Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • borg25

    senior tag

    válasz pocokxx #21316 üzenetére

    Sajna én se tudok segíteni a novella címével.
    Egy mátrixszal viszont szolgálhatok, hogy mi van ha van Isten, mi van ha nincs, halálodkor mi történik, ha hiszel benne és mi van ha nem:

    [M]____Hiszel_Istenben____________Nem_hiszel_Istenben
    Létezik___Az_lesz_amit_vársz_________Ha nem tartottad be Isten törvényeit bukta
    N_létezik___________Meghalsz, nem fogod tudni, hogy nincs
    _________Végig boldog voltál a hitben, hogy lesz jó
    _________Volt kire támaszkodni_______Az életben csak magadra számíthattál
    _________Feleslegesen tartottad be___Nem gond, hogy nem tartottad
    _________ a törvényeket_____________ be a törvényeit.[/M]

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    válasz Kékes525 #21331 üzenetére

    Túlzással élve ahány vallás annyiféle dologban lehet hinni.
    pl a Szcientológia hittrendszerét nehezen lehetne összeegyeztetni a keresztény vallással.
    Másik példa, hogy a kereszténység egyistenhívő, míg a buddhizmus szerint nincs is isten.
    Hinduizmus maga is vallások csoportja, csak az európai ember nem különbözteti meg a sok irányzatot. Pedig nem csak annyi különbség van köztük, mint nálunk a református vs katolikus közt.

    Ha engem kérdezel, akkor a keresztény vallásban a hit lényegét a főparancsolat határozza meg: hit Istenben, és a szeret fontosságában.

    Az idézet kapcsán Attila2011-nek adok igazat. Te is gondold végig. A megnyugtató igazolása annak, hogy Luther vagy Szent Ágoston nem mondott ilyet az lenne, ha lenne egy felvételünk arról, hogy egész életükben mit mondtak, és azt végignézve tartalmilag sehol se lenne benne az alábbi idézet. Ilyen felvétel viszont nem csak róluk, de még rólad, vagy egy 5 éve született gyerekről sincs. Következés képen senkinél se lehet bebizonyítani, hogy valamit nem mondott. Csak azt lehet bebizonyítani, amit feljegyeztek, hogy mondott, akkor lehet rá hivatkozni.
    Az eredeti cikk írójának kellett volna megadnia a hivatkozást, nem neked. Addig míg az nincs lehet feltételezni, hogy az az idézet nem is létezik. Ha gondolod te is megadhatod helyette.
    Most azt mondod, hogy de bíróságon lehet bizonyítani, hogy valaki mondott-e valamit igen vagy nem? Viszont ott se azt bizonyítják, hogy élete során sosem mondott valamit, hanem, hogy a kérdéses időben, vagy adott személynek mondta.

    Cikkre visszatérve korántsem tárgyilagos és kellő részletességű.
    Test és lélek viszonyáról ajánlom nézz meg egy Morgan Freeman a féreglyukon át részt az egyik foglalkozik a témával, 45 percben jobban összefoglalja a nézeteket, de ott ő se mond vagy sugall állásfoglalást.
    Itt meg?
    Olyan apróságokról feledkezik meg a szent molekulák rész kapcsán is, hogy a tudomány jelenleg is kialakulóban van, nem tudunk minden dolgot mérni. Tesz egy feltevést, hogyha a szenteltvíznek hatása lenne, akkor meg kéne változnia a kémiai szerkezetének. Erre kapásból csak annyit mondanék, hogy izotópok: kémiailag azonos tulajdonságúak, de eltérő az atomtömegük, más a fizikai tulajdonságuk. Amik mondjuk olyan apróságokban nyilvánulnak meg, hogy csak hidrogén atommal nem működnének a termonukleáris atombombák, kellenek oda a hidrogén nehezebb izotópjai is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a szentelt vízben a H lecserélődik deutériumra, hanem, hogy csak kémiai tulajdonságokkal akar mérni valamit, ami nem kémiai tulajdonságon alapul, akkor az nehéz lesz.

    Egyébként meg illetékes a tudomány a vallás terén, feltéve ha nem elfogult és nem azt akarja bebizonyítani, hogy a vallás hülyeség, hanem tudományként objektív marad. Fentebb fél éve vitatkoztunk ezen, olvass vissza.

  • borg25

    senior tag

    válasz D1Rect #21342 üzenetére

    Egyetértek, az egész inkább arról szól, hogy szépen csengesd be a pénzt. Viszont, mivel az alapító előtte sci-fi írásból élt meg, van ám erre is elképzelésük, amit csak akkor tudsz meg, ha kellő mértékben a zsebedbe nyúltál, hogy elérj bizonyos szintet:

    "A Xenu, a galaktika ura története[12] fontos szerepet játszik az egyház mitológiájában, csak a szcientológia magasabb szintjét elérő, ún. OT III-as egyháztagok hallhatják. A mitológia szerint a gonosz Xenu 75 millió évvel ezelőtt az egész Galaxisból sok milliárd űrlényt fogdosott össze, lefagyasztotta és leginkább a mai DC–3-as típusú repülőgépekre hasonlító űrhajókkal a Földre hozta őket, s itt egy vulkánba dobta a lefagyasztott lényeket, a vulkánt pedig felrobbantotta egy hidrogénbombával. Az űrlények kiszabaduló lelkeit egy speciálisan e célra épített „lélekszívóval” fogta fel, majd a fogoly lelkeket „agymosásnak” vetette alá, s így engedte szabadon őket. Az űrlények lelkei, a „thetánok” később az evolúció során az emberi lényekben találtak otthonra."
    Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szcientol%C3%B3gia#Istenk%C3%A9pzet

    Ez annyira z kategóriás sci-fi, hogy arra már nincs szó. Fényévekre van a Zsidó/keresztény hitrendszertől. Ezerszer inkább a teremtés könyve mint ez, pedig a szó szerinti hét nap alatt teremtette Isten a világot én is gyerekesnek tartom.

  • borg25

    senior tag

    válasz D1Rect #21344 üzenetére

    Szerinted miről szól?
    Nekem a híradásokból, meg amit tudok róla, abból az, hogy a szcientológia pénzről és hatalomról szól.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kékes525 #21352 üzenetére

    (Szeretet, Mindenhatóság, Mindentudás)…
    Jó kérdés, nehéz rá röviden válaszolni. Mindenható, minden tudó, végtelenül szeret, és erre esendőnek teremt. Azt hiszem a szabad akarat miatt. Jó és a rossz relatív fogalmak, erősen függ a környezettől, és tanulástól. Mi a jó? Ha a gyereknek száraz kenyeret, kenyeret szalonnával, vagy mazsolás kalácsot adsz? Ha csak egy száraz kenyered van, s azt nem te eszed meg, hanem odaadod, a legnagyobb fokú szeretet, a mazsolás kalács pedig elég nagy szemétség, ha allergiás a szőlőre. A női körülmetélést is másként ítéled meg, ha Afrikában születtél, vagy Európában.
    Ha csak jó lenne, akkor nem tanulnánk meg különbséget tenni jó és rossz közt. Angliában már kezdenek rájönni, hogy mégse olyan jók a biztonságos játszóterek, hogy jobbak a hagyományosak. Ahol bár a gyerek könnyebben megsérülhet, mégis kevesebb a baleset, mert a gyerekek megtanulnak vigyázni magukra, az első kisebb esés után megértik, hogy figyelniük kell magukra.
    Most mondhatnád, hogy akkor is szemétség, hogy végig kell menni ezen a tanulási folyamaton, mikor születhetnénk úgy is, hogy a jó és a rossz közti különbségtevő program ott van bennünk, és az megmondja mi a helyes. Ha belegondolsz, ez ott is van. Mindenkinek van lelkiismerete, csak sokan megtanultak süketek lenni rá.

    Szabad akaratra mondok neked egy materialista példát. Az ember végső soron protonok és elektronok összessége, vagy menjünk egy szinttel lejjebb és quarkok vagyunk mindannyian. A világ is az. A világot alkotó quarkok mozgását fizikai törvények írják le. Az, hogy ezek a quarkok hol vannak a világban a fizikai törvények miatt determinálják, hogy hol lesznek a jövőben. Egyetlen quark sem lehet majd más helyen mint amit a quarkok jelenlegi elhelyezkedése és a fizika törvényei megengednek neki. Determinált. Determinált az egész világegyetem, és benne minden ember, a ma még meg nem született gyerekek sorsa is elrendeltetett az ősrobbantásban. Lehet-e ilyen körülmények közt is szabad akaratról beszélni? Egy oroszlán mikor lesz szabad? Mikor 2x2m ketrecbe van bezárva, vagy egy 10km2 szigetre, vagy egy Afrika méretű kontinensbe? Szerintem az embert szabadnak tekinthetjük, és egy szigetre bezárt oroszlánt is, mert az elméleti lehetőségek olyan széles palettája áll előtte, ami már megengedi azt, hogy kvázi szabadnak tekintsük.

    Isten paradoxonokat ismerem. Tudod mi rájuk a válasz? Az, hogy és? Isten nem tart igényt rád, ha csak azért áll mellette, mert szeretsz a győztes oldalon állni. Aztán ha majd rosszra fordul a helyzet idejében köpönyeget cserélsz. Szerintem a hit netovábbja az lenne, mikor azt mondaná Isten, hogy figyelj nem biztos, hogy a végén én fogok győzni. Lehet, hogy a végén az ördög győz, és mi jutunk az örök szenvedésre. S ekkor az igaz hit az, hogy nem érdekel Istenem, mert nem az örök üdvösség ígérete miatt állok melletted, vagy mert megváltottál, hanem mert megtanítottál szeretni, és én egy olyan világban akarok élni, ahol a szeretet uralkodik, és egy olyan világban nem élnék ahol nincs szeretet. Ezért veled élek, vagy veled halok, nincs számomra más út.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kékes525 #21387 üzenetére

    Isten nem egy fix szálas CPU-t hozott létre amit max mikrokódal kicsit lehet befolyásolni, hanem egy öntanuló rendszert, ami a környezet hatásaira módosítja önmagát. Igen a környezetet is ő hozta létre, tehát hozhatott volna létre olyan környezetet is, hogy … s akkor oda jutunk, hogy nincs szabad akarat, mert mindent determinál a világ jelenlegi helyzete. Tehát én a jövőben Istennel vagy Isten nélkül nem hozhatok egyéni döntést, mert csak a programozásom és a környezetem állapotának az áldozata vagyok. Ez akár fel is menthetne minden alól a bíróságon, vagy kénytelen vagyok elfogadni, hogy bár a körülmények determinálják a döntéseket, mégis a kiszámíthatatlanság és variációs sokszínűség miatt szabadnak tekintem magam, és a világot nem determináltnak. Mert kiszámíthatóság tekintetében azért van különbség az időjárás és az eldobott kő közt.
    A lényeg, hogy a cpuval szemben az ember maga hozza létre önmaga defektjét, ezért nem kérhető számon Isten, szemben az Intellel.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kékes525 #21410 üzenetére

    Engem nem érdekel, hogy Isten mindentudó, vagy mindenható-e. Vannak olyan paradox dolgok, amikre biztos, hogy képtelen. Teremtsen olyat, amit nem tud elpusztítani, aztán pusztítsa el és társai.
    Ha egy rendszer túlságosan összetett, túl sok szereplős, nem tudsz olyan döntést hozni, hogy azzal mindenki nyerjen, senki se veszítsen semmit. (fejlesztés, beruházás, gazdasági döntés stb.)
    Ha az életben meg akarsz hozni egy nagy döntést, akkor előbb-utóbb be kell látnod, hogy ott sem létezik, olyan variáció, aminél valamit ne veszíts. Ilyenkor maximum azt teheted, hogy gondosan mérlegelsz, s kiválasztasz egyet: Maximális hozamút, legkisebb veszteségűt, legjobb nyereség/veszteség arányút. Esetleg figyelembe veszed a kockázatokat is és hozam (Előbbi három) /kockázat alapján döntesz. Máris ott tartunk, hogy a legjobb lehetőség kiválasztásához 6 értékrendszert használsz, számodra a legszimpatikusabbat választod ki, ami más szerint lehet, hogy rosszabb, és valószínűleg mind a 6 más lehetőséget hoz ki győztesnek.
    Mi van, ha Isten is ugyanígy állt hozzá a dolgokhoz? Mi van, ha ő is szembekerült azzal, hogy nem létezik olyan, hogy mindenki jól járjon, elvégre mindenki akar a lottón nyerni, de mégse nyerhet mindenki és társai? Ki kellett választania, hogy a sok lehetőség értékelésénél mire optimalizál, aztán minden tudása birtokában kiválasztotta a legoptimálisabbat. Mivel mindentudó volt kockázatelemzéssel nem kellett bajlódnia, így csak 3 értékmérő közül választhatott.
    Ezután mindenhatóságát használva megvalósította a legoptimálisabb változatot. Ebben a változatban, mi itt fórumozunk, ahelyett, hogy a szenvedő afrikaiaknak segítenénk.

  • borg25

    senior tag

    válasz Kékes525 #21412 üzenetére

    Ok, akkor mindkét dologban egyetértünk. Annyival azért hagy egészítsem ki, hogy alapvetően arról beszélünk, hogy Isten mindenhatóságán kívül esik, hogy paradox dolgokat megvalósítson, és hogy mindezek mellett még mindig őt tekintjük a leghatalmasabbnak.
    Zárójeles megjegyzés, hogy vicces, hogy a mindentudás és a mindenhatóság csak a talpnyalóknak és a számítóknak fontos tulajdonság, mégis mennyit beszélünk róla. Akit szerintem ő igaz embernek tart, annak Isten értékrendje és szeretete számít. Mint ahogy neked is fájna, ha egy gyereked csak az örökség miatt lenne kedves hozzád, és nem pedig önmagadért szeretne téged, és te se a pénzükért szeretted a szüleidet. Világkép lehet, hogy picit összedől, mikor kiderült, hogy apa mégse olyan erős, de hamar túltesszük rajta magunkat.

  • borg25

    senior tag

    válasz pocokxx #21419 üzenetére

    Tudom a kereszténységben, s úgy a vallások többségénél (Tisztelet a kivételnek: pl: Buddhizmus) az az egyik vonzerő, hogy örök életet ígér. Csak szerintem a hit lényege, nem a hit az örökkévalóságban, hanem hit az értékrendben. Még akkor is, ha nincs semmilyen jutalom, vagy örökélet.
    Bizonyos mértékig ezért tisztelném a sátánistákat, mert a Bibliában le van írva, hogy a végén veszíteni fognak. Ők még is azt mondják, hogy ezért a veszett ügyért harcolnak. Persze nem vagyok naiv, tudom, hogy az egyik fele meg van vezetve, a másik pedig hisz benne, hogy mégis csak győzni fognak, de akkor is. Az igazi hit, az mikor a háromszáz kiáll és harcol, mégha tudják is, hogy ők itt meghalnak, de remélik, hogy áldozatuk nem lesz hiábavaló, s később ez hozzásegíti a többieket a győzelemhez. Mert a hitet megtagadva tovább élni rosszabb, mint a hitért meghalni.
    Szánom azt, aki az örökkévalóság, vagy az erőviszonyok miatt dönt egyik vagy másik hit mellett.

  • borg25

    senior tag

    válasz kymco #21421 üzenetére

    Gondolom arra gondolsz, hogy kapcsolat Istennel és az emberekkel. Igen. Csak nem mindegy, hogy annak a kapcsolatnak mi a célja: Lenyúlni Istent, hogy egy pacsiért örökélet sör, vagy megismerni és szeretni.
    Szeretni annyira, hogy kívánni a vele létet, a boldogságát, örömét, és nem várni érte semmit. (Ahogy ő se vár semmit a szeretetéért.)

  • borg25

    senior tag

    válasz pocokxx #21423 üzenetére

    Vallást az ember két dolog miatt választ, vagy az életben találkozik egy eseménnyel, amire csak abban a vallásban kap választ, vagy a vallás mutat egy olyan (pillanatnyilag) értékes dolgot, amiért hajlandó az egyén meghozni azt az áldozatot, amit a vallás kér. Utóbbi egyszerű befektetés-nyereség számítás a dolgok pillanatnyi értékelése alapján. Míg eléri az áhított célt (örök élet) sok kis dolgot kell megtennie, és sok kis dolgot kap ezért cserébe. Csúnya szóval élve ez a munka-jutalmazás páros új szokásokat alakít ki, a tanulási folyamat során változik az egyén értékrendje, személyisége. Ez az új személyiség a dolgokat másként fogja értékelni. Lehet, hogy még ugyanúgy az örök élet lesz a legfőbb érték, de kereszténység esetén meg fog jelenni a szeret értéke, hogy milyen jó dolog szeretetet adni, és kapni. Megtanulja értékelni ennek a fontosságát. Egy idő után pedig a szeretet lesz a legfőbb érték. Értékesebb lesz, mint az örök élet, vagy bármi más. A vallás minden filozófiai, és erkölcsi nézetét magáévá teszi, innentől kezdve azért választja azt a vallást, mert az értékrendje a lehető legközelebb áll az övéhez. Más (vallások) nem tudnak olyan értéket (pl örök élet + ingyen sör) felmutatni, ami számára értékes lenne, s beindíthatna egy új munka-jutalmazás alapú tanulási ciklust, hogy a másik dolog értékrendjét vallja magáénak, s a mellett kötelezze el magát.

    A háromszáz szerintem nem a vértanúság miatt áldozta fel magát. Egyszerűen tudták, hogy hosszútávon a görög városállamoknak az a jó, ha a szorosnál egy ideig feltartják a Perzsákat. Ha tudtak volna más lehetőségről azt választják. Az értékrendjükbe nem fért bele a megfutamodás. Azért a vértanuk pillanatnyi áldozata nem volt olyan könnyű. Viszont Péternek is könnyebb volt vértanú halált halni, semmint negyedszerre is megtagadni Jézust.

  • borg25

    senior tag

    válasz kymco #21425 üzenetére

    Jézus halálának értékelésével kétségeim vannak. Az a bajom vele, hogy húsvéttal, a kereszthalálával, hogy megváltott minket, elsikkadnak egy nagyon fontos dolgon: megtanított önzetlenül szeretni. Húsvét előtti négy év nélkül a megváltás semmit se érne. Az egy másik kérdés, hogy megváltás nélkül mit érne az a négy év? Nem tudom mi történt az alatt a négy nap alatt. A célom nem lekicsinyelni, hanem az előtte lévő négy évet felemelni. Kihangsúlyozni, hogy milyen fontos a szeretet.
    Isten szeretetét, bűnbocsánatát bűneinktől függetlenül megkapjuk. Viszont nem hiszek abban, hogy az ember aktív közreműködése nélkül megkapjuk-e a mennyország kegyelmét. Nem azért, mert a bűnösöket nem szereti, hanem mert a többieket is szereti, s nem engedheti, hogy bejussuk a mennybe, és ott bántsuk a többieket.
    Azt hiszem ugyanazt mondjuk, csak más oldalról fogjuk meg.
    Egy idő után nem azért vagyok jó, mert meg akarok felelni Istennek, hanem mert szeretem, s a kedvében akarok járni. Szeretem, tehát nem bántom, s jót teszek vele, és mindenkivel. Szeretek mindenkit, de azokkal érzem jól magam, akik ugyanúgy szeretnek engem, mint én őket. (Akik nem bántanak) Hasonló az értékrendjük (Többre értékelik a szeretetet a pénznél, a törődést egy magányos időtöltésnél) Akik bántanak, azokkal nem tudok lenni, érdekből se. Azért választom Istent, mert az ő szeretetére vágyom, őt szeretem, s nem érdekel, hogy koldus, vagy Isten, veszít vagy győz. Az számít, hogy szeret, viszont szeretem, tanít a szeretetre, s ezt tekintem értéknek, ez az értékrendem.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21427 üzenetére

    Érdemes különválasztani, hogy minden vallás vonzerejében van egy pszichológiai magyarázat, és egy természetfeletti.
    Pszichológiai alatt azt értem, hogy ami értékrendet megtanultál gyerekkorodban, ami ahhoz a legjobban hasonlít azt fogod választani. Szép lassan hozzá igazítod az értékrendedet, amivel együtt az értékrendet egyre jobban el fog térni a többi vallástól. Ez igaz az ateizmusra is, azt is lehet hitnek tekinteni, hogy a semmiben hiszek, illetve az az értékrend, hogy nincs egyetemes értékrend, és azt csinálok amit akarok, max vigyázni kell, hogy le ne bukjak, és a társadalom meg ne büntessen.

    A másik, a természetfeletti. Az örök kérdés, hogy kulturális relativizmus van, vagy abszolutizmus. A gyilkosság csak a mi kultúránkban bűn, vagy máshol is annak kell lennie. Házasságon belüli nemi erőszak Szomáliában minek minősül? A migráns váltság kapcsán annak a levét isszuk, hogy egyesek azt hitték, hogy a demokrácia mindenhol jó, a diktatóriumos pedig bárhol fúj.
    Ha vannak örök értékek, akkor az ember vágyik arra, hogy szeressék, találkozzon Istennel, hogy teljes legyen. (Ha jól tippelem, hogy a szeretet utáni vágy örök.)
    Ott vannak a megmagyarázhatatlan dolgok, amik egy természetfeletti erő nélkül nehezen magyarázhatóak.
    Hitrendszer nélkül a társadalmak kiüresednek. Én nem élem meg sikertörténetnek a modern nyugati világot. Azt látom, hogy az emberek elérzéketlenednek, s félő, hogy tényleg az lesz, mint a legvadabb sci-fikben, hogy a gyerekek nem szülőktől, akik szeretik egymást születnek, hanem az állam kelteti őket, hogy legyenek fiatalok. Nem kapnak szeretetet, nem fogják értékelni, a pénz és a hatalom lesz az érték.
    Bármilyen logikusan felépített hitrendszer képes kötőszövetként szolgálni egy társadalomban. Hogy egy jó vallásnak sok mindent köszönhet az állam, társadalom nem vitatom. A kérdés az, hogy a sok társadalomra kezdetben jótékonyan ható vallás közül melyik az igazi?

  • borg25

    senior tag

    Kultúrák sokszínűségére egy video, hogy az egyes országokban mennyire engedik el a vészjelzést használó járműveket. Ezek többsége mentő, bár a németeknél valószínűleg tűzoltókocsi.
    Jó kérdés, hogy az egyes snittek mennyire reprezentálják az adott népet, direkte olyat válogattak ami jó vagy rossz színben tünteti fel őket, vagy ez náluk az átlag.
    Érdemes megnézni, hogy viszonyulnak a szirénázó autókhoz az indiai, kínai, amerikai, német, lengyel emberek.
    A link eastmen oldaláról szedve :)
    https://youtu.be/4nqkhC8zn8Y

    Amiért berakom az az, hogy mindegyik kultúrát más-más vallás jár át, ezért másként tekintenek az emberre is.

    [ Szerkesztve ]

  • borg25

    senior tag

    válasz kymco #21431 üzenetére

    Jézus halálával megmutatta, hogy igenis lehet úgy szeretni, hogy az életünket adjuk a többiekért, valamint nem lehet tudni, hogy az alatt a három nap alatt mi történt. Jó kérdés, hogy az atyát ki lehetett volna-e engesztelni más módon is? A szentlélek is valószínűleg e nélkül is el tudott volna jönni. Mindegyik feltevés.
    A tanítás fontosságára egy stratégiai megfontolással hívnám fel a figyelmed: Az ördög nem hülye. Ha tudta, hogy Jézus halálának milyen következményei lehetnek, akkor miért segített neki megdicsőülni? Két oka lehet: Elszámította magát, és arra számított, hogy most lehetősége lesz legyőzni Jézust, az is igaz, hogy valószínűleg sosem volt és lesz jobb lehetősége erre. A másik indok pedig, hogy Jézust megdicsőíteni még mindig kevésbé rossz, minthogy itt még tovább négy évet tanítson. Elszámította magát, ez a négy év is elég volt, s előbb nem tudta eltenni láb alól Jézust.
    A kettő egyaránt fontos. Ha a Hold példádból indulok ki, akkor Isten a Nap, ami megvilágítja a Holdat, de a Hold is csak azért veri vissza a fényt, mert felszíne világos. Ha sötét színű lenne, akkor a fényt elnyelné, s csak hősugárzásként verné vissza az infravörös tartományban.
    A szabad akarat miatt, Isten kegyelme, csak akkor tudja kifejteni hatását, ha mi is engedjük, és jók vagyunk. Bár ő választott minket, ha mi is nem választjuk őt, ő nem fogja direktben átírni lényünket, csak hogy megváltoztasson, mert tiszteli a szabad akaratunkat.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21442 üzenetére

    Nem hiszem, hogy egyetlen megoldás van. Ráadásul, ha egy lenne, azt is meg lehetne közelíteni többféle irányból. Talán az egész olyan, mint a művészet: Átadhatod a technikádat, a szépérzékedet, a stílusodat a tanítványodnak, megmondhatod, hogy hol javíthat a technikáján, esetleg azt is, hogy amit festett az nem szép. De neki kell rátalálnia a saját stílusára. Ha a mestere stílusát követi, akkor egész életében egy másoló marad.
    Nem hiszem, hogy csak a német reneszánsz lenne az egyetlen szép stílus. Az ókori művészekben is látom a szépséget. Az avantgárdot, Picassot elismerem, de már nem raknám ki a falamra. A mai modern festészetben, pedig nem értem mi a szép. Mi lehet művészi egy vonalban és egy pöttyben? Ha mégis mindegyiket értékes műként fogadjuk el, akkor a hitre, és a Isten szerint mi a helyesre is számtalan variáció létezik. De azért ne akarjunk vért és halálfejet rajzolni. (Bár a Sikoly szereplőjét lehetne zombinak tartani :) )

    "Megerősítési torzítás."
    Pont ma néztem a The Story of God with Morgan Freeman 1x6 részét, ami a csodával foglalkozik. Mi a csoda? Csodának tekinthetünk-e valamit, aminek a valószínűsége 1:milliárdhoz? Igen?
    Ha egy pakli francia kártyából lerakunk 5-öt egymás mellé, annak 1:14 milliárdhoz az esélye, hogy ugyanaz jön ki. Az is csoda?
    Kiszámolták, hogy mennyi az esélye annak, hogy egy majom írjon egy Shakespeare drámát. Ha írna, akkor csoda lenne?
    Végül is, a csoda az, ha egy esemény kimenetelének adott valószínűsége van (50%->1:10^10) s valami úgy avatkozik be, hogy nekünk jó legyen. Vajon hogy lehet mérni?
    Témával tudományosan is foglalkoznak. Az Atkinson féle Pszihológia könyv is említ a tudat és tudatállapot részben egy Ganzfeld-próba kísérletet 1974ből. Mezei gondolatátvitel kísérlet volt, a találati arány 38% volt, míg a statisztika szerint csak 25%-nak kellett volna kijönnie. 938 eset, valószínűsége 1 milliárdhoz.
    Tény, hogy nem sikerült megismételni.
    Szóval igen, lehet megerősítéses torzítás is, vagy csoda. Hogy teszel különbséget?

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21444 üzenetére

    Egy az Isten, de ez nem jelenti azt, hogy csak egy féle képen lehet betartani a törvényeit. Döntési helyzetben, sokszor van, hogy igen vagy nem. (Bár elvileg az is döntés, ha úgy döntesz, hogy nem döntesz) Viszont, hogy a döntési helyzetek közt melyik utat választod az már a te szuverén jogköröd, és ott sok lehetőség van.
    Azért a Ganzfeld-kísérleteteknél érdemes megemlíteni, hogy a telepatikus képesség nem mindenkinél ugyanolyan erős. Ráadásul a kontrolálása sem tökéletes. Jó kérdés, hogy a populáció hány százaléka rendelkezik a képességgel. Itt viszont az kell, hogy mind az adó, mind a vevő rendelkezzen a képességgel. (Vagy minimum a vevő?) Ezért nem mindenkit választhatsz be a kísérletbe. Ha olyanokat válogatsz be, akik nem rendelkeznek a képességgel, akkor csak zajt kapsz.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21447 üzenetére

    Én nem úgy fogom fel, hogyha valaki rossz, akkor azért nem juthat a mennyországba, mert Isten nem szereti, és akit nem szeret, azoknak kívül tágasabb. A szeretet továbbra is megmarad, csak kénytelen meglépni és betartani ezt a szabályt, mert ezzel biztosítja, azt, hogy a mennyország továbbra is mennyország maradjon. Egy AK-s örült, bármennyire is kedves és szeretetreméltó nem juthat be.

    Van egy olyan kedvenc mondásom, hogy az emberek azt hiszik, hogyha az ördög ajánlatot tenne a lelkükre, akkor ha még el is adnák neki a lelküket, tuti megkérnék az árát, gondtalan élet, 40 szűz minden éjszakára stb, stb. A valóság pedig az, hogy a lélek ára nagyságrenddel kisebb: 100Ftért már tudunk ölni, de ugyanígy sajnálunk (naponta) 50Ftot adni egy koldusnak, a mosoly luxustermék, nem adunk belőle stb. stb.
    Senki se kéri magának az örök szenvedést, de mégis úgy él, hogy az lesz a sorsa. Az út végén majd azt látja, hogy ez tényleg az atomhulladék-temető, pedig számtalanszor volt tábla, hogy tengerpart jobbra.

    Az élet királyai kifejezést kymco szerintem abban az értelemben használta, hogy a lehetőségekhez képest bármit megtehetsz. Igen, kezdhetsz fogyatékkal, az út közben kaphatsz szinte kikerülhetetlen akadályt, de direktben nem kapsz agymosást. (Szektától, reklámcégtől igen, de Istentől, hogy reggelre mosott aggyal ébredsz nem.) A lelked fogantatásodtól (!) kezdve teljes, annak nem kell fejlődnie, nem úgy mint a testednek, szellemednek.

    A feltevésed erősen boncolgatja a szabad akarat fogalmát. Mit tekintünk annak? Ha az univerzum szabályai kötöttek, benne a részecskék helyzete adott, (Tudom, határozatlansági reláció, de az csak azt mondja ki, hogy egyszerre nem lehet megmérni/megmondani egy részecske helyzetét és sebességét, nem pedig, hogy ez ne lenne egy olyan adat amihez nem lehet hozzáférni) akkor már minden az ősrobbanásban eleve elrendeltetett. A korszakalkotó gondolatok is a részecskék helyzetének a következményei, gondolataim, tetteim, mind mind, a fizikai adottságok, és törvényszerűségek következménye. Hol itt a szabad akarat? A kombinációk sokszínűségében, és meg nem jósolhatóságában. Hogy mozgásképtelenül, egy degeneratív idegrendszeri elváltozással is lehetsz korszakalkotó zseni, és élhetsz sokkal tovább, semmint várták tőled.

  • borg25

    senior tag

    válasz kymco #21449 üzenetére

    Azért van pár nagy különbség a pokol és az itteni isten nélküli lét közt, azért emelem ki, mert sokan hajlamosak az ördög szerepét félvállról venni, hogy nem létezik stb.:

    - Míg itt vagy bármikor megváltoztathatod a nézetedet és fordulhatsz Isten felé, ő nem fog elutasítani.
    - Pokolban tudod, hogy van Isten, vágyol majd hozzá, de már késő lesz.
    - Itt a hit, és közvetett bizonyítékok mondják, hogy van Isten, míg halál után egzakt bizonyíték lesz.
    - Itt, az ördög semmit sem tehet Isten engedélye nélkül! Még az ördögi megszállás sem történhet meg Isten beleegyezése nélkül! Ezzel szemben jó kérdés, hogy Isten beleszól-e abba, hogy ott mi történik velünk. Feltételezem, hogy nem. Szóval itt zömében csak megkísérthet az ördög, míg a pokolban megkínozhat.

    Annyival egészíteném ki a mondandódat, hogy

    A pokol nem más mint az az Isten nélküliség lecsupaszítva, amit az ember itt is megél Istentől elfordulva, rendszerbe ültetve, ahol nincs szeretet, se gondviselés, csak önzés és hatalomvágy. Egy olyan "szuper rendszer", amit az Orwelli könyvekben elkezdtek pedzegetni, s bár felé megyünk, de még nagyon távol állunk tőle, de az irány sajnos be van lőve.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21450 üzenetére

    "Nem Isten nélküliségről van benne szó, hanem örökké tartó szenvedésről."
    Ok-okozat.

    "Most már persze mást prédikálnak, mert ezt az árut ma nagyon nehéz lenne eladni. Ezért szelektálnak a forrásműből."
    Szerintem ma sem tudunk Istenről sokat. Olyan, mintha egy 5 dimenziós tetraédert szeretnél leírni valakinek. Annyi a különbség, ma és a tegnap embere közt, hogy a ma emberének már van térlátása, de ettől ugyanúgy nehezen fogja felfogni. A magyarázatot hozzáigazítod a hallgatósághoz, hogy megértse a lényeget. Ettől még nem lesz hazugság, csak egyszerűsítés.

    "Hanem ez a választás: ha nem értesz egyet a kapitánnyal, úszhatsz a cápákkal."
    Leegyszerűsítve erről szólt az ószövetség. Azért tegyük hozzá, hogy pontosan így hangzik: Ha nem vagy csapatjátékos, akkor semmi helyed a csapatban. Gyere vissza, ha még élsz, és csapatjátékos lettél, addig sok szerencsét a 400 váltóban.

    "Hiába hozza látszólag az egyén a döntéseket, döntéseink mindig behatároltak.
    Nem csak fizikailag, vagy a környezetünk, közösségünk által. Hanem gyakran olyan mentális folyamatok által aminek nem vagyunk tudatában."
    Ez így van. S ugyanez igaz az angyalokra, de szerintem Istenre is. Ő is a saját szabályai szerint gondolkodik, mérlegel. Ha még tudatában is van a mentális folyamatoknak azokba nem avatkozhat bele, mert a beleavatkozás is mentális folyamat. Ez az a kategória, hogy túl komplex, kvázi véletlen kimenetelű dolgot nevezzünk szabadnak.

    "a mindenható teremtő Isten és az emberi szabad akarat egymást kizáró dolgok?"
    Már amennyiben, ha betartod a döntésed, hogy nem szólsz bele a dolgokba ezt önmagad szabad akaratának korlátozásának tekinted.
    A mindenhatóság kérdésében a legdurvább, hogy be lehet sorolni az ötdimenziós tetraéder témakörbe, és azt mondod rá, hogy ez téged nem izgat, mert nem ettől függ, hogy szereted vagy nem szereted Istent, mert több vagy egy számító dögnél. Ettől függetlenül a kérdés érdekes, s érdekelne, mint ahogy az is, hogy Isten mit eszik? Fény, növény? Hurka-kolbász kombó? Ha már nem tiszta vega akkor fúj?

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21456 üzenetére

    Gondolkodásodat megszabja, hogy elítéled a vallásokat, mondván csak megvezetik és kizsákmányolják a tömegeket. Jó amiket felvetsz, csak két lehetőség közül mindig összeesküvéses magyarázatot választod.

    Szent igaz, ha nem örök élet, örök szenvedés lenne, nehezebb lenne "toborozni". Nem véletlen a vicc, hogy az eszkimóknak arról prédikál a pap, hogy a pokolban iszonyatos hideg van, mert ha a standard forróság szöveget nyomná mindenki oda vágyna.
    Viszont nézzük meg jobban, hogy miért mondja ezt? Mi az ok?
    Hagyjuk, hogy mert ez-e az igazi vallás, vagy nem.
    Még ma is, az egyszerű emberek a bulvárhíreket olvassák. A természetünkbe van kódolva, hogy szeretjük a nagyokat majmolni, ha egy hajléktalan mondja azt, hogy igyunk citromos vizet, mert jót tesz az egészségnek semmi. Ha a háziorvos, talán, ha egy drága magánorvos mondja akkor megfogadjuk, ha pedig a bulvár írja, hogy Ciculika is ezt issza, mert egészséges és jót tesz a bőrének, még dicsekszünk is vele.
    Ezek után, ha az embereket rá akarod venni valamire, akkor nem azt mondod, hogy egy koldus tanításai szerint élj, aki feláldozta magát értünk, hanem Isten fia tanait kövesd, aki hősi kínhalált halt a kereszten azért, hogy te bűnös ember feltámadhass, akinek a szava törvény, aki Lázárt is feltámasztotta a halottak közül,és ő magas is feltámadt. Aki tanításaiban ma is milliárdok hisznek. Ugye, hogy az utóbbi mennyivel hatásosabb érvelés?
    Fel lehet tenni a kérdés, hogy miért választották ezt? Nem hiszem, hogy a kapzsiság, és a hatalomvágy lenne az ok, hanem a vágy, hogy mindenkit el akarnak juttatni Isten országába.
    Számodra, mint művelt ember számára aki nem bulvárhírekből tájékozódik, az a kérdés, hogy az információt az alapján akarod megítélni, hogy bulvárosították, vagy magát az információt akarod megítélni tartalma és nézeteid alapján.

    Szuperszámítógép kapcsán pedig kérdés, hogy milyen mértékű a hiba. Ha segmentation fault-ra fut, egyértelműen a készítő a hibás. Ha a világegyetem modellben egyes atomokat elnyel a fekete lyuk, de nem az összeset, akkor az az atom pechje. Egy ilyen összetett modell kapcsán hogy mindenki nyerjen szerintem álom, optimumot lehet keresni a rendszerben, de annak lesznek vesztesei. Egy nagy, sok kicsi csak az optimalizálástól függ.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21460 üzenetére

    Szuperszámítógép esetén arra akartam kilyukadni, hogy a hiba mértékétől függ, hogy a készítő a hibás, vagy a benne lévő elemeknek ez a sorsa, hogy ők rosszul járnak, s ez a programba bele lett tervezve.

    Lehet, hogy 2-3e éves a kereszténység múltja, de ettől nem feltétlen avul el. A matematikai szabályaink is több ezer évesek, sőt a világegyetem a kezdetek óta ezek szerint működik, mégse avul el. Fejlődni fejlődik, de a 2*2=4 nagyon öröknek tűnik. A x/0 az kérdéses, és még fejlesztésre szorul.

    Sajnos igen, könnyű Istenre, vagy valamilyen hatalmasságra mutatni, ha valakit valamire rá akarunk venni. Elég csak a háborúkra gondolni, amikor mindkét fél az ő katonáit Isten nevében megáldja, s az "igazság" nevében küldi őket harcolni.

    A vallás nem zárja ki a gondolkodást. A dogmák ellenére is lehet vitázni. Sőt, voltak olyan esetek, mikor viták (zsinatok) mondtak ki egy későbbi hittételt: pl: Jézus személyiségére vonatkozóan, volt-e testvére stb.
    Aquinói Szent Tamás is hatalmas gondolkodó volt.
    Szent Ferenc is megreformálta a vallást, új elveket fektetett le
    Luter is ezt tette

    Az, hogy hit és vallás témában vitázni lehessen megoldható. Szerintem vannak rá nyitott egyházi személyek, és ha az ellen oldal se dogmatikusan azt, mondja, hogy ez nem igaz, akkor lehet vitázni. De ehhez egy szellemi szint kell, ami régen kevésbé volt megadva, s most se mindenhol. Szerencsére ma már az egyház sokkal nyitottabban áll ehhez a témához, semmint pár száz éve. Ehhez mondjuk kellett, hogy a hatalma megrendüljön, értelmesebbek legyenek (Galilei tanait megtagadni szűklátókörűség volt) , s a nép szellemi szintje is fejlődjön.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21462 üzenetére

    "Ha van szabad akarat, szerinted lehetséges-e a mennyben szándékos gonosztettet elkövetni?"
    Nem csak lehetséges, de példát is tudok mondani: Lucifer az első volt Isten mögött, de fellázadt, s magával rántotta az angyalok egyharmadát, s száműzve lett a mennyországból.

    Egy vallás összetett rendszer, sok részre lehet bontani, ezeket a részeket külön-külön lehet értékelni, felülvizsgálni, hogy mennyire helytálló a megállapítása, egyetemleges vagy sem. Egy részét lehet hittételnek tekinteni, hogy van-e Isten, lélek, végítélet. Ezekről, ahogy írod nehéz vitatkozni, volt mikor a vita kezdeményezést is eretnekségnek tekintették, és bűntették. Azt, hogy te érzed-e a mindennapjaidban Isten gondviselését igen vagy nem, a te szubjektív megítélésed, amin nehéz vitatkozni.

    A másik része társadalmi, erkölcsi kérdéseket feszeget. Arra gondolok, hogy a társadalmunkat az elfogadás és a szeretet mentén szervezzük, vagy egy hangyakolónia alapján legyenek zombi munkások. Mindkettőt sikeres társadalmi szerveződésnek lehet tekinteni, de számomra az ember attól ember, hogy mindenki szabad, és szabadon szerethet, így a hangyatársadalmat nem tekintem nyerő szervezésnek. Marad az együttműködésen alapuló társadalom. Ennek a leírása része a keresztény vallásnak, mert az utópiája, a szeretet alapuló társadalom, mikor a leghatalmasabb szolgája mindenkinek. Ezt az elképzelést ezért én egyetemlegesnek tekinteném, mint a 2*2-t. Lehet rajta vitatkozni, hogy hogy érjük el, de nincs alternatívája. (Hangyatársadalom elvetve)

    Aztán vannak a harmadlagos vallási elemek:
    világkeletkezés magyarázat, szokások, áldozás módjai, történeti elemek stb.
    Ezek is felülvizsgálhatók, tudni kell őket a helyükön kezelni, és nem árt tudni, hogy miért vannak. Pl, ha lenne egy szabály, hogy az úrnak dodókacsát kell feláldozni minden évben, elég nagy bajban lennénk. Viszont tudjuk, hogy az áldozat arra irányul, hogy tegyünk Istenért, ne csak kérjünk. Az adakozást is lehet áldozatnak tekinteni, és az még kedvesebb az Úr előtt.
    Persze vannak olyan hiedelmek, amik hülyeségnem tűnnek, mégis működnek, és figyelni kell rá: Ördögűzési rítusok, vagy az, hogy nem teszünk keresztet fordítva a falra. (Utóbbira min pszichológiai magyarázatot lehet adni, hogy ezzel kifejezem, hogy szembemegyek az úrral, s a szerint cselekszem.)

    "Biblia értelmezése teljesen szubjektív, és menthetetlen felülvizsgálatra szorul ha nem követi a társadalmi változásokat"

    Előbb leírtam a véleményem. Még annyit, hogy ez a hozzáállás hajaz arra, mikor a törvényeket igazítjuk az éppen uralkodó elit holdudvarához, vagy a társadalom erkölcsi moráljához. Veszélyes dolog. Lehet, hogy mert öregszem(40), de én nem látok semmi jót a mai fiatalságban. Sajnálom, hogy zombiként az instagrammon likera vágynak, nem olvasnak, nincs ötletük, fantáziájuk, olyan "zenét" hallgatnak, amit én max hörgésnek neveznék. Korán kiégnek, s nem tudnak megnézni egy 50,80 évek beli filmet, mert számukra lassú, s nem értik az érzelmet. Gondoltad volna, hogy a mai 18-26 éves korosztálynak nem tetszik a Jóbarátok? Hogy szerintük, homofób, és nem elég PC konform? Ezekhez kéne igazítani az erkölcsöt, és a jó ízlést?

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21464 üzenetére

    Emberi személyről aki a mennybe került, és rosszat tett nem írnak. Viszont ez nem jelenti az, hogy ne lehetne megtenni.Viszont a dolgot nehezíti, hogy a kiválasztási rendszer olyan jó, hogy nehezen jut be olyan, aki aztán ott rosszat tenne. Szerintem semmi se tiltja, hogy előforduljon, apróságokban talán elő is fordul. Lucifer, igaz nem ember volt, hanem angyal, viszont az angyalok is rendelkeznek szabad akarattal, s ezért szerintem jó példa.

    Egy összetett rendszert részeire bontva elemzed és javítod. Gazdagról szóló viccben van csak, hogy tele a kocsiban a hamutartó, ezért újat vesz, normál ember ilyenkor elhárítja a hibát azaz kiüríti a hamutartót.

    Sajnos lapos föld hívők is vannak, velük se sokra lehet menni. Vannak olyanok is, akik tényleg szó szerint veszik azt, hogy a föld 5000 éves, azon tényleg csak mosolyogni lehet, mert nem látják a lényeget s elvesznek a részletekben.

    Számomra a Bibliát hasonló a Newtoni fizika könyvéhez. nagyon jó, vannak részei melyek egyetemesek, megkérdőjelezhetetlenek. Viszont tudjuk, hogy egy részecske, vagy fénysebesség közeli sebességgel haladó tárgy, vagy akár a Merkúr (Túl közel van hozzá a nap tömegvonzása) mozgásának leírására alkalmatlan, pedig a gépkocsi mozgását tökéletesen írja le. Most igaz az E=1/2*m*v^2 vagy nem?

    A társadalommal az a baj, hogy hajlamos elbutulni. Előnyben részesíti a Mónika showt David Ettemboronál. Szívesebben nézik, ezért jobb a reklámbevétele, a kereskedelmi csatornák a reklámból élnek, ezért Mónika showt fognak adni, ettől az emberek még kevésbé lesznek fogékonyan a tudásra, a Mónika show is unalmas lesz nekik, s inkább a szellentő vagy Jerry Springer showt fogják nézni. Ezért lennének a közmédiák, amik állami támogatásért cserébe, beérik kevesebb reklámmal, s építő jellegű műsorokat sugároznak.
    Ugyanez igaz mindenre, a rádióra, az írott sajtóra, az is meghalt, mert nem tudott versenyezni az online sajtóval. Így az oknyomozó, vagy egy témát jobban kifejtő írásoknak lealkonyodott.
    Szóval lassan hülyülünk, össz társadalmilag, s mivel átlag, ezért normális. Csak nem kéne ehhez húzni a törvényeinket.

  • borg25

    senior tag

    Érdekes párhuzamba állítani a mostani világgal:

    Szentmihályi Szabó Péter: 101 mini sci-fi
    Őrület

    A Földön már mindenki őrült volt. De persze ez az egész borzasztóan viszonylagos. Az elmebetegségek nyilván az ősembert sem kímélték, de a bolondok, bár a legtöbb nép kímélte őket, sőt néha szentként tisztelte is, általában nem voltak hosszú életűek, és még kevésbé nemzőképesek. A tizennyolcadik századtól kezdve megfordult a helyzet. A filozófusok, a forradalmárok holmi szabadságról, egyenlőségről, testvériségről kezdtek ábrándozni, és az úgynevezett emberi jogokat kiterjesztették a bolondokra is. A maguk szempontjából bizonyára igazuk is volt. Az emberiség genetikai állománya azonban századról századra romlott. Persze nem ugrásszerűen, hanem lassan, ahogyan a lehulló vízcseppek milliói kivájják a kemény követ. És mint tudjuk, a mennyiség átcsap minőségbe. Ha az elmebetegek száma átlép egy kritikus határt, akkor átlaggá válik. Az őrület lesz a normalitás etalonja. S minden devianciának számít, amennyiben eltér az újonnan kialakult átlagtól. És az így megy, lassan, észrevétlenül. Ebben a folyamatban legfeljebb a világháborúk jelentkeznek feltűnő periodicitással. Az első, második, harmadik, negyedik, ötödik világháború… Mindegyik a kollektív őrület fellángolása volt. Mindegyikről azt hitték, ez lesz az utolsó, ebből majd tanul az emberiség. De az emberiség nem tudott tanulni. Az elmebetegek nem tudnak tanulni. Nem tudnak logikusan gondolkodni. Az emberiségnek rögeszméik voltak.
    Az emberiség legsúlyosabb rögeszméje az volt, hogy az átlagember még mindig normális.
    De az ötödik világháborút már a Naprendszer lakott bolygói vívták meg. A világűrben felrobbant fúziós bombák elektromágneses lökéshullámai minden civilizációt megsemmisítettek.
    De az ember fennmaradt. Ősemberi szinten, de néhányan megmaradtak. Őrültek voltak, de most ez volta norma. És elölről lehetett kezdeni az egészet.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21467 üzenetére

    Abszolútumokban gondolkodol. A mennyország Isten országa, ahol béke és szeretet uralkodik. Szerintem sehol sincs leírva, hogy ott mindenkinek tökéletesnek kell lennie. Isten tekintetében is ez az elvárásod, hogy legyen minden tekintetben tökéletes. Pedig ez csak marketing szöveg. Jézusról sehol se tudom, hogy mondta volna magáról, hogy tökéletes. Az atya is Mózesnek ennyit mondott magáról: „Vagyok aki vagyok” Nem hinném, hogy képes a logikai ellentmondások feloldására, számomra nem számít. Nem tudom, hogy tudott volna-e olyan világot alkotni, ahol mindenki tökéletes, s nincs rossz. Viszont azt tudom, hogy a jó és a rossz is relatív fogalmak. Ahogy változunk, úgy soroljuk át a dolgokat. Egy pillanatnyi rossz, lehet, hogy később nyer értelmet, hogy miért is jó. Lsd: D1Rect előző példája

    Vagy egy rossz dolog másoknak intő példa lehet, vagy jóra sarkalhat. Lsd Hirosima. Értelmetlen, és felesleges dolog volt bevetni, a Japánok az oroszok hadba lépése miatt kapituláltak. Viszont ha nem lett volna, lehet, hogy már túl lennénk a 3. világháborún. Csernobil és Fukusima kellett hozzá, hogy felülvizsgáljuk az atomenergiával kapcsolatos nézeteinket. Tudom, még mindig építünk, de kisebb mértékben.

    Pistike a te érvelésed mentés sosem dönthet szabadon arról, hogy neki ízlik a spenót, mert ha spontán dönt is, akkor az is csak egy ingerhez kapcsolódó kellemes emlék miatt lesz. A fejében lévő neuronhálózat miatt fog megjósolhatóan dönteni.
    Fizika helyett nézzünk más példát: Pszichológia. Ott se lehet minden kísérletet elvégezni. Egyrész az embereknek vannak jogai, és náci szisztémával nem lehet rajtuk kísérletezni, másrészt az egyén se lehet kétszer ugyanabban a mentális állapotban. Azt mondhatjuk, hogy a statisztika, vagy a hasonlóság miatt felállítottunk egy tézist és azt igaznak tekintjük.
    A vallásban sok mindent meg tudsz kérdő jelezni, lehet rajta vitázni, van mit lehet igazolni, van mit nem. Most, hogy a mennyországban lehet-e hibázni, egy érdekes kérdés. Csak feltevésekkel lehet élni mindkét oldalt. Szerintem Isten tökéletességének a megkérdőjelezése sem istenkáromlás, hanem elfogadása esetleges tökéletlensége ellenére. Vitatható, nem igazolható.
    A léte nem vitatható. Neked nem muszáj hinni benne, de a vallás alaptétele a szentháromság létezése. A szeretet fontossága sem vitatható. Hitünk szerint Isten maga a szeretet.
    A szeretetre épülő társadalomkép se vitatható, de annak már az az oka, hogy nem kísérletezünk emberekkel, hogy milyen társadalmi légkörben érzik jól magukat. Modellezni lehet, börtön kísérlet még belefér, de teszt képen nem hozunk létre 50 évre hangyatársadalmat.
    Jézus feltámadása nem vitatható, csodái nem vitathatóak. Minden más igen.
    Az elembertelenedésnél az utóbbi 30 évre gondoltam. Pénzcentrikusabbak lettünk, és ez mindent átitat. A tvben a mai gyerekek nem Kukori és Kotkodát néznek, hanem G. I. Joe-t. Az emberek inkább likeolják a másik macskás fényképét, semmint elbeszélgetnének vele. Kevesebb a maradandó, érzelmileg felemelő alkotás. Eltűntek a Bridget Bardotok, Louis de Funesk, Pierce Brosnanok, vagy a Rolling Stonesok vagy az Enrico Morriconek, de mondhatnám Michelle Wildot is. Teljes mértékben fogyasztói társadalom lettünk, ahol a hatékonyság elsődleges, és nem éri meg embereket felfuttatni, mert attól csak drága lesz a film, a Marvel n-re pedig nem Robert Downey Jr. miatt ülnek be.
    Nagy találmányok nincsenek, csak a reszelgetés megy. A gyerekek 2 éves koruktól kezdve egy 4,6” világban élnek, ahol nincs semmi váratlan, csak amit beprogramoztak. Nem olvas, nem lesz fantázia. Alkotni, lázadni nem tud, ellenben remek hangya lesz. Talán érezni, fogja, hogy valami hiányzik, de 17 évesen se fogja tudni, hogy mi az, mikorra már túl van három egy éves kapcsolaton, és kiégett.
    Tagja a mentsünk meg a kékbálnákat csoportnak, de eszébe nem jutna vásárláskor zacskót magával cipelni, hogy ne legyen több műanyag szemét. A csapvíz fuj, az ízesített Fiji víz az igazi, de azért tenni kéne a globális felmelegedés ellen. Embertelen ahogy a szarvasmarhákat leölik, de eszébe nem jutna a szalámi héjáról lekaparni, leenni a húst, hisz a szendvics felét kidobja, mert azt nem kell tisztelni, csak a veszélyeztetett szélesszájú orrszarvút. Ebben látom az emberiség hanyatlását, aminek az oka, hogy nem tiszteljük a hagyományainkat, kultúrát, a vallásra pedig mint ősellenségre tekintünk.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21469 üzenetére

    A tanítás szerint a lelkedben érzed, hogy mi a helyes, de ugye ez belső hittétel. Szóval, ateistaként sehonnan nem tudod, hogy az ő szavai jók. Pont ez a hit lényege: Nem tudod biztosan, hogy most van-e Isten, ha van, akkor figyel-e rád igen vagy sem, milyen képességekkel rendelkezik. Csak azt látod, hogy itt le van írva egy erkölcsi hozzáállás, és erre mondod azt, hogy ez neked tetszik-e s e szerint akarsz élni vagy nem.
    Jó kérdés mi van a pogányokkal. Szerintem aki nem találkozott a keresztény tanítással, ezért nem ismeri Istent, viszont az ő erkölcsi rendje szerint él, az üdvözül. Aki nem az ő erkölcsi rendje szerint, az nem. Mi a helyzet azokkal, akik az ő erkölcsi rendje szerint élnek, de nem ismerik el Istent: Ez ugye az az eset lenne, hogy felebarátaikat szeretik úgy mint önmagukat, de Istent (x) szeretik teljes szívükből. Erre a Bibliai idézet az, hogy „Féltékeny isten a te istened.” vagy: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Alapvetően nem hiszem, hogy Istennek számít, hogy Atyának, Jahvénak, Jézusnak hívod. A természetanya és Gaia szerintem tuti kiveri Istennél a biztosítékot, és bálványimádásnak könyveli el, jó kérdés mi lesz a döntése. Aztán lehetnek hamis Istenek is, aminél, a válasz az egyértelmű elutasítás, erre is van idézet:
    „Sokan mondják majd nekem azon a napon, hogy Uram nem a te nevedben tanítottunk, gyógyítottunk, nem a te nevedben tettünk annyi csodát. Akkor kijelentem nekik, hogy nem ismerlek benneteket. Távozzatok tőlem ti gonosztevők!”
    Akkor igazságos valakit örök szenvedésre ítélni, mert nem "hisz" valamiben?
    Ez hasonló a tücsök és hangya történetéhez. Igazságos lenne-e télen a hangyától elkobozni a vagyonát? Esetleg kilakoltatni az otthonából, mert rasszista és a nyáron nem foglalkoztatott elég tücsköt? Tetteinknek következménye van. Abban lehet reménykedni, hogy nem a pokolba jut az ember, hanem a tisztítótűzbe.
    A szeretetre épülő társadalom alatt azt értem, hogy ösztönöz arra, hogy szeresd felebarátaid (Legalább ne akarj hasznot húzni a nyomorukból) legyenek barátaid, szeretteid, hogy ki mindegy, csak az életed ne a munka és a 2x2 kriptád közt teljen ahol ott van a legújabb műszaki cikk. Ezen nem nagyon lehet vitatkozni: 1984, Black Mirror 1x2, 3x1, Sziget, Emlékek őre, nagyon sok sci-fi megmutatta, hogy milyen lenne egy társadalom emberi érték nélkül. Működne, mert működik, míg vannak hangyák, csak az már nem az emberről szól. Azt is tudjuk milyen egy társadalom, ahol csak barátok, és törzs van, a többi törzs pedig ellenség és ki kéne irtani lsd Hotel Ruanda, ami a megtörtént 1 milliós Ruandai népirtásról szól, ami szintén számomra nem követendő példa. Ezért mondom, hogy nem nagyon lehet vitatkozni ezen a társadalmi normán, mert az alternatívák rosszabbak.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21472 üzenetére

    Hallottam az ilyen szektákról a hindu hitvilágban. Az azték vallásról is sok mindent elmond, hogy Pizzaróék, már csak a kegyelemdöfést adták meg az azték birodalomnak, az már előtte elkezdett hanyatlani, pont az emberáldozatok miatt. Az is igaz, hogy a kereszténység ezért tudott náluk elterjedni, mert Jézus önfeláldozása beillet az ő hagyományaikba.
    A törvény nem ismerete nem ment fel annak hatálya alól. Sajnálom azt aki a Thug szekta tagja, de hiába akar jót tenni, a gyilkoság nem az :(
    Ahogy neked vagy nekem, nekik is joguk van megkérdőjelezni hitüket, feltenni a kérdést, hogy helyesnek érzik ezt. Igen, kell hozzá egy szellemi szint is. Végig kell gondolni, hogy vajon a létezik egy mindenható entitás, akkor vajon mi vezérelheti őt? Leszámolni a konkurenciával, semmibe venni a kívülállókat, a gyengébbeket – még ha az saját követője, de akkor is csak egy csicska ember, s erőben nem ér fel hozzá – vagy értékelni minden értelmes életet, s igyekezni nem bántani senkit.
    Sok szintje van annak, hogy egy társadalmat vallási alapokra helyezünk. Az ember és élet tisztelete egyike a keresztény értékeknek, e nélkül egy társadalom szerintem nem életképes. Az is igaz, hogy a görög és római demokráciák Jézus elött virágoztak. Az is, hogy a demokráciák, végül diktatúrába menekültek, ha tudtak. Görögöknél városállamok voltak, ahol nem mindenhol volt demokrácia, háborúztak egymással, de törzsi alapon nem irtották ki egymást.

    Mondok egy másik érdekes társadalmi-vallási kérdést:
    Mi a helyzet az eutanáziával? Békésen meg lehet-e ölni akire nem vár más, csak a szenvedés?
    Hogy fokozzam az egészet, tegyük hozzá, hogyha nem emberről beszélünk, hanem egy állatról, mondjuk kutyáról, akkor az állatorvos jól leba.sz, hogy miért hagytad ilyen sokáig szenvedni az állatot, miért nem hoztad el előbb elaltatni? Nem volt benned könyörület? Állat ne szenvedjen, azt meg lehet ölni, ember szenvedjen, azt nem lehet megölni. Ki érti?

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21474 üzenetére

    Az eutanáziát én is azért vetettem fel, mert én is kíváncsi lennék más véleményére. Mert itt igazság szerint több parancsolat játszik közre:
    Ne ölj; Főparancsolat a szeretetről. S van benne némi hite hagyottság is, hogy minek szenvedjen, ha az Úr úgy se fog rajta segíteni, s mi haszna van belőle.
    A középkori királyságokra is érvényes az, ami a Diktátorok kézikönyvében meg van fogalmazva: Ahhoz, hogy az uralkodó hatalmon maradhasson, meg kell fizetnie a kulcsembereket, amihez pénzt kell teremtenie. Ha nincs minőségi, nehezen pótolható értelmes munkaerő, akkor a bevétel forrása inkább valamiyen természeti erőforrás (arany, sómonopólium) vagy a nép kizsákmányolása. Fel kell tenni a kérdés, hogy mi lett volna, akkor, ha nem keresztény királyság van.
    Mióta van kereszténység, és mióta léteznek a következő fogalmak: „törvény előtti egyenlőség, szólásszabadság, társadalmi szerződés, emberi jogok?
    Kereszténység óta. Ezeket az értékeket hirdette, viszont még a társadalom nem érte el azt a fejlettséget, hogy ezek nagyban működhessenek. A törvény előtti egyenlőséget nehezítette, hogyha egy jobbágy be akarta panaszolni a földesurát, akkor az ügyében a földesúr képviselte…

    A vallási alapokra helyezni egy társadalmat, a mértékről szól. Nem elismerni azt, hogy egy vallásban lehetnek értékek nagyobb ostobaság, mint azt mondani, hogy egy vallásban nincs semmilyen érték. (Eredetileg vannakot akartam írni, de ha általánosságban nézzük, akkor a sátánizmus is vallás, abban pedig tényleg nehezen látok értéket, bár a kitartás az.)
    Megbüntetni valakit, mert vasárnap dolgozott, vagy mert zöldet vett fel hülyeség. Viszont hitet és támpontot adni nem. A fogyasztói társadalomban nincs semmi hit. Az annyit mond, hogy élj a mának, szerezz meg mindent, vegyél fel hitelt, nézzd a legerőszakosabb filmeket, mert a többség azt szereti, abban van a legnagyobb profit, jah, hogy a pszichológusok 20 éve tudják, hogy az agresszió tanult válasz is, tehát, ha a gyerek a tvben erőszakot lát, akkor azt fogja csinálni nem gond. A végén pedig egy megkeseredett, kiégett erőszakos embert kapunk, aki képtelen az intimitásra, mert abban nincs pénz, s senki se mutatta meg neki, hogy kell szeretetteljesen viselkedni, mert a tvnek nem volt benne profit, a pszichológus meg drága.
    Dönts te: Melyik társadalomban élnél szívesebben: Ahol vasárnaponként kötelező jelleggel egy misének nevezett 1 órás fejtágításon kell részt venned, vagy egy agresszív, önromboló társadalomban, ahol a pártalálás is probléma.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21475 üzenetére

    Azért mert le van írva, még nem kell elfogadnod. A cél nem az, hogy betartsd a könyvben leírt szabályozást, hanem, hogy a szabályozás szellemében élj. Meg kell tanulnod alkalmazni.
    Le van írva, hogy Isten 6 nap alatt teremtette a világot. Ami nagyobb baj, hogy a sorrend is. A jelenlegi tudásunk szerint a 6 napos időkorlát és a sorrend hülyeség. A 6 napra még lehet azt mondani, hogy az időegységet jelképez Isten életében, s az egész lehet 14 milliárd év. Viszont tudjuk, hogy a csillagok előbb voltak, mint a nap. Az élet a vízben jelent meg, és nem a szárazföldön a növényekkel. Ha szó szerint ragaszkodsz hozzá, vesztettél, míg ha ahhoz ragaszkodsz, hogy Isten áll az egész mögött, és ő teremtette/formálta nyersz.
    A vallásnak lényegtelen eleme a teremtéstörténet. Számomra a Jézusi tanítások és a szeretet jelentik a sarokkövet. Ez az a rész, aminek át kell mennie, ha a keresztény vallást meg akarom ismertetni valakivel. Viszont, mikor beszélek róla, akkor sem azt mondom, hogy ezt azért kell elfogadnia, mert ez a Bibliában van leírva, és az a létező legjobb információforrás, plusz nonpluszultra indoknak, mert ezt maga Jézus a földre szállt Isten mondta. Aki nem ebben a hitvilágban nőt fel, annak ez nem mond semmit. Számára ez ugyanolyan, mintha a Koránból idéznék, vagy Buddhára hivatkoznék.
    Az igazságban az a jó, hogy nem kell tekintélyre hivatkozni. Azt logika mentén is be lehet látni. Maximum bizonyos területnél használod azt, hogy még nem érted miért működik, de mivel más területen igazolt az igazságtartalma, ezért elfogadod, mert feltételezed, hogy itt is hasonló összefüggések állnak a háttérben.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21478 üzenetére

    Az idő előrehaladtával új ismeretekre teszünk szert. Azt vagy beépítjük a tudásbázisunkba (tudományterületek, szakterületek, vallás stb.) vagy nem. Ha nem, akkor az azt jelentené, hogy nem akarunk, nem tudunk tanulni, változni. Tehát beépítjük, vagy új területet hozunk létre az új ismeretanyagnak.
    Ha mindent felülvizsgálat nélkül építenénk be, akkor a tudomány, tudásbázis csakhamar önellentmondásossá válna, az új dolgok ellentmondásba kerülnének a régiekkel. A felülvizsgálat tartja életben és tisztán a területet.
    Példát lehetne venni a csillagászatból, hogyan jutottunk el a földközéppontú világképből a szén ég a napbantól a látható világegyetem akkora mint a tejúton át a multiverzum elméletéig. A pszichológia is tökéletes példa lenne, hisz ma is fejlődik. Közelmúltból említeni lehetne a ne egyél tojást, mert magas lesz a koleszterinszinted, helyett ma az a nézet, hogy egyél tojást, mert magas a koleszterinszinted.
    Vallásból is lehetne példákat hozni. Kezdve az olyan idézetekkel, mint a „Új parancsot adok nektek…”
    De meg lehetne írni azt is, hogy ma már egy keresztény miért nem áldoz bárányt? Miért nincs körülmetélve? Akkor ezek után szerinted a teremtés könyvének a szószerinti értelmezését miért ne lehetne elvetni, ha az ősrobbanás elméletét pont egy pap dolgozta ki? A kettő együttesével nem hiteltelenítem mindkettőt, mert a fizika jelenleg nem tudja megmondani, hogy mi volt a 0. másodpercben, csak a 10^-43 s tud visszamenni, arra pedig egyáltalán nem képes, hogy mi volt -1snél.
    A hit nem arról szól, hogy abban hiszek, hogy a teremtés 6000 éve és 17 napja úgy zajlot, hogy … vagy Káin megölte Ábelt. Arról szól, hogy Isten teremtette a világot, és a féltékenység ölhet.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21481 üzenetére

    A kereszténység a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem egy begyöpesedett, halott valami. Él, folyamatosan változik, és fejlődik. Példákat kértél, de az első példámat át is ugortad:
    Jézus az alábbi szavakkal írja felül a tízparancsolatot: „Új parancsot adok nektek…” Mert a tízparancsolat nem más mint a főparancsolat levezetése, mert akit szeretsz, azt nem ölöd meg, nem hazudsz neki stb.
    Az, hogy kikergette az árusokat a templomból, adószedőkkel ült le, egy asztalhoz, lépten-nyomon bírálta az írástudókat mi volt, ha nem a régi rendszer reformja? – Régi
    Ferencesek. Szent Ferenc személetmódjával új életet hozott a kereszténységbe, azzal, például, hogy a rend tagjaitól totális szegénységet követelt, meg, hogy azt hiszem, egy imakönyvön, rózsafűzéren kívül semmilyük sem lehetett! S ez igaz volt Pio atyára is: Bár ő kezelte a kórház alapját, semmi vagyona sem volt, sem olyan, amit a rendnek tudott volna adni, se olyan, amiből az apjának tudott volna vonatjegyet venni.
    Az összes szerzetes és apácarend tekinthető újításnak, akik gyógyítással, és tanítással foglalkoznak.
    A reformáció is szolgált változással, mert a változásra az egyháznak is reagálnia kellett, nem nagy dolog, de ma már nem árulnak búcsúcetliket. (Igaz a búcsú intézménye ma is működik, mert némelyik misén való részvétellel, gyónással, és három ima elmondásával most is teljes bűnbocsánat nyerhető)
    Ha pedig a közelmúltból kéne példát mondani, akkor ott van a II. vatikáni zsinat. Azóta vannak anyanyelvi misék, addig latinul celebráltak, de a karizmatikus megújulást is ez indította el.
    Vannak dolgok amikben nem változik az egyház álláspontja: Abortusz, egyneműek házassága, válás, cölibátus. Csak mondjuk itt, a fikázás helyett utána kellene nézni, hogy miért nem változik meg a vélemény. Abortusz esetén például azért, mert az egyház álláspontja szerint a lelket Isten a fogantatás pillanatában megteremti egésznek, és nem pedig a születéskor. Az orvostudomány kényelmesen mondhatja egy 12 hetes magzatra, hogy az még nem ért el, egy adott fejlettségi szintet, ezért elpusztítható, max nem hangsúlyozza, hogy ez a még nem emberi élet is védekezik, és tudja, hogy épp meg akarják ölni. Az egyház meg mit mondjon? Hogy a lélek csak a születéskor száll a testbe mert úgy kényelmes?

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21483 üzenetére

    Jah, hogy csak a Biblia hogy változott? Sehogy. Na jó, történtek újabb fordítások.
    Hagy kérdezzek már vissza? A Newtoni fizikát bemutató könyvbe történt változás? Aham. Semmi. Sehol se írták bele, hogy ez csak a normál gravitációjú, méretű és sebességű tárgyak mozgására vonatkozik?
    Jah, hogy a relativitáselmélet, kvantumfizika, húrelmélet megemlíti, hogy hol nem érvényes a Newtoni fizika, az neked semmi, mert a 6.-os általános iskolai tankönyvben nincs(?) tehát, a fizika az elmúlt 300 évben nem fejlődött, mert nem tudták belerakni azt a rohadt szöveget a Newtoni fizikáról szóló részbe, hogy nem érvényes ebben a három esetben.

    Másik példának hozhatnám a (magyar) jogrendszert és a salátatörvényeket. Emlékszel még arra az esetre, mikor mivel a Fidesz nem tudott 2/3-os törvényt módosítani, ezért a szöveget inkább másik törvénybe rakták bele? Emlékeim szerint a városképről szóló törvény szabályozza a köztéren elhelyezhető politikai hirdetéseket, pedig a választási törvénybe kéne lennie...

    Ne csak a Bibliát nézd. Annak az írása megállt az I-II. sz-ban, Jézus élete, apostolok cselekedetei, levelezések, jelenések könyve ennyi. Sehol nincs szó benne az utána lévő dolgokról: szentek élete, története, zsinatok határozatai, pápai kinyilatkoztatások stb stb. Mert úgy gondolták, hogy a fojtatást másba rakják.

    Az egyháznak pedig igen is meg kell szólalnia akkor is, ha nincs Bibliai kijelentés. Még egyszer idézem Jézus szavait:
    "Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; a mint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." (Jn 13-34)
    Az újszövetség többi része nem áll másból csak példabeszédekből. Azért mert ez az előbbi gondolat, vagy a főparancsolat nagyon sűrű, és rengeteg értelmezést igényel. Mit jelent ez a pásztor, az irgalmas szamaritánus, az apa, vagy a szőlőtulajdonos szemszögéből. De föl lehet tenni azt a kérdést is, hogy ez a a parancs mit jelent pl a facebook szempontjából? Le van írva a Bibliában? Mondott erről bármit is Jézus, vagy szerepel az ószövetségben? Sehol sincs konkrétan megemlítve a facebook. De ha végiggondolod, akkor nagyon sok megállapítást tudsz tenni, hogy mégis a facebookon mit jelent szeretni? Pl, hogy nem raksz ki senkiről se semmilyen sértő dolgot. Posztját nem nyilvánosan fogod ócsárolni. Nem fogod arra használni, hogy15 perc hírnévre tegyélt szert, csak mert megmondtad a tutit. Ha valami nem tetszik, akkor vagy csöndbe vagy, vagy ha olyan a viszonyotok, akkor megbeszéled az illetővel. Mindenesetre nem fogod elüldözni a színészeket, közszereplőket, csak azért mert valami olyat tett ami neked nem tetszik.
    Most mondanád azt, hogy dehát ez alap. Aki művelt, az ezeket a szabályokat betartja, de nem mindenki az. Illetve azért ezt is lehet árnyalni, lehetnek ennél összetettebb kérdések, aminél örülnél, ha hallanál egy olyan érvelést, magyarázatot, amit nálad értelmesebb emberek, 5 percnél hosszasabban gondoltak végig, esetleg ütköztettek, és megbeszéltek egymással.
    Aztán vagy elfogadod vagy nem. Mindenesetre már jobb helyzetben leszel, mert mikor találkozol a helyzettel, addigra több információd lesz a témával kapcsolatban, esetleg addigra hideg fejjel végiggondoltad, hogy mit tennél ilyen helyzetben.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21485 üzenetére

    Boccs, de átugrottad a mondandóm lényegi részét! Nem ismerted be, hogy ahogy a tudomány fejlődik, nem feltétlen fogja átírni, nem fog beleírni a régi megállapításokba! Tudja, hogy már nem érvényes, esetleg, milyen megszorításokkal érvényes, azt már az új területnél fogja megjelölni. Te már láttál olyan tudomány cikket, ami arról, szól, hogy x éve megjelent egy cikkem, aztán kiderült, hogy egy része nem igaz, ezért az akkori megállapításaim most így igazak. Valamint kérek mindenkit, hogy az akkori cikkemet tépje szét. Láttál ilyet?
    Én arra is emlékszem, hogy mikor általánosba és gimnáziumban tanultam optikát, akkor a lencsék nagyításánál, fókuszpontjánál a legegyszerűbb képletet magyarázták el, meg se említették, hogy van más képlet is. Aztán egyetemen tanították, hogy két másik képlet is van, attól függően, hogy figyelembe akarajuk-e venni a lencse méretét, vagy azt, hogy a lencse törésmutatója hullámhossz függő...
    Szóval még egyszer kérdem: Ezek után miért veted a vallás szemére, hogy a régi írásokba nem rakja be a pontosításokat, az az újabbakban van benne, míg a tudomány esetében ez teljesen rendjén van, és meg se lepődsz rajta?

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21487 üzenetére

    Járj utána te, nekem nem éri meg. Te mindenáron azt akarod bebizonyítani, hogy a vallás a nép mételye.
    Vannak dolgok, amik racionálisan beláthatók benne, de a végeredményben az számít, hogy halálod óráján belásd, hogy kár volt meghúzni Julcsi haját, és nem azért mert akkor a túlvilágon nem vár piros bicikli, hanem mert sajnálod, hogy fájdalmat okoztál neki.
    Nem spekulációról, szól, hogyha ezt teszem, akkor szárnyakat kapok, hanem életfilozófiáról, hogy így akarok boldog lenni. Úgy leszel boldog, ahogy akarsz. Persze lehet azt mondani, hogyha rossz leszel, akkor az örök pokol vár rád, de ha neked még így is megéri akkor mi a baj? Tudom nem hiszel, se mennyben, se pokolban, se nirvánában. Max ha kiderül, hogy mégis van, akkor vagy felteszed a kérdést, hogy miért voltam makacs, vagy megdicséred magad, hogy lám-lám, nem hittem benne, de mégis ide kerültem.
    Mondok valamit amin gondolkodj el:
    Mi történik azzal az emberrel aki hisz, és azzal aki nem, ha kiderül, hogy van túlvilág vagy nincs?
    Míg él, aki hisz, azt megnyugtathatja az a hit, hogy bármi is történik vele, valaki vigyáz rá, és odafigyel arra, hogy olyan keresztet ne kapjon amit nem bír el. Bízhat abban, hogy sorsa jobbra fordul, a jó pedig miatta és Isten miatt van.
    Aki nem hisz, az csak magára számíthat. Nincs senki, aki vigyázna rá, a család is elárulhatja, barátok, bárki. Ki tudja, hogy akik most vele vannak, a bajban is vele lesznek? Ha beüt a baj, akkor mi garantálja, hogy majd az élet jobbra fordul. Bármikor jöhet egy olyan sorozat, amit már nem fog tudni elviselni, mert fent nem figyelnek rá. Persze az is igaz, hogy életét nem szabja meg semmi, ha akar kábszert árulhat, rettegésben tarthatja a környéket, minden órában más csajt szedhet fel, és szervezheti a következő 9/11-et. Az élete valószínűleg csak felszínes, kiüresedett lesz.
    Mindketten ha meghalnak, és kiderül, hogy nincs túlvilág nem fogják tudni. Ha kiderül, hogy van túlvilág aki hitt, az boldog lesz, aki nem, arra attól függően milyen életet élt, boldogság, vagy fájdalom jár.
    Melyik a jobb választás?

  • borg25

    senior tag

    Olvastam egy érdekes stresszről szóló patkányokon végzett kísérletet. Patkányok lehetőséget kaptak, hogy egy kis pedál megnyomása esetén az áramütést egy fényjelzés előre jelezte, így felkészülhettek rá. A patkányok, ha választani lehetett megnyomták a pedált…
    A kísérletet egy másik variációjában, a patkányokba rákos sejteket ültettek, és figyelték, hogy hány százalékuknál veti ki a szervezet a rákos sejteket. Ott ahol nem volt fényjelzés, csak a patkányok 27%-nál, ahol volt fényjelzés, ezáltal kisebb volt a stressz 63% esetben lökődött ki a daganat.
    Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy aki hisz valamely vallásban, s ezáltal nyugodtabb, stresszmentesebb életet él, annak az immunrendszere hatékonyabban tud működni, ezért egészségesebb, szellemileg kiegyensúlyozott. (Stressz fizikai hatáson kívül a kognitív képességre is hat.)
    Érdekes, hogy akik a vallásra úgy tekintenek, mint a nép ópiuma, elfeledkeznek arról, hogy hosszútávon kell, hogy legyen valamilyen (pszichológiai) előnye az egyén számára.

  • borg25

    senior tag

    válasz Elemental #21492 üzenetére

    Aki hisz, annak kapcsolat, aki nem, annak meg ott a lehetőség, hogy sebtapaszként használja, vagy úgy kezelje, hogy aki hisz, annak ez a sebtapasza. Azon sincs semmi szánalmas, ha valaki a stresszt sportolással, vagy kirándulással, vagy más hobbival vezeti le, nem mondod rá, hogy találjon más módot a stressz kezelésre, mert pl hogy elver egy bokszzsákot az neked hülyeség. Csak az kelt megrökönyödést, ha valaki a hitében lel megnyugvást.
    Nem feltétlen csak a gyenge embernél, az erősre is ugyanúgy hat a stressz, max ha nem tudja más módon levezetni, akkor elfojtja s előbb-utóbb baja lesz belőle.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21498 üzenetére

    Előszöris, örülök, hogy újra itt :)
    Másodszor, szerintem neked az lenne a kielégítő szabad akarat, ha az ember is, Isten is független lenne az ok-okozati összefüggés törvénye alól. Azaz képesek lennénk úgy dönteni(okozat) hogy az független az előzetes tapasztalatainktól, és a helyzettől (ok) Ez viszont egy nagyon erős logikai törvény. Ha még képes lenne valami időben visszafelé hatni, és ebben az esetben időben az okozat megelőzné az okot, ha a folyamatot ismerve akkor is be tudnánk azonosítani, hogy kronológiailag (és nem időileg) mi volt előbb. Illetve itt kezdődnek az időparadoxonok, hogy mi van akkor ha valaki visszamegy és megöli a nagymamáját.
    A szabadság ilyen mértékéig a tudományos világnézet se megy el. A pszichológia is szabadnak tekinti a normál elmét. A törvény sem ment fel egy normális embert, arra hivatkozva, hogy tette nem volt más, mint az ingegerekre a tapasztalatai alapján hozott döntés, ami alá van rendelve az ok-okozati összefüggéseknek, tehát ő is, csak áldozata a neveltetésének, ami részben az állam és részben szülei érdeme, utóbbiak szintén az állam és a nagyszülők hatásai miatt nevelték ilyenné a gyereküket, tehát ők is csak áldozatok…
    A törvény csak akkor ad felmentést, ha az illető mentálisan valamilyen betegség(?) miatt nem volt beszámítható.
    Ezért mondom azt, hogy a legteljesebb szabadságot amit el lehet érni, hogy csak az ok-okozati törvény határozza meg cselekedetünket, tekintsünk szabad akaratnak. Azért mert különbség van aközt, hogy tudásunk bekorlátozza a döntésünket, vagy fekete rabszolgák vagyunk.
    Az érzések nehéz uralása nagyon jó példa tőled. Elvileg tényleg ezt kéne tenni: Szomorú vagy. Akkor legyél vidám! Félsz a kutyáktól? Hát ne félj! Csak nagyon nehéz megtenni. De tanulással apránként megtehető! Sok fóbiát le lehet így küzdeni, akarattal! (Esetleg a pszichológusnál kisebb vagyont otthagyva.) Viszont az is igaz, hogy amilyen lelki állapotban vagyunk, ami körül jár az agyunk, arra hegyezzük ki a figyelmünket, s a világból is arra figyelünk, aki hasonló lelki állapotban van mint mi, illetve ami megerősíti a lelki állapotunkat. Nehéz kitörni. S ha ki is törünk nem más mint tapasztalataink, és akaratunk következménye :P

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21500 üzenetére

    Én arról olvastam, hogy lehet, hogy megtalálták Noé bárkáját. Vagy hogy az özönvíz talán akkor lehetett, mikor a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közt kialakult az átjáró.
    Arról is olvastam, hogy sokáig csak szép történetnek tartották az Iliászt és Odüsszeuszt, aztán valaki fejébe vette, hogy megkeresi Tróját, és megtalálta.
    Elismerem, hogy vannak olyan történetek, amikről ma már tudjuk, hogy 18 karikás értelmes beszélgetésben nem hivatkozunk rá. Viszont ettől még megtartjuk, ha olyan beszélgetésre kerül sor, aminél a 6-os karikát se kell kitenni. Ugyanez létezik a normál nem vallásos kultúrkörben is, hogyha egy gyerek megkérdez valamiről, akkor egy történetet fogsz elmesélni, s zokon vennéd, ha valaki más világosítaná fel a te gyerekedet a témában, és ezzel elvenné a dolgok varázsát. Remélem nem kell többet beszélnem a méhekről, idős (red) bácsiról stb.
    De Noé bárkája, teremtés könyve nem is tartoznak szorosan a hitvilághoz. Oké, van benne nevelési vonzat, hogy a jó erkölcs felé tereljen, de nem ez a hit sarkalatos pontja. S ez ami fáj, hogyha vitázunk hitről, akkor ne csip-csup ügyön vitázzunk, hanem lényeges elemen.
    Egy fentebbi hozzászólásban azért linkeltem a Zsinatokról, és a Katekizmusról, mert sok minden nem a Bibliában van szabályozva, hanem egyházi törvények által. Ilyen például a böjt kérdése: Jó kérdés, hogy a húsvét előtti 40 napos böjt egyáltalán szerepel-e a Bibliában. Viszont azt még kevésbé hiszem, hogy az enyhítés, vagy hogy ez hogy vonatkozik a gyerekekre benne lenne. Ráadásul az enyhítés, szerintem az az utóbbi 50 évben lett elfogadott.

  • borg25

    senior tag

    Jézus létezésének egy vitatott bizonyítéka a Torinói lepel.
    Van olyan feltételezés, hogy Leonardo munkája, mondván, hogy a C14 kormeghatározás szerint 1200-as években készült, s ő talán elég okos lett volna hozzá, hogy megcsinálja. Ugyanakkor számos olyan dolog van, ami még rajta is kifogott volna (34 millió kilowattos VUV sugárzás most se lehetséges), vagy egyszerűen nem gondolt volna rá. (pollen) A C14 kormeghatározásra azt mondják, hogy hibázhattak is.

  • borg25

    senior tag

    válasz borg25 #21511 üzenetére

    A C14 kormeghatározás kapcsán még Clair Cameron Patterson esete jutott az eszembe. Azt az egyszerű feladatot kapta, hogy mérje meg egy kőzetben az ólom izotópjainak az arányát, és ezzel határozza meg a föld életkorát. Aztán mikor az ellenőrző mérést végezte, teljesen más eredmények jöttek ki. Rájött, hogy a gondot a környezetben lévő ólom jelenti, ami beszennyezte a mintát, s ezért lett más az eredmény. Innentől kezdve mindent elkövetett, hogy a vizsgálatok a lehető legsterilebb körülmények közt történjenek, semmi se, még egy náthás orr se szennyezze be a mintát.
    A felfedezés másik eredménye, hogy Amerikában betiltották az ólmozott benzint, mert 50 év alatt a gépkocsikon keresztül mindent beszennyezett: földet, élelmiszert, levegőt, tengert, még az Antarktiszt is.

    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a C14 vizsgálat igen nagy odafigyelést igényel, nem mindegy, hogy a mintát, vagy a szennyezést méri az ember.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21518 üzenetére

    A torinói lepelről szóló wikipédiás cikk, elég mélyen leírja az elemzéseket, mind a pro, mint contra érveket. Rengeteg vizsgálatot említ. Aztán belinkelsz egy hírt ami említ egyetlen dolgot, hogy a vérfoltokra ránézve, azok fele nem tűnik valódinak. Baj ha továbbra is inkább az ennél részletesebb tudományos elemzésnek hiszek?

    Könnyező szobrokkal kapcsolatban pedig hiszek bennük. Ugyanakkor nem vagyok hülye, tudom, hogy sok esetben emberi közreműködés áll a háttérben. Mennyire jó vagy rossz szándékkal az más kérdés.

    Pár száz hozzászólással ezelőtt írtam pár érdekes kísérletet/cselekvést amit te is meg tudsz csinálni, próbáld ki őket.
    A Ganzfeld-kísérletethez nem kell más, csak egy másik személy, egy régi rádió, amit tudsz üres csatornára tekerni, hogy legyen fehér zaj, egy félbevágott pingponglabda vagy Kindertojás, aztán próbáljatok meg telepatikusan képet, hangot, vagy ízt átvinni. Nem garantálom, hogy sikerülni fog. Mikor a tesómmal csináltam csak felé működött a dolog. Az is igaz, hogy mi nem úgy csináltuk, hogy aztán mond meg melyiket néztem/hallgattam a 4 lehetőség közül, hanem találd ki.
    A négyen felemelnek egy embert elég látványos, igen nagy valószínűséggel sikerül, viszont a hozzáértők nem szeretik, mondván, hogy erőszakkal megnyitják a koronacsakrát, s ameddig az nem zárul magától le, szellemi lények számára nyitott az illető.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21524 üzenetére

    Pascal dilemmája nem foglalkozik azzal, hogy hogyan éli meg az ember az életét attól függően, ha hisz valamilyen istenben, és hogy ha nem hisz.
    Valamint nem számol azzal, hogy mi van akkor ha nincs se jó, se rossz isten.

    Márpedig ha hiszel valamiben, akkor az jótékonyan hat a stresszszintedre, és azon keresztül az egészségedre, mentális állapotodra.
    Elismerem az is ugyanúgy tudja csökkenteni a stesszt, ha a közösségben (barátok) hiszek.
    Az önmagamban hit az már kérdéses, mert az tényleg önámítás, mert kizárom annak a lehetőségét, hogy magatehetetlenné válok, vagy olyan körülmények adódnak amiket nem tudok uralni. Oké, hogy biztosítással, kockázatkezeléssel, ezek csökkenthetőek, de ki nem zárhatóak.
    Pl.
    20 éves koromban történhet velem egy baleset, amitől nyaktól lefelé megbénulok. (Nyaralás, autó, stb meg lehet nézni a valószínűségét)
    a. Nem kell félnem, mert Isten majd gondomat viseli
    b. Nem kell félni, mert a hozzátartozóim (barát, szülők) gondomat viselik.
    c. Nem kell félni, mert a társadalom (tágabb közösség) gondomat viselik.
    d. Nem kell félni, mert jó biztosítással rendelkezem, ami kitart míg kitart, s egyébként is az okozóból a szart is kiperlem.
    e. Ez gáz lesz, mert 20 éves koromra még nem fogok annyi pénzt keresni, és a biztosításom nem fog fedezni 50 boldog évet.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21530 üzenetére

    Van egy rossz hírem: Te hiszel. Csak épp abban, hogy nincs se Isten, se semmi. Eme meggyőződésed mellett szentül kitartasz. Ha nem így lenne, akkor tárgyilagos lennél a témában, és nem próbálnál meg mindenbe belekötni.
    Nem azt kérdeztem, hogy hallotál-e ezekről a kísérletekről, hanem, hogy hajlandó vagy-e megcsinálni őket? Persze rendesen, tárgyilagosan, nem elszabotálva, hogy boccs, én nem autót néztem, hanem egy 2012-es mélyvörös Subaru VR-t sportkipufogóval, krómozott alufelnivel amin Subaru helyett Subatu logó van, mert kínai koppintás. Na akkor most próbáld meg kitalálni, míg ezt az absztart valamit nézem, hogy mi ez. Egyszerű dolgok: kutya, macska, autó, tehén, Párizs az Eiffel toronnyal, szabadságszobor stb.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21531 üzenetére

    Azt hiszem Pál is beszélt görögül is, szóval művelt volt.

    A csodákkal az a gond, hogy sokszor elfeledkeznek róla, hogy Isten is, az angyalok is szabad akarattal rendelkező lények, s nem egy pavlovi reflexszel rendelkező kutyák, amiknél, ha végrehajtasz egy cselekvéssorozatot, akkor megtörténik a csoda. Hidd el, sokszor mi is örülnénk neki, hogy így legyen, dehát nem. Pedig elég lenne elmondani csak 3 miatyánkat, 2 hétig mindennap elmenni misére, aztán jönne a lottó ötös.
    Mondok egy másik példát: Julcsi néniről köztudott, hogy szereti a gyerekeket, s ha visznek neki a mezőn szedett virágot, akkor mindig ad nekik cukorkát. Ezt le lehet tesztelni? Mi történik, ha 5 percenként odaküldesz egy gyereket virágcsokorral a kezében, akkor 2 óra után is kapnak cukorkát? Ha hajnali 12-kor ébreszti fel a gyerek akkor is? Ha hajnali 3-kor Julcsa néni nem ad cukorkát, vagy mert álmos, vagy mert nem ébred fel, akkor megállapítható-e, hogy az állítás hamis, és Julcsa néni nem ad cukorkát a virágcsokrokért, esetleg elmondhatjuk-e azt, is, hogy Julcsa néni nem szereti a gyerekeket, mert a 9. órától kezdve egyetlen gyereknek se ad cukrot, tikkel, és elkezdett fenyegetőzni? Ez Julcsa néni hibája, vagy a megfigyelésé? Mi lett volna, ha nem egy nap alatt teszteljük le Julcsa nénit, hanem egy hónap alatt? Mi van, ha a mezőről elfogytak a virágok, és már csak valami kórót, vagy gazt tudnak adni a gyerekek? Két hét múlva az ellenőrző kísérlet fele ennyi, vagy kétszer ennyi kísérlettel ugyanezt az eredményt hozza ki? Erkölcsileg mennyire helyes ilyen kísérletet folytatni? Hogyan változik a kísérlet kimenetele, ha beavatjuk Julcsa nénit is?
    Remélem ezek után érted, hogy miért nem garantált egy csoda. Tudom jó lenne, sokkal jobban lehetne tudományosan vizsgálni, de hidd el, nem csak arról van szó, hogy svindli van a dologban, s ha tudományosan górcső alá vonják, akkor nem lehet csalni, és ezért nem működik.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21524 üzenetére

    Még nem reagáltál arra a gondolatomra, hogy te akkor tekintenéd az embereket szabad akaratúaknak, ha nem lennének alárendelve az ok-okozati összefüggésnek.
    Reggel kicsit gondolkodtam rajta, hogy mi lenne ekkor:
    Mondjuk azt, hogy van belső ok: Mikor az ember saját tapasztalatai, mentális állapota alapján hoz döntést. Ezt nem tekinted szabad akaratnak.
    Lehet beszélni külső okról: Mikor az ember másokhoz telepatikusan kapcsolódva, vagy kvantum-összefonódással, Isteni sugalatra, ördögi kísértésre, mások tapasztalatai alapján hoz döntést. Hogy ilyen mennyire létezhet, hagyjuk, mert gondolom, ha létezik/létezne is, akkor is ez is a körülmények hatására meghozott döntés lenne, tehát megint csak nem beszélhetünk a te értelmezésedben szabad akaratról.

    Az egyetlen lehetőség, az ok-okozati összefüggés megtörésére, ha azt mondom, hogy a kiértékelésbe zajt, véletlenszerűséget viszek. Ha a kiértékelésbe nem véletlenszámot vinnék, hanem a világegyetemtől független racionális gondolkodást, akkor az is külső oknak minősülne, tehát az is elvenné a szabad akaratot. Hisz a szabad akaratnak mindegy, hogy a ráható determinisztikus ok, az egyénből, ebből az univerzumból, vagy másik párhuzamos dimenzióból érkezik.
    Tételezzük fel, hogy elő lehet állítani, egy olyan véletlenszámgenerátort, ami a világegyetemtől független.
    Akkor erre az életből két hasonlatot tudnék találni: Az egyik egy film: a rövidzárlat, mikor egy hiba hatására a robot életre kell, s önálló döntéseket tud hozni. A másik, ez már valós lesz, mikor egy számítógépet túlhajtanak, s a CPU el kezd hibázni, vagy a RAM tartalma véletlenszerűen változik. Ebben az esetben a program vagy hibás eredményeket hoz, vagy kék halállal elszáll, vagy egyszerűen megáll. A kapott eredmény függ, a terheléstől és a túlhajtás mértékétől, attól, hogy mennyi zajt viszünk a rendszerbe. Szóval a teljesen szabad akarat, ami független az ok-okozati összefüggéstől, az valószínűleg nem lenne eredményes, hosszú távon biztos, hogy hibát generálna a gondolkodásban. Tehát ez az elméleti állapot nem lenne jó.
    Másrészt viszont rávilágít arra, hogyha Isten mindenható, akkor meg tudja adni a szabad akaratot, elég csak ha a gondolkodásunkba bevisz egy okoktól független véletlenszerűséget. Hogy ehhez elég az agyban lezajló kvantumfolyamatok véletlenszerűsége, vagy egy világegyetemtől független véletlenszámgenerátor kell, értelmezés kérdése.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21535 üzenetére

    Arra akartam utalni, hogy az ateizmusnak két oka lehet:
    Az egyik a tied, mikor nem tudod, hogy mi az igazság, inkább úgy tekinted, hogy nincs Isten, viszont hajlandó vagy érvek és ellenérvek mellett vitázni róla. A célod nem az igazad bebizonyítása, hanem az igazság megismerése.
    A másik, amit én Füleskénél érzek, hogy ő komolyan hisz abban, hogy nincs semmi. Vitánál, csak a saját érveit látja, az ellenérveket nem hajlandó megvizsgálni. A célja nem az igazság megismerése, hanem az igaza bebizonyítása.

    Persze ugyanez a kettősség a hívőknél is megfigyelhető. Van a vakon hívő, aki nem tudja elképzelni, hogy a világ nem 6000 éve lett teremtve, és nem tudod meggyőzni. Illetve van aki hajlandó a vallásáról, hitéről érdemben vitázni, belátja, ha vannak benne hibák. Vagy van egy spirituális élménye, ami alapján hisz, és sosem tudod meggyőzni az ateizmusról, viszont ő sem fog téged rákényszeríteni a nézetére, csak annyit mond, hogy nézd, én se hittem, de ez történt, és mostmár hiszek, örülnék, ha hinnél nekem, de nem kényszerítelek. S van, aki hozzád hasonlóan nem tudja az igazságot, viszont inkább hisz, semmint hitetlen legyen.

    Ezért mondom azt, hogy az ateizmus lehet hit is, mikor mindenféle érvet zsigerből ignorál, mert hiszi, hogy felesleges megvizsgálni, úgy is hülyeség.

  • borg25

    senior tag

    válasz Füleske #21542 üzenetére

    Ezt mondom. Szelektíven olvasol.
    Ezt írtam: "Mikor a tesómmal csináltam csak felé működött a dolog."
    Ebből te azt szűrted le, hogy nem működik a dolog, tehát miért csináld meg a kísérletet?
    Ha elolvastad volna az említett hozzászólásomat, ott leírtam, hogy nála viszont nagyon működött. Olyannyira, hogy mikor citromlét ittam, hányingere lett tőle, hogy mi ez a savanyú íz?
    Mindegyik kísérletet megcsináltam, mindegyik pozitív lett. Említettem, melyik a legkönnyebb, leglátványosabb, viszont elmondtam az ellenvetéseket.
    Te ignoráltad, és az objektivitás nevében nem akartad megcsinálni. Főügyésznek is hasonló a szisztémája, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel nem mondunk semmit, de a korrupciós ügyben nem nyomozunk, mert a végén még megállapítanánk valamit és mondanunk kéne :P

    Csináld meg! Sajnos nem garantálhatom, hogy a telepátia működni fog. Az emelés amihez 5 ember kell, az igen nagy valószínűséggel igen. Utána mondj valamit.

    A csodákban a legszörnyűbb, hogy akivel megtörténik, az meg utána hinni is fog. Megint csak nem objektív szemlélődő. Sokan számolnak be halálközeli élményről, olyanok is akik előtte nem hittek Istenben, fénylényekben, vagy pokolban... itt dől az elképzelésed, hogy csak hívőkkel történik csoda.

    MageRG:
    "Most ezt úgy írtad, mintha lennének érvek akár egyetlen vallás istenképének létezése mellett."

    Mindenki aki hisz, valamilyen általa racionálisnak tartott dolog miatt hisz. Tapasztalt valamit, mondjuk látott egy csodát, vagy amit ő csodának tartott.
    Hogy az értékelés mennyire volt objektív vagy szubjektív? Ez csak a külső szemlélőknek számít. Ha más tapasztalata alapján akarsz hit mellett elköteleződni, akkor az objektivitás számít. De ez az, a kategória, hogy lépjünk be a pártba, mert jó.
    Ha saját tapasztalat alapján kerülsz olyan helyzetbe, hogy nem találsz más magyarázatot mint a hit, akkor nem fog érdekelni, hogy mások mit mondanak, azt mondod majd, hogy láttam, amit láttam.

  • borg25

    senior tag

    válasz MageRG #21541 üzenetére

    Sok érv van. A kérdés, hogy az egyén mit fogad el ebből igaznak. A Biblia, vagy a Torinói lepel igazol-e valamit? Vagy a Fekete kő az iszlámban?

    A hitnél, nincs matematikai igazolás, mint a fizikában, kémiában. Megfigyelések vannak, a pszichológiához, biológiához hasonlóan. Itt nem minden kísérletet, történést lehet megismételni. Ezt sajnos el kell fogadni, hogy Istenből nem lehet kísérleti szereplőt csinálni. Azt akarja, hogy akkor is higgyél benne, és az értékrendjében, mikor nem látod.
    Eszembe jut egy pszichológiai kísérlet: Arra voltak kíváncsiak, hogy kisgyerekek mennyire becsületesek. Olyan helyzetet teremtettek, amiben a gyerek azt hihették, hogy a lebukás esélye 0%. Kiderült, hogy az erkölcs koránt se abszolút, s ha a lebukás esélye kicsi, akkor hígul az erkölcsi morál.
    Ez után meg tudom érteni, hogy Isten azt mondja, hogy engem az érdekel milyen a morálod, mikor a lebukás esélye 0%, nem pedig mikor ott trónolok tőled 100 méterre teljes valómban.

Új hozzászólás Aktív témák