Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #10434 üzenetére

    Szerintem 3 fázisúban gondolkodik és tényleg 2 eltérő fázison érkezik és menne tovább a delej amiket egyszerre szeretne kapcsolni...de ezt csak sejtem...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Elims #10436 üzenetére

    Mi meg megnyugodtunk hogy nem kockáztatod meg a fázisok szembeküldését. :)

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz angyalpc2 #10450 üzenetére

    Az oxidáció és korrózió nem barátai az alacsony pénztárcának.
    Értem a segíteni akarást és a pénzhiányt is, de Neki meg a rokonainak is meg kell értenie hogy minden anyagnak vannak költségei.
    Én ugyanabban a pozícióban biztos nem próbálkoznék.
    De ami még fontosabb, földelés nélkül nem adnék vissza fürdőhelyiségben dugaljat.
    Muszáj lesz kigazdálkodni legalább ennek az 1 áramkörnek az újrahúzását, kábelcsatornában, falon kívül.
    Szépen be kell menni villanyász boltba, össze kell írni a távolságot és a pontos költségeket.

    A Fi relét nem is említem, pedig a földelt rendszerhez elengedhetetlenül hozzá tartozna...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10470 üzenetére

    Jaja a mennekesen a mi autó töltős partner cégünk is jókat röhög amikor 1-1 helyszínen meglátja. :D
    Ugye állami beruházásokon nem szokott megfelelő minőségű műszakis dolgozni a megrendelői oldalon, mert nem az a lényeg hogy jó legyen árban a történet. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Power17 #10476 üzenetére

    Én jobb szeretem a kritikus fogyasztókat saját önálló Fi relére kötni, hogy ne függjön egy a szobában bedugva felejtett zárlatos rádiótól...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Zsolt1 #10479 üzenetére

    A villanyszerelőd ezt a kérdést jól látja. Nem ismerem az illetőt, így nyilván nem fogok nagy szavakat használni.

    Ha régi típusú a társasház, akkor feltételezem hogy szabványosítani fogtok, különben szolgáltató nem fogja bekapcsolni a 3 fázist a jelenlegi 1 fázis helyett.
    Ez azért nagyon fontos, mert 3x32A-ig ugyanazt a kiépítést kell elvégezni, tehát ha az első 2 hónapban azt tapasztalod hogy kevés, akkor csak beadsz egy bővítési kérést, amihez megkapod az MGT-t és megkéred a villanyászt hogy az általa már 1x kitöltött kivitelezői nyilatkozatot "frissítse le" a friss MGT alapján, mert átalakítani már semmit nem fog kelleni.

    Az viszont kérdés mert erről nem írtál, hogy a régi társasházban volt-e közös méretlen fővezeték felújítást, mert ha nem akkor lehet a mostani bővítésedhez is tervjóváhagyást fognak kérni. Egy tervezőt felkérni 140k körül szokott kerülni, aki megtervezi hogy a fővezeték elbírja-e az extra terhelésedet. Ha az jön ki hogy nem bírja el, akkor meg a közös képviselővel kell egyeztetni hogy mekkora munkálatról van szó.

    A jelenlegi szokás alapján telepített szolgáltatói kismegszakítók úgy működnek, hogy 10% túlterhelést nagyon sokáig, 20-30% túl terhelést akár fél órán át, 50%-os túlterhelést is még perceken át elviselnek anélkül hogy leoldanának. Tehát a 16A-es kmsz-ed is elbír 18 akár 20A-t is egy rövid ideig, amíg épp felmelegítesz valamit.

    Emiatt elkéne hogy bírja a fenti 20+16+16 a lakásodat ameddig nem akarsz elektromos bojlert.

    Mivel nem ismerem a villanyszerelődet, tényleg rajta múlik hogy betartsa amit ígért és jól ossza el a fázisok között a terhelést. Az elektromos sütő pl nem kéri folyamat a 3kW teljesítményt, miután az első 7 perc alatt felmelegítette a sütő teret, utána lejjebb vesz, tehát ha erre a fázisra rakja a 20A-t és minden mást is, akkor elkéne bírnia. Esetleg 1-2 egyéb fogyasztót pakolni a másik fázisokra, pl világítás, fürdőben hajszárító dugalj...

    Meg még mindig ott a későbbi bővítés lehetősége, a fentiek szerint, csak ugye amperenként 5k huf.

    Klíma:
    A klímák is csak akkor kérnek 4A-t hűtés módban, amikor épp felsőbb teljesítmény tartományban, nagy hőmérsékletet kell gyorsan megváltoztatni, pl hirtelen 30-ról 20 fokra kell lehűteni.
    Ha már beállt egy normális hőmérsékletre, akkor a szinten tartás már 2-3 vagy még kevesebb amperből megy, egyeseknél még 1A-t is csak alulról kóstálja nyáron a szinten tartás ha jó a hőszigetelés.

    A fűtésben szoktak 7A maxot és 2-4A állandósult értéket kérni. Ez ugye szeptember-október elején lehet csak érdekes, de ott meg nem fog maxon tekerni, hisz csak 3-5 fokot kell átmelegíteni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10481 üzenetére

    Fel sem merült bennem hogy csak a főzőlap tényleg három fázisú lenne, alapból max 2x16A-est feltételeztem. :)
    Amúgy meg ja, a lwgtöbb típusban be lehet állítani az eldő beüzemeléskor a max teljesítményt, áramtalanítás után 1 percig. De ezt meg kell keresni a kézikönyvben, mert amelyik nem írja le részletesen ezt a funkxiót, abból tényleg kifelejtették, pl 140k electrolux gépekből, amire a support még fel is háborodik ha megkérdezwd és az a válaszuk hogy köttess be 3x32a-t xD

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Zsolt1 #10483 üzenetére

    Igen, 1x32A-hez is sajna kelleni fog, mert tutira nem 10-es réz vezeték van a mérőórába bekötve, innentől kezdve már több mint 50%-os "felújításnak" minősül--->kötelező szabványosítani az ország 75%-ában, kérdés melyik város? Budapesten-Pest megyében 100%-ban számon kérik a szabványosított állapotot a jelenlegi alapleírásodhoz képest.

    Be kell adni az igénybejelentést, de hogy első körben mekkora értéket írjatok rá, az innentől attól függ, hogy a méretlen hálózaton, ami a folyosón-lépcsőházban van az épület főelosztótól kezdve, milyen állapotok vannak. Sok helyszínen ott kicserélték a vezetékezést, de régebben nem mindenhol kérték számon hogy a lakások is szabványosítva legyenek.

    De ha semmi sem lett még megcsináltatva, akkor egyeztetni kell a közös képviselővel.
    Ha azt mondja hogy még kanyarba sincs a fővezeték felújítás mert nem tudják összeszedni a pénzt, akkor először 1x32A-t kérnék ki igénybejelentésben és a szabványosítást megcsináltatni a villanyszerelővel, vagy ha neki nincs ASZR jogosultsága (vagy adott megyében számon kért elosztói engedélyesi plombabontáshoz jogosultsága-megyénként van némi eltérés a rendszerben) akkor ajánljon valakit aki nem túl drágán vállalja és minőségben jól dolgozik.

    A szabványosítás során beszabad húzni az extra vezetékeket hogy később bővíteni lehessen az általad megjelölt 20+16+16-ra.

    Így legalább kivitelezni most meg lehet oldani mindent, a kövei alkalommal csak adminisztrálni kell.

    Az 1x32 esetben sokszor egyszerűsített eljárásban kezelik, míg az összesen 32A feletti eseteknél van hogy olyankor is tervezést kérnek amikor egyébként semmi nem indokolná.
    Persze ilyenkor muszáj vagytok visszakorlátozni 1 fázis 25A-re a főzőlapot, vagy még jobb ha 20A-re korlátozod. Ha ilyenkor csak 1-1 zónát használtok, akkor nem is veszed észre a különbséget, csak ha 3-4 zónát akarsz egyszerre használni, csak akkor lesz különbség. Okosak ezek a gépek.

    Ha kénytelenek vagytok egyénileg szabványosítani, akkor figyelni kell, hogy a mérőóra előtti vezetékszakaszon legyen elég tartalék hossz, hogy amikor majd csinálják a fővez felújítást, akkor a Te mérőd esetén ne a nulláról kelljen majd mindent csinálni, rugalmasan tudják majd pakolgatni ami nekik kell.
    Meg persze majd akkor jelezni kell, hogy nálad már megtörtént a szabványosítás, vegyék figyelembe pl a célbefizetés során.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bobace #10488 üzenetére

    A T1+T2-nek főként betáplálási főelosztóban, illetve olyan helyen van lényege, aminek köze van a villámvédelem elsődleges és/vagy másodlagos hatásaihoz közvetlenül.

    Tehát a mérőóra melletti elágazásnál illene lennie ilyennek, továbbá ha az épület főelosztója több mint 15 m légvonal távolságnál messzebb van az első T1+T2-től, akkor ide mindenképp kell kerüljön.

    A lépcsőzetesség alapján az ezutáni elosztókban T2+T3-nak van értelme, pl a garázs elosztóban. Ha itt tényleg 5m-en belül van a dugalj ami mellett ott a kocsi, akkor nem kötelező a dugaljba extra T3, de ettől függetlenül finom védelmet lehet bele rakni, mivel a nagyobb túlfeszek védelmi berendezések a kissebb, környékbeli napelemek miatti feszültség megemelkedésekkel szemben nem védenek, amire viszont érzékenyek az autótöltők.

    30 m-en tényleg kevés a 2,5-ös keresztmetszet, szal jó lenne jövőállóan 5x6-ra cserélni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Húúúú gyerekek amikor még feleennyi ismeretem volt a túlfeszültség védelemről, már akkor is megértettem hogy jóval bonyolultabb a téma mint amit itt egyesek felhoztak érvként arra, hogy nyugodtan keverik az eltérő gyártókat.
    Ott kezdődik hogy a "T1" osztály nem egy "CE" minőpsítési kategória, hanem védelmi szint.
    Többféle különböző műszaki megoldás van arra hogy milyen belső kialakítással tudsz megfelelni az adott káresemény típusokkal szemben védelmi szinthez.
    A gyártók azért írják elő a saját rendszerükben történő teljes kiépítését, mert még a másik gyártó azonos típusúnak mondott műszaki megoldásában sem bíznak, ha meg nem azonos típus, hanem másik akkor végképp nem fogják egymást kiegészíteni.

    Mert a hangsúly azon van, hogy az egyes védelmi szinteken lévő berendezések hogyan lépnek be amikor jön a káresemény.

    Akiket tényleg érdekel, azoknak ott kezdődik a téma hogy távvezetékekhez "soros varisztor szikraköz kapcsolás"-os túlfeszültség védelmet szoktak beépíteni, míg ezzel szemben a Dehn által a társasházi főelosztókhoz ajánlott berendezése "vezérelt szikraköz kapcsolás" elven működik, pedig mind a kettő elv mentén gyártott eszköz "T1" osztályú.

    De ugyanúgy lehet egy "T1" osztályú, főelosztókba szánt berendezés "tisztán varisztoros" műszaki megoldású, de ezt az ELMŰ kategórikusan elutasítja méretlen berendezések átadás-átvétele során....miközben az EON németországban gond nélkül átveszi az ilyennel szerelt elosztókat.
    Azért érdekes, mert az olcsóbb berendezések mind ilyen típusúak, míg a Dehn, amit az ELMŰ automatikusan szeret az nem ezen elv mentén gyárt, de legalább jóval drágább.

    Tehát ha T1-be beleraksz egy tisztán varisztorosat, ami mögé egy műhely elosztóba meg berakod a Dehn-t, akkor simán előfordulhat a következő:
    a T1-et gyártó márka úgy számol, hogy adott káreseménnyel szemben a T2 készülékük fog megvédeni, míg a Dehn meg azt mondja hogy nála már a T1-nek meg kellett volna fognia azt a jellegű káreseményt, így Ő nem a T2-vel fogja meg. Mind a két gyártónak igaza lesz és mind a két gyártó után a tervezőt, a felülvizsgálót és a kivitelezőt fogja az osztott kártérítési felelősség terhelni az üzemeltető irányába.

    Aki nem hiszi és továbbra is löki a rizsát hogy nincs jogi következménye ha Phoenix Contact T1 mögé Weidmüller T2-őt rak, akkor javaslom járjon ki egy posztgraduális villám és túlfeszültség védelem képzést, biztos vannak olcsóbbak is.

    Hivatalosan pl az elektromos autótöltő berendezések esetén is kötelezőnek kéne lennie, hogy a gyártó által beszerelt túlfeszvédelmet cserélned kellene tudni az adott helyszínhez igazítva.

    BTW az autó töltős partnerünk, ahol nincs megkötve a keze, pl családi házaknál DEHN T1+T2+T3 SPD+POP 255 egységet szeret telepíteni, pont azért mert ez a tartósan megemelkedett feszültséggel szemben is véd, ami használatával hatványozottan lecsökkentek a meghibásodások.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gorbep #10534 üzenetére

    Meg kéne tudni melyik gyártót márkázza át a Kanlux, elsőre úgy néz ki mint amit a CITEL dizájnol, akik egy elég jó német cég, idehaza az info@plan-sys.hu - n kezdeném az érdeklődést, hogy milyen T3 lehetőségek vannak és nem korlátoznám be magam azzal hogy:
    "olyant adjá', ami dugaljba belefé' vagy semmi' tse fogadok el, mert tsa'k". :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gorbep #10538 üzenetére

    Most elsőre nekem sem sikerült azt a DEHN típust megtalálnom amit Ők szoktak telepíteni, onnan tudom mert elmondása szerint nettó 50k alatt szokták beszerezni.
    Azt gondolom hogy 15 millás elektromos autóhoz vásárolt szintén nem két fillérbe kerülő gyorsabb töltő esetén az még megérős árkategória.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gorbep #10544 üzenetére

    Aztán nehogy kiderüljön, hogy direkt azért spóroltak ki belőle minden védelmet, mert bíznak benne hogy a keleteurópaiaknál annyira rossz a villamos hálózat hogy évente kell majd cserélned a töltőt... :D
    Mint a partnercégnél dolgozó kollega jelezte, régebben rengetegszer kellett hibajavításra kimenniük, aztán sokszor kiderült hogy a benne lévő nyákra pakolt a gyártó olyan védelmet, hogy Ők biztosan tudják forrasztással javítani és újra forgalomba hozni hogyha visszakerül hozzájuk. Nekik 200-800 hufba és 10 perc forrasztásba kerül, de ha nem értesz hozzá akkor nem fogod tudni mihez kell nyúlni.

    #10545 biker
    Naja, elhiszem hogy lakossági töltőknél ez a helyzet, de én meg 99%-ban cégeknek szánt, legalább 2x annyiba kerülő berendezésekkel találkoztam, azoknál DC oldalon 99%-ban van védelem, AC-ből szoktak valami olcsóbb kínait tartalmazni az olyan töltők amiket mondjuk MOL telepít.
    De ABB pl csak DC-re tesz T2-őt, abból weidmüllert, de nem írja bele a telepítési útmutatóba hogy AC-t kéne hozni, vagy hogy a beruházó ilyet is rakjon, hanem hogy "megfelelő túlfeszvédelemről kell gondoskodni.
    Most pont az egyik helyszínen rá akarják fogni, hogy túlfeszvédelmi rendszer nem megfelelő együttműködése miatt akarják megtagadni a garanciális ügyintézést(mert a beruházó OBO-t rakott a jóval korábban letelepített elosztóba, amiről az ABB telepítője semmit se mondott előre), a saját maguk által a kábel végre letelepített és üzembehelyezett berendezésre, amiről Ők maguk adtak ki egy beüzemelés utáni VBF-et, amiben szerepel hogy túlfeszültség védelem megfelelő. :D

    Kitalálták hogy becsapott a villám a parkolónál, a 8 méteres kandelláberek mellé és ez okozott olyan túlfeszt hogy bármilyen nyom, szétszerelés és műszaki szakvélemény nélkül óbégatnak. :D

    Miközben az ott lévő 5 db másik töltőnek, amik között szintén vannak ABB-k, egyiknek se lett baja. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10549 üzenetére

    Te írtad hogy hány %-ban nincs túlfesz (Te nem írtad hogy csak az AC oldaliról írsz), erre írtam hogy amiben tudom hogy nincs AC oldali túlfesz, még azok esetében is sokszor van DC oldali T2.

    Meg sokszor nem is külön egységként van benne cserélhető túlfesz, hanem a vezérlő nyákon van beáldozható alkatrész. Pláne a rengeteg helyen előferdülő nulla kötési hibák miatt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Elims #10568 üzenetére

    A földelés még hagyján, bár azért is irgum burgum, de a nulla vezeték esetén előírás az önálló bonthatóság biztosítása, merevnél mindenképp, mert akárhogy csavarod össze, simán problémás lehet, elérhet az anyag ahogy a nulla érintkezik-serceg...
    Ha hajlékony elemi rézszálas, akkor szereléstechnikailag ahogy a kollega írja iker érvéghüvelybe be lehet fogni 2 vezetéket, biztonsággal üzemeltethető, de pont hogy Fi relé miatt nem szerencsés, mert ha az egyik áramkörön javítani kell és le kell kötni a nulláját akkor jön vele a másik is és ha megfeledkezel a "nulla szakadás" súlyos problémát tud okozni.
    Ha meg nem kötöd le a nullát hanem csak lenyomod az adott világítás kör kismegszakítóját, akkor meg ha véletlen hozzáérsz egyszerre a nulla-földhöz mert fém a lámpatest háza, akkor levágja a Fi relét...vagyis hogy ahogy kollega mondja ilyenkor:

    -"pontosan ezt akartam tesztelni". :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Elims #10595 üzenetére

    Arra értette a fűrészes kérdést, hogy le kellett volna vágni pontos méretre, hogy ne lógjon túl a tartón a széleken.

    Továbbá kérdés még hogy a kismegszakítók minden helyet elfoglalnak a kalapsínen?
    Mert nem muszáj minden nulla sínt azon a külön tartón elhelyezni, vannak sorkapcsok amik belső továbbosztásra valók.
    pl:
    Lynergy csatlakozó blokk: [link]
    Ennek pl van egy külön tartója amivel fel lehet rakni kalapsínre, de más gyártmányok is vannak. Ez pl 3 db 16-os furata van, és 21 db 4-es vezetékhez.

    De vannak 4 pólusú, pólusonként 8 furatos csatlakozó blokkok, amik a fedél alatt arra lettek kitalálva, hogy 3 fázis + nullát el lehessen osztani, az is hasonló árú, 3 kmsz helyet foglal el kb, aztán be lehet úgy vezetékezni, hogy csak nullákat osztasz el vele.

    De van csak simán fél modult elfoglaló 10-20-as nulla osztó is.

    Ezek miatt érdekes hogy minden fél modult fel fogtok-e használni, mert szoktuk ilyenkor a sorok szélére rakni ilyen nulla osztót rögtön a Fi reléje mellé.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz coco2 #10598 üzenetére

    Vannak olcsóbb multiméterek, neked meg nem lényeg hogy mennyire pontos a fesz mérő része, mert csak az kell sípol-e, valamint nagyságrendileg mekkora ellenállást mérsz.
    Vagy mit értesz még olcsóbb eszköz alatt?
    4 k huf?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz coco2 #10600 üzenetére

    Hát pedig egy olcsóbb 4-6k hufba kerülő, de valamivel nagyobb nevű multiméterrel azért is jársz jobban, mert ami kifejezetten szakadásvizsgáló és villanyásznak szánják, az 12k feletti...
    ezresért kapsz egy 4,5V elemet meg ledet egy vezeték végen...de még azt is olyan minőségben, hogy nem tudod megbízhatsz-e az eredményben, jobb ha magadnak összerakod.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Elims #10605 üzenetére

    Sajnos az hogy valaki "elismert" meg "émász"-os, az egyáltalán semmit nem oszt nem szoroz. Sokszor a haverjaik ismerik el az ilyen embert, meg azok a megrendelők akik laikusként nem látják hogy nulla wago-t nem csinálunk elosztóban...mert legalább olcsón szerelt és milyen ügyesen belefért abba az elosztóba, amibe a másik béna ajánlattevő nem fért és még vésni is akarták a falat...ház hülyék ezek?

    Szal az hogy valaki elismert nem mindig jelent sok jót...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #10620 üzenetére

    Nem tudom hogy az általad kigondolt verzió mi alapján jött ki, ilyet szerintem itt sehol nem írtunk.

    Az általad felkért regisztrált szerelő a mérőhely fizikai szabványos kialakításáért felel, tehát előírásnak megfelelő műanyag doboz belehelyezve a mérőóra, min 10.-es hajlékony rézvezetékezések érvéghüvelyezve, előírásnak megfelelő védőcsövezés...

    Miután a regszerelő aláírásával vállalja a kivitelezői nyilatkozat és csatlakozó műszaki dokumentumban követelt jogi felelősséget és azt is visszaküldtétek, utána jön az EON/ELMŰ Hálózati kft által megbízott villanyszerelő alvállalkozó, akik leellenőrzik a regisztrált szerelő által felelősséggel vállalt helyszínt, hogy tényleg minden előírás bevan-e tartva, aztán ha minden rendben, akkor felrakják az új kmsz-eket, valamint ha szükséges, akkor cserélik a mérőórát(ha pl 1 fázisról több fázisra bővítesz).

    A "B" , "H", vagy egyéb vezérelt tarifák megint más téma, de ez most nem érdekes.

    Tehát külön van az a regisztrált szerelő akit Te felkérsz és külön van az ELMŰ által kiszervezett alvállalkozói rendszer.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #10623 üzenetére

    Feltételezem az első alkalommal az árajánlat mellé nem mellékeltetek "szakvéleményt" a fotóiddal megtámogatva, hiszen az is értékkel bír, amiről illik megegyezni.

    De amikor visszaküldték a kérdés hogy "hogy van pofáttok", remélem legalább a legutolsó fotót a elküldted nekik(az 5 db nullával), hogy az ilyenért péklapátos taslit érdemelne az a szerelő és "ez csak a jéghegy csúcsa"...vonják le akkor annak a szerelőnek a béréből a javítás költségét.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #10633 üzenetére

    A meglévő befoglaló műanyag dobozt és a bekötött vezetékezést ellenőrizni illik, helyszíni felülvizsgálattal. Nem tudhatja hogy az előző szerelő nem szúrt-e el valamit.
    Szerintem 80k sok ezért a szolgáltatás, ha minden doboz cserét vagy vezeték cserét még külön kiszámláz. De az is igaz hogy capitalizmusban mindenki annyit kér a szolgáltatásért amennyit jónak gondol, ha meg tud élni lelke rajta.

    Azért tovább kéne keresgélni, mert kellemetlen ha a szerelő nem jön ki ellenőrizni és ismeretlenül aláírja, aztán az EON alvállalkozó megbízott szerelő meg valami hibát talál.

    Pl vidéken volt olyan hogy 3x ment ki az EON, mert nulla szakadás miatt folyton tönkrementek a tápegységek a családi házban és a belső hálózatot ellenőrző villanyász megvizsgálta hogy csak a mérőóránál lehet a hiba.
    Az EON-os szerelők 2x úgy mentek haza, hogy mind a kétszer tökéletesnek ítélték a mérőhely kialakítását.
    Aztán harmadik alkalommal vették csak észre, hogy a nulla vezeték ugyan látványra be van kötve, de valójában a sorkapocs mögé van beszorulva és tényleg mérőhelyi nulla hiba miatt mentek tönkre a készülékek.
    Tehát úgy vették át a mérőhelyet anno hogy hibátlan, majd évekkel később lett belőle gond és akkor sem vették észre elsőre még a szakemberek sem...

    Értem hogy az első villanyász jófej akar lenni, de azért biztosra kéne menni, inkább legyen kifizetve egy tisztes kiszállási díj, plombabontás lejelentéssel...meg aztán az ingyen munka sokszor 2x annyiba kerül utólag. :D

    Persze ha Ő maga végezte korábban a szabványosítást és emlékszik az esetre, akkor persze érthető ha nem kell kijönni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #10636 üzenetére

    Na igen, ilyenkor a mérőhelyi munkát végzőre EON alvállalkozóra van bízva.
    Ezekszerint valamikor 2014-2017 között került szabványosításra a mérőhelyed.

    Anno valóban rengeteg helyen csak 6-os réz MKH-t húztak be, most meg szívnak ezzel az ügyfelek, hogy matematikailag elég, de a mostani előírás egységesen 32A-ig 10-est ír elő.

    De tény, hogy azért, mert 20A feletti értéket feltételez és akkor már a rosszabbik esetre egységesítették.

    Szóval ha egyébként nem kell hozzányúlni a mérőhelyhez és fázisonként csak max 20A-ig történik a bővítés, akkor leadható 6-os, érvéghüvelyezett réz MKH-val, csak a kivit nyilatkozaton ezt fel kellé tünteni, ahogy a pontos mérőhely típusazonosítót kell beleírni, mellékelni illene a korábbi rendszerengedélyes adatlapot és beleírni a megjegyzést, hogy 2021.09 előtti szabványosítás, állapota megfelelő.

    Hogy a régi adatlapot sikerül-e beszerezni emailen a gyértótól, az jó kérdés. Ha nem sikerül, próbáljátok meg anélkül.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #10644 üzenetére

    Na igen, van az a helyzet, amikor napvégén csak ennyit mondunk:
    Adott állapotból, adott szituációban, adott helyszínen, adott idő alatt kihoztuk a legtöbbet, amit ki tudtunk hozni. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz venom8888 #10668 üzenetére

    És a mérőóránál veri le?
    Vagy a mért kiselosztóban a 2 egység széles "Fi" relét?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Arlekim #10665 üzenetére

    Igen, a kiinduláshoz tényleg mérni kell, Metrel-nek van energia analizáló mérőműszere, a mérési tartománya 0-3000A és be lehet állítani hogy az SD kártyára milyen intervallumonként logoljon.
    Asszem Mi 3125, de nem vagyok biztos benne. 800k-1,2M közötti összegbe kerülhet, mi általában kölcsön szoktuk kérni egy haveri cégtől ha épp kapunk 1-2 ilyen flekérést, azért az évente 1-2 alkalomért mi nem vettük meg.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz DigitXT #10672 üzenetére

    Sajnos a tulajok erre szoktak hivatkozni amikor elspórolják a felülvizsgálat díját:
    "
    Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
    -fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van,
    és
    -30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
    "

    A legtöbb bérbeadott lakás fázisain a mérőóránál nincs 32A-nél nagyobb EON kmsz, szal inkább beraknak 1x 1db ÁVK-t azt egy életre letudták a felülvizsgálat elhagyását...
    De még a szaklap is úgy fogalmaz, hogy ha van Fi relé, akkor nem is a betápot kell nézni, hanem hogy van-e olyan leágazás ami 32A-nél nagyobb...
    Na olyan aztán végképp nincs. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kroni1 #10694 üzenetére

    Igazából nem nagy kunszt, onnan fogod megtudni hogy "problémás"-e a terület, hogy 4 hétnél tovább tart mire válaszolnak.
    Alapvetően az igénybejelentést Te magad is elindíthatod a fent linkelt weblapon bejelentkezve, vagy emailben, vagy a Budapesti, Érdi, Székesfehérvári EON irodákban szeméylesen. A Budapestinél ha nincs időpont a kövi 3 hétre (általában nem szokott), akkor reggel 7-re oda kell menni, 8-ig sorban állni és 8kor nyitják a kapukat hogy kiadjanak 40 sorszámot aznapra, aki későn érkezett annak nem jut aznapra, előre nem engednek foglalni időpontot.

    Amikor megjön a válasz, remélhetőleg megkapod a "Műszaki gazdasági tájékoztatót", amely ha csak 2-3 oldalas, akkor megírják a második oldalon egy külön kis keretben hogy "csatl. berend. tervjóváhagyás, csatl. műsz. dok és kivitelezői nyilatkozat", mely esetben nincs probléma a hálózaton, eldöntheted hogy a feltételek tettszenek-e, ha igen, visszaküldöd azonnal aláírva, mivel 3 hónapon belül visszakell hogy kapják alá írva.
    Persze ha ez idő alatt megtörténik a részetekről a szabványosítás-kivitelezés is, akkor egyben le lehet adni, de én mindig azt mondom, hogy legyen az MGT külön aláírva beküldve, biztos ami biztos.

    A másik verzió hogy a fenti rövidítve "MGT" dokumentum 5-7-10 oldalra duzzad, amelyben arról értekeznek hogy bővíteni kell az utcai közcélú hálózatot(mert nem bírja el) és hogy elfogadás esetén ezt az átépítést mennyi idő alatt teszik meg, ameddig nem tudnak bővíteni Neked.

    Szintén érvényes hogy 3 hónapod van elfogadni és aláírva visszajuttatni.

    Ha nem tettszenek a feltételek, akkor egyszerűen nem írod alá, letelik a 3 hónap és törlik az ügyet, ezután akár újat is indíthatsz.

    Elvileg ha visszaírsz hogy "ezekkel a feltételekkel nem tudom elfogadni, elutasítom az MGT-t és kérem az ügy törlését", akkor elvileg kapsz egy választ hogy törölték az ügyet azonnal és indíthatod is másik változatban.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #10707 üzenetére

    Köszi a kiegészítést.
    Mivel MGT-je válogatja melyikben melyik email címet írják, Te melyikre gondolsz ami betelt? Hogy ne arra küldjék.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Elims #10706 üzenetére

    A földelő szonda dobozából kell egy legalább 10-es vezeték (de biztosabb ha 16-os) a mérőhelybe, a méretlen PEN vezető potenciálrögzítéséhez. Egyébként a legjobb ha zöld-sárga, a végein kékre átszínezve. Ezt a színezést pl a tervjóváhagyó osztály külön 2x-esen kiemeli.
    Hogy ezen kívül hogyan jut el a lakáselosztódhoz a PE védő földelő vezető, az jelenleg csak annyiban érdekli az áramszolgáltatót, hogy méretlen területen kötési pont a PE védővezető hálózaton NEM lehet. Családi házakra vonatkozik.

    Pl behúzhatod a méretlen potenciálrögzítő vezetékkel együtt és körbe végig húzod a betáp nyomvonallal együtt, megszakítás nélkül, kötés nélkül.
    De akár azt is megteheted hogy teljesen külön nyomvonalon vezeted a PE véldőföldetm, csak ha épp szabványosítotok, akkor el kell mondani a plombáláskor hogy melyik lett kiválasztva.

    Kötelező a földelőszondáról indított vezetékek önálló bonthatóságát biztosítani, tehát vezetőnként érvéghüvely és külön csavarfej. Lakás elosztó más téma.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #10710 üzenetére

    Az már nagyon régen "megszűnt", csak régebben az automata rendszer visszaírt hogy mi van helyette.
    Az tényleg gáz hogy rengeteg beosztottnál még mindig a régi doksi minták vannak amikben még az a cím szerepel és azzal írják meg a friss MGT-t.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz laci06 #10711 üzenetére

    Szerintem simán lehet ilyen véletlen.
    Simán lehet hogy a lámpacserék miatti áramtalanításod után, ahogy megint fesz alá került, az adta meg a kegyelem lökést a fűtőpatronnak.
    Hány éves a kapitány?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz laci06 #10717 üzenetére

    A főzőlaphoz az esetek felében tényleg csak 4 db 1 eres vezetéket visznek oda védőcsőben falba süllyesztve és eleve olyan főzőlapot választanak, aminek csak 2 fázis kell.
    Máshol meg biztos ami biztos alapon 5 db 1eres, vagy eleve 5 eres kábelt visznek oda, mert vannak főzőlapok, ahol a zónákat külön fázisra rakják (pl 2 kicsi, 1 közepes, 1 nagy) az elméleti egyenletes terhelés eloszlás miatt.
    A főzőlapok egyrésze olyan, hogy a bekötéskor lehet variálni attól függően hogy milyen táphálózat áll rendelkezésre. De van olyan gyártmány, aminél csak kifejezetten 3 fázisra terveztek.
    Erre a kérdésre a médiamarkt-euronics-os bolti eladó 95%-ban nem tudja megmondani a 100%-ig biztos választ, mert még gyártón belül is vannak eltérések. De persze ha kérdezed a csillagokat is leígéri.
    A tényleges gépkönyv, valamint youtubeos-bekötő videó az adott gyártmányról (pontos típusjellel) tud egyértelmű választ adni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Speederer #10724 üzenetére

    Ilyenkor átkapcsolót szoktak alkalmazni, 4 pólusút, I-0-II, mert így a 0-án átfordulva tutira leválasztottad az adott hálózatot.

    Amúgy a feleségkompatibilis megoldásnak én a diazedes kapcsoló olvadóbiztosítós szakaszolót javaslom, mert azt egyszerűen meg lehet tanítani, Mixvill boltban vannak olcsó típusok és az olvadó betétek hiánya teljesen megszakítja a vezeték folytonosságát.
    Lehet ebből is 4 pólusút kapni, hogy a nulla is szakítva legyen.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Speederer #10728 üzenetére

    Naja. a mostani linked nem volt meg a korábbi hsz-eidből. Igen, a megfogalmazások terén a választókapcsoló van hogy egyből vált a 2 oldal között és nincs közte 0 átmenet, emiatt írtam így, hogy 0-s átkapcsoló kéne.
    Maga az a kmszhez hasonló cucc esetén megértem az átütéstől való félelmedet.

    Igen, olyanokra gondoltam diazedes kapcsolók terén.
    Van ebből maximálisan 25-32-40-50-63A-es kategória is, kicsit nehezebb kapcsolni őket mint a sima kismegszakítókat, de alapvetően igen, kb ugyanolyan.
    És lekapcsolt állapotban ki lehet húzni a nyelvet és ott van benne az olvadó betét ha cserélni kellene.
    A Mixvill-et csak azért hoztam fel, mert ott tudom hogy van 1-1 olcsóbb széria.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10735 üzenetére

    Sajna meg kéne nézni élőben, mert a szöveg szerint pedig megkéne tudnia állni félúton. Vannak megoldások ere is...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #10765 üzenetére

    De Te itt most nem a szabványt idéztél, hanem egy cikket, amiben a szerző hivatkozik valamire.
    A kérdező a szabvány pontra kérdez, amire a cikkíró is hivatkozik.

    Én mindig rakatok, mert bármikor lehet szerelés közben véletlen hiba vagy bénázás...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #10769 üzenetére

    Köszönjük. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Donki Hóte #10796 üzenetére

    Gyönyörű volt látni amikor a katasztrófavédelem egyik telephelyén az irodista nem tekerte le az 30 méteres dobos hosszabbítót, hanem csak minimális hosszt, úgy kapcoslta rá a 2kW hősugárzót és amikor már 1 óra alatt 3x oldott le a hosszabbítón lévő túlmelegedés elleni védelem csak akkor hívott "villanyszerelőt". :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz féldekás #10799 üzenetére

    Igazából ha a kapcsolót kivetted és megnyomva a gombot megpróbáltad kirázni belőle a beletört vezeték darabot és úgy sem esett ki, akkor az új vezetékedet is valszeg eléggé megfogja. Azért fél év múlva szerintem nézz rá hogy van-e esetleg égés nyom, nehogy 3 év múlva derüljön ki hogy végig rosszul kontaktolt.

    Én szeretem ezt a fajtát is, csak persze van amikor peches az ember. Meg persze meg tudja nyomni az ember kezét ami kellemetlen.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz attiati #10803 üzenetére

    Én is írtam hogy mások a 10-20 méteres dobokat szokták feltekerve használni amikor túlmelegszik.
    A 2-3 méter ugyan melegebb, de nem ezzel a hosszal van a gond amíg a maximális terhelhetőségen vagy alatta használod.
    Ha felette, pl a 3x2,5-ös gumikábelt hegesztőhöz használod, ott már alapból melegszik a kábel. Így ebben az esetben le kell tekerni a dobról hogy ne megfeszített "tekercs" legyen, szépen elterelgetni nagyobb körben, vagy kisebb kanyarokkal egymás mellett a földön, vagy bárhol, a lényeg hogy lazán legyen egymás között légréssel elterelgetve valamilyen felületen.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10834 üzenetére

    Húúú ne tudd meg ezen a forumon és máshol is mennyiszer kell vitatkoznom amikor nem hajlandóak megérteni, hogy attól mert falra van bilincselve az MT kábel, akkor sem rakunk 16A-C kismegszakítót a 3x1,5 kábelre, mert bárki bármikor nekiállhat a dugaljról hegeszteni és lesz...om hogy 20 év alatt az illető még nem látott emiatt lakástüzet, az nem fogja megvédeni azt a laikust akinél meg épp megtörténik.

    Az ökölszabályod is jó, persze folyton mondogatják ELMŰ tervjóváhagyó irodában hogy minden legalább ilyen mértékű elektromos kivitelezés jogszabály szinten tervezés köteles akkor is, ha nincs számonkérve hatóságilag. Főnököm is gyűlöli amikor csókosok megkeresik a 100nm2 családi házak elektromos tervezésével, mert nem utasíthatja vissza, ugyanakkor a rengeteg egyeztetés és változtatgatások miatt arányaiban jóval több idő megy el vele, mint amit a kapcsolat építés miatt kedvezményes pénzt elkér. :D

    #10832 Kroni1
    " inkább a gyenge konnektorok okozzák a problémát sokaknál."

    Igen, sajnos sok villanyszerelő sem olvassa el rendesen az eszközök műszaki adatlapját, ahol világosan szerepel hogy pillanatnyi, rövid ideig elviseli a 16A-t, de mondjuk tartós 6 órás terhelés során már csak 10A...ugyanígy mágneskapcsolók, kontaktorok, reléknél is megfeledkeznek róla...

    Aztán meg nekik áll feljebb és kiröhögik azt aki szerintük "bedőlt a marketing bullshitnek" mert olyan dugaljat keres, ami megkapta az "EV töltő" zöld pecsétet...persze azért az is benne van hogy 2x annyiba kerülhet egy ilyen zöld pecsétes dugalj ahhoz képest, mint amikor korrektebb de sima dugaljból szerez az ember 16A folyamatos terhelhetőségűt.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz S-eye #10848 üzenetére

    Ezt "érzésre" szoktuk csinálni, be kell gyakorolnod, alapvetően 7-8 cm maradék hossz már elég szokott lenni ha égés miatt újra kell vágni.
    De persze dugalj cserekor ki is kell tudnod húzni, szal amiatt is kell rajta hagyni hosszat.
    Behajtogatáskor figyelj arra, hogy a dugalj rögzítő fülei ne sértsék meg a vezetékek szigetelését.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10842 üzenetére

    Ahogy írták KOPOS Kopoflex, 63/51-es méretig ilyen zsinór van benne, felette erősebb.
    De ha már behúztál egy kábelt, akkor muszáj vagy azzal együtt valami erősebbet behúzni behúzószárnak, mert ez az anyag utána már nem lesz jó.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10852 üzenetére

    De ha behúzás közben, a cső középső szakaszán ahol semmi rálátásod nincs rátekeredik az elsőre behúzott kábelre, akkor ugyanúgy nem fogod tudni behúzni az újat.
    Ezért jobb ha van most egy olcsó PE behúzószárad, amivel majd később behúzod a valódi behúzót :)

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bbsofficial #10864 üzenetére

    Hivatalosan ha gyárilag nem a megfelelő egybe tipizált szekrény került letelepítésre, amiben van gyárilag kalapsín, hiába mért oldalról van szó, egy későbbi óraleolvasáskor-ellenőrzéskor beleszólhatnak-büntethetnek.
    Ugyanígy TILOS a geyer szekrény külsejére felfúrni bármit a jelenlegi előírások. Hiába teljesítenéd a villamos biztonsági követelményeket, meg akarták tolni a szekrény gyártók szekerét, kötelező jelenleg eleve, előre úgy szerelt szekrényt vásárolni.

    Ilyenkor a kényelem érdekében és hogy biztosan ne kötözködjenek, mi magunk szoktunk hegeszteni egy külön rozsdamentes acél tartókonzolt egy kiselosztónak, amit a szekrény mellé leszúrunk és oda már azt rakunk amit akarunk. Kolléga 2 óra alatt szokta lazában meghegeszteni, aztán felületkezeli, + kb 8-10k huf az anyagköltsége.
    Aztán felfúrja rá a kifejezett kültéri csatlakozó elosztótáblát és mehet bele az ipari dugaljak, FI relé ami kell, vagy pl autótöltés leágazása.
    Ahogy Te is látod, a 3 pólusú sorkapcsokról simán le lehet ehhez ágaztatni még 1 kábelt, csak nehogy véletlen a "H" tarifás elosztóról legyenek nappali áramkörök megtáplálva.

    Szerk.:
    rozsdamentes helyett horganyzott is jó, ahogy 4D4M írja, egyébként 26-30k hufért lehet venni régi típusú villanyóra tartó konzolt földbe leszúráshoz.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz miroon #10859 üzenetére

    Egyrészről amit Digixt írt a #10863-as hszben, de egyébként vannak kifejezett kültéri, szerelhető, IP69-es toldó csatlakozó fejek 3-5 pólusban is, nem olcsók, de minőségi biztonságos csatlakozást biztosítanak.
    Kisebbek mint a dugaljak és ellenanyával biztosítják a kihúzás elleni védelmet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bbsofficial #10869 üzenetére

    Lehet fentebb nem voltam egyértelmű.
    Ennél a szekrény típusnál tilos bármi extra furatot rakni a föld feletti részen (kivéve a betekintő ablak az elülső ajtóra).
    Szal igen, előtte fel kell ásni és akkor az elülső panelek amik jelenleg föld alatt vannak belülről kikattinthatóak és kiemelhetőek, így már betudod alulról forgatni a kábelt.
    Egyébként igazad van hogy mérőhelynél a belső dobozok önmagukban is vízvédettek, de ettől függetlenül nem szereti a szolgáltató a "javítgatásokat".

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10873 üzenetére

    Gyárilag olyat kell venned, amiben van elosztó a mért oldalon, ezt neked előre tudnod kell, 30 évre a jövőbe látva...hogy idézzem az EON-osok hivatalos válaszát.
    A gyakorlatban amit fúrás nélkül ki tudsz cserélni azt meg lehet oldani, de pl a 2x6 modulos kiselosztó baromi kicsi és nehézkess, ezért jobb mellé rendes elosztót rakni.

    Legalább is szabadonálló szekrény esetén. Azért van alul, a föld alatti rész így kialakítva, hogy tessék alulról körbeforgatni az elmenő földkábeleket. Természetesen ha a 4 pólusú sorkapocsból el akarsz indítani még 1 kábelt, akkor azt be szabad vezetni tömszelencével a belső dobozba, de a szabadonálló szekrénybe akkor is alulról kell körbevezetni.

    Tömszelencék közül legkírvülre csak a párátlanító célú gyári alkatrészt szabad felfúrni, extra kábel kivezetéseket, dugaljakat tilos. Csak akkor lehet a szabadonálló mérőhelyben vagy a mérőhely külsején dugalj, ha azt a gyártó eredetileg úgy gyártotta le és adta el.
    Csak ott lehetnek kábel kivezetések, ahol a gyártó eredetileg kialakított erre szolgáló fal felületet, vagy komplett átvezetést.

    Ezeket már csak általánosságban válaszoltam meg a többi hszre is.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10884 üzenetére

    Az én véleményem, hogy a kollega tancibácsija a régebbi típusú kmsz-ek általános túlterhelhetősége miatt vallotta hogy 2,5-öshöz inkább csak C13-at mer kirakni...nem egy olcsóbb típussal találkoztam, amikor a 16A-es kmsz 30A-t 15-30 percig átengedett minden további nélkül...mármint átengedett volna, ha a kapcsai bírták volna...pontosabban szépen leégett, miközben a mellette lévő csak a csodával határos módon, de addig még élt.
    :D
    A vezeték ruhája meg szépen "megváltozott"...
    Mindezt azért mert "C" típus volt, ha ugyan az de "B" típus lett volna, akkor azért hamarabb lekapcsol, még ha ugyanúgy hagyja a túlterhelést.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák