Új hozzászólás Aktív témák
-
guga
Közösségépítő
válasz
Algieba
#1850
üzenetére
Első sorban a lelki tartalomra kell koncentrálni ha a Bibliát olvasod, mert Isten lélek, tőle származik és a lelkednek szól.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
A föld a Bibliában az embert jelképezi, az ember lelkét, amit Isten megszánt és megművel, vagy ott van a legismertebb a magvető példázata. A magvető maga Isten, a mag Isten beszéde, s utána van a jó föld, amelyikben megmarad és termést hoz...
Az ember lelkének az Istentől elszakadt állapota (kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén). Hiába rendkívül erkölcsös, tanult és köztiszteletben álló valaki, ha csak az emberek tiszteletét tudja kiváltani, de Isten azt mondja rá, hogy kietlen és puszta az Ő lelke.
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
Az első nap és a világosság minden ember életében azt a napot jelenti, amikor Isten üdvözíti Őt, azaz megismerteti vele Isten igazságát. De ez sem következik be előkészítés nélkül, mert Isten már előtte munkálkodik az életében.
2Kor 6,2
Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja.
1Tim 6,16
Kié egyedül a halhatatlanság, a ki hozzáférhetetlen világosságban lakozik; a kit az emberek közül senki nem látott, sem nem láthat: a kinek tisztesség és örökké való hatalom. Ámen.
1Jn 1,7
Ha pedig a világosságban járunk, a mint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
5.
És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségök szövétnekre és napvilágra; mert az Úr Isten világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.
Az egész Biblia erre az első nap, nappal és világosság, éjjel és sötétség szimbólum rendszerre épül. Természetesen mindezek mögött azért ott van az, hogy maga a föld teremtése, az ember teremtése megtörtént és sok nyitott kérdés van benne, hogy hogyan lehetséges, miként történhetett?
Egyrészt már itt vagyunk, azaz valami történhetett s az ember bármennyire felkészült, okos és rendelkezésére áll a technika vívmánya, magát a választ mégsem tudja 100%-osan.
Ezért van szükség hitre. Vegyünk egy példát, Jézus kenyérszaporítása vagy amikor a vízet borrá változtatta. Ha engedné, hogy abba az irányba menjünk, amerre az ember legszívesebben menne eme két történettel, akkor sem pékek, sem kocsmárosok nem lennének.
Ugyanis mindenki azt szeretné tudni, hogy hogy csinálta és ha megtudta, akkor többé már nem Jézushoz fordulna, hanem maga szaporítaná a kenyeret és saját maga változtatná borrá a vizet.
Természetesen ez csak egy eltúlzott példa, de ez van. Mindenki a megszerezhető tudásra hajt. Soha senki nem kerülhet közel Istenhez a megszerzett Bibliai tudásnak köszönhetően. Ugyanis nem felmérőt kell írni majd belőle.
Ha pontosan megtudjuk válaszolni, hogy igen, így és így történt meg az ember teremtése, de a lelkünk kietlen és puszta, akkor nem Isten közösségében fogjuk tölteni az öröklétet.
Előbb meg kell történnie az első napnak, a sötétség és pusztaság helyére be kell költöznie a nappalnak és világosságnak, Isten szerint ez a helyes sorrend.
Amíg kietlen és puszta az ember lelkének állapota, addig hiába akarja megtudni, megérteni Isten tetteit, mert nem a lelke fog megváltozni, hanem a lexikális tudása, az nem eredményezi a hitet. Mert nem azt mondja hiszem, hanem azt hogy tudom.
Az az ember, aki birtokolja Isten lelkét, igazságát és világosság van a kietlenség helyén, az hittel várakozik Istenre. Ha valamit nem ért, akkor megvárja, amíg Isten felismerteti vele.
5. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
6. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
7. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
kymco
veterán
Elolvastam a Da Vinci kódot.... Nem is volt rossz, mint regény. Olvastam már izgalmasabbat, fordulatosabbat, de szórakoztató volt, ez a legfontosabb talán egy regénynél.
Csak egyszer éreztem magam rosszul az olvasása közben. Mikor számomra is ismert történelmi tényeket hazug módon kezelt. Hazudott a történelmi eseményekkel kapcsolatban azért, hogy hamis végkövetkeztetést vonjon le. Hazudott a Bibliával kapcsolatban, mert olyan dolgokat írt róla, amit nem hogy történész szájába sem szabad adni, de még egy általános műveltséggel rendelkező embernek sem szabadna mondani. De mondjuk rá, hogy regény, fikció. Egy pontig ezt el is fogadom.
Ezt követve elolvastam egy olyan könyvet, ami tételesen végigveszi a könyv tévedéseit, hazugságait, csúsztatásait. Meg kell állapítanom e könyv után, hogy a Da Vinci kód szinte minden állítása hazugság... és ítt most nem is a teológiai, ''földi halandók által'' nem érezhető füllentésekre, csúsztatásokra gondolok...
Sokat gondolkoztam azon, hogy érdemes-e írni erről akár egy hozzászólást is, de mikor a National Geografic is hasonló őrültségeket állított egy műsorában, meggondoltam magam.....
Kezdem a felsorolást a teljesség igénye nélkül:
A könyv úgy kezdődik, hogy beszél a Sion-rendről, mint 1099-ben alapított, ma is létező szervezetről, az Opus Dei-ről, mint katolikus szerzetesekkel teli szektáról valamint arról,
hogy a műtárgyak, épületek, dokumentumok és szertertások leírásai megfelelnek a valóságnak.
- Sion-rend létező szervezet, de nem 1099-ben alapították, hanem kb ötven éve létező baloldali szakadár csoport... A könyv megemlít egy iratot, ami igazolja, hogy Godefroi király alapította, és tagjai között voltak a történelem során nagyjaink: Leonardo, Botticelli, Newton, Victor Hugo, stb, stb... Ezt nevezi a könyv Les Dossiers Secrets-nek a Párizsi Bibliotheéque Nationale-ből. Nos ez az irat hamisítvány. Nem én állítom, hanem egy Paul Maier nevű történész és csapata. A hamísítást egy Pierre Plantard helyezte el. erről
Plantard egy segítője tett vallomást később. De ha ez nem elég, a csalást számos francia
könyvben, sőt egy BBC dokumentumfilmben is leleplezték. A New York Times úgy írt Plantardról, mint egy antiszemita csalóról, felsorolva hamisítási ügyeit. Csak ez a
''dokumentum'' állítja, hogy a Sion-rend az, aminek a könyvben állítják.
- Opus Dei tényleg létező szervezet, de ''sajnos'' nem hemzseg a szerzetesektől, mert tagjai szinte kivételnélül laikusok, azaz tagjainak elenyésző része pap.
- A Templomos rend létezett, de természetesen nem, mint a nemlétező Sion-rend katonai szárnya. Itt a legizgalmasabb a törvényen kívül helyezésük, és megsemmísítésük. A könyv szerint a pápa hatalmi nyomására kezdék a kiírtásukat, és ebbe belevonta a francia királyt.A valóság ennél sokkal árnyaltabb. A pápaság ebben az időben totális francia függés alatt volt. A francia király nyomására kezdődött minden, és a pápa addig, amíg csak lehetett próbálta védeni a rendet, és a vérengzés is a király kezéhez tapad.... (legalábbis Karen Ralls oxfordi történész szerint). A megsemmisítés oka is egyszerű, rendkívűl gazdag rendről van szó, a vagyon pedig királyi tulajdonná lett.
- A híres üvegpiramis nem 666 üveglapból áll, hanem 673. A Mona Lisa elnevezés (Isis, Amon elmélet) ott ér véget, hogy ezt a nevet a 19. sz-ban akasztották a képre. Leonardo soha nem hívta így...A valóság sokkal prózaibb, a Mona a madonna rövidítése, Lisa pedig a feltételezett modell leánykori neve
.
Egy izgalmas részben Sophie maga elé tartja a Sziklás Madonnát, és úgy védekezik, hogy kifeszíti testével a képet, hogy kidudorodik... A valóságban a kép fára van festve.... (ennyi utánajárást megtehetett volna a könyv írója)
Egyéb hamisságok:
A képzeletbeli grálvadász azt mondja az Utolsó vacsora című kép kapcsán, hogy azért fontos, mert mind a Biblia, mind a Grál legenda úgy ünnepli ezt a pillanatot, mint a Grál
színrelépését... Meg kell említeni, a Biblia meg sem említi a Grált.... de még a nem kanonikus könyvek sem.... Az, hogy a képet hiteles ''fényképnek'' tekinti, már szóra sem érdemes.....
Folyt köv....www.refujvaros.hu
-
WN31RD
addikt
Én is pont nemrég olvastam el a Da Vinci kódot. Egészen véletlenül alakult így, ugyanis ez volt az egyetlen olvasható témájú és számomra érthető nyelven elérhető könyv, amelyhez hozzájuthattam egy külföldi nyaralás során, ahova elfelejtettem elegendő olvasnivalót vinni.
Nagyon jól szórakoztam rajta, izgalmas, hangulatos regény, tele érdekes, elgondolkodtató ötletekkel, felvetésekkel. Én lennék az utolsó, aki pl. a Római Katolikus egyház baromságait és szemétségeit, vagy a kereszténység egyes torz tanait, sok tekintetben egészségtelen szemléletét védeni akarná... De egyszerűen fel nem foghatom, hogyan juthat bárkinek is eszébe, hogy a Da Vinci kód több, mint fantázia, legalábbis ami a konkrétumokat illeti.
Szóval fura ügy ez... Ellenben a könyvet mindenkinek ajánlom, aki egy kis könnyed szórakozásra vágyik, és nem krónikus összeesküvéselmélet-függő.''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
moma
őstag
Ugyan ezt a kérdés a bibliai story-k többségével kapcsolatban is fel lehetne tenni egyébként és akkor így nézne ki:
''Nagyon jól szórakoztam rajta, izgalmas, hangulatos regény, tele érdekes, elgondolkodtató ötletekkel, felvetésekkel. ... De egyszerűen fel nem foghatom, hogyan juthat bárkinek is eszébe, hogy a Biblia több, mint fantázia, legalábbis ami a konkrétumokat illeti.''
we all deserve a bit of luck.
-
kymco
veterán
Hát igen, vannak olyanok, többek között én is, aki az életem legfontosabb és kevésbé fontos döntéseit erre a Bibliának nevezett sztorira tettem, és teszem fel.
És igazolódik moind az én és a környezetem életében, hogy ezek a szavak többek sztoriknál, bölcsességeknél, emberi történeteknél.... sőt a tudomány is azt támasztja alá, hogy a történelmileg alapvetően igazolhatóak a bibliai történések....www.refujvaros.hu
-
moma
őstag
Ez szerencsére nem mond ellent annak amit írtam. Egész generációk merítettek anno ugyan így pl az Illiászból is. Ők is mindig olyannak tapasztalták a világot amit az a könyv írt. Ha az történt amit mi úgy nevezünk ''villámlott'', ők látták és tudták: Zeusz dühös. Sőt tudósok mostanában még tróját is megtalálták
Tehát...we all deserve a bit of luck.
-
guga
Közösségépítő
Mostmár megírhatom, mert eltelt pár hónap és az idő múlása tompította a sebeket, amit egy különös véletlennek köszönhetett minden résztvevő. Történetem résztvevői rename személyek, de sztori igaz.
Egy forró nyári délelőtt kétségbeesett és elfúló hangon hívott fel egy gimnazista srác (Miki), hogy baj van és hirtelen nem tudja kihez fordulhatna segítségért ill. egyúttal jogorvoslatért is, mert helyrehozhatatlan hiba történt egy barátja számítógépével.
A helyszín egy lakótelep, egy tíz emeletes, ugyanabban a lépcsőházban laktak Miki és Laci.
Volt egy nagyon fontos dokumentum, a gépen, amire Mikinek nagy szüksége volt, de hiába kapcsolta be a gépet csak jelszóval lehetett belépni, Laci pedig elutazott külföldre egy sport rendezvényre és telefonon sem érte el. Laci anyukája volt otthon és sajnálkozott, hogy nem tud segíteni, egy ideig keresgettek a papírok között a gép körül, hátha valahova feljegyezte a jelszót, de nem jártak sikerrel.
Mikinek támadt egy mentő ötlete, hogy otthonról hoz magával egy Linux live cd-t és azzal indítja el a gépet s úgy kimásolja egy pendrive-ra a dokumentumot.
Haza is ment a Linux cd-ért és újra becsöngetett Laciékhoz. Az anyukája gondoskodóan odaállt Miki mögé és figyelte mit csinál.
Miki belépett a számítógép bios-ába és át álította a bootolás sorrendjét, hogy az első eszköz ne a HDD legyen, hanem a CD ROM.
A Linux cd bootolása közben azonban nagy baj történt. A számítógép tápegysége megadta magát és egy kisebb durranással füst kíséretében az örök vadászmezőkre távozott.
Történet szerint azonban Laci anyukája hangos sipítozásba kezdett, hogy Miki tönkretette a fia számítógépét és azonnal oldja meg ezt a helyzetet, mert ha a fia hazajön nagy baj lesz belőle. Miki állította, hogy nem Ő tette tönkre a számítógépet, hanem a gép tápja volt rossz, hibás. Az anyuka pedig semmit sem értett az egészből, csak azt tudja, hogy 2 éve vették egy nagy áruházban és azóta teljesen hibátlanul üzemelt, most hogy Miki hozzábabrált, így mehetett tönkre szerinte.
Miki halálsápadtra vált és köpni, nyelni nem bírt. Eszébe jutott, hogy valakit felhív, én voltam az első ember, akire emlékezett, hogy talán tudok segíteni, mert ezzel foglalkozom. Röviden vázolta a tényeket a telefonba, majd megbeszéltük, hogy a géppel a hóna alatt átjön. Arra kért, hogy magyarázzam el és értessem meg Laci anyukájával, hogy a gép műszaki hiba miatt ment tönkre és egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően pont nála és pont akkor, amikor Laci nincs otthon. Noha mindez igaz volt, azért elmondtam neki, hogy Laci anyukájánál sok sikerre ne számítson, mivel teljes mértékben laikus, nem szabad tőle elvárni, hogy ne elfogultan gondolkodjon. Azt a gépet ajándékba vették s drága pénzen, addig a pillanatig tényleg hibamentesen üzemelt, amíg a Miki hozzá nem nyúlt és nem azért ment tönkre a számítógép tápegysége, mert Miki át álította a boot sorrendet, hanem mert elképesztően gyenge minőségű volt. Kiszereltem és a súlya nem nyomott többet, mint egy jól megtermett teszkós zsemle. A tápegység márkájára most külön nem térnék ki, mert ugye vannak személyiségi jogok is
Viszont arra kíváncsi voltam, hogy a gép többi alkatrésze, főképpen a HDD átvészelte e a misztikus támadást. Mikinek mondhatni nagy szerencséje volt, mert az is egy ritka véletlen, hogy a gép többi alkatrésze nem sérült. Így Laci hazajöveteléig megtudtuk oldani egy tápcserével a dolgot. Azt javasoltam neki, hogy fizesse ki a tápcserét és vigye vissza a gépet Laci anyukájához, hogy megnyugodjon s ha Laci hazajön, akkor majd vele kifizetteti a táp árát, mert Ő kicsit otthonosabban mozog már a számítástechnikai alkatrészek világában és meg fogja érteni, hogy a tápegység Miki közjátéka nélkül is meghibásodott volna végleg s majd Ő megérteti az anyukájával a kialakult helyzetet, az Ő szájából jobban hangzik Miki ártatlansága. 6 éves pályafutásom során láttam műár néhány elfehéredett arcot, ahogy értetlenkedett, hogy de hát eddig működött. Igen, eddig s mindig azt szoktam utána mondani, hogy egy darabig én is működöm, majd utána már nem. Egyrészt nem szabad a nagy áruházak polcairól vásárolni számítógépet, mert a leghitványabb alkatrészekből vannak felépítve, s csak kívülről tetszetősek, de amint kinyitja az ember elborzad. Ma is itt egy az asztalon. Az egyik oldallapja szerelhető csak le, a másik odaszegecselve gyárilag, szintén tápegység + kattog a HDD, de még az a márka Exkalibur vagy mi igen én is tisztában vagyok a pontos márkával, de nem írhatom le mégsem nyilvánosan. Ami meglepő, hogy a floppy meghajtóba több alkatrészt gyömöszöltek, mint a méltán híres s nevezetes tápegységbe.
Évekkel ezelőtt volt egy kis parasztházunk Szigetszentmártonban, elhatároztuk, hogy átépítjük a teraszt és a bejárati ajtót. Téglát és komplett ajtót kellett vásárolnom a tüzépen, gondolkodtam rajta, hogy miképpen szállítom át a tüzépről a házunkig az anyagokat. Beszéltem a tüzépen a targoncás alkalmazottal hátha egy kis külön pénzért megteszi nekem, de a főnökére hivatkozva elutasított. Akkor eszembe jutott a szomszéd Misi bácsi, akit naponta látok egy kiskocsival rohangászni a házuk körül, hol a cefrét szállítja le a pincébe és utána órákig nem látni hol meg a trágyát rángatja ki a főd végibe. Erős kiskocsinak látszott, két nagy 28-as kerékkel az oldalán, amolyan parasztbicikliből kiépített alkatrészek.
Megpendítettem neki a dolgot, hogy mi lenne ha és azzal a mozdulattal már a kezembe is nyomta, hogy másnap reggelre hozzam vissza, mert van még a kert végibe két hordó mulatság és annak Ő a végire szeretne járni másnap.
Óvatosan pakoltam meg a kiskocsit, noha láttam, hogy az öreg milyen súlyokkal ráncigálja. Úgy terveztem, hogy a téglát három fuvarból viszem haza, ami azt jelenti, hogy félig lesz pakolva vele s a végén külön az ajtó tokot.
A téglák harmadik fuvarjánál tartottam félúton, amikor a kocsi megrogyott és összeesett, halálsápadtra váltam és a számat a kezem elé kaptam (SIC).
Mentem, sőt szaladtam az öreghez, hogy jaj a szekérderéknak annyi, összetört az úton a kereke. Már éppen kioktatott volna, hogy biztos túlterhelted, de mondtam neki hogy éppen nem, igyekeztem fele annyi súllyal terhelni. Pedig tényleg láttam, hogy az öreg meglódult a két hordó cefrével és simán végig görgette a telken, a tégla annak a felét sem nyomta, most meg ott az úton összetörve a kocsi.
Mindegy, hamar túltettem magam rajta, elvittem egy lakatoshoz és pár ezer forintért rendbe rakta, pont annyiból úsztam meg volna egy fuvarost is jattal és pakolással
Pár héttel később az öreg kaszáját kértem kölcsön, hogy lenyessem a kertünk végibe a lucernást. Megirigyeltem az öreget, ahogy reggelente kaszálta a partoldalt nagy lendülettel és kimért mozgással, volt tartása, volt szépsége. Mondtam is magamban talán lesz előtte egy kis becsületem ha látja én is tudok kaszálni.
Még a fenőkövet is elkértem tőle, hogy megtanuljam miként kell élesíteni a kaszát.
Beálltam a térdig érő lucernás elejébe és végignéztem rajta, na mondom megnedvesedik rajtam a póló mire végzek az egésszel. Húztam párat a fenőkővel, aztán huss és az első suhintásnál recsegve széttört a kasza, halálsápadtra váltam és a számat a kezem elé kaptam (SIC).
Hiába láttam én az öreg Mihályt nap mint nap a part oldalában kaszálni a megvénhedt füvet, néha akkorát lendített, hogy majd kifordította a vasúti sínt a helyéből, ez volt az én sorsom. El sem mertem mondani az öregnek, szaladtam a piacra egy új kaszanyélért és úgy adtam neki oda, ingatta a fejét és elmesélt egy rövid történetet egy permetezőgépről, amit kölcsönkért és tönkrement a hátán, ahogy húzta, nyúzta a dugattyút s vehetett újat a tulajdonosának. Látod fiam ezért nem érdemes soha semmit kölcsönkérni és pederintett egyet a bajszán majd meginvitált a pincéjébe, hogy kóstoljunk bele egy főzet háziba
2Móz 22,14
Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt.
Péld 22,7
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
[QUOTE=Kettisz,2006. nov. 13., hétfő - 13:58] Nehogymár bedőljetek neki! :Đ Megrendezett volt az egész, csak azért találta ki, hogy megint mindenki róla beszéljen! :Đ Már látom magam előtt a leírt sztorit, lesz benne megmentett őzike, lefejelt rendőr, néhány jótét lélek, az egész leöntve jókora adag vaddisznópörkölttel. :Đ
Hiába, zuglói fenegyerek, te sem vagy már a régi, folyton magadat ismételgeted! :smoker: :Đ :Đ
Na, mit mondtam gyerekek? kicsit megkapargatjuk a felszínt, egyből kiderül, hogy nem volt szó másról, mint egy kétórás autókázásról dugóban, esőben, gyereknyüglődésben, oszt jónapot. Már ne is haragudj, ki kíváncsi erre?! :Đ :Đ [/QUOTE]
2006.11.12. Gyémántlakodalom.
Fokhagymás lehelet, tulajdonképpen annak köszönhetem az életem. Mit tennél ha kora reggel munkába menet beszédbe elegyednél valakivel és olyan erős fokhagyma illat áradna a szájából, hogy a lábadról döntene le?
Az első lépés a lényeg, hogy védekezni kell, mégpedig lépni, oldalra kitérni. Kikerülni az irányt s a célt, a célszemélyt.
Én bárkitől hallom, hogy jaj szeretem a fokhagymát, de nem merek enni ennél többet, mert megérzik rajtam az emberek és mit szólnak? Akkor azonnal az jut eszembe, hogy ki a fenét érdekel, hogy kinek mi jut eszébe és mit gondol rólam csak mert imádom a fokhagymát s a reggeli mellé megettem vagy 2 fejet és egész nap a számban érzem az ízét még lefekvés előtt is? Nem szoktam cifrázni elrágom gerezdenként még a vöröshagymát is úgy harapom, mint az almát és nevetek magamban azokon, akik fanyalognak egy karika hagyma láttán, hogy jaj ez büdös de finom. Én ilyenkor mindig megteszem az első lépést, mert az fontos, oldalra kell egyet lépni, kilépni a sorból, elhagyni a tömeget, amelyik tömeg módjára gondolkodik, hogy jó lesz ez így, akkor maradjon így, már megszoktuk.
Megpuculom azt a fej fokhagymát és egész nap figyelem a fejüket kapkodó embereket, ahogy beszélek forgatják meg kapkodják a fejüket s próbálnak kitérni a fokhagyma illat elől, mert nem hogy megenni nem merik, még a szagát sem szeretik. Mert magukból indulnak ki és ráfogják másokra, hogy mit szólnak hozzá az emberek, közben ők azok, akik megvetik a fokhagymás leheletet.
Mondom lépni kell egyet, a lábunkat kell használni nem a fejünket. A lábunkat kell kapkodni, aztán a tömeg úgy is jön utánunk, mert kolompolni csak mi tudunk, akik kilépnek, a bárányok meg csak bégetnek s egy báránymasszaként a kolomp hangjára figyelnek, kapkodják majd a fejüket s egyszerre fordulnak utánad. Bár van ott kutya is, nem kell hozzá kutyának lenni, hogy a tömeg téged kövessen. A kutya az csak terel, de ő is a kolomp hangjára terel, csak arra figyel.
Főkolomposnak kell lenni, s ha egyszer rád rivallnak, hogy áhhháááááá szóval te vagy a főkolompos, akkor nem megijedni, mert mindig kettőn áll a vásár. Ha te vagy a főkolompos, akkor vagy eltapos a tömeg, vagy hős leszel.
Már az indulás is nehézkes volt, a gyerkőcök kiültek a lépcsőre és szünet nélkül zörögtek valamivel és ingerült is voltam s wc-n sem voltam, hosszú út áll előttünk. Nagy nehezen sikerült elindulni, tankolni, bepárásodni és túltenni magunkat azon, hogy mit hallgassunk, melyik adót és milyen hangerőn. Közben felszáradt az ablaküveg is, lehet gyorsulni, mert már jelezték tegnap, hogy egy órával korábban érjünk oda s a nejemen is láttam, hogy feszült. Faluba bemegy 70-el, kiérve felgyorsít és közben már nyomkodja a telefont, hogy egy félóra múlva ott vagyunk Erzsi néni. Álljon ki az útra és felvesszük, sietünk. S lelki szemem előtt megjelent Erzsi néni a széles szoknyájával, ahogy igazítja a fején a kendőt és már most ott áll az út szélén egy perc múlva, nehogy lemaradjon. Közben meg kellett állnunk, mert a kisebbik fiam a felmelegedett és levegőtlen autóban és a kanyarok miatt összehányta magát és főleg attól ijedtem meg, hogy elkezdte nyeldekelni vissza a hányást. Vészstopp és ugrottunk ki a kocsiból, gyerek kiemelve és csak arra koncentráltam, hogy a gyerek feje lefele lógjon az ülésből. Nagyobbik meg a fejét dugta ki a kocsiból, hogy Ő meg fázik és hozzá látványosan reszketett. Ettől is bepöccentem, hogy tisztelje meg már a nagyobbik problémát azzal, hogy legyűri magában és csendben megvárja, amíg megoldjuk a következő problémát is, nem arról van szó, hogy tétlenkedünk, inkább tehetetlenek vagyunk. S a nejem közben áldja a pillanatot, amikor valami Isteni sugallatra berakott egy váltás ruhát.
Préd 3,15
A mi most történik, régen megvan, és a mi következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, a mi elmult.
Préd 6,12
Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy árnyékot tölt el? Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik ő utána a nap alatt?
Préd 7,14
A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik.
Préd 8,7
Mert nem tudja azt, a mi következik; mert ki mondja meg néki, mimódon lesz az?
Préd 10,11
És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
Közben újra befűtöttünk az autóba és lassan megnyugodtak a kedélyek és a gondolatom is elkalandozott, de fél szememet az úton tartva, mert tudom bár a nejem vezet, több szem többet lát. Éppen egy kerékpáros mellett haladtunk el az úton, mondtam is a családnak, hogy ez terepszínű ruhába volt, először azt hittem fatönk, majd később azt, hogy Őz, de végül kiderült, hogy egy falusi alkoholista, akit már a szürkület az úton talál és Ő az első a csehóban s már emeli is a szájához a poharat és kijönnek a szájából az igazságok, megállapítások és átkozódások, mind megfér szépen egy helyen, de arra még Ő sem hajlandó, hogy a fokhagyma illatával szembe szálljon, Ő is csak a fejét kapkodja, ahelyett hogy állná mereven, férfiasan s ha zavarná lépne egyet oldalra, az Ő fejéből is csak a gondolat hiányzik, hogy lépjen egyet oldalra. Neki is kell kolompozni egyet, hogy megmenthesd az életét, mert olyan magatehetetlen, hogy még az úton sem tudja felhívni magára a figyelmet, hogy hahó itt vagyok, lássatok. Ő inkább terepszínű ruhába öltözve megpróbál beleolvadni a tömegbe, a földbe, amelyből a tömeg vétetett és oda is tér vissza a porba. Előbb fatönknek látod, majd Őznek s a végén megmented, ahogy kell, mert egy sokat látott alkoholista, minden faluban van belőle, Ők nyitják a sort, a napot, hamarabb kelnek, mint akik a dolgukra mennek, az alkoholmámor jobban motivál, mint a vasvilla, amelynek nyele fényesíti a kérges kezet, az alkohol mámora rátelepszik és oldozzál fel önkívület, a valóság nem megjeleníthető, nem járható út.
Semmi előérzetem nem volt azzal kapcsolatban, ami történt, pedig már álmodtam meg előre szegbelépést, azt, hogy kettéhasad a talpam, hogy elesek kerékpárral vagy valami, de most csak ültem az ülésbe süppedve és arra riadtam fel a gondolataimból, hogy az autó önálló életet él és a nejem is kapaszkodik a kormányba, hogy ÚRISTEN, JAJ ISTENEM MOST MI LESZ VELÜNK??? ÚR ISTEN JAJ ÉS kész, ennyit tudott kimondani. Utólag elmondta, hogy csak arra tudott gondolni, hogy a gyerekekkel ne történjen semmi. Én semmire sem gondoltam, teljesen higgadtan végigmértem, hogy 1-2 másodperc leforgása alatt letértünk az útról és egy kicsit éreztem, ahogy a levegőbe emelkedik az autó, mert megszűnt az az állandósult érzés, ahogy a kocsi mozgott az úton. Ágak csapódtak az ablaküveghez és megálltunk. A nagyobbik fiam sokott kapott és nekiállt visítozni, a nejem körbefigyelt, hogy mindenki épségben van e, megnyugtattam, hogy semmi baj, közben Bendzsó a kisebbik megkérdezte, hogy mi történt?
Kiszálltam az autóból és konstatáltam, hogy ebből bizony nem jövünk ki. Mondtam kapcsolja le a gyújtást és hívja fel az apját.
Apu baj van, belecsúsztunk az árokba, de nem sérült meg senki, kéne egy kis segítség.
Apja jön, közben autósok állnak meg és megnyugtatom őket is, hogy minden rendben, senki sem sérült és segítséget is hívtunk, a harmadik után már igen kellemetlennek éreztem a kiáramló fokhagymaszagot ebben a megalázó helyzetben, de próbáltam szem előtt tartani, hogy én/mi voltunk azok, akik kiléptünk egyet oldalra, letértünk az útról.
Aztán észrevettem a két fát, ahogy az autó megállt közöttük és korábban is volt egy fa, ott még mehettünk vagy hetvennel. Ha valamelyiket megtaláljuk, akkor már aznap este címlapon lettünk volna, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, s valóban, tényleg így történt.
De történhetett volna az is, hogy aki ura időnek és térnek, valamire készülvén, amiről nekem halvány előérzetem sincs, hisz minek tudjak róla, olyan vagyok, mint a vágóhídi barom, az se tudjon róla, mi az ami rákövetkezik, sőt előtte elkábítják puskával vagy árammal és utána nyugodtan várnak a sorsukra.
Valahol kezdem érteni a korán kelő alkoholistákat, akik elsőként akarnak elmenekülni a valóság elől, ami nem járható út és miközben féligazságokat hirdetnek reggelről, reggelre a pultosnak az önkívület feloldozza őket és nem gondolkodnak többé rajta, hogy mi az mi rájuk következhet.
De én szerencsés voltam, én fokhagymát ettem a teremtőm, aki aznap egy fának akart vezetni az utolsó pillanatban mikor megérezte a fokhagyma illatát elkapta a fejét és elvétette az irányt, a két fa között landoltunk, volt viszont olyan is, akinek nem sikerült. Aznap este a neten olvastam, hogy egy férfi nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett és meghalt egy 4 éves kisfiú.
Mondtam is a nejemnek, hogy nem hiába vannak a régi közmondások, hogy lassan járj, tovább érsz.
Csak az autó eleje tört meg és a jobb első kereket kellett kicserélni, mert leugrott a gumi a felniről. Aznap este mind a négyen otthon vacsoráztunk a meleg lakásba és iszkoltam a gyerekemmel vonatozni, ilyenkor mindig megtudja becsülni az ember az életét és hogy történhetett volna sokkal rosszabb is ha nincs az a fránya fokhagyma. Egyetek fokhagymát, életet ment
Nemsokára folytatom, hisz a java még hátra van, az aranylakodalom s hogy a nejemnek még akadtak aznap koordinációs problémái s a lefejelt, letejelt rendőrről se feledkezzünk meg . No meg az öreg is elmondja a boros pincében, hogy neki mi mentette meg az életét fokhagyma helyett. A végén pedig vetítés, filmvetítés, megjelenés kötelező
De nem eljönni kell, elég ha elgondolkodsz rajta s a fejeden belül megjelenik.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
9. Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az ő munkájokból.
10. Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, a ki őt felemelje.
11. Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
12. Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
[link]
Kronológiai sorrendben úgy történt, hogy apósom elviharzott és nem szólt senkinek sem, hogy ne nyugtalankodjanak. Gyakorlott és határozott mozdulatokkal kivontatta a Suzukit az árokból, kerékcsere és gondolkodni sem volt idő. A gyerekeket apósom vitte, mi meg ketten az asszonnyal, azt még láttuk, hogy az egyik faluban Erzsi nénit felveszi az egyik rokon az autójába, mim meg intettünk neki hisz ránk várt eddig.
Szerencsére nem tudott senki semmiről, apósom nem szólt csak anyósomnak.
Én feltéptem a nyári konyha ajtaját és csukott szemmel megtaláltam a pálinkás üveget, elkortyoltam 2 pohárkával és mindjárt megvilágosodtam, hogy ma még nem ettem semmit. Rábootoltam a tepsire, libacomb, libamáj és savanyúság. Közben bejött a nejem is és egy akaratlan mozdulattal leborította a savanyúságos tálat a kőre. Elkezdtük összeszedni és visszarakni a tányérra. Egyből eszembe jutott az „indul a bakterház” c. film.
Aztán műszaki.
A család vett egy tévét nekik ajándékba, mert az öregé már megette a kenyere javát. Beállítottam azt a 3 adót, amit a tetőantennával lehetett fogni + 1 szlovák.
Majd elmentem a templomba, mert az öreg már ott volt a mamával, hisz a mise felénél Őket köszöntötte a pap a 60 éves házasságuk alkalmából. Filmre vettem az egészet, érdekes volt. Egy ilyen kis közösségben ahol Ők élnek ez fontos dolog és legalább okkal lehetnek büszkék rá, hogy még élnek és egymás mellett. Sokan elsírták magukat a templomban, törölgették a könnyeiket.
Sok ember a 60. életévét sem éri meg, nem hogy egy emberrel 60 évig házasságban éljen. No meg aztán ehhez tényleg tehetség kell, régebben nem volt lehetőség a hisztire, összeházasodtak és utána jöhetett bármi, együtt s vállvetve viselték annak terhét s nem kiabáltak mások előtt egymásra kígyót békát, sőt inkább dicsérték egymást.
Az én nagyszüleim is leélték egymás mellett az életet, Ők csak az aranylakodalomig jutottak el. Az öreg Zvolenszki nem szerette a fokhagymát, inkább a meztélábas fecskét, ahogy Ő mondta, mikor elszalasztott cigarettáért a legyes kocsmába. A mezítlábas fecske, leült a lakótelepi konyha ablaka elé és nekiállt rádiózni a Sokol 403-ason. Miközben pöfékelt hallgatta az agymosást. Láttam rajta, hogy nem hitt el belőle egy szót sem, aztán mikor végre rendszerváltás lett elvesztette a talajt a lába alól. Hiába várta, hogy egyszer majd vége lesz, mikor vége lett nem hitte el és nem tudta kezelni a helyzetet.
De térjünk vissza a lagziba. Az öreg meghívta a papot ebédre hozzájuk, hisz különleges alkalom egy gyémántlakodalom. Már javában tartott a köszöntő a nappaliban mikor megzörgették az ajtót, szerintem nem tudott róla senki, hogy a pap is meglett hívva. Én háttal álltam az ajtónak, de valahogy a nejem mozdulataiból megéreztem, hogy ki áll az ajtóban, mert a nejem a kilincsen tartotta a kezét, hogy ne tudjon bejönni, de aztán Erzsi néni hopp, szolgálatkészen ott termett és földig hajtotta magát. Én szándékosan tudomást sem vettem róla, mert úgy találtam elég nyers a modora.
Ráadásul a templomból kifelé jövet a bátyus lánya is jött velünk és egy helybéli kérdezte tőle, hogy hol van apád? A templomban. Mé hőgutát kapott? A mamáéknak van gyémántlagzi, Őket kíséri. Akkor jó van, már azt hittem hőgutát kapott oszt vihogott egy keskenyet.
Régebben erre nem adódott lehetőség, mármint hogy valaki nyilvánosan hangot adjon a nemtetszésének az egyházzal szemben, mert azt kiközösítették.
Mostanában van valami forduló, hogy még az ilyen kis falvakban is felüti a fejét az elutasítás a renddel szemben. Ugyanis egy ilyen helyen nincs rendőr, nincs rá szükség, mert mindenki tudja mi a rend. Az emberek fejében benne van, hogy mit nem szabad, Isten a szívükbe írta az együttélés törvényeit, a tíz parancsolatot.
Betartani ugyan nem tudják, mert Isten nem azért adta elébük, viszont fontosnak tartják, szem előtt van. A falu rendőre a pap, ha bárkinek gondja van elé viszi és tőle vár tanácsot.
Mindenki leült a terített asztal köré, én meg egy ideig filmeztem, a pap azt hitte fotózom ezért ügyet sem vetve rám nekiállt követelőzni. Anyósomnak szólt be először, aki forró levessel kínálta, hogy szedjen elsőnek hisz maga a vendég. Én itt nem vagyok vendég, emelte fel a hangját, azt mondja kikérem magamnak, de azt nem mondta meg, hogy akkor mi. Tényleg királyként viselkedett. Szerencsére egy keveset sikerült megörökítenem belőle, ahogy követeli magának előbb a hagymát, majd a pálinkát, majd az új bort, majd a vörös bort, aztán az ó bort, végül bontottunk neki egy 79-es évjáratú Tokait, de arra is csak fanyalgott, hogy az Ő mise bora az édesebb. Aztán követelte a tormát, a fél család kutatta a zugokat torma után, de kezüket tördelve jöttek vissza, hogy atya kérjen bármit csak ne tormát, mert nem találjuk. Nem baj csak keressétek mondta nevetve. Ezen a nejem olyan jót mulatott, hogy még másnap is emlegette.
Aztán nekiállt szónokolni, hogy a problémák nem azért vannak, hogy összetörjünk, hanem hogy megoldjuk. Próbáltam neki mondani, hogy Isten a problémákat nem azért adja, hogy összetörjünk, hanem hogy átsegítsen rajtuk és megtapasztalhassuk a munkálkodását, törődését és abból hitet nyerjünk, de ügyet sem vetett rám, mert a fejét magasra szegve valamit keresett az asztalon, egy finom falatot, aztán a villával érte nyúlt és kiemelte.
A legszebb az volt a történetben, hogy pap vagy lelkész létére egyetlen szót sem szentelt Istennek, annál többet a leves dicséretének, aztán a bor dicséretének vagy éppen gyalázásának, a pálinkát is sűrűn emlegette meg az erős paprikát. Szörnyen lekezelő volt az egész, én nem tudom mit hajbókolnak ennek a bohócnak a falusi emberek hisz nem kapnak tőle soha semmit, inkább adnak neki.
Azt gondolná az ember, hogy Isten szolgája csendes és alázatos, bölcs. Ezzel szemben olyan, mint bármelyik kalapját szorongató kocsmai fröccsöző, aki dicséri az idei szőlőt, hogy micsoda maligán.
A vége is elég cifra volt, a pap benyakalt már egy valag pálinkát és bort, de még becsusszant egy pohár pezsgő is, majd az ajtón kifordulva beült az autójába és átment a következő faluba misézni.
Csak a feleségem nagyszüleire való tekintettel fogtam vissza magamat, mert már az első pillanatban megfejeltem volna ezt az önkéntes rendőrt.
Közben az asztalnál ültünk még, a gyerekek verset szavaltak, énekeltek, valaki behozta a tortát is, majd a nejem valakinek segíteni akart és közben rám borított 3 pohár pezsgőt. Folyt végig a lábamon, az ünneplő ruhán. A nejemnek sírásra görbült a szája, nincs hozzászokva az ilyen napokhoz. Túl sok a feszültség a levegőben, árokba csúszás, késés, óvatlan mozdulatok. Mondtam neki rá se ránts, majd akkor ugrálok ha meggyullad. Egy órácskát ültünk az asztalnál és valóban később már nyoma sem volt.
Emlékszem gyerekkoromban ha családi összejövetel volt, akkor késő estig beszélgettünk vagy inkább hajnalig és a mamák sütötték menet közben a csőröge fánkot, majd mindenki lefeküdt ahova tudott. Szőnyegre, előszobába, asztal alá és reggel kábán vigyorogtunk, vártuk hogy a mamák kávét főzzenek és tüsténkedjenek a család körül. Sült szalonna, sült kolbász és egészen ebédig, a töltött káposztáig ott ücsörgött mindenki a fűtött konyhában szorosan a padokon, alig fértünk de mindent elnéztünk egymásnak.
Most meg már alig hogy elcsusszant az ebéd és az ember még beleharapott volna ebbe-abba csak ülepedjen, már mindenki ideges volt, hogy kéne menni és sorolták az indokokat. Ez van, az van. Az öreg is méltatlankodott, hogy így szaladtok, kicsit haragos is volt.
Minden van csak a családi tűzhely hűlt ki.
S végül egy kisfilm: [link] 62mb MP4.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Egy élethű paródia több, mint maszturbáció.
Napokban estefelé hálni tértem és az egyik adón Gyurcsány Ferencet parodizálta egy színművész és egy pillanatra elidőztem a tv előtt s azt kell, hogy mondjam fiatal kora ellenére nagyon tehetséges művészről van szó. Ennyire élethű paródiát még nem láttam. Van olyan, amelyik egy helyben ül és deréktől felfelé mutatja a kamera, s csak a parodizált egyén hangját kölcsönzi, enyhe túlzásokkal a jellemzőbb arcmimikákat. Van aki színpadra kiállva próbál a bőrébe bújni és szórakoztatni s van ez a srác, aki maga volt Gyurcsány Ferenc, de mégis a legnagyobb hangsúlyt önmagára fektetve, mint ha Gyurcsány Ferenc bújt volna az Ő bőrébe, hogy parodista legyen s inkább a srácot ismertük fel, holott nagyon jól tudtuk, hogy az Gyurcsány Ferenc.
Tényleg leblokkoltam, hogy lehet ennyire átvenni egy ember személyiségét? A mozgása, mimikája, gesztikuláció, fejtartás, hanglejtés. Milyen képzelőereje van ennek a parodistának, mennyire figyel egy másik emberre? Vagy a parodisták mind kémek? A legjobb megfigyelők? S tulajdonképpen ha engem parodizál és nevetség, mulatság tárgyává tesz emberek előtt nem történik más, mint egy alapos megfigyelés?
Férfiaknál azt hiszem bocsánatos bűn a maszturbáció, nőkről nem tudok nyilatkozni, mert még sosem voltam és még csak vágyam sem volt, hogy nő legyek. Ellenben egy remekül beprogramozott férfi egyed vagyok, nagyon kedvelem az emberek arcát, főleg a nőkét, a hölgyekét. Azt hiszem csúnya női arc nincsen, én inkább úgy fogalmaznék, hogy némelyik kétségbeejtő, élettelen, céltalan, kiúttalan, meggyalázott és kiábrándult. S főleg a szemén látszik.
Ha egy vonzó nő arcára ülnek ki mindezek hát meg, kell, hogy mondjam rendkívül taszító. S mindehhez nem szükségeltetik szegénység. Épp ellenkezőleg, pont azok a legkiábrándultabbak, akik mindent megtehetnek, mindent megvehetnek, pénz nem számít. Pedig valljuk be őszintén mindenki azért hajt, azért kel korábban, azért marad bent hétvégén és minden követ megmozgat egy kis pénzért.
Miért van az, hogy ha valaki elérte azt a célt, amit kitűzött és nem gond a napi megélhetés, nem gond egy csekk, sőt azt sem tudja mihez kezdjen a pénzével, akkor olyan élettelenek lesznek és látni rajtuk, hogy már mindent kipróbáltak, nem alázkodnak senki előtt és még a cigarettát is olyan lehetetlenül fogják, olyan értelmetlenül fújják a füstöt. Az a füst nem kényszerűség, nem elegáns és nemélvezetes, hanem egyenesen visszataszító és még ahogy a hamut leveri. Minden mozdulatában benne van az az üresség és hogy nem igen kapná fel a fejét ha a virágoskertbe egy pápaszemes lepke szállna és nem kergetőzne, hogy mindenképpen megkaparintsa. Küldetne érte valakit és megvenné jó pénzen az egész doboz lepkét, aztán kiszórná a teraszról, magasról és viszi a szél. Nesztek parasztok, itt a szar lepkétek, ugráljatok, majd az utolsót amelyik ott maradt a kövön egy megvető mozdulattal leseperné és még höhögne egyet a szája sarkából és a szeme szegletével követve a lepkét, ahogy aláhullik szárnyaszegett.
Kurt Vonnegut könyvében olvastam egyszer azt a bölcs megállapítást, hogy ha valaki elkezd mesélni valamit nagy átéléssel, hogy egy ismerősömmel történt majd belekezd, akkor biztosra mehetünk, hogy vele történt meg tegnap és még nyomasztja a friss emlék, valakinek muszáj elmondania, mert kikívánkozik.
Ebből élnek a pszichológusok.
Nemrég járt nálam egy ügyfél, akinek a bátyja pap és beszélt róla, hogy mennyire zavaró és fájdalmas, hogy a bátyja lelkileg kifordult és elszigetelt, üres, nem találja a helyét és állandóan próbál becsületes, túlzottan becsületes életet érni és folyamatosan csalódik meg kiábrándul. Naná, majd a zsoldoskatona is elkezd panaszkodni, hogy na ne, engem itt bántanak.
Kérdezem tőle, hogy egy lelkileg összeomlott ember hogyan lehet lelkész? Egy vízben fuldokló ember hogyan menthetné meg mások életét? Persze vezető beosztású pap, így még a hierarchia is megköti a kezét. Néha meg kell mutatnia ki a vezér és meg kell hozni az elvetélt és hibás döntését, ami a beteg lelkéből fakad, meg kell mutatni, hogy ki az Úr. Isten valóban ilyen felelőtlen lenne, hogy rá bízna más lelkeket?
Szóval egy ismerősömmel történt meg az eset, hogy azon filózott ha a felesége rajtakapná azon, hogy éppen maszturbál, akkor melyik jelentene neki nagyobb problémát, hogy maszturbál vagy azt, hogy éppen kire gondol?
Mert, hogy maszturbál az még rendben van, hisz mindenképpen jobb, mint ha egy nővel kapta volna rajta, amint a hitvesi ágyban visítoznak, mint a vett malac.
De miközben maszturbál kire gondol? S ha nem rá, akkor megcsalásnak számít e a dolog. Mónika! Egy jó téma a show-hoz, akár az egész országot megmozdíthatná. Máónika hát nem érti, Máónika az utca a témán hever. Fekszik mindenki a röhögéstől Máónika.
Évekkel ezelőtt volt egy rövid távú kapcsolatom egy tőlem alapvetően eltérő bioritmusú lánnyal. Én reggel 5h-kor keltem, Ő meg 10h felé kezdett nyöszörögve magához térni és délben tudott válaszolni arra a kérdésre, amit már reggel 5h után feltettem magamban, hogy mi a faszt keresek én itt lent az utcán?
Ugyanis felébredtem de se kávé, se fény, se étel. Az embernek kell, hogy legyen egy menetrendje. Felkelek, kv, wc, fürdés, kaja és indulhat a nap, van vagy reggel 6 óra. Erre még 6-kor is csak pillázok és idegesen csapkodom az ajtókat hátha felébred. Ezt később aztán meg is beszéltük, hogy nem vagyok én jobb ember nála, de mit csináljak a kieső időben, amíg Ő alszik?
Így van ez a szexuális beállítottságokkal és periódusokkal is, mindenkinek van étvágya ill. menetrendje, hogy mikor jön rá a hatékonyság és azon belül meddig menne el. Néha sem az időpont, sem az igények nem találkoznak csak a hatékonyság marad, ami kikívánkozik az emberből. Így van programozva, meglát egy kivillanó bugyit, elég csak a széle és már is ágaskodik, meg kell mutatni, hogy ki az úr a házban, ki az úr az ágyban.
Ekkor képek villannak fel akarva, akaratlanul s nem lehet felelősségre vonni senkit. Agyi áramkörök, retinák, regisztrált képek vérmérséklet szerint, amik csiklandó idegvégződésekben sülnek ki és ingerelnek testrészeket akaratunk ellenére és mozgásba hozzák az enzimeket, hormonokat egy jól bevált programnak engedelmeskedve. A szaporodás, az átörökítés a továbbadás.
Ha arra gondolok, hogy ezeket a parancs érzéseket, gondolatokat és kivetüléseket nem a magam szabad akaratából hajtom végre, hanem egy előre megírt program alapján, amit emberek évezredek óta éreznek, tiltanak s megvetnek, majd eltitkolva űznek, akkor az jut eszembe, hogy ideje lerántani róla a leplet. Legyen közügy, tegyük közprédává, tudjunk egymás viselt dolgairól, gyengeségeiről, amit mindenki titkol, mert az asszony éppen mindentől fáradt és csak egyhez van kedve, hogy beforduljon a fal felé és az önkívület szabadítsa fel.
Máónika, Máómika az utca a témán hever, hívjuk be a kézt a zsebbe, a politikát meg a parlamentbe.
Parodizálni, nevetni, nevettetni tudni kell. Őszintének lenni is tudni kell. Nem mindegy hogy rajtakapnak, amint maszturbálsz vagy magad adod közre.
Egyik sem természetes dolog és nem is elfogadott.
Mindenesetre ez a Gyurcsány paródia nagyon ott volt, a srác fején belül a kivetülés, a mozdulatok, a fej tartása, a hang lejtése, amit közre adott.
Nem kapná fel a fejét ha a virágoskertbe egy pápaszemes lepke szállna és nem kergetőzne, hogy mindenképpen megkaparintsa. Küldetne érte valakit és megvenné jó pénzen az egész doboz lepkét, aztán kiszórná a teraszról, magasról és viszi a szél. Nesztek parasztok, itt a szar lepkétek, ugráljatok, majd az utolsót amelyik ott maradt a kövön egy megvető mozdulattal leseperné és még höhögne egyet a szája sarkából és a szeme szegletével követve a lepkét, ahogy aláhullik szárnyaszegett.
Na kire gondoltam?Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Mindenkinek érdekes a lelkivilága
A bocsánatos bűn csak egy szóhasználat volt, ami arra utal, hogy az együttélés egyik alapköve, hogy néha szemet hunyunk a társunk gyengeségei felett
A bűn megbocsájtása pedig nem egy adott cselekményhez kötött az embereknél, hanem alapjában az ember lelkében lévő bűnt egészében a születésedtől a halálodig megbocsájtotta már Isten. Nincs akkora bűn, nem létezik olyan, amit Isten ne tudna megbocsájtani vagy Jézus véráldozata ne érne többet annál.
Egyetlen bűnt említ a Biblia, amit sem ezen, sem a másvilágon meg nem bocsájtanak, az a Szent Lélek káromlása.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
b0unCe
aktív tag
Segitsegeteket kernem. A keresztenyseg etikajarol kene tartanom egy osszefoglalast az osztalyomnak holnap es ebben kene egy kis segitseg.
Nem azt kerem irjatok nekem egy kiseloadast, hanem szeretnem tudni, hogy mirol is kene meselnem nekik. A keresztenysegrol sokat tudnek beszelni nekik, de temaba kene maradnom es nem tudom behatarolni pontosan.
Orulnek a minnel elobbi valaszokank.
guglival nem mentem sokra sajnos
[Szerkesztve]''Beszél aki keres. Hallgat aki talál, de senki nem ért semmit. Az orvosok a halált. Senki nem ért semmit'' by: k&b: én, szeretlek, téged
-
Borosz
senior tag
De a tiéd különösen az. Legalábbis az írásaid alapján. Vagy pedig mindenkinek különleges csak nem mindenki tudja annyira színesen a többiek elé tárni, mint te.
...gyengeségei felett és megtesszük a tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy társunk ''kigyógyuljon'' a gyengeségéből és végleg el tudjon fordulni a bűneitől.
A többivel tisztában vagyok. -
Borosz
senior tag
Talán érdemes lenne azzal kezdened, hogy szétválasztod a két dolgot: kereszténység és etika. Etika fogalmának tisztázása - akár egy lexikon segítségével. Ezután pl. a keresztény értékrendről ill. erkölcsről lehetne pár szót említeni majd pedig össze lehetne hozni a két fogalmat : hogy nyilvánul meg az etika a mai társadalomban, ha keresztény erkölcsöt, mint értéket hordoz magában. Ennek jó hatásai a társadalomban ill. ha az Isten Igéjét rosszul értelmezzük, hogyan vezethet az torzulásokhoz egy emberben és a társadalomban egyaránt.
Remélem segítettem valamit. -
-
-
guga
Közösségépítő
Teljes mértékben egyet értek veled
szövögethetném még hozzá a gondolatokat, de elég ha annyit írok, hogy ha az ember vétkezik is nem kell nyugtalankodnia, mert van közbenjáró ill. Isten számára Jézus véráldozata sokkal nagyobb bármilyen elkövetett bűnnél.
Isten nem a bűneinkre figyel, csak azt az embert hallgatja meg, aki Jézus véráldozatában bízva éli az életét és nem abban his, hogy én egy bűnös ember vagyok.
Jn 9,31
Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Jel 13,15
És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek
Meddig tart a varázslat, meddig álmélkodunk, meddig csillog a szemünk? S miután válunk lelketlenné, érdektelenné, unottá, nemtörődömmé?
A nagyobbik fiam Levente kapott ajándékba egy nylon húros Cremona dobgitárt.
Azt a kitörő örömet, ahogy a kezébe vette és végighúzta az ujját a húrokon, terveket szőtt, ábrándozott és már előre dicsekedett az osztálytársainak, hogy képzeljétek mit kaptam...
Aztán alig várja, hogy hazaérjen, az utolsó órán már szinte másra sem gondol, a gitárjáról ábrándozik, kiugrik az autóból, ledobja a kabátját és hol van, keresi. Aztán az ölébe fekteti és pengeti.
A Ferenciek terénél egy oldalsó utcában volt vagy talán még meg is van a hangszerbolt. Nagyon jellegzetes arcú a tulajdonosa, kis göndör haj, felpuffadt arc és unott nézés. Régebben elég sokat ácsorogtam a kirakat előtt, nézegettem a formás gitárokat és én is ábrándoztam, bemenni soha sem mertem, mert pénzem soha sem volt rá. Volt rá példa, hogy valaki szorultságában bevitt egy hangszert, kibontotta a dobozából és elkezdte dicsérni és felsorakoztatni a jobbnál-jobb érveket a minősége mellett. Pufókás arcú unott arccal a kezébe vette, megforgatta s vizsla, róka és kígyó szemével nézte meg a másodperc tört része alatt.
Itt egy kis repedés, itt a festék le van pattogzva, ezt cserélni kell, innen hiányzik egy alkatrész, pöcse van a menyasszonynak s mindjárt csak a felét érte. Persze én mindebből nem hallottam semmit, csak az arcukat láttam. Pufókás arcú benyúlt a kasszába és kifizette. Nem csillogott a szeme, nem szövögetett álmokat.
Egy perc alatt átgondolta, hogy mit kell ahhoz tenni, hogy a hangszert szalonképessé tegye és kinek lehetne eladni.
Mikor legelőször a kezembe vettem egy számítógép alkatrészt én is ábrándoztam és szövögettem álmokat. A lelkészünktől kaptam ajándékba egy FX chipsetes PI. Alaplapot, memóriát, vga kártyát 1mb-ost és egy 1.2gb-os Quantum winchestert.
Persze akkor még egyik alkatrészről sem tudtam, hogy az miaz csak leültem a fotelba, kinyitottam a dobozát és nézegettem. Napokkal később a cégnél, ahol raktárosként dolgoztam, lomtalanítani kellett 3db komplett 386-os számítógépet.
Az egyiket hazahoztam és lélekszakadva rohantam át egy ismerősömhöz, hogy rakja nekem össze az alkatrészekből a számítógépet. Gyalog cipeltem a toronyházat át a fél városon. Az emeleten lakott, mindent kiraktunk egy asztalra s akkor közölte a letaglózó hírt, hogy ehhez még venni kell egy processzort.
Futás gyorsan a Damjanich utcába egy sarki bontóba és ötezer, igaz ez már 100MHz-es processzor, volt 60MHz meg 75MHz is, de azt ajánlotta, hogy ha lúd akkor legyen kövér alapon.
Éjfélig gyöngyözött a srác homloka de sikerült. Hazasétáltam a toronyházzal és elnyomott az álom, másnap még monitort is vennem kell. A Király utcából hoztam haza, 18.000 Ft volt egy 14” Axion. 60Hz-en működött, de én akkor még azt sem tudtam mi az, hogy monitor, nem hogy a szemem is kiéghet. Hangkártyám még sajnos mindig nem volt, azt OTP részletre vettem, egy Yamaha hangkártyát, a doboza gyönyörű volt, a driver cd-t nagyon óvatosan emeltem ki a tasakból.
Teljesen elképedtem, amikor a gépem hangot adott, néztem egy videó klippet és majdnem sírtam, valahogy szívhez szólt. Később meg modemet is vettem és összeszorított térdel ültünk a nejemmel a gép előtt, az ajkunkat is beharaptuk úgy koncentráltunk, hogy figyeled, ez már az internet, már rajta vagyunk.
Aztán egyik hétvégén a Verseny utcai piacon sikerült lecsapnom egy komplett számítógépre 2.000 forintért. Csak azt láttam, hogy elkezdett szitálni az eső, összébb húztam a kabátom és a gallér mögül vettem észre valaki a földre rakja és áll mellette, mint aki eladni akarja. Mint a vércse léptem oda, hogy ez mennyi? 2000 suttogta megtörten, valami nagy gubanc lehetett az életében, mert a szeme is üres volt, nem csak a zsebe. Kifizettem és meg sem néztem mi van benne, hisz ez annyiba került, mint ha loptam volna. Siettem haza, ziháltam és alig vártam, hogy belenézhessek végre, már ábrándoztam, hogy vajon mekkora lehet a processzor s mennyi ram? A konyhaasztalra raktam és mutattam a nejemnek ide nézz. Intel 233MMX, kész teljesen lepadlóztam, azt a mindenit ekkorára nem számítottam, hogy pont a legnagyobb és mellette 16mb edo ram, a kezem elé kaptam a szám és a szívem is elkezdett gyorsabban verni, kivert a veríték, ekkora szerencsét, akkor ezen már fut a Win98 is. Hú teljesen felajzva szétszedtem a szememben hirtelen leértékelődött számítógépemet és nekiálltam átépíteni az alkatrészeket a másik házba, a másik gépbe és lázasan hívogattam az ismerősöket, hogy tud-e valaki telepíteni Win98-at, tudott és jött, parkolt és már magyarázta is, hogy mire figyeljek, mi változott és, hogy mennyivel jobb, ez a telepítő már cd-ről bootol.
Jel 2,4
De az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad.
Mostanában meg azon kapom magam, hogy bizonyos szint alatt már nem veszek át gépeket. Még most is hozzák átépítésre az ilyen PI-es vagy PII-es gépeket. De már jó előre mondom, hogy két dolgot tehet vele, vagy nekiadja a családjában valakinek vagy leteszi a sarokba és anélkül, hogy hozzányúlnék majd valaki elviszi. Ugyanis még annyi időt sem tudok rászánni, hogy belenézzek vajon mi lehet benne, nem dobban meg hevesebben a szívem, nem loholok én is pufókás arcú lettem és unottan vigyorgok. Vizsla, róka és kígyó szemével nézem meg a másodperc tört része alatt.
Arra a piacra egyre többet kezdem el járni, minden reggelemet ott kezdtem. Volt hogy alig léptem be a piacra már is kiszúrtam, hogy ma mi terem. Az egyik asztalon egy monitor, egy notebook nyomtató és egy pár jó minőségű pc hangfal.
Kérdeztem mennyi és már nyúltam is a zsebembe a pénzért, nem szabad vesztegetni az időt, mert nagyon sok nepper van a piacon és hiénákként pásztázzák az asztalokat a vizsla, a róka és a kígyó szemével, ők sem ábrándoznak. Megfogtam a monitort és vittem az egyik pavilonhoz, azt egy haverom bérelte a Jani. Csak leraktam és mondtam sebesen, hogy vigyázz már rá kicsit és már iszkoltam is vissza az asztalok közé, egyszer nagy szerencsém volt, vettem egy bontatlan 8gb-os Quantum vinyót. Minden reggel ott szédelegtem az asztalok között és amit sikerült levadásznom azt aznap már eladtam az aproneten. Hihetetlen mekkora volt akkor a forgalom, naponta 10-15 olyan mailt kaptam, aki később el is jött hozzám és vásárolt tőlem valamit.
Mostanában meg az is csoda ha egy hónapban egy választ kapok onnan, az is reklám.
A piacon eljutottam arra a szintre, hogy a Jani mellett lettem társbérlő, együtt béreltük a pavilont. Ő zenei cd-ket én meg számítógép alkatrészeket árultam.
Észrevétlenül ugyan de ez lett a munkám, később az életem.
Előtte sokáig nem volt munkám, pedig a gesztenyepirítástól kezdve a napszemüveg árusításon keresztül, a plakátragasztásig mindent megpróbáltam. Az utolsó nekifutásom a számítástechnikát megelőzően a festőművész volt, természetesen sikertelenül. Akkoriban már ismertem a lelkészt és tanácsot kértem tőle, azt mondta ő pontosan átlátja ezt a helyzetet és nagyon jól tudja, hogy Isten mit szeretne tőlem, hisz ezt már sok ember életében látta. Minden olyan ajtót bezár előttem amelyik arról szól, hogy a saját magam erejéből és tudásából szeretnék sikereket elérni. Azzal bocsátott el, hogy ha felhagyok a sikertelen próbálkozásaimmal és nyugton maradok a fenekemen ill. arra fogok várni, hogy Isten hozzon elém olyan munkát amit Ő akar adni számomra, akkor bizonyosan be fog következni. Ugyan egy szavát sem hittem el mert eleve bizalmatlan voltam és ilyen jellegű tapasztalattal nem bírtam. A lelkésznek lett igaza...és most nyugodtan kijelentem, hogy enpera, höhhhnyeee. Egyszer rám jött a frazeológia és bicóra pattantam. Napszemüveg, jó súlytásos zene a fülembe és nekiálltam gyalázni a kilométereket. Valahol az Andrássy út környékén lejobboltam és az Ó utcában találtam magam, abban a kerületben éppen lomtalanítás volt. A Szerkó KFT kirakta az utcára eme népünnep keretein belül az Állami Biztosító 60db komplett PI. és PII.-es számítógépét mert valószínűleg felmondták a szerződésüket. Valahol időrendi sorrendben akkor érhettem oda amikor a cigányok a 30. számítógépet csapták a földhöz, hogy kinyerjék belőle a rézkábeleket. Mire sikerült őket ráébresztenem, hogy a számítógép értéke egyben sokkal több mint a kinyert rézhuzaloknak már a 40. gépet csapták a földhöz. Összeszorult a szívem, s bár pénz nem volt nálam de amúgy sem, elhatároztam, hogy megszerzem tőlük a maradék gépeket. Nekiálltunk bőszen alkudozni, közöltem, hogy pénzem nincs, nekik meg szerszámuk. A kerékpárom szerszámtáskájából egyenként vettem elő a csavarhúzót, villáskulcsot és mindent amit találtam. Mire kiürült már 6db komplett gép volt a birtokomban, bizalmatlanul körbeálltak vagy tízen, de nem ijedtem meg tőlük. Általában véve ha emberként beszélsz velük akkor semmi gond, sőt ha még tiszteletet adsz nekik akkor kenyérre lehet őket kenni. A Nike pólómért és a kerékpároskesztyűmért cserébe újabb 2db komplett gépet kaptam tőlük, majd az üdítő is hozzájuk vándorolt a kerékpárom flaskatárolójából. Maradt a rövidnadrágom, az alsóm, a sportcipőm és a zoknim. Na meg a fejemen a napszemüveg és a füles a hozzátartozó walkmannal és mindkettő igen becses darab volt számomra. Megígértem nekik, hogy megkaphatják a szemüveget is és a walkmant ha cserébe átválogathatom a dobozaikat amikbe belepakolták a szétbuherált alkatrészeket. Úgy is volt, két monitoros dobozt megpakoltam rammal, procival, hdd-vel, fdd-vel, vga-val és egyéb csecsével-becsével ami még belefért. Szigetelőszalaggal felfogattam a komplett gépeket a kerékpáromra és elindultam haza gyalog. A két monitoros dobozt lezárva otthagytam náluk megőrzésre. Elég hülyén néztem ki a montyra felragasztózott 8db komplett géppel és a súlya sem volt csekélység. Mire hazasétáltam vele a Gizellába megöregedtem. Majd újra vissza a két doboz alkatrészért. Azokat is felciháltam a kerékpárra és újabb séta. Aznap este leültem a számítógépstóc elé a pincémben és eszembe jutott az a mondat amit a lelkész mondott: ''ha felhagyok a sikertelen próbálkozásaimmal és nyugton maradok a fenekemen ill. arra fogok várni, hogy Isten hozzon elém olyan munkát amit Ő akar adni számomra''.
Akkor megelégíti az én lelkemet.
Másnap reggel már a Hirdetés c. újság szerkesztőségében sorjáztam a pulthoz és adtam fel a napi 2-4db hirdetést. Elkezdtem a számítógépeket kiárulni alkatrészenként, de nem számoltam azzal a ténnyel, hogy ha valaki meg akart vásárolni egy IP233MMX-es procit az egyúttal meg akart szabadulni egy kisebbtől. Aztán a vevők szoktattak hozzá, hogy a hirdetésemben megjelenjen a kisebb processzort ill. egyéb számtech alkatrészt beszámítósdi. Ahogy elterveztem, hogy minél hamarabb túladok az alkatrészeken újsághirdetés segítségével, úgy lett napról-napra egyre több alkatrészem a beszámításoknak köszönhetően. Elkezdtem kijárogatni a Petőfi csarnokba hétvégenként az alkatrészekkel mert már nagyon sok lett belőlük. Akkoriban az emberek bátrabban vásároltak és közvetlenebbek. Alapjában véve az anyagi helyzetem rendbe jött és sikerült az adósságokon felül némi pluszra is szert tenni. A pluszpénzt pedig nem hagyhattam parlagon heverni. Kijárogattam hajnalonta a Verseny u-i. piacra és felvásároltam fillérekért a használt számtech alkatrészeket a hajléktalanoktól és a cigány asszonyoktól. Amit utána természetesen továbbmértem a Hirdetés c. újságon keresztül.
Egy kis szakmaiság. Eleinte nálam mindenki jobban értett a számítástechnikához és sűrűn előfordult, hogy olyan emberektől kértem segítséget akik egy egyszerű Linux partíció eltávolítása kapcsán is csak annyit mondtak, hogy egy ezresért megcsinálom és lépj tovább. De azt semmiképp sem árulta volna el, hogy miként kell csinálni. Rövid időn belül rájöttem, hogy tanulnom kell, méghozzá sokat, sőt nagyon sokat. A legjobb módszer az volt, hogy hibás gépeket kezdtem el helyrerakni. Mivel nem akartam, hogy lássák mennyire kínlódok a gépekkel így eleinte azt mondtam hagyja itt a gépet és másnapra rendbe szedem vagy telefonálok amint elkészültem. Volt olyan, hogy egy ismerősöm Olaszországból hazafelé jövet magával hozta a számítógépét amit internetezésre használt ott és megkért, hogy szedjem rendbe. Jelezte, hogy három nap múlva utazik vissza és addigra kellene neki készen. Természetesen két napig küzdöttem a géppel mire rájöttem, hogy a boot sectorban vírus van, hőőőjjj. Aztán a harmadik nap a modemmel küszködtem mert a netről leszedett driverekkel nem akart működni. Elrohantam a frissen startoló Nagy Lajos Király úti Miskárolóba és vettem egy modemet. Téptem haza és csak otthon vettem észre, hogy a driver lemez hiányzik a dobozból. Vissza és vállvonogatás, majd jelzem, hogy jó a másolat is de sürge mert haladnom kell. Punnyadtványad kölyökgólya benyögi, hogy vegyek cd-t. OK mondom ezen ne múljon acca. Hát nemaddiga csak 10db-ot tudnak adni mert nem bontanak. Akkor szabadult el a bizserga. Visszaadtam nekik készségesen és mivel három napon belül és szinte egy órán belül jártam kértem egy másik típust ráfizetéssel. A gép szerencsére időben kész lett és még aznap elhatároztam, hogy Software-s hibát többé senkinek.
A lényeg az, hogy egyre többen jártak hozzám és egyre több hibával. A felmerülő hibák megoldását sok esetben már kisujjból, de ha valami még addig nem tapasztalttal találtam magam szemben az sem zavart a kezét tördelő tulajdonossal ellentétben, mert nekem kihívást és tanulást jelentette, mivel hosszútávon gondolkodtam és nem felejtettem el soha, hogy:
Első este ahogy hazavittem tönkre is tettem rajta az oprendszert, de előtte még beírtam, hogy helló számítógép...
BAD COMMAND OR FILE NAME
Mi van, nem érted amit mondok ?
BAD COMMAND OR FILE NAME
Ez hülye ázmeg....
BAD COMMAND OR FILE NAME
Visszaviszlek oszt leshetsz te kütyü
BAD COMMAND OR FILE NAME
Nem viccnek szántam, tényleg annyira ketyere voltam, hogy ezt megcsináltam, de mindezek ellenére megpróbáltam úgy viselkedni, mint aki ért mindent és ura a helyzetnek.
Azt, hogy bizalommal fordulnak hozzám és nem tartom kötelességemnek minden egyes elejtett mondatomért ezer forintot elkérni, annak köszönhetem, hogy sok hibajelenség talált megoldásra a kezeim között külső segítség nélkül. Természetesen a mai napig előfordul, hogy olyan ember toppan be hozzám segítséget kérni aki kéccer annyit tud elméletben mint én, viszont ilyenkor ildomosnak tartom befogni a számat és egyszerű gyakorlati példával megoldani a problémát.
Folyt.köv.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
kymco
veterán
Nos eltelt egy kis idő, de erre nem másodperceket szánok, mint más hsz-ra....
30. Tőlük távol pedig egy nagy disznónyáj legelészik vala.
31. Az ördögök pedig kérik vala őt mondván: Ha kiűzesz minket, engedd meg nékünk, hogy ama disznónyájba mehessünk!
32. És monda nékik: Menjetek. Azok pedig kimenvén, menének a disznónyájba: és ímé az egész disznónyáj a meredekről a tengerbe rohana, és oda vesze a vízben.
33. A pásztorok pedig elfutának, és bemenvén a városba hírré adának mindent, azokat is, a mik az ördöngősökkel történtek vala.
34. És ímé az egész város kiméne Jézus elébe; és mihelyt meglátták, kérék őt, hogy távozzék az ő határukból.
Disznónyájba engedett gonosz lelkek....
Miért? Hangzik el a kérdés, miért engedi Jézus, hogy 2000 disznó (egy disznó mondjuk 50.000 Ft, a kétezer kb 100 millió forint érték) megsemmisüljön. Gondolom te is ezt akarod tőlem tudni...
A gadarai megszállottat leírta a társadalom, nem tudott segíteni rajta, és azért, hogy másokban ne okozzon kárt megközözték... majd kikerült a temetőbe... élő hulla lett. Ennek az embernek az értéke nulla, inkább mondanám, hogy mínusz, mert tör-zúz, félelmet kelt és veszélyes..... Erre jön Jézus, és jelzi, hogy ez az ember értékesebb 100 millió forintnál. Az emberre azt mondják mások, hogy értéktelen és ezt talán maga is elhiszi.... és kiderül, hogy felbecsülhetetlen az értéke Isten számra. És ez így van ma is.... az egy elveszett bárány is ér annyit, mint a 99 legelésző.... Én is éreztem magam értéktelennek, jó hogy Jézus ennyire értékesnek tart, sőt még ennél is értékesebbnek (Jézus vére).
A másik, amit látok, hogy kiábrázolódik, hogy mi a célja a gonosz lelkeknek: a pusztítás. Ez vsz az embernél nehezebben, de azért meglehetős sikerrel működik, talán a meg nem tért ember is hordoz valami kicsit Isten dicsőségéből, és ez okoz nehézséget... hiszen a gadarai megszállott még élt, bár halottnak tekintették. Az állatoknál viszont ez a pusztítás azonnali és totális.
A harmadik dolog pedig jelzi, hogy az ember nem arra teremtetett, hogy tisztátalan, gonosz lelkek lakhelye legyen. Isten lelkének van hült helye az életünkben, amit betöltődhet a megtéréskor. A zsidók szerint a disznó tisztátalan állat. Tisztátalan lelkeket jól kifejezi, hogy hova kerültek.
Isten, Jézus hatalma annyira nyilvánvaló, hogy a lelkek nem tudnak nem engedelmeskedni.... pedig egy egész hadseregnyi volt (a légió kb 6000 félelmetesen felegyverzett római katona, a lelkek neve jelezte félelmetességüket, de az is, hogy mit tettek a gadaraival és mit a disznókkal).
A pásztorok reagálása érthető, de egyben nagyon szomorú. Nem látják a csodát, hogy egy elveszett, leírt ember életrekel, nem látják, hogy milyen gonoszság közelében éltek, csak a veszteséget látják, ami tényleg nagy.... De az, hogy Jézust elküldik, azt, aki elüzte a legnagyobb veszedelmet, ostobaságot mutat. Nem tudnak jól dönteni.... a jó döntés képessége a bölcsesség.... ez hiányzott.
De Jézus nem írja le őket, ottartja a gyógyult gadarait, hogy emlékeztesse őket Jézus szabadító erejére....www.refujvaros.hu
-
guga
Közösségépítő
Tudod mikor a rókával
közelebb s közelebb. Lehet bennem van a hiba, hogy állandóan különbségeket keresek, holott amit írtál az állja a helyét, nem találok benne olyat, ami nem illene bele a keretbe.
Csak esszenciálni tudnám, amit leírtál, az értékrend, hogy a disznókat sajnálták és nem Jézusnak örültek, aki ha fontosabbnak tartották volna, háromszor annyit adott volnaStart Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Ez kicsit olyan volt, mint mikor a bűvész előveszi a nyulat a kalapból.
Gondolkodtál már rajta, hogy miért éppen nyulat, miért éppen kalap?
Bármilyen jelentéktelennek tűnő dolog, azért még gondolkodni érdemes.
Ha nem is éppen ezen, de mint végkövetkeztetés, érdemes ide lyukadni ki a végén.
Mert az ember nem szereti a meglepetéseket, próbál előre tervezni.
Jön a bűvész, ember gondolkodik és kitalál dolgokat, hogy vajon mi lehet benne, talán az éves költségvetés, egy nagyobb processzor, egy többet tud mobiltelefon, vagy kisnyúl.
Nem, nem nincs olyan ember, aki nyúlra gondolna, mégis mindig azt veszik elő a kalapból
Álltál már a Mikulás előtt reszketeg térddel, várva, hogy értékeljen és nyúltál már a csomagért? Érezted már azt, hogy mindjárt lecsúszik az álszakáll és oda a varázslat, lelepleződsz? Mindkét helyzet embert próbáló, én sajnos soha nem álltam a Mikulás előtt, de készülök. Gyerekként is nagyon vágytam arra az érzésre, hogy vajon mit mondd. De nem volt szerencsém, mert még én is gyerek voltam, de engem öltöztettek be Mikulásnak és egy másik iskolában kellett helytállnom nálam kisebb gyerekek előtt. Még a krampusz sem segített, csak állt az ajtóban egyik lábáról a másikra, én meg a szakállamat igazgattam és átkoztam a napot, amiért mély hanggal születtem. Kisfiú megállt előttem, előtte olvastam fel a nevét, szegény sorstársam, megtudtam érteni a helyzetét. Lehajtotta a fejét és a padlót nézte, beharapta az ajkát. Legközelebb jobban igyekezzél és dicséretes volt, ahogy segítettél a tanárnéninek feldíszíteni a termet. Összefolytak a betűk előttem, nyúltam a lábam mellé a kosárba, abban egy zsák. Az igazgató adta ide az elébb, előre gyártott csomagok. Csoki Mikulás, mogyoró, sport szelet, virgács, 2db szaloncukor. Szívesen kaptam volna én is egyet, de a kis srác nyúlt érte és kicsit pipiskedett, hogy elérje, nem mert közelebb jönni, nagyon feszélyezve érezte magát s már alig várta, hogy kívül legyen s bonthassa a csomagot csillogó szemmel. De még voltak hátra páran a névsorból.
Eszembe jutott az is, hogy miután átvettem a zsákot az igazgatótól, akkor elpucolok. Iszkiri ki az ajtón, futva el messzire és akkor én is kaphatok egy csomagot. Igen ám de ki adja át, ki legyen a Mikulás?
Én ez idáig így éltem az egész életemet, legszívesebben leültem volna a hátsó sorba, lehúzódtam volna és apró csínytevésekkel hívtam volna fel a körülöttem ülők figyelmét magamra. Mert ugye mi tagadás nagyon is szükségem van rá, hogy figyeljenek rám, hisz az éltet, abból merítek, az motivál. De felelősséget azt ne kelljen vállalnom semmiért, ugyanis ha szólítanak a nevemen, akkor vigyorogva felállok és elpoénkodom az egészet egészen addig, amíg elérem az egész osztály röhög. A tanár is mulat magában, de a nyilvánosság megköveteli az elégtételt, a szigort. Gyere ide fiam, tudod miről volt szó eddig? Háű vigyorogtam bambán aztán vakartam a fejemet és próbáltam összehozni valami sztorit, ami kapcsolódik a jelenhez és szerepel benne néhány momentum, mint osztály meg füzet, de bajban voltam. Rendben fiam, látom szép baritonnal vagy megáldva, éppen önként jelentkezőt keresek a másik iskolába, te leszel a Mikulás.
Nekem mindig nyúl jutott, ideje változtatnom ezen.
A Varjú Tónit nagyon nem szerettem, egy szobában aludtunk de nem voltunk barátok. Próbáltam a bizalmamba fogadni, még a szagos radíromat is nekiadtam, amit a papírboltban vettem. Nagyon szerettem bejárni a papírboltba, mert nagyon jó illat terjengett belül, szépek, érdekesek és izgalmasak voltak a színes ceruzák, a tollak, füzetek és mindig kaptam egy puszit a nagynénémtől, Ő volt a pénztáros, nagyon széles volt a mosolya. Vettem egy szagos radírt, annak volt a legjobb illata. Ügyeltem rá, hogy a celofán ne nagyon sérüljön de érezzem az illatát. Az egyik fele átlátszó zöld volt, a másik meg rózsaszín. Mint a gumicukor, pont annyi pénzem volt. Beraktam a párnám alá és elalvás előtt szagolgattam, forgattam a kezemben. Na ezt a radírt adtam oda a Varjú Tóninak, hogy valamiképpen fogadjon el barátjának. Ő volt a legerősebb közöttünk és nagyon vad volt a modora. Állandóan verekedett, mondvacsinált okok miatt is azonnal ütött.
Másnap álltunk sorba a kollégium ajtaja előtt és elkezdett lökdösődni, addig-addig, hogy iskolába menet félúton már kaptam tőle egy pofont. Vörös voltam a dühtől, hogy hogyan bosszuljam meg.
Bementünk egy sarki kisboltba Nugátot és Melba kockát vásárolni. Kihasználtam a kísérő figyelmetlenségét és megvártam a boltban egy pult mögé bújva amíg a csoport távozik.
Miután elmentek felszabadultan léptem ki az utcára. Első dolgom volt, hogy a városon kívül kerüljek. Nem volt nehéz, felszálltam az első dobozi buszra. Arra nem emlékszem, hogy a sofőrnek mit kormoltam, a lényeg, hogy elvitt. Akkoriban nagyon feltűnő volt ha egy kisdiák iskolaidőben az utcán flangál és természetesen kérdőre is vontak.
A busszal egészen a Szanazugig mentem, ott pedig a kettős kőrös összefolyásánál felkéredzkedtem egy motorcsónakra, ami elvitt a dobozi hídig.
Nagyon jó volt suhanni a vízen a csónakkal, csendes és gyors csónak volt.
Onnan autó stoppal és egy újabb hazugsággal mentem tovább a fényesi szőlőkig. Ott lakott a Punyi barátom, aki a tenyere között állandó frusztráltságától vezéreltetve, mindig egy radírt morzsolgatott. Akkor Ő abban az iskolában tanult és abban a padban, ahonnan én elszöktem és jelen idő szerint valami alantas hazugságnak köszönhetően az Ő ágyán feküdtem és az Ő lemezeit hallgattam. Az anyja nem ért rá velem foglalkozni, mert etette az állatokat.
Simán beengedett és betessékelt a szobájába, hogy várjam meg.
Nem röhögött, félt nagyon, amikor hazajött és meglátott.
Az egész iskola téged keresett, egész nap, tanítási szünet volt és csoportokra osztva mindenki téged keresett, mondta. Megvagyok, vontam meg a vállam flegmán. Máskor nevetni szokott, ha velem van, de most átjárta a félelem, hogy köze lesz az eltűnésemhez. Nem volt egyáltalán felszabadult. Sajnos a feszültsége átterjedt rám is.
Egyáltalán nem örültem, amikor sötétedéskor Apám rám talált. Jött a motorjával és átölelt. Lehet, erre volt szükségem? Talán akkor ezért szöktem el, hogy kicsit törődjön velem?
Fogta a kezem és vezetett, jólesett. Kifejezetten jólesett. Azt a korszakomat éltem akkor, amikor még felszabadultan és szégyen nélkül énekeltem az utcán Kovács Katitól a ”Kék az ég és zöld a fű”-t.
Vasárnapi gyerek voltam.
Most 39 vagyok, de ha visszagondolok, most is beleborzongok abba a törődésbe és a kiemelt figyelembe, amibe akkor és ott Apám részesített.
Reggelente én viszem a fiamat iskolába, és soha nem mulasztom el Őt megölelni. Kifejezetten jólesik kézen fogni és vezetni Őt. Persze ha éppen arra jön valamelyik osztálytársa és főképp ha lány, akkor igyekszik tőlem távolabb lenni és csak kurtán odamondja, na szia Apa.
Fordított világ?
Apámtól nem kaptam meg azt, ami járt?
A gyerekemtől sem kapom meg azt, ami jár?
10 éves, de már most van olyan kialakult értékrendje, hogy mit vegyen fel, és mit szégyelljen rajtam.
Nem hibáztatom, de azt sem szeretném, ha később úgy gondolna rám, mint egy elszenvedett hiányt.
Ilyenkor mindig a nagyapám jut eszembe, aki a csatornaszippantó traktorral járt és szarszagú volt a ruhája.
Ő bezzeg odajött hozzám átölelni és azok az emberek, akik alól a szart pucolta ki megvetettek engem, hogy ilyen ember a nagyapám. Én meg adtam ezeknek az embereknek a véleményére és szégyelltem az öreget.
Szorosan magához ölelt és nyomott egy barackot a fejemre, egyszerűen Nagyapa volt.
Meghalt, de még ma is derűs szívvel gondolok rá. Az övé minden tisztelet, mert gátlások nélkül tudott ember lenni és a porban élt, vállalta.
Amikor Apám a fényesi szőlőkből hazafelé vitt a motorján, szorosan átöleltem a derekát. Holnaptól jöhet egy újabb hazugság, hogy érezhessem Ő tényleg az Apám.
Nekem mindig nyúl jutott, ideje változtatnom ezen.
Éjjeli látásomban prófécikus álmaim voltak...enpera, fogtam egy gyűszűnyi, madarat. Csak én tudom mit jelent. A madár az a szabadság jelképe és nekem meglenne, de saját magam fogtam meg.
Az ötödik nap és az ötös szám mindig a kegyelem napja, a vízözön ítéletét is csak a halak és a madarak élték túl.
Ez a világ tűznek lett fent tartva, mondom álmodtam, biztos nehezet ettem. Mert a víz nem tudná elpusztítani a vonatokat, számítógépeket és a kommunális hulladékokat, ebbe természetesen minden beletartozik, az összes emberi alkotás és tudás.
A fiam mikor pici volt és kint játszott az udvaron, ette a földet, a kalcium hiány, de példának is megteszi.
A föld is megesz minket, talán nem kalcium hiány, hiányzunk a földből.
Lassan kezdem megtanulni, hogy nem mindíg, hanem mindig. De mire megyek vele? Elfogadnak vagy jobban meg tudom magam értetni? Igyekezni kell, nem elég ennyi teher, már kölyökkorom óta küszködöm vele, egyszer fára másztam és rám pirítottak, hogy helytelenül karcoltam bele ''ide mindíg visszajövök'' s valóban visszamegyek mindig, de nem az ''í'' vagy az ''I'' miatt.
Van ott egy patak, otthonos csobogással és megindul a lelkem rajta, ha susognak a bokrok és oltalmaznak a fák koronái, miként tették velem gyermekként. Az ember soxor tenné, hogy elmenekül minden elől, mert nincs már semmi ami választ adhatna a feszítő kérdésekre és nem vigasztal se gyerek, se asszony, se szer, se szám. Ilyenkor jól jön egy hely ahová elmész és elkiáltod magad hejjj. A választ is megkapod rögtön, a saját elhaló hangod, elnyeli a szurdok és a bokrok, majd csend.
De legalább nem maradt megválaszolatlan.
Dőlj le az egyik árnyékába és végy fűszálat az ajkaid közé, két tenyereddel támaszd meg a fejed alját és rakd keresztbe egymáson a lábfejed. N/A most pont olyan vagy, mint ahogy az írók megálmodták, az éneklőmesterek eldalnokolták, a festők megábrázolták. Maradj így egy kicsit, most ne mozdulj, tökéletes állapot. Már csak egy katicabogár hiányzik a fűszálad végéről.![[kép]](http://www.guga.hu/egyebek/piroskismadar.jpg "[kép]")
Semmi gond, van photoshop. Azért találták ki, ha valami nincs ott, akkor odavarázsoljuk. Ha megemelem a kalapom, akkor üres. Az ilyen alkalmakra tartogatom a nyulat. Meghajlok és tátott szájjal várják, hogy vajon mi lesz? Mi következik? Ki legyen a Mikulás?
A francba most zavarban vagyok, írtam egy csomót és nincs kedvem már folytatni, mennék a takarót a fejemre húzni, oldozzál fel önkívület. De nyomaszt a tudat, hogy az elején mondtam érdemes a miért nyúl és miért kalapra kilyukadni, mint végkövetkeztetés, ahonnan már tudod, hogy eddig és ne tovább. Látod mindenki feláll, hátrahajtja a támlát. A moziban a legrosszabb a film vége, amikor még tart a hatás és közben tülekedni kell, pedig filmen olyan hiteles volt hogy vannak érzelmek is. Most meg ez a hideg, arcomba csap a jeges szél és esik a hó, ébresztő.
Sőt, hogy egy kicsit továbbmenjek a legjobban az nyomaszt, hogy eredetileg a számítástechnikáról akartam írni, mert olvastam ezt a notebookos sztorit, de már látom, hogy közöm nincs hozzá, nekem ez nem megy. Az ember előre tervez s erre mindig a nyulat veszik elő a kalapból. Az egész történet csak annyira kötődik a számítástechnikához, hogy azon gépelem.
Nekem mindig nyúl jutott, ideje változtatnom ezen.
Fordítok, csavarok egyet a dolgok menetén, a műsorváltoztatás jogát fent tartom.
A héjéban van A vitamin.
A medve és a farkas vadászat közben ugyanarra a területre tévedtek és úgy alakult, hogy azon a területen éppen akkor egyetlen nyúl tartózkodott. Sarokba szorították és nekiálltak vitatkozni, hogy kié legyen, ki egye meg. Már civódtak egy ideje, a nyúl meg reszketett tőlük pár méterre, menekülésre esélye sem volt. Egyszer csak a magasból észrevétlenül lecsapott egy héja és elragadta a nyulat csendben. A medve és a farkas továbbra is egymást szapulták, hogy kié a finom falat. A héja közben megtelepedett egy közeli szirten és felfalta a nyulat. A medve és a farkas pedig tépelődtek, hogy miképpen sajátítsák ki maguknak a nyulat.
A róka avéltan slattyogott. Napok óta nem csusszant le egy falat sem a torkán, s az előbb látta a sast egy nyúllal a karmai közt a magasba emelkedni, s később a szirten falatozgatni belőle. Közben belefutott a két dühös és egymással acsarkodó hebrencsbe. Ti meg mit csináltok itt? Nézett rájuk értetlenül.
Vitatkozunk, hangozták kórusban.
Min?
A nyúlon, hogy kié legyen, zengték.
A héjában van a vita min, mondta a róka lekezelően.
Jó ez a történet a végére nyúlnak meg kalapnak? Mehetek már aludni vagy van még hiányosság, amit pótolnom kell?
Nyaranta lejártunk a kórussal Tahitótfaluba egy kastélyba megpihentetni a répaszagú ülepünket pár napra . Egy alkalommal bé vörösboroztunk a tornácon és ez elhúzódott hajnal egyig. Volt egy lány a Kettisz (Katica csak ángílosítottuk a nevét), nos ő elpihent 22h tájékán. Kitaláltam ,hogy menjünk be a szobába csendben és mindenki halkan vetkőzzön le majd feküdjön le. Ebben még semmi különös nem volt mert ezt mindenki így szokta volt tenni az Isten ama nagy széles ege alatt. Ámde azt is jeleztem nekik ,hogy ha mindenki elcsitult és a Kettisz nem ébredt fel akkor utána mindenki úgy tesz mint ha reggel 7-8 óra lenne és kint borús idő . Határozottan fel is keltem majd felkapcsoltam a villanyt. Addigra a többiek az ágyakon felülve csomagolták össze a cuccaikat és öltözködtek. Lévén utolsó nap el kellett indulnunk reggeli után a buszhoz és visszamenni BP-re. Persze hivatalosan ez pár órával odébb volt. Kettisz is felébredt és ahogy elnéztük igazán rosszul érezte magát. Nem csoda 2-3 órai alvás után. Szerencsére az ügy érdekében mindenki sikeresen visszafolytotta az amúgy fuldokló röhögését. Alapos bevezető után még az ablakot is kinyitottam ,hogy ezzel is nyomatékot adjak a z alakításnak. Visszafekvésről már szó sem eshetett számára, gyanu nélkül összecókmókolta a dolgait és felöltözött. Mivel mindenki egyöntetűen ugyanazt csinálta így nem volt számára kétséges ,hogy reggel van és csupán csak nagyon borús az ég . Miután elágyazott és lehúzta a paplanhuzatot is majd szépen összerakta az ágyán a takarítószemélyzetnek ,kiment a mosdóba fogmosószettjével. Nem tudom hogy hoztuk össze de mire visszajött csak nagyon kevesen voltunk ébren mert úgy általában véve mindenki kidőlt a sok vörösbortól. Belépett a sötét szobába és nem tudta ,hogy összehozni a látottakat az előbbi élményeivel. Valamit mammogott magában és tétován felkapcsolta a villanyt. Azért annyi puca volt benne ,hogy a szokatlan helyzet gondolkodásra késztesse , na meg ugye hozzánk volt már edződve hisz nem először eszeltünk ki közösen hasonló csínyeket egymás ellen. Aztán folyt a könnye úgy röhögött ,két rét hajlott és nyeklett jobbra-balra.
Ugyanezzel a társasággal a Bakonyban béreltünk húsz személyre egy tanyát vagy mittomén milyen vendégházat. Első éjszaka jól telt és szokásomhoz híven 4:30 tájékán kicsippant a csipám vagy kipiccsant na lényeg az ,hogy megúsztam a kávéfőzést és ivást anélkül ,hogy bárkit is felébresztettem volna. Sz@rni viszont ki kellett mennem a vasúti töltés aljába a susnyákba mert a wc ajtaja a hálóból nyílt. Nem kívántam zajaimmal így öt tájékán osztozni velük. Meg amúgy is miként nézett volna az ki, hogy elárasztom a szobát guga féle yóó kis todjátok mivel. Nosza séta a fák között . Legugolászás a sásba és pókszemet néztem egy keresztessel. Ébren volt vagy én vertem fel vagy a szag csípte az orrmányát ki tudja mán.
Dolgom végeztével mint friss házas falusi legény ívás után ,megmutattam magam a köznek délcegen. Jelen esetünkben ezt a közt a bakonyi erdőkben fellelhető fa csoportulások képezték, rá is untam tíz perc után. Mi t csináljak így negyed hatkor a bakonyi erdő közepibe. Kaszáljak ,tereljek juhokat vagy fejjek tehenet? Mert azokat az alant megbúvó völgyben láttam. Tettem azt ,hogy kisétáltam a műútra forgalmat lesni vagy csak úgy belestoppolni a környékbe vagy-vagy alapon hátha felvesz valaki . Jött is a kenyeres-tejes-ószeres-viszeres helybéli ződroburos csodajelenség. Határozottan lestoppoltam és meg is állt. Itt falvakban még beszélnek az emberek egymással és nem borítják a stoppos fejére a kocsiból a csikktartót. Kackiásbajszú volt a mi emberünk mondvacsinált fehér köpenyben. Kifelé visszahajtott gumicsizmában slattyogott. Mikor megállt kiszállt és megkérdezte mit szeretnék ,hová igyekszem. Őszintén feltártam neki a helyzetet ,hogy BP-ről vagyok ,nagyon korán szoktam kelni ,ez az első reggelem ezen a számomra még ez eddig ismeretlen környéken . Unatkozom s ha van kedve hozzá elkísérem és segítek kirakodni a kocsijából az árut. Megértőnek bizonyult irányomban és imponált neki ,hogy nem vagyok egy elesett ványadt tökű aki délig pummaszt a seggszagú ágyában.
Azt tudni kell ,hogy ezekben a pici falvakban csak egy bolt van és ott intéznek mindent. Ha tej kell vagy kenyér akkor azt ott veszik. Ha postára mennek akkor ugyanott teszik, ami egyben kocsma is ,de ha a meghirdetett véradáson indulna meg valakinek a bensője hát besétál abba a bótba oszt leadja. Ha szög vagy drót kell azt is ott kapja, ha gyógyszer kell akkor bémegy a boltba ,ha a lába törött akkor marad a valagán és nem megy sehová. Ezek az egyszerű vágású krumpliszedő ,sárdagasztó emberek minden egyes kenyeres vagy tejes láda megmozdítása után meginvitáltak egy sörre vagy pálinkára . Ha indiánoknál lettünk volna akkor asszonyára . Persze nem utasíthattam vissza nagylelkűségüket ,főleg mivel traktáltak minden pohárka után, hogy meséljek még.
Csapkodták a térgyüket meg folyt a könnyük minden mondatom után, lassan úgy érezték magukat mint aki az első sorba váltott jegyet. Megígértették velem ,hogy eljövök ide este a barátaimmal akikkel jöttem és, hogy a következő évben is majd .Sőt lent a laposban van egy eladó tanya ami kicsit hézagos de nem baj mert olcsó kőműves is van , éppen itt áll mellettem a közjegyzővel és a tanácselnökkel egyetemben akik az átírást intéznék. Ez így ment picifaluról-picifalura. Szerintem 10 falunál kevesebben nem jártam. De ki bírta azt megszámolni ennyi tömény és ultra súlyos törkölypálinka után? Szédelegtem mint a bábakalács a szüreti bálban.
Összefolyt előttem minden és csak tapodtam a földet dülöngélve.
A sofőr észlelhette a helyzetet mert azon kaptam magam, hogy két vaskos és koszos ujja a torkomba szalad. Az elébb még az ülepét vakarta mosmeg a torkomat csiklandozza. Mi ez ha nem egyenes ági bevitel ? Ha más nem hát már ezért a gondolatért megérte elhánynom magam. Miután kiadtam magambul még a holnapit is ,belém tuszkolt egy liter hideg tejet. Kicsit helyrepofozott a dolog de aztán megint beértünk egy faluba ahol kezdődött minden visszautasíthatatlan nagylelkűségük elölről. A sofőr még egy józan pillanatomban megígérte ,hogy visszafuvaroz a szállásomhoz. Így hát bátran nekiveselkedtem a helybéliek kegyeinek. Döntöttem magamba a páleszt mán csak azért is ,hogy kiverjem a fejemből azt a két koszos ujját. Tudod milyen egy vastag fekete karimájú köröm ami hol egy orrba találja magát, ha meg viszketővel fexik akkor büdös ujjal ébred. Na egy ilyen páros ujjú behatolást szerettem volna én feledtetni magammal. Még valami foszlány megmaradt az utolsó faluból ahol abba a bizonyos bótba bent körtáncot járok hatodmagammal a szándokánra. Aztán arra már nem emlékszem ,hogy a sofőr mikor és hogyan szállított vissza de az már tiszta volt amikor hosszan beokádtam a háló közepébe . Reggel 10h tájékán az éppen ébredező punnyadt lakótársaim semmit nem értettek. Artikulálatlanul hörögtem beszéd helyett és csúszva mászva közlekedtem a fal mellett. Megmosdattak és lefektettek.
Így innen utólag is üdvözlöm azt a készséges sofőrt aki végül is felvázolta nekik a helyzetet. Röpke négy óra alatt kialudtam magam és zúgó-sajgó fejjel elmentem jéghideg vízzel letusolni .
Aztán este ígéretemhez híven visszatértünk a legelső faluba kicsi fényt vinni szürke hétköznapjaikba. Ha akkor este nem vigyázok és még megiszok két kupicával biza megházasítottak vón ott abba a bótba, még tán gyereket is csináltak vón nekem. A falusiak teli torokból üvöltötték velünk ,hogy hip háp huréjj-hip-háp-huréjj héjj hóó-héjj hóó. junómí opípí nájgthibinésör ,hip háp huréjj stb. Késő éjszaka gyalogoltunk ki a falu határába és még ott is visítoztak a gyönyörtől páran, hogy folyt a könnyük oszt törölték azzal a vánkos ujjukkal a szemgödrüket. Alig akarták elengedni a bokánkat végül.
Francba azzal a notebook-al. Nekem mindig nyúl jutott, ideje változtatnom ezen, legyek inkább vagy mikulás?![[kép]](http://www.guga.hu/egyebek/miki1.jpg "[kép]")
![[kép]](http://www.guga.hu/egyebek/miki2.jpg "[kép]")
Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
A számítógép, mint családtag.
Van egy ismerősöm akinek van egy 10 év körüli unokája. Már több mint 70
éves és érthető, hogy mindent szeretne megadni egyetlen unokájának aki a
szülei válásának köszönhetően nála maradt és ő nevel a feleségével közösen.
Bátran kijelenthetem, hogy módosak. A számítógépes korszakuk kezdetén
ismertem meg őket és azóta is az én irányításom alatt működik a dolog
számítógépes része. Minden alkatrészt rajtam keresztül szereztek be és adtak
is el mert látták, hogy érdemes. Az öreg már a harmadik gépet építi az
unokájának. Volt egy kezdetleges gép, amit felfejlesztettem nekik, később azt eladták és vettek egy akkoriban csúcsgépnek számító Celeron
700-as konfigot egy Riva TNT2-vel. Majd 2 év múlva átépítettem nekik
Tualatinra Gef3-mal. Az öreg sokat költ játékokra is. Mármint pc-s játékokra.
Nem kevesebb mint 400db cd van a lakásukban a fal mellett. Bőszen járja a
Petőfi csarnokot és rendre hordja haza a legújabb játékokat kedvenc
unokájának. Természetesen az unokának már külön igényei vannak a játékokra
vonatkozóan és azt szemrebbenés nélkül be is nyújtja. Nagypapa van az az
autós amiben el lehet ütni mindenkit és olyan jókat káromkodnak benne. Vagy
ott az a kommandós amelyikben már csak a piros képernyőt lehet látni mert
annyi a vér. Ezek a kedvenc játékai.
A nagyapa pedig megsimogatja a buksiját, hogy jól van aranyom hétvégére
meglesz. Aztán hozza neki mint fiókának a táplálékot. De nagyapa ez már
unalmas, ez is unalmas. Jól van kicsim ott a másik tudod az a
robotos........szünet, a gyerek gondolkodik és próbálja felidézni az életében
maximum egyszer játszott játékot. Jaaaaaa az ? Hát az szaaaaaaar.
Egyszer szelíden megemlítettem az öregnek, hogy valami nincs itt rendjén. Az
öreg hallgat rám mert legalább annyit tud, hogy a gépekkel kapcsolatban soha
nem csalódott bennem. Vázoltam neki a problémát, elmondtam neki a
különbséget. Az én fiamnak csak egy darab játéka van otthon a számítógépre a
RE-VOLT, azzal én is nagyon szeretek játszani és szoktam a gyerekkel is
közösen. De valami furcsa oknál fogva soha nem unja meg. Minden nap oda ül a
gép elé egy-egy órát és élvezettel játszik. Van neki kedvenc pályája és autója, azzal játszik a legtöbbet. Mivel én magam számítástechnikával foglalkozom így
megtehetném bármelyik pillanatban, hogy a gyereknek vagy akár magamnak is
atom kemény konfigurációt rakjak össze. De nem teszem, az öreg unokája az
iskolából hazahozott mentalitásával néha rákérdez, hogy neked milyen géped
van otthon? Tudja, hogy ezzel foglalkozom és várja, hogy majd olyat mondok
amitől elámul. Persze gúnyosan elhúzza a száját amikor megmondom neki, hogy a
Levente fiamnak mekkora gépe van az övékéhez képest. Számomra az ő
viselkedése nem mérvadó. Bármennyit is kaphatna a nagyszüleitől, egy
percre töltené el őt örömmel és addig amíg valaki szembe nem dicsekedne
neki az iskolában, hogy nekem már ez is meg van és sokkal nagyobb. Sok
apuka és anyuka megfordult már a műhelyemben aki azzal az indokkal jött
fejleszteni, mert az iskolában már mindenkinek jobb van és
az ő egyetlen üntyülümük szenved mert csúfolják.
Évente jönnek majd vissza ezzel az indokkal és nem lesz elégedett soha. Mi hát akkor a követendő értékrend ? Mit adjunk és mennyit engedjünk ? Hol az egyensúly ?
Annyit elértem, hogy a fiamat a számítógép annyira érdekli csak mint egy doboz lego, nem jelent neki érzelmileg semmit. Nem könyörög és nincs is tőle
távol. Ha kedve tartja akkor odaül és szórakozik, de egy lepke látványa
ezerszer jobban izgalomba hozza. Nincs tőle tiltva a gép, ő dönti el mikor ül
elé. A kortársainál sokkal többet tud a gépekről mert látja tőlem és kérdez. Mondjuk nálunk más a helyzet mert
mindenhol csak gépek vannak és egész nap a számítógépek építésével, karbantartásával telik.
Én csak annyit tudok javasolni, hogy tudni kell a gyereknek megtanítani, hogy
a számítógép csak egy eszköz akár a telefon. De semmiféleképpen sem társ
akivel együtt tölthetjük a napjainkat. Mert ha feláll a képernyő elől akkor
lehangoló lesz a valóság és főleg unalmas. A képernyőn ő az úr és minden
olyan gyors. Az életben viszont néha azt is mondják nem lehet..........Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Majd babrálok ám veled ki hát én I. race
Akire a legtöbbet gondolunk...
Gyönyörködj az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit!
Felkelsz reggel és az érintése jut eszedbe legelőször. Valami türelmetlen bizsergés a mellkasodban, hogy leülj vele szemben, valamit szeretnél megtudni, most azonnal és nem tűrhet halasztást, valamit este félbehagytatok, a gondolatok elalvás előtt nem hagytak nyugodni. Éjjel felébredtél pár percre és az álom élménye is arra emlékeztet, mint a lemezjátszó, amikor megakad, olyan volt az álom, mint ha órákon át csak ugyanaz motoszkált volna benned s nem hagyott nyugodni.
Munkába menet már túl vagy az első érzelmi reakciókon és egész úton csak ez jár a fejedben, magadban helyre teszed. Indokok, érvek cikáznak a fejedben de majd csak később reagálhatod le. Lehet azt mondani, hogy Ő a szíved királya, királynője, bár néha semleges és igazából annak kéne lennie. Vibrál ide-oda az eszköz és a társ között. Van egy kis félretett pénzem, ezt most ráköltöm.
Nemrég járt nálam egy ismerősöm, kicsit több annál. Én is kötődöm hozzá, mert eszembe jutnak a gondolatai ha olyan szituációba kerülök. Az is eszembe jut, ahogy kimérten de az orrom alá fogja majd dörgölni, hogy látod én mondtam előre
Kérdeztem tőle mit tennél ha rájönnél, hogy megcsal a feleséged?
Nem hitte el, hogy megtörténne, de ha mégis akkor szarok rá, vegyen nekem egy jó videokártyát és annyi, mehet amerre lát.
Azt nem tudom elhinni róla, hogy ennyire érzéketlen lenne, inkább a férfiasságára színészkedik rá úgy gondolom, valahol mélyen nagyon is szereti a társát, nem csak megszokásból kötődik hozzá, mégis elleplezi, gyengeségnek tekinti az érzelmeit. Olyan helyzet ez mikor valaki a sérelmein felháborodva adja elő, hogy ő mennyire megmondta a magáét, majdnem megütötte, a keze is lendült egyet, ahogy a szájával jelezte a gyűlöletet. Persze nagyon jól tudom, hogy csak színészkedik, valójában neki szólt be egy jellemerős, aki utólag nem dicsekszik azzal, hogy ő mennyire megmondta, hanem a környezete terjeszti róla, tudják, hogy eléggé durva jellem és ha nem tetszik valami szó nélkül belever egyet a fejedbe. Legalábbis ezt mondják róla.
Tudom én is miért mondta oda a végén azt a videokártyát, meg mehet amerre lát.
Összetörne, jobban megviselné, mint bárki mást. Van neki lelke, azzal gondol rá.
Nehéz eldönteni, hogy ki a szíve királynője, királya, Vibrál ide-oda az eszköz és a társ között. De azt biztosan tudom, hogy a számítógépére többet költ. Állandóan arról beszél, tervez, elgondolja, mint ha már megvolna, ez ám a megcsalás.
Szerintem lélekben, legbelül gondolva erősebb, mint ha megtenné csak. Mert az ember meg van csalva és csak arra figyel, amit tesznek, a cselekedet, ha már megtette.
De előbb kigondolni kell, az van előrébb, gondolatban már többször is megtette, aztán rászánta magát. Utána jött a lelkifurdalás.
„Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az õ szívében. …”
Rangsorolom magamban, hogy kire gondolok a legtöbbet. Van feleségem és két gyerekem. Napjában többször is gondolok rájuk, de eszembe jut az is, hogy ébredés után, mint valami türelmetlen bizsergés a mellkasomban, hogy leüljek vele szemben, valamit szeretnék megtudni, most azonnal és nem tűrhet halasztást, valamit este félbehagytam, a gondolatok elalvás előtt nem hagytak nyugodni. Éjjel felébredtem pár percre és az álom élménye is arra emlékeztetett, mint a lemezjátszó, amikor megakad, olyan volt az álom, mint ha órákon át csak ugyanaz motoszkált volna a fejemben.
Leülök elé, gépies mozdulattal bekapcsolom, végtelennek tűnő idő, amíg bootol, bejelentkezés, levelező, böngésző, fene ezt a Linuxot, vibrál ide-oda az eszköz és a társ között, megadja kéréseim.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Majd babrálok ám veled ki hát én II. race
Isten és a légypapír, légy papír, pír.
Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi azt.
A képpen lesz az én igém is, Amely számból kijön: Nem tér vissza hozzám üresen …
A légypapírra nem ragad bármi, légynek lett tervezve, a légyszarnak, pöttyösre, tőle, legyen szeplős a légypiszoktól. Próbáld meg lelocsolni vízzel, nem ragad rá, próbáld meg vízzel megtisztítani, nem tisztul. Léggyel van vértezve, léggyel van vérezve, léggyel van bevégezve, legyél.
Egyél:
Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden igéjével.
Leszarod? Megveted, nem is gondolsz rá? Értéktelen? Élettelen? Légypiszok?
Pedig akár egy mondat, amit még ugyan pár évesen hallottad de még ma is a füledbe cseng, aképpen Isten igéje is megragad, mint a légy a légypapíron, emészt belülről. Feszít, mindig tudod, hogy na ezt most nem kellett volna, egy kiejtett mondat, kicsit büszkébb vagyok most a kelleténél, hencegek, káromolok, gonoszul szólok, ember vagyok.
Piszkos beszéd az ajkaimon, visszaolvasva magam is megrettenek, pedig alig három éve írtam. Már most sem értek vele egyet, inkább elfordulok, a szőnyeg alá seprem, akár a púpos kondenzátort, nem baj holnapig majd kibírja és megy az napról napra, a halogatás.
De előbb utóbb cserélni kell, púposkodott, egyre nagyobbnak akart látszódni és a végén le kellett Őt vetni, el kellett távolítani. Esthajnal csillag levettetett.
Le kellett halkítani, hogy ne hangoskodjon és közben ugyanannyi levegőt szállítson. Mint Egyiptomban a zsidók, mikor Mózes ment a Fáraóhoz, hogy vinné ki a népet a pusztába, hogy ott tisztelje az Urat.
Mivel, hogy lázadozik a nép énellenem mostantól a szalmát is ők szerezzék be a téglához.
Megpróbálod elérni, hogy hang nélkül hűtse le a processzorod, de közben dolgozzon is, megy a letöltés, közben winamp.
Fickándozik itt a gondolat, néha eszköz, néha társ, rá se ránts.
Bírom ezeket a netfüggő vagy e teszteket
Otthonodból e vagy munkahelyeden vagy?
És ha mindkettő?
Megengedheted e magadnak, Apeh tudja e?
Lefizetem Őket vazze, pontosabban szájhős vagy, te fizeted meg Őket azért, hogy minden lépésedről tudjanak, a kettő nem ugyanaz.
Autód van e? Benzin? Mikor ültél utoljára kerékpáron?
Oszt a Mónikasó bejön e?
Mondom én, hogy netfüggő vagy, tévét nem nézel de a neten elolvasod a celebet, tudsz mindent, barátok közt vagyunk, a hálózat része vagy. Pedig küszködsz ellene minden porcikáddal, hogy beszervezzenek, ha Jehova tanúját látsz elküldöd, menjen anyjába, púpos a kondenzátora.
Internet előtt mosol e kezet? Gondolatot? Piszkos gondolatokat elhagyol e mielőtt csatlakozol a világhálóhoz? Minek mondod magadban, felesleges magamat tisztítanom ebben a szennyes világban, még a végén beszennyezik tisztaságomat.
Gondoltad e már, hogy netnek nemet mondani? Internem? Nemzetközi összefogás? Lázadozás? Mostantól a szalmát is te szerezd be a téglához.
Interneten keresztül kötött ismeretséged e több, mint a valós? Aztán magadban sorolod és csak nickek jutnak eszedbe, mint :
148 vendég, 144 felhasználó 22 anonim felhasználó
guga, Boba, Blaster, Sylvanus, wipes, Warton, Papesz, joshua7, Do-It-Yourself, BBalazs_, BoGyesz, Clyde béka, Inquisitor, Stefa, Brianm74, Lenny, marci3pecs, beneeto01, qnadam, SzZoli, Grass, Error.Fsi, blueboi69, Mumia, vatom, marosi50, Stumpet, Before, maci25, Suicide, Hassan, szeder, totoka2, mtubi, dani83, -=PAraNOia=-, G.Laci, Max Power, -=F.I.K.A=-, FlowM@N, lambda5, DiVaD87, Laxxon, PeppeR, Rhino666, az médium, Miki2, abducted, Dorien, Kerozin, WolfSK, Vinchenzo, diegho, blabla*, bean, Blackdeath, Brett Shaw, PPeter, L2GS-11, CSanal, tamaskaa, Szuszu, Zrasf, sadam, harley880, joker75a2000, closed, Jam., gazdi, Necros, bon, ohej, JonesC, csucsregop, bjmatt, shabba, Cadaver, acu, Gery80, Mirko, zotyesz, Doncarlo, pascal, Gandalf, gabor_b, Pedroka, Schwarzmueller, rvs, kraftxld, -Blood-, Carmaged, d n . r, Pikkolo, VINIKOR, Szekig, Nirak, charlie, Olympia, Bobby_Joe, cs0nt1ka, letix, Michael, zajcev83, Savage, matyee, Netmaster, Lev001, mhif, gabi123, gemini, Fresi, Fanatic, freemaan, Hocsi, Grillo, steven2002, hko, Cufter, tigga, lzsolt, fLeSs, saen, N_Gabber, ati999, Jareth, hybris, jackcost, Derlie, rocker69, mdani, Elrohir, komi28, gxa, GAI, harley74, tothati, LightBringer, Samott, Hans, Robbo, DOOMER, rzerge, debaj, Thoty, _Jarod_
Aztán eszedbe jut Apád, Anyád, a nővéred, az asszonyod, a fiad és hogy tegnap valamit este félbehagytatok, a gondolatok elalvás előtt nem hagyott nyugodni. Éjjel felébredtél pár percre és az álom élménye is arra emlékeztet, mint a lemezjátszó, amikor megakad, olyan volt az álom, mint ha órákon át csak ugyan az motoszkált volna benned s nem hagyott nyugodni.
Munkába menet már túl vagy az első érzelmi reakciókon és egész úton csak ez jár a fejedben, magadban helyre teszed. Indokok, érvek cikáznak a fejedben de majd csak később reagálhatod le. Lehet azt mondani, hogy Ő a szíved királya, királynője, bár néha semleges és igazából annak kéne lennie. Vibrál ide-oda az eszköz és a társ között. Van egy kis félretett pénzem, ezt most ráköltöm.
Kezdődik minden előlröl.
Leülök elé, gépies mozdulattal bekapcsolom, végtelennek tűnő idő, amíg bootol, bejelentkezés, levelező, böngésző, fene ezt a Linuxot, vibrál ide-oda az eszköz és a társ között, megadja kéréseim.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Majd babrálok ám veled ki ha én nem III. rész
Nevet adtam neki.
Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
Csak tudnám, hogy ez a Bibliai idézet most figyelmeztetés vagy megállapítás? Azért nem mindegy, mert egyik esetben következmények nélkül végződik, a másikban nem. Én ezt az idézetet közel 10 éven keresztül úgy értelmeztem, hogy Isten számára szimpatikus az ha valaki balga módon él és azzal hívja fel magára a figyelmet, ugyanis az embereknek könnyebben el lehet adni egy kabarét, mint a Bibliát. Hamarabb kapják fel a fejüket ha valaki próbál nevettetni, mosolyogtatni, tréfálkozik, vicces, mint ha egy Bibliai idézettel jönne elő.
Ami azt jelenti, hogy igaz, ami a Bibliában le van írva.
Muszáj volt megváltoztatnom az írás címét, mert olyan visszajelzéseket (is) kaptam, hogy úgy fest, mint valami gyerekcsíny. Amolyan értelmezhetetlen, amorf és nyakatekert szócsür. Ámbár ha rám hallgattok, akkor most is az.
Ott van például Ücsüküé. Én adtam neki ezt a nevet és ez is úgy hat, mint valami csínytevés, hogy az emberrel így kibabráltak, másra sem jó, mint hogy mulassanak rajta, világ csúfja. Mégis nevetnek rajta, de nem gúnyosan, az a nevetés felszabadult, őszinte és van benne tisztelet. A legnagyobb tisztelettel jelentem Őnt kinevették tisztességesen.
Ki nem találnátok, hogy Richard, Richi, Richike, Ücsüküé. Az elébb még a fán ugrál, a másik képen meg azt látod, ahogy ül a gép előtt és bepötyög egy kódot, egy kettőspontot és egy zárójel bezárvát. Ezzel késztet mosolygásra minket, megadja az irányt nekünk. Nevet ad, érted olyat, ami nevet. S ha valaki elmosolyodik rajta, akkor azt mondja én vagyok a névadód.
Vagy ott van mindjárt a Kettisz. Nem más, mint egy képzelt személyiség, nem csak a nevet adtam neki, az egészet én találtam ki.
Úgy értem nem duplareg, nem azt jelenti Ő és én egy vagyunk, francokat.
Van ott is menetrend, először fára mászunk majd lesegítem onnan és megtalálom benne az embert. Katalin, Katica, Kettisz, pedig angolul nem is tudok.
Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget. Lefordítsam? A 3 buzi lelökte a padlóla dulván a szado-mazóba öltöztetett szexrabszolgát.
Vagy vegyük például azt, hogy:
Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
Melyik vonja magára a figyelmedet jobban?
Ezért fontos az, hogy van e következménye balga életemnek, mert ha képmutató módjára élek, akkor soha meg nem ismerheted általam Istent, mert Isten jelleme az, hogy ismer minket és elnéz felette sőt előre leíratta, elébünk adta, hogy figyeljünk rá oda, ismerjük fel az igazi állapotunkat.
Isten a legváratlanabb helyzetekben debütál, mindig onnan ahonnan nem várható, amire nem is gondolnál, akár még engem is tudna használni gondold el, és minden Isten dicsőségére van s rá nézve, mert megengedte, ez a mi kegyelem részesedésünk, hogy lelki halál helyett az Ő nevét dicsérhetjük és a tetteit. Lassan már magam is azt gondolom, hogy ez így túl sok, el lett sózva, el lett tolva, túl cukros, szirupos és ehetetlen maszlag, nincs semmi mögötte, csak beszél ez és hol van Isten? Ki látta?
Mondom már is ne türelmetlenkedj. Mindenkinek ott van belül és bizserget, kinek kinek a maga Istene, amiért megtenne mindent. Önmaga, a gyermekei, egy csúcsmodell autó, egy sztár, egy terv ami belefér öt évbe és mégis egy életet felemészt.
Mindenki meglátja a maga Istenét, amit követ és magáénak tud.
21.
Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.
Olvasd tovább:
Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
Én vagyok az a balgatagság, az én életem bolondos.
Napokban gondolkodtam rajta, hogy vajon miben vagyok jó? Mi az, amit tényleg kifogástalanul szoktam csinálni, mint valami kerek, amit ha letettek ahhoz már hozzátenni nincs mit. Mi az, amit még én is elismerek? Nem jutott eszembe semmi, még a munkámra sem lehetek büszke hisz néha én is csak blöffölök.
Milyen lenne már ha elmégy orvoshoz és megvonja a szemöldökét majd kiböki, hogy biztos zúza. Holott csak a szemüvegedet jöttél kiváltani, érzed te vagy nyeregben és nagyokat sóhajtasz, várod hogy észrevegye magát, haladjon és találja már meg azt a fiókot még mielőtt mindet kihúzza, mögötted meg áll a sor. Közben telefonál, kezében lóbálja a papírod ahogy gesztikulál és csak nem akarja letenni a telefont, az anyjával beszél. Jön a hétvége és átjönnének ebédre. Kibeszélhetik magukból a keletkezett feszültségeket. Az anyja megy el bevásárolni a piacra, hoz friss csirkehúst ebédre, nagyon ért hozzá, remekel. Van mögötte tapasztalat, az elszállt évek, attól gyöngyözik a leves, úszik, mit úszik megfut rajta a zsír. Mi?
Csak az a fenemód hentes néha belecsempészi a 2-3 napos húst is. Ezért megy az anyja a piacra, mert neki van bátorsága hozzá, hogy megmondja, vissza adja és kérjen helyette frisset. Mondom tényleg ért hozzá, számítanak az évek.
Nem is erről akartam beszélni. Látod, hogy megvezettelek? Így kibabrálni valakivel. Szóval az járt az eszemben, hogy miben vagyok jó? S akkor eszembe jutott, hogy mennyi ember fordul hozzám bizalommal, hogy megoldjam a számítógépes problémáját és olyankor én is megvonom a szemöldököm, s kibököm lehet, hogy zúza.
Nekem ez nem szakmám, nem tanultam, nem készültem fel rá, nem vizsgáztam, nincs róla papírom, csak belecsöppentem, olyan ez, mint Istentől egy ajándék. Ugye-ugye, megint itt van az, hogy:
Zsolt 37,4
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
De nem ám magadtól, hogy csak úgy ni. Minden Isten dicsőségére van s rá nézve, mert megengedte, ez a mi kegyelem részesedésünk, hogy lelki halál helyett az Ő nevét dicsérhetjük.
Zsolt 119,117
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.
Na akkor kanyarodjunk vissza oda, hogy számítástechnika. Sajnos borzasztó helyzetben vagyok, én tulajdonképpen szünet nélkül a számítástechnikáról szeretnék írni, de mindig elrontom. Eltervezem magamban, hogy arról fogok írni és közben elkanyarodom, de nem véletlen. Muszáj megmagyaráznom a legapróbb részletet is, hogy teljesen megértsd. Hiába mondanám, hogy számítástechnika így meg compjuter amúgy. Hogy teljesen képbe legyél ahhoz tudnod kell, hogy mondjuk reggel 5h-kor kelek, csak a számítástechnika miatt. Sietve reggelizek, mert hiába van nyitva 9h-tól ugye ez a számítástechnikai szerviz, mégis akad, aki 8h-ra jön. Ennek hosszú távú eredménye egy gyomorfekély, érted szóval ez is a számítástechnika szerves része. Jó tudni ha egy boltosnak, akihez megyünk jó az emésztése és elégedett, sőt mi több jóllakott mosoly ül ki az arcára. Egy ilyen bamba vigyor képes bearanyozni az ember napját.
Nevet adok neked, olyat, amin nevetsz.
Jó megemberelem magam és most már tényleg írok a számítástechnikáról és nem rontom el. Megfogadom, hogy most az egyszer nem adok neked nevet. Jó, most tényleg komolyan vehetsz, ígérem most az egyszer. Összeszedem magam és egy kis ideig olyan leszek, mint amilyen nem vagyok. Összébb húzom magamon az öltönyt, amit soha fel nem vennék. Megigazítom a nyakkendőmet, amit még soha nem hordtam, megnézem a nem létező bőrcipőm orrát, hogy bizalomgerjesztően csillog e. Kiegyenesedek és szembe nézek a tényekkel. Nehéz helyzettel állok szemben, meg kell hogy feleljek, igyekeznem kell.
34. Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35. Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36. Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37. Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
Hiszel nekem ha ígérgetek vagy jobban örülnél ha nevet adnék neked?
Mit mondhatna néked egy bolond?
Számítógép, számítógép ásít a nép, ásítógép az unalomig űzött igények, amivel betelni nem lehet, nem kövéredik meg tőle a lélek.
Elmesélek egy jó kis sztorit.
Jaj most tisztára izgi az egész, majdnem mint a barátok közt, várják itt a folytatást.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Majd babrálok ám veled ki ha én nem IV. (uccsó) rész
Van egy eladó galambom, amit nemsokára elengedek.
Nem szeretem elhúzni a dolgokat, van amik automatikusan elodázódnak, mint a mosdókagylónk „beljebb” csavarozása, meglazult a falban a majter és kijjebb csúszott a falból a tartócsavar 2 centimétert s vele együtt az egész, eláll a faltól. Na ezt például évek óta készülök megtenni. Ma is konstatáltam és úgy döntöttem, hogy majd holnap, mert bonyolult. Kimenni a pincébe a csavarhúzóért, kivenni a konyhaszekrényből a gázpalack kulcsát. Minek mikor ülhetek a gép előtt is és sok emberrel kommunikálhatok ez helyett. Majd holnap, ha nem lesz net.
De van, amit sietek megtenni, nem kapkodom el, de ha kigondoltam magamban egy sztorit vagy egy mondatot, ami köré építkezhetek, akkor azt mindjárt meglépem, gyorsan megörökítem. Az első lépés a cím, a legfontosabb, sőt elvileg mindent elárul. Hasonló a szerelem első látásra, én magam az index.hu, a ma.hu + egyéb hírportálok főcímeit futom végig magamban. Az esetek többségében elég elolvasnom a címet és már pontosan tudom miről van szó a részletek megtekintése nélkül. Csak kivételes esetekben olvasom el magát a cikket is. Szóval a cím mindenek felett. Aztán jön a bevezetés, az első részletek, amelyek beleavatnak bennünket a titokba, hogy mire számíthatunk. Akár egy dallam, amit egy zeneszerző komponált előbb fejben, majd elgyakorolta, papírra vetette, másoknak is előadta, a kor haladtával rögzítették, nekem meg több száz évvel utána csorognak a könnyeim, hogy a zeneszerző a fejéhez csapott: ez a dallam jó s lőn első nap.
Milyen furcsa, hogy a bevezetésről írok a befejező részben
Így kibabrálni veled.
Az első téglasor után jön rögtön egy vékony réteg majter, az a kötőanyag. Kb. 20 éve írok , pontosabban próbálgatom a mancsomat. Mindegyiket téglasornak szántam és csak nemrég támadt az az igényem, hogy összegyűjtsem, kinyomtassam mindet, de kéne közéjük valami kötőanyag, mert önmagukban az írások célt tévesztett tömeg. Meg kell adni az irányvonalat, egy kettőspontot és a zárójel bezárvát. 20 évre visszamenőleg összeszedem a gondolataimat. Amit a legszívesebben látnék viszont az az első, amit leírtam, hogy ez jó. Vers lehetett egy magyarórán és könyvutalványt kaptam érte, mint fődíj. Petőfinek van egy verse, a levél akárkihez, arra írtam egy választ (érted: mármint én a Petőfinek oszt csorgott a könnye, pedig több száz évvel előttem élt) régen volt. Talán bátyámnak, volt egyáltalán testvére vagy csak egy rendbontó volt, akinek nem tetszett az akkori rendszer, kard ki kard? Oldások s kötések, meglazult a falban a majter. Mi?
Így kibabráltak veled.
Volt egyszer egy lány, akinek 2 hétig csaptam a szelet. Egy cipőboltban volt eladólány, sokat nevetett, kicsit szőke volt meg haza is kísértem. Egyszer csak azt mondja, hogy Ő nem is tudja mit gondoljon felőlem, nem tud komolyan venni, azt hiszi csak hülyéskedek. Pedig ha tudta volna mennyire nem, mennyire megtévesztő a külsőm, a modorom, a hangnem és a zárójel bezárvám. Halálosan komolyan gondoltam, beleadtam mindent. Így vagyok én ennek az írásnak a címével.
Majd babrálok ám veled ki ha én nem, de Majd babrálok ám veled ki hát én-nek indult, csak változtattam rajta kard ki kard alapon, hogy ne legyen olyan merev. Úgy véltem érthetőbb 4 in 1. Átfutottam a címeken, a többiekén és megakadt a szemem az enyémen, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán rosszul töltöttem le az oldalt, szöveg van a hibában, nem hiába, kilazult a majter.
Hány emberre jut egy hős? Úgy értem minden kornak megvan a Petőfije s abból nem is egy? Hány hőst kell eltartanunk ma? Vannak egyáltalán ma hősök? Élnek ma Petőfik, Rákóczik és Kossuth-ok, akiket 50-100 év múlva majd úgy emlegetnek, hogy Zvolenszki út 54. Vagy a Zvolenszki szobornál délután 4-kor, a Zvolenszki hegyen vettem a telkem, Zvolenszki az egy meder, Ő az én szigetem ahova magamat elszigetelem. Szájhős vagyok, teret adok, s ha zsákutcába jutsz arról is én vagyok nevezetes. Körbeveszlek, nevet adok, nevetsz, kettőspont, zárójel bezárva, Osztyapenkó sem gondolta volna soha, hogy egyszer döntenünk kell Wien vagy Graz. Mi?
Van bennem egy belső kényszer, egy nyomás ami elkíséri a napjaimat. Nézem a sok szakmai írást és szégyenlem magam, hogy informatikából élő ember, egy számítástechnikai szervizes nem tud megfogalmazni egy jó informatikai cikket. Felületesnek érzem magam, nem bízok abban hogy összetudnék hozni egy alapos tesztet, leírást. Félek fals információt írnék bele és elismerés helyett támadást kapnék helyette. De most mondjuk meg őszintén ki nem hibázik? Mindenki nyugtatgatjuk magunkat s mégis azt várjuk másoktól, hogy tökéleteset alkosson, szeplőtlent, ne legyen szöveg a hibában. A tökéletesség egyik jelképe a fehér galamb.
Mt 21,12
És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.
9. 1Kor 6,20
Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.
10. 1Kor 7,23
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.
Ugye mennyire nem tréfás alcím az, hogy :van egy eladó galambom, amit nemsokára elengedek? Nincs semmi kettőspont bezárva, halálosan komolyan gondolom.
Megmondom őszintén lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy nem tudok nektek szép, precíz tesztekről írni grafikonokkal, gyártókkal, teljesítmény összehasonlító táblázatokkal, hanem mindig a Bibliából idézgetek. Hogyan vezessem elő neked, hogy megismerd azt, ami szerintem fontos. Túlmenve a Herzeken van egy világ, ahol mindannyian elcsendesedünk, van egy hely, ami mindannyiunkat összeköt függetlenül attól, hogy kinek volt nagyobb (gép) s azzal hová jutott, mennyire lett naggyá? Ki mint lett hős, mennyire piszkálta meg a kötőanyagot, hogy lazuljon ki a majter. Mindenki nem lehet Zvolenszki, valaki fedezzen már fel végre. Hahó itt vagyok, kapargatom a majtert belülről, tiszta Monte Cristo grófja, volt annak bátyja. Nem? Lehet annak írtam levelet, hogy kard ki kard. Mi?
Látod mindig ez megy, én igazából a számítástechnikáról akartam írni eredetileg, így kibabráltam veled. De ugye nem érzed magad becsapva?
Phú pedig van egy olyan jó kis ötletem. Azt tervezem, hogy filmeket készítek. Rövid történeteket a családunk életéből. Először csak magunknak, mosolyogni esténként, kisebbiket az ölembe ültetve, érezni a hátát ahogy a hasamhoz simul és megrezeg ahogy nevet, apa gesztikulál, mórikázik, Levente idétlenkedve színészkedik, Anya meg adja az edzett családanyát és néhány csípős, de ironikus szófordulattal él. Ezekből a filmekből vagy 40-50 részt előre leforgatni, pár ismerősnek megmutatni és rajtuk tesztelni, hogy szórakoztatja e őket vagy csak unottan forgolódnak, mint amikor valaki mutatja a családi videót és közben a térdét csapkodja, a válladat böködi sürgetően, hogy nézd, nézd. De te alig várod már, hogy vége legyen, nem is ezért jöttél és tulajdonképpen már mennél, lélekben már otthon vagy a tieid közt de kell a pénz, fontos az a kölcsön, udvariasságból aláveted magad és te is elmosolyodsz, kettőspont bezárva.
Na szóval nem ilyennek szánom én, lenne benne olyan hogy számítástechnika. Ahogy reggel kelek és bekapcsolom a gépem, leülök elé és részletesen elmagyarázom a kedves, mert ugye az. Hogy figyelj ilyen az én gépem. Van az alaplap, benne egy 1.7GHz Celeron, van benne ram is, hetente más, néha naponta.
Jelenleg egy TNT2 32mb, de passzív. Tiszta hülye vagyok, mert néha rámjön a haccacáré és olyankor egy Glacialtech NorthPole 1000-est teszek rá és azzal a dupla ventivel hűtöm. Wipes tudja miről beszélek, mert az az egy, amit nem adok el neki. Rossz nézni, hogy megvesz valamit és már este kapom a levelet tőle, hogy:
1. van most egy kis pénzem megengedhetem magamnak.
2. hagyd inkább meghirdetem én.
3. f@szom az emesibe, nem fér be a házba.
4. átmegyek gugához.
5. elég lesz nekem ez is egyelőre
6. az integráltat használom egy darabig
7. csíkoz, meleg, hangos, eladom (de hát ez integrált b+
8. keresek retro cuccokat, halk, ha messze van nem kell, postázni nem
postázok, viszont előre utalj.
9. sok ez nekem most, elég lesz egy passzív hűtős MX400.
10. kint vettem ferihegyen de szar, többet soha használtat, inkább veszem
nálad guga.
11. tegnap vettem 20-ért, kell 14-ért?
12. többet fórumon nem hirdetek meg semmit, sok kis iskolás köcsög, csak a
szájuk nagy, meg meddig lehet húzni.
13. kéne valami, mert haver adott játékot, szaggat, meleg, zöld.
14. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ elegem van, veszek notebookot.
15. inkább eladom, ne nálam menjen tönkre.
16. Panna gépéből.
17. mégsem.
18. Minek neki, úgy is csak.
19. Többet rokonnak, munkatársnak semmit, vegye meg magának a misztrálba,
szopjon vele Ő.
20. Ideküldöm inkább hozzád.
21. Ezt inkább visszahozom, nem indul el, hangos, zörög, zöld.
22. Kék.
23. mentek ma nagykerbe? Ha kettőig telefonálok eltudjátok hozni?
24. sztornó az egész, nem késő még?
25. dolgozom estig, kilenckor beugorhatok a kártyámért?
26. ÁÁÁÁÁÁááááááá inkább hirdesd meg és vissza az egész, többet vártam
tőle, lassú, hangos, piros.
27. csipkebokor vessző.
28. nem gond, otthagyom nálad és eladod, amikor eladod, majd elszámolunk
később.
29. tudnál hozni holnap egy passzív hűtős??.... bekéne számolni, amit ott
hagytam.
30 ráér.
Mikor legutoljára rendelt tőlem egy Glacialtech NorthPole 1000-est, akkor ugyan hoztam de mondtam neki, hogy nem veheti meg, Csak kölcsönadom, majd amikor éppen nem kell neki, akkor visszahozza. Nála soha nem lehet tudni, hetente két olyan vga kártyája van, amire jó ez a passzív hűtő. De azért nem adtam el neki, mert én is nagyon kedvelem, mármint nem wipest, hanem a hűtőt. Jó persze őt is kedvelem de nem úgy amikor néha nálam köt ki, akkor használom, mármint nem wipest.
Zárójel bezárva.
Mesélem tovább a gépemet, tudod ott tartottunk, hogy csinálunk ilyen home videot oszt legyen benne számítástechnika. A dvd íróm az külön sztori. Van a Bajorzotyi, Ő vette tőlem Pio 108-as fekete. A kedvenc dvd íróm, megvette majd később rendelt egy Pio 111-est és beszámítottam hisz kifogástalan állapotban volt.
Na ezt a Pio 108-ast a Wipes tőlem már legalább 4 alkalommal megvette és visszahozta majd beszámítottam. A végén már el sem adtam neki, mondtam itt van vidd kölcsönbe, majd vissza adod. A Bajorzotya kérdezte is hogy hova tettem, én meg szabadkoztam, hogy nem adtam ám el.
A floppy meghajtóm fekete, nem építettem volna be, de a bios frissítések miatt szükséges, 2-3000 Ft/db. Nem a floppy, hanem a bios, annyiért frissítem. Ez egy burkolt s beillesztett reklám volt, tudod mint a legjobb résznél a filmben.
A winchesterem egy első szériás Samsung 120gb-os és ide a rozsdás bökőt. Gondolom ebből leesett már, hogy nem satás.
Házam az nincsen, vagy is van, mert Wipestől vettem. De hiányzik az oldala, minek rakjam fel mikor naponta legalább 5-6 különböző hdd-t kötök be? Wipes már egyszer vissza akarta vásárolni tőlem, amikor rájött a 12 centizés, de hülye azért nem vagyok, nehogy már 2 napra szétszedjem a gépem Így még kölcsönbe sem kapta meg. Adatmentést is szoktam csinálni, de nem szeretnék totális elnyomást, hogy megy itt a reklám arcba, nem akarok kibabrálni veled. Itt van tőlem jobbra a lábam mellett, erről jut eszembe: Nike.
Egy Antec 12cm-es ventilátor hűti a Zalman passzív bordát, ami a processzoron van. Bajorzotyi vett tőlem egy Antec házat és nekem adta ajándékba a ventit, de lehet csak kölcsön adta. Kéken világít, sokáig nem építettem be, meghirdetni ill. eladni meg nem akartam, mert illetlenség lett volna ha Bajorzotyi meglátja. Főleg nem wipesnek, neki csak kölcsönbe. Ferde szemmel néztem én arra a kék ledre, nem akartam beépíteni, mert akkor, akik hozzám betérnek csak azzal vannak elfoglalva, hogy jéééé kék, honnan vetted? Most mondjam el nekik? Egyszerűbb így leírni és olvassa el mindenki. Léazítják itt nekem a majtert.
Ezt továbbgondolva döntöttem úgy, hogy inkább filmre veszem, kiírom cd-re és adok néhány embernek belőle, hogy van rá ideje, ingerenciája akkor nézze meg, nem akarom a vállát böködni sürgetőleg, hogy nézd, nézd. Nem akarok kibabrálni vele.
Lenne benne wipes, Bajorzotyi meg aki vállalja, hogy filmre veszem ha betér hozzám. Mennek lassan a mindennapok és lenne olyan, hogy sztárok más szemmel, pl: Zvolenszki a konyhában, amint főz. Rajta az a magas szakács sapka, ahogy a ramot aprítja, felengedi procizsírral, csípi kicsit a szemét lefedi, hagyja párolni majd az előáztatott Intel processzort egyben beleteszi és újra lefedi s amíg megfő puhára, addig egy Nvidia kártyát forgat meg a panírban, jól kisüti nektek. Itt van nesztek, esztek?
Megreformálom decemberben a guga.hu-t. Jelenleg az a weboldal mottója, hogy Guga Bt. nem csupán egy futó kaland, legyen Ön is a partnerünk.
Januártól az lesz, hogy ezért még fizetni fogtok
Oldalunkat csak regisztrált előfizetőink látogathatják.
Kettőspont bezárva, jól kibabráltak veled. Ugye nincs harag?Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Egyik ismerősöm, aki születésétől vak (így ezt sem tudja elolvasni hi-hi), szeretett volna bemutatni egy barátjának. Szombat ebéd utánra beszéltük meg a találkozót az Örsön a bkv jegypénztárnál. Mint általában mindig, amikor valakivel találkozót beszélek meg, előtte már 10 perccel ott vagyok a kialkudott helyen.
Vak ismerősöm, akit mostantól fogva nevezzünk Gyurinak (kérem ne horkanjon fel most minden György).
Gyuri időben jött, ahogy a másodperc mutatója betöltötte a posztját felbukkant a legfelső lépcsőfok felett, ahogy a fehér bottal letapogatta maga előtt a területet.
Odaléptem hozzá és ráköszöntem, szervusz Gyuri és nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy egy olyan emberrel beszélek, aki engem nem lát s mégis ugyanolyan magabiztosan viselkedik velem szemben, mint én vele. Meg van róla győződve, hogy ugyanannyi információval rendelkezik rólam, mint én róla. Holott nekem nem csak az az előnyöm van meg, hogy én látom Őt, hanem az is, hogy Ő nem lát engem. Köszönés után bátran szamárfület mutathatnék neki, kiölthetném rá a nyelvem és az egészből nem venne észre semmit. Talán ha valaki indokolatlanul felnevetne a környezetünkben és felismerné Ő is, hogy az a nevetés nem kötődik semmi olyanhoz, amit Ő nem lát. Csak a hangomra, a szagomra és a kézfogásomra alapozhat, de számára a szem a lélek tükre olyan fogalom, mint nekem Isten, amiben lehet hogy Ő is hisz, pedig még nem látta, én sem pedig nyitva tartottam a szemem
Próbáltam az érkező HÉV szerelvényre koncentrálni és úgy álltunk meg, hogy Ő kicsit előttem s ez bennem azt az érzetet keltette, hogy nekem kell rábíznom magam. Részben, mert akire vártunk én még nem láttam, továbbá a legtöbb információm az volt róla, hogy beszélt már Gyurival többször telefonon és Gödöllői. Magamban rákérdeztem tréfásan, hogy „és hogy néz ki” de magát a kérdést már nem mertem feltenni. Az utolsó pillanatban derült ki csak, hogy akit várunk szintén vak. Mikor Gyuri elmondta a földbe gyökeredzett a lábam. A kezem elé kaptam a szám, néma sikoly s nem látott sötétség. Ezek ketten hogy ismerik meg egymást? Aztán elárult egy titkot, hogy az ismerőse Imre nem születésétől vak (kérem ne horkanjon fel most minden Imre).
Nagyon is jó, hogy itt vagyok veregette meg a vállam a sötétben, mert ha Imre a megbeszélt hely közelébe ér, akkor csak a nevén kell szólítanom és elkezdi a hang irányába fordítani a fejét reflex szerűen ugyanúgy, mint amikor még látott.
De erre nem volt szükség, mert már messziről láttam a fehér botot.
Gyuri és Imre bár előtte még személyesen nem találkoztak s dacára annak, hogy jelen pillanatban sem látják egymást, régi ismerősként üdvözölték egymást. Átölelkeztek, mert ez egy határvonal, amit átléptek. 2 éve beszélnek hetente egyszer telefonon és most végre eljött az idő, hogy a sötétben megérintsék egymást, számukra az, hogy könnybe lábadt szem, olyan mint nekem Isten.
Mégis ugyanazt érzik.
Egy pillanatra behunytam a szemem, elképzelni, kicsit megélni hogy milyen lehet nem látni és csak a hangokra hagyatkozni és pont amikor azzal kezdtem magam nyugtatgatni, hogy becsukhatom a szemem, mert úgysem látják, akkor jutott eszembe, hogy mások esetleg hülyének néznek, ahogy állok itt becsukott szemmel.
Rémülten nyitottam ki a szemem és gyorsan körbenéztem nem e vett észre valaki, hogy ismeretlen vizekre eveztem. Közben eszembe jutott az, hogy na ez mindjárt mekkora jó dolog, hogy én rémülten kinyithatom a szemem, mekkora előny, Gyuri ezt nem teheti meg. S még az az öröm sem adatott meg neki, hogy Imrét jól megnézze magának, akár csak egy percre is, Isten nem engedi. Egy percet sem, nekem meg végig kell néznem, ez is egy-féle ítélet. Neki is meg kell tanulni együtt élni vele és nekem is azzal, hogy mindezt látom s nyomaszt a tudat, hogy Ő is ugyanolyan felszabadultan éli az életét, mint én.
Aztán hetekkel később, pontosabban ma délután, megyek át a zebrán s a túloldalt egy vak cigány áll a zöld lámpánál. Tőle balról autók fordulnak ki sietve, hogy még beleférjenek a zöldbe, edzett szülőnek kell ahhoz lenni, hogy az ember határozottan kilépjen eléjük gyerekkel. Én a nagyobbikkal mentem át de kerékpáron s ahogy átért a fiam letámasztottam gyorsan egy oszlophoz és karon fogtam a cigány embert s mondtam neki határozottan, hogy jöjjön. Hallotta Ő hogy fordulnak ki az autók és azt is, hogy az egyik dudált, amikor megállt hogy a vak cigány menjen át előtte. De az a vak ember nem látta csak hallotta a dudát sürgetőleg, hogy ne lépjen eléje. Ezért aztán megállt és türelmesen várt, hátha valaki megszánja és kiszól az ablakon: tessék bácsika, menjen csak nyugodtan.
Gyuri bemutat Imrének, mint közös ismerőst, akit eddig még nem látott, de tegyük hozzá de faktum, hogy ezután sem fognak. Sőt tetézném még ezt azzal a kis geggel, hogy úgy eltűnök a helyszínről, mint akit sosem láttak, ennek ellenére megbíznak bennem, mert Imre aki vak és ilyen hátránnyal kell élnie az életét valakire támaszkodnia kell ebben az ismeretlen világban és az éppen a Gyuri, aki merészen ajánl, hogy fogadjon a bizalmába, de azt már nem mondhatta, hogy én láttam dolgozni, tényleg remek a srác. Imrének elromlott a számítógépe és ott volt a jobbjában egy szatyorban, azt mondja hiénák a gödöllői számítógép boltok nem meri rájuk bízni, eddig is kilopták a szemét.
Miután kezet fogtunk próbálta nekem elmagyarázni, hogy hogy néz ki a hiba, amit tapasztalt. Kérdezném rutinból, hogy mit látott a képernyőn, mi volt a hibaüzenet?
De meggondoltam magam, hagytam hogy elmagyarázza, hogy vezessen, a hiba okát feltárja. Ugyanis Ő csak a hallottakra alapozhat, hogy mit hallott. Azt mondja egy csippanás után egy kattogás, majd a monitor mint, amikor a jég reped, kis szünet, egy érdes hang, mint amikor a macska dorombol de kihangosítva (mondom magamban ez biztos a floppy), megint csippanás egyet és újra a jég bereped.
Magamban megkönnyebbültem, hogy na ez biztos egy púpos kondi lesz vagy a ramja rossz, de a legjobb ha a szoftveres hiba, én ezt már becsukott szemmel megállapítom, mind ezt egy vak ember elmondása alapján, arra támaszkodom.
Aztán rémülten nyitom ki a szemem, nehogy valaki észrevegyen.
El se olvassátok hi-hi.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Védtelen
Mk 10,15
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba.
Ha megkérsz egy 3 éves gyermeket arra, hogy mondja utánad azt a szót, hogy végtelen, akkor azt hallod vissza, hogy védtelen.
Ha gonosz akarnék lenni, akkor ennél az egy mondatnál már is be kéne fejeznem a sztorit és elvárni, hogy megértsd.
Az ha valaki őszinte, nyílt, teszem azt naiv, az negatívum? Vagy védtelen?
Kivel szemben védtelen? Azokkal, akik nem őszinték, nem nyíltak és nem naivak?
Ez a két tábor egymástól, mint olaj és víz elválasztható.
108. Gal 5,14
Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
109. Ef 4,25
Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.
Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.
Egy olyan ember, aki bizalmatlan, az úgy gondolja, hogy én mindenképpen becsapom, ennek vagy a védekezési mechanizmus érdekében hazudik.
Ma este mentem a nagyobbikért az operába. Nem előadáson volt, hanem előadáson. A diótörőt adták elő, gyerekkórusban volt benne. A kerékpárúton próbáltam belehúzni, hogy odaérjek érte időben, mert az előadás után kijön az utcára és úgy érzi magát, mint egy hajótörött. Hiába a sok hullám, az egyik sem őtet veri.
13.Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14. Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Nagyapám sokat mesélt arról, hogy az apja megverte, ennek ellenére mégis tisztelte. Apám is ugyanezt mondta Nagyapámról, sőt én is ezt mondom Apámról, de velem mégis történt valami, nem úgy gondolom már.
Sőt, nem is gondolom, hanem pontosan tudom, hogy a fiam nem örökölte ezt a vesszőfutást.
Jogállamban élünk, ma már nem erény, hanem családon belüli erőszak. Pedig hányszor emeltem már pofonra a kezem és pulykavörös voltam, de be kellett érnem azzal, hogy csak gondoltam. Soha nem emelnék rá kezet.
Magamban őrlődök és látom milyen szemtelen, ismeretlen fogalom számára az igen Apám. Főleg ha ismerős jár nálunk és ha megfeddem előtte a gyereket, mindjárt sajogni kezd a szíve, hogy hagyd már azt a gyereket.
Aztán hazamegy, én meg maradok a gyerekkel, aki pontosan tudja, hogy még a család barátai is megvetik az ellene irányuló fellépésemet. A fiam nagyobb tömegbázissal rendelkezik és a jog is az Ő oldalán áll ha testi fenyítést alkalmazok, teszem azt elszalad egy pofon. Elmúlt 10 éves, elkelne naponta egy tasli. Ha adnom kéne neki egyet és támasztja az indulat, akkor is csak gondolatban, mert már olyan nagy gyerek, hogy nézne ki már az ha a 63 éves Apám lekeverne egyet én, mint 40 éves hogyan üthetném a 10 évest. Hisz vannak már önálló tervei és külön világban él, naponta egyszer orrtörlőt csapunk s ha olyankor lelkileg nem is, de testileg összeolvadunk, mindkettőnk tenyere bizsereg egy darabig és a bizsergés idejére a másikra emlékezteti. Pont tegnap néztem, hogy gyerekek közt milyen kicsi, korán van még, vagy túl késő.
Ott tartottunk, hogy belehúztam a kerékpárúton és több alkalommal le kellett lassítanom, mert ráparkoltak a kerékpárútra az autósok. Amúgy is feszült este van, hiába a sok karácsonyi fény, szmog lepi az utakat és dugó, a villamos türelmetlenül csilingel, egy riasztó, kiabálnak egymással, hogy nem látod te? Utána meg egy cifra jelző. Magamban már minden erkölcstelenséget elkövettem a kerékpárúton hagyott autókkal, amikor is a szerencse az utamba szegődött. Éppen szállt ki a kocsijából és nyomta rá a villantót. Erre odaszóltam neki egy durvát és egy jelzőt, erre azt mondja három órája kering már hogy megtudjon állni. Egy idősebb járókelő is beszállt, járni alig tudott, de a botját gesztikulálva legalább 3 centimétert elemelte a talajtól nyomatékul. Gondoltam fordul a kocka és itt a forgónyomaték, a centripetalitás.
Miután észrevette, hogy a harmadjára elmondott három órája kering szöveg sem hatott és még mindig lázongunk az önkényesen megváltoztatott rendszere ellen, végre megfutamodott. Rávillantott az autójára, bőrülés és már bent is volt, beindít, indultam én is. Pár méter után azonban ösztönösen hátrafordultam, az ember sem hagyja ott szó nélkül a szarát, vagy ne vetne rá egy utolsó pillantást.
Bőrülés ismét villantott egyet, anélkül hogy arrébb ment volna. Éppen szállt ki az autójából, zakóját a hátára csapta és futva menekült a gyalogosok közé a járdára. Ő ezt már akkor is tudta, amikor készült jóvá tenni, engedékeny, alázatos lenni és csak azért csinálta, hogy becsapjon, csak azért ült vissza.
Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.
Ha megkérdezed tőlem mi az a végtelen, akkor csak gügyögve tudok válaszolni, hogy védtelen, vagy jobb lenne ha ráparkolnék az útra?
Jn 14,6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
A út az azért van, hogy járjanak rajta, a parkolásért fizetni kell.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
Achtung, achtung mi legyen?
...és kinek az akaratja?
Figyeled, hogy nem veszed észre magad? Észrevetted, hogy nem figyelsz magadra?
Tegnap beszélgettem a nejemmel a kádban, azt mondja az anyukája mondta neki egyszer, hogy „na hol lehet a legjobbat beszélgetni?”. A kádban. Ülünk a kádban egy üveg pezsgő behűtve és csodálkozunk magunkon, mint egy gyermek, hogy ennyit sikerült együtt lehúzni. Mondom neki úgy elment 10 év, hogy észre sem vettük. Itt a két lurkó, szuszognak a szobában, jó nekik. Tudnak szünet nélkül mosolyogni.
Kérdezem milyen férjet gondoltál magadnak? Mondja nem volt különösebb igénye, mert előtte már pár férfi megalázta, akikre felnézett.
Én is kerestem, hogy kire vágytam, de csak a vágyra emlékszem, hogy mérhetetlen mély volt, végtelen s örök, hogy jöjjön végre az életembe az az ember, akivel egybe olvadok, egy lesz a testünk a lelkünk, a legkisebb hibánkat is nagyra tartva, mert néha hibázunk, de azzal nyerünk, mert ha Isten velünk, akkor ki ellenünk?
Mindegy ki az, csak feleljem meg ennek a picike elvárásnak, hogy nem a személyére tekintek, nem a nagyságára, hogy hozzá képest milyen kicsiny vagyok, hanem legyen egyenlő velem, azaz ha igent mondott, tudjon mondani nemet.
7. Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin,
8. Mindent lábai alá vetettél. Mert azzal, hogy néki mindent alávetett, semmit sem hagyott alávetetlenül: de most még nem látjuk, hogy néki minden alávettetett.
9. Azt azonban látjuk, hogy Jézus, a ki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hogy az Isten kegyelméből mindenkiért megízlelje a halált.
Mire mondott igent? Örök hűséget esküdött, holtomiglan, holtodiglan én veled vagyok, kimondta, ott voltam s hallottam, erre én is igent mondtam, igen akarom. Legyen egy velem!
Rm 8,39
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.
Aztán kérdezem tőle, hogy sosem érezted úgy, hogy kevés vagyok, nem vagyok elég jó neked. Ááá azt mondja nézd meg, akikről azt gondoltam, hogy jók lennének már nincsenek együtt és a lánya is Londonban él. Nekünk meg itt van ez a kettő. Aztán arról beszélgettünk milyen rossz érzés lesz először elengedni egyedül, úgy hogy tudod nem szólhatsz rá, jaj vigyázz ne hajts a kocsik elé. Kevés ideje én viszem Őt iskolába és végig vihogjuk az utat, megállunk fát nézni, hogy nézd fa, de kafa. Aztán mondom neki ne menj fel a dombra, mert úgy gurulsz le, hogy összetöröd magad meg a táskád. Tudod te milyen drága volt? Az engem nem érdekel, hogy veled mi van de nehogy már másik táskát kelljen vennem.
Szóval érted, aztán meg vihogunk, hogy milyen hülye mindenki, kerékpár úton lopakodunk, a kerékpáromon lopakodok, legugolok, lehajolok és egy szintbe kerülök a vázzal, gurulunk így az emberek között és gurgulázunk a röhögéstől, mindenki milyen hülye.
S pont ez történt akkor is, amikor egyik este jöttünk haza és zöld lámpát kapott, tekerek utána de még messze vagyok a zebrától, Ő meg éppen rajta az elején és jön egy mentő szirénázva a keresztutcából. Mivel még nem közlekedett és nem tudja, hogy a mentőnek megkülönböztető jelzése van és az mindennél nagyobb, a kék zöldebbet kapott. Csak kihajtott eléje és én meg teli tüdőből üvöltöttem, ja vigyázz ne hajts a kocsi elé és a kezem elé kaptam a szám.
Szóval ettől féltem, mert még olyan kis gyerek, figyelmetlen. Még 2-3 év és utána egyedül fog menni az utcán, de néhány alkalommal követni fogom Őt messziről, nehogy észrevegyen.
Isten is ilyen velem szemben, tudom hogy messziről követ, látja minden lépésem és ha vihognék, hogy nézd mindenki milyen hülye, pörög a kerék, köztetek lopakodok, táska vagyok, tudod milyen drága? Valaki az életével fizetett érte/értem/érted, hogy a terhedet Ő cipelje, ő legyen a táska az élet iskolája.
S ha vihognék, hogy jaj már Apám milyen autó? Akkor nem az a lényeg, hogy milyen elé.
Beavatkozom, legyen tőlem zöld vagy kék, villoghat ezer színben. Ő az én terhem, soha nem tévesztem szem elől. Aztán megyünk iskolába.
27. 1Kor 6,20
Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.
28. 1Kor 7,23
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.
Szóval ott tartottunk, hogy a kádban. Mondom neki tegnap láttam egy filmet és volt egy néger apap benne, aki várta a fiát a ház előtt reggel. Az meg a budiban ült és füvezett. Közel nagykorú volt már és az Apja biztatta Őt, hogy költözzön el otthonról, mert elég nagy már. A nővéred is kirepült, neked is ideje már. Alig várom, hogy anyáddal meztelenül körberohanjuk a házat. A nagy segge, ahogy himbál előttem tűsarkúban, hogy bohh, bohh meg flump, flump én meg utána és a farkam jobbra huss, a golyók meg balra. Farkam jobbra, golyók balra. Huss.
Naaaaaaa Apa! Ne beszél már így Anyáról. Igen, hümmög az öreg, estére megjátszom Anyáddal.
Aztán nevettünk és ittunk még egy pohár pezsgőt. Azzal mindketten egyetértettünk, hogy jobb ha belenyugszunk és beletörődünk, hogy itt fogunk maradni örökre. Megint vihogtunk de a lelkünk mélyén bíztunk benne, hogy Isten rajtunk tartja a szemét, bár nem lehet Őt észrevenni, csak messziről figyel, néha kapja csak a keze elé a száját.
Ez meg már olyan mély fogalom, hogy az egész Bibliát beidézhetném.
Nem hiszed el? Vagy csak egy részét? Féligazságokban hiszel? Isten nem fél, bátor és ki mondja akarom, legyen meg, legyen enyém, legyünk eggyé. Vagy csak szavak?
Jn 1,13
A kik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek.
A fiad vagyok, vagy nem? Megismersz? Bár már rég nem láttuk egymást.
2Kor 5,21
Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.
Nem vagyok bűnös, igaz ember vagyok.
Aztán megint nevettünk, csak ültünk és vihogtunk a kádban.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
guga
Közösségépítő
A nagy hal backup kishalál/kékhalál
Egyik kedves ismerősöm Seba megvált a munkahelyétől egy jobb élet reményében. Internetes szolgáltató céghez szegődött és a netre kapcsolódás feltételeit építi ki a szolgáltató részére. Visz magával egy laptopot és azon ellenőrzi le, hogy a netkapcsolat aktív e. Az ügyfél számítógépéhez nem nyúlhat hozzá, mert még a korai szakaszban elintézte a jó nép néhány bírósági perrel, hogy az rontotta el a számítógépét, aki bekötötte az internetet. Kinyitotta a gépet, beépítette a hálókártyát és többet nem kapcsolt be a számítógép.
Seba ismerősöm egyszer csak telefonál, hogy figyelj itt vagyok egy ügyfélnél is nincs a gépben hálókártya. Valami kis gép de működik, mikor mehetnének, de adom a hölgyet beszéljétek meg.
Háló, délután igen, ebédelek és...
Szombat 13:50
Csengő, megrezzenek, mert ugyan tudtam róla, de nem hittem benne. Elfelejtkeztem róla, hogy jönnek. Sebaj gondoltam egyszerű meló, csak leveszem a fedlapot, becsavarozom a hálókártyát a helyére, fedlap vissza, feltelepít, netkapcsolat ki az asztalra és beírom a jelszót. Hazamegy és rákattint, boldogok, ez már a világot jelentő deszka.
Szombat 13:60
Idős házaspár, a nő köszön elsőnek és Ő lép oda elém és fog velem kezet. A férfi leül addig egy székre, na mondom itt vajon kinek milye van a nadrágjában? Kérdezem a férfit, hogy könnyen idetaláltak? Persze, forgalom sem volt, válaszolta a nő, a férfi pedig bólogatott. Bekötötték már az internetet?? Kérdeztem provokatívan és határozottan a férfi felé fordulva és idézőjelbe téve, hogy a választ is tőle várom. A barátja, aki ajánlotta bekötötte, Seba vagy mi... tanakodik a nő. Ez már valami, azt hiszi nyeregbe kerülhet velem szemben. Hozzá van szokva a nyulakhoz, amiből készül a bunda meg papucs bensője. Ez még nem találkozott oroszlánnal, nem harapok én de tartásom az van. Mozdulatlanul, mereven bámultam a férfire, mint aki nem hallotta a felesége válaszát.
Zavarba fogsz jönni és kész, értek hozzá.
Egy darabig rángatta a szemét minden irányba és sűrűn pislogott rám is, de aztán megadta magát, a szemembe nézett és igen, igen volt kint a barátja szinte zokogta, de a végére elcsuklott a hangja és elhalkult, melyik oroszlán támad rá a kettő közül?
Felrakom a gépet az asztalra, régi Acorp ház és táp, a táp alig nehezebb két zsemlénél. Bekapcsolom és bejelentkezik a vga kártya bios-a. S3 akármi, de már agp és 8mb. Nem mozdul, jönnek a másodpercek feltartóztathatatlanul.
Egyszer csak eljött az a pillanat, amikor fel kellett ismernem, hogy ez a gép nem fog elindulni. Engem ajánlottak számukra, bizton keressék, gondolom most az jön, hogy drágán vették és soha nem volt semmi baja.
A nő próbál kívülállóként viselkedni, mint akit nem érdekel az egész, de azért belépett a pultom mögé és két lépést előre. Kérdezem tőle mindig ilyen lassan kapcsol be? Nem, még soha nem csinált ilyet, nagyon drágán vettük mondta és még egyet lépett előre. Kétszeresen is rossz helyzetben voltam, mert nem elég, hogy nem tudtam neki elmagyarázni, még ráadásul ülve is voltam, Ő meg állva.
Szombat 13:70 (jó poén mi?) (ezt egy darabig most tovább viszem, mint 13:80 hi-hi, hátha kitudok hozni belőle valamit).
Felálltam s a szemébe néztem. Nem szeretek a beszélgetőpartnerem helyett egy sarkot, asztallapot vagy balra fent a plafont figyelgetni, ami egyenes jele a hazugságnak és a fantáziálásnak, én a szemébe nézek keményen.
Parris advice
Re: möhh
Kinney advice
Fwd:
Re: LETTER
Hoover advice
Rodrigues advice
Work which way a mountain and nay, they said, here, for joy.
All love enhancers on one portal!
He
Real investments in GOLD
Hale advice
Fraser advice
Stahl advice
On your just proceeding Ill.
Bolton advice
out, before thine enemies: which ye not. Of the head; Judah
Re: Is this is?
Best love dr@gs at best store!
Tucker advice
Franco advice
Gay advice
Bezzeg az én időmben, az ember leste óránként a leveleket, írt valaki? Most meg percenként jön, de most sem ír senki, csak egy gép, egy program küldi.
Egyet azért kiemelnék, van köztük egy fizetővendég, wipest ki nem hagynám egyetlen sztoriból sem, belőle élek, Ő meg rajtam éli ki magát.
Re: möhh
Feladó: xy <wipes@freemail.hu>
Címzett: Zvolenszki ''Zoltán'' <guga@interware.hu>
Zvolenszki Zoltán <guga@interware.hu> írta:
> Légysz hívj fel ha felébredtél, extra sürgős.
> Kéne az NF7
>
>
nem ébredtem fel
van 2*512/400 egyforma ramod?
az nf7 mellé csapnék még 3*256/400-at cserébe
áááááááá
kötty
w
Ajándékozz személyre szabott zenei válogatást karácsonyra!
http://zenearuhaz.t-online.hu/index.php?m=xmasminishop
A nő állt velem szemben mozdulatlanul, én közben elgondolkoztam és a wipes is eszembe jutott, pont úgy ahogy leírtam. Már mondtam neki, hogy a levelezésünket egyszer kiadom abból gazdagodom meg.
Szombat 13:78
Elsőnek a férfi hagyta el a szorítót. A nőre csak futólag rámosolyogtam, de úgy hogy biztos ne felejtse el a telefonszámom ha a szomszédja szóba hozza, hogy képzeld elromlott a számítógépünk.
Alig vártam, hogy kívül legyenek, nekiestem a gépnek. Darabokra szedtem, ki az asztalra alaplap + cpu + ram + vga, de nem megy. Élesztgetem néhányszor majd csere. Volt egy régebbi TNT2 a polcon azzal bekapcsolt. Visszarakom az S3-at ugyanaz, a gép nem megy.
Na mondom magamban minden rendben, telepítek rá egy rendszert és kész, összerakom. Újra bekapcsolom és akkor látom, hogy 32mb ram van benne, a telepítéshez beraktam 2X 128mb ramot, majd végeztével a felét benne hagytam.
A polcon találtam egy ppga 533MHz processzort, kicseréltem a 300-ast.
Szombat 13:95
Bontok egy sört, bootol.
Szombat 13:99 partíció? Legyen 2 X 20gb
Szombat 13:115 újaraindul vagy 15 másodperc.
Szombat 13:119 D36**-QDF**-BTW**-BT7**-43M**
Szombat 13:128 Neve? Akarja e? Ismerje meg? Lehet, hogy veszélyben van? Igen?
Kéne rá egy totálkommander.
Beállítom rajta a netkapcsolatot és felhívom a tulajt, hogy kész a gép.
Szombat 13:157 csak tudnám miből gondoltad, hogy majd 99 után 14:00 jön? Egy óra 60 percből áll, nem tudsz számolni?
Szombat 13:168. Ez több, mint egy hét, de csak egy fél nappal, annyival sikerült túlélni.
A férfi jött érte és szabadkozott, hogy igazából a nejének kéne itt lennie, mit neki szemtől szembe, mint férfi a férfival. Mondom neki, ahogy megbeszéltük 2000. A hálókártya a helyén, csak kattintani kell egy ikonra és ó ió ció áció káció akáció vakáció kommunikáció.
Arról meg nem kell tudnia semmit, hogy mennyit vesződtem. Nehezen értenék meg, hogy vettek sok pénzért egy gépet, évekig használták majd jött az internet utáni vágy és most hirtelen nem megy. Hisz eddig nem volt semmi baja.
A nejem is kérdezi tőlem, hogy hol tehetnék ezt meg?
Szombat 13:192.168.0.1 ezt tudtam kihozni belőle, bekötötték a netet.Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó
-
CYBERIA
őstag
Sziasztok!
Mózes első könyve a teremtésről, 17. fejezet nekem egy kicsit nehezen értelmezhető, mit gondoltok róla?APU: AMD, MB: AMG :) A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB beundrare. | A vér nem válik vízzé.
-
kymco
veterán
válasz
CYBERIA
#1888
üzenetére
Mi az, amit értesz belőle és mi az, ami nehezen érthető?
Annak, hogy nem könnyű megérteni, egy többezer éves történetet, sok oka van.. Eltérő földrajzi, kultúrális háttér, no meg a több ezer év....
Ha konkrétabban fogalmazol, akkor konhrétabb válaszokat tudok adni...www.refujvaros.hu
-
CYBERIA
őstag
Amit nem értek az a mondanivalója.
Magát a szöveget értem (többé-kevésbe), de azt hogy miért éppen körülmetélés, mi a jelentősége, azt nem. Azt is tudom, hogy nem, mint egy mesekönyvet kell olvasni, és nem a miértet, de ettől a résztől valahogy idegenkedek, furcsállom, más kultúra ide, vagy oda.APU: AMD, MB: AMG :) A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB beundrare. | A vér nem válik vízzé.
-
kymco
veterán
válasz
CYBERIA
#1890
üzenetére
A miértre nem tudok én sem válaszolni... Van egy elhívott nép, ahol a szövetség jele a körülmetélés.... De hogy miért pont ez, miért nem pld egy tetkó, nem tudom, csak találgathatunk....
Én pld arra gondolok, hogy a körülmetélésnek komoly egészségügyi haszna volt.... A tisztálkodás egyszerűbb volt a férfiaknak, és ma már azt is tudjuk, hogy jelentősen csökkenti a fertőzések átadását.... Továbbá, a fiúk egy része kiskorában megéli a fitymaszűkület nyavajáját, és annak elhárítását és fájdalmait, és ez a műtét sokkal megterhelőbb a szervezetnek, mint egy újszülött körülmetélése.... bizonyítottan ekkor viseli meg legkevésbé a szervezetet ez a beavatkozás....
De ez csak találgatás... Isten válaszott egy jelet a szövetség jelképének, ennyi...
A feleségem szerint ez egy olyan jel, ami elég nyilvánvaló, ugyanakkor nem nyilvános... nem harsogó helyen van, de elég határozottan megkülönböztet.... lehet, hogy ennek is szerepe van.
Egyébként akkoriban nem volt ritka a csonkolásos jelölés.... pld fül kilyukasztása...www.refujvaros.hu
-
CYBERIA
őstag
Azt hiszem kapisgálom. Jókat írsz, lényeges szempontok ezek.
APU: AMD, MB: AMG :) A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB beundrare. | A vér nem válik vízzé.
-
kymco
veterán
Tegnap nálunk Jézus születéséről és a napkeleti bölcsek látogatásáról szólt a 24-i prédikáció.
Arról beszélt a lelkészünk, hogy mi emberek igyekszünk a Karácsony estét különlegessé tenni, ami sokszor sikerül is, mert ajándékozunk, finomakat eszünk, feldíszített környezetben ünnepelünk. De a 24-i este nem csak különleges, hanem szenteste is... ezt pedig mi bármennyire is akarjuk, nem tudjuk azzá tenni. A szent a közhiedelemmel ellentétben azt jelenti, hogy Isten számára elkülönített, kiválasztott. Az este Isten jelenlétével válhat szentté.... Jézus meglehetősen közönséges környezetben született meg. Műveletlen és már már kiközösített pásztorok közelében egy trágyaszagú istállóban, vsz nem túl nagy melegben jött világra állatok között... Hát ez nem a mi lakásunk karácsonyi berendezésére hasonlít.... elég egyszerű volt, ennek ellenére szent, mert jelen volt Isten... Tehát a szentséghez ne szükséges a pompa, a karácsonyi illat, a karácsonyi ízek kavalkádja, az ajándékok tömkelege.....
Egy rabbi egyszer adott egy furfangos feladatot egy kisgyermeknek: Kapsz egy almát, ha megmondod, hogy hol van Isten!
A kisgyerek sokat gondolkozott, és azt válaszolta: Én is adok egy almát, ha megmondod rabbi, hogy hol nincs Isten!
Ez a kis történet azt mutatja, hogy Isten minden helyzetben jelen van, de ez nem látható mindenki számára.... Az Isten látása hit által lehetséges.... Igy láthatták egy istállóban született kisgyerekben a Megváltó Istent a bölcsek... és így láthatta az egész világban a rabbit visszakérdező gyerek is....
És így láttam én is a szentestében, amit tegnap a kisfiammal az ügyeletes kórházban töltöttünk. Először a közel 40 fokos lázban égő gyermekem nagy szükségen volt, és máskor mindannyian idegeskedtünk volna, én pedig ingerülten kapkodtam volna, de most lazán, nyugodtan hagytuk félbe a hosszú ideig előkészített szenteste külső kellékeit, a kislányomat is rokonra hagyva mentünk a kórházba.... Meglepődtünk, hogy az ügyeleten tömeg volt, és több órát kell várakoznunk. De ez a későestig tartó tortúra sem vette el a szenteste örömét....
Hálás vagyok Istennek, hogy mássá lett a tegnapom általa... mint ami várható lett volna általunk.www.refujvaros.hu
-
Armahun
addikt
válasz
CYBERIA
#1892
üzenetére
[link]
Ez a könyv egy kicsit más szempontból közelíti meg a bibliát. Érdemes elolvasni, de nem kell feltétlenül igaznak venni, mégis nem árt egy kicsit árnyaltabbá tenni az ember világnézetét.Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
kymco
veterán
válasz
Armahun
#1894
üzenetére
A templomok alakja rendkívül eltérő a különböző kultúrájú keresztény körökben... és vsz a klasszikus római katolikus templom alakját a pogány templomok felépítése determinálta.
A ma már nemlétező zsidó templom formája pedig nem hasonlít semmiben a keresztény templomok külsejéhez...
Felületes átolvasás után ez a benyomásom.... a vadászrepülős hasonlat aranyos, de én ismerek olyan templomformát, ami egy teknőshöz hasonlít.... beindult a fantáziám... talán van köze a tini nindzsa teknőcökhöz![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ha lesz időm, akkor átolvasgatom a művet, mert mint írtam ez csak egy felületes szemlélődés első benyomása.....www.refujvaros.hu
-
Armahun
addikt
-
CYBERIA
őstag
válasz
Armahun
#1894
üzenetére
Érdekes, majd megnézem.
Kellemes ünnepeket mindenkinek!APU: AMD, MB: AMG :) A peresztrojka nálunk olyan gyors, hogy már ma jobban élünk, mint holnap! | Tudja Mohnke, a nyugati demokráciák dekadensek. Előbb-utóbb alulmaradnak a szigorúan fogott keleti népekkel szemben. | Volvo och SAAB beundrare. | A vér nem válik vízzé.
-
#1898
Dalai Láma
őstag
Dalai Láma
őstag
Na gondoltam, uppolom a topicot, hogy a vallásháborút lehessen itt folytatni
Kérdés: Kálvin akkor megölette Servet Mihályt, vagy sem? Servet rászolgált a halálbüntetésre, vagy sem? Mivel volt más, mint Kálvin? Ő volt a konkurencia. Szerintem az ő meggyilkolása semmivel sem elítélendőbb dolog a boszorkányégetéseknél. És mentség sincs rá. Nyilván valamennyire más szemmel kell néznünk arra a korra.
Az meg megint kérdés, miért lesz igaz vallás egy másikból attól, hogy egy ember néhány dolgot másképp képzel, mint a többiek? Lehet benne sok igazság, de azt nem hiszem, hogy akár egyetlen, emberek által megszabott és fejlesztett vallás is tökéletes lenne.
Ezért nem hiszem, hogy a keresztény vallások közti különbségeknek nagy jelentőséget kellene tulajdonítani. A közös dolgokat kéne hangsúlyozni, hiszen azok a legfőbb, legfontosabb dolgok, kár néhány apróság miatt hadakozni egymással.''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
-
#1899
kymco
veterán
Dalai Láma
#1898
kymco
veterán
válasz
Dalai Láma
#1898
üzenetére
Abban az időben falvakat írtot ki a katolikus egyházat ki és felhasználó francia király, ha kiderült, hogy egy település szentháromságtagadóvá lett...
Ha a reformációt sikeresen összemossák Szervét tévelygéseivel, akkor emberek tízezrei kerültek volna életveszélybe. Más se kellett a királynak, mint egy ilyen indok. Kálvin nem véletlenül figyelmeztette Szervét-et, hogy kerülje el Genfet. De Szervét úgy vélte, hogy sikeresen provokálhatja a konzisztóriumot... aki végül halálra ítélte. Halálraítélte, mert egész európában ez járt a szentháromságtagadásért, halálraítélte, mert a kálvini reformációt nem akarta összemosni ezzel a tévtanítással, halálraítélte, mert meg volt győződve arról, hogy a lelkek megtévesztése nagyobb bűna a gyilkosságoknál.
Nem volt gyilkos Kálvin. Én ezt a szót nem koptatnám el rá. Felelős volt az ítéletben, de gyilkosa nem volt. Az eljárás törvényes volt, abban a korban jogszerű is... ne ítélezzünk a 21. sz-i szemmel. Egy főorvos mondta nekem, hogyha ma az egyetemi tanulmányainak megfelelően gyógyítaná a betegeket, akkor börtönbe kerülne... pár évtized akkora változást hozott a gyógyítás tudományában és etikájában, hogy az akkori megoldások már sok esetben törvénytelenek, pedig anno törvényesek és korszerűek voltak. És vitatott esetben nem is egy emberöltőről van szó. Mégegyszer kérlek, ne légy anakronisztikus.... lehet, hogy jópofa anakronisztikusan leírni a hülyeséget, hogy Kálvin gyilkos, de nincs igazad.... Ezzel az erővel az igazságos Mátyásunk se nem igazságos, se nem humanista, mert számos előreformátor vére szennyezi a palástját....De ez abban a korban törvényes volt.... el kell ismerni. És a történelemtudomány mindezt figyelembe is veszi... Természetesen a Blikkben ez másképp válna ''hírré''.
Én sem bántom a katolicizmust, és a hülyeség alól az sem adna felmentést, ha másokat is besároznék...
A keresztény vallások közti különbségben pedig szvsz a lényeg a Bibliához való viszonyuk.... engem nem irritál a liturgiák eltérései, az énekek és más kultúrális különbségek. Nekem az számít, hogy a tanítás mennyire áll közel, vagy távol Krisztushoz... És ha itt ég és föld a különbség, akkor nincs értelme keresni hasonlóságokat.
Egyébként a katolikus egyház tanításaival protestánsként fura módon nem igen szoktam vitatkozni...inkább védem őketwww.refujvaros.hu
-
#1900
Dalai Láma
őstag
kymco
#1899
Dalai Láma
őstag
Persze a boszorkányüldözés is jogszerű volt abban az időben, viszont akkor is elítélendő. Mint ahogy most is például engedélyezi a törvény az abortuszt, a térsadalom el is fogadja, viszont mégiscsak gyilkosság. Mégsem mondjuk ki rá. Hitler is jogszerűen bánt el sok emberrel. Hiszen ő találta ki hozzá a jogot. De ne érts félre, eszemben sincs Kálvint és Hitlert hasonlítgatni egymáshoz. Viszont pl Szent Ferencet mégis jobban tisztelem.
Apropó szentek. Erről is lehetne beszélgetni, soksok félreértést hallottam ezzel kapcsolatban is. És hogy kapcsolódjunk a témához, sok olyan szent van, akik bizony elég véres kezűek voltak. Sok szent erőteljes befolyásolás hatására lett szent, kellettek a példaképek. Pedig néhányuk kezéhez igen sok vér tapad.''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''
.
Tehát...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
