Hirdetés
Céltalan kóborlás
Nagyon meglepő volt számomra, hogy a Beyond the Dawn ilyen kevéssé érdekes lett, hogy az írók igazán semelyik részére nem fókuszáltak igazán. Sem a karakterekre, sem a világra, pedig hát az is igen érdekes lehetett volna – elnyomó és elnyomott kényszerű együttélésében sokkal több lehetőség van, mint az a homályos „mindenki szenved” maszlag, amit kaptunk. Főleg az egykori renai elit bemutatása lett visszás, mert az írók valamiért megpróbálták elérni, hogy a rabszolgatartó gyarmatosítókat ugyanolyan szimpátiával nézzük, mint a nyomorból épphogy felszabadított dahnaiakat.
Persze ezt olvasva felmerül a kérdés: ha nem e dolgokról szól a Beyond the Dawn, akkor mégis mivel megy el az a 12-15 óra, ami a végefőcímtől elválasztja az embert. A válasz elég lehangoló: elsősorban mellékküldetésekkel – bár Alphen egyik nagy revelációja épp az, hogy elege van abból, hogy a világ minden lakója vele oldatja meg minden nyűgét és baját, ettől függetlenül a játék javát pont ezek az érdektelen feladatok viszik el. Elkóborolt kiscica, elkóborolt kislány, elkóborolt vándor és elkóborolt disznó – és extra csavarként elkóborolt kisfiú várja daliás megmentőjét. Még az elvileg a specifikusan egy-egy karakterhez tartozó EX missziók is bődületesen fantáziátlanok lettek: Rin különleges feladata például az, hogy megkeressen és visszavigyen egy könyvet a könyvtárba…
Mindenképpen szükség lett volna rá, hogy a narratíva, hogy a küldetésdesign új magaslatokba emelkedjen, mert más téren a Beyond the Dawn ritka keveset kínál. Mivel Nozomil sosem válik igazi csapattaggá, pontosan azt a hat karaktert vethetjük be a csaták során, mint az alapjátékban – és egyetlen új fegyver, varázslat vagy képesség sem akad. Az időt a sok harc viszi el, és ugyan azok pontosan olyan pörgősek és látványosak, mint az alapjátékban, ez nem elég a játékélmény magasan tartásához. Még a bejárható táj is ismerős lesz, igaz, ezek legalább kicsit másként vannak berendezve: a régen valamelyik brutális feudális nagyúr által uralt városok most jóval szabadabb légkörben (értsd: több zászlóval és virággal) járhatók be, de amúgy az útvonalak pontosan ugyanazok, mint annak idején. Mindössze két teljesen új Mauzóleum (értsd: pici dungeon) van a játékban, de azok is a régi tereptárgyakból és textúrákból épültek fel. A DLC utolsó fejezete egy többszintes, de így is meglehetősen lineáris épületben játszódik, de az újdonságok listája még így is rém rövid, főleg a 10 600 forintos, 30 eurós árhoz képest.
Ez a DLC vajmi keveset nyújt a játékosainak. Igen, a Tales of Arise harcrendszere – főleg ilyen magas szinten – jól működik, de új lehetőségek és új ellenfelek nélkül ez azért kevés. A történet is meglepően visszafogott: a semmiből érkezett, nagy gebaszt kavaró, majd a semmibe távozó új karakter semmi igazán fontosat nem tesz hozzá e világhoz, és még a régi karakterek sorsát sem sikerült előmozdítani. A békesség kedvéért nem kezdek el ennél olcsóbb, ámde tartalmasabb szerepjátékos DLC-ket sorolni, de azt hiszem így is látszik, hogy a Beyond the Dawn nem sokat tesz hozzá a Tales of Arise-hoz.
A Tales of Arise: Beyond the Dawn PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, valamint Xbox konzolokra jelent meg. A DLC kipróbálásához szükséges az alapjáték is.
A tesztjátékot a hazai forgalmazó Cenega biztosította.
Összefoglalás
A Tales of Arise lezárását követő évben játszódó új epilógus, egy jószerivel értelmetlen új kaland. A fejlesztők sem az egyesített világok érdekes helyzetével, sem pedig a kedvelt karakterek történetének igazi előmozdításával nem foglalkoztak – és bár a játékmenet, és főleg a harcrendszer van olyan jó a maga neonfényes káoszában, hogy szinte oda sem figyelve végigverekedjük magunkat a megannyi unalmas főfeladaton és mellékküldetésen, nehéz nem arra gondolni, hogy mennyivel több is lehetett volna a fél-játékáron terjesztett DLC-ben.
A Tales of Arise: Beyond the Dawn legfőbb pozitívumai:
- A régi harcrendszer ma is jól működik.
A Tales of Arise: Beyond the Dawn legnagyobb hiányosságai:
- Nozomil története ezerszer látott mese;
- a játékidő jelentős részét mellékküldetések viszik el;
- nincs benne egyetlen új játékelem sem.
Bényi László