Új hozzászólás Aktív témák

• #2095 WN31RD addikt

  Új Válasz 2007-07-04 03:04:02 #2095

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  WN31RD

  addikt

  Néhány gondolat a ''ki az igaz keresztény'' kérdés apropóján:
  
  Szerintem sem az idétlen katolikus rituálék, sem a protestáns eredetű Biblia-mánia nem akadályoz meg abban egy arra alkalmas embert - legyen az katolikus pap vagy református lelkész, esetleg az ötezredik apró keresztény gyülekezet elöljárója -, hogy megpróbáljon jó hangulatú, egymást segítő közösséget (ld. ''szeressétek egymást'') faragni a körülötte levőkből. Az ilyen ember persze nagyon ritka, úgyhogy jobb híján általában az előbb említett marhaságok pótcselekvésként való túlzásba vitele jellemző, arra bárki képes, nem kell hozzá sem együttérzés, sem ész, sem valódi kitartás, viszont szépen bele lehet fásulni vagy csavarodni.
  
  Nem azt állítom, hogy a hittételek, az alaphozzáállás, stb. nem befolyásoló tényezők, csak azt, hogy jellemzően nem ezeken múlnak a dolgok. Extrém példa: Személyesen ismerek másokért tiszteletre méltóan sokat, és lelkesen, jókedvűen dolgozó katolikus szerzetes papot, aki emellett igen magasra jutott a hierarchiában. Úgy sejtem, hogy másféle keresztényként, muszlimként, zsidóként, buddhistaként, hinduként, de ateistaként is nagyjából ugyanilyen ember lett volna.
  
  Érdemes egyébként ellátogatni kis protestáns gyülekezetekbe annak, aki főleg a katolikus kereszténységgel találkozott eddig. Tanulságos élmény. A kiábrándító rezignáltság helyett erőltetett mosoly és üresen csillogó szemek lesz a standard... A ''megmondta a pap'' butaságát felváltja a ''benne van a Bibliában'' nem kevésbé korlátolt gondolkodásnélkülisége (bármi benne van a Bibliában). Ízlés dolga végülis. A változatosságot önmagában hasznosnak tartom, de szerintem egyik út sem hiteles, értékes, követendő.
  
  Az én szememben a Bibliára, Jézusra, Istenre, túlvilágra, hitre (de sorolhatnám Buddhát, Allahot, stb.) való hivatkozás éppúgy külsőség, segédeszköz, mint a díszes templomok vagy a miseruha. Nekem nem kenyerem, de ha valakinek ez segít, erre van szüksége, ettől érzi jól magát, hát egészségére. Akadnak, akik jól használják: erőt merítenek belőle, és elszórakoznak, hobbizgatnak kicsit vele. Másoknak az agyukra megy, és nem látják a fától az erdőt. Szeretetről papolnak, de fikarcnyi együttérzés nincs bennük, fontosabb számukra, hogy ''helyesen'' éljenek és gondolkodjanak, mint az ember, aki előttük áll... Pedig az ilyesmiről még a bibliai Jézus is eleresztett néhány mondatot.
  
  Egy igazán tiszteletre méltó ember nem függ ilyen külsőségektől, még ha esetleg használja vagy élvezi is őket időnként. Nem szabad ezeknek nagy jelentőséget tulajdonítani, egyik olyan, mint a másik, és végső soron mindegyik fölösleges.

  ''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''

Új hozzászólás Aktív témák