Új hozzászólás Aktív témák
-
Spirál
tag
Nah akkor egyidősek vunk
én gimibe járok és kb ugyanezzel a problémával küszködöm és amit mondtam már azzal is h mért kell nekem olyanokat tanulni amit soha nem fogok használni?
a tanulásra azért néha rátudom venni magam de elég ritka sajnos :S
viszont ami érdekel az lazán megy akár magamtól is! -
Lengyi
aktív tag
Itt Magyarországon sosem fogod teljes mértékben azt tanulni amit akarsz... Én is tanulok fizikát, kémiát, bioszt stb aminek köze nincs az ügyhöz. Nyugaton már rájöttek arra, hogy mit takar a célirányos tanulás és mindenki csak azzal foglalkozik amihez igazán ért és kedvet érez hozzá. Na itt mind1, hogy van e vagy nincs kedved, csinálni kell és kész. Majd talán egyszer....
-
-
#58
Ultram3jor
senior tag
Ultram3jor
senior tag
Hát fiatalok, lehet hogy tanulni kéne?
Sok mindent megoldana... Nah, pont én mondom... 
Bár ahhoz képest, hogy semmit se tanulok, egész jó a tanulmányi eredményem! De van egy tantárgy amit ha akarnék se tudnék megtanúlni, ez pedig az orosz... Egyszerüen nem megy! Meg is vágtak, és az évvége is rizikós... Áááá mi lesz velem? Sztem az a lényeg, hogy az ember töriböl, magyarból, matekból és nyelvböl hozza az eredményt, és a többit meg le kell szarni, ugy ahogyan van! Kit érdekel a rajz? Föleg egy hülye fasszal, aki nem is rajzot tanít? Vagya a hasonló tantárgyak kit érdekelnek? Ének? Civilizáció? Társadalomismeret? Senkit!
Na megyek tanulni, mert azt is kéne vmikor, de elöbb SPÜdv, Dávid
-
#59
Lengyi
aktív tag
Ultram3jor
#58
Lengyi
aktív tag
válasz
Ultram3jor
#58
üzenetére
Még fater mesélte, hogy orosztanár volt a szomszédja és megiratta vele a dogáit. 1x felkapta a vizet, hogy miért csak 3ast kapott rá??? Kihívták felelni és kapott mellé egy 1est is
-
xaver
újonc
Sziasztok,
Megtanultatok tanulni?...
Lehet, hogy elsőre hülyeségnek tűnik, de tényleg nem az!
Én azt hittem, hogy tudok tanulni (csak nem akarok...), aztán kipróbáltam egy módszert..., azóta hihetetlenül gyorsan tudok tanulni.
A könyv címe: L.Ron Hubbard: A tanulás alapvető kézikönyve
Szerintem tök jó.
Még infó:
[link]
Aki kipróbálta, ossza meg a tapasztalatát mással is.
Jó tanulást! -
#62
Spirál
tag
Ultram3jor
#58
Spirál
tag
válasz
Ultram3jor
#58
üzenetére
Igazad van de pl az én esetemben amikor az én Irodalom tanárom rühell mint egy kupac szart pedig semmi rosszar nem tettem neki ez elég nehéz! ha a matek tanár utálna nem lenne gáz mert a matek az farnkó ott ha valamit leírsz az vagy jó vagy nem! de irodalomban egy 3 as dogára simán ráírhatja az egyesT!
ma pl a szemembe mondta miután beadtam a dogámat h megfog buktatni! :S nagyot néztem!
meg sem nézte a dogát!
-
Spirál
tag
az a baj h kicsit be is paráztam mert van egy 1 esem meg egy 3 asom és most beírt egy karót szal ha nagyon akarja télleg megteszi és hát az nagyon durva lenne :S nemszeretném
pedig nem vok segghülye magyarból csak közöm nincs hozzá egyáltalán nem akarok vele mit kezdeni az életben és ezt ő is tudja nemtom mér basztat! -
Skót
aktív tag
Üdv mindenkinek!
Nem olvastam végig okával a topicot csak átszaladtam rajta de beírom gyorsan a véleményem!
Tehát a szüleim mindketten orvosok, ebből következik, hogy dolgoznak mint a bolondok (intenzív osztály átka a sok meló) apám pl 10-et ügyel egy hónapban ami azt jelenti, hogy minden 3. napon nem látom... és ez fárasztó számára is meg számomra is.
Mert amint hazajön próbál velünk foglalkozni, minket nevelni irányítani, de nem tud teljes mértékben mindent átlátni ami velünk van ezért néha átmennek igen erőteljes vitába a velünk kapcsolatos kérdések, ugyan ez áll anyámra is...
Tudom, hogy mindketten a legjobbat akarják nekem de néha kicsit elkeserítő, hogy még mindíg a 12 éves kicsi fiuknak könyvelnek el, pedig már itt van az érettségi (alig 1 hónap).
Ezt csak azért mondom mert rengeteget mondogatják, hogy tanulj mert nem jutsz be egyetemre.
Ezt nekem már sztem nem kell mondani, mert érzem anélkül is az egyetemre bejutás/ nembejutás súlyát, és azzal, hogy úgy beszélnek velem, okítgatnak mint egy kisgyereket soxor rengeteg vitaforrást gerjesztenek (persze erre nem szabad rácsapnom, de van olyan, hogy nem lehet szó nélkül hagyni)
Azok a szülők akik kicsit többet tudnak meg a gyerekről nem is olyan ''nyakasok'', hogy úgy mondjam (pl szülői munkaközösség tagjai akik sejtik, hogy nagyjából mi megy a suliban, mikor mi történik)
Sajnos ezek a viták (és nem cska nálunk hanem minden családban) leginkább úgy lennének elkerülhetőek, ha a szülő többet tudna a gyerekekkel beszélgetni, mert én mai napig hiányolom, hogy szüleimmel nem beszélgettem eleget.
Persze ez azzal jár hogy másra nincs idő, ami nem megengedhető a ami világban mert ugye élni csak kell valamiből.
''Nálam bevállik, hogy anyámmal úgy ülök le, mint egy felnőtt és megvitatjuk a problémákat, megspórolva az üvöltést, veszekedést'' mondta valaki...--> nos ez nem mindíg jön be mert van, hogy nem lehet beszéni velük, és most ezt nem a lázadó suhanc mondja belőlem (mert van aki írta hogy csak a szülőkre kenjük a hibákat). sajnos vannak olyan napjai mindkettőjüknek, (de persze nekünk kölköknek is
), hogy nem lehet hozzájuk szólni mert még azt is sértésnek veszi ha azt mondom hogy de szép a cipőd.
no asszem így hirtelen ennyit akartam leírni.
így visszaolvasva mintha kicsit darabos lenne a szövegem, de nézzétek el, mert volt ma 8 órám+ délutáni viccként egy kis kertimunka uh elfáradtam és nincs kedvem túlzottan átfogalmazni ha valamit nem tudtam világosan elmondani kérdezzetek rá plíz
Roni"A modell alkatú nők olyanok mint egy rossz rádió: nem lehet rajtuk semmit fogni! Hát tényleg ez kell Nektek?"
-
Lengyi
aktív tag
Én voltam a nagy beszélgetős. Igen persze vannak olyan helyzetek, hogy nem sikerül, de akkor meg lekezelem és megmutatom, hogy én vagyok a higgattabb és normálisabb miközben a haját tépi. De azt hozzá gyakran ki belőle, hogy végülis csak szarok rá és nem jön be a fordított pszcihológia
Tisztában vagyok vele, hogy a tanulás fontos és be is láttam, csak egyenlőre úgy érzem, hogy megtehetem. Pedig nem!
Valaki írt tanulásról írt könyvet. Lehet jó dolog és hasznos, de amint megláttam az első sort az oldalon, hogy ilyen szcientológiát valló emberke írta elment a kedvem... jah igen Xaver volt
Szerk: Roni?? Ismerjük egymást
[Szerkesztve] -
Skót
aktív tag
Nos ez talán azért lehet mert ilyen korban még minden ami velünk kapcsolatos nagyrészt a középsulival is kapcsolatos...
Ott vagy napi 5-10 tanórát tulajdonképpen ott élsz ilyen korban (sajnos)
De lehet a vita épp házimunkáról vagy egyébről is
A korosztályunkra (16-18) jellemzően a ''tanulj mert nem leszel sikeres'' vitatéma a jellemző
mivel közeledik az érettségi meg a továbbtanulás kérdése és a szülők mindíg szeretnének jobbat a gyereküknek, hogy kevesebb munkával jobban éljen mint ők, és ezért korbácsolnak a tanulásra.
Ez teljesen megérthető, én is ezt szeretném ha lenne gyerekem.
Spirál tán épp te mondtad hogy voltál 3,4-es átlagú most lettél 4-es vagy leszel
és hogy semmi se jó.
Ez talán azért lehet mert ha látják, hogy unszolásra képes vagy többre is próbálnak mégtöbbet kihozni belőled (és ezt néha lehet kicsit túlzásba viszik)
Én pl világ életemben (1-6. osztályig nem számít mert ott tanulás nélkül kitűnő voltam) nagyjából 4,2 és 4,75 között végeztem és sose felelt meg egyik se, még a 4,75-ös átlag se mert pl az a szar ének vagy a nyelvtan nem jött össze csak 3-asra vagy 4-esre...
Ez ellen sajna nem tudsz mit tenni sztem, legfeljebb annyit, hogy valóban tanulsz (akár céltudatosan 1-2-3 tárgyat ami érdekel) vagy megmondod, hogy bocsi de ez minden ami a csövön kifér.
_Volkovy_: uh ez durva? mit csinál édesapád?
amúgy nem panasz képpen mondtam mert tudom, hogy vannak akik mégkevesebbet látják szüleiket"A modell alkatú nők olyanok mint egy rossz rádió: nem lehet rajtuk semmit fogni! Hát tényleg ez kell Nektek?"
-
#72
Skót
aktív tag
Ultram3jor
#71
Skót
aktív tag
válasz
Ultram3jor
#71
üzenetére
írta hogy 17 éves és gondolom akkor 3.-ba jár, hát nemtom de 3.ban nem túl vicces az, hogyha csak úgy kedvesen buktatással fenyegetnek...
"A modell alkatú nők olyanok mint egy rossz rádió: nem lehet rajtuk semmit fogni! Hát tényleg ez kell Nektek?"
-
kraftxld
nagyúr
Yeah... ezt is megkaptam... tegnap és tegnapelött a barátnémnál voltam tanulni... tegnap hazajöttetem még cuccért, mikor indultam jött a megjegyzés:
''Na fiam most indultál el lefele a lejtőn''
Egyébként 3-as lett a vizsga.| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
Cy-clone
csendes tag
Hello, én "egy-két lépcsővel" fentebbi korosztály vagyok - nekem már kisiskolás gyerekem van - bár én is folyton tanulok, igaz ez már kicsit más és az anyukám sem kérdezi meg hogy hányas lett a vizsgám
Viszont nagyon érdekel a téma és amit a szülőkről és a hozzájuk fűződő viszonyról itt olvastam az megriaszt és figyelmeztet hogy én ne kerülhessek ilyen helyzetbe később .... ez segítség a hozzászólóktól, és tőlem is jöhetne esetleg a "másik oldalról"..."Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
Palkó
tag
Nemisigaz, Te már régen mész azon a lejtő lefelé......
Bakker, most nézem, 3 éves hozzászólásra reagáltam.
Nem baj, szegény Kraft már biztosan leért !
(Mondjuk eléggé délre került, az biztos...)[ Szerkesztve ]
Annyi mindenhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít...
-
Robar
csendes tag
Szia.
Én is szülő vagyok, van egy hat éves fiam, aki óvodás és engemet is ugyanígy érdekel ez a téma, mivel már most észrevettem, hogy jelentkeznek bizonyos problémák a szülő-gyermek kapcsolatban. A mai gyermekek már sokkal eltérőbb nevelési módszereket igényelnek szerintem, mint annak idején a mi generációnk. Mi a véleményed erről?Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki bármilyen célt, csak egyet ne. Magát a boldogságot.
-
Cy-clone
csendes tag
Szia,
a mai gyerekek teljesen mások! A társadalmi normák is változnak - nekünk szülőknek ott jelent ez problémát amikor felsejlik hasonló szituáció gyerekkorunkból és rádöbbenünk hogy: na mi ezt ugyan nem tehettük volna meg! S ilyenkor megérthetjük saját szüleinket amikor azzal jöttek hogy: bezzeg az én időmben....
Egy valami tény: mi sokkal többet problémázunk mint a szüleink tették - ez 100%. Hajlamosak vagyunk túlgörcsölni dolgokat, túl nagy jelentőséget tulajdonítunk olyan dolgoknak ami saját gyerekkorunkban teljesen természetes volt (sőt ciki lett volna ha ennyire ránkszállnak... ), viszont amit ösztönből meg kellene tennünk (pl. néha egy jól irányzott fenékbe billentés) azon meg azért görcsölünk mert mit szólna ehhez a többi szülő ha megtudná...és egyáltalán milyen szülő vagyok éééén...!
Én még valamit észrevettem magamon: nem nevelem a gyereket önállóságra - lelkiismeret-furdalásból. Kevés idő jut a gyerekre (sztem emiatt hülyeség a "minőségi időtöltés") abban is koncentráltan gondoskodunk róla (megcsináltad a leckét, mi volt a suliban, pakold be a cuccod, faragd ki a ceruzád - ja hagyd csak míg fürdesz majd megcsinálom stb) nem tanul meg felelősséget vállalni magáért, és emiatt bizalmatlanok leszünk vele szemben. (
éppen dolgozom ennek helyrehozásában)
Viszonylagos lazítás szükséges, sokat kell velük beszélgetni + sok-sok időt tölteni velük, még akkor is ha csak egymásnak dőlünk a kanapén és olvasgatunk.
Még valami nagyon fontos - tudnia kell hogy bármilyen témában és problémával jöhet hozzánk, de azért azt ne felejtse el hogy nem vagyunk a haverjai...
Nem vagyok szakember - tapasztalat beszél belőlem."Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
ladybug
őstag
Nagyon jól látod a dolgokat.
Igen, mások a mai gyerekek és mások a felnőttek is. Más problémák foglalkoztatnak minket, mint anno a szüleinket. Ez persze mindenre kihat. A mindennapi gondjainkon keresztül a gyereknevelésre is.
A gyermeknek is igénye, hogy a szüleivel legyen, de ez nem azt jelenti, hogy amikor van egy kis szabadidőnk, akkor minden percben a gyerekünk rendelkezésére álljunk. Foglalja el magát mellettünk, amikor mondjuk mi ebédet főzünk, vagy meccset nézünk. Viszont időnként üljünk le vele társasozni, kártyázni, menjünk el vele kutyát sétáltatni, vagy vásárolni. Ilyenkor felszabadultabban beszélhet arról, ami foglalkoztatja, és nem alakul ki az a faramuci helyzet, hogy anya vagy apa bejön a szobába, és megkérdi, hogy mi van vele, meséljen. Ez szerintem olyan vallatós szituáció a gyermeknek, és kényelmetlenül érzi magát.
A gyerek önállóságra nevelése elsődleges kellene, hogy legyen. Ok, hogy figyelmeztetjük, hogy pl. pakoljon be a táskába, de nem kell lelkiismeretfurdalásból mindent megcsinálni helyette.
A gyermek megütése pedig manapság óriási bűnnek számít, pedig aztán vannak helyzetek, amikor egy popsira ütés, fejbekoppintás észhez téríti a lurkót, nem kell fájdalmat okozni neki. Mondom ezt óvónőként és anyaként is.
A lényeg, amit te is írtál: tudnia kell hogy bármilyen témában és problémával jöhet hozzánk, de azért azt ne felejtse el hogy nem vagyunk a haverjai...
A másik ember tisztelete, főleg a felnőttekkel szembeni tisztelet veszített a súlyából. Mindenki letegez mindenkit. Sajnos ez sokszor tiszteletlenséget vonz maga után, és hamarosan elér a kapcsolat arra a szintre, amikor a fiatal dirigál a felnőttnek.Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
ladybug
őstag
Még annyi, hogy a következetességet felejtik el a szülők. Ha mondanak a gyermeknek valamit, akkor ahhoz tartsák is magukat. Ha megígérnek valamit, akkor azt tegyék is meg. És ne ígérjenek lehetetlent.
Az óvodában is sokszor hallom azt, hogy a síró gyereknek azt mondják, hogy csak a boltba mennek, maradjon ott az óvónénivel, mert mindjárt jönnek érte. Ez hazugság, nem szabad a gyereket becsapni. El kell neki magyarázni mindent, mert így alakul ki a bizalom közte és szülő közt.
Vagy ha rászólnak a gyermekre, hogy pl. pakoljon el, akkor ne hagyják ott, hanem igenis legyenek vele ott, amíg elpakol.
Még egy dolog felmerült bennem. Annyira meg akarják óvni sokan a gyerekeiket, hogy a halálról is hazudnak neki. Akár egy kisállatról, akár egy rokonról van szó. Tessék ráfodítani azt az időt, amíg elmagyarázzuk neki, hogy mi is történt.
A gyerek nem hülye, csak gyerek.
Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Cy-clone
csendes tag
Hát igen, nagyon egyetértek - és örülök hogy egy "szakemberrel"
.
Amikor az én gyerekem óvodás volt, azt vettem észre hogy (az öltöztetésnél például) a szülők, nagyszülők, érezve magukon a másik tekintetét: szerepet játszanak. Hisztizik a hülyegyerek - erre nekiállnak pátyolgatni, tutujgatni holott lerí a gyerekről hogy most egy kicsit "bepróbálkozik", mert a mami/papi/anya/apa úúúgyse mer rászólni eeennyi fontos felnőtt előtt...
Kezd a gyerek is hozzásimulni a szerepjátékhoz - ha mami...stb. ezt játssza, akkor nekem itt most ezt célszerű csinálnom stb.
Ez is a görcsök miatt van.. én nem "verem" a gyerekemet, már idejét sem tudom mikor billentettem fenéken, de bizony volt hogy nem szívbajoskodtam popsin csapni az óvónéni előtt amikor utánozva a másik gyereket úgy szólt vissza ahogy nem illett volna.A tegezéssel szerintem addig nincs baj amíg a másikat nem sérti, sőt sok idős ismerősöm kéri hogy tegezzem mert ettől ő fiatalabbnak érzi magát
.
Viszont ha sértő a tegezés, hát abból bajok lehetnek...
A lépcsőházunkba nemrég költözött egy hölgy (50-re saccolom), természetesen magázódva üdvözöltem előre, fiatalabbként ugye... erre ő úgy le-hellózott, holott a gyerekkel voltam, hogy csak pilláztam. Engem ez így ebben a formában sértett. Azt gondolván hogy ő szintén a tegeződés híve, következő alkalommal letegeztem, előre - ahogy illik Azóta nem köszön.... Viszont ha a kisgyerekek felnőtteket kapásból letegeznek és anyuka mégcsak fel sem háborodik (mindegy hogy szerepjátszásból vagy sem...) hát az azért faramuci.
Mondják hogy magázódva is le lehet marházni valakit és tegezve is meg lehet hajolni valaki előtt - nagyon sok múlik mindkét fél beállítottságán, de első a tisztelet.
Kicsit komolyabban kellene vennünk ismét az illemtant, mert a gyereknevelés mellett az is nagyon sokat változott."Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
Robar
csendes tag
Szia.
Teljes mértékben egyetértek veled. És ott lehet a legjobban észrevenni a nevelési módszerek milyenségét, ahol nagyszülő is van a gyermek közelében és részt is vesz a nevelésben. Össze szoktam hasonlítani gondolatban a nagymama módszereit az enyémekkel. Meg is szoktuk beszélni a feleségemmel ezeket. Nagy a külömbség. A nagyi a régi jól bevált módszer szerint irányítja a gyermeket, ahogy annak idején őt nevelték, katonásan-fegyelemmel, tisztességre és becsületre. Ez működik is addig, amíg a feleségem vagy én haza nem érünk. Akkor a gyermek teljesen átalakul, nem fogad szót a nagyinak és velünk tartózkodik javarészt a nap hátralevő részében. Másnap megint egy metamorfózis, a gyermek szófogadó, megy rendesen oviba a nagyival és utána megint átalakulás. Mindenkihez alkalmazkodik de ugyanakkor ki is használja a gyengéinket, és sokszor teszteli a tűrőképességünket. Vissza is élne vele, ha nem "látnék át a szitán" és nem tudnám, hogy mire is megy ki a játék.
Teljesen mások a mai gyermekek. Mi, a mi időnkben ilyeneket nem mertünk volna megengedni magunknak. Jobban tiszteltük szüleinket, nagyszüleinket és azt hiszem, hogy jobban oda is figyeltünk arra, amit mondani akartak nekünk.
Más lett a világ, mások a környezeti ráhatások, szabadabbá vált minden, és sajnos nem a jó irányba szerintem.[ Szerkesztve ]
Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki bármilyen célt, csak egyet ne. Magát a boldogságot.
-
dragonfx
veterán
ismerős duma...
kicsit korrigálva de nekem még ezt is mondták 3 hete ezen felül
"most rontod el az életed ha elmész"
igaz hogy épp fordítva van..vagyis így néz ki de mind1....
próbléma szülőkkel??..van sok, mindig....de tanulással amit picit visszaolvasgatva mindenki beír hülyeség....mindenkinek megvan írva génjébe tud szín 5ös lenni avgy végig bukdácsolni fog..vagy megy a nyelv vagy sem...vagy diplomás lesz vagy sem....kicsit tudsz ezen polírozni javítgatni ha 10x jobban odateszed magad mint aki alapból vérébe van de ez kb ilyen mint akövetkező példa>>van egy 200 lovas kocsi..de a 120 lovas le akarja öt hagyni...megchippelteti minden lesz 140..beölt sokkal több időt mégis körbeveri a másik....vazze most olvasom mikoria hsz...fákkkkk
[ Szerkesztve ]
"Ha valami túl szép, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem is igaz"--Logout 2014
-
ladybug
őstag
Ez nem azért van, mert a nagyi vagy ti más nevelési módszert követtek, hanem azért, mert a gyerek annak fogad éppen szót, akivel van. És ezt írtad te is. Ha ti megjelentek, akkor a nagyinak sem fogad szót a gyerek.
Egyszerűen arról van szó, hogy keresi a maximális figyelmét annak, aki éppen aktuálisan vele van, legyen ez a nagyi vagy ti.Egyébkéntvalószínűnek tartom, hogy hasonló nevelési módszereitek vannak, mint a nagyinak, mert a tiétekről nem írtál.
Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
Cy-clone
csendes tag
Óó ez ismerős
Ezt én a "furdal-a-lelkiismeret-nehogyaztgondold-hogy-a-nagyit-jobban-szeretem" szindrómának hívtam anno
Egyszerűen arról van szó hogy a gyerek úgy érzi mindenképpen "választania" kell: és persze hogy a szülő!!! (na persze jó szülő-gyerek kapcsolatban)
Ilyenkor mi a mamival mindig különlegesen kedvesen bántunk (akkor meg pláne ha a kicsi bumfordian viselkedett vele), éreztettük vele hogy a mamit szeretni kell és igenis a mami mindig számít!
Persze a gyerek nagyon hamar kiismeri ám hogy kivel mit lehet..." mami úgyis beköti a cipőnket, nem kell fáradnunk (bár neki szegénynek majd letörik a dereka ha lehajol), mami felcikkelyezi az almát és behozza a tévé elé - ja, anyával ezt már nem lehet, anyának harapom az almát és kimegyek a konyhába enni (na jó, nem mindig )"Szóval van eszük, nem kell őket félteni...
Csak nekünk szülőknek kell résen lennünkAz hogy a mai gyerekek nem olyanok mint mi voltunk, nem feltétlenül jelenti ám hogy rosszabbak - csak mások.
Szerintem sokkal tájékozottabbak, talpraesettebbek - és tudják mondani hogy:szeretlek"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
proof88
addikt
Hát nem tudom, én azon a véleményen vagyok, hogy minden gyerek képes sok mindenre, de aztán hogy a tanulás hogy fog menni pl, az nagyon múlik a suli előtti és a suli kezdetén, hogyan foglalkoznak vele.
Az biztos, hogy én meg fogom követelni a gyerekemtől a rendet, ahogy anyám csinálta: elpakoltuk együtt a dolgokat, később ment magamtól is, persze ha nem akartam, akkor mérges volt és biztos sírtam is, de talán ez természetes pár éves korban.
Kis koromban apám is nevelt, később nem igazán, mert jobban elszakadtunk egymástól, heti 1 alkalomra kb különböző okok miatt.
Mindig jó tanuló voltam, de anyám kb ezt meg is követelte tőlem. Leírtam máshol részletesen ezt, most bekopizom ide:Első osztályban megtanultam fütyülni, fütyültem az órán, beírást kaptam, otthon anyám meg úgy ordítozott velem, mintha én rúgtam volna szét a 4-es reaktort Ukrajnában.
Aztán mikor jó eredményeim voltak, anyám rászállt arra h mindig jó jegyeim legyenek.
Már a 4-es sem volt jó. Tantárgytól függetlenül. Persze tudtam teljesíteni, évvégi átlagaim mindig 4.5 felett voltak, 1x voltam színötös, 8.-ban asszem. De többségében 4.7 körül voltam.
Egyébként az a lol, hogy 2 szülinapom is tönkre......, mert 2x is az volt, hogy szülinapomra kaptam rossz jegyet. Tisztán emlékszem, amikor hazamentem délután, anyámnak elmondtam a 3-ast töriből (reméltem, hogy szülinap van, ezért nem lesz kiakadva, tévedtem), hát kiakadt, nem gépezhettem, kiabált velem stb. Aztán fújjam el a gyertyát, ja mondom kösz.
De mindig az volt, ha 4-est is kaptam, már nem volt jó. Talán ezért is kezdtem el hazudni, bár ezt korán elkezdtem. Realizáltam, hogy ha később mondom meg a rossz jegyet, akkor később nem kell gépeznem. Persze sajnos kiderültek a dolgok sokszor, anyám már telefonon is érdeklődött többször is a tanároknál, mi a helyzet.
De nagyon durván csináltam ám.
Sokszor olyat is csináltam, h ha tanár írta be a jegyet, akkor utólag átjavítottam meg ilyenek.
Egyébként sokszor verést is kaptam, viszont már akkor is makacs voltam.
Gondolom senkit nem kell kiokosítani, hogy azért a nők is szét tudják verni a gyerek fejét, főleg ha tárgy van a kezükben. Rengetegszer volt az a tipikus "ahol érem, ott ütöm" típusú cirkusz.
Sosem a fájdalomért bőgtem, hanem a tettért. Meg amúgyis, anyám nő és nagyon azt érezem, h uralkodott felettem. Visszaütni nem lehet ugyebár, mert nem szabad ... pedig sokszor úgy éreztem már h önvédelemből jogosan meglökhettem volna legalább, de az eléggé olaj lett volna a tűzre.
Szerintem békésebb életünk lett volna, ha lejjebb adja az igényeit és nem kellett volna sokszor kiküzdenem magamból az 5-ös jegyet olyan anyagokból, amiket nehezen fogtam fel. Már felére nem emlékszem, sok értelme volt.
Hangsúlyozom, nem arról van szó, h akit valami nem érdekel, abból bukjon meg, de legalább engedte volna a 3-4-est néhány tárgyból... ez olyan, mint a proci tuning. Már agyon kell feszelni h mondjuk elérje az 5 GHz-et. A 4.5 meg megvan lazán.Az egy érdekes téma szintén, hogy előfordult, hogy napokig csak vaj volt otthon meg kenyér.
Apám nem élt velünk. Anyám egyedül nevelt, 4x éves korában már csak keveset dolgozott.
Szerintem azért volt idegbeteg még, mert ösztöndíjat kaptam a tanulmányi eredményért. Valahogy meg kell élni ugye.
Szerintem meg ne az általános iskolás gyerek keresse meg a kenyérre valót ösztöndíjjal, ha lehet.
Szerintem.
Középsuliban uez ment, csak romlottak az eredményeim. Ott sikerült elfogadtatni vele, hogy azért nem úgy megy, hogy mindent szín ötösre meg lehet csinálni.
Ja egyébként sosem voltam elengedve buliba sem, max úgy h késő estére haza kellett mennem. Ezért kérem szépen, éjjeli lan partiban sem volt részem, pedig lehetőségem lett volna rá. Menni is akartam, de nem lehetett, mert éjjel az ágyban kell csicsikálni.
4.-ben nagyon elhatalmasodott a hülyesége, állandóan jött azzal, hogy nem fogok leérettségizni, meg hogy mikor tanulok, ő nem lát engem tanulni, stb. Hát persze, hogy nem, mivel a szobámban tanulok, lol.
Lementek az írásbeli érettségik, elmentem dolgozni, gondoltam szóbelire már mit tanuljak, írásbelire is kell mindent tudni úgyis. 1 hónap múlva igazán felszabadító érzés volt az orra alá dörgölni az érettségi bizit. Igaz, hogy a töri 4-es volt, de a többi mind 5-ös. Infóból meg angolból volt emelt szintűm, bár egyikből sem érettségiztem, mert 3.-ban angolból középszintű nyelvvizsgát csináltam a fél osztállyal (emelt angolosok), 4.-ben meg volt SZÉTV verseny (Szakmai Érettségi Tárgyak Versenye vagy talán hasonló xD), informatikai ágban lettem országos 3., az adta az emelt érettségit.
Egyetemre is felvettek, bár halasztottam, mert még a programozói okj-t meg akartam csinálni ötödéven a suliban.
De előtte, azaz nyáron megismerkedtem első barátnőmmel, azóta is vele vagyok. A legszebb nyaram volt és ráadásul sikerült szerezni egy jó munkát is. 1 hétig adatrögzítő voltam a diákigazolványos cégnél, meguntam, hogy éhbérért megy a monoton meló, sokszor előbb hazaküldtek, mert elfogyott az anyag, tehát aznapra még 8 órányi bér sem jött ki. Váltottam és sikerült egy olyan melót szereznem, ami fejlődést is adott számomra, sokkal jobban fizetett, több köze volt a szakmához, és közelebb is volt a lakhelyemhez. Flash-es animátori meló volt, szerettem nagyon, hogy kamatoztathatom a tutorialokból meg netről összeszedett tudásomat. Persze sokat is tanultam ott. Egész nyáron ott dolgoztam, napi 9 órát, de vittem hétvégére is, mert annak nagyobb volt az órabére.
Emellett barátnőztem, és iszonyatosan nagy lecseszést kaptam anyámtól, amikor egyszer sokáig nem értem haza. Egy júliusi este volt, Margit-szigeten voltunk, akkor történt az első csók. Sajnos nem időben indultunk ki a Szigetről, totál nem tudom hogy történt, este 10 körül indultunk kifelé, mikor kiértünk a Margit-hídra, éjfél után volt.. hát igen, a hormonok ...
Abban igaza volt anyámnak, hogy nem valami jó ötlet hajnali 2-kor hazaérni, mikor másnap dolgozni kell menni, de mint mindig, most is túllihegte a dolgot. Szerintem magamtól is tanultam belőle, SZERINTEM.
Elkezdődött az ötödév. Anyám továbbra is állandóan csesztetett. Egyébként nagyon nem jó, ha otthon van anyátok állandóan, túlságosan sokat foglalkozik az emberrel. Amíg én pörgök az élet ritmusán, ő otthon van és cseszeget mindenért.
Emlékszem, mikor már fél éve együtt voltam barátnőmmel, amúgy is csak 2x találkoztunk egy héten, na egyik ilyen nap is az volt, h elkísértem Őt a buszig, vártunk a buszra, megcsörren a telefonom, anyám az, h ideje hazamenni. Hát lol. Ez este 7 körül volt.
Megint mentek a szokásos körök, hogy nem lát engem tanulni, lol.
Aztán megvolt ötödév is, okj-s bizonyítvány, jött egyetem.
No akkor már kezdett lenyugodni. Szerintem, ha lehettem volna rosszabb tanuló kicsit, nem éltem volna meg annyira drasztikusan az egyetemi eredményeimet. Most már persze hozzászoktam ahhoz, hogy mi van az egyetemen, de első félévben akkor is állandóan gyomor égésem volt, később még hasmenéseim is, és nem vágtam, mi ez a rendszer.
Szerencsére anyám felhagyott a csesztető szokásával, ja és elfogadta, hogy számomra nem ő a fő nőstény, hanem másvalaki, úgyhogy boldog lehetek.Ja egyébként, volt általánosban egy oszttársam, akinek hasonló anyja volt. Uccsó óra után mindig rohant a kb 100 méterrel arrébb lévő lakásukba, mert pár perc késésért már csúnya nézés járt. Sokan nem értették, miért kell ennyire sietnie. Én tökéletesen megértettem őt is. Hasonló sorsunk volt, bár középsuli alatt ő megunta az egészet, egy alkalommal felpofozta az anyját és elköltözött otthonról.
Nem tudom, hogy ki csinálta jobban, én vagy ő, de őbelőle sem lett valami sarki gyilkos, legalábbis az eset után sikerült érettségiznie, ahogy látom fősulira jár és már neki is van barátnője.
19 évesen megdöbbenve emlékeztem vissza kamasz koromra, miért hazudtam anyámnak annyit a jegyeimről, miket műveltem, állandó taktikázás az ellenőrzővel, stb... meg volt néhány dolog, amit nem értettem így visszagondolva magamról, de mindegy is.
Én nem fogom ennyire csesztetni a gyerekem, az biztos. Sokszor tiszta horror volt az egész.
Meg fogom követelni tőle, hogy jó jegyei legyenek, és szenvedjen csak a tárgyakkal, de hogy ennyire tönkretegyem a fiatalságát, no azt nem.Köszönöm, hogy meghallgattatok, jó buli volt.
-
Cy-clone
csendes tag
Szia,
köszönöm hogy mindezt leírtad - tanulságos, remélhetőleg mindenkinek...
Ahogy szavaidból kiveszem azért jobban vagy már, ennek örülök - rosszabbul is elsülhetett volna.
A körülmények nagyon sokat számítanak és ha jól értelmezem rengeteget befolyásolt édesanyád házasságának "becsődölése" is: Benned látta a visszaigazolást hogy azért ő még képes valamire, ha másra nem hát színötös szófogadó mintagyereket "kitermelni".
A Te lázadásod a hazudozás volt, anyukád ezt nem ismerte fel és 100% bizalmatlanság volt a válasz.
Egyik szépen a másik után amíg frankón belegabalyodtatok... de a lényeg hogy most okénak érzed az életed és ennél nincs fontosabb. Na meg a tanulság...Én is megkövetelem a 4. osztályos gyerekemtől az ötösöket - ennyi idős korban ha tehetséges a gyerek sztem kötelező! Ha négyest hoz haza, az nem általános érvényű katasztrófa - mindig tudom hogy miből lesz dolgozat, mennyire tudja érti a gyerek és tudom mi az ami nem megy neki akkor sem ha még az apja is elmagyarázza és én is.
De ha olyan tárgyból jön négyes amiről tudom hogy a kislábujjából kirázná álmában - csak éppen figyelmetlenségből, nemtörődömséggel ír felmérőt, na abból buli van. Verés nincs!
Ha nem ért valamit - akkor szól nekünk és mindent megteszünk hogy rendben legyen nála fejben.
Sok foglalkozásra járatjuk (na de azért mert ő is szeretné!) de mivel egyke ezért kell is a korabeliek társasága - különben hogyan szocializálódjon??
Majd kiderül hogy mi mellett ragad meg ,mihez van tehetsége ... (de kikötés hogy semmit nem hagyhat félbe évközben - legfeljebb köv. évben már nem iratkozik fel arra a foglalkozlásra ami nem érdekli).Félteni mi is féltjük, de ezen a mai világban nem kell csodálkozni ... annyi borzalmat hall az ember - és időben hazajönni, vagy ha mindenképpen maradni szeretne vhol akkor telefon, egyeztetés, körülményektől függően pedig érte megyünk, ezt természetes.
ÉN nem szeretném elrontani, persze minden szülő ezt mondja. Anyukád sem szerette volna eltolni ... ezt egy szülő sem akarhatja.
Szerinted jó tanuló lettél volna a nem macerálnak? Magadtól is akartad volna? Minek örültél volna, ha hogy reagál a tanulással és a hazugságaiddal kapcsolatban? Mi hiányzott ahhoz hogy a bizalmadba fogadd? Mennyire eresztetted volna el magad (pl. későn hazaérni, buli.. nagy bulik stb.) ha nem tartasz anyukádtól? Milyennek szeretted volna őt, most hogy képzeled el milyen szülőt szeretnél? (tudom hogy már felnőtt vagy, de azért a szülő az szülő marad...)
Engem mindez nagyon érdekel, mert bár nem vagyunk egyformák és nem egyformán reagálunk dolgokra, azért ok-okozat mindenhol megvan...
"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
proof88
addikt
Szerinted jó tanuló lettél volna a nem macerálnak? Magadtól is akartad volna?
Egyetértek veled odáig, hogy általánosban legyen megkövetelve sok minden, szerintem ilyenkor könnyebb rávenni és rászoktatni a gyereket dolgokra. 7.-ben meg 8.-ban meg magától is tudja mindenki, hogy számít a jegye, hogy felvegyék gimibe/középsuliba, és a felvételin is jól kéne produkálni, bár nem tudom, mostanában hogyan mennek azok a dolgok. Én klasszikusan csináltam, 8 általános után mentem középsuliba, nem 4 vagy 6 osztály után.
Szerintem, ha általános sulit sikerül végigvinni 4-es 5-ös jegyekkel, az nagyon jó alap a jövőre nézve. Én amellett is vagyok, hogy igenis a kémia is legyen jó, meg más is. Lehet, hogy a gyerek soha többé nem fog foglalkozni kémiával (persze középsuliban úgyis előjön megint), de nem csak arról van szó, hogy tanuljon meg dolgokat, amiket aztán elfelejt. A bölcs ember sokat látott és tapasztalt ember, ezzel azt akarom mondani, hogy ha megérti a logikáját a kémiának, akkor azzal szintet lép. Oké, hogy bonyolult meg minden, nehezen érthető, stb., de rááll az agya egy más gondolkodásmódra, ebből profitálhat is később indirekt módon, tehát lehet h elfelejti a kémiát, ami nem baj, de esetleg évek múlva egy számára is fontos tárgyból könnyebben értheti meg az anyagot, mert könnyebben összeáll benne a kép... remélem érted, hogyan értem.Lehet, hogy általánosban nem lettem volna jó tanuló, ha nem macerálnak. Ezért vagyok amellett, hogy a gyereket igenis ilyen korban macerálni kell. Magamtól nem biztos, hogy akartam volna pl kémiát 4-5-re megtanulni, de sikerült és utólag örülök is neki, hiába felejtettem sokat belőle.
Minek örültél volna, ha hogy reagál a tanulással és a hazugságaiddal kapcsolatban?
A fizikai bántalmazást sosem kellett volna elővenni - az nálam nem vezetett semmire, neki biztos jó volt, hogy kiélhette magát rajtam, levezette a feszkóját, stb. Én amellett vagyok, hogy szükség lehet 1-2 pofonra, de ahogy ő csinálta, pff... Én ettől csak makacsabb lettem, sőt a lényeg az, hogy az első 1-2 kiadósabb verés után kb örökre elvesztette a bizalmamat. Ez nagy megalázás, innentől kezdve nagyon megutáltam. Én sosem próbáltam ki a cigit, sosem drogoztam, sosem voltam verekedős, nem tettem kárt más tulajdonában, nem ittam, nem tudom miket írjak még le, mit nem tettem, ami egy szigorúbb szülőnél verést válthat ki. A verések többsége azért volt, mert kiderült, hogy hazudtam. Persze azért hazudtam, mert ahogy leírtam fent, nagyon szemétül reagált rosszabb jegyekre. Amúgy 8.-ban sikerült összeszednem egymás után 2 db 1-est kis dogákból matekból... valahogy nem állt össze a kép a függvények jellemzésénél, de mindegy is, mert a nagy dogára már összeállt és év végén 5-ös lettem. De a lényeg, hogy ezt a 2 1-est is halasztottam megmondani, megvolt a tervem: egyik nap délután volt a kerületi angol verseny. A terv az volt h hazamentem suli után, beírtam a 2 1-est és otthagytam az asztalon az ellenőrzőt, hogy megnézhesse, amíg én már versenyen vagyok. Ha jó helyezést érek el, nem lesz nagy balhé otthon, gondoltam. Végül első lettem, így boldogan mentem haza, hehe. Így nem volt nagy lecseszés.
Meg nem csak az a lényeg, hogy fizikailag bántalmazott, de maga a tény, hogy ő nő, én meg fiú, és megver, én meg hagyom magam, mert hagynom kell, ez tovább súlyosbította nálam a dolgot.
A hazugságoknál csak annyit kellett volna tennie, hogy megígérhette volna, hogy oké, nem fog nagy balhét csinálni a rossz jegyből, majd kijavítom. Meg azt is utáltam, hogy ilyenkor nem csak megtiltott dolgokat, de általánosan rossz volt a hangulat, én meg ettől nem éreztem jól magam, stb. Tiszta rossz volt ilyenkor otthon lenni. Nyilván ha az ember sorozatosan rossz jegyeket kap, az lehet azért, mert nem tanul. De nálam az volt a dühítő, hogy volt mondjuk 3 db 5-ösöm egy tárgyból, aztán ha mondjuk kaptam egy 3-ast belőle, akkor nem játszhattam a gépen. Persze lényegtelen, hogy ha mondtam neki, hogy következő jegy már jobb lesz, stb., nem érdekelte. Asszem hétvégén már megengedte, hogy gépezhessek.Mi hiányzott ahhoz hogy a bizalmadba fogadd?
Hiány nem volt, a plusz dolgok miatt vesztette el a bizalmam: folyamatos eltiltás dolgoktól, azt is megtiltotta h lemehessek a játszótérre, amikor rossz jegy volt. Kb szobafogság. Aztán ugye a verés. A szélsőséges módszerei miatt vesztette el a bizalmam.Mennyire eresztetted volna el magad (pl. későn hazaérni, buli.. nagy bulik stb.) ha nem tartasz anyukádtól?
Én biztos nem próbáltam volna ki a cigit, mert nem vagyok rá kíváncsi, ugyanígy vagyok a drogokkal is. Az alkohol italok fogyasztását talán előbb próbáltam volna ki, bár legalább lan partyzni engedett volna el, ott meg nem feltétlenül ez megy. Sok embert elengedtek úgy, hogy elég volt reggel hazamennie. Igazad van abban, hogy mai világ, stb., de szerintem nem kell annyira félteni a gyereket, ha olyan helyre megy délután, ami rendes családi ház és ott vannak egész végig és reggel megy haza. Ez nem olyan, hogy bemegy a diszkóba és verekedés lesz vagy ilyesmi.
Talán miatta sem vagyok nagyon bulizós egyén. Pedig amúgy valami olyasmi lennék, lehet, nem vagyok semmi jónak az elrontója, csak nem tudtam ezen a téren "kiteljesedni".Milyennek szeretted volna őt, most hogy képzeled el milyen szülőt szeretnél?
Úgy, ahogy volt, csak ne lett volna ennyire makacs, ennyire főnökösködő, állandóan az én dolgaimmal foglalkozó, mindenbe beleszóló. Meg felesleges előjönni felvilágosítással 15-16 éves koromban ehh... miközben látom mennyire ideges.
Meeeg suliról nem kell folyton kérdezősködni, mit mondjak róla. Azt nem fogom elmondani nyilván, hogy mit csinálunk szünetekben meg stb., meg órán, az anyagot meg minek mondjam el, lassan asse tudja h miről van szó.
Kérdezte minden nap, mit ebédeltem... mittudoménmár, nem emlékeztem, ezen is kiakadt h h nem lehet emlékezni... hát lol, hagyjon már...
Amúgy látod milyen arrogáns vagyok én is?(tudom hogy már felnőtt vagy, de azért a szülő az szülő marad...) - alig 21 évesen azért...
-
Cy-clone
csendes tag
Szia,
na ez azért megerősítés nekem mint szülőnek...
a keretek közti macerálást illetően...A hazugság, kijátszás azért nagyon tud fájni az embernek - de hát annak is oka van ha egy gyerek hazudik.
(A szeretet-megvonás csak tovább stimulálja ezt.)Ezt az egy dolgot kivéve sztem anyukád inkább büszke lehetne rád. Most valamiért az jutott eszembe hogy vajon milyen anyós lesz belőle....
"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
proof88
addikt
Több, mint 2 és fél éve van barátnőm, eleinte ahogy mondtam folyton beleszólt mindenbe, de most már szerencsére nem. Most meg inkább bnőm szülei szólnak bele mindenbe, mert most fog érettségizni. Pff, mindig 5-ösöket kap, most félévkor is mindenből 5 lett, de folyton beleszólnak h hétköznap nem aludhatunk együtt... mert akkor nem tanul (szerintük), mi meg közben szenvedünk attól h nem lehetünk normálisan együtt. Én hétfőtől szerdáig reggeltől este 6-8-ig egyetemen vagyok, ha legalább kedden együtt aludhatnánk, az jó lenne.
Aztán mindig beszólnak h hétvégén nem megyünk sehova... hát persze, örülök h végre nem kell mennem sehova. Majd ha jobb idő lesz, akkor ok talán, több kedvem lesz fáradtan is. -
ladybug
őstag
Csak azért szólnak bele, mert jót akarnak. Tényleg. Mint szülő biztos én is majd beleesek ebbe a hibába, amikor már nagyobbak lesznek a gyerekeim, de hidd el, ez csak azért van, mert törődnek veletek.
Örülnek nektek, de mégis szeretnék, ha a lányukat nem zavarnád meg a tanulmányaiban. Hétvégén pedig azt szeretnék, ha együtt töltenétek az időt. Ők másképp látják, hogy nektek hogyan kellene együtt lennetek, mint ti.Véleményen szerint azonban egy megbeszélés során elmondhatná mindenki a nézőpontját, kéréseit, és biztos vagyok benne, hogy meg lehetne egyezni. Csak nekik is lehetőséget kell adni erre.
Ti még fiatalok vagytok, ráadásul egy olyan korban, amikor még gyerekek is vagytok, meg nem is, felnőttek is, meg nem is. Teljesen normális a te!/ti részedről is, amit érzel, viszont az ő részükről is a féltés, aggódás. Ti már önállósodni szeretnétek, a magatok feje után menni. Ők viszont még mindig a gyereket látják bennetek, és gondoskodni szeretnének rólatok.
Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
sasa311
veterán
Én csak azt nemértem, hogy mennyire kell begyepesedettnek lenni ahoz, hogy egy 18 éves lányt, aki ráadásul a leírtak alapján jól is tanul miért kell a barátjától eltiltani?!
Most nem azért, de a kiegyensúlyozott sexuális élet nyugtatja a nőket ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Es mondd, a passzatszelet szemelyesen fingtad, vagy csak iranyitottal?
-
ladybug
őstag
Ennek semmi köze ahhoz, hogy valaki mennyire begyepesedett. Szülők. Ennyi.
Egy szülő mindig másképp látja a dolgokat, mint egy gyerek. Legyen az történetesen a 18 éves lányuk. Akkor is a gyerekük.
Nem eltiltva vannak egymástól, mert nem ezt írta le proof88, hanem csak meg szeretnék szabni a találkozások idejét.[ Szerkesztve ]
Ti férfiak soha semmit nem tudtok megtalálni. A teafű a gyógyszeres fiókban van egy kakaós dobozban, amire rá van írva, hogy só.
-
sasa311
veterán
Szülő, szülő, persze, megértem.
Azt még jobban el tudnám képzelni, hogyha a sextől akarnák visszatartani a kislánykájukat, nade itt még csak nem is erről van szó :S hanem arról, hogy megmondják, hogy kislányom, csak szombat-vasárnap sexelhettek! Miért? Csak!
Hol van ebbe értelem?
Es mondd, a passzatszelet szemelyesen fingtad, vagy csak iranyitottal?
-
Cy-clone
csendes tag
Hát lehet hogy éppen attól (is) szeretnék egy kicsit visszatartani - csak hát mégsem mehetnek a fiatalokhoz konkrétan úgy ahogy leírtad:"kislányom, csak szombat-vasárnap sexelhettek"...
Na de kérlek - ezt finoman, ha nem is éppen megfelelőképpen tálalva, de mégis tudtukra adták.... így-úgy-amúgyValószínűleg nem a szülők táborát gyarapítod (még
) de majd ha apaként (csak sejtem mit rejt a zacsi - boccs! ) azért nem hiszem hogy olyan nagy nyugalommal fog eltölteni a gondolat hogy saját édes otthonod egy zárt ajtaja mögött apa egyetlen pici lánykája nagyon is tudod miben "mesterkedik"... és hiába kedveled majd a srácot és oké lenne minden, nem vagy nyugodt és hivatkozol majd mindenre hogy ne így, meg tanulás és miegyebek... és már meg is van a képlet proof88 problémájára.De most zökkenjünk vissza hozzád (még nem apaként), vagy hozzám (már anyaként, de hát az én lánykám remélhetőleg még egyhamar nem ad fel ilyen leckét
) és máris jól jöttünk ki a dologból - mi nem így adjuk majd elő, mert Te megtudtad milyen kényelmetlen helyzet lehet ez egy szülőnek és már most kitalálod hogy lehet ezt jobban, én pedig azt hogy milyen szánalmas tud lenni ha a szülő káposztamesékkel próbálja kimagyarázni magát. (bár az érettségi minden szülőnél nagy mumus, tehát azért abban van ám némi igazság, még ha tényleg okos és szorgalmas is a gyerek (?))proof88: azért ne légy túl szigorú a barátnőd szüleihez - szerintem már az is nagy dolog hogy szívesen látnak... érzik hogy vész el a kontroll, ezért próbálják visszaszerezni azzal hogy korlátokat, szabályokat állítanak. Ez is a szeretet ám, csak jól be van bugyolálva
"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"
-
proof88
addikt
Túl sok mindenbe beleszólnak. Egyébként az a fura, hogy olyan mintha tényleg a tanuláson lenne a hangsúly, mert pl tavaly aludhattunk együtt keddenként (akkor olyan volt az órarendem). Most meg ehh... és amúgy is, már megszokhatták volna ... én elég nehezen bírom már ezt a dolgot. Mintha két életem lenne, felét nélküle élem, felét meg vele.
Amúgy 19 éves, mert nyelvi előkészítős a suli. De nemsokára 20 lesz. No majd nyáron meggondolom, hogy fogok dolgozni...
jó éjt neked is és PH-nak is!
Sok mindent megoldana... Nah, pont én mondom... 
Bár ahhoz képest, hogy semmit se tanulok, egész jó a tanulmányi eredményem! De van egy tantárgy amit ha akarnék se tudnék megtanúlni, ez pedig az orosz... Egyszerüen nem megy! Meg is vágtak, és az évvége is rizikós... Áááá mi lesz velem? Sztem az a lényeg, hogy az ember töriböl, magyarból, matekból és nyelvböl hozza az eredményt, és a többit meg le kell szarni, ugy ahogyan van! Kit érdekel a rajz? Föleg egy hülye fasszal, aki nem is rajzot tanít? Vagya a hasonló tantárgyak kit érdekelnek? Ének? Civilizáció? Társadalomismeret? Senkit!
), hogy nem lehet hozzájuk szólni mert még azt is sértésnek veszi ha azt mondom hogy de szép a cipőd.
éppen dolgozom ennek helyrehozásában)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) de majd ha apaként (csak sejtem mit rejt a zacsi - boccs! Új hozzászólás Aktív témák
- Mercedes topic
- Konzol Screenshot
- Vicces képek
- Asztalos klub
- PC-re tart a God of War Ragnarök?
- Már nem hisz a nagy európai EV-forradalomban a Ford
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Google Chromecast topic
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- PlayStation 5
- További aktív témák...
- Tyű-ha Lenovo Thinkpad X1 Carbon Profi Érintős Laptop 14" -50% i7-10610U 4Mag 16GB/512GB FHD IPS
- 3D bérnyomtatás és egyedi megrendelések teljesítése PLA, PETG anyagokból 70+ színárnyalattal!
- Nikon D5300 + objektív, makulátlan vadonatúj állapotban
- Új LENOVO THINKBOOK 13s G3 "Kis Gamer" Ultrabook 13,3" -40% Ryzen 5 5600U 8/512 WUXGA IPS RADEON 2GB
- -100e Ft Dell Latitude 5440:i5 1345U,16GB,512GB,Iris Xe,vil.MAGYAR bill,Win11, 3 év Dell NBD gari
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs