Hirdetés
-
GAMEPOD.hu
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
envagyok
#88335
üzenetére
https://os.mbed.com/users/4180_1/notebook/using-a-speaker-for-audio-output/
Keress rá, hogy "Using PC speakers with mbed"
Az osztó szerintem túlzó (1:11 = 1k/(1k+10k) ), így halk. Szóval a felső lehetne a 10k helyett 4.7k. Az 1k-val pedig egy szilícium diódát kötnék párhuzamosan, de ez már csak az én túlbiztosításom, simán elhagyható
-
Jajj
Kicsit szedjetek elo a kozepsulis fizikat. Van egy TTL jel, ami 3V felett van, 5ot nem eri el. Ezt le kellene osztani 1V-ra. A TTL kimenet terhelhetosege 10mA nagysagrendu, de erdemes inkabb ala menni. Szoval kellene egy feszultseg oszto, de meg jobb lenne egy vago diodaval is megfejelni.
Ha a fentit nem ertitek:
+ kimenet utan kondi, 1k ellenallas, 220ohm ellenallas bementtel parhuzamosan es ezzel parhuzamosan egy si dioda.
-
Persze volt, de nem is játszottál mellette. Normális hanghoz kellett egy hozzáértő programozó és elég CPU idő, hogy mindent szoftverből varázsoljon elő miközben ment a játék is. A covox-nak is kb. ez volt a baja, bár az kicsit egyszerűbben felfogható volt programozás szempontjából. Aztán mire elég gyorsak lettek a PC-k, nagyjából addigra lettek hangkártyák. Bár ez sem teljesen pontos, mert az első hangchipet már 84-ben bevezette az IBM, csak ugye nem terjedt el, a kvázi szabványhoz várni kellett az Adlib/SB párosig. Pedig az DCSG-hez akkor már volt elég sok kód, mert több helyen is használták.
envagyok: Azt a 8 ohmot én nagyon keveslem oda. nagyjából halottnak a csók.
-
Az egy dolog, hogy árthat a monitornak az a másik, hogy a frissítési frekvenciát sem biztos, hogy vinni fogja. Mondjuk nekem van LCD-m ami simán megeszi, de ez a ritkább. Viszont ha van olyan LCD TV amin van SCART bemenet, akkor arra könnyen ráköthető. Csak annyit módosítanék rajta, hogy az RGBI-re az ellenállások elé raknék 1-1 schottky diódát.
Ezt a videót is érdemes átfutni, mert egész jól végigmegy a dolgokon: [link]
-
válasz
envagyok
#88114
üzenetére
Norton commander 4 vagy az nwdosban megtalálható progival is tudsz másolni. Soros porton az NC át tudja magát dolgozni. Lassú lesz, de amíg 10-20 MB-ot akarsz átvinni simán elmegy. Én máshoz (Atari, Mac és Amiga irányban) is használtam soros portot.
izee: Ebben semmi új sincs. TTL monitorok voltak. Most, hogy több, mint 1 hét után visszatérve olvastam a sima CGA átkötős ajánlásod csak a fejem fogtam. A monitorok nagyon nem fogják szeretni. De egy sima dióda-ellenállás logikával lehet építeni egy egész jó adaptert. Azért nem jó, mert nem kezeli a barna színt helyesen, így az sötétsárga lesz. Ahhoz kellene bele még egy kis logika amihez már pár aktív alkatrészre is szükség van.
arn: Nem a korabeli újságok (pl. PC-X, chip, computer panorama) nem voltak teli értékelhető árlistával, de a tesztekben ajánlották a 6x86-ot ha valaki olcsó gépet akart. A Fefo-ról vannak mentések ahol megint az látható, hogy az akkori középiskolai tanári fizetésem felével kevesebbe került egy 6x86-os gép. Az alaplap+proci árában volt ekkora diffi. Ha valakit érdekel, akkor az árakat it böngészheti:
98 vége:
-
Még mindig nem érted amit leírok. Ne csak a megjelenésd nézd. Van egy árlistád 98 tavasz-ősz közöttről ami alapján állítod, hogy a K6 drága volt? Keresek, de nem találok olyat ami magyar lenne. Kellene egy mondjuk tavaszról, nyárról, őszről, hogy lásd miről beszélek.
KROK: Te már a 370-es szutykokra gondolsz valószínűleg, míg a diskurzus korábbiakról szól. Amikor már 500MHz+ volt a Cyrix/VIA már nem volt tényező.
izee: A capture card-on keresztül már egerészni sem jó, de játszani lehetetlen. Én csak spliterrel tudtam használni.
-
Az LX lapok 83Mhz fölé nem igen mentek, pont a 300A tuning potenciálját dobtad ilyenkor ki az ablakon.
"Azutan lett olcsobb, hogy a piac nem igazan mozdult ra." Ez a lényeg. Olcsóbb lett, nem a megjelenésekor rögtön volt jó az ár/érték aránya, hanem 1-2 hónappal később. Akkor volt jó vétel.
-
Nagyon gyorsan esett az ára és amennyire lement annyiért már jó vételnek bizonyult. De ez más termékkel is megtörtént. Az érdekes, hogy nem a Cyrixnek voltak pénzügyi gondjai, hanem a National-nak miután felvásárolta őket. A Cyrix egy nagyon lean cég volt, pár tucat fős fejlesztőcsapat tartotta a lépést a sokkal nagyobb cégekkel.
Rendszer árban gondolkozz. A Celeronok ára jó volt, de a hozzájuk tartozó lap már nem. Az érem másik oldala, hogy a plusz pénzért egy atom stabil platformot kapott az ember. Az általad lineklt cink konklúziója pont a költséghatékonyságáról szól:
"K6-2 will definitely please more than a few users during its reign at the top of the cost efficient gaming market. Finally the term cost efficient does not represent a poor performer, as the benchmarks clearly show, the cost efficient K6-2 is not a poor performer. While I wouldn't drop my Slot-1/Pentium II investment in favor of a K6-2, if you have yet to make that long awaited upgrade, give the K6-2 a good look before moving on to the more expensive Pentium II World."
Az árazás is szerepel benne:
"Considering the price of a decent MVP3 based motherboard is about $90 - $100, and the price of a K6-2 starts at around $160, you can easily have the power of a K6-2 in your system for under $300."
-
Én meg azt láttam, hogy volt rájuk kereslet.
A nem magyar eladások is azt tükrözték, hogy ár/érték arányban megtalálták a helyüket. Én úgy emlékszem, hogy a hazai sajtó is hozta a híreket, de a külföldiben is több helyen olvastam főként a Cyrix-szel kapcsolatban. A konklúzió sok esetben az volt, hogy végre megteremtették az olcsó számítógépet. 2000$ kompletten, de ez folyamatosan ment le egészen a GX-el épített 1000$-os gépekig. OK, a GX az már tényleg gyalázat volt, de a 6x86 teljesítményére nem panaszkodtak. Első találat: [link] De az ausztráliai redhill is hasonlóról ír.
Jobban visszanézve még a Celeron 300A mellett is volt helyük, mert a BH6 árából kijött proci-lap-RAM. A 6x86MX teljesítménye alapból a 2/3-át tudta, de az ár is hasonlóan több volt egy BX-es lap-proci párosnál. Aki a kettő közöttit akart az meg elvolt egy K6-tal, amiből a fedélzeti L2 cache-es példányok a tuning nélküli Celeronhoz is fel tudtak nőni. Aztán gyorsan jött a K7, a Duron és megint fordult a kocka.
-
Elolvastad amit írtam és a Ready árlista dátumát? 96-ról nem volt benne szó, akkor még a 486-os volt a sláger a megfizethető árszinten. Az, hogy a quake-nek az Intel proci tetszett nem jelentette azt, hogy mindenki azzal játszott és főként nem azt, hogy meg tudták fizetni az emberek. Egy K6-S3Trio páros annak kellett 98 végén aki nem tudta megfizetni az Intel proci+lap+3D gyorsító triót. Két analógia:
1. Most is van piaca még a Celeron-i3 kategóriának.
2. Az AMD 386DX40 is szar volt 94-ben Trident VGA kártyával, mégis ott van az árlistán, mert azt talán már ki lehetett fizetni.
Az már csak bónusz, hogy a hazai árakat nézd, mert abból vásároltunk ami itthon elérhető volt. (Na jó én 98-ban nem, mert fél évet állomásoztam görögöknél, de ez más tészta.)
-
Megint nem veszed figyelembe az árakat. Egy 166-os MMX árából meg lehetett venni a 200-as 6x86MX-RAM párost simán. Ma sem azért vesznek az emberek i3-mat, mert nincs jobb, hanem mert nem tudnak jobbat megfizetni. A gyorsabb K6-ok lenyomták az MMX-et és rendszer szinten olcsóbbak voltak egy 300A-ra épült gépnél.
Amúgy igen, nekem is volt tuningolt MMX, majd 300A@450, de ettől a realitás az volt, hogy volt aki annyi pénzből próbált gépet építeni amibe nekem az alaplap-CPU páros került.
-
válasz
DarthSun
#87768
üzenetére
Ne csináld már. Az SS7 tényleg nem volt egy stabil állatfajta. Ez abból is látszik, hogy eléggé kötött a telepítési sorrend és nem valami tolerán a Win98 sem. Ugyanakkor a sokszínűsége miatt szerethető és érdekes platform. Egy BX hozzá képest egyszerű és atomstabil, ahogy egy 486-os DOS-szal.
-
Nekem más tapasztalatokat sikerült összegyűjteni. Pont az volt az időszak (97-98) amikor cserélgettük a procikat, volt ott minden, csak alap órajelen futó gép nem.
jokeph: SS7-ből lehet stabil gépet építeni, csak éjfélkor holdtöltekor kell kecskét áldozni keresztútnál a keresztnél
-
válasz
envagyok
#87751
üzenetére
Nézd meg mekkora órajelet támogat. Igyekezz olyat keresni ami felmegy 100Mhz fölé, akkor sokkal többet lehet játszani. szorzót csökkentve mehet a 108, 112, 124, már ha minden más bírja.
user12: A K5 sem volt egy igazán jó proci. De amikor a 75-öst megvetted és 90-re húztad már nem maradt le az Intel 75Mhz-es verziója mögött teljesítményben, de az ára nagyjából a fele volt. Emlékszem, hogy nekem ugyan nem tellett rá, de közeli ismerős vett egy ilyen procival gépet és neki simán futott a Quake amivel az én 486 alapú gépem csak diavetítésig jutott. Persze ez a sima mai szemmel gyenge, de akkor egy másik szint volt.
-
válasz
user12
#87746
üzenetére
Az volt az amit nem volt szabad megvenni. Első kiadás, tehát alapból zabált és melegedett, legalábbis akkori mércével. A Thomson meg amúgy sem volt akkor már a topon chip gyártásban, bónuszként a 150-es azok közül is a gyengéket takarta.Az IBM-nél készült darabok már jobban sikerültek. Hidegebbek voltak, már jellemzően MX-ek és még a tuningot is jobban bírták. Az olcsóbb lapok 75-83 MHz-et tudtak már ekkor, lehetett játszani a 2x83, 2.5x75 órajelekkel ami sokat hozott a gyári 2x75/2.5x66 helyett.
-
Ne csak a közvetlen megjelenést nézd, vonatkoztass el az egy korú alkatrészekből épített gépeidtől. Főként azért se, mert az MX-szel lett igazán jó alternatíva. Az elején meleg volt, az L meg viszonylag rövid ideig volt élhető. Azonos órajelnél az MX már simán tartja a lépést az Intellel. Az árlista bár 98 januári a Pentium vs 6x86 árszintek már 97-ben beálltak, legalábbis őszre biztosan, mert akkor volt egy ideig MX-em.
-
válasz
DarthSun
#87727
üzenetére
Én már mértem. Nem csináltam printscreent minden beállításról, aki nem hiszi járjon utána. Mindenesetre a K6-ot sokszor felül, míg a Cyrixet alul szokták értékelni, főként az árak ismeretében. Azért fontos az ár, mert a Círix annyival volt olcsóbb bárminél, hogy sokkal magasabb besorolásút lehetett belőle venni, mint Intelből. A K6-ból meg az III vagy 2+ generáció már akkor jött amikor ott volt a sokkal stabilabb, jobban húzható és ezzel együtt gyorsabb Intel.
Szóval a végső megállapításom tartom, bár volt internet már akkor is, az infót összegereblyézni sokkal nehezebb volt az SS7 stabilizálásához: "A legnagyobb gond a platformmal van. A Windows, chipset és VGA driver Bermuda háromszögben könnyű elveszni még XP alatt is. Finoman fogalmazva nem zártam a szívembe. Linux alatt viszont hasít a gépezet."
-
Nagyjából azt hoztad ki belőle amire emlékeztem. 270-es HT körül volt ami stabilnak bizonyult, talán 7/24-re a biztonság kedvéért egy kicsit visszább vettük régen. Érdemes lenne pár tesztben összeereszteni C2C az AMD procikat: 754, 939, K7 Szerintem egyértelmű lenne az eredmény, de akkor számszerűsítve látnánk melyik mit tud.
-
válasz
hokuszpk
#87435
üzenetére
Ismét kiegészítés:
A sok ugyanolyan 41256 meg a RAM. 9 darab alkot 8adat+1paritás bitet. Ez pont 1MB.
Az első AT 6MHz-es volt. Elég sok 12MHz-es volt, a 16MHz-es már erős jözépnek számított, a 20MHz pedig már igencsak tempós volt. Elvileg létezik 25MHz-es, de olyat még nem bizgeráltam
na meg amikorra azok jöttek már a 386SX volt a belépő szint. -
Kiegészítem ezzel: 8088, 80286-nál milyen ram feltöltési szabályok vannak?
A 286-os vegyes képet mutat. Lehet SIMM/SIPP modulos, ezekből 2 kell a 16 bites buszhoz. Ha RAM chipes, akkor 4 bites RAMokból 4-esével (4x4=16), 1 bites RAM chipekkel 16-osával lehet bővíteni (16x1=16).
A 8088-as gépek busza 8 bites. Tipikusan RAM chipekkel működnek. A 286-hoz hasonlóan ha az IC 4 bites, akkkor kettesével, ha 1 bites, akkor 8-asával költöznek fel az alaplapra. Persze a 286 és az XT esetében is lehet paritás bit, ilyenkor +1 IC kell hozzá.
Ha google-ben keresed, akkor a szervezés alapján találod meg a chipet. Pl: 1x256k ->41256 vagy 4x 256k ->44256. Amúgy elég jól ki lehet találni, az első igazán jól használható és elterjedt a 4116 volt (HT, Primo és sokan mások) aztán 4164-es is lett, nemrég cseréltem C=-ban, majd lett 4464 is amivel egyszerűsíteni lehetett, mert 8 helyett 2 chip is elég volt.
-
Az apple-t sokszor nem érdekeltek dolgok, így párszor már sikerült majdnem csődbe menni és legalább ennyiszer valami egyedit letenni az asztalra. Most azt látom, hogy ami tényleg kiugró az esetükben, az megfizethetetlen. (szerk: magán célra megfizethetetlen, mert egy stúdióban behozza az árát.) Ami meg "olcsó" abban túlzottan megvágták az újításokat, ezért "csak" néhány téren vannak előrébb. Almát meg nem kell bemutatni, van pár darab, az újkoriakat C2 óta használom. Van amire jó (különben nem használnám melóra és magánban is), de van amire meg nem jó. Régiekből van 68k-tól G4-ig, de zek egyike sem volt napi használatban nálam.
A fix funkciós egységek már jó ideje megjelentek az Intel procikban, ahogy az ARM-ok esetében is. Ami új lenne az a teljes integráció és nagy RAM sávszél, de itt bejött az olló és huss ment a levesbe. Ami maradt az, hogy egy napot kihúz a MBP akkuból ami néha nagyon jól jön a gépteremben rohangálva.
A központosított feldolgozás mindig visszatér, majd visszafordul az inga és ismét a kliens oldalra kerül a feldolgozás. soros terminál, VDI, webes alkalmazások szerver/kliens oldali feldolgozással stb. Már nem hiszek a nagy felhajtásnak, inkább abban, hogy van amire egyik, van amire másik jobb és idővel ez majdcsak kialakul.
-
Az ultra, de még a Max is 2 problémával küzd. Az első nem fixen szorosan kötődik a témához, mégpedig az, hogy nyers erőben, a számok szintjén eléri a jelenlegi erős PC-k teljesítményét, de amikor olyan munkára akarod befogni ami nem fekszik neki, akkor valahogy nem jön ki belőle az erő. Persze ez nem hiba, hanem tervezési sajátosság, mert a nagy energiahatékonyságot úgy érték el, hogy elég sok dologra fixen optimalizált részeket kapott. Ez nagyon jó például amikor vágni akarsz vele. Tényleg zseniális, már a sima M1 is leveri az előző gépem és közben halk=alig fogyaszt jó néhány program alatt.
A második probléma, hogy végig alsó, alsó-közép részről volt szó (sideportos iGP-ből indultunk). A Max nem ez a kategória, sem teljesítményben, sem árban. Mondjuk a példaként felhozott Intel-AMD hibrid sem volt az és a 12900k sem az. Pont a PC-k RAM sebességén lehetne segíteni egy plusz RAM (HBM?) chiplettel a procin belül. De lehet csak cache-nek kellene használni ahogy az AMD tette most 1-2 procinál.
fatpingvin: Pont a RAM sebesség ami a jelenlegi integrált vezérlőket korlátozza. Arnnak igaza van, hogy ezt feloldotta az Apple. Csak milyen áron és hogy jön a Ferrari a trabank-kispók párharchoz? Amúgy semmi új nincs abban amit terveztek, az SGI már régen letette az asztalra az egységes RAM kezelést, hatékony CPU-val. Az O2 is méregdrága volt, mondjuk hasonlóan odavert a többieknek, mint most az alma. Minden mai nagy fejlesztésnek már évtizedes előzménye van.
-
#87375
frescho
addikt
fatpingvin
#87372
válasz
fatpingvin
#87372
üzenetére
Amikor bejött a chipletes felépítés, akkor reménykedtem, hogy végre csinálnak egységes csatolófelületet amire GPU, CPU és RAM chipletet is fel lehet fűzni. 2 CPU chiplettel létezik 16 magos CPU, sőt létezik rátokozott cache is. -1 CPU chiplet +1 GPU chiplet és kész is lehetne amiről beszélünk. Nagyon szépen lehetne variálni és főként az alsó-közép részleget ahol már a költségek is beleférnének (főként, ha beleszámoljuk a GPU árát is) le lehetne gyalulni.
arn: Az apple nem oldotta meg azt ami miatt az iGP-k lassúak. Még az M2 is csak 100GB/s-et tud. A 3050 pedig 224-et, ami kb megfelel egy RX470-nek. De még a szutyok rx6400 is 128-at tud és ezen nem kell osztozkodnia a CPU részleggel. Szóval jó dolog ez a unified ötlet, csak ezzel rögtön be is határolják a lehetőségeket. Ezért alkalmatlan arra, hogy kicsit is komolyabb játékban natívan kihajtsa az ölemben lévő gép kijelzőjét akármilyen optimalizálás, saját API van mögötte. dosboxra viszont tökéletes
FoxiestFox: Nem kapod meg laptopban. Volt ilyen irányú próbálkozás ahogy már írták, de azóta sincs hasonló.
-
#87368
frescho
addikt
fatpingvin
#87359
válasz
fatpingvin
#87359
üzenetére
De nincs ilyen lehetiseg. Pedig az IGP szamitasi teljesitmenye eleg lenne az also kategoriaban fokent rendes savszelesseg tamogatassal. 3D cache mellett/helyett keszithetnenek egybe procit ahol tenyernyi lap 45W fogyival eleg lenne az atlag felhasznalonak. 4mag+HT rx470 kozeli iGP es 1 G HBM gyorsitani az igpt..
-
#87355
frescho
addikt
fatpingvin
#87349
válasz
fatpingvin
#87349
üzenetére
Lapon volt a plusz RAM chip. De annak merete nem volt nagy, ha kifutott hasznalta a procival kozos memoriat. A mai iGPU-k melle tokoznanak egy 1-2GB-os HBM-et, akkor meglenne az uj analogia.
-
válasz
frescho
#87249
üzenetére
Kicsit gondolkoztam a TVC vs PC speaker dolgon, mert az utóbbira egész elfogadható dolgokat is kiadtak, mint pl. a Pinball Fantasies. Arra jutottam, hogy az időzítővel játszhattak, mert annak az egyik kimenetére volt kötve a speaker, legalábbis a Norton féle könyv ezt írja és amit Ő írt az úgy is van. Mire ezt kisakkoztam elvezetgettem pár 100 km-ert, így volt időm. Most rákerestem és bingó, kb. 6 bites DAC-nak megfelelő PWM-et lehetett kihozni. Csak azt nem értem miért nem kerestem rá előbb és miért törtem a fejem olyanon amit már más megoldott? Ráadásul triviálisan a wikipedián le is írták!
-
válasz
jokeph
#87251
üzenetére
Azért az inkompatibilitást nem kell túlspillázni. Már akkor is voltak jól bevált összeállítások. 10MHz-es turbo XT, 640k RAM, 360-as floppy és egy mono hercules kártya/monitor. 386DX40, 4MB RAM, 1.2MB-os floppy, Trident vagy Cirrus VGA, super IO kártya, 40-120MB közötti vinyó (opcióként: SB Pro kompatibilis jumperelhető hangkártya, 2x CD-ROM) sokkal később: SIS-es 486 PCI deszka AMD 5x86-tal, 16MB RAM, PCI-os S3 és egy pnp SB kártya, 200-420-as vinyó. Ezek stabilan mentek együtt és olcsón adtak elég lóerőt.
-
Igen, az Amiga jól sikerült. De aztán ráültek és nem volt igazi előrelépés. Az Apple ugyanazt a proci családot használta. 87-ben már 68020-szal hozták ki a Mac II-őt, miközben az ugyanakkor megjelent A2000 megkapta az A1000 68000-ját mindenféle órajel emelés nélkül. Az, hogy az A500-ba is ugyanaz került, nem teszem szóvá, mert olcsó gépet akartak. Aztán ez így is maradt az alsó kategóriában egészen 92-ig. Pedig lehetett volna 14MHz-es A500+, aztán 68020-as verzió, majd fast RAM-os verzió stb. Az ECS is lehetett volna jobb eresztés. Az AGA már eleve vészmegoldás volt, a management nem tudom hogyan nem tudta irányba állítani a mérnököket akiknek meg volt a tudásuk, csak kellett volna egy cél és annak számonkérése.
jokeph: Igen, 4 bites hangerő szabályozó van a TVC-n, hardveresen elvileg többet tud. De egy turbo XT-ből már jobb hangokat lehet kicsiholni az időzítővel és gyorsabb procival. Amúgy az egy szégyen, hogy 84-től volt értelmezhető hang IBM PC-hez ami ráadásul filléres cucc lett volna, mégis az Adlib-ig kellett várni mire kialakult egy kvázi szabvány.
KROK640: A C64 egy ngyon jól sikerült gép volt sok szempontból. Yannes, a SID megalkotója a későbbiekben tervezett szintetizátorokban használt hangcsipet, illetve a IIGS-be is került egy chipje. Egyszerűen zseniális csapat jött össze a C64-hez egy megfelelően motiváló (kegyetlen zsarnok) főnökkel aki kihozta belőlük a maximumot.
-
válasz
jokeph
#87230
üzenetére
A PC a VGA-ig nagyjából követő üzemben működött. Az IBM nem is értem miért nem lépett előre a proci sebességgel és a tényleg minimális erőfeszítéssel megugorható dolgokat valahogy kihagyta.
Kijelző oldalon gondolok a CGA paletta mellett arra, hogy az EGA lehetett volna rögtön 640x400-as, mert a 128k memóriába belefért volna. Ha nem mennek bitplane irányába, akkor a programozók dolgát is könnyítették volna. Persze vannak előnye a bitplane-nek, de ha eddig egy módon kezelték a képernyőt, akkor előnyösebb lett volna azt kiterjeszteni. Ugyanígy ha analógra váltanak, akkor rögtön meg lett volna oldva a színmélység fejlesztése, illetve az alap paletta is lehetett volna sokkal nagyobb. Mindez úgy, hogy az EGA-hoz képest minimális lett volna az alakatrészigény különbség és a CGA kompatibilitás megtartása is könnyű lett volna. Az új monitornak sem kellett volna multisyncnek lennie, simán kitolhattak volna minden sort 2x a CGA kompatibilis módban, mintegy felskálázva azt. Persze utólag könnyű okosnak lenni.
A CPU-ra visszatérve a klónok gyorsan eljutottak a 10MHz-es 8088-ig, de volt aki 8086-ot rakott a gépbe. Az IBM erre az XT-be ugyanazt a 4.77-es CPU-t rakta amit a PC-be. Mindezt 2 évvel később!!! A 286 is 6MHz-en jött ki, majd álltak és nézték a 2-3x gyorsabb konkurenciát. Mondjuk a Commodore-hoz képest még így is fejlesztettek... Proci meg azért kellett volna, mert mindent is azzal oldottak meg, míg egy Amigában ott volt a chipset ami levett nagyon sok dolgot a CPU válláról. Azt gondolom, hogy egy A500 felért egy gyors, 16Mhz-es 286-VGA-SB Pro kombóval. Az A1200-nek meg nem kellett szégyenkeznie egy 386 mellett sem, de a PC-k ekkor hihetetlen sebességgel lettek egyre olcsóbbak és gyorsabbak.
Amúgy a PC és a TVC hangja kb. party-ban volt. Ha nem volt bekötve a speaker, akkor persze nem, de ez nem a PC hibája.
MasterDeeJay: A hercules egy jól eltalált dolog volt. Ott is az IBM mérnökök munkáját vitte tovább egy egyetemista aki a szakdogájához fejlesztette tovább az MDA-t. A PC-nek ez volt a legnagyobb előnye szerintem, hogy bárki tovább tudta fejleszteni. Persze közben az hátrány volt, hogy amit nem az IBM adott ki jórészt nem tudott elterjedni. Az Apple szerencséjére nem volt rendes grafikus oprendszer sokáig a PC-re, pedig egy gyors XT-Hercules páros felvette volna a versenyt a korai Macintosh gépekkel.
-
Szép ára van annak a konverternek. EGA-ra ráköthető a CGA, a klónokon általában DIP kapcsolókkal előtte ezt be kell állítani. De ezzel elveszted az EGA előnyét a PCjr-hez képest.
DarthSun: Igen, saját képek, de emulátorból, mert nem akartam 4 gépet egyesével kiszedni, configolni, visszarakni. Bár jobban belegondolva elég lett volna 2, mert az EuroPC tud Herc-et, CGA-t és Tandy-t is.
envagyok: CGA-hoz és Tandy-hoz tudsz kötni monitort (NTSC a szabvány), mert volt RCA = kompozit videó kimenet, már ha raktak a kártyára. EGA-nál is mehet, de akkor bukod a 640x350-es felbontást. Érdekes, hogy úgy kicsit más a színpaletta, mint a monitoron. A legfeltűnőbb 5-ös módban, mert akkor moitoron színes, TV-n fekete-fehér a kép. Ha van GBS-ed, akkor elvileg rávehető, hogy az RGB-t kötöd a bemenetre. Persze nem direktben, mert TTL jelszintet nem fogja szeretni, de minimális mókolással mehet. A TVC-nél is így van megoldva, az is IRGB-t használ. Ha érdekel előkeresem, hogy a kapcsolás melyik része releváns.
VGA vezérlők egy része jól elvan 8 bites slotban is. Tridentre ez tuti igaz, nekem ment a korai PC-ben
arn: Na én ilyeneket nem figyeltem. A Tandy palettát használja, EGA gyakorlatilag = Tandy ebben a progiban. Sok játéknál azért van így, mert mi a fenének vesződtek volna az EGA-val? Amiről nem írtam, mert már gy is hosszú volt az árak és a megfizethetőség. Akinek olcsó gép kellett Herculest vagy Tandy kártyát vett. Az első szép éles képet adott, a másodiknál voltak színek és akár TV-re is lehetett kötni. De az utóbbi a 80-as évek második harmadára kikopott, inkább maradt a herc. Az EGA meg drága volt. Nem kicsit, de nagyon...
jokeph: Sokan lenézik a PC grafikát. Őszintén bevallom, hogy én sem vagyok elájulva tőle. De az igazság az, hogy 81-ben elérhették volna a konkurenciát a CGA-val, ha kicsit értelmesebben tervezik és rögtön a PCjr tudásával jönnek ki. Az EGA, ha megfelelő progival és monitorral használtad nagyon nagy előrelépés volt. De az EGA meg rosszkor jött, az Amiga lenyomta, de még az Atari ST is erősen megszorongatta. A legnagyobb baj a proci volt úgy kb 40MHz-es 386-ig. Mindent a CPU csinált és ehhez kellett a kraft méghozzá olyan áron amit a tömeg is meg tudott vásárolni. Na az AMD ezt hozta el.
-
válasz
jokeph
#87180
üzenetére
240-es volt nekem is, nagyon jó budget procinak találtam. Ráadásul tuningolni is lehetett. Az első ebből a családból egy korai Phenom 920 volt, azt is nagyon szerettem, a végén pedig az X6 bacsisnál kötött ki.
envagyok: 386/486-ba simán rakhatod. Ugyan nem VLB, de a rajta lévő RAM sokat dob a sebességen. De inkább kuriózum, mert amikor kijött már volt szoftveres megoldás.
