Új hozzászólás Aktív témák

  • divot

    veterán

    válasz SzalaiG #1987 üzenetére

    Ó, hát köszönöm, bevált. Három tételhez volt közöm, kihúztam az egyiket. Szóval ötösre szigorlatoztam, pedig csak a terem előtt volt időm átfutni ezt a hármat is egyáltalán. :DDD

    Akkor egy kis szubjektív teszt.

    14200Km van az autóban, tehát mondhatni, hogy összeállt, aminek össze kell, és szétment, aminek meg nem kellett volna. ;)

    Az ilyen külső-belső izéket hagyjuk, mert erősen ízlésfüggő. Talán csak annyit, hogy este a piros háttérfénnyel a műszerfal, és a gyári hi-fi blokk nagyon szép.

    Szóval: a vezető ülés jól állítható, s mivel én viszonylag magas vagyok (185cm), ezért örültem, hogy magasságában is lehetett mozgatni. Így mindjárt be is állítottam a legalacsonyabb helyzetbe, és még így is elég magasan ül az ember az autóban. Ettől nekem biztonságos érzetem támad, amit erősít, hogy meglehetősen magasra húzódik az az ajtó lemeze, és kisebbek az oldalsó ablakok. Úgy szoktam mondani, hogy olyan, mint ha egy harckocsiban ülnél. Ez kezdő vezetőként jó kis lelki támaszt adott. :D
    Ugyanakkor épp ezért a hátrafelé nyíló kilátás meglehetősen szűkös, illik megtanulni tükörből tolatni. Ami egyébként is kényelmesebb, mint csavargatni a nyakadat. Az első ablak viszont nagy, két hiányosság azért itt is tapasztalható, illetve nem is hiányosság, hanem megszokni való sajátosság: Egyrészt a baloldal első oszlop elég sokat kitakar, így éles balkanyarnál ügyesen ki kell mögüle kuksizni. Másrészt a tetőperem nem egyenes, hanem íves, ami miatt elsőre mindig alászaladtam a lámpáknak. Olyan fél méterrel hátrébb kell megállni, mint egy másik autóval. Ennek viszont nagy előnye, hogy már amikor mindenki hunyorog, és lehajtja a sötétítőt (ami én utálok), a Swiftben akkor még bőven árnyékol a tetőív.

    A hátsó ülésekről nem tudok nyilatkozni, mert eddig egyszer utaztam ott néhány kilométert, és elfértem. Az ülések egyébként kényelmesek, havonta többször megyek 600-700 km-t egy nap alatt, és nem fáradok el, persze ebben némi szerepet játszik az utólagosan beszerelt könyöklő is, ami nélkül most már nagyon nem tudom elképzelni az életemet. ;)

    A csomagtartó alapjáraton nem egy nagy darab, sőt, inkább kicsi. Két ember nyaralási cucca belefér, ha van egy kisgyerek is, akkor viszont már döntögetni kell a hátsólüléseket. Ám mivel nagyon egyszerűen megszűntethető például a kettes ülés, a raktér így szépen növelhető.

    A motort először szokni kellett, mint már írtam korábban, mos már imádom: 80-ig kettesben - ez nagy rugalmasságot ad akár a városi cikázásban, akár vészhelyzetben. A motor hangja is nagyon tetszik, főleg 3500-as fordulat fölött. 130-nál alig hallható a menetzaj, de 160-170-nél se zavaró annyira, hogy ne lehetne üvöltözés nélkül beszélgetni, vagy zenét hallgatni. A 160 egyébként abszolút utazósebesség, a motor a legkevésbé sem erőlködik, és még marad is benne némi tartalék. Persze 160 fölött már gyöngécske a gyorsulás, de hát ez egy 1,3-as motor, ugyebér.

    Az autó fordulékony, mivel tuncsi orra van, így az átlagosnál kisebb helyeken is elfér. Nagyon jól ül az úton, nekem ráadásul keményebb gátlókat tettek be hátulra, amitől még stabilabb az egész. Ezért persze némi rugózási konforttal kellett fizetni, de bár így a szar budapesti utakon jobban ráz az autó, azért még bőven az elviselhető szinten belül van.

    A műanyagok viszont annyira nem szeretik a sportosabb rugúzást: a középső konzol és a jobb oldalli légbeömlő szeret zörögni.

    A fogyasztársól nem tudok érdemben nyilatkozni, mert egy ideje nem nézem, mivel vagy a budapesti dugókban szarakodok, vagy az autópályán suhanok, és ebből a kettőből sehogy sem lesz átlagos érték. Az biztos, hogy 160-nál 10,5, 170-nél 11,3 litert mutat a fogyasztásmérő.

    Meghibásodás: a felső, pótféklámpa nem világít, majd a 15ezresen megbuherálják. A fékek reggel rettenetesen nyikorognak, aztán bemelegszenek, de az első két-három fékezés mindig kínos, mert egy régi Ikarusz is büszke lenne erre a hangzavarra. :DDD A jobb első ülés rugói időnként úgy nyikorognak, mint ha nagypapa 100 éves karosszékét szerelték volna be, de aztán elmúlik a dolog. Rejtély. :F

    A klíma kifejezetten hatékony, persze nem olyan nagy a tér, amit meg kell dolgoznia. Az ülésfűtésbe pedig szerelmes vagyok, pedig eleinte úri huncutságnak, meg parasztvakításnak tartottam.

    Ugyanígy vagyok a kulcsnélküli indítással: most már nagyon rossz lenne hozzászokni egy hagyományos zárral szerelt autóhoz.

    Hát így hirtelen ennyi.

    [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák