Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Apollyon
Korrektor
Hát nem tudom, én a hardver dologban nagyon sötéten látom a jövőt. Ellenzem a pesszimizmust és racionalista vagyok, de nekem a matek nem úgy jön ki hogy ez a téma tök klassz lesz és happy.
Már csak abból is kiindulva, hogy mennyire durván vért kell izzadni azért, hogy számítógépen úgy beállítsak mindent, hogy azt tudjam mondani, biztonságos és anonimously netezek.
Aztán a telefon meg egyre jobban oda van kötve az emberhez, egyre jobban függsz tőle. Szerintem lesznek még ennél is durvább és ridegebb korlátok, hogy esélyed se legyen megkerülni semmit. Aztán nagyon ne legyen igazam.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
őstag
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #21449 üzenetére
Elvileg lehetne linuxosítani, meg jó is lenne Linuxra, de mivel az Apple zártan tartja, nem adna ki hozzá GPU, meg perifériadrivert, nem nyitná meg a bootloadert, ezért nem lehetne rajta normálisan Linuxozni. Ezért is nyilatkozta nemrég Torvalds, hogy az M1 tetszene neki, de nem vesz, mert Linuxra a fentiek miatt felejtős.
#21448 Aweriot: nem tudom ki ez a Cano, akiről szó van. A lényeg itt a kompetencia lenne, mert amit a jelenlegi corporate disztrók tolnak, mindenféle LTS-sel, meg extended supporttal, meg flat dizájnos témákkal, az lényegében csak corporate bullshit, nem érdemi technológia, meg normális felhasználói interfacedesign.
-
zoltanz
nagyúr
válasz Frawly #21456 üzenetére
Nem értem mi abban az üzletpolitika, hogy legyen csak teljesen zárt, jó maradhatnának (számukra) innovatív részek részben zártak időlegesen.
Viszont még így is sok mindenre kompromisszumosan használható lehetne Linux-xal, végül is a hardver eladás a lényeg, dual boot-al meg teljesen kihasználható lenne.
A nyílt forrásé a jövő, így is úgyis. A fejlődést, tanulást miért kellene visszatartani? Teljesen ellentmond a univezum törvényeivel, logikai bukfenc.Amúgy nemrég ismerős Windows -s gépén kellett valamit javítani, tök jó érezni, hogy elfelejtettem már azt a rendszert, elég nehezen találtam fel magam abban a "jó" szisztémában.
Régen is utáltam, csak a munkám miatt muszáj volt ismerni.[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
Igen, igazad van, az Apple mindig is erről volt híres, hogy nyitogatott forráskódot, és kifjezetten arra törekedett, hogy nyílt ökoszisztéma legyenek, Average Joe-nak is bármikor ingyen elérhető formában, és ne egy prémium zárt platform, ami saját hardveren, saját okosziszémába elérhető. Ezért kell szenvedni a Hackintosh-sal is mai napig, mert annyira szépen kinyitotta az Apple. Tudtommal lófaszt sem nyitott meg, a MacOS-ben néhány API-t maximum, a többit meg lelkes amatőrök hekkelték meg, pl. bootloader meg Hackintosh, hogy lehesen rajta Linuxot használni, vagy a MacOS-t lehessen inteles PC-n.
-
cigam
félisten
válasz Frawly #21459 üzenetére
Szerinted ha nem lenne nyitott, dokumentált, hogyan tudnának kexteket faragni? A Darwin sem annyira zárt mint gondolnád: [link]
Viszont nem érdeke, hogy Average Joe a saját maga tákolta HW-én futtassa. Ez a többi op.rendszernek is gond. Hiszen n+1 hw-en kell jól működnie, a legváltozatosabb minőségű eszközmeghajtókkal, szemben az Apple pár tucat nagyon hasonló alkatrészekből felépülő konfigjával. Gyakran pislogok, hogy pl. a VGA driver-t nem egységesen fejlesztik javítják, optimalizálják, hanem ilyen-olyan játékokat támogatva, az azokon jelentkező hibákat javítják ki. Ez biztos a driver fejlesztők munkája kell legyen? Oké, amíg a spec-t nem teljesíti, de utánna?![ Szerkesztve ]
Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews
-
Frawly
veterán
Azzal én se értek egyet, hogy a GPU driverek játékokra optimalizálnak. Az Nvidia ráadásul pont ezért nem nyitja meg a drivereit Linuxon sem, mert direkt leszögezték nyilvánosan: szakmai titokként őrzik az egyes játékokhoz és egyes benchmarkokhoz a driveroptimalizációt (ezek lényegében csalás kategória), és nem akarják, hogy a konkurencia profitáljon belőle. Közben meg csak a saját vevőiket szivatják, akik linuxoznának. A játékokhoz az optimalizáckó a játékok feladata lenne, nem a GPU driveré.
Az Apple meg sose lesz nyílt platform, mindig a zártságról szólt, hogy csak Apple hardveren, Apple perifériákkal, Apple store-ból, Apple szervizeléssel legyen elérhető, csak és kizárólag máshol nem futó MacOS-sel vagy iOS-sel, stb.. Még azt is megszabják, hogy mikor frissíts, meddig tartson az akku, mikor vegye vissza a teljesítményt a proci, stb..
Az, hogy a MacOS néhány része mégis meg van nyitva, az nem az Apple jóindulata (pl. launchd, coreaudio), hanem azzal a MacOS-re fejlesztőket akarják beédesgetni, meg magukhoz szoktatni, hogy legyen a fejlesztőknek kedve Mac-re fejleszteni. De az nem cél, hogy Mac-en MacOS-t leszámítva bármi is futtatható legyen, vagy a MacOS-t lehessen bárhol máshol használni, akár még csak azonos Intel CPU, Intel GPU, Intel Wi-FI, stb. konfigon.
-
Apollyon
Korrektor
válasz Frawly #21461 üzenetére
Az Nvidia ráadásul pont ezért nem nyitja meg a drivereit Linuxon sem
Valószínűleg az is benne van, hogy a desktop linuxok átlaga olyan 1-2% még továbbra is, mert mindenhol máshol a wingyógy megy, meg ugye a mekóes.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
cami][us
senior tag
Este mentünk haza. Mondom, hogy kéne egy távcső egy kis amatőr csillagászathoz. Erre Nyugat felől jöttek fel a starlink-es műholdak, egymás után. Rossz ómen
-
őstag
-
Apollyon
Korrektor
válasz lionhearted #21471 üzenetére
Modernt írtam, nem 52art.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
őstag
-
Apollyon
Korrektor
válasz lionhearted #21476 üzenetére
Nézd, nem fogok hitvitát nyitni erről. A benzines sem épp a legjobb ötlet arra hogy a kipufogójából vegyünk levegőt. De a dízelnél (amit kb. betiltanék személyautózásban) azért egy nagyságrenddel jobb. Az elektromos autó meg marha jó, csak épp azzal meg a szőnyeg alá söpörjük a problémát, meg mondjuk mi van akkor ha nekem kell a nagy hatótáv, és nincs minden kilométeren töltőállomás, sem időm arra hogy töltögessek. Persze biztosan sokan vannak, pl. mobilarena olvasók, akiknek megfelel városi autóként, oké.
Amúgy meg modern benzines alatt nem azt értettem, hogy csillió lóerő kell egy autóba. Persze bejön a V8 meg minden, de azért nekem mégiscsak fontosabb a környezettudatosság meg a hatékonyság, ezekre meg a világ nagy része magasról tesz. Ha nem így lenne, nem kormoló turbódízelt, meg szánalmas elektromos autókat gyártanának mint innováció. Biztos van az a mennyiségű pénz, amiből ki tudnának fejleszteni egy jobb technológiát, csak érdek nincs rá, vagyis hát ugye a kapzsiság mindig előrébb van az ilyesmiben.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
őstag
válasz Apollyon #21479 üzenetére
A V8 pont az az eset, amikor van űrtartalom az erőhöz.
A soros 3 henger meg az, amikor üveghangra tekert motorból jön az erő. A környezetvédelmi szabályok pedig ezt a soros 3-t erőltetik, mivel ennek lesz 3 literes fogyasztása (tesztpadon, igaz VW?! ), és nem a V8nak.Csak egy szemléltetés wikipedia módra... kedvenc autónk Opel Astra, nem is választok direkt NAGYON régit, csak mondjuk úgy, hogy 10 év fejlődését tapasztalhassuk az általam is említett hatásokkal együtt, tehát a legújabb K és 10 évvel öregebb H barátja:
https://en.wikipedia.org/wiki/Opel_Astra#Engines_2
https://en.wikipedia.org/wiki/Opel_Astra#Engines_4Nézzük meg alaposan, van kb. 1 darab motor, ami hasonlít a kettőben, a sima 1.4 (K) és 1.4 VVT (H). Paripában, nyomatékban, CO2 kibocsátásban (így fogyasztásban) gyakorlatilag egyforma, 10 év alatt ennyit "modernizálódott" ugyanaz a csomag. Nézzünk azonban rá a következőkre:
* Az összes többi benzinmotor turbós.
* Soros 3, 1(!) liter, 20%-kal kevesebb CO2, nagyobb erővel párosítva... persze, hiszen ott a turbó, sőt, ez 5000 RPMen leadja ugyanazt a paripát.Manapság van egy igény az ügyfelek felől, miszerint egy mai autónak mondjuk:
* ~8s alatt 100on kell lennie
* nagyobb, jobb
* minden ellen is véd, tehát masszív, nehéz
* minden is van benne, tehát nehézAz új Astra pl alaphangon 70kg lett nehezebb, mindeközben hosszabb, szélesebb és magasabb.
A környezetvédelmi előírások szerint viszont csökkenteni kell a CO2 kibocsátást, tehát nem fogyaszthat mindezekhez semmit, sőt lassan termelnie kell a benzint. Mindezt egy nagyobb, nehezebb és gyorsabb autóval. Ki akarna úgy új autót venni, hogy mondjuk lassabb, mint az előző?!
Az ICE technológiában viszont nincs több. Tehát alternatíva kell, manapság ez pedig hybrid vagy tisztán elektromos meghajtással (ez ugye magában nem jelenti az akkumulátort is).
[ Szerkesztve ]
Tegnap még működött...
-
zoltanz
nagyúr
Múltkor kérdeztétek miért nem frissítek iOS-t.
Beszédes pl a 8 verzión a simán megy a szövegfelolvasás PDF-ről a 12-esen nem.Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #21482 üzenetére
Ebben az a szomorú, hogy ennek nem OS verziófüggőnek kéne lennie, hanem kéne legyen rá normális 3rd party megoldás, amiben userlandben futó normális szoftvernek meg kéne tudnia ezt oldani. A normálisat úgy értve, hogy rendszeresen karban tartott, frissített szoftver, amit minden OS frissítés után aktualizálnak.
Az a baj, hogy sok fejlesztő Windowson szocializálódott, ahol évtizedekig az volt, hogy elég volt egyszer megírni a szoftvert, egyszer debugolni, kiadni, utána 5-10 évig nem nagyon kellett hozzányúlni. Na, ezeknek az időknek vége, mióta minden sebes ütemben frissül, biztonsági foltozódik, stb.. Ahogy magára hagyja a fejlesztő a programját, onnantól gyorsan beleáll a földbe, mert újabb verziókon garantáltan nem fog normálisan futni. Ezért irtják az utóbbi években sokan a 32 bites alkalmazásokat is, nem csak amiatt, hogy a 32 bites libek ne egyék külön a memóriát, lemezt, a 64 bitesek mellett, hanem a sok lusta fejlesztő egyszer lefordított, zárt forráskódú szutyka 32 biten ragadt. Aminek nem szakmai okai vannak, hanem nettó lustaság. Egy normálisan megírt szoftvernek nem kéne bitfüggőnek lennie, hanem a normálisan megírt kódot a compilernek simán kell tudnia lefordítani 64 bites célarchitektúrákra. Error, warning, miegymás nélkül.
[ Szerkesztve ]
-
Apollyon
Korrektor
válasz Frawly #21483 üzenetére
hanem a sok lusta fejlesztő egyszer lefordított, zárt forráskódú szutyka 32 biten ragadt. Aminek nem szakmai okai vannak, hanem nettó lustaság.
Vagy abandoned a project... zárt vagy sem, az ingyen (freeware) elvégzett munka nem elvárható.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
ivana
Ármester
válasz Frawly #21483 üzenetére
Meglepődnél, hogy mennyi alap Linux tool ilyen ezer éves soha nem patchelt undorító legacy spagetti kód. Pl. ezért utálom a netcatet scriptben használni. Több inkompatibilis verzió van tele undorító bugokkal.
Windowson a 32bit 64bit váltás elég nagy API váltással is járt, nem véletlen portoltak nehezen. Ott nem a 64bit a baj, hanem, hogy egy csomó régi legacy dologot kidobtak. Manapság ez ott sem gond, de korántsem arról van szó, hogy a POSIX compat kódot leforgatjuk egy több bites rendszerre. Ha meg abandonware a program akkor nyilván nem csinálja meg neked senki.
-
cami][us
senior tag
[link] https://makelinux.github.io/kernel/map/
-
Frawly
veterán
A Windowst illetően igazad van, de ez akkor is fejlesztői lustaság. Igen, dobtak ki legacy dolgokat, változott az API is, de ez a fejlesztőnek a dolga, hogy lekövesse. Azért nem minden 100%-ban újdonság.
Azzal is egyetértek, hogy Linux toolokban is van elég szarul karbantartott, ezért is lett deprecated nem csak a netcat, de pl. az egész nettools csomag is. Ennek ellenére a legtöbb alap linuxos tool, főleg nem grafikus alkalmazások, elég eyszerűek, így nem annyira spagettikódok, de ilyen is előfordul.
A szoftvervilág legalja egyébként a böngészők. Mára már mindegyiknek olyan hatalmas kódbázisa van, hogy nagyobb, mint akármelyik OS-é, és hatalmas, bloat spagettikódok vannak benne, annyi millió kódsor, hogy már ember át se tudja tekinteni, esélye nincs debugolni.
-
Frawly
veterán
válasz cami][us #21486 üzenetére
Ha már felhozod, szerintem a Linux kernel is elbloatosodott, és elég spagettikód. Már magával azzal a koncepcióval sem értettem egyet, hogy a kernel monolitikus legyen, és ne legyen pl. driver interface/API. Igaz a mikrokernel meg a másik véglet. A jó megoldás szerintem a középút, a hibrid kernel, mikor maga a kernelmag nincs túlminimalizálva, de azért amit lehet, áttelegál más alrendszereknek, hogy maga a kernel áttekinthető, átlátható maradjon, és a problémák lokalizálhatók legyenek, ez debugolásnál is előny.
Egyszerűen a Linux kernelt újra kéne írni hibrid kernellé. Nyilván nem mindent kéne kidobni, mert a régi opensource kódból azért lehetne azt átvenni, ami jó, meg hibrid kernelben is használható.
-
zoltanz
nagyúr
válasz cami][us #21486 üzenetére
Köszi!
Ez nagyon hasznos, eddig nem értettem mi valójában (eszik vagy iszák egyáltalán) a sokat szidott tfy -t.
Azért a (virtuális) fájlrendszerekről sem gondoltam volna, hogy ennyit "nyomnak" és igen összetettek a kernelben. (kódsorok száma is beszédes lehet)[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
zoltanz
nagyúr
Látom a Lenovo már inkább a Fedora-t támogatja, az Ubuntu-val kevesebb eszközre lesz előtelepítve.
Valamint a Fedora Copr olyan mint a (PPA) nemtudom mennyire használható (frissített) illetve mennyire támogatott a külső fejlesztők körében.[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #21492 üzenetére
Szerintem ez a Lenovo részéről hibás döntés, mert a Debian/Ubuntu/Mint vonalát többen használják, a linuxos felhasználók 99%-a. Gondolom a Lenovo inkább leszerződött a Red Hat-tal, vagyis most már IBM-mel, azért a Fedorát támogatják helyette. Bár ez is néveleges, mert aki dedikált gépet, vagy laptopot vesz linuxozásra, az úgyse azzal fogja jellemzően használni, amivel jött a gép, hanem feltelepíti magának a megszokott disztróját, beemelve a saját konfigokat.
Meg igazából egy gépet nem kell támogatni hú de nagyon Linux alatt, arra kell figyelni, hogy lehetőleg az NV GPU-t hanyagolni kell, meg a Wi-Fi, fingerprint reader, Ethernet, stb. apróságk ne olyan hardverek legyenek, amihez nincs linuxos driver, vagy van, de ilyen tákolt, usernek saját maga által forgatott DKMS modulos vergődést kelljen levágni.
A legtöbb nagy disztró eleve olyan kernellel jön, hogy bele van forgatva minden, UEFI, Legacy boot, AMD, NV, Intel összes szutyka, ACPI, speciális funkció/médiabillentyűs, mindenféle touchpad-es, ACPI-s támogatás az összes főbb gyártó, főbb laptopvonalához. Így ma már elég nagy balféknak kell lennie valakinek, hogy olyan gépet vegyen össze, amin a Linux annyira problémás, meg annyira csak Windows only hardver, de az akkor vessen is magára.
-
Frawly
veterán
Céges gépeken nem Fedora megy előtelepítve, hanem a cég által telepített RHEL vagy hasonló disztró, amihez szakemberük is van, meg szerződésük supportra. A Fedora az pont nem hivatalos, otthoni linuxereknek van. Bár egy-két cég fedorázik is, mert majdnem ugyanazt nyújtja, amit az RHEL, csak tök ingyen.
Egyébként meg szerintem az a legjobb a Linuxban, hogy saját magának tudja az ember a rendszerét összeválogatni, támogatni, és nem kell nagy cég patcheire, meg supportjára várni. Időrabló, utána kell nézni, meg kell tanulni, de kifizetődik. Szemben a Windowszal, ami sztenderd, mindenki ismeri, és addig nagyon faxa is, amíg nincs vele valami rohadt nagy gond, akkor meg aztán lehet a MS-ra várni, aki meg nyomja a hülye dumát, hogy a várjatok türelmesen következő patch keddig gyerekek, meg telepítsétek újra félnaponta, meg vágjátok el az UTP kábelt. Ezt is valami indiai telefonos-távsegítős supporton keresztül, ami nem jó semmire. Ráadásul mióta a Windows 10 is félrolling lett, és minden félévben eltörik valami rajta nagy évszakos frissítésekkor, meg feature-öket vesznek ki (SMBv1 és társai), azóta meg aztán még ez se szól mellette, hogy évekig nem kell hozzányúlni. Csak szakembert könnyebb hozzá találni, meg belekerül egy nagy rakat pénzbe.
-
zoltanz
nagyúr
válasz Frawly #21493 üzenetére
Nincs bajom, más Linux/BSD kiadásokkal, megnézem időnként őket.
Azért a legtöbb segítség, leírások, fórum, tapasztalat a Debian alapú rendszerekkel van, főleg az Uborkával. Valamint a legszélesebb szofver kínálat is.deb
csomagkezelő formában elérhető.Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #21497 üzenetére
Igen, az Ubuntu-Debian vonalnak ez a legnagyobb előnye, azokra elérhető a legnagyobb számú csomag, egy olyan min. 40 ezer csomag a tárolóban, és külső tárolókban, meg weboldalakra leszórt .deb csomagokat beleszámolva egy újabb kb. 40 ezer csomag, ezekkel a brutális számokkal egy másik disztró sem tud versenyezni. Bár ennek a jelentősége csökken, mióta Archon is ott az AUR, meg különböző disztrókon terjednek a disztrófüggetlen konténeres csomagformátumok (Snap, Flatpak, Appimage).
Csak hogy perspektívába tegyük ezt a 2×40 ezer csomagot, Archon a hivatalos tárolókban van ~11 500 csomag, meg az AUR-ban egy 2500, ez kb 14 ezer, ehhez még hozzájön, hogy könnyebb rá egy csomó git-es projektet leforgatni, meg telepíthető rá jó pár ezer Snap, Flatpak, Appimage, de ezek pontos száma nem ismert jelenleg.
Az is igaz, hogy a csomagszám nehezen hasonlítható össze, mert egyes disztrók külön veszik a dev és nem-dev csomagokat, külön számolják a stable és testing-et, stb., így akár többszörös torzítás is lehet, ha ezekkel pl. beszorzod az Arch számait, akkor simán kijönne 4 × 14 000 csomag. Meg a hivatalos és külső tárolók, konténerizált csomagformátumok között is vannak átfedések, mivel egyes szoftverek mindegyikben megtalálhatók, de külön csomagként számolódnak.
BSD-knek ahogy eddig néztem ezek a hátrányai:
1) kevesebb támogatott hardver-driver (lényegében csak Intel és zárt NV driver van GPU-knál, Wi-Fi kártyáknál sok nem támogatott, ami Linux alatt igen)
2) kevesebb támogatott applikáció (nem megy rajta Steam, Proton, nem megoldott rendesen a Wine)
3) kevesebb optimalizáció (pl. lassabb boot, egyebek)
4) kevesebb fejlesztő (több nagyságrenddel kevesebb).Bár egyben ezek némileg a BSD-k előnyei is
1) nem elterjedt, így csak egy lelkes szakmai kisebbség használja
2) nem a hülyékre van tervezve, meg felhasználóbarátságra
3) emiatt nincs szétwindowsosítva, szétbloatosítva, mint a Linux, nincs systemtré, púlznyomorékság, stb.. ráheggesztve, meg a BSD-s userekre rátukmálva
4) fentiek miatt egyszerűbb, átkekinthetőbb rendszerek, kisebb erőforrásigénnyel. -
Rimuru
veterán
válasz Frawly #21498 üzenetére
Honnan jott mar megint ez az auros szam? 2500, wtf?
Packages 66275
Orphan Packages 7433
Ha ugy szamolunk hogy minden alkalmazasbol 10 kulonbozo verzio/forras/akarmi van fent meg akkor is 6600-nal jarunk.Viszont a kovetkezo bekezdesben ott van a lenyeg.
[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
ivana
Ármester
válasz Frawly #21498 üzenetére
Ami tényleg kell az akad mindenre, ha esetleg nem max. lefordítod. RPM alapú distrókra is van szinte minden csomag, sose jelentett ez gondot. Főleg nem mióta van OBS, azon minden fenn van és teszteket is futtat meg hasonlók.
A BSD fő hátránya, hogy egy legacy borzalom. Én sírva menekülnék tőle. Systemd helyett van a klasszik BSD style egy scriptes init (ne akarj rajta fejleszteni, mert megőrülsz). Ha nincs pulse akkor meg egyszerre több app nem tud hangot kiadni és olyan triviális dolgok nem fognak működni, hogy csörög az értesítés miközben zenét hallgatsz.
Új hozzászólás Aktív témák
- Brawl Stars
- A pápa egyre jobban tart a romlott AI veszélyeitől
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Melyik tápegységet vegyem?
- Készülőben a Xiaomi 2021-es csúcsmodelljeinek HyperOS frissítése
- Spórolós topik
- További aktív témák...