DarthSun: Pentium kategória nekem csúszott, másra ment el a pénz. Pl. ott volt egy év amikor mellékesben dolgoztam, majd középsuliban tanítottam és már akkor sem volt sok a tanári fizu... Így amikor már tudtam váltani 6x86 volt az olcsó, de elfogadható sebességű választás. 6x86->6x86MX->150MHz-es Pentium (persze 200-ra húzva) -> 166 MMX tövig tuningolva... VGA-ból viszont kivártam egészen a Riva 128-ig, addig egy jó képet adó Miro S3-mat használtam jó sokáig. Előtte a VLB Cirrus, még előtte pedig az atombiztos Trident 8900CL adta a képet.
-
Vagy éppen abból épült ami volt. Az én DX2-őm is teljesen szedett vedett volt. Egy 386-os, de 486-tal bővíthető VLB lap volt az alapja. A többi meg ami bírta. pl. a soros/párhuzamos portokat egy 8 bites kártyára kellett bízni, mert a Goldstar IDE vezérlőn lévő nem bírta, az egér ugrált vele. Jumperekkel letiltottam és ment mellé a 8 bites kártya.
Mindannyian tudjuk, hogy a VLB nem szerette a magasabb órajelet és kényszerből mentem a DX2 100 irányába, nem azért, mert annyira ez volt a szívem vágya. Ezért írtam, hogy nem szenvednék a teljesen egyidős dolgokkal, hanem a jól bevált CL vagy S3 VGA-t venném elő egy késői lappal és 33MHz-es FSB-vel.
-
válasz
envagyok
#87157
üzenetére
Ha értetted a logikát, akkor meg lehetett ugrani. Az nagy előny volt, hogyha egyszer működött egy bejumperelt gép, akkor nem jött frissítéssel új meglepetés. Mondjuk nem is voltak nagy frissítések a Win 95-ig, de az meg maga volt a csapágyasra pörgetett roller.
486-ból elmehetsz egészen a 133-as 5x86-ig. A DX2 66 VLB-vel is jó választás:
- A 33MHz-es busz miatt nem problémás összehozni és DOS-hoz
- A legtöbb DOS-os progihoz bőven elég
- De ha mégsem elég még mindig bedobhatsz egy DX4 100-atHa könnyíteni akarod a feladatot, akkor PCI-os lap, S3-as kártya, 5x86. De az nekem már a Windows vs. linux korszakhoz tartozik.
-
-
Helyett, mert nem volt rá pénzem. Mai fejjel amit beleöltem jobban jártam volna, ha más úton indulok el. Volt ott házilag barkácsolt hűtés peltierrel több órás kártyaválogatás stb. De akkor mit tudnék mesélni itt?
Persze VLB alaplapban, mikor már volt PCi, de ugye a VLB már volt használtan. Mellé meg ami bírta a brutálisan felcsavart órajelet. Ez ment addig amíg a pumpa le nem állt és a peltier kicsit hőmegfutott. Onnan már csak DX2 80-ként ment amíg le nem cseréltem egy 5x86-ra, persze az is 160MHz-en járt először, majd 180-on, mert 200-on peltierrel sem volt elég stabil Win95 alatt.
-
válasz
envagyok
#87128
üzenetére
Igen, várakoztatja. Helyben topi 1 körig
Pl. 20MHz-es Z80-hoz simán szükség lehet rá: [link] Ha nem "akasztaná" meg a procit, akkor lenne hülyeség a buszon, ahogy Czo is írta.Kicsit is összetettebb áramkörnél az egymás után kapcsolt kapuk késleltetése összeadódik amivel számolni kell. Hogy benne legyél az időzítésben vagy WS-et állítasz, vagy gyorsabb áramköröket használsz. Én már sokszor emlegettem, hogy az 50MHz-es VLB buszhoz bizony válogatni kellett a kártyákat, mert nem bírták WS nélkül. Végül sikerült egyet találni több, mint eg tucatnyiból.
Fake cache-et RAM speed tesztből lehet gyorsan kiszúrni ahogy arn is írta.
-
válasz
envagyok
#87116
üzenetére
Wait State nem csak a cache-nél, de minden kártyánál lehetséges. A lényeg az, hogy a CPU elkezd egy olvasási, vagy írási ciklust. Ez általában több órajelből (mondjuk Z80-nál 3-ból) áll, amit a wait lábra adott jellel lehet hosszabbítani 1-2-3 órajel ütemmel. PC-nél ez általában jumperelhető volt adott kártyánál. Ha 3 helyett 3 órajel kell egy íráshoz vagy olvasáshoz, akkor az elméleti sávszélesség/sebesség is így aránylik. Persze a programnak még sok más mindent is csinálnia kell, de így is érezhetően gyorsabb a 0WS-es kártya.
A cache-et bontsuk ketté:
A külső CPU cache sokat dob egy 386/486/Pentium sebességén. Ezekből volt olyan ami kamu volt, egyszerűen volt benne valamilyen IC, de nem használta, lehet eleve rosszak is voltak az IC-k, de jól néztek ki/eladhatóbb volt így az alaplap.
A disk cache is jót tett a gépnek, volt belőle szoftveres megoldás, pl. smartdrive vagy nwcache. A RAM-ból csípett le ehhez pár száz kB-ot a szoftver. 4MB-nál érdemes volt vele játszani. A hardveres kártyák ritkák voltak és drágák, de nem a gép RAM-ját használták ami előnyös volt. Egy ilyenben van nekem 80186
matematikai coprociról meg már írtak a többiek. Sok értelme nincs, de jól mutat
-
Igen, az alap jumperelés sokszor inkább arra ment, hogy stabil legyen, így nem jött vissza reklamálva a kedves vásárló. Ráadásnak jöttek az egyéb trükkök, mint a kicsit gyorsabb órajelen hajtott ISA busz, 8 helyett a 10MHz-et szinte minden VGA megfutotta (Tridentek tutin) és érezhetően gyorsabb lett tőle a játék.
-
A Chip tesztekben érdekes, hogy elvileg azonos gépeknél mekkora szórás volt. De jobban mögé nézve kiderül, hogy nem véletlen, jobb időzítéseket engedő chipset, waitstate mentes cache (igen, volt ahol WS volt a cahce-en
), nagyobb frekin hajtott ISA busz és társai miatt mondjuk két 386DX40 között is jelentős eltérések lehettek.186-os témához: Nem építetek rá sok PC-t. UGye gondot az okozta, hogy belelapátoltak DMA vezérlőt, de az nem volt kompatibilis a PC-vel, más címeken lógott. Ami az előnye, hogy ismert 1-2 utasítást amit a 8086 nem, de a 286 igen kompatibilitás módban. Pl. a ZIP meghajtók driverének ezek kellenek. Az NEC V20 valami keverék, mert az is imeri ezeket, így a ZIP drive megy az XT-vel, ha V20 van benne. Na jól elkalandoztam az eredeti témától, de 80186-tal én 2x találkoztam. Valami nagyon klón egybegépben és egy ISA cache vezérlőkártyán.
Kondiból is akadt már pár sztorim. A legjobb amikor mindent kicseréltek egy tápban, csak éppen azért volt hibás, mert a 110 -> 220 automata átkapcsoló IC deglett és 110V-ban maradt. Csak ezt ugye nem lehet kimérni. Na ilyenkor jön a sortűz, majd lehet felbotorkálni a villanyórához a műhelyből.
-
válasz
DarthSun
#86860
üzenetére
Azért azt tegyük hozzá, hogy kompozit monitorral elég kevesen használták a CGA-t. A legtöbb PC-hez megvették a hozzá tartozó monitort, ha már az volt az előnye, hogy olvasható karaktereket tudott produkálni még 80x25 mellett is. Az egész azon alapul, hogy az NTSC (de ez a PAL-ra is igaz) a színjelet egy aluláteresztő szűrőn küldi át. Ennek a sávszélessége nagyon alacsony, de a spektrumbeszövés miatt szükség is van rá. Így aztán a színek elmosódottak. A CGA 5-ös mód pont erre nyújt megoldást, kikapcsolja a color burst jelet. A kép élesebb lesz, de cserébe eltűnnek a színek. Mai TV-n érdekes, hogy ez mennyire működne, de ha a fogadó oldalon meg van szűrve, akkor simán.
-
válasz
DarthSun
#86846
üzenetére
Ez inkább csak türelmet. Valaki már próbálkozott előttem, a CPU foglalatnál feltépte a nyákot és addig melegítette amíg elváltak egymástól a rétegek. Talán pillanatpáka lehetett? A fene tudja, de logikus és egyszerű a felépítése, ezért elég gyorsan meg lehet tippelni, hogy hol van a bibi.
-
A megadott 320x240 nem is CGA mód, hanem egy áthákolt VGA mód. A 320x200-at állítják át, 256 szín, 1 byte 1 képpond módban megy a kártya. Amúgy a VGA kártyák úgy oldják meg a CGA módot, hogy jellemzően dupláznak. Pl. egy 320x200-as felbontásnál vízszintesen két órajelig jelenítenek meg egy képpontot, így lesz 640, függőlegesen meg ugyanazt a sort 2x jelenítik meg. Hozzácsapnak még egy kis keretet és máris meg tudja jeleníteni a VGA monitor.
izee: C= monitor-nál amit láthattál az a C128-hoz való megoldás. Ugyanúgy TTL IRGB-t használ és kompatibilis a 320x200-as CGA jellel.
Czo: Sima átalakítóval sem viszi a VGA a CGA-t, mert teljesen más a sorfrekvencia tartományuk. Ha kifog az ember egy atom multisync monitort, akkor mehet, de illeszteni kell a TTL jelszintet és az IRGB-t analóg RGB-re konvertálni.
Amúgy nincs olyan, hogy analóg vagy TTL CGA mód. Egyszerűen az NTSC miatt kicsit más színek jelennek meg, illetve az NTSC oda vissza konverziónál az erős sávszélesség limitáció összemossa a szomszéd pixelex színjelét.
-
#86668
frescho
addikt
fatpingvin
#86646
válasz
fatpingvin
#86646
üzenetére
A Sparc még telco vonalon tartotta magát. De már elég sok inteles Solaris-os masina volt 2006-ra. A HP-UX is tartotta még magát bank/telco vonalon. Az utóbbiban elég sokat számított, hogy elég jó MAP interface volt hozzá rendes sigtran stack-kel. Legalábbis ami helyette jött linuxra az még évekkel később is elég hulladéknak számított. Azt sajnálom, hogy volt egy jó kis Compaq Alpha amit nem mentettem meg időben
Vas oldalon régebben megpróbáltam összevetni különböző platformokat, de az igazság az, hogy a rajta futó OS legalább ennyire fontos volt. Azon viszon szoktam mosolyogni amikor jönnek a vadi új fejlesztésekkel az x86 családban amit ezek a régi architecturák már nagyon régen tudnak. Pl. ilyen volt az IMC a K8-ban.
u..i.: Ez teljesen ON, ne rakd OFF-ba
-
válasz
hokuszpk
#86626
üzenetére
Első keresésre ezt találtam: [link] Gyerekkel azon szoktunk versenyezni, hogy ki csinál több pontot
envagyok: A P1, 486 is jó vonal. Ha nem akarsz sokat küzködni, akkor PCI és egy jó minőségű S3. Az MT és az SC kicsit másként szól, de én úgy tapasztaltam, hogy ennél nagyobb baj nincs, elvégre a midi parancsokat megérti mind a kettő. Én végül az 55-nél kötöttem ki. Ha két gépet akarsz, akkor egy lassabb gépnek jó választás a 486SX25 vagy 386DX40. Az előbbit elég szépen meg lehet fogni a cache kikapcsolásával, ha szükséges. Az SX25 mellett szól, hogy elég sok brand gépet gyártottak vele Cirrus videó kártyával, így nem kell sokat legózni az összerakással. Egy PS/1-et én is tartok nagyon jó kis darab.
fatpingvin: Én örömmel olvasnám. Irix, Solaris HP-UX, AS/400 és Next van, bár ez utóbbit újra kellene húzni. Na meg persze a többi PC alapú csoda, de azokból van hiány, mert kevésbé tartottam érdekesnek. Egy Apple vagy Amiga alapú UX-et kéne még összerakni.
-
-
válasz
hokuszpk
#86511
üzenetére
Én most próbálgatom a szárnyaim más nyomdokán Z80 vonalon. Az arduinós IDE nem panaszkodott eddig, bár van pár warning
KROK640: A jól öregszik azt jelenti, hogy már nem híg, hanem kiszáradt és ezért kemény? Ez a szépen öregedett csak marketing, ár/érték arányban még mindig pocsék, mert a proci olcsó, de normális lap kellene alá amitől platform szinten nem olcsó.
Jobban kifejtve miért szar:
Annyira alacsony az IPC-je, hogy érzésre egy mai 2mag, 4 szálas Pentium is gyorsabb. Benchekben egy már jó pár éves i3 9100-cel van néha pariban párhuzamos feldolgozás esetén, de csak ha éppen nagyon fekszik az FX-nek a program. Azonban a legtöbb felhasználói program még mindig igényli az IPC-t. Ahol párhuzamos kihasználható a sok szál az viszonylag kevés és a fogyasztása nagyon elszáll az FX-nek: zabál, ami kimondottan kellemes ebben a hidegben. Meg nem venném, mert azonos pénzért van jobb, házon belül is pl. ott a legolcsóbb első gen Ryzen ami laposra tapossa.
-
válasz
DarthSun
#86498
üzenetére
Nekm is volt 1200-es. Nem szerettem, de ha most adnának egyet, akkor nem ugranék el a kulcsa elöl. Nem azért, mert jobb autó lett, hanem azért, mert nosztalgikus érzések kötnek hozzá. Bátor/botor módon a megvételét követő napon elindultam vele fél éves görögországi tanulmányútra.
Alpi.: Pontosan így látom én is. A Phenom II jó cucc volt és ha későn is jött legalább az árát jól eltalálták.
Hogy on is legyek: írtatok már processzort magatoknak?
-
válasz
KROK640
#86490
üzenetére
Jól öregszik, mint egy Zsiguli. Erősebb nem lett, de legalább büszkék rá a tulajok akiknek megmaradt. Legalább annyira sikeres lábonlövés volt, mint a P4-es Celeronok. A párhuzamosan erős dolgot sem tudom hova tenni, mert láthatóan kispórolták belőle a frontendet. Ha legalább azt megcsinálják tisztességesen, akkor tényleg jó lenne sok szálon, de így... Pedig nagyon akartam, hogy jó legyen. Kétszer is... De olyan igazi P4 utánérzés lett. Húzhattad az egekbe, zabált és cserébe nehéz volt hűteni. A sok szálas középszert meg tovább rombolja az egy szálas csapnivaló teljesítmény. IPC-ben talán még a Zacate is jobb volt, pedig azt Atom kategóriába szánták...
-
válasz
DarthSun
#86476
üzenetére
Az első szériás Bull csalódás volt. A második meg csak szimplán le volt maradva. Elballag ma is, de egy azonos korú i7-nél még mindig nem jobb. A tetejébe még throttling gondjai is voltak és az ára sem volt annyira rendben. Van a polcon egy tuningos lap procival, de az még hagyom érni, hátha jobb lesz.
A 6x86 szériának a PR számozás volt a tragédiája. IPC-ben simán megállta a helyét, az FPU sem lett volna csalódás, ha a PR200-ast 150MHz-ként árulják, főként, mert árban még annál is olcsóbb volt.
A PCjr-ben volt több újítás amit végül a Tandy vitt sikerre. Volt benne végre valami normálisabb hangkeltő és a grafikánt is dolgoztak kicsit. 320x200-on meg tudta egyszerre jeleníteni a teljes CGA palettát, de a klasszikus 4 színű módban is át lehetett definiálni a CGA fix palettáját. Ha a lassú procival is csináltak volna valamit, akkor hozta volna a home computerek középmezőnyét.
KROK640: Nem i920, az későbbi történet. Athlon X4 920. Szinte az elsők között vettem meg azt is. Ritka jó választásnak bizonyult. Amit leírsz az ami itthon volt a 90-es évek elején. Bármit el lehetett adni, még 92-ben is tolták az XT hirdetéseket. Nyugaton már a 386-ok koptak ki, mi meg a DX40-re nyáladzottunk, de csak SX40-re tellett, ezért azt húztam 48MHz-re. A testvérgyilkolást el sem kellett volna kezdeni.
-
válasz
KROK640
#86470
üzenetére
Azt elhiszem, hogy 80 prociból válogatva lehetett találni jobb tuningost. De pont ezt mondom, hogy ahhoz 10:1 volt az esélyed, vagy még annyi sem. A 939 jobb volt a 754-nél, de messze nem volt annyi előnye 1 magos procival, mert igazán csak a dual channel RAM és a később megjelent X2 miatt volt jobb. Az első nem számított sokat, 1 magnál a jól sikerült RAM vezérlőnek köszönhetően. A két magos procikkal meg igazán az életciklusát lehetett kitolni, nagyjából a Q6600 végeztek nálam ki, amit egy 920 váltott, majd jött egy X6, de az meg bacsinál landolt. A Bulldozerekben viszont iszonyúan csalódtam, pedig japánból hoztak nekem AM3+ deszkát ami talán az elsők között volt itthon, azzal vártam a homokozólapátot
Mondhatni akkor mindent is végigpróbáltam, végül egy 2600-os töltött be sokáig szolgálatot.Szoktatok átértékelni lenézett gépet miután kicsit többet foglalkoztatok vele? Én most a PCjr-t buheráltam és felemás, de már jobb gépnek tartom, mint azt a leírásokból gondoltam volna. Persze lehetett volna sok dolgot jobban csinálni a tervezésnél, de annyira nem rossz, mint mondják. A másik ilyen az EGA. Nem lett nagyon jó, de azzal a PC végre elért a kortársakat. Az más kérdés, hogy nem sokkal később az Amiga felemelte a lécet jó magasra, de ez nem az EGA hibája volt, hanem az Amiga érdeme.
-
válasz
KROK640
#86444
üzenetére
Write only helyett nézd meg a linkelt árlistát. Értem én, hogy a szíved csücske az XP, de az A64 nagyon gyorsan leradírozta a pályáról.
Nem ment sokkal olcsóbban, teljes gépre az árkülönbség nem volt pár ezer forintnál több. A proci ugyanannyi volt, mert ahogy az alap Bartont vetted a K8-ból sem kellett a topot venni, ha húzni akartad. A 2800-as 754 pedig lenyomott gyakorlatilag szinte minden K7-et alap beállításon és még a gyengébben eleresztett lapokban is volt benne laza 25%, fölötte már pinmodolni kellett, mert az olcsóbb deszkákban a táp emelés volt a korlát, a legtöbb azoknál is elment 250-270-es HT-ig. A prohardveresek nem húzták tökig az XP-t és az A64-et sem, amivel itt mértek teljesen vállalhatóan ment 7/24-ben szinte mind a két platformon.
Mindezt mondom úgy, hogy NF2-ről tövig húzott XP-ről váltottam NF4-re 3000+-szal és nagyon nem bántam meg, mert a 6600 megtáltosodott tőle, főleg tuninggal. Később meg jött az X2-es 3800+ ami megint másik ligának bizonyult a 1950-nel párban.
On téma: kifolyt akkuval vigyázzatok, lassan a kétfelyűben kicseréltem az összes foglalatot, ic-ket, kondikat stb. Egyszerűbb lett volna gyártatni egy PCB-t és átforrasztani a custom chipeket, a többit megvenni és felnyalni rá.
-
válasz
zoltanz
#86423
üzenetére
Az AMD-nek előtte már volt nagy dobása, bár nem a csúcs kategóriában. A 386DX 40Mhz-es verziója az alsó kategóriából kitolta az Intelt. kb. 486SX 25-nek felelt meg a sebessége, de jóval olcsóbb volt. Persze ez viszonylagos, mert az akkor itthoni fizukhoz képest ez is drága volt, de meglepően sokáig volt stabil választás DOS-os géphez. A 486 és a K6 sorozat sem volt rossz, de nem hozta azt a kiugró ár/érték arányt amit a K7 egyes verziói vagy a 386DX 40.
-
válasz
Chris82
#86363
üzenetére
Retró XP-s PC-vel? ROTFL
KROK640: Atom tuningos gépet hasonlítasz a dzsunka balra szutyokkal. Árban tuti az első volt a drágább, azonos áron az XP egy ideig jobb lehetett, de minimális + befektetéssel, nem SIS hulladékba rakva a 754 2.4-2.7Ghz között simán megvert bármilyen XP-t, ha mondjuk mindkettő alatt egy rendes nForce deszka volt.De nézz meg egy árlistát. Azonos órajelen az új architectúra jóval gyorsabb volt. Árban a 754 és a Barton pariban van itt:
Lapnál már drágább a 754, egy nForce 3 kb. 3-4k-val több a hasonló tudású Socket A nF2-höz képest.
https://web.archive.org/web/20050831092603/http://www.ready.hu/mobo.htm
Érdemes lenne kipróbálnod egy normális 754-et, mert erősen elfogult vagy az XP felé ami nem volt rossz, de az új integrált memóriavezérlős procik mellett gyorsan elavulttá vált.
-
válasz
KROK640
#86306
üzenetére
A 939 és 754-et helyezd el jobban időben. Amikor megjelentek, akkor az Athlon XP már kezdett nem bírni a P4-gyel. A sláger 3000+ szinte minden lapban ment 250-es HT-n, tehát 25% tuning mellett, folyamatos üzemben hiba nélkül. Jobb lapban a 270-300 is megvolt türelemtől, szerencsétől és elvetemültségtől függően. A 754 az 1 csatornás RAM miatt volt hátrányban, de ez pár %-ot jelentett csak, nekem úgy rémlik, hogy ez 10% alatt volt normális RAM mellett. Egy Athlon XP-vel sose hoztad be azonos körülmények, mondjuk 7/24-re alkalmas tuning mellett.
A Sempron ellen a Celeronokat korrekt nézni, ahogy a rendes Athlonok miatt a Core 2-őt beküldeni ellenük a ringbe ugyanúgy nem fair az időkülönbség miatt.
-
PC-ket nem igazán gyűjtük, de Compaq Dual 423 vagy szintén PPro workstation nagyon szépen elfér a többiek mellett. Lehet, hogy bővíthetetlenek, de ezekhez nem is kell nyúlni úgy jók ahogy vannak.
KROK: 25 és 33MHz a két proci órajele, DOS-ból valószínűleg 7 lesz rajta, míg a másik valami 3.1 vagy 3.2 lesz. A RAM-ot még el kell osztani a két fél között, de majd meglátom mi az optimális, valószínűleg 50-50 lesz, tehát 4-4MB.
-
Két project is van a munkapadon. Az egyik egy jó kis processzor upgrade, csak kellenek még hozzá a pin-ek a foglalatba illesztéshez. A másik egy régóta húzódó gép összerakása. Az alaplap már a helyén, az első CPU kártyával már látszik, hogy bootolna. Sajnos a másik processzor és az előlap még szárad, ezért várni kell a folytatással. Kerül majd bele két CF kártya külön-külön a oprendszerrel a két processzorhoz. Igazi kétfejű sas lesz a gép, ha egyszer összeáll.
-
válasz
DarthSun
#85686
üzenetére
Mit adtak a rómaiak alapján igyekeztem tükröt tartani a kritikusnak. Ha nem ismerted fel az eredetit, akkor lehet nem ment át a poén és az, hogy annak éle nem neked szólt.
8 bites meg nem érdekelhet mindenkit. Ahogy tőlem sem fogtok látni sok x86-hot, ha igen, akkor az is inkább a korszakról, mint egy adott alkatrészről szól, mert engem jobban érdekel, hogy milyen irányban zajlott a fejlődés, azt mik mozgatták, mi lett sikeres, mi bukott el stb.
Kis ízelítő amiről el lehetne beszélgetni egy sör mellett: Pl. van korai PC-m, PCjr és eredeti AT, ahogy korai 386 is van a polcon. Ezek technikailag nem érdekes gépek. Igazi iparos munka, de semmi kiemelkedőt nem alkottak. Vicces, hogy mennyire jól mutatja a biznisz irányt, hogy amikor home irányba léptek volna, akkor is sikerült zsákutvcába jutniuk (PCjr). Pedig végre lett volna 16 színű grafika és hang chip is. Mégis a PC-k mögötte lévő támogatás, az irodai irányvonalon megerősödés, a klónok megjelenése, a folyamatos fejlesztgetés, a kompatibilitás egy évtized alatt átalakította a piacot. Vicces, hogy pont azokat érik kritikák és beszólások akik miatt a PC uralomra tudott törni (Bill), míg sok igazi újítót elfelejtettünk. A túlélő oldalon meg egy zsarnok pszichopatát kiáltanak ki látnoknak ami igaz is, de arról nem szól a fáma, hogy milyen hibákat követett el, illetve hogyan érte el azokat sikereket másokon átgázolva.
-
-
-
válasz
zoltanz
#85019
üzenetére
XP youngtimer. Nem támogatott már és kezd öregedni, de nekem még mindig túl neolog. Amit kia akrtam hozni a dologból, hogy a CF-nek ott van értelme ahova nem lehet betolni valami könnyen hozzáférhető meghajtót. A SATA kb. a P3-P4 váltással jött be. A dual Willamette még PATA a polcon, de a 478-as és a párhuzamosan futó AMD 939 lapokon már volt SATA. Ha meg már van SATA, akkor minek várni vinyóra, inkább egy kicsi SSD-t kell belerakni.
Ha akarnák lehetne csinálni ma is hatékony szoftvert, de nem akarják. Így lesz minden bloatware. Az első otthoni fileszerveremben 64MB RAM volt és simán vitt mindent a kis P2, pedig volt ott minden ami kell, CIFS, NFS, apache, cups...
-
válasz
zoltanz
#85004
üzenetére
Retróról van szó nem? Ubuntu amikor megjelent szerintem még nem érdemelte ki a retró megnevezést. De ha az már valaki annak hívja, akkor is bőven a SATA korszak ahova nem kell CF. Debian még lehetne, amikor a slack után először nézegettem, akkor 1G-ás vinyóm volt, ez meg 4x akkora.
Reálisan nézve a CF maximum P3 korszakig értelmezhető, ahová nagyjából elég. De az igazán jó felhasználási terület egy IDE-s Amiga, Acorn, PC oldalon XT-IDE, esetleg 386/486 DOS korszak. PErsze tele lehet rámolni többet is mindenféle játékokkal és demókkal, de ahhoz már szinte válogatás nélkül kell másolgatni.
-
válasz
frescho
#84880
üzenetére
Nah nem a RAM, hanem a tri-state buffer aminek felakadt a szeme. Jól becsapott a szemetláda, de legalább azt lehet kapni még a boltban...
DarthSun: Látnád, hogy mi van most előttem. Szétborított HT, korabeli gépkönyv, monitoron IC lábkiosztások és a laptopon meg keresgélek. Ja meg szkóp, műszer, digit anal és a szokásos csavarhúzó, fogó, csipesz, páka, jumperkábelkupac. Csinálnom kell egy nagyobb asztalt, mert nem férek el...
-
-
#84701
frescho
addikt
FoxiestFox
#84700
válasz
FoxiestFox
#84700
üzenetére
Nem érezted az iróniát és a fundamentalista fricskát.
Ez egy szinte sehol sem hirdetett, gyereknapi játszóház volt kicsit több, mint egy tucat géppel. Nem teljes napos nyitvatartás mellett is bőven 100 fölötti embert vonzott be. Voltak gyerekek, akik másnap is visszajöttek, fiatalok akik még nem láttak ilyet, idősebbek, akiknek ilyen volt gyerekkorukban és még idősebbek akik ilyeneken dolgoztak. Teljesen vegyes volt a közönség, de ha valaki benézett, akkor valamit csak tudott adni, ha mást nem, akkor bosszúságot, mert a gyereket alig bírták elrángatni
Ezek után a masszívan hirdetett brszk-nak tuti lesznek látogatói.Na meg azért is linkeltem be, hogy végre legyen valami ontopic is a sok PC mellett...
-
válasz
DarthSun
#84654
üzenetére
Azt nem értem, hogy miért változott meg a régi, a felhasználókat partnerként kezelő hozzáállás. Nem voltak kemény fórum szabályok, a cikkek kikerültek és hetente volt mindig valami érdekes. Aztán a kezelői oldalról történt valami, hónapok alatt kerültek ki cikkek, a fórumokra ráhúzták a vizes lepedőt és ezzel megfojtották az egészet. A közönség is szétszóródott. sg, hwsw és a többi után a logout is dögrováson van.
Egy kis ON: Sikerült felélesztenem az egyik lapos C128, az is jön Fülére
-
válasz
DarthSun
#84642
üzenetére
Welcome to my world
Ami kimaradt: Az oldal üzemeltetői oldaláról a hozzáállás is a click bait-et erősíti. Tények, mérési eredmények felesleges dolgok, nekik nem termel semmi hasznot. Hónapokig semmi, aztán nagy lemaradással kiraknak mindent, de rendes átnézés nélkül. Aztán megint semmi.
), nagyobb frekin hajtott ISA busz és társai miatt mondjuk két 386DX40 között is jelentős eltérések lehettek.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest