Új hozzászólás Aktív témák

• #1823 Algieba őstag lao ce #1822

  Új Válasz 2006-09-12 05:07:32 #1823

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Algieba

  őstag

  LOGOUT blog (1)

  válasz lao ce #1822 üzenetére

  Harag nincs bennem. Önmarcangoló öngyűlölet sok, de külvilág felé irányuló erő, szinte semmi.
  Igazad van, attól, hogy még a levél színe helyett a fonákát nézed, egy levelet látsz... Attól, hogy évente egyszer jelmezt veszek, az emberek ugyanúgy a bánatomat látják.
  Sajnos, valami már nem változik, és ez a tehetetlenségi együtthatóm, ami egyetlen pontba igyekszik sűríteni minden kifelé törekedni vágyó életenergiámat. Állandóan egy sötét örvény ellen küzdök, de már nagyon nehéz visszatartani attól, hogy negatív hullámai végignyaljanak a külvilágon, odakint is táplálékot keresve.
  Sötétnek látom a fény mögött a világot.
  Erőnek hittem azt, ami nem az. A gyűlöletet szegeztem szembe az emberek közönyével, és későn vettem észre, hogy a gyűlöletem nagyon okosan, mivel én is emberből vagyok, nekem támadt és engem emészt. Belekerültem az örvénybe és nem tudom leállítani. Itt nem segít a hit, a sok sorscsapás, a jó szó és tanács, az élet kellemesebb dolgai, hisz az áldott napsütés mögött is a sötétséget látom, és fényes nappal valószerűtlen álomként élem meg a valóságot. Tudom hol a határ álom és valóság között, ezzel még nincs baj. Inkább arról van szó, hogy a valóságot egy tűnékeny álomként élem meg, és éppen ezért kevés ingere képes megmozdítani bennem bármit is.
  Nem jó a közelemben tartózkodni, mert vagy semmit se sugárzok magamból, vagy amint bepöccen a gyűlöletem, el kezdem kizsigerelni a másikat. És ezt már mások is érzik, hogy valami nem stimmel a jelenlétemben. Tartok attól, hogy spontán ki fogom meríteni mások életerejét. De ezzel sem tudom pótolni azt, ami belőlem veszett el. Mások ereje röpke ideig képes felmelegíteni, utána újra visszahullok a komor alaphangulatba.
  Tavaly Halloweenkor már a jelmezes ökörködés is apátiába hullott. Jóval hamarább hazamentem és ágyba dőltem. Idén talán elmarad. Minek bolondozzak? Nincs értelme. Aludni kellene és olyan sokáig, hogy fel sem ébredjek belőle!
  Nincs értelme bántani a külvilágot, bántani a természetet. Nincs joga az embernek a Földhöz. Meghalni kéne az egész fajtánknak, és hagyni a Természetet élni.

  A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Új hozzászólás Aktív témák