Új hozzászólás Aktív témák

• #21784 borg25 senior tag MageRG #21782

  Új Válasz 2018-11-18 09:24:46 #21784

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  borg25

  senior tag

  válasz MageRG #21782 üzenetére

  Pusztán vallás nélkül nézve:
  Rómaiak felismerték, hogy jobb, ha nem erőltetik rá a saját vallásukat a megszállt területekre. Egyrészt az felháborítja a népet, és a vallási vezetőket, akik így elvesztenék a hatalmukat, akik ezért még jobban hergelnék a népet. Szóval jobb megnyerni a vallási vezetőket, minthogy a megszállók ellen forduljanak, és hergeljék a népet. Ebbe bele fér az is, ha szívességet kell tenni nekik, akkor megtenni és leköteleztetni őket.
  Amíg csak a nép 49%-a zúgolódik, és nem tud hatékonyan szervezkedni, addig zúgolódjon. Márpedig, azért a vallási vezetőknek nem hiszem, hogy kellett attól tartaniuk, hogy itt a nép, majd hatékonyan ellenük fordul: Több szócsövük volt, azért a többség számára ők jelentették az Istennel való autentikus forrást, a korban az információ lassan terjedt, a zúglódás fegyverek nélkül esélytelen volt, márpedig a hadsereg az ő oldalukon volt. Jézus tanaiban a megbocsátásra épített. (Ha megdobnak...) így ő nem fog a forradalomra hergelni, az utódai se nagyon tudnak, mert ellentétes.

  Ha a bírák törvénytelenül járnak el...
  Szerinted ma a szólásszabadság, kommunikációs forradalom világában bárkit zavar és tesz ellene, hogyha egy vezető jogilag vagy erkölcsileg megkérdőjelezhetőt tesz? Ehhez vedd hozzá, hogy akkor a vallási vezetők nagyon erős lelki hatalommal bírtak. Itt arra gondolok, hogy később egy kiátkozásnak milyen ereje volt. Az onnantól kezdve szabadon gyilkolhatóvá vált. Plusz ebben a korban elég sok bűnért, pl paráznaság, kövezés járt, amihez nem kellett hú de nagy bírói ítélkezés, lsd parázna nő esete. Az életnek nem volt akkora értéke mint most.

  Ha régen az volt a szokás, hogy ünnepnapon szabadon engednek valakit, akkor ezen a szokáson rómaiként én se változtatnék, elvégre nem árt ha az rögzül, hogy a megszállással semmi se változott. Aztán az már a vezetőre vall, hogy két pitiáner tolvaj közül enged választani, vagy két mészáros közül. Jó kérdés, hogy kitaláció, vagy ha megtörtént akkor mi volt Pilátus észjárása. Az is lehet, hogy mivel hitt Jézus ártatlanságába, egy totális bűnözőt állított mellé, hogy nagyobb legyen a kontraszt. Esetleg arra számított, hogy úgy is Jézust választják majd, tehát milyen jó, hogy ő Róma ellenségét is hajlandó lett volna megmenteni, de a nép nem akarta, de ő megadta a lehetőséget, mert nagyon rendes.

  De felhozhatom a következőt is: mi történik, ha egy kivégzett bűnözőről azt híresztelik többen, hogy él, tovább jár-kel a követői közt? Akkor az minimum, hogy újra keresni kezdik, nem?
  Ugyan miért tennék? Elvégre ki hallott már olyat, hogy egy halott feltámadt? Ez csak szóbeszéd, ilyenre nem pocsékolunk erőforrást, vagy ha akarunk, akkor inkább a híresztelők ellen járunk el. Ráadásul Jézust Pilátus nem tekintette Róma ellenségének. Miért menjen utána? Az legyen a vallási vezetők gondja.
  Vallási vezetők se nagyon tehettek sokat, ha elismerik, hogy Jézus él, azzal azt is elismerik, hogy tévedtek és Jézus mégis csak Isten fia. Tehát csendben kellett cselekedniük, persze mondhatták azt is, amit említ a biblia is, hogy ez csak a tanítványok cselszövése, hogy ők keltik Jézus feltámadását, pedig az nem történt meg, esetleg egy áljézust állítottak a helyére. Valószínűleg ezt is tették. Itt jön be a kognitív disszonancia, hogy ők nem tévedhettek, nem lehetett Jézus, csakis egy áljézus, aki ellen próbáltak is tenni, próbálták elejét venni a feltámadásáról szőtt pletykának.
  A pünkösdről szóló rész is azzal kezdődik, hogy a tanítványok egy házban gyűltek összes, mert féltek (a hatalomtól)

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák