Legfontosabb tudnivalók
A Baldur's Gate, akárcsak a többi szerepjáték, egy rövid oktató helyszínnel (Tutorial) kezdődik. Candlekeep erődjéből indulunk hosszú utunkra, de amennyiben még nem játszottunk hasonló programmal, érdemes körülnéznünk, hiszen az itteni NPC-k elmagyarázzák nekünk a fontosabb tudnivalókat. Persze, aki sokat játszott RPG-vel, az kihagyhatja a bevezető részt és egyből elmehet Gorionhoz, miután vásárolt magának páncélt és fegyvert, utána bele is vetheti magát a játékba. Bár én azt javaslom, mindenképp nézzünk kicsit körül, hiszen a tanulás közben kapunk némi XP-t és néhány extra tárgyat is beszerezhetünk.
A játék bevezetőjében elmesélik annak történetét. Korábban már röviden összefoglaltam, miről van benne szó: a lényege az, hogy akaratlanul is egy isteni színjáték részeseivé válunk. Ahogy haladunk előre a történetben, kiderül, hogy sorsunkat már előre megírták, mi pusztán csak arról dönthetünk, milyen irányból közelítsük meg elrendelt végzetünket. Persze ez nem azt jelenti, hogy előre tudjuk a játék végét és akármit is csinálunk, mindig ugyanoda jutnánk el. Épp ellenkezőleg: sokféle befejezés van. Utunk során rengeteg szereplő csatlakozik hozzánk, akár kényszerből, akár szívességből, ám ezek nem pusztán "üresfejű bábok", mindegyikőjüknek egyedileg kidolgozott eredettörténete és személyisége van. Különféle érzelmekkel és motivációkkal rendelkeznek, melyekhez ha nem idomulunk kellőképpen, könnyen faképnél hagynak bennünket.
Csapatunk maximálisan hat főből állhat, vagyis rajtunk kívül öten tarthatnak egyszerre velünk, ami elsőre soknak hangzik, később már egyre inkább kevésnek bizonyul. Pláne, mert sok szereplő szerelmes és/vagy függ egy másiktól, így ha egyiket felvesszük vagy elküldjük a csapatból, társa is követni fogja őt. Például Khalid és Jaheira, vagy Dynaheir és Minsc (Na és persze Boo) csakis együtt hajlandóak csatlakozni hozzánk. Habár teljes egészében ránk van bízva, kiket veszünk fel és kiket küldünk el csapatunkból, nem árt tisztában lenni társaink személyiségével, ha el akarjuk kerülni a konfliktusokat. De erről úgyis szó lesz még a későbbiekben, most térjünk vissza az alapokhoz és lássuk, mire kell legjobban figyelnünk.
Legfontosabb szabály: A Baldur's Gate nem akciójáték, de még csak nem is hack & slash!!! Egy vérbeli RPG-vel állunk szemben, melyben embereink szinte minden cselekedetét nekünk kell irányítanunk, máskülönben könnyen elpatkolnak! (Persze be lehet kapcsolni a társainkat irányító mesterséges intelligenciát, de ez nem jelenti azt, hogy mindent maguktól csinálnak karaktereink!) Főleg csatáknál fontos a taktika, de ismeretlen terepen sem mehetünk előre, mint egy tank - még ha az egész parti harcosokból áll is -, mert elég besétálnunk egy csapdába és máris könnyen harcképtelenné válnak embereink (De akár egyből fel is dobhatják a bakancsot egy erősebb csapda mellékhatásaitól). A SPACE billentyűvel bármikor megállíthatjuk az időt és egyesével kiadhatjuk embereinknek, hogy mit csináljanak, amit ők a SPACE újbóli megnyomásakor végre is hajtanak.
Másik nagyon fontos dolog: bár szinte minden karakternek megvan a haszna és ha jól taktikázunk, akkor mindegy, kit viszünk magunkkal, mégis ajánlott legalább egy harcost, egy tolvajt, egy mágust és egy papot (vagy gyógyítani képes karaktert) szereznünk. Tolvaj mindenképp legyen, aki felderíti nekünk a terepet, észleli és hatástalanítja a csapdákat, kinyitja a zárt ajtókat és ládákat, nélküle nehezen boldogulnánk. Szintén nagyon fontos csapattag egy pap vagy gyógyító, aki harcos karaktereinket tudja gyógyítani ütközetek közben vagy után, valamint a mérgezések, betegségek és hasonló nyavalyák ellenanyagait ismeri. Egy mágus sem árt, aki hátulról támogatja a csapatot támadó mágiákkal, beazonosítja tárgyainkat, valamint a karaktereinket sújtó rontásokat és átkokat semlegesíteni tudja. Mivel harcos mindenképpen kell, aki magára vonja az ellenfelek figyelmét, így máris négy ember helye foglalt.
Mindig figyeljünk oda a képernyő alsó részén látható szövegmezőre, ahol a játék folyamatosan tájékoztatást nyújt szinte mindenről. Nagyon fontos, pláne csaták közben, hogy azonnal reagáljunk, ha egy karakterünk nem tudja sebezni a számára kijelölt szörnyet, vagy íjászunk nem tud tüzelni, mert elfogytak a nyílvesszői, esetleg valamilyen ártó mágiát bocsátottak rá és annak hatásaira panaszkodik (A játék kezdetén sűrűn törnek fegyvereink, ezek pótlására figyeljünk, mert puszta kézzel nem sok kárt teszünk a szörnyekben). Mindig legyünk felkészültek a lehető legtöbb eshetőségre, legyen nálunk gyógyital, ellenméreg, kővé változtató varázst feloldó-, valamint vész esetére egy feltámasztótekercs is. Persze ha egy karakter meghal, azt a templomban fel tudjuk éleszteni, de felszerelése ilyenkor ottmarad, ahol meghalt és nem mindig tudjuk maradék embereinkkel elcipelni azokat a legközelebbi városba.
Amennyiben van íjász a csapatban, vagy olyan karakter, aki parittyával képes távolról sorozni az ellenfeleket, akkor mindig figyeljünk oda rá, hogy legyen megfelelő lőszerutánpótlása. Sok ellenfélnél találhatunk nyilakat és köveket, ezeket érdemes felszedni. De ha kifogy a lőszer, akkor se legyen veszve minden, készítsünk be másodlagos fegyvernek valamit, amit tud használni, hogy addig se kelljen mereven állnia a karakternek egy helyben, azt ismételgetve, hogy nincs lőszer. Még a varázslók is képesek botokkal csapkodni, ha elfogytak memorizált spelljeik, íjászaink kezébe pedig addig tehetünk tőrt vagy rövidebb kardot, ezeket a legtöbb kaszt képes használni. Szerzetesek, valamint olyan karakterek esetében, akik pusztakezes harcmodorra specializálódtak, ez nem jelent problémát.
Csapatunknak meghatározott időközönként pihennie kell, ezért tanácsos megszállni egy fogadóban éjszakára, mielőtt egy hosszabb vagy távolabbi küldetésre indulnánk. Mivel gyakran az út is fél- egész napokat vesz igénybe, így megérkezve sokszor egyből tábort kell vernünk, mert összeesnek embereink a fáradtságtól. Általában a külső helyszíneken tudunk pihenni, ha épp nincs ellenfél a közelben, de fel kell készülnünk rá, hogy a szabad ég alatt alvás néha nem várt következménnyel is járhat. Könnyen felriaszthat bennünket egy falkányi szörny álmunkból, pláne ha olyan helyen ejtőzünk, amit még nem tisztítottunk meg. Amikor beérkezünk egy városba vagy településre - főleg fogadókban -, érdemes odamenni az emberekhez és beszédbe elegyedni velük, mert, bár a legtöbb NPC odajön hozzánk, ha küldetést akar adni, sokan csak akkor állnak le beszélni, ha megszólítjuk őket. Nem mindenki ad küldetést, de sokszor hallunk érdekes dolgokat, melyeknek utánajárva komoly küldetésekhez vezető utat nyithatunk meg.
Ellenfeleink némelyike komolyan megizzaszthatja csapatunkat, de nem feltétlenül azért, mert olyan nehéz lenne őt legyőzni, hanem mert kemény átkokat és/vagy bűvigéket szór, ami ellen, ha nem védekezünk, karaktereink egymásra is támadhatnak vagy olyan szinten lebénulhatnak, hogy tehetetlenül kell végignéznünk, ahogy péppé verik egymást. Persze sárkányokra még ne is számítson senki, mert a Baldur's Gate: Enhanced Edition végére elérhető 10. szintű parti még édeskevés lenne egy pikkelyes hüllő legyőzéséhez. Majd a Baldur's Gate II: Enhanced Edition végigjátszása közben lehetőségünk lesz akár tíz sárkányt is legyőzni, addig be kell érnünk gyengébb ellenfelekkel (Ez most paradoxonnak hangzik, de nem kell megijedni: bőven fognak meglepetést okozni ezek a gyenge ellenfelek is, ha nem vagyunk megfelelően felkészülve).
A játék kezelőfelülete nem bonyolult, mindent jól látható, hatalmas ikonok jeleznek, így mindenki megtalálja, amit keres. A biztonság kedvéért azért csináltam két képet az ikonokról és azok jelentését beírtam melléjük magyarul (Én nem használok magyarítást szerepjátékokhoz, de aki akarja, letöltheti, talál hozzá linket az első oldal alja felé). Egy dolog van, ami zavaró lehet: harcok után, amikor szednénk össze az elhullajtott zsákmányt, néha nehéz észrevenni őket, ha a földön hevernek. A különféle használható objektumokat sem mindig könnyű megtalálnunk, érdemes a fényerőt kicsit feltekerni (A képek is elég sötétek lettek, pedig utólag még fel is javítottam őket).
Most pedig térjünk rá a gyakorlati dolgokra, vagyis hogy miképpen kell harcolnunk, varázsolnunk, csapdát keresnünk, ládákat és ajtókat kinyitnunk, tájékozódnunk, vagyis egy amolyan túlélési útmutatóféle következik. Mindent természetesen nem tudok leírni, mert ahhoz háromszáz oldal sem lenne elég, mindenesetre megpróbálom röviden ismertetni a fontosabb cselekedetek lefolyásának menetét.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
