Új hozzászólás Aktív témák
-
kymco
veterán
válasz
MageRG
#21458
üzenetére
Egy kicsit passzív voltam az utóbbi időben, de szeretnék erre mindenképp reagálni
Elég furcsa módon próbálja helyreállítani.
Kiűzetés a Paradicsomból - erről vitáztam már. Ha a gyerek hülyeséget csinál, az a szülő felelőssége. Miért hagyta elöl az ollót.
Ez jó kérdés. Már korábban is írtam, így csak ismételni tudom magam, de a jó és rossz tudás fája egy szimbólum. Ha az ember erről a fáról eszik, azt fejezi ki vele, hogy nem Istentől fogja várni a választ arra, hogy mi a jó és mi a rossz. Hanem az ember maga kezébe akarja ezt venni. "Nehogy már Isten mondja meg nekem, hogy mit a jó nekem!"
Tehát azzal, hogy elvette volna az ollót, attól fosztott volna meg Isten, hogy nemet tudjunk neki mondani. Nem tudnánk a magunk kezébe venni a az életünket, nem zárhatnánk ki Istent az életünkből, sőt valójában egy beprogramozott automatává váltunk volna.
Szerintem te értéknek tartod, hogy tudsz nemet mondani Istennek, tudsz őt kizáró életet élni... na ez nem lenne.Persze, lehet Isten "pedagógiáját" a humanizmus szemszögéből kritizálni. De ha nem vagyunk tisztába a szimbolikával, akkor félresiklik minden.
Évtizedekig nem értettem, hogy a legények miért akarnak virágot szakajtani a szomszéd kertjéből. Nem gondoltam a falusi legényt túl filantrópnak... Aztán egyszer megértettem, hogy a virág szakajtás valójában defloráció képi megnevezése.Az Isten értékrendjétől elszakadt ember életében pedig megjelenik a bűn és annak következményei...
Vagy az ótestamentumi Isten nem ugyanaz, mint ami az Újtestamentumban van?
De, ugyanaz. Az Ószövetségben is ott van a kegyelem üzenete, és az Újszövetségben is megjelenik az ítélet...
Az Ef 2,19 nem valódi értelemben jelent állampolgárságot...
Ebben egyetértünk, amennyiben az állampolgársághoz kellenek személyi okmányok, más országok által elismert fizikailag körülhatárolt állam.
De ettől ez még valóságos állampolgárság, együvé tartozás, egy értékrend, szövetség jogokkal és kötelességekkel, deklarált védelemmel. segítségnyújtással. És ez már nagyon úgy hangzik, mint egy állampolgárság.A bűnösök pokolra kerülnek. Ez vitatja valaki a hívők közül?
Igen, ezt vitatom. Én is bűnös ember vagyok. Nem tudok nem vétkezni. De nem a nem vétkezésem óv meg az ítélettől, hanem Krisztus váltsága, Isten kegyelme, amit elfogadtam..
És Isten, miután beengedtem az életembe, elkezdett átformálni. Vannak bűnök, amiktől megszabadított, és vannak, amikből várom a szabadulást.Ha egy hajó a hajótörötteket szedi össze, akkor ha valaki nem akarja megragadni a mentőövet, akkor nem fog megmenekülni. Hiheti azt, hogy képes egyedül kiúszni a partra, hiheti azt, hogy leér a lába, stb... valamiben hinni fog, de nem abban, hogy a mentőöv végén van a megmenekülése.
Aki elhiszi, hogy a mentőöv végén a biztos megmenekülés várja, az megmenekül...
Tehát a kereszténységben is az a hit ment meg, ami ahhoz kötődik, hogy Jézus áldozata megment az ítélettől, ha megragadom.A szabad akarat meg nem szabad ebben az értelemben, ha Isten "hagyja". Tőle függ.
Ez logikátlan, számomra érthetetlen érvelés. Pont azzal, hogy "hagyja", lemond arról, hogy tőle függjön a döntésed.
Ha a gyerekemet hagyom szabadon dönteni, addig tőlem függ, amíg nem deklarálom, hogy hagyom, ezek után szabadon dönthet a kérdésben.
Jogom lenne dönteni, nem élek vele, a gyermekem akarata, szándéka érvényesül....Persze abszolút szabadság ne létezik. Ha akarom sem tudok neutronbombává válni, újra csecsemővé lenni, egyszerre végtelen helyen lenni, nem tudom megszámolni, hogy hány molekula van a testemben.. stb...
De ettől még volt szabadságom arra, hogy válasszam a kegyelmet és arra is, hogy elutasítsam. Pontosan emlékszem erre.www.refujvaros.hu
