapcsolatra épít, felelős közösségeket szervez, segíti kibontakoztatni az egyéniséget. A kegyelem az alapja, az, hogy egy ember sem tud maradéktalanul megfelelni még a maga által állított morális értékrendnek sem, nem hogy az Isten törvényeinek. És ez azt jelzi, hogy segítségre szorul. Isten örömüzenete, hogy a segítség készen áll.
    Így válhattam teljesebb emberré, aki felelősen él, aki odafigyel másokra. És azt látom a gyülekezetemben, hogy nagyon sok ember, akivel nem tudott, nem akart foglalkozni a társadalom, elfogadva Isten segítségét a nyomorult, szétesett életét meg tudta újítani, újat tudott kezdeni. Itt most az élet nagy veszteseitől (alkoholisták, drogosok, börtönben szocializálódott emberek) a kevésbé látványos depressziós, önértékelés hiányban szenvedőktől az (magányos, az élet értelmét megfásultan kereső) egyszerű emberekig hozhatnám a példát, akik újat tudtak kezdeni Isten segítségével. Persze nem teljes a paletta (nagyon sok hívő embert ismerek, aki reprezentálják az egész társadalmunkat), de ezt én belülről látom, és hálás vagyok, hogy ilyen hatalmas Istenünk van, aki szeret.
    És innen látom az Újszövetséget és az Ószövetséget. Az ószövetségi történeteket Jézuson keresztül lehet helyesen értelmezni. Jézus pedig Isten nagy szeretetét fejezi ki.

    Nem arról van szó, hogy kezdem belátni, hogy igazad van és megijedtem, hanem arról, hogy értelmetlennek tartom, hogy a te tendenciózus mozaikjaiddal vitázzam, ahol, ha egy dolog helyrekerül, akkor addig mozgatod az elemeket, amíg újra, megnyugtató módon, a gyűlöletes vallás képe bontakozzon ki.
    Tévedésben vagy, ha azt gondolod, hogy amit te rossznak tartasz, az rossz, ami téged felháborít, az önmagában felháborító, és amit te gondolsz a kereszténységről, az úgy is van. Én nem vagyok ennyire biztos a dolgomban, de arra szerettem volna reagálni, hogy nem megdönthetetlen igazságokat írsz, hanem a te szubjektív, parciális véleményedet, és van, aki ezt másképp látja és tapasztalja. De a meddő vitát nem támogatom. Végzem, ahogy ezt a vitát nyitottam:
    #22555 Szerinted, mert amit írtál nem általános igazság, hanem a véleményed...

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22573 üzenetére

    A tények és vélemények összemosása kinek az érdeke?
    Azt írod a kereszténység szeretetkapcsolatra épít. Hogy szerethet az az Isten, aki a nem hívőket örökké tartó szenvedésre ítéli?
    A Biblai futószalagon szállítja az eseteket, ahol nem szeretetet látunk, hanem annak egy torz formáját.
    Ha úgy gondolod elfogult vagyok, próbáld meg kicserélni Isten alakját egy másik emberére. Akkor is szeretetnek látnád a történeteket?
    Teljesen világos, hogy akinek a hit húzta ki az életét a sárból, annak más tapasztalatai vannak. Érdeke sem fűződik ahhoz, hogy azokat az embereket "zaklassa" kényelmetlen kérdésekkel, akik segítettek rajta.
    Ha föl is merülnek kételyek egy ilyen egyénben, lehet, inkább elnyomja őket.
    Pedig nem az isteni kegyelem mentette meg, hanem az emberi empátia.

    De hogy a kereszténység lényege a szeretet lenne, az csak annyira igaz, mint hogy a sorkatonaság lényege a fiatalok testedzése.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22574 üzenetére

    Megint leegyszerűsített sémák alapján hozol ítéletet. Ezen nem változtat semmiféle vita. Tehát adott egy hívő ember, aki másképp látja az élő Istennel való kapcsolatán keresztül a kereszténységet, mint ahogy te jellemzed, és adva vagy te, aki úgy formálja az érveket, hogy abból jól jöjjön ki.
    Pld Isten neve nem cserélhető ki emberre anélkül, hogy ne torzulna jelentősen a szemléltetés hitelessége.
    Nem cserélheted ki tetszőlegesen a szereplőket más történetekben sem. Értelmetlenné válik a szemléltetés. A bíró nem cserélhető le tetszőlegesen más személlyel. A bírónak van felhatalmazása, van jog és felelőssége. Pont a lényeg vész el, mikor a bírót lecseréled egy emberrel. Isten nem ember. Azért antropomorfizáljuk, hogy fel tudjuk fogni valamennyire. De nem szabad beleragadni abba, hogy akkor olyan, mint egy ember.
    Azt mondjuk Isten szeme mindent lát, de valójában nincs szeme és nincs látása, mert az már azt jelentené, hogy korlátozott, mert az érzékszerveire támaszkodva nem tökéletes az érzékelése. Azt mondjuk, Isten haragszik, de fogalmunk sincs, hogy ez mit jelent valójában, mert csak a mi kicsinyes, önző, önsajnálattal, szégyennel terhelt haragunkból tudunk kiindulni.
    A szeretetéről lehet a legtöbb fogalmunk, de vsz te ezzel is vitatkoznál, így nem is érvelek vele.

    Leírtam korábban más szavakkal, most utoljára leírom kicsit másképp, Isten azt adja büntetésül azoknak, akik őt elutasítják, amit az elutasítással el akartak ezek az emberek érni, az Isten nélküliséget. De az ember arra lett teremtve, hogy Istennel közösségben legyen.
    De nincs illúzióm, természetesen erre is van már egy jó mozaikdarabod.

    Teljesen világos, hogy akinek a hit húzta ki az életét a sárból, annak más tapasztalatai vannak. Érdeke sem fűződik ahhoz, hogy azokat az embereket "zaklassa" kényelmetlen kérdésekkel, akik segítettek rajta.
    Ha föl is merülnek kételyek egy ilyen egyénben, lehet, inkább elnyomja őket.
    Pedig nem az isteni kegyelem mentette meg, hanem az emberi empátia.

    Ezt is tényként írod olyan történetekre, amiket nem is ismersz, de van róla vaskos véleményed... Én nem vagyok ennyire bátor.

    Nos én az utóbbi időben pont ezért hanyagoltam a fórumot, mert ezeket a vitákat értelmetlennek, feleslegesnek és unalmasnak találom.

    www.refujvaros.hu

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22575 üzenetére

    Szerintem többen azért hagyták itt a témát, mert a vitapartner nem figyel, nem hallgat érvekre. De ez is két irányú. (Kaptam ilyen üzenetet, ami a hívőkkel való vita hiábavalóságát firtatta.)

    A példám nem konkrétan a te általad ismert esetekre vonatkozott.
    De olvastam ilyen beszámolókat. Nem gondolom, hogy hazudnának - ez a viselkedés tipikusan emberi.

    Látom te is felismerted, hogy jónéhány fogalomnak csak emberek között van értelme. De ha a szeretet isteni változata mást jelent, ugyanarról a dologról beszélünk? Használhatjuk ugyanazt a szót?

    Ha ezen elgondondolkodsz, már eleget tettem, hogy meggyőzzelek.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22576 üzenetére

    Itt egyértelmű, hogy te lettél a hittérítő, az utolsó mondatod igazolja eddigi feltételezésemet. Innen érthető, hogy minden megoldásra egy új problémával, vagy felújítottal jössz.
    Amikor te szapulod a kereszténységet, nem én vagyok a hajthatatlan, ha kiállok az értékrendem mellett.
    Ha így gondoltad, akkor nagyon nagy képzavarban vagy.
    Ha meg kell védenem magam és a hitem a csúsztatásoktól, féligazságoktól, vélekedésektől, feltételezésektől, ítélkezésektől és ebben nem változik az álláspontom, ez stabil értékrendet jelent szerintem. Hitemben, értékrendemben nem ingattál meg.
    Én nem támadtam a nem hívők hitét, én nem minősítettem senkit azért, mert nem hisz abban, amiben én, nem degradáltam le az ateisták morális értékeit, nem állítottam sztereotip képet róluk, és nem hoztam róluk ítéletet a sztereotip kép alapján. Én csak védekeztem, és amennyiben valaki újra szapulja, megteszem újra, hogy védem magam és a hitem.
    De veled ellentétben én nem hittérítő vagyok, hanem apologéta.
    Nos ez a különbség köztünk. ... :)
    No, ebből ennyi elég volt egy jó időre!
    Szebb napokat!

    www.refujvaros.hu

  • válasz kymco #22577 üzenetére

    Már épp írni akartam, hogy nagyon bájos, amikor a hívőt nem zavarja más ateizmusa, de fordítva nagyon. Éljen a 21. század, ahol aztán bármi megtörténhet. :D

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • MageRG

    addikt

    válasz lezso6 #22578 üzenetére

    Sajnálom, nem bírom az apológiát. Szerecsenmosdatás, töménytelen érvelési hibával.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22579 üzenetére

    Vsz azért nem bírod az apológiát, mert ez által válik nyilvánvalóvá, hogy az állításaid nem tények, ítéleteid elfogultak. De befogom a szám...

    www.refujvaros.hu

  • D1Rect

    félisten

    válasz lezso6 #22578 üzenetére

    Mindig ez van, amikor valakit a saját hitét tényként kezeli és próbálja másokra erőltetni.
    Az, hogy nincs(enek) isten(ek), pont annyira bizonyított, mint az, hogy van(nak).

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22580 üzenetére

    Én azt állítottam, hogy a Biblia nem erkölcsös, és nem kellene gyerekeket traktálni vele.
    Kifejtettem miért, ellenőrizheted a forrásanyagban.
    Ehhez képest annyi volt az ellenérv, hogy de, meg különben is kiforgatom, és ez csak az én véleményem.
    Volt egy halovány érveléskezdemény, hogy a Mózes törvényeit felett azért kellene szemet hunyni, mert a kor szokásiat tükrözi (azaz kulturális relativizmus).
    De én vagyok a véleményes.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz D1Rect #22581 üzenetére

    Jó reggelt!
    Az istenek léte nem cáfolható, de azok az állítások igen, amit az egyes teológiák tudni vélnek róluk.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • kymco

    veterán

    válasz MageRG #22582 üzenetére

    Ebből látszik, hogy értelmetlen a vita. Te tényként állítod be az elfogult, negatív érzelmektől sem mentes véleményed

    Tudod az a baj, hogy a Biblia konkrétan egy oltári (már bocsánat) kifacsart értékrendet közvetít, aminek semmi helye a mi világunkban.

    Az, hogy szerinted milyen értékrendet közvetít, nem tény, hanem vélekedés. A te értékrended nem biztos, hogy etalon. Másrészt nem veszed figyelembe, hogy a Bibliában nem csak az Isten törvényei vannak, hanem jó és rossz történetek, események, kultuszi és ókori társadalmat szabályozó rendelkezések. Nem veszel tudomást az apostoli döntésről, ami a Bibliában van leírva, nem veszel tudomást Jézus példáiról, csak olyan részt ragadsz ki, ami téged (úgy gondolod, hogy) alátámaszt, arra pedig nem reagálsz, amit közvetve utána mond, mert az már cáfol téged.
    A két idézett bibliai igére válaszoltam, reagáltam, cáfoltam, te elengedted, nem reagáltál rá, és kerestél újabb mozaik darabot.
    Tehát a mondat első fele egy állítás csupán, amit te gondosan óvsz minden elhangzott érv ellenére. A védelmezésed még nem teszi ténnyé, de jelzi nekem, hogy felesleges erről (is) vitáznom veled.
    A másik része a mondatodnak erre épülő szubjektív ítélethirdetés, amit egy kicsit úgy határozol meg, mint anno talán Rákosi elvtárs is, mikor a roppant etikai érzékét bántotta a kereszténység és megjegyezte minden magyar ember számára, hogy ennek nincs helye a mi (kommunista) világunkban. Ez van, ezt kell (nem) szeretni. Megcáfolhatatlan igazság, amivel nem lehet vitázni, mert már ítélet. Mint ahogy Rákosi elvtársat is csak az eszme érdekelte, a mögötte lévő ember nem, ezét látom rajtad is. Nem érdekel téged, hogy sok embernek ez nagyon fontos, ez alapvetően meghatározza az életét, egyszerűen kimondod: nincs helye a világunkban. Nekem olyan "Tanús" érzésem van, nem akarom elhinni abszurditását, nevetnék rajta, de belém szorul a nevetés, mert ez valóság..
    Ezt olvasva kezdtem vitatkozni veled.

    [ Szerkesztve ]

    www.refujvaros.hu

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #22582 üzenetére

    Én azt állítottam, hogy a Biblia nem erkölcsös,
    Az ilyen kijelentésekre a vallásosok ugranak, hogy az az irat amiből az erkölcsüket merítik nem erkölcsös.
    Nem erkölcsös != vannak benne a mai erkölccsel ellentétesek, vagy ami a belső erkölcsi rendjével érdekes viszonyban áll

    Abban egyetértünk, hogy a Bibliát nem lenne jó 1:1-ben a gyereknek felolvasni. Már csak azért se, mert vannak benne olyan történetek, mint pl mikor Dávid király egyik fia(?) erőszakoskodik az unokahúgával, aztán az esemény után meg dobja a lányt.
    Kemény kijelentés, azt mondani, hogy a Bibliában nincs olyan történet, ami ne lenne jó egy gyereknek, ne tanulhatna belőle. Az ellentéte is az. Az igazság félúton van.

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22585 üzenetére

    Köszönöm, hogy te érted.
    Hiányolom a hasonló történetekben a morális tanulságot. Annak egyértelmű kijelentését, hogy ez rossz.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz kymco #22584 üzenetére

    "Nem érdekel téged, hogy sok embernek ez nagyon fontos, ez alapvetően meghatározza az életét..."
    Régen sokan hitték azt, hogy a betegségeket a rossz szellemek okozzák.
    Hova jutott volna az orvostudomány, ha tiszteletben tartják ezt a hitet?
    Mond, miért érdekeljen, hogy egy hiedelemvilág sok ember számára fontos? Az egyáltalán nem befolyásolja az igazságtartalmát.

    Az általád idézett(?) jézusi kijelentés azért érdekes , mert én is őrá hivatkoztam. Ezek szerint mindent és az ellenkezőjét a szájába lehet adni?
    Továbbra sem válaszoltad meg miért várt el az Ószövetség Istene gyökeresen eltéró morált a híveitől.

    De hogy ne legyen vita, a következő a véleményem, nem tény:
    Úgy vélem legtöbb keresztény moralitása a Biblián kívülről fakad, és ehhez a moralitáshoz keresnek olyan passzusokat, amik azt alátámasztják (míg a kínos részeket próbálják mellőzni).

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • borg25

    senior tag

    LOGOUT blog

    válasz MageRG #22586 üzenetére

    Egy szóval sem mondtam, hogy ebben a történetben nincs tanulság, vagy hogy ezt ki kéne vágni. Azt mondom, hogy 12 év alatt nem biztos, hogy érdemben lehet vagy kell a szexualitásról, szerelemről beszélni.
    Dávid és Góliát harcában a tanulság, hogy ésszel többre mész mint erővel.

    Bevallom őszintén kevés ókori történet maradt meg a fejembe. Szodoma és Gomora története jutott eszembe, hogy nah ebből mit lehet kihozni. Elvégre itt egy kegyetlen Isten látható, mi lehet a tanulság?
    Azért itt is megvan az irgalmasság. Az nem a történet hibája, hogy Szodomában nem volt másik személy Lóton kívül, aki kegyelmet érdemelt volna.

    Amíg Mózes első könyve egyszerűen csak a gonoszságot nevezi meg Szodomaiak fő bűneként,Ezékiel könyve szerint a bűnük a gőgösség volt, és az, hogy a jólétük ellenére nem segítették a szegényeket és a rászorulókat,a Jeremiás könyve a házasságtöréshez és a hazugsághoz hasonlítja Szodomát és Gomorát, Péter második levele pedig az istentelenséget és kicsapongást emeli ki, Ézsaiás könyve a bűnnel való dicsekvést hangsúlyozza,addig Júdás levele paráznaságként hivatkozik Szodoma és Gomorába lakosainak bűnére. (Forrás)

    Azért ezek közt is akad olyan téma, amit egy kicsivel is meg lehet beszélni: kell-e segítenünk a szegényeknek, rászorulóknak? Bűn-e ha nem tesszük? Kell-e erre nevelni egy gyereket, hogy tegyük? Fel lehet-e használni ezt a történetet a nevelésre? Hogyan viselkedjünk az idegenekkel? (Fu migráncs!)
    Tudom ez, egy kiragadott történet a sok közül, ha gondolod hozz föl te egyet, ami szerinted nem lenne jó gyereknek. (Ne olyat, ami 18-as karikás, abban egyetértünk)

  • MageRG

    addikt

    válasz borg25 #22588 üzenetére

    Bocs, azt kéred, hogy hozzak fel egy történetet a Bibliából, ami szerintem nem jó gyerekeknek? (Ábrahám és Izsák története a kedvencem.)
    Vagy azt kérdezed, hogy a felvetett kérdéseket bemutató történetek jó lennének-e gyerekeknek?A kérdések jók.
    De pontosan milyen történetekről van szó?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • válasz MageRG #22589 üzenetére

    Ábrahám és Izsák sztorija az egyik, ha nem a legkegyetlenebb Isten részéről. Itt ugye a hivatalos verzió szerint ez az Istennek való engedelmességről szól, ami így önmagában WTF.

    Ha az ember jobban beleássa magát, akkor rájön, hogy anno nagy divat volt az emberáldozat bizonyos isteneknek. Igen, isteneknek, mert többistenhit volt, a zsidó vallás hozta el az egyistenhitet. Persze ez az egy Isten elég nagy rohadék volt, főleg az elején. De az idő folyamán az emberrel együtt fejlődött az Isten erkölcse. Ezért volt régen kegyetlen az Isten. Olyan volt az Isten, mint egy gyerek, aki nagyítóval baszkurálja a hangyákat.

    [ Szerkesztve ]

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz kymco #22584 üzenetére

    Éppen az a lényeg, hogy a Bibliának nincs meghatározott morális értékrendje. Az ószövetség a zsidó nép eredetmítosza, rengeteg morális ellentmondással. Már megbocsáss, ez nem vélemény, hanem tény. Az Úr végigzavargássza az övéit a fél Közel-Keleten, miközben az ott élők kiirtására szólítja fel őket. Ugyanakkor a Tízparancsolat -- amit szintén Ő vár el népétől -- egészen elfogadható a modern ember számára is. De arra nincs felsőbb utasítás, hogy melyik erkölcsi intenciót fogaduk el az ellentmondók közül. Ebből nem lehet erkölcsöt tanulni.
    Azt mondod hívő vagy. Gondolom keresztény. Miért nem zsidó vallású vagy, esetleg mohamedán? És ha valóban Egy az Isten, akkor miért nem vagy egyszerre mindhárom vallás követője? Ha pedig "csak" a keresztény Istenben hiszel, akkor ez azt jelenti, hogy mégsem Egy az Isten? Avagy azért lettél éppen keresztény, mert a többi közül éppen Ő súgott leghangosabban a füledbe?
    Esetleg előfordulhat, hogy miután éppen a keresztény kultúrkörben születtél és szocializálódtál, logikus következmény, hogy te is az lettél? Mert akkor Istennek ehhez nem sok köze van.
    A kérdéseim hangsúlyozottan nem költőiek. Választ várok rájuk.

    Már bocsánat...

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz D1Rect #22581 üzenetére

    "Az, hogy nincs(enek) isten(ek), pont annyira bizonyított, mint az, hogy van(nak)."
    Egyik állítás sem bizonyított. A különbség a két állítás között, hogy Isten létezése elvben bizonyítható, illetve minden kétséget kizáróan cáfolhatatlan. Isten nemléte pontosan a fordítottja: elvben bizonyíthatatlan, viszont cáfolható, ha megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre.
    Ebből fakadóan egy ateista nem azt mondja, hogy nincs isten, hanem azt, hogy bizonyítékok hiányában nem hisz benne. Más kérdés a keresztény dogmatika logikai önellentmondásos jellege. MageRG kolléga is emellett érvelt. És hol tehetné meg bárki, hogy az ezzel kapcsolatos gondolatait leírja, ha nem egy vallással foglalkozó topikban?

    Már bocsánat...

  • válasz rovtiv3 #22592 üzenetére

    Kérlek bizonyítsd be mondjuk a boldogságot, hogy létezik vagy nem létezik. Kb ilyen az Isten bizonyíthatóságának kérdése.

    [ Szerkesztve ]

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz lezso6 #22593 üzenetére

    Nem vagyok biokémikus sem idegorvos, de a boldogság érzése idegélettanilag ismert folyamat. Gondolj csak az alkoholra vagy a drogokra.

    Már bocsánat...

  • válasz rovtiv3 #22594 üzenetére

    De az nem maga a boldogság, hanem a testedben lejátszódó biokémiai folyamat, ami a boldogság érzését teszi lehetővé, de nem maga a boldogság. A boldogság fogalma ennél a kémiai folyamatnál jóval több, s már eleve megfogalmazni se egyszerű, logouton egy komplett bejegyzést erre szánt valaki és a topikja erről szólt.

    [ Szerkesztve ]

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • MageRG

    addikt

    válasz lezso6 #22595 üzenetére

    Ahhoz előbb definiálni kellene a boldogságot.
    Miben különbözik a biokémiai folyamat a boldogságtól? Hogy az egy fogalom, ami mindenkinek mást jelenthet?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    Bocsánat, azt hiszem valami még nem lett tisztázva:
    Aki itt hivő, az gondolom elfogadja az evolúció elméletét, és a Genezist is allegóriának, vagy a kor tudásszintjét tükröző leírásnak tekinti. Jól gondolom?
    Vagy van valakinek olyan ismerőse, aki nem fogadja el?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • válasz MageRG #22596 üzenetére

    A biokémiai folyamat az a boldogság érzését teszi lehetővé, de az nem maga a boldogság. Ez fontos különbség, és ugye a boldogság az egy fogalom. A fogalmat pedig értelmetlenség bizonyítani, hogy létezik-e vagy sem. A fogalmat definiálni kell, s maga a fogalom leginkább csak a mi fejünkben létezik. A fogalom nem anyagi, hanem szellemi képződmény.

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • rovtiv3

    aktív tag

    válasz lezso6 #22598 üzenetére

    "A biokémiai folyamat az a boldogság érzését teszi lehetővé..."
    Nem. Nem lehetővé teszi. A biokémiai folyamat a boldogság érzését határozza meg. Persze minden bizonnyal emelkedett filozófiai vita, hogy ki hogyan éli meg a boldogságot, de ez kívül esik az alapproblémán. A boldogság léte, akár idegélettani, akár hétköznapi értelemben bizonyított ténykérdés. Isten léte nem az, ezért sántít az analógia.

    Már bocsánat...

  • kymco

    veterán

    válasz rovtiv3 #22591 üzenetére

    A Bibliának van meghatározott morális értékrendje, de ennek a meghatározásnak a középpontjában nem az ember áll, hanem Isten. Amikor gyerekként néztem egy rendező pályaudvaron a vonatokat, azt láttam, hogy a vonatok a tehervagonokkal össze-vissza mennek. Nem tudtam meghatározni egy rendszert, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt rendszere a vagonok tologatásának, csak épp nem volt rálátásom az egész rendszerre, és hiányoztak alapvető ismeretek a valóságos állapot megfelelő értelmezéséhez..
    Gyerekként mondhattam ténynek a rendezetlenséget, felnőttkén már meggondolatlanság lett volna ilyen kijelentés.

    Az ókori történelem tele van kihalt népekkel, leigázott népcsoportokkal. Nem volt ENSZ, nem létezett a demokratikus USA és a az Európai Unió sem. Nem léteztek a genfi egyezmények és még sorolhatnám, hogy mi nem volt. Egy nép, egy törzs idegen környezetben békés körülmények között nemigen maradt életben.
    A zsidó nép története elég küzdelmes volt, sokszor a létük volt a tét. Persze ez a 21. században már idegen. Van olyan hatalma, elrettentő ereje a fejlett társadalmaknak, hogy nem kell tartani más népektől. Ha nem lenne ez az előny, nem lenne ilyen egyértelmű a helyzet.
    Nem akarok szerecsent mosdatni, de ha nem Isten szemszögéből látjuk a történéseket, nem fogjuk érteni. Mint ahogy vannak, akik nem értik a sebészt, hogy miért vágja le a fertőzött, üszkösödött lábat, ahelyett, hogy meggyógyítaná. Ő van olyan ismeretek birtokában, ami döntéshozóvá jogosítja fel. És hiába beszél arról az orvos, hogy miért szükséges, a tudományos érvelés sem fogja meggyőzni, csak a bizalom az orvos kompetenciájában.

    Isten elvet népeket, hogy más népek élhessenek, az orvos levág egy testrészt, hogy az egész élhessen. Az orvos nem gonosz a kompetenciája miatt és nem következetlen a "rombolása" miatt, csak nem értjük őt.
    A Tízparancsolat főleg a jézusi magyarázattal, értelmezéssel kiegészítve eléggé egyértelmű, sőt ebből egyértelművé vált , hogy az első része Isten szeretetéről, a második a felebarát szeretetéről szól.
    Az ellentmondásokat az ember helyezi bele, amit más néven kiskapuknak hívunk. Addig, amíg a parancsolat ok okával és céljával komolyan nem foglalkozunk, valószínű, hogy ellentmondásokat fogunk felfedezni.
    Korábban írtam, hogy a mózesi törvények jelentős része az ókori társadalmi életet szabályozó törvény rendelkezés volt, valamint kultuszi szabály. A kultuszi szabályok nem vonatkoznak a zsidókra, a társadalmi életet szabályzók elvei pedig nem ókoriak. Jó példa erre, hogy a zsidó nép a fogságban majd a római fennhatóság alatt is korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudta a mózesi társadalom szabályzó és kultuszi rendelkezéseit gyakorolni, az uralkodó hatalom határozta ezt meg, főleg a BTK/PTK tekintetében. És az újszövetségi iratok ezt "szentesítik" is. Ugyanakkor sehol nem olvasunk arról, hogy a két nagy parancsolat, és annak leszármazása a tízparancsolat jelentőségét vesztette volna.
    A tízparancsolatból nagyon is lehet morális értékeket tanulni. Melyik parancsolat az, ami ezt cáfolja?

    Azért nem vagyok zsidó vagy más vallású, mert Istennel való kapcsolatom arra vezetett, hogy Ő az, aminek a Bibliában kijelentette magát. És mivel a többi vallás mást mond, mint Isten kijelentése, ezért őket nem tudom követni. Nem lehetek egyszerre egy olyan vallás követője, amely még várja a Messiást, és egy másiké, ahol már ez bekövetkezett. Vagy eljött a Messiás már vagy még nem, nincs középút.
    Nem lehetek egyszerre egy olyan vallás követője, amely azt hirdeti, hogy a cselekedetek alapján válunk méltóak arra, hogy Isten országának részesei legyünk, és egy másiké, aki azt tanítja, hogy kegyelemből, és nem cselekedetekért van üdvösségünk. Ezek egymást kizáró elvek.
    Biztos van jelentősége, hogy hava születtem annak, hogy mikor és hogyan lettem kereszténnyé. De az a döntés lehetőség nincs korlátozva a hagyományosan keresztény kontinensekre. Számos, a keresztség felvállalását halállal,átnevelő táborokkal, kiközösítéssel, pogromokkal büntető, hagyományosan nem keresztény társadalmak szülötte vállalja keresztény hitét mindezek ellenére. Lehet kereszténynek lenni társadalmi beágyazódás, szocializációs "kényszer" nélkül is.

    www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák