Új hozzászólás Aktív témák
-
PROTRON
addikt
Üdv a topiclakóknak!
Az alábbi témával jöttem ide:
Adott egy ingatlan társasházban, felújított méretlen főelosztóval és fővezetékkel, rendes földeléssel, szeparáltan érkezik az 5 vezetékes rendszer az adott szintre. Onnan 1 fázisú a mérőórán keresztül érkező betáplálás az ingatlanba.
Itt viszonylag új szerelés, gipszkarton falakkal elválasztott helyiségekkel (egy nagyobb helyiség szétválasztása). De nem voltam jelen, nem láttam.
Ha az ingatlan kiselosztóban le van kapcsolva minden elmenő áramkör, akkor:
L-N: 230V
L-Pe: 230V
N-PE: 0V, összesípol ahogy kell hisz a főelosztó szabályosan lett felújítva.
Ha ekkor próbaképp kikötésre kerül a betápláló földelő vezeték, annyi változás történik hogy már nem sípol az N-PE. De nincs feszültség sem a földelő sínen, sem pedig a "kikötött" bejövő földelő vezetéken, tehát a mérőóra irányából elvileg jó a szerelés.Viszont ha ki van kötve a földelés, akkor van 1-2 olyan áramkör, amiket ha felkapcsolok, akkor:
L-N: 230V
L-PE: 110-160V
N-PE: 80-110VEzt egyébként a lidl-is lakatfogós multiméterrel mértem, de a uni-t kétsarkú feszültségkémlelő is mutat feszültséget, változó hogy csak 50V-ot, vagy magasabbat. Van hogy a kikötött földelés visszakötésekor, szikrázás is jön hiszen potenciál különbség van a főelosztó irányából érkező földelő vezetékhez képest.
Ismerős szerint van ilyen jelenség, de olyan kis áram erősség kíséri hogy amint terhelés alá kerül valami fogyasztó, leesik a fesz érték veszélyes szint alá.
De másik eshetőség hogy az olcsó bojler(nincs rajta hőfok szabályozó és persze hogy teszteléskor épp teljesen fel volt fűtve a víz), vagy épp a darálós WC berendezések szarok.
Ilyennel találkoztatok már?
Mostanában több helyen is cikkeztek olyan esetekről, hogy társasházakat egészben lekapcsol az ELMŰ, mert 1-1 lakásban érintésvédelmi hibát tapasztalnak. Nem vicces a szomszédok haragja.
Köszi ha nem csak végig olvastad, de tudsz is valódi tanáccsal segíteni(a hívjál szakit nem valódi tanács, mert ő se lát bele a falakba).
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Degeczi
#4257
üzenetére
és #4256 lappy
Köszi a válaszokat.
Alapvetően a fent is említett, egész társasházakat lekötnek dolog miatt zavart a történet, le akartam ellenőrizni az adott rendszert.
Jelenleg nincs az ingatlanban semmi fém vezetékezés/csövezés, minden műanyag, nincs bekötve gázvezeték.
De ha a jövőben kiépülne egy kazános központi fűtéses rendszer, ott már a közös gázcső le lesz EPH-val gázóra előtt is.
Ha ezt követően történik valami az adott emelet bejövő földelésével, előállhat az a szitu hogy az általam méricskélt 110 [V], a saját földelő sínen keresztül kikerül a gázcső EPH pontjára, majd a szomszédnál ugrik egyet a konvektor szerelő...vagy kettőt.
Amire válaszul hívnak egy érintésvédelmi felülvizsgálót, aki meg nagyon feszült lesz a műszerrel a kezében.
Na ennek az eshetőségnek akartam elébe menni.Meg ugyancsak köszi a fenti linket túlfeszlevezetős témában.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Budapesten a plombabontás után is CSAK regisztrált szerelő nyúlhat a mérőóra környékéhez, beleértve a kábel behúzást is!
Remélem a kolléga még olvassa és nem utólag fogják kérni tőle a reg szerelő által aláírt kivitelezői nyilatkozatot, majd kap egy büntit ennek hiányában.Ha van a mérőóáráról elmenő vezetéken egy kiselosztó mérőóra mellett, na ott már senki nem nézi. Ha erre gondoltál.
Ha ennek a kinyitásához nem kell plombát bontani (legtöbbször nem kell) akkor csak szakértelem kell oda, nem kell regisztrált szerelő.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
-
#4291
PROTRON
addikt
csemberlen
#4290
PROTRON
addikt
válasz
csemberlen
#4290
üzenetére
De szép is az amikor a műszaki ellenőr nem hajlandó addig aláírni az átadás átvételt, amíg valamelyik, mostanra elavult szabvány szerinti EPH bekötés meg nem történik...aztán ugyanabban a kerületben másik ellenőr meg hülyének néz ha előre megcsinálod, mert nem szükséges és pont azért nem akarja átvenni, mert hogy "megtanítsa a régimódi villanyászt a modern szabályok alkalmazására".
Pláne amikor az égvilágon semmi különbség nincsen az adott elem esetében ha be van kötve vagy ha nincs.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4294
PROTRON
addikt
csemberlen
#4292
PROTRON
addikt
válasz
csemberlen
#4292
üzenetére
Az odáig oké, de ha valami marhaság maradt benne a tervben x évvel korábbról, akkor azért már az Ő szaktudásán múlik. : O
Meg azért sokszor van hogy a kivitelező nem akar órákon át hochmecolni, nehogy megtaláljon valami fontos hibát az ellenőr(akinél épp bekattant az EPH a tervtől totálisan függetlenül), szal inkább kiküldi a fiúkat arra a 10 méter 1x6osra.Amúgy még pár évvel ez előttig volt egy nagyon nagy fejes Budapesten, aki nélkül NEM lehetett átadni egyik nagy volumenű beruházást sem. Próbálkozni lehetett, csak nem érdemes.
Na Ő pl számonkérte azokat az EPH-kat is amik nem szerepeltek a tervben, nem érdekelte kihez fordulsz, ezen a téren az Ő szava döntött, 30 éve friss egyetemistaként eldöntötte hogy kell, akkor kell és pont.Aztán valami olyan tyúkszemre léphetett amire nem kellett volna, fontos beruházások csúsztak miatta, szal kaphatott egy levágott lófejet a nyugdíjazási "ajánlat" mellé.
Majd hirtelen megreformálódott az EPH és egyéb nyalánkságok kezelése és egyből felgyorsultak az átadás-átvételek.De lehet hogy csak urban legend...legalábbis lehet hogy egy része csak legenda, de a másik felének muszáj komolynak lennie, mert viccnek azért durva lenne.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
DarkChild
#4309
üzenetére
Ha fa létrán álltál(vagy egyéb megfelelő szigetelést biztosító megoldás), egyáltalán nem biztos hogy megkóstol a dzsamper. Szal az még nem elegendő bizonyíték hogy nem rázott meg. Az is lehet hogy ha elég profin fúrt bele épp most nem ér hozzá sérült vezetékhez, de idővel kialakulhat hogy igen. Tehát még ha rámérsz a csavarra akkor sem 100%, csak 98.
Ha a több elfúrt vezeték között van fázis és nulla párosítás, akkor valóban a megszakítónak kéne lereagálnia(már ha a megszakító biztosan üzemel), ha valamelyik vezeték a föld, akkor pedig és/vagy az ÁVK (Fi relé). Ez utóbbi eszköz ebben az esetben ajánlatos és elméletileg meg is véd, ha van. Ha nincs akkor a teljes rendszer állapotától függően, de alapvetően javasolt beszereltetni.Azt gondolom az egyetlen 100% biztos megoldás ha tényleg ott fut a védőcső a vezetékek egyenkénti szemrevételezése, ha kinyitod a kötő dobozokat, szigorúan áramtalanítás után mind a kettőben szét kötni a vezetékeket amik egymás felé mutatnak (mindet), majd egyesével meghuzigálni úgy, hogy a másik végére rákötni valamit amivel majd visszahúzzátok.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Gondolom azért mondta, mert sok villanyász ha meglátja az adott helyiséghez tartozó egyik megszakítót lenyomja, örül mint majom a farkának, aztán amikor kinyitja a kapcsolót nem ellenőriz, meg nem realizálja hogy hohó kétszer annyi vezeték van mint kéne, lehet még áram alatt a másik billentyű?
Dehát bakker, nem lehet elvárás hogy ne kelljen használni a fejeket ehhez a szakmához.Még talán azzal kilehet védeni, ha a 2 áramkörnek az egymás mellé szerelt megszakítóit egy nagy matricával feliratozod, meg valahogy megoldani hogy egyszerre kapcsolódjanak. Nomeg feliratozni lehet a kapcsolót is hogy vigyázz kettős betáplálás...ha már biztosra akarunk menni hogy senki lusta ne kelljen használnia a buksit.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Az interneten sokféle árat lehet látni, de a lényeg mindig az hogy akiket feltudsz hívni hogy kijöjjenek az adott helyszínre Ők ténylegesen mennyiért vállalják, ha kell elküldesz neki fotót hogy lássa miről is van szó. Egyébként sokan azért is mondanak magas összeget, mert épp tele vannak melóval és nem akarnak plusz munkát vállalni.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Zalanius
#4335
üzenetére
Az én meglátásaim:
Matematikailag nem tévedett a megoldásával, főleg ha későbbi 3 fázisra bekötéssel számolt, tényleg elméletben megfelel az 5x2,5-ös vezetékezés. Továbbá a sütők úgy működnek, hogy amikor már felfűtött és épp nem megy a grill, akkor már csak szinten tartja a hőmérsékletet, amihez kevesebb teljesítmény is elég. Tehát az első 10 percben meghúzza a hálózatot 10-13A-el, majd a következő 40 percben amíg sütöd a lasagne-t, jóval kevesebbel is beéri.A 3p megszakító is matematikailag helyes, de itt már azért a józan villanyász logika közbe szokott avatkozni, hiszen attól még mert problémás a főzőlap, miért ne mehetne a sütő részeha mondjuk a konyhapulton is eltérő pozícióba kerültek), de ez is részletkérdés, mert a közös nulla is bezavar.
Így hogy végül 1 fázisra fog kerülni, kicsit azért más a leányzó fekvése.
Tényleg jó a hozzáállásod, javasolt a sütőhöz a 4mm2-es különálló vezetékezés, de a főzőlap esetén maradhatna a már kiépített 5x2,5 felhasználása és 2 áramkörre bekötni, ha olyan a főzőlap sorkapcsozása hogy el van osztva mivel ott áramkör/fázisonként elvileg nem szokott 10A fölé menni a terhelés. A földelés mehet közösítve, továbbosztva, hátha nem kell vésni-fúrni.
Ilyenkor az egyik, eredendően "alacsonyabb rendűnek" tartott fázis színt szokták átnevezni második áramköri nullának. Azért lenne fontos hogy a második áramkör is kapjon dedikált nullát, mert ha azonos fázisra kerül a 2 főzőlap, együttesen lehet elérik a 16A visszafolyó áramot.
A sütőnek jó lenne az 1P+N a biztonság kedvéért, a főzőlapoknál ha túl nagy macera nem foglalkoznék vele.
Egyébként ha jól időzítetek, elképzelhető hogy elbírja az 1x32A az egyszerre történő használatot. Hisz a főzőlapok együttesen meg szoktak állni 20 alatt, ahogy a modern sütők is max 13nál.
A gyártók szeretik bebiztosítani magukat, ezért kérik hogy a betáp vezeték túlméretezett legyen, mert tudják hogy sok villanyász úgyis megfelezi.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
De akkor miért kérdezed meg ha nem akarod elfogadni a valóságos választ?
Lehet az aki kijön hozzád mégtöbbet fog elkérni, mert CSAK, mert jogában áll. De az is lehet hogy kevesebbet.
Mivel semmi egyebet nem írtál sem a helyszínről, sem a lokációról, sem fotót nem mellékeltél, ezért írtam hogy a legbiztosabb ha felhívod a környékbelieket, többes számban kérsz ajánlatot, 1 fotó már általában elég szokott lenni.Egyébként a papírral rendelkező szerelő, számlával igazolva, alapvetően teljeskörű felelősséget vállal a továbbiakban minden, az Ő szereléséből eredő hibáért.
Nem csak hogy a felrobbanó TV, de a megsérülő gyermekek esetén is Őt fogják elő venni. Amiért a jog szerint Ő felelősség biztosítást is köteles fizetni, ami neki nyilván pénzbe kerül. Továbbá kitanult egy szakmát, amiről bizonyítani tudja hogy nem hobbi szinten, hanem megfelelő színvonalon végzi.
Na ezt a felelősség vállalást kell megfizetni, azon a kiszállással együtt akár több órán át tartó óradíjon felül (mégegyszer: nem írtad le a konkrét feladatot, nem látható milyen egyéb vonzata van). Továbbá lehet nálad csak ennyit kell csinálni, de másik kiszálláson meg nagyobbat tudna kaszálni, így Neked a kis mértékű beavatkozás esetén azt a felárat is ki kell fizetned, egységáron.
Egyébként az is még benne van, hogy ugye jobb ha ketten végzik az ilyen típusú szereléseket így a segéd óradíja is bele van kalkulálva.Persze ha bizonyíthatóan az elmenő vezetékezés volt a hibás, azért nem fog felelősséget vállalni.
De szemben a szomszéd Józsi bácsival, ha a szerelés során nem megfelelően lett meghúzva a nulla és 1 hét múlva minden elszáll Őt elő tudod venni, akár bírósági úton.
Józsi bácsit dabasról aki ezer éve szerel mindent a családnak és mindenhez is ért, aki 1 nagy tábla milka csokiért megszereli neked, na őt nem.Csak úgy tájékoztatásul:
USA-ban a PC összeszerelést 130 dodóért (mai árfolyamon: 45500 huf) végzik a legnagyobb cégek. Pedig az csak 20 perces munka olyan alkatrészekkel amiknek egyértelmű az összedugdosása/szerelése és nem okozhatsz vele életre veszélyes hibát. Najó utána ráküldik a teszt padra, ahol az automata szoftrverek beavatkozás nélkül terhelés tesztelik hogy kiderüljön kell-e valamit garanciába cserélni.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Nem hülye a kérdés.
Amikor a kivitelezést követően leadod a regisztrált szerelő által aláírt "kivitelezői nyilatkozat és csatlakozó műszaki dokumentáció" elnevezésű papírt/papírokat (régió függő pontosan hogyan hívja és hány oldal) addigra már illik bemutatni az átutalásról szóló bizonylatot.
Szóval nem kötelező az elfogadás idején átutalni.
Csak a lényeg hogy ha tényleg megakarod csináltatni, ne fuss ki az mgt elfogadásából, aztán meg az 1 éves kivitelezési engedélyből.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Akkor javaslom nyomtatás, aláír, elfogad, vagyis hogy visszaküld!!! Attól még mert ott van a polcodon, attól még nem értesítetted a szolgáltatót arról hogy el is fogadtad. Sajnos ezt le kell írni, mert az utóbbi 1 évben volt pár bociszemmel dolgunk.
Ha emailben érkezett:
-Egyszer közvetlenül arra az emailre válaszul amivel jött, továbbá be kell "CC"-ni azt az email címet amit
-a kísérő levél második oldalán írnak. -->ez utóbbi egyből a központba érkezik meg, nehogy lemaradj.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
kuntics
#4354
üzenetére
Üdv,
A "full elektromos" a valóságban azt jelenti, hogy ugyanúgy egyfázisú a történet, csak eleve szeparáltan van előszerelve, tehát a gyártók arra készítik elő, mint ha eleve 3 fázis van a lakásban így ott nem annyira gond ha közös a nulla vezeték.
Ha viszont 1 fázisra kerül minden, akkor a nulla vezetékből is annyi kell ahány nagy teljesítményű fázis vezeték van használatban.Nekem saját szakmai álláspontom, hogy a sütőnek és a főzőlapnak is dedikált vezetéket húzunk, tehát egyikre se kötjük rá a mosogatógépet, még akkor se ha papíron matematikailag megfelel.
Hiába egyfázisúak a főzőlap és a sütő is, akkor is külön-külön kapjanak leágazást.
A sütőnek a gyártók nagyon ajánlják a 4-es keresztmetszetet, de ők csak felelősség háritási okból, különben nem szerelnék elő sokszor 1,5-ös gumikábellel.
Tehát én a következőt kérném a helyedben a villanyásztól:
A behúzott 3x2,5-ös köszöni szépen, jó lesz az úgy a mosogatógépnek, esetleg még a hűtőt rá lehet dugni.
Ha már azzal kezdted hogy simán szét szabad barmolni mindent, akkor még behuzatnék az elosztótól közvetlenül 2 db 2x4-es (fázis-nulla)vezeték párokat + 1 db legalább 2,5-ös földelő vezetéket, de a legjobb a 2 db 3x4-es lenne, csak nem ismerjük a süllyesztett csövezésed lehetőségeit.
Matematikailag általában elegendő külön a főzőlapoknak meg külön a sütő résznek is a 2,5-ös, de nem írtál adatlapokat, így biztosra kell menni az ajánlás folyamán. Mert vannak keményebb főzőlapos kialakítások, 3 db nagyobb teljesítményű villanyrózsával, amik együttesen túlléphetik a 3,5kW-os ajánlott terhelhetőségét a süllyesztve szerelt 2,5-ösnek.
Meg egyébként nem minden fogyasztó típus jelent ugyanolyan jellegű terhelést a hálózat/vezetékezés melegedés számára, hiába papíron ugyanannyi a wattos teljesítménye. Szal ezért javaslom a 3x4-es kábelezést / felhasználási terület.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Teljesen jó a megoldásod, a kolléga elosztóblokkja is olyan, csak több kötési ponttal. Lehet még azt csinálni hogy ahogy az elosztó eredeti nulla sínje el van helyezve annak mintájára helyezed el a többit is, de az elosztóblokk jobb megoldás ha nincsen eredetileg több nulla sínezés.
De pl 2x12 modulos elosztóknál alul és felül is megvan a PE+N sín, így ott akár "3" db ÁVK védett csoportos leágazást is ki lehet alakítani, az egyik "felesleges" PE átnevezésével.
Nyílván hozott anyagból dolgozva más a helyzet mint teljesen új kiépítésnél.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Gondoltam itt is futok egy kört.
Egyik ismerősöm elektromos autótöltőt akar telepíttetni, de anno csak 1 védőcső lett bevésve.
Viszont a felesleges bővítés elkerülése érdekében jelenleg fontos lenne hogy teljesítménymonitorozást ki tudjon építettetni, amihez bekéne húzni a főelosztóba kerülő mérőtől egy új ethernet kábelt egészen az új töltőig.
Na most nem akarna megint vésetni, mert ahhoz még fel is kéne szabadítani a falakat ami külön több napos meló.
Az oké hogy otthoni villanyszerelésnél a PC-n youtubeozás közben nem annyira zavaró ha 1 kábelcsatornában megy az ethernet a 230-al, de itt a garanciális ügyintézés okán érdeklődünk.A szabvány szerinti külön védőcső használatot meg lehet úgy kerülni hogy S/FTP-földkábel típust húznak be (ami vastagabb köpenyű és a típusjelölés alapján védettebb/árnyékoltabb mint a sima ethernet) együtt az 5x6-os földkábellel?
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
-
PROTRON
addikt
Naja, friss hàzaspár ismerős is kinézte a főzőlapot, mondtuk nekik ketten is hogy kérdezzenek rá 16A elég-e neki. Persze a boltos igent mondott, közben meg adatlap szerint 7,2kW, ami ugy jön össze hogy 3kw, 2db 2,1 kw meg 1 db 1,6kw főzőzónák. Énn meg vakargathatom a fejem bekotesnel, mert elso keres hogy legalabb 3 fozolapot lehessen hasznalni. A lakasban 1 fazis, 32A van.
Elvileg duplazva van a fazis-nulla vezetek a keszulek betapkabelen, de egybe vannak sodorva, tehat a betap kabelen a fazis vezetok es a nullak is ikresitve vannak. Ha szetszedem, akkor elvileg bekothetem 2 kulon kismegszakitora, 5x2,5 mbcuval az elosztobol. De ha meg egyben hagyom, akkor nem ertem hogy miert lenne eleg 7kWhoz 4es vezetek... : O
Egyébkent ez mar 115k keszülék és első áram alá helyezéskor megkérdezi hogy mekkora összesített max teljesítményen pöröghet.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Én is amondó vagyok hogy 2-en laknak, feleslegesen ne költsék a pénzt amper bővítésre, de azért durva amikor a főzőlap hivatalosan egyedül megkajolna 32A-t ha hagynánk neki.
Az lesz, hogy az ikresítést kettészedjük, megkapja az 5x2,5-öt (ugye fekete-kék, meg barna-sürke+föld) de azért amikor nem figyelnek oda üzembehelyezéskor csak lejjebb tekerjük a max teljesítményt, tuti hogy 8 évig észre se fogják venni.
Amúgy ez a használatija [link]
2,5 - 4 - 6 - 7,2kW
Sajna nincs 5,75kW pedig az lenne a tuti.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4426
PROTRON
addikt
bluemirage
#4415
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4415
üzenetére
Ez engem is érdekelne, nekem még szarabb van, az aksis változat (rá vagyok kattanva az aksi használatra), aminek nincs igazából légárama, így alig jön belőle a forró levegő, csak később láttam róla videót hogy mennyivel szarabb vele komolyabb zsugorcsovet kezelni.
Már tervben van hogy felnyitom és több légrést csinálok neki, meg lehet cserélem, a ventijét egy erősebbre.#4425 Lappy
Köszi, nekem is kell majd.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4428
PROTRON
addikt
bluemirage
#4427
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4427
üzenetére
A lidl-s vezetékest is 5-6k árulták, még is panaszkodsz rá.
De tényleg jobb szeretem az aksis dolgokat, nem szeretem hogy a vezeték korlátoz, van aksis forrasztó pákám is, csak 5k-ért nincs benne hőfokszabályzás...lidlis.
Még aksis vízmelegítőm is van (lidl meg makika kávéfőzőnek hirdeti, de sicc), szépen leszívja 2 db nagyobb ( 3 dl) teás bögréhez a 4 Ah aksit hogy a teához általánosságban ideális 85 fokos vizet kapjak olyan helyeken is, ahol reggeli csendháborításért leharapják a fejed ha benyomsz egy agregátort, meg jó nyomásos presszó kávéfőzőt.
Power bank helyett is inkább aksi adaptert használok.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
BullZeye
#4433
üzenetére
Úgy tudtam hogy ez lesz a következő mondat miután elképzelhetetlennek tartottam az alap tézised.
Szerintem is a kolléga javaslata az egyetlen járható út számodra, vagyis összefúrni kevesebb sorból álló soronként 18-ast ha ennyire ez a fixáció.Ha jól gondolom hogy balra az a kis vékony barna vezeték a tápod a sütőhöz, akkor az ránézésre 1,5m,m2 keresztmetszetűnek tűnik, tehát nem javasolt 16-os kismegszakítóra kötni.
Max 13,5-ös B-re, ha kapsz olyat.
De csak akkor ha tényleg megvan az 1,5mm2, mert lehet hogy csak 1.0, amire tényleg nem kéne tovább erőltetni.
Ha kapsz de nem elég(tehát továbbra is levágja), vagy ha csak 16-ost tudtok szerezni, akkor legalább 2,5mm2 keresztmetszetű vezeték kell, különben tűzveszélyes szituáció alakulhat ki.Nálam a sütő egyébként maximálisan 11-13 A között szokott kérni a felfűtési időszakban, tehát lehet levágná a 10-es B-t. Míg ismerős most újít fel, neki a sütő csak max 2,3 kW-os, ami meg 10A.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4446
PROTRON
addikt
Sidorovich
#4444
PROTRON
addikt
válasz
Sidorovich
#4444
üzenetére
A jelenségek amiket tapasztalsz ezzel, nem tervezett üzem állapot szal szervíz...kíváncsi lettem volna egyébként hogy ha viszi magával az 1 millás munkaállomást amit rádugtál, majd beállítasz APC-hez a számlával mit szóltak volna, gondolom apró betűre mutogatnának hogy csak túlfeszre él az értékvédelem.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Köszi, hirtelen nem tudom hogy cégnél a nas elé milyen márkát vettünk, de akkor ott is utánanézek hogy mik a feltételek, mert ott asszem a főelosztóban nem APC túlfesz levezető van, márpedig ugye minden gyártó csak a sajátjára esküszik ökoszisztémaként.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4452
PROTRON
addikt
bluemirage
#4449
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4449
üzenetére
Ezzel nem mindenki fog veled egyetérteni.
Egyrészről a szünetmentesekben lévő túlfesz védelem messze elmarad egy rendes dedikált túlfesz levezető képességeitől.
Másrészről... a szintén nem olcsó szünetmentes mi fogja megvédeni ha a saját védelme gyenge? : OElméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Mivel 12V-os így azt gondolom nem.
Egyébként tied is időzítővel szerelt? Tehát hogy beállítható hogy a kapcsoló lekapcsolása után még mondjuk fél-1 percig forogjon?
Mert akkor eleve a kapcsolótól csak impulzus jelet küldesz és a betápláló fázisa folyamat áram alatt van, olyan esetben nem szakítjuk a nullát, mivel az olyan egységeknél ez resetelést szokott jelenten. Ez azt jelenti hogy első áram alá kerülés után mindenképp elindul 1 alapbeállítású ciklus.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Mindenképp direktbe kéne kötni, a klíma gyártók is azt javasolják, mivel a dugalj alapvetően hiba lehetőség az adott berendezés típus esetében.
Nehéz összeget mondani. Tőled kértek ajánlatot, vagy Te fizetnél a munkáért?
Mert tényleges összeget csak az tud mondani aki ki is megy a helyszínre, Ő tudja hogy adott munkát mennyiért vállal, továbbá milyen műszaki tartalommal.
Pl régi gányolás hogy csak úgy ledobja a kábelt a padláson a födémre, ahogy esik úgy puffan, semmi előírással nem törődik, csak beköti aztán számla nélkül otthagy.Kismegszakító terén klíma típusa válogatja, az adott berendezés gyártói adatlapján kéne szerepelnie ajánlásnak. Na nem a max áramerősség mezőt, hanem kifejezetten a kismegszakító (over current, mcb, egyéb neveken) értéke.
Névleges hűtési 3,5kW-os egységek legtöbbjénél a gyártó akkor is kéri a 16 A-es "B"-t, ha egyébként még az adatlap szerint is max 10,5 A a max áramfelvétel.
Névleges hűtési 2-2,5kW-os gépeknél legtöbbször ezért 10A-es elég szokott lenni, de adatlap a biztos, arra vonatkoznak a garanciális feltételek.Egyébként ha ott a kábel, akkor sokszor a klímásoktól lehet kérni árajánlatot a bekötésre, mondjuk legtöbbjük nem papírral rendelkező villanyász, csak kitanulta mennyire kell meghúzni a csavar kötést hogy biztonsággal otthagyhassa 10 évre.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4459
PROTRON
addikt
bluemirage
#4458
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4458
üzenetére
De mi meg túl fesz védelemről beszélünk, nem a 4-5k-s konnektor díszitésről.
Persze az odáig oké hogy valszeg előbb fog szétmenni a szünetmentesen belül az átkötés, de a szünetmentes is érték. Ma már egy komolyabb munkaállomás áthidalásához olyan 60k-nál kezdődnek a megbízhatóbb, hosszútávú típusok, amiknek már megfontolandó hogy van benne valami védelem.
Szal ha adott 15k-s, rendes energia értékkel bíró túl fesz levezetővel megvédheted a 60k-s (vagy akár 100-150k-s) szünetmentest, nem éri meg?És mirt "konnektorba dugható eszközben bízik a UPS helyett"? Mire fel írsz "vagy-vagy" ot? Mint ha nem figyelnél.
Két eltérő funkcióról van szó, a szünetmentes elsődleges feladata áthidalási idő biztosítása. A drágábbaknak még hogy szebb jelalakkal kímélje a rákötött berendezések tápegységét. Emellett van valamekkora kis mértékű védelem benne, de nem elsődleges feladata.
A rendes túlfesz levezető nem ad áthidalást, csak túlfeszültséggel szembeni nagyobb mértékű védelmet. Ez egy másik funkció.
Szal én a NAS elé mind a kettő rakom, tehát túlfesz védett végpontra kötöm a szünetmentest, amiről jár a NAS, meg kamera, meg biztonsági világítás rendszerek...másik túlfesz védelem+szünetmentesről meg a munkaállomás PC.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4467
PROTRON
addikt
szőröscica
#4463
PROTRON
addikt
válasz
szőröscica
#4463
üzenetére
Nem a kevésbé érzékeny a helyes kifejezés, hanem adott környezethez igazított karakterisztikájút választani, továbbra is a lakás-laikus-civil környezet, mint védelmi kategóriát szem előtt tartva.
Az valóban nem jó hogy ilyen esetekben is leold, hisz akkor valójában "téves riasztás".
Bár nagyon hozzá kell tenni hogy nem ismerjük a tényleges ingatlanod felszereltségét, műszaki állapotát. Nálunk cégnél főni kitalálta hogy a raktár 1 db fi reléjére kültéri dugaljat is ráköt...persze mondanom se kell hogy esőzések alkalmával rendszeresen vak sötét van reggel amikor nyitják a kollegák anyagért.Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a világon elterjedt 8 féle karakterisztika közül, több változat nem elérhető idehaza.
Aztán lehet ami meg pont beleillene a Te környezetedbe úgy hogy megvédi a családot, lehet hogy méregdrága (értsd mondjuk 100k huf, a szokásos 10k helyett).
Én azt mondom hogy még mindig olcsóbb mint az élet, vagy ha a sok fel le kapcsolgatás miatt sorban elhaláloznak a berendezések tápegységei, de sokszor ezt nem mérik fel a megrendelők.Sajna puding próbája az evés, hiába jó valami papíron, mindig lehetnek olyan láthatatlan tényezők amik miatt tovább kell keresgélni.
"AC" típusút nem raknék fel, szakmai álláspontom hogy nem családi környezetbe való. Ezt csak azért írom mert sok villanyász így oldja meg a helyzetet, amivel csak problémát generál, mert a "kevésbé" érzékeny azt is jelentheti, hogy pont veszélyes szituációban lomhán, vagy csak egyáltalán nem reagál.Amúgy a hűtőt lehetne másik fi relére rakni külön leágazásként, talán nem lesz annyira veszélyes ha annak az 1 áramkörnek a fi reléje más típus. Ez csak alig 10k, de a fő helyzetet nem oldja meg, csak legalább a kaját megvédi.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Sejtettem hogy jobb ha nem írunk mi árat, nehogy félrevigye a tárgyalást.
Amúgy a 70-80-ba csak a 30m nyomvonal kiépítést vállalja, vagy ezek közül is?
Ha ezek közül is, akkor már korrekt embert találtál(hisz az elosztó szereléstől eléggé függ az egész ingatlan összes berendezésének biztonsága), persze azért ne igyunk előre a medve minőségére.Mind a két márkának vannak az alacsonyabb árszegmensben is általános lakás célra már biztonsággal használható típusaik. Villanyásza válogatja melyikből mit szeret, hasonló összeg lehet.
Persze a szabványosítás az majd külön történet lesz ha igényled.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Igen ahogy számolgattam nem voltam biztos benne hogy 70-be beleférne minden, szal még 100k körül is szerintem elfogadható ha teljes elosztó cserét kapsz. Ugye minél több munkát kérsz, annál kevesebbet kell fajlagosan fizetni egyenként értük, meg a kiszállásért.
Pláne hogy szabály szerűen a bojler, mivel más tarifán van, külön kis 2-4 modulos elosztóba kéne kerüljön. Persze ezt sokan kihagyják, mert hogy ott van mellette a mérőóra, ott van megszakító, majd az megvédi a kapcsolót.
De tény hogy az elosztó cserék el tudnak húzódni, szal az hosszabb áramszünetet fog jelenteni, továbbá a nem ismert hálózat miatt sokszor járunk úgy hogy kész az elosztó, felnyomjuk a fi relét és egyszerűen nem marad fent az adott típus, a meglévő régi vezetékezésen lévő olyan sérülések miatt, amik egyébként nem okoznak közvetlen életveszélyt. Csak hát a fi relék nem mesterséges intelligenciák.Amúgy az a konnektor az akkor olyan helyen van ahol hozzáférhető? Mert az kellemetlen ha a padlásra kerül megszakító, de gondolom nem véletlen javasolta ezt a villanyász.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Na ez már ingoványos terep.
Feltételezzük hogy a fenti min. 70k-s nyomvonal telepítést a padláson a szabályoknak szerint, megfelelő pozíciókban szabatosan rögzített, önoltó védőcsőben vezetve szerelné a villanyász, amihez nem egyedül állna neki, hanem hoz 1 segédet maga mellé.
Legalább is a fenti költség ilyen műszaki tartalmú munkát jelez előre.Tehát nem csak kábel költség, hanem védőcső és hozzávaló bilincs is van...mondjuk lehet gégecső is, az drágább, de szabadabban tekergethető.
A te esetedben nem kapsz céges kedvezményt és bruttót kell kifizetned.A bojler tarifájú bekötésedhez, nem biztos hogy felakartátok használni, de inkább előre beírom:
-tilos rákötni csak úgy akármit, alapvetően bojlerek, vagy hasonló hőtárolós berendezéshez van szerződésed;
-az csak napi 8 órán át szolgáltat áramot, azt is elosztva a nap folyamán, alkalmanként legalább 1 órára -- >tehát eleve alkalmatlan a klímához.
Szabványosítás nélkül nem hiszem hogy megengedik "H" tarifára váltani hogy klímához használhasd.Jelenleg egyáltalán nincsen lakáselosztó dobozod, szal igen, fontos.
Gyakorlatilag "falra vannak szerelve" azok a megszakítók, csak van rajtuk takaró.
Jobb lenne vízmentes, bár azok elég drágák tudnak lenni mivel szerintem 2x12 modulos fognak neked ide kelleni.Bojler is kapjon egy kis 4 modulos elosztót, benne 1 db megszakítóval mint végpont, jó jöhet az még ha már meg van.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Szerintem csak nem említette, mert automatikusnak vette. Padláson mindig illik védőcsőben szerelni, mert bármikor felmehet bárki és ha nem látja, nem tud a vezetékről probléma keletkezhet.
A védőcsö rögzítést is úgy kéne, hogy ne csak le legyen dobva, hanem rendesen valamihez rögzítve, ahol tuti nem lesz útban és tuti nem lépnek rá, nem rúgják le.Igen a 2x12, az 24 modul, csak azért írom így, mert fizikailag a 2 soros változat ami egyáltalán szóba jöhet, hogy széltében el fog férni.
Mérd le mérőszalaggal hogy az mérőórás bakelit tábláktól jobbra biztosan elférjen a választott elosztó, mert a mérőórás bakelit táblát csak regsiztrált szerelő mozgathatja!
Az még jó sok idő lesz áramtalanítás után, ahogy leborítja a kollega a jelenlegi táblákat, egyesével megjelölni a vezetékeket, kiazonosítani, meg szépen kiegyengetni hogy elérjenek az új poztícióba.Én inkább külön fi reléket szoktam javasolni.
1 db lehetőleg "A" típus, ami a lakás/család által kezelt részeit védi tehát a kismegszakítók ragy részét, spórólási okokból még a kazán és a klíma leágazások is mehetnek ezek közé.
1 db lehetőleg "A" típus, ami csak a hűtő dugalját védi, nehogy a lakásban bedugva felejtett hibás rádió/vagy szendvics sütő, ha leveri a fő fi relét, attól még a hűtő kapjon áramot, ne érjen csúnya meglepetés a 2 hetes nyaralás után. Lehet kapni kismegszakítóval kombinált fi relét, a 10-16A-os 1F+N nem is vészesen drága.És ezektől eltérően kéne kezelni a műhely feladatokat, tehát flex-fúrót, ha külön dugaljak vannak nekik, kapjanak külön fi relét. Pont azért ahogy Te is írod, eltérő karakterisztikák miatt, a gépek futási görbéi miatt.
A "falra vannak szerelve" úgy értettem, hogy nézd meg, a fali fülkédben gyakorlatilag a bakelit táblára vannak rászerelve. A fotón a jobbról másodikról hiányzik ugyanaz a takaró mint a többinél megvan, ezért látszódik a vezeték s érinthető a feszültség alatt álló kötési pont alul-felülről.
A 10.000 és a 3.000 arra vonatkozik hogy zárlat kialakulásakor(vagy villám csapáskor) mennyi a maximális amper érték ami esetén még elvileg a megszakító túlélheti, tehát a vihar után még működőképes, vissza tudod kapcsolni.
Családi házaknál jobb lenne legalább 6000 (6kA) értékűt használni, társasházi lakásoknál szokták a 3-4,5 kA-eseket alkalmazni. Ez is már másfélszeres költség, de szerintem 1x kibírható azon 20 db esetén...darabonként kb 500 hufról van szó.
A 10kA-esek mivel 2x annyiba kerülnek, általában akkor kell ha villámvédelmi kockázatértékelés és betáp vezetékre elvégzett mérnöki zárlatszámítás indokolja. Meg ha van pénz lóvéra.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Valamit nagyon rosszul számoltál ha 120knál tartasz.
Nagyon nem kidobott pénz az elosztó:
-A bakelit elemek mögött, semmi sem védi a fa anyagot a nulla sínen vagy egyéb okból kialakuló szikrák és zárlatoktól--->tehát veszélyes. Az hogy eddig nem ütöttek el a zebrán amikor átmentél a piroson, nem jelenti automatikusan hogy sosem fognak.-Attól még mert közvetlen nem zúdul rá az eső, be tud szivárogni.
Nem értem miért lenne 10-20ktétel olyan nagy kidobás.Első blikkre a 6k elég lehet, bár nem ismerem a környékedet.
Ahol korábban "B"-s volt, oda szerintem jobb ha továbbra is "B"-set raksz.A 20A-es kismegszakítókat ugye csak és kizárólag "főbiztosító" céllal veszed a Fi relé elé az egész létesítményt védeni?
Mert akkor ahogy nézem a költségvetésedbe még simán beleférne 1 db "1p+N", max 16A-os Fi relé külön a hűtődugaljhoz és még a fő fi relé előtt elágaztatni.
Hidd el jön 1 nagyobb vihar amikor épp elutaztatok 2 hétre, ráérsz majd akkor megköszönni.
Ez így még mindig csak 60k anyag az elosztókhoz cakkumpakk dobozokkal.
Még a 30 méter kábel+védőcső+bilincsekkel sem vagy 100k fölött...#4482 BB9000
Nem lenne nálad is megoldás a betápláló fő fi relé elé egy "főbiztosító" céllal a betáp vezetékhez méretezett kismegszakító, majd ott elágaztatni és külön kismegszakító+fi relére rakni a hűtő dugaljat, ha kell külön nyomvonal kiépítéssel hogy ha elutazás alkalmával jön az az "évi 1-2 vihar" ne kelljen aggódni?[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Jaja EON felségterületű, plombált megszakítókat csak EON szerelhet-cserélhet(vagy az Ő alvállalkozójuk).
Az elosztókon szereplő a 63 A azt fázisonként értik(esetedben 3x63 lehetséges bővítést jelenthetne), ráadásul a fogyasztók alapján felléphető maximális értékre. Ezt ugye az EON megszakítók le is korlátozzák 3x20-ra.
Jelen kiépítésben sose fogod elérni.
A megszakítókon szereplő értékkel a vezetéket véded, az még nem automatikus terhelést jelent.A bojler melletti 2. megszakító nem a dugaljhoz van?
Egyébként ezt fentebb nem hangsúlyoztuk ki eléggé, de a bojleres áramkörnek saját külön elosztó kell, a jelenlegi szabályok szerint nem lehet közös elosztóban másik áramkörökkel, mert akkor fennáll a veszélye hogy nem csak a bojler kap áramot az olcsóbb tarifáról abban a napi 8 órában.
Szal ezért javasoltam fentebb 2-4 modulost ehhez. És akkor mellé el is férhetne az egyik félbevágott bakelitre a dugalj.Sajna így csak össz 16 modulnyi helyed fog maradni a másik 2 elosztóban.
Magasságra elfér a 3 db?Ismerem a boltot jófejek, ha azt írják beszerezés alatt, akkor az náluk friss adat, tényleg nincs raktár készleten, míg ez a típus másutt simán van a polcon.
Az anyaglistádból a védőcső előtti anyag linkje szétesett.
A védőcsőből tapasztalatom szerint a belül bordás változat esetén a 16-osban elég szenvedős végighúzni 3x2,5-öt, még behúzószárral is.
25-ösben tuti gond nélkül el szokott menni, csak ebben a távolságban valszeg valamivel be kell húzni, nehéz lesz áttolni. Lehet 20-as is elég, behúzószárral...műanyag 30m-est 5 ezerért kapsz, nem kér enni, évek alatt 1-2x jól jöhet.De lehet villanyász ismerősödnek van is.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Na ez így már alakul.
A fi relének nem kell külön tok, mehet a többi kismegszakítóval egybe. Remélhetőleg van a villanyszerelő ismerősnek elrakva régről villás fázissín, 3 fázisú, akkor nem kell majd "áthidalgatni" az egyes megszakítók között a fázisokat.
Csak mert boltból vagy piszok drágán, vagy méterenként lehet venni.
A bojlerhez jó lesz az ajtós 4-es tok...azért jó ha van ajtó, hogy akkor kevésbé megy bele a szennyeződés a környezetből.Amúgy ahogy nézem a 2 db 8-assal éppen hogy csak el fogjátok tudni helyezni a jelenlegi 12 db áramkört. Nomeg jobb alsó sarokban a dugalj.
Akkor a hűtő szeparálását fel is adtad, feltételezem mert nem látok 1 fázisú fi relét.Naja, a "B" karakterisztikájú 10 kA megszakítók eléggé kevesen veszik, mert csak ipari alkalmazáskor kötelező ahol végeznek mérnöki számításokat, ha nagyon nem találni, akkor elég lesz a 6kA-es is.
Eddig 3kA-esekkel voltál felszerelve és elvileg működtek, nem mentek szét a zártlatoktól, persze nem lettek bevizsgálva hogy tényleg műxenek-e. xDElméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Jaja az a fázissín, de mint láthatod 1 méteres kiszerelés.
Neked meg kellene egy olyan amivel a fi-relét összekötöd a mellé kerülő 3-al, tehát kb 6*18mm= kb 108 mm-->kb 11 cm
Meg egy a másik elosztó dobozodba, amibe így 8*18=144mm--> kb 15 cm darab
Szal az 1 méterből összesen 26 cm kell, két darabban.
Nekünk Budapesten, a 12 modulos darabot elővágva, végeket leszigetelve nettó 1500-ért adja az egyik bolt.Feltételezem hogy az alsó fi reléhez érkezik a betáplálás, ezzel ugye az a gond hogy a másik vége plombált területen van, tehát ha nem tudjátok kiforgatni nem lesz hosszabb, ha jól sejtem merev alu vezeték lesz ott.
Tehát a betáp vezeték végén, a Fi relé bekötési kapcsinál az egyik fázist kell elágaztatni és akkor oda kerülne a fő fi relé mellé ez a kombi megszak+fi relé. Aztán kiazonosítani hogy melyiken van a hűtő.Tehát a fi relé mellé 3 db megszakító fog így elférni (kombi+sima fi relé, + 3 megszak= 1+4+3 modul=8 modul).
Azért jobb a villás, mert így a megszakítók rendes bekötési pontjai szabadon maradnak és lehet onnan vezetéket vinni a másik 8 modulos elosztóba (védőcsőben javasolt).A spotokhoz nem férsz hozzá felülről? Elvileg egy rugós ellendarab tartja helyén a keretet, alulról bepattintani könnyű lehetett anno.
Szerintem nem ledes, hanem halogén aztán a keretnél lesz valami tápegység ami kiköthető.A garázs villhez én áramtalanítás után leszerelném azt a régi armatúrát mindenestül és vennék oda egy kis műanyag kötődobozt, bele meg wago-k.
Ha már úgy is marad védőcsöved, mehet a vezeték abban, felbilincselve. Valamivel esztétikusabb.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Köszi az infót, azt tudtam hogy mérőhely felújításnál evidencia a teljeskörü szerelés, de azt nem hogy simán csak mért elosztó felújításnál is beleállhatnak.
Én mindig teljeskörü felújításra akarom rávenni az embereket, aztán meg le vagyok mindenért szólva.
Pl mindig beparancsolom az elosztót családi házon belülre, aztán meg 1 pillanatra elterelik a figyelmem és valahogy kint marad.
De hogy miért szeretnek az emberek télen hajnal kettőkor kimenni ajtón kívülre egy lement fi-reléért sose fogom megérteni...Kérdés: ha anyagi okokból nem oldható meg a szabványosítás, sem mérőhelyi "hibajavítás" lejeneltése, de fel kéne újítani elosztót, házon belülre kerülő áttelepítéssel:
Megoldás hogy a meglévő mért alu vezetéket csak toldási céllal egy kis 4 modulos elosztóban, 2 polusú megszakítón keresztül vezetni (természetesen pen szétválasztás, elmenő TN-S rendszer)? Azt még elnézik óracsere alkalmával?
Persze szabványosítás során egyértelmű hogy teljes vezetékezés csere.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Naja, azért kérdezek, mert mostanában a "hibajavítás"-al beküldött plombabontás esetén is van hogy beleállnak az elvégzett munkába.
Tehát az az út se járható hogy "ilyen félig kamu menüpontra" hivatkozva lejelenti a plomba bontást és kicseréli csak az elmenő fázis-nulla vezetékeket(tehát ténylegesen szükséges, a felhasználó és a hálózat érdekét szolgáló munkát végezne) hosszabbra a regszerelő.Bocsi hogy így belekérdeznék még egy szakmai dologba.
Az új üzletszabályzat előírja hogy "az üzemi nulla vezetőt megszakítás nélkül kell a mérési térrészen keresztül vezetni", ahogy a régiben a PE vezető elő volt írva. Ez 1 fogyasztós, direkt mérőhelyek esetében, ahol ott van a "fogadó térrész"-ben a sorkapocs, természetesen semmi gondom nincs.Viszont mi a helyzet a társasházi csoportos mérőhelyekkel amik egytarifás (1-3 fázis) esetben pl 300x450-esek és a mérőtől jobbra van egy kalapsín a 3 db megszakító számára?
Na most van ilyen gondolat, hogy a megszakítók mellé kerülhetne egy nulla sorkapocs, amibe a csoportos mérőhely elágazásától 1 db min 10-es nulla vezeték érkezik, majd itt történik meg a "szétválasztás" a mérőóra működtető nulla, valamint az elmenő üzemi nullára. Hisz direkt mérőhelyek esetében ez teljesen elfogadott, csak a mérőóra alatti "fogadó térrészben" történik.
-Te átvennél ilyen kialakítást? Ugye sok helyen 4-6 lakásos "társasházak" vannak.
Tudom egy netes forum nem mérvadó, csak elvi szinten érdeklődöm.
Így az elágazástól mérőhelyenként csak 1 vezeték indul, kevesebb lenne a káosz, jobban átlátható, továbbá a mérőhelytől a mért elosztóig tartó nulla vezeték esetében is kevesebb lenne bekötéskor a szenvedés. Meg persze elágazásonként 1-el kevesebb 6 polusú sorkapocs, az ahhoz tartozó teljesen felesleges átkötő vezetékkel...stb.Köszi megtisztelő válaszod.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
jaja, azt fentebb átsiklottam felette hogy eltérő márkák nem szeretik egymást befoglaló dimenziókban.
Amúgy a hűtőnek tényleg külön leágazása van, vagy van azon a körön még 1-2 dolog?
Vagy ezt még ki kell azonosítani?Én a helyedben csak erősködnék, hisz annyi hogy 2 db 5 cm átkötő vezetékezés után, ugyanúgy kvázi kismegszakító bekötés. Tehát emberünknek kb semmivel sem több meló, ellenben kellemetlen ha 40-60k huf értékű kaját dobsz ki.
A 120-ezres lehet nem értette meg hogy Te hozod az anyagot.
Másik eshetőség hogy tele van munkákkal és úgy gondolkodik hogy vagy leráz téged, vagy felára van annak hogy beírjon a naptárjába.
A 20-30as gondolom regisztrált szerelő, meg tuti menet közben jönne rá hogy szabványosítás nélkül nem lehet megoldani.A 70-es is kicsit sok, de talán korrekt munka minőséget csinálna, persze nehéz így látatlanul ítélni.
Ugye az Ő összegeikbe a számla és a felelősség vállal is benne van, míg a szomszéd Józsibácsi 10-esében ezek nincsenek.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Még sosem dolgoztam a Mentavill saját márkázott termékével, nem tudom kivel gyártják bérbe.
Amit én fentebb említettem, az a fázis elosztásához kell.
Ami a dobozban van alapból, azok a nulla sín, valamint a földelő sín. Elosztónként eltérő a minőség, de nem kötelező a drágább szigetelt változat.
Ezen kívül még a megszakítók rögzítéséhez egy kalapsín.
Tehát más feladatra vannak mint amit fentebb tárgyaltunk.Nem úgy volt hogy "nyugdíjas villanyszerelő ismerős" jön egy 10-esért?
Tény hogy sok embernél nem megy le, de ezzel nem igazolod hogy sose fog.
Elég csak 1x tönkremennie 60k értékű kajának, már is nyertem...
Hogy mit nyertem? Azt nem tudom, de legalább is én tuti nem vesztettem.Kollégáim ugyanakkor sokszor kaptak panaszokat Bp, 10. kerületi társasházakban lakóktól, amik erre irányultak.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
De ő azt írta hogy a jelenlegi bojler tarifája váltására kérné. Akkor annak az amper értékéig mentesül a csatlakozási díj alól.
Ettől függetlenül nagyon valószínű hogy szabványosítás nélkül nem fog menni.
Mivel ez esetben kéttarifás mérőről lenne szó, így tényleg 200 felett lesz bőven, még akkor is ha mehet falra és nem kell földbeásható szekrény. Ha földbeásható kell akkor annak a szekrénynek az alapköltsége is bőven 200k bruttó felett van jelenleg.Ha egy egész családi ház fűtése "H" tarifás klímáról megy, akkor 10 év időtartamban (mert hivatalosan hazánkban még mindig ilyen időtartamban kéne minden építménnyel kapcsolatos befektetést mérlegelni) még meg is érheti a különbözetet.
Mert ugye a különbözet az amit ilyenkor gazdaságilag nézni kell, hisz idővel a normál nappali szabványosítását el kéne végezni. Tarthatatlan a káosz ami az ezernyiféle helyi megoldások miatt van, aztán meg mindenki széttárja a kezét az elektromos tüzek, meg érintésvédelmi balesetek környékén...Én most télen álltam át a kis 40 nm másfél szobás lakásomban klímás fűtésre, kifejezett fűtésre optimalizált géppel, mivel a gázkonvektorom szétment, tehát ha abból szereztem volna újat + nyárra hűtő klímát annak is meg lett volna a költsége.
Még nem tudtam beépíttetni a kombinált mérőhelyet, így csak elméleti számaim vannak.
Megelőző téli áramfogyasztásom alapján kb 20-24k hufot tudtam volna spórolni ha már eddig meglett volna a "H" tarifám ezen 1 szoba fűtésén, hasonló komfort érzet mellett. Nekem mivel épület villamossági cégnél dolgozom, van regisztrált kolléga jópár cégnél, így jóval olcsóbban meglesz a dolog, szal nálam bőven megéri kiépíteni, mivel az MGT-t még az előző rendszerben kaptam meg.Klímánként eltérő. Meglévő klíma esetén pontosat a telepítő tud mondani.
Alapvetően a kültéri egység az "erősáramú" központ(hisz abban van a ventilátor, meg kompresszorok egy része is), a beltéri a "vezérlő" központ.
A kettő között általában van egy 5-7 sok eres kiskábel.
Van olyan típus amelyiknél épp ezért közvetlen a kültéribe kell bekötni a tápot, aztán a sok ér közül beküldi a beltérinek a tápot, a maradékon meg kapja a vezérlő utasítást.
Más egységeknél pont fordítva, a beltériben van kialakítva fogadó sorkapocs az erősáramú bekötéshez, aztán onnan megy ki ugyanazon a sok eres kiskábelen a 230 a kültérihez.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A fotó alapján szerintem a kültériben lévő bal oldali 3 eres kiskábel az ami a beltériről készült fotón alul lóg, mint betáp, aminek, a végén nem fotóztad de a dugvilládat sejtem. Ha óvatosan megpiszkálod, akkor valszeg nyomon is követheted.
De azért kéne mástól is megerősítés.
Nálam így van amúgy szerelve, tehát a kültéritől a kondenzvíz cső faláttörésén keresztül belülre jön a kiskábel, majd kapott egy villát és bele a konnektorba ideiglenesen.A forumtárs már kapott választ fentebb, ennél többet én se tudok, mert nem ezen a szakterületen dolgozom, értsd nem kell bevizsgálnom hogy mik a tűrési határai ezeknek a cuccoknak.
Szerintem azért attól nem kell tartani hogy 40 fok feletti tartomány gondot okozna a kültéri elosztóban helyezett fi relé esetén a rajta keresztül folyó áram általi hőveszteséggel együtt., mivel azért ezeknek van biztonsági tényezőjük, ez inkább jogászkodás.
De nem véletlen mondták azt a meglévő fi relédre hogy biztos ami biztos alapon cserélni kéne, mert azért idővel a sok hőváltozás ki tudja kezdeni a belső elemeket, tehát a kültéren elhelyezett elosztók esetén azért x időnként csak felülkéne vizsgálni az eszközöket. Persze ezt senki sem csinálja és a gyakorlati tapasztalat azt mutatja hogy rengeteg embernél nem lép fel olyan probléma ami erre lenne visszavezethető.
De ez csak az én véleményem, vannak itt a topicban nálam több gyakorlati tapasztalattal rendelkezők, de vitaindítónak mindenképp jó felvetés.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Ha már amúgy is vésés lesz, akkor inkább védőcsövet kéne besüllyeszteni, mert így a rávakoláskor nem fog "besüllyesni" mint egy csatorna fedél, nem tud belefolyni az anyag.
A HDMI kábelekhez inkább második védőcsövet húzni és persze belepróbálnám hogy 2 kábel mellett elférjen a következőnek a feje.
Így a tápkábelnek már mehet kisebb cső, nem kell hogy a dugvilla átmenjen mert akármelyik megoldás is lesz, utólag is rá lehet szerelni. De én egy dugaljat raknék a TV új pozíciója mögé, falon kívülit egyszerűbb, de egyébként ha már lesz védőcső miatt vésés akkor nem nagy+ besüllyeszteni a dugaljat és a hdmi csatlakozókat. Ez utóbbiból viszont nem tudom mennyiért tudsz szerezni fali csatlakozót, de külföldön tuti elérhető.A kábelcsatorna besüllyesztését mint fél megoldást akkor szokták alkalmazni, ha vagy mindkét vége be van kötve és nem akarják kikötni (pl társasházi meglévő folyosón a falon kívül csatornázott UPC internet kábel, amihez elvileg csak a UPC nyúlhatna hozzá, de ők meg nem hajlandóak hozzányúlni), vagy ahogy mondod klímások, a kifejezett kemény falú csatornát, amiben mindent is visznek, klíma csövet, vezérlést, erősáramot...ha már úgy sem tartják be a szabványokat, akkor már mind1 mi egyebet kezelnek "másképp".
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4582
PROTRON
addikt
bluemirage
#4580
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4580
üzenetére
Teljesen igazad van az esztétikát és a későbbi szerelhetőséget illetően.
Viszont gazdaságosság szempontjait is figyelembe kell venni, a süllyeszthető védőcső ugyanolyan minőségi kategória esetén olcsóbb mint a kábelcsatorna, a megfelelő keresztmetszet esetén 2 doboz között ugyanúgy átjárható kell legyen ha vezetéket kell cserélni vagy újat behúzni és Te is ugyanannyit vésel, csak szerintem a Te esetedben a visszavakolás során többet kell szobrászkodni.Amúgy ha a csatornát felszereled a mennyezethez közel, akkor kitaláltak már csomóféle takaró alkalmatosságot amivel az esztétikát növelheted. Persze függőleges szerelésnél, pl dugaljhoz lehozni panelban más megoldás kell.
pl sarokban csatornában lehozni padlószintre, arra mehet a takaró, majd a padló szegőnek kábelcsatornás műanyag szegőt rakni az oldal fali pozícióig.
Arra még mindig lehet rakni egy valamilyen díszítést kívülről.
Aztán az a 40 cm fölfele már mehet kis átmérőjű védőcsőben, csak meg kell keresni hol a legkevesebb a keresztbemenő betonvas, hogy a horonyvágás minél kevesebb kárt okozzon.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4584
PROTRON
addikt
netadmin88
#4583
PROTRON
addikt
válasz
netadmin88
#4583
üzenetére
A legtöbb kérdésedet a megrendeléskor kell előre tisztázni.
Ha úgy kerül beárazva a munka, hogy a megrendelő majd hív kőművest (vagy ő maga megcsinálja) a hibajavításhoz, akkor nyilván olcsóbb a teljes összeg.
A villanyász amikor gipszel, akkor nem szerel elosztót. Ez szakmai kiesés, amit ugyanazért az összegért kéne kiszámlázzon óradíjban. Megcsinálja az esztétikát, de ezt előre illik letisztázni, mert nem automatikus.Továbbá Ő nem kőműves, nem szobafestő mázoló, tehát azért sem automatikus, mert mindenki szépet és tökéleteset akar, az egyéni ízlések mentén.
Az alap összegben csak a legszükségesebb mennyiségű gipszelés van belekalkulálva(pl süllyesztett védőcső esetén nem teljes kivakolás, hanem csak 30-50 cmenként rögzítés) épp azért, mert menne már a következő munkára a nagyobb hozzáadott értékű, felelősségteljesebb elosztó szereléshez.
Az semmiképp sem jó megoldás hogy a fürdőben pl a friss, vízmentes dugalj körül luk van amin keresztül a pára bejuthat a kötésekhez, elkorrodálhatja.A kampót azért nem szereltetném le, mert ha később egy kis led paneles lámpa helyett valami nagyobb csillár kerül fel, akkor ne kelljen már megint kampót rakatni. Valahogy meg kell oldani az eltakarását.
Általános jelenség hogy még mindig csak "koax" létezik a régimódi villanyászok és padawanjaik fejében, az hogy pl PC-hez húzzanak UTP-t, már az is úri huncutság. Old meg wifivel jön a szöveg.
Nem egyszerűen régóta vannak szakmában, hanem így adják tovább a tudást a segédeiknek akikből utána lesznek az OKJ-s villanyászok.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Az "AC"-t lecserélni "A"-ra lakásnál persze hogy szabad, aztán majd kiderül hogy az új is fen marad-e, lehet hogy a hálózati zavarok eltérése miatt volt eredetileg más.
Puding próbáj az evés.Arra figyelj, hogy hány fázisú volt az előző és hogy az előtte lévő megszakítón (pl mérőóránál) milyen érték szerepel.
Ha az előző 4 pólusu volt, akkor az új is legyen olyan.
A Fi relének mindig a "betápláló" kismegszakítónál nagyobb értékűnek kell lennie, mert ez egy kapcsoló. Legalább is lakásoknál nem az utána jövőt kell nézni, mert azok már a rákötött leágazások.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4600
PROTRON
addikt
tothjozsi96
#4598
PROTRON
addikt
válasz
tothjozsi96
#4598
üzenetére
Értjük, csak az a gond, hogy tényleg minden családi ház más és más, eltérő pontos lehetőségekkel, amire egy tapasztalt szakember csípőből kéne hogy tudja mit hogyan kell megoldani. De ehhez helyszíni feltárás kell, a fotók sem mindig elegendőek.
A jelenlegi szabványos betáplálás CSALÁDI HÁZAK ESETÉN így áll össze EON "országos előírás szerint", PEST MEGYE ÉS BUDAPESTEN! (de pl vannak területek, ahol még engedélyt kaptak hogy az egyel korábbi előírás marad érvényben, ezt is helyi tapasztalattal rendelkező ASZR azonosító számmal rendelkező villanyász vagy EON-os emberke, aki maszekban ezt is bevállalja, fogja tudni biztosan):
-bejön a légvezeték a tetőtartóra, ott megtörténik a PEN (ugye az utcai hálózat földelt transzformátorától kezdve közös PE+N vezető azaz PEN jön) vezető megkötése;
-innen lejön a mérőórához a fázisok mellett a fenti PEN vezető;
-a merőóra szabványos dobozban kéne legyen, amely tartalmaz egy külön fogadó sorkapocs blokkot---ide kötik bele a PEN-t;
-a mérőhely mellett, egy másik kis dobozba érkezik bele a földelő szonda (vagy annak vezetéke) egy EPH (egyenpotenciálra hozó pont) csomópontra;
-a mérőhelynél lévő PEN kapocsba be kell húzni az EPH csompontról egy "potenciál rögzítő földelést" a PEN vezető számára;
-innen indításra kerül a lakás üzemi nulla vezeték a mérőóra mellett elhúzva, közvetlenül a kiselosztóban lévő nulla sínre. A mérőóra (mint elektromos berendezés) működtető nullája az új szabvány szerint másik nulla vezetéket kap, szemben a korábbi szabvánnyal, ahol is a mérőből ment tovább a nulla a lakáselosztóig;
-a földelt! EPH csomópontról, ami ugye nem plombált részen került kialakításra, közvetlenül, megszakítás nélkül kerül behúzásra PE vezeték a lakáselosztó PE - földelő sínjére;
- Az ÁVK az ELOSZTÓBAN LÉVŐ nulla sínről(vagy ha csak ÁVK van akkor sorkapocsban is meg lehet fogni a bejövő Nullát) megkapja a betápláló, figyelt nullát, majd az ÁVK-tól induló nulla vezeték kap saját nulla sínt;
-az egyes leágazások üzemi nulla vezetői, tehát az ÁVK-ról eljövő nulla sínről kerülnek indításra, míg a földelés már jóval az ÁVK előtt ki lett alakítva;[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4602
PROTRON
addikt
tothjozsi96
#4601
PROTRON
addikt
válasz
tothjozsi96
#4601
üzenetére
Feltételezem a "szüleimnél szabványosítottam" az még az előző rendszerben (2021.10.15. előtt) történt és "fizikailag" nem Te csináltad.
EPH a tisztes megnevezése, de ugyanarra a dobozra gondolunk, ahova vagy a frissen leütött szondát viszed közvetlenül, vagy elhozod földelő vezetéken és van ott valami szabványos kapocs, vagy földelő sín. Ez külön van a lakáselosztótól.
A mostani értelmezés szerint, a bejövő PEN vezetőről, családi ház esetén nem indítunk földelést, hanem, ahogy Te is írod, mindenképp a saját földelő szondáról, a külön dobozodból kell direktbe kapja a lakáselosztó a földelést.
Ettől függetlenül a bejövő PEN megkell hogy kapja a potenciálrögzítő földelést, tehát valahogy szintén össze kell kötnöd a földelő dobozoddal.
Az egyenpotenciálra hozás a lényeg, hogy a bejövő vezetékezés hibája esetén ne alakulhasson ki potenciál különbség közted, meg egy random berendezés fém része között kisebb, pl szivárgó áramok esetén, amíg megszűnik a betápláló fázis.
A kilengéseket a szonda elvezeti a földbe.Jaja, a gázkazánt is bekéne kötni a földelő szondáról indított földelésbe.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4625
PROTRON
addikt
netadmin88
#4613
PROTRON
addikt
válasz
netadmin88
#4613
üzenetére
Amikor már villamcsapásról van szó, akkor már rég nem elég a kis APC túl fesz levezető.
Ilyenkor teljes villámvédelem kiépítés kell, ami kezdődik egy kockázatértékeléssel, hogy az adott ingatlannál milyen típusú villámvédelem kell, az adott környéken a környezeti viszonyok alapján kerül kiszámításra.Az APC túlfeszültség levezetőd villámvédelem esetében szerintem az ügyfélszabályzatuk külön írja (nem olvastam el de tuti benne lesz), hogy a kárbiztosítási "kötvény" csak teljes értékű, csak APC elemekből álló villámvédelem esetén él.
Ennek az első lépcsője a "T1" típusú/osztályú villámvédelmi levezető, ami a legelső mért elosztóba kerül(leginkább épület külső valánál), ebbe kerül bekötésre a villámvédelmi rendszer. Gyakran kombinálják "T1+T2"-vel.
A lakás kiselosztóba ahogy írják, már inkább nem a villámbecsapás elleni védelem szokott kerülni, mivel azt előtte a "T1"-nél kéne megoldani. Ide már "T2+T3" szokott kerülni, ami a másodlagos hatások, valamint egyéb, a hálózaton előforduló, de a "T1" számára nem értelmezhető mértékű, de még mindig erős jelenségekkel szemben véd.
Ezt a "T2+T3"-at szokták leginkább ajánlani a villanyszerelők elosztó szerelés során, 1 fázis esetén nem túl drága.Ezek után jön a Te APC, túlfeszvédős hosszabbítód amit a dugaljba dugtál, ez már csak a védelem legutolsó eleme, ami a tényleg alacsony mértékű, de a PC tápegysége szempontjából még káros hatások ellen véd.
Az itt található "földelés ok" jelzés, csak arra utal, hogy a földelő szál be van kötve az elosztótól az adott dugaljig. Semmi egyebet, pl azt se tudja megállapítani hogy egyáltalán van-e földelő szondád, nem hogy tényleg minden rendben van-e.Persze jobb lenne a fentiek szerint, inkább a dugaljat túlfesz levezetővel szerelni és akkor nem kell "drága" hosszabbító, de ez nem mindenhol megoldható.
Lakás biztosítások is kikötik, hogy kell lennie túlfesz védelmi hálózatnak, az én szerződésem esetén benne van hogy az első alkalommal még hajlandóak fizetni, de felszólítanak a túlfeszvédelem kiépítésére és ha ezután sem építem ki, akkor kövi alkalommal nem fizetnek egy fillért sem.
Mindenképp jobb ha szakemberre bízod a földelés ellenőrzését!
Van külön műszer, ami pár sec alatt, biztonságosan kimutatja hogy mi a teljes valós helyzet. Persze nem minden villanyásznak van, mert elég drága egy ilyen és ha csak villanyt szerel, nem felülvizsgál, akkor nem éri meg tartania.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Új hozzászólás Aktív témák
- A régi node-okra koncentrál a szankciók miatt Kína
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Windows 11
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Facebook és Messenger
- Autós topik
- Mozilla Firefox
- HP notebook topic
- Azonnali informatikai kérdések órája
- További aktív témák...
- 205/55 R16 5x112 alufelni michelin nyári gumival
- Ikea falilámpa
- Kibernetik Mobil klíma, 3,5kW légkondi, légkondícionáló
- LAICA Genova HYDROSMART rendszerű csapra szerelhető mikroplasztik-stop vízszűrő + ajándék LAICA fém
- Eladò Philips Series 2000 LatteGo automata kávégèp tejhabosìtòval ùjszerű àllapotban