Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Dízeles #2038 üzenetére

    Igen, igazad van abban, hogy nagy gyakorlatú, tőkeerős vállalkozással nehéz felvenni a harcot. Ám nem lehetetlen. Fáradt vagyok most, hogy szépen levezessem, nincs lehetetlen, érdemes mindenkor mindenre nyitva tartani a szemünket. A fajátékot úgy kezdtem (ezer más dolog után), hogy elmentem egy nagykerbe, és teleraktam a kosarat kínai fajátékokkal. Otthon aztán spekulálni kezdtem: Ha kezdésképpen bele tudok rúgni a kínaiba, akkor érek ebben a szektorban majd valamit. Néhány terméket meg sem próbáltam, mert ahhoz nem éreztem elég kurázsit, azonban amikben megéreztem, azokban kivétel nélkül sikerrel jártam - ma is benne vannak a repertoáromban. Tulajdonképpen ott fogtam meg a szinte ingyenes kínai munkaerőt, hogy el kell szállítaniuk az árut a világ távoli piacaira, ez pedig jópár tételnél tetemes költséget jelent, valamint ott, hogy a kínai mentalitással szemben kínosan ügyeltem a minőségre.

    "A feleségemnek is van honlapja hisz az jó. "

    Néztem ezt a honlapot. Sikereket a feleségednek! Ám ez más alapséma, kérlek. A párod beszerzi az anyagot, és túlad rajta az Internet segedelmével. A faház gyártás azonban ennél kicsikét összetettebb dolog.
    Leírom Neked a magam esetét, úgy gondolom, abból könnyen belátod, hogy nem minden esetben érdemes tokostól berontani az ajtón:
    A portékát én állítom elő. Ez felöleli a tervezést, a technológia kidolgozását, az alapanyag beszerzését, a gyártást, a csomagolást, a raktározást, árképzést és utolsó ütemben az eladást. Ez az utolsó ütem szintén sok összetevőre bontható, amiből csak néhány elemet emelek ki.
    Vállalkozásom legmeghatározóbb része a piacszerzés. Ha ez áll, akkor jó esetben csak növekedés nincs, rosszabb esetben (és ilyenkor a rosszabb esettel kell kalkulálni) azonban csökkenő bevétellel kell szembenézni.
    Egyik marketing alaptégla, hogy a piacot folyamatosan el kell látni. Jelenleg egyedül gyártok (kisebb segítségektől eltekintve). A termelés függvényében megyek új vevőt szerezni. Ha elmegyek egy kereskedőhöz, ajánlom neki a portékámat, ő kipróbálja, rendel, újra rendel, és belövi a szükségletét egy időszakra. Ha nem szállítom le neki időben a megrendelt mennyiséget, onnantól kezdve nem fog komolyan venni, ugyanis számára többé nem kalkulálható az az áru, amit tőlem vásárol. Magyarul azt a vevőt jó valószínűséggel elveszítem.
    Egy honlapon (párod ezt biztosan jól tudja) a rendelés pedig igen rapszodikus. Egyik szakmám szerint programozó vagyok, hamar összeütnék egy honlapot, de okosabb várnom a következő miatt:
    A piacot megszerezni nem kis feladat. Egy elvesztett piacot visszaszerezni pedig gyakorlatilag felér a lehetetlennel. Elég nagy a valószínűsége annak, hogy egy honlappal amilyen gyorsan megszerezném a piacot, azt olyan gyorsan is veszíteném el.
    Persze, azt válaszolják nekem erre legtöbben, hogy vegyek fel elég alkalmazottat, és akkor nem veszítem el a megszerzett piacot.
    Ám ez sem ilyen egyszerű dolog. Ha a várt megrendelés növekedés elmarad a kalkulálttól, az alkalmazottat akkor is ki kell fizetnem, akinek is több hónapig jószerével csak a betanulásért fizetek munkabért, s majd csak utána a termelésért. Szóval az meg üzemszervezésbeni alaptégla, hogy munkaerőt már meglevő piacra rentábilis, ill. kevésbé veszélyes felvenni. Nem okos kockáztatni egy növekedéshez szükséges egyensúlyt a gyorsabb fejlődés érdekében. Inkább úgy fogalmazok, hogy kockázatos.

    Azt hiszem, így már sikerült számodra értetőbben kifejtenem, hogy miért írtam azt, hogy az a mérnökember már ott tart, hogy honlapja van. Ha ő figyel a fentebb kifejtett egyensúly meglétére, akkor már előrébb jár, mint én, azonban ha nem is tud róla, hogy az mi fán terem, úgy én inkább azt ikszelném be, hogy akkor nemigen lesz hosszú életű ez a faház vállalkozás.

    No, ezt lenne jó kiszagolni Szilárdnak valahogyan.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák