Túlélési útmutató, 1. rész
A Baldur's Gate: Enhanced Edition egy valódi szerepjáték, ahol a küldetések teljesítésének és a történet, valamint az abban résztvevő szereplők megismerésének kiemelt szerepe van. Épp ezért lehet olyan sokféleképpen megoldanunk az egyes helyzeteket, mert nem mindenhol kell harcolnunk, de nem is minden esetben tudjuk békés úton elrendezni a dolgokat. Itt nincsenek achievementek, nem kell időre végigmenni a pályákon, vagy halál nélkül teljesíteni a játékot, nem számolja százalékos aránnyal a program, hogy pontosan hány küldetést teljesítettünk és mennyit hagytunk ki. Miután minden újrajátszás során más- és-más jellemű, nemű, fajú és kasztú karakterrel játszunk, valamint a csapattagok személyének függvényében is módosulhatnak azok a küldetések, amiket szerezhetünk, így nem tudjuk 100%-ra teljesíteni a Baldur's Gate történetét egy végigjátszással, mert nem lehetséges mindenkivel jóban vagy haragban lennünk.
Egy viszonylag egyszerűen teljesíthető küldetés szemléltetésével írom le, hogy miképpen működik a játék ezen része, vagyis hogy mit kell tennünk a feladatok végrehajtásához. Ahogy általában a szerepjátékok többségében, küldetéseinket itt is majdnem teljes egészében NPC-ktől kapjuk. Ezért is fontos, hogy a lehető legtöbb karakterrel beszélgessünk el a városokban, mert sokan adnak küldetést (Persze azért nem árt résen lenni, mert sok az alattomos ember is, akik meglopnak vagy csapdába csalnak minket, ha nem vigyázunk). A szóban forgó küldetést Baldur's Gate városában kapjuk, vagyis már jócskán a játék közepe felé futhatunk bele. Egy Brielbara nevű nő megkéri csapatunk tagjait, hogy segítsünk neki megmenteni a lányát, akit egy gonosz varázsló megátkozott és most halálán van (1. kép).
Naplónkban minden küldetésünkről rögzítésre kerül annak rövid leírása, benne a megoldandó feladatok listájával, a megbízó és a célszemély nevével és - amennyiben ismert - azok tartózkodási helyének ismertetésével. Szerencsére viszonylag részletes útmutatót kapunk, így nem fogunk gyakran eltévedni vagy lemaradni egy küldetésről. A 2. képen látható naplóbejegyzést a küldetés elfogadása után kapjuk, ebből kell kiindulnunk. A számunkra fontos adatok a következőek: egy Yago nevű mágust keresünk, akitől meg kell szereznünk annak varázskönyvét, melyben a gyógyír található Brielbara lánya számára. Yago-t a "Low Lantern" nevű helyen találjuk meg, majd miután megszereztük a könyvet, el kell vinnünk Brielbarának, aki a "Splurging Sturgeon" nevű helyen vár minket.
Első feladatunk, hogy megkeressük ezt a "Low Lantern" nevű helyet. Egyelőre nem tudjuk, pontosan mit is keresünk, egy kocsmát, egy lakóházat, templomot vagy bármi mást, ezért célszerű végigjárni és felderíteni a helyszíneket. A fontos és/vagy küldetéshez kapcsolódó helyek be vannak jelölve térképünkön (3. kép), így előbb-utóbb rátalálunk célállomásunkra, ami jelen esetben egy hajó, mely a kikötőben horgonyoz. Itt kell hogy legyen ez a Yago nevű mágus, akit keresünk. Fontos: Ha nem találunk ilyen nevű NPC-t az adott helyen, nézzünk alaposan körül, nincs-e le- vagy feljárat, ugyanis ezek többsége több szintből áll! Ha olyan hely fölé visszük a kurzort, ahol át tudunk menni máshová, akkor annak alakja megváltozik: ajtó-, lépcső-, vagy kocsikerék alakú lesz (Utóbbit a világtérkép helyszínei közötti utazáskor láthatjuk, ha elérünk egy helyszínen annak szélére).
Belépve a hajóba, körül kell néznünk minden szinten, amíg rá nem találunk erre a Yago nevű alakra (4. képen). Innentől kezdve csak rajtunk áll, hogy miképpen szerezzük meg tőle, amiért jöttünk. Diplomatikusabb egyének megpróbálhatnak nyíltan beszélni vele, füllentőbb hangulatúak kiadhatják magukat Flaming Fist katonának, akik egy rendelet értelmében begyűjtik a varázskönyveket, erőszakosabbak egyből fegyvert ránthatnak, de akár hagyhatjuk is az egészet a fenébe, ha olyan kedvünk támad. Ha harcra kerül a sor, nem sokat kell cicózni vele, a szűk hely miatt mágusként hátrányban van (Érdemes felsorakoztatni már a párbeszéd előtt közelharcosainkat mellette, hogy egyből el tudják kezdeni őt csapkodni). Egyedül arra figyeljünk, hogy ne legyen ideje kábító-, bénító-, bűvölő-, összezavaró, vagy egyéb átkot elmondani, ellenkező esetben embereink harcképtelenekké válnak, ő pedig elkezd durvábbnál durvább varázslatokkal bombázni minket.
Miután végeztünk vele, vegyük fel hullájáról a könyvet és egyéb, hasznosnak ítélt felszerelést (5. kép), majd diszkréten távozzunk a helyszínről, lehetőleg semmi máshoz nem nyúlva. Persze, ha nem hős karaktereket alakítunk, kirabolhatjuk a szekrényeket, ládákat és egyéb tárolókat, de vigyázzunk, ha meglát minket egy NPC, egyből hívják az őrséget, akik letartóztatnak (Ha nem vonulunk önként a börtönbe, kénytelenek leszünk megölni az őröket, így reputációnk gyors esésbe kezdhet, ami hosszabb távon azt eredményezi, hogy vadászni fognak ránk az őrök és fejvadászok).
Ha megszereztük a könyvet, vissza kell őt vinni Brielbarának, aki az előzetes megbeszélés értelmében - ahogyan a naplónkban az le van írva - a "Splurging Sturgeon" nevű helyen vár ránk (6. képen) Fontos: Mindig hívjuk elő a naplót, ha elfelejtjük, hová kell pontosan menni, ugyanis a fontosabb helyeket a rajtuk lógó cégérekről is fel tudjuk ismerni!. Persze ha lekérjük térképünket, ott is jelölve vannak a kiemelt helyszínek, de akad pár épület, ami nem szerepel rajta, csak cégér útján tudjuk meg, kik laknak bennük.
Miután sikeresen rátaláltunk a megbeszélt helyre, adjuk át Brielbarának a megszerzett könyvet, aki nem győz hálálkodni és megígéri, hogy bármit kész megadni nekünk, amit csak kérünk. Sok választásunk nincs, nemesebb lelkű emberek számára bőven elég fizetség a szerzett tapasztalati pont (1000 XP), valamint a parti reputációjának egyel való emelkedése. Ám aki harácsolóbb fajta, az követelheti az alku elején ígért 200 aranyat is munkája elvégzéséért, de csapattársai - ha jó jelleműek - valószínűleg nem fogják megállni szó nélkül.
Természetesen a fentebb leírt küldetés csak egyike a több száznak, melyeket szerezhetünk játék közben. Akad közöttük egyszerűbb és bonyolultabb, nehezebb és könnyebb, hosszabb és rövidebb, nem tudhatjuk előre, hogy épp mire vállalkozunk. Előfordulhat, hogy elvállalunk egy piszlicsárénak tűnő feladatot, majd ahogy bogozzuk ki a szálakat, végül komoly nyomozást kell végeznünk, mire lezárhatjuk a feladatot. Naplónkba írt bejegyzéseinket mindig olvassuk el, figyeljünk a szövegmezőben kiírt változásokra, valamint minden, általunk talált papírcetli tartalmát, még ha elsőre teljesen érdektelennek tűnik is, másoljuk be naplónkba (Copy Note), ki tudja, milyen későbbi rejtvény megfejtésének kulcsára bukkantunk.
Mint említettem, csapattársaink megválogatása szintén nagyon fontos dolog, hiszen személyüktől függ, milyen egyéb mellékküldetések és/vagy későbbi játék során történő események előzményei történnek meg velünk. Például az Enhanced Edition kiadás egyik új karaktere, Neera, aki bár kinézetre egy aranyos féltünde vadmágus, kaotikus jelleme miatt nem veti meg a törvénytelen dolgokat sem, így előbb-utóbb belebotlunk egykori társába, akinek állítása szerint Neera őt kirabolta, ezért 200 aranyat követel tőlünk, vagy felszeleteli az egész csapatot (Ami azért is mosolyfakasztó kijelentés, mivel egy gnómtól, aki két fejjel alacsonyabb a parti összes tagjától, ki venne bármit is komolyan?) És ez csak egy példa azok közül a számtalan események közül, melyeknek részesei lehetünk, ha együtt kalandozunk. Arról nem is beszélve, hogy sokat tudhatunk meg róluk, sőt, közel is kerülhetünk hozzájuk, barátokká válhatunk és lehet is csapni nekik a szelet - persze szigorúan csak az ellenkező neműeknek, ez nem Dragon Age 2 -, így hát mindenképp változatos a játékélmény ezen szakasza.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
