Új hozzászólás Aktív témák
-
PROTRON
addikt
Ahha, tehát akkor még is csak a helyszínnel van a gond, nem feltétlen a szaki tudásával, hanem azzal az igényel hogy legkisebb károkozás.
A családi házak földelőszondájával az a gond hogy ha a közcélú hálózaton elvégezték a szükséges intézkedéseket, akkor tényleg az határozza meg az egész utcában a mérési értékeket, nem pedig az egyes házaknál levert szondák. Van is a felülvizsgálatnak egy olyan pontja hogy leköti a házat a saját szondájáról és rámér csak a szondára (persze utána visszaköti), na ekkor nyilván nem fog olyan jó értéket mérni mint a trafótól érkező PEN-en.
Csak hogy nem véletlenül lett beleírva a szabályzatba hogy minden épületnél el kell végezni a potenciálrögzítő földelőszondás kialakítást és ebbe minden fém csővezetéket bele kell kötni.
Az egy dolog hogy el kellene érni a 10 ohm-os értéket, csak hogy sok esetben tényleg horribilis költség utólag ezt megoldani, talajvizsgálatok kellenek.Aztán ha meg épp történik a betápláló közcélú hálózattal valami, akkor az éppen üzemelő berendezéseid szempontjából nem mind1 hogy volt-e a szondád vagy sem. Előfordulhatnak olyan helyzetek hogy ha nincs akkor pár pillanatig van esélye a berendezéseidben valamint az emberi testjeitekben károk keletkezésének, mire a fázisok tényleg "leállnak".
Ilyenkor még a 100 ohm-os értékű földelés is több mint a semmi, mert van útja az áramnak.Egyetemen egyik legnagyobb hazai nevű professzor mesélte az alábbi esetet:
-társasház 5. emeleti lakásában, ahol a társasházban még nem volt meg a felújítás csak a lakáson belül, tehát a lakás előtt ugyanúgy mint vidéken, csak PEN vezető érkezett meg, nem volt szeparált nulla + PE.
A folyosón, a méretlen PEN vezetéken történt egy hiba(nem tudom már, valami szaki rossz helyen vésett), de a fázis vezetők rendben voltak, átadtak.
A lakáson belül ott volt a felújított hálózat, Fi relé védte a dugaljakat és külön földelő vezető mindenhova.
De mivel PEN jött be, ezért a lakáselosztóban végezték el a bejövő PEN vezeték szeparálását "N" nulla és "PE"- védőföldre, a bevett gyakorlati szokás szerint, valszeg felújítás előtt is ez volt.
Tehát az elosztóban a nulla és a pe sín a FI relé előtt össze volt kötve.
Ennek az volt a következménye, hogy a Fi reléről visszafolyó nullán az áram nem tudott hova menni, hát kiment a PE sínre.
Itt a bekötött EPH-n keresztül, a zuhanyzó elmenő fém csövére.
A zuhanyzóban épp egy anyuka zuhanyzott és hozzáérhetett a fém csővel összeköttetésben álló fém kifolyóhoz, majd rajta keresztül záródott az áramkör a "víz" vagyis a földpotenciál irányába.
Sajnos az épp odaérkező kislánya segítségképpen ki akarta húzni az anyukát...
...egyikőjük sem élte túl.Ha lett volna a 7. emeleten külön a lakás földelő sínjére vonatkozó földelés, nagy eséllyel túlélik, de azért érezte volna a zuhany alatt az anyuka hogy nem kóser a hálózat. De ott ugye ezt nem tudod kialakítani. Családi háznál igen.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4642
PROTRON
addikt
Donki Hóte
#4640
PROTRON
addikt
válasz
Donki Hóte
#4640
üzenetére
Jogos, tényleg elírtam, nem akart szintemelkedés belekerülni a szövegbe...10 dekát kérek, 15 lett maradhat? : O
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4678
PROTRON
addikt
netadmin88
#4677
PROTRON
addikt
válasz
netadmin88
#4677
üzenetére
Csak remélni tudom hogy nem haragszol meg amikor azt mondom nagyon el vagy tévedve a dolgokkal, kicsit képbe kéne kerülni.
Az hogy régen dunát lehetett rekeszteni a kóklerekkel akik tényleg bármit elvállaltak, annak most a helyszíneket járva látom az eredményét, legjobb lenne az ország felét lekötni a hálózatról egy biztonsági minimum eléréséhez.
És akkor ez csak a villany része, az általad istenített régi kisiparosok után hátra maradt bútoroktól a világ mentsen meg.Na de a korrekt, minőségű munkát végző szakemberekből is volt annak idején is, csak Ők is tele voltak munkával. No meg akkor is megkérték az árát.
Mert Te szakmáról beszélsz, amit a mesterek egy fél életen át tanulnak, de Neked persze csinálják meg mint ha kezdő kis inasok lennének a két szép szemedért, ja és rakja félre addig a több százezres nagy megrendelését, mert a te megrendelésed csak 5 poerc...Visszatérve az ütvefúráshoz. Amikor laikusok "ütvefúrást" emlegetnek, sokan keverik a betonhoz való fúrókalapáccsal. Azért mert sokszor azt látják, pl klímásoktól is hogy kemény tégla 50 cm fal gyors átfúrásához ők is betonhoz való gépet használnak.
De ettől még az ütvefúró az külön kategória, alapvetően a kemény téglához fejlesztették ki és a lényege hogy percenként (az enyém pl) 22 ezer apró ütéssel halad előre.
Az egyenként kis energiájú ütések miatt nem töri szét a téglát mint a pneumatikus ütőművel szerelt fúrókalapács az 1-3 J ütőenergiájával, amit percenként csak 4-5 ezer alkalommal ad ki.
Na ezért kaptad a második választ, mert ha az új modern téglákhoz használsz fúrókalapácsot, annak a téglának reszeltek.
De ha erősebb ütvefúrót használsz, lehet akkor is.Alapvetően az ütvefúrót érdemes vinned (tehát ami 10-20 ezres ütésszámot tud), aminek van sima fúró fokozata is.
Ahogy te is írod, kifejezetten hozzávaló tégla vídia fúróval ( TILOS fúrókalapácshoz való, SDS befogású fúrót hasznáni ütvefúróhoz, a gép is, a szerszám is károsodhat).Neki állsz sima, nem ütvefúró fokozatban fúrni, ha viszi, akkor tényleg jobb így.
Aztán ha nem viszi, akkor átkapcsolod ütvefúrásra, ilyenkor gyorsan kell fúrni vele, elvileg max fordulaton. Jól belenyomod a falba, ahogy engedi magát, de azért nyomni kell.
Azért jobb ütvefúrót vinni annak ellenére hogy a fúrókalapácsnak is van sima fúrás fokozata, mert egyszerűen pontatlanabb.
(A fúrókalapácsot azért is szeretik, mert azt nem szabad nyomni, hagyni kell hogy magától dolgozzon, neked csak tartani kell.)Amúgy én gyengébb téglánál biztosra szoktam menni, szereztem 3-as átmérőjű, extra tartós vídia fúrót a 80 Nm nyomatékú Aksis parkside ütvefúrómhoz, azzal ütvefúrás módban előfúrok, aztán feltágítom sima fúrás módban nagy átmérőjű szintén vídia fúróval.
Egyébként ez a kis gépem teljesítményben tuti kenterbe veri az általad említett régi 220-as gépet.
A tokmány pontatlansága miatt nem best buy, de mezei barkácshoz elég, 22 volt asszem tavaly karácsony előtt Lidl-ben, akis nélkül. Otthonra, felfúrni pár polcot, meg néha összrerakni 1-2 bútort tökéletes, 1 db 4Ah aksit érdemes hozzá szerezni, de egyébként 2Ah-sokkal is jó kisebb munkákhoz.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4680
PROTRON
addikt
netadmin88
#4679
PROTRON
addikt
válasz
netadmin88
#4679
üzenetére
Ohh a boltosok kiképzésétől égnek áll a hajam...persze vannak tényleg korrektek, de vannak akik annak ellenére hogy szakemberek, csak követik a protokollt hogy ami a boltnak készleten van, azt kell eladni, akkor is ha Ők is tudják hogy van alternatíva, ráadásul szakmabelivel szemben is képesek ilyen mentalitásra, hiába érvelsz, hiába látják rólad hogy tudod mit akarsz és ő is tudja hogy nem tud érvelni, akkor is rá akar beszélni. Fejpénz...
Ismerősömék felújítanak, sajna nem hívtak el amikor a nagy háztartási gépeket vették, csak egy másik havert, aki szintén szakmabeli, csak pont abban az 1 lényeges kérdésben nem volt fejben a checklist hogy mire kell figyelni.
Előzőleg kinéztek egy tök szuper indukciós főzőlapot, amit leellenőriztem, a bekötése, a teljesítmény beállíthatósága is tuti volt, nekik is tettszett. Erre az adott boltban ahol minden mást megvettek, az a típus nem volt kapható, erre hagyták rábeszélni magukat egy másikra, amire a boltos ráfogta hogy szuperebb mint a másik, mert valami saját nevű, teljesen felesleges funkcióval többet tud.
Odafordulnak a haverhoz hogy megfelel-e hisz szakmabeli.
Egyetlen dolgot nézett, hogy ugyanúgy 7kW-os...semmi mást, sem bekötési sorkapcsokat, sem vezeték keresztmetszetet.
Nem mertem még szólni nekik hogy amit kinéztek, azt nem lehet 1fázisú rendszerről max teljesítményen járatni, két külön fázis kell, különben a relé fogja váltogatni hogy épp melyik főzőlapot járatja. Az eredeti példányt lehetett volna.Majd kifizetik jövőre a +80k-t ELMŰ-nek, meg a ASZR villanyszerelő 1x kiszállási díját és pecsétjét a mérőhely leellenőrzéséért (amit jelenleg 3 fázisra építettünk ki) + kb 25k forintot, hogy legyen elég erős második fázis.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4682
PROTRON
addikt
tothjozsi96
#4681
PROTRON
addikt
válasz
tothjozsi96
#4681
üzenetére
Szia,
Mielőtt bármit is írunk, kérlek fotózd be távolabbról az egész környezetet, a visszarakott guman táblával. Köszi.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
tototos
#4686
üzenetére
Fi relé után tilos összekötni védőföldet a nullával, mert ha a betápláló nullával történik valami, a mosógép fém részeire kikerül a feszültség, mivel azok kapják meg a földelő vezetőt.
Hol van az a Fi relé egész pontosan?
Mert ha a mérőhelynél van, nem biztos hogy tudtak az emberek a Fi relé jelenlétéről, csak simán a lakáselosztót nézték.
De biztos hogy a FI relé nullájáról táplált nulla sín van összekötve földeléssel?
Tehát mind a két elosztóról kéne fotó, ha tényleg máshol van a Fi relé...Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
tototos
#4688
üzenetére
Igazából a teljes szerelés az lenne ha a mérőóra mellett lenne kialakítva egy EPH doboz, ahonnan megy a potenciálrögzítő földelés a mérőóra előtt beérkező egyesített PEN vezetékhez. Innentől válik hivatalosan "N" nullává az a vezeték, mert az EPH, vagy a külön földelés dobozból, külön megy a védőföld a lakáselosztó "PE" sínjére.
Ha ez nem megoldható, tehát a mérőórától tutira fixen a PEN vezeték jön be és sehol sem kapott földelést a lakáselosztóig, akkor átmenetileg meg lehet itt is csinálni ezt a PEN potenciálrögzítő földelést. De ez nem hivatalos EPH-zás.Tehát a sorrend:
-épület földelőszonda leüt(vagy ha már meg van akkor ez megoldott);
-földelő vezető elvileg tehát bejön a lakáselosztóig.
-itt egy külön sorkapocsba beköt a bejövő PEN vezeték és a földelő szondáról érkező vezeték, javasolt szigetelt 900 forintos, 4 lukú sorkapocs;
-erről a sorkapocsról külön vezetéket kell indítva a PE sínre (gondolom erről van indítva az ingatlan EPH vezetékei, pl cirkóhoz);
-és ugyanerról a sorkapocsról hozni a Fi relé betápláló nulláját, amin keresztül kötöttétek be az elmenő áramkörök nulla sínjét;Egyébként tutira nincs olyan áramkör ami Fi relé előtt kapja a tápot? Tehát minden elmenő áramkör a Fi reléről lett indítva?
Mert akkor a fenti megoldás most "megteszi".Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
tototos
#4700
üzenetére
Az én tippem hogy mivel nem villanyszerelők, így nem fogták fel hogy a fi reléről megy tovább a pen arra a nulla sínre. Tuti azt hitték hogy fordítva, tehát hogy a pen vezető a nulla sínre jön és onnan van lekötve a Fi relé.
Nyár van, fogjuk a melegre.
Szal a Fi relé előtt kéne ezt a potenciálrögzítést (amit ők is hiányoltak) elvégezni.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Az hogy a csövet nem gipszelik be, azt még meg lehet indokolni, hogy úgy is kelleni fog rendes kőműves hogy szép legyen a fal.
De a kötődobozt biztonsági okokból is teljesen körbe szokták gipszelni a mi villanyászaink, simán lehet hogy valami okból nem jól köt meg a gipsz pont az egyik saroknál, nem elég stabil, így ha csak azon 1 saroknál rögzítették, meghúzod a vezetéket és kimozdul az egész.De ez nem "manapság", továbbra is embere válogatja, csak internet nélkül az ilyen infók kevésbé terjedtek.
Meg ugye régebben nem volt pénz külön kőművest hívni, így valójában bele volt kalkulálva a kőművességi felár, csak ezt nem közölték.
Most hogy egyébként van ám pénz lóvéra egyeseknél, így a nem villanyász szakmai munkákkal miért töltsön időt a villanyász. Mert persze a 6 ezres órabért nem akarod kifizetni gipszelgetésért.
Mielőtt még sóhajtoztok, főnököm alvállalkozóként akarta a mi embereink mellé hívni egy régi haveri vállalkozót, az meg mondta hogy el van havazva, de haveri szívességből, ha tényleg ennyire sürgős a munka, akkor 6 ezer / fő / óráért tudna küldeni 3 embert, akik közül igazából csak 1 igazi villanyszerelő, 1 pedig teljesen segédmunkás...a 3. meg a kettő között van.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Kössz a márka tippet, nekünk a legolcsóbb turbo van rakással a cégnél, annak meg ugye a belső bordázása problémás.
Jól látom hogy ennek rendesen le van kerekítve, így könnyen átmegy benne az 5 eres kiskábel behúzó nélkül is?
Azonos méretben alig 2x-es az anyag költség, de ez pont olyan alkatrész amiből azért nem olyan sok kell, mármint a vezetékekhez képest.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
jaja egy kisebb mondjuk 40-50 nm lakásnál a mü-iii csőhöz képest, azonos méret esetében alig 12k huf a különbség. Ennyit lazán elveszítesz munkaidőben a könyök hajlítgatásokkal a mai munkabérekkel kalkulálva.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Nem értek egyet a "B" karakterisztikájút ne, ahogyan azzal se hogy C16-ot használjon 1,5 rézre, vagy 2,5 alura. Azokra max 13-ast kéne ráengedni, pláne hogy állítása szerint nincs olyan fogyasztó ami tényleg igényli a 3,5 kW állandó teljesítményt.
Értem én hogy ha mindent egyszerre bekapcsol egy adott áramkörön, a pillanatnyi hirtelen áramlöket felesleges leoldásokat okozhat "B" esetén, mert "túlterhelheti" 1-1 pillanatra.
De ahhoz pl 70 [m] led szalag kell 3 méterenként tápegységgel.
Tehát igen, én is találkoztam ilyen dologgal hogy 25 db kis 75W állandó teljesítményű tápegység hirtelen induláskor levágja a kismegszakítót, miközben a normál működés során valójában 2kW alatt van, valójában nincs veszélyben a 3x1,5 kiskábel.
De az hogy jelenleg mi van bekötve, nem jelenti azt hogy 2 év múlva valaki más nem fogja túlterhelni normál üzemben azokat a vezetékeket ha C16 kerül rá.Ugye ha valamire ráengedsz szakemberként 3,5kW-ot, egy laikus simán mondhatja hogy Te számoltál a tűrésmezővel és simmán odarak állandó 4,6-ot, hisz az első 2 percben nem vágta le, nem melegedett túl, akkor tuti bírni fogja hisz a szaki bebiztosította a rendszert...laikusként rád fogja.
Egyébként panel marás témában kicsit pontosítás terén épp tegnap futottam bele az Ő videójukba. Persze Ő is csak egy vélemény, de azért elég korrektnek tűnik a további videók alapján. [link]
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A 2,5 alu-t Én a fotóra értettem amire reagáltál, meg a sejtésemre hogy mi rejtőzhet még a háttérben.
De továbbra sem indokoltad meg hogy miért ne alkalmazzon "B" karakterisztikájút. Én hoztam példákat az én javaslatom alátámasztására.
Az hogy elműködik nem érv.
A szomszédom se gyújtotta még magára a lakását amikor 1,5-ös sima bolti elosztós hosszabbítóról üzemeltetett minimum 25A-es hegesztő trafót, csak "rácsodálkozott" hogy amikor arrébb akarta tenni a hosszabbítót érinthetetlenül forró és lágy volt az anyaga...Igazad van, nem gyújtotta magára (eddig) és "elműködött", akkor Ő most örökre bebizonyította hogy szabad így használni?
Nem azzal van a baj amikor Te felelősen, a terhelésnek utána számolva, bőven melegedési határ alatt van.
Hanem ha eladod az ingatlant, jön egy gyanútlan laikus, aki semmit sem jegyez meg abból ami óvatosságra felhívod a figyelmét, rádug egy olyan hősugárzót ami tényleg megkéri a 16A, feltekeri csutkára maxra, ott hagyja 2 napra full télen, elfelejti a nyitott ablakot, aztán meggyullad a tapéta a dugalj körül...#4723 FIREBLADE78
A kolléga nem is feltételezte hogy a színek terén gond lenne.
Arra gondolt, hogy nem érintkezik tökéletesen...ez egy idő után a melegedés hatására abba tud maradni.
Sok esetben viszont annyira felgyorsul a villogás hogy szabad szemmel nem veszed észre, de pár hét- hónap alatt a teljes élettartamra szóló "fel-le"kapcsolás lezajlik és kiég a világítás.
Sokszor van ez izzó foglalatnál, amikor a belső rugós lap érintkező kicsit meghajlik az évtizedek során, aztán lakó panaszkodik hogy a LED körtéket 3 havonta kell cserélnie.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4730
PROTRON
addikt
szabifotos
#4726
PROTRON
addikt
válasz
szabifotos
#4726
üzenetére
Én is így vélekedek, annyi hogy én is jobb szeretek "C"-vel dolgozni mint "B"-vel.
A kollégára várok hogy attól mert pár helyen járva nem találkozott "B"-sel, mi egyéb miatt veti el a lehetőséget.Én azért szeretek "C"-t rakni, mert szabványok szerint annak is meg kell tudnia védeni a vészhelyzettől a felhasználót, ugyanakkor a nagyobb tartomány a hirtelen kiugrásokra jól jön a különféle kínai varázscsoda eszközök miatt akik induláskor azt se tudják melyik kontinensen vannak. Persze utána beáll a normál állapot, ami alatt nem fogja túlterhelni. Csak ha "B"-s van, akkor bosszúságot okozhat az mindennapi felhasználáshoz képesti "túl"-érzékenység.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Nem kötelező indokolni, csak ha már a többséggel szembeni véleményt fogalmazol meg ("B"-t ne), akkor kíváncsi vagyok miért.
A tankönyvi definíciókat mindenki ismeri, ezen felül jön a szakma.
A Te indokaidra vagyok kíváncsi hogy miért mondod azt hogy "NE".A példát nem a 16 vs 25 miatt hoztam. Azért hoztam mert az hogy "elment eddig is" nagyon nem indoklás, mert az ilyenből lehetnek a tűzesetek.
Sok laikus is olvassa ezt a forumot, jó lenne ha Ők is látnák hogy olyan vezetékre amit mindenki más vagy C10-el, vagy B13-al védene, Te miért raknál C16-ot, a fent leírtakon túl. Mert az valójában nem szakmai alátámasztás, hanem érzelmek és tisztában kell lenni hogy melyik mit okoz.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#4780
üzenetére
Ismerős lakás felújításához a következőkkel számoltunk, 1 fázis 32A betáplálás van, de azért előkészítjük 3 fázisra ha később bővíteni szeretnének, ne kelljen elosztót átalakítani:
-1 db kismegszakítós-Fi relé külön a hűtőnek;
-1 db kismegszakítós-Fi relé külön a klímának;
-1 db világítás áramkör a folyosóra Fi relé nélkül(!), úgy hogy a WC meg a fürdő fő világítás is erről él, de a kapcsolója a folyosón van, 2 pólusú.Ezen felül 1 db 1fázisú 40A, 30mA, "A" típus Fi relén keresztül kap áramot minden más áramkör:
-2 áramkörös főzőlap;
-elektr. sütő;
-egyéb konyhai dugaljak, mikró;
-mosó meg a mosogatógép;
-konyha+szoba világítások;
-szoba dugaljak 2 db külön áramkörök;
-fürdő dugalj+tükör világítás;
-2 db tartalék, hogy kiadja a 12 modult.
Annyi hogy én magamnak a fürdő dugalj+tükör világítást is külön kismegszakítós-Fi relére kötném, de ugye az +10-15k huf, aztán ez már csak babusgatás.
Így ha bármi hiba miatt lemegy a Fő Fi relé(mert mondjuk gyerkőc belenyúl a szobában a dugaljba), a hűtő, a klíma(különösképpen a benne lévő kompresszor!!) és a folyosó világítások még menni fognak.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#4788
üzenetére
Sajna az áram túl gyors.
Kismegszakítóknál is állandóan előfordul, hogy ha komoly zárlat alakul ki (mert pl elfúrtak falban vezetéket), nem csak a lakás elosztóban az adott dugalj kör kismegszakítója megy le, hanem a mérőóránál lévő is. Meg persze ha kapcsolási sorban van még a kettő között valami az is. Na nem a szimplán mellette lévők, hanem "csoport" biztosítók.Ismerősnél korábban ha "felrobbant" a csillárban egy izzó, simán a fenti sorozat alapján mindenhol vissza kellett kapcsolni.
Most hogy a felújítás keretében először a régi 40 éves elosztó helyére fel került egy ideiglenes, rendesen szeparálva az elmenő vezetékek, továbbá az EON is megszakítót cserélt teljesítmény bővítés miatt, már csak az adott szoba kismegszakítója ment le izzókörte elhalálozáskor.Szerintem sajna a Fi reléd esetén is ez a helyzet, lesznek olyan kisebb események, amiknél nem fog lemenni a külső szekrényben lévő.
De igazán komoly hibáknál az én tapasztaltaim alapján ha azonos az érzékenység(pl. 30 mA) és a típus(pl "A"típusúak), akkor le fog menni az is.
De nem ismerem a hálózatod állapotát, így nehéz ajánlani jó megoldást, mert én szeretem a betápláló vezetéket is védeni (bár ezért kollégáktól kapok mindig a fejemre a pénzkidobásért).Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Időnként annyira elkeserítő az elosztó gyártók elgondolása, beraknak 4x18 modulos elosztóba alulra felülre 1-1 db 18 modulos nulla sínt (ugyanígy földelést) Te meg csak pislogsz, hogy és a többi 15 elmenő áramkörrel mi legyen? Fizikailag nem fér oda hosszabb sín...
Időnként végső elkeseredésben, amikor a kalapsíneken sincs már hely jönnek a gány megoldások, pl fogod a meglévő nulla sínt, az rögzül 2 csavarral.
Na azokat kicserélni átmenő csavarokra ellenanyával, hozzáfogatsz 2 lapot, amivel el tolva tudsz hozzá fogatni egy második szintén 18 modulos sínt...kvázi emeletet...Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4800
PROTRON
addikt
csemberlen
#4799
PROTRON
addikt
válasz
csemberlen
#4799
üzenetére
Oké, látom este van már így nem ment át az üzenet lényege, sebaj.
Az elosztó méretéhez/modulszámához képest, szándékosan kevesebb, sokszor feleannyi a beköthető nulla vezeték.
Nem fogjuk a 100 modulos elosztó felárát kifizetni/kifizettetni a megrendelővel 50 áramkör nullájának elkötéséért úgy, hogy az elosztó 30%-a üres marad. Pláne ha még fizikailag sem fér oda nagyobb méretű elosztó.
Persze lehet a kalapsínre elosztóblokkot rakni, de csak akkor ha marad elég üres modul...na a legutóbbi helyszínen ez bukta.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Frenky89
#4802
üzenetére
A kollégát kicsit kiegészíteném, tehát lehet beadni a szolgáltatóhoz igénybejelentést ideiglenes fogyasztásmérés bekapcsolásához, amit az épitkezéshez tudtok használni.
Van neki rendes díja és maximum 1 éven át használható, utána szolgáltató megszünteti ha előtte nem kéred a megszüntetését.A költséghatékonyság okán én tervezői oldalról mindig azt javaslom családi háznál, hogy legyen a végleges szekrény a telekhatáron geyerszekrény, benne a mért oldalon fogyasztói főelosztóval, főkapcsolóval.
Ha tudni lehet hogy adott részén a teleknek nem nagyon lesz munkavégzés, simán le lehet telepíteni, kérni rá végleges bekapcsolást, aztán a benne lévő fogyasztói elosztóról már az építkezés ideje alatt annyi kalocsa szekrényt visztek oda ahova akartok, és közben ki lehet építeni a családi házhoz a végleges kábel nyomvonalat is, meg bekötni itt egy megfelelő kismegszakítóra.
Persze sokaknak szúrja a szemét az ilyen szekrény, de el lehet rejteni és a szolgáltató is jobban szereti.BTW hivatalosan a szomszéd általi áram "vételezés" az hatósági szerződés szegésnek minősül akkor is ha nem profitál belőle, mivel Ő személy szerint nem rendedlkezik villamos energia továbbértékesítési joggal.
Persze senki sem ellenőrzi, de szabályellenes.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Atomgeszi
#4808
üzenetére
Tehát a garázs most fog épülni, a másik végéből tovább menő kábel meg csak jövőre épülő épülethez fog menni és csak majd akkor lesz a nyomvonal kiépítve. A jobb oldali épület pedig jelenleg már fix, ezekből az alapadatokból indulok ki.
Ahogy írják, a távoli cucchoz a kábel keresztmetszet megfelelőségéhez még 1-2 dolgot le kell ellenőrizni/méretezni.
Pl ha már most tudod hogy később mondjuk 1 vagy akár 3 fázisú hegesztőgépet szeretnél ott használni, akkor hegesztős ismerős tapasztalata alapján annak fázisonként meg kell adni legalább a 20A-t, mert különben nagyon lassan lehet csak haladni.
Ha a jelenlegi 5x4-es végponttól több mint 15 méterre lesz(teljes táv, szintemelkedésekkel együtt) a végső "műhely", akkor én inkább már 5x6-ot vinnék. De jobb lett volna eredetileg is ekkorával kiállni, csak gondolom ezt már nem kéne megbolygatni. Feltételezem eredetileg nem volt belekalkulálva hogy innen majd még távolabbra kell menni, hanem hogy csak a garázsban lesz hegesztés. Arra elég az 5x4-es.A garázson belül ha nem szúrja asszony szemét én tuti falra bilincselve védőcsőben vinném. Tetőszerkezetben nem javaslom, pláne ha végül nagyobb fogyasztás fog kerülni a végére.
Csak akkor vinném azonos földárokban az erősáramot bármi más közművel, ha elég széleset tudtok készíteni hogy tényleg legyen fizikai távolság köztük és megerősített mechanikai védelmű védőcsövet az erősáramhoz berakni.
Pár év múlva később simán lehet egy béna munkás aki csak nyomja neki a markolóval, aztán pont keresztbe sikerül mind a 3 csövet elvágni, lesz ott durranás.
Egyébként külön nyomvonalon vinném.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Zolabol
#4814
üzenetére
Az 1 dolog hogy keresztmetszet váltás történne, de szerintem mivel a vezeték eleje 16A-re lesz megbiztosítva, így nyugodtan mehet neki kötődoboz benne wagoval. Nem szép dolog, de ez még a szódával elmegy, csak a kismegszakító legyen rendesen megfigyelmeztetve hogy nehogy később valaki 20-asra cserélje...vagy másik megoldás hogy megcsonkítod éppen annyira a 4-est a kiindulási ponton, hogy rámenjen a 2,5-es érvéghüvely, így aki belekukkant csak annyit lát hogy jéé kék érvég, akkor ez csak 16A-os lehet.
De ez már gány.De persze ha el tudsz helyezni a dugalj körül egy kis 2 modulos elosztót, akkor a szabvány szerinti megoldás a keresztmetszet csökkentéshez a kismegszakító.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A fő szabály hogy nem szabad megszakítani, pl dugaljat, vagy időkapcsolós dugaljat tilos.
Elvileg kéne legyen saját kiselosztója a vezérelt áramkörnek a lakáson belül, hogy szervizelési céllal áramtalaníthasd a bojlert 2 pólusú kismegszakítóval (leválasztó kapcsolás) ne kelljen kimenni a mérőórához.
Na ebben az elosztóba esetleg rakhatsz időkapcsolót, hogy csak akkor kapjon áramot amikor Te szeretnéd. De ez csak az én véleményem hogy ennyit megengednek, van itt egy volt ügynök kollega, ő biztosabbat tud mondani hogy van-e bennük ennyi rugalmasság ha észreveszik.Egyébként az én tapasztalatom hogy nagyon hamar ráfogsz unni arra hogy sosincs akkor meleg víz amikor kéne, mert még nem fűtött fel, de amikor meg nem kéne akkor meg van.
Mármint az szép elmélet amit írsz, csak ezzel szemben a gyakorlat hogy a vezérelt áramot a szolgáltató akkor kapcsolja rá, amikor Neki kedvező, nem akkor amikor a Te bojlered kéri. Azaz sokaknál előfordul hogy oké, megoldja a kapcsolgatást az ügyfél, de a szolgáltatói vezérlő pont nem azokban az időpontokban akar annyi áramot átengedni és a fél család hideg vízben fürdik.
Hány fős család hogy 200kWh fogy vezérelten? Nekem van szomszédban olyan párocska akik napi 2x megtöltik a 180 literes kádat tűzforró vízzel, nappali áramról, aztán csodálkoznak a 250-300 kWh össz fogyasztáson.
Na náluk tényleg éjjel nappal eszik a bojler, mert ugye amint 1 fokot hűl azonnal ráfűt.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Továbbra sem írod hogy mennyien vagytok hogy el lehessen dönteni sok vagy kevés.
Sajna sokak belefutottak abba hogy már pedig a jelenlegi, tehát hogy napközben 3-4x bekapcsol rövid időre és ráfűt volt a jobb, olcsóbb havi számla mint ha Ők manuálisan kapcsolták.
Egyszerűen amikor Te gondolod hogy meleg víz kell, addigra kihűlt az egész tartály és az egészet egyszerre felmelegíteni több energia, mint ha időnként kicsit ráfűt.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A nem fogy ki a 100 liter az nem biztos, mivel ugye ha kap áramot a bojler akkor fűt, tehát ha van melegvíz az is lehet hogy a frisset felfűtötte addigra mire a korábban tárolt meleg vizet elhasználtad.
Ezek alapján reális a fogyasztás.
A leválasztó kapcsolózás tényleg csak akkor működik ha pontosan tudod hogy mikor fog áramot kapni a bojler a központtól, mert ha egész éjszaka lekapcsoltad, majd pont akkor kapcsolod fel amikor mondjuk 1 órán át nem ad a központ áramot, akkor őseid tuti kinyírnak Téged. XDA napi 8 óra kötelező szolgáltatás nem neked tettszően történik, a cél hogy állandóan bekapcsolt bojler esetében minden órában legyen melegvíz, de főként hajnalban a reggeli keszülődéshez, meg este. A legdontosabb hogy mi a jo a villamosenergia iparnak, energiaelosztás terén.
De általában êjszaka-hajnalban mimdenki egyesével sorra kerülően van egybefüggően hosszabb periodus. Tehát két szomszéd sem biztos hogy azonos időpontban kap áramot.Okos megoldást kéne kiépíteni, de az drága szaktudást igényel és nem minden elem beépítése felel meg a szabályoknak.
Tehat kell egy automatika, ami a felhasználói mindenki szokása alapján figyeli a betáplálasi kapacitást, mikor mennyi odeig volt áram, ki mikor kb mennyi meleg vizet hasznal, mesterséges intelligenciaval megtippeli mikor ad legközelebb áramot a központ...stb.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Legrosszabb, ahogy nézem az árakat, olcsóbban kijössz ha helyére hajólámpát szereltetsz E27 normál LED körtével...
7500 átlagos üzemóra garantált élettartam, max 13000....még ha mozgásérzékelőről is jár akkor is röhej.
Ennyit még a leggagyibb 450 hufos kínai E27 foglalatú is tud.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Vartanus
#4865
üzenetére
Szia,
Sose szégyen ha valaki tanulni akar. Az hogy van diplomád, pont ezt jelenti, tehát hogy bebizonyítottad hogy tudsz tanulni, mert hát egy konkrét szakmát kitanulni amúgy se lehet szimplán egyetem/egyetemi idő alatt.
Jó ha keresel rendes villamosságtan szakkönyvet, mert azért pontosabban le van írva.Leegyszerűsítve:
Jó felé kapizsgálsz, csak a 20A nem oszlik el a 6,6 A-re ennél a 10kW esetben. Pláne nem áramszolgáltatói számlázás tekintetében, ott a 10kW teljesítményhez képest az aktuális terhelésed aránya számít.
Ugye váltakozó feszültségen, váltakozó áramon vételez a motorod, ahol a színusz görbe szerint veszi fel folyamatosan az értékeket a negatív max-tól a pozitív maxig. Ez 50 Hz(vagy másnéven 1/s) "frekvenciával" történik.
A 3 fázisú szinkron generátorok egyszerűsített ábrázolása oldal nézetben kör keresztmetszet, ahogy forog egy belső forgórész a külső kör héj álló rész, a 360 fok fel van osztva a 3 fázis között 120 fokonként.
Így tehát a 3 fázison egymáshoz képest eltolva megy végig a színusz hullám. Hivatalosan az egyik siet 120 fokot, a másik "késik" 120 fokot. Tehát egyszer az egyik vesz fel maxot, akkor a másik kettő épp máshol jár a saját színusz hullámában.A motorod tekercsein átfolyó áram által keltett hatások miatt kezd el forogni a motor, ahogy a vízimalom is. Nem áll meg a víz, átfolyik.
Villamosságtani alaptétel hogy adott pontba (pl motor kapocs pontja) a befolyó és kifolyó áramok összegének meg kell egyeznie, tehát összegezve zérus.
Ha a motorod kapocs pontjából nem tud sehova máshova se menni az áram, akkor ott összegződik, tehát ha befolyik 20A egyik fázison(mert épp pozitív max értéket vesz fel), annak a másik kettőn "vissza kell folynia" a motor irányába.
Viszont ez a váltakozás nagyon gyors folyamat, így mire te észrevennéd hogy a negatív értékből elérte a csúcsot a másik fázis, addigra a vezetéknek nincs ideje kihűlnie.
Így az áramszolgáltató aszerint számláz hogy fázisonként mennyire terhelted a hálózatot, ami pozitív felvett értéket jelenti fázisonként.
Tehát ha fullon járatod, akkor folyamat 10kWh fog fogyasztani. De ha csak 3 percig járatod, akkor 3/60*10kWh. Nem lesz kevesebb a fogyasztás mert váltakozó fesz/áram.
Szóval nem fog megoszlani az a 20A a 3 fázis között ahogy eredetileg gondoltad.Ugye mind a 3 fázison fel tudja venni a max értéket, ezért kell rá 20A biztosíték/kismegszakító.
Ha a motor teljesítményére van 10kW írva, akkor 10000/(gyök3*400V)= kb 14,4 A
(Egyébként a gyök3*400 az pont 3*230 körül lesz, tehát "lehet" (csak nem illik) úgy számolni hogy 10 000/ 3=3333/230=14,5A
)
A 10kW általában a motor névleges teljesítménye, ami akár a teljes terhelésen történő állandó üzemet jelenti, majd ehhez hozzávesszük a motor adatlapján szereplő hatásfokot, erre szoktuk méretezni a hálózatunkat.
Egyébként nem fog folyamat ennyit igényelni, de előfordulhat hogy hosszabb ideig teljes terhelésen hajtjátok.
Villamossági területen tudjuk hogy a motoroknak van indításkori áramlöketük, ami többszöröse lehet a névleges áramigénynek, de csak rövid ideig max fél másodpercig tart, tehát ezért ha van lehetőségünk direkt tartalékot teszünk a hálózatba, ezért szerepel az adatlapján hogy fázisonként 20Ael kéne védeni a hozzá tartozó betáplálást.Ennek megfelelően kell megválasztani a vezeték keresztmetszetet. 14,5 A értékre elegendő lenne az 5x2,5-ös kiskábel, de mivel 20A-re kell biztosítani így 5x4-es fog kelleni, vannak erre alapterhelés táblázatok ahol megadják hogy adott kábel telepítési környezetben milyen értéken lehet terhelni adott kábelt, illetve hogy egyéb körülmények mennyivel csökkentik a terhelhetőséget.
A nullát azért kell bekötni, mert nem mindig tökéletes az állapot, van hogy nem tud kiegyenlítődni a 3 fázis között a balansz, így a nullán van lehetőség szökni.A kismegszakítóknak van egy "tűrése" hogy mennyi ideig engednek "túlterhelést", így nem biztos hogy a 16A mindig le fog vágni.
Tehát a kérdésedre a válasz:
a belső hálózatot mindenképp 3x20A-re kell méretezni, ha falon kívül bilincselve viszitek a kábelt akkor legalább 5x4-es kell, de ha messzire viszitek pl 30-40m kábelhossz akkor már akár 5x6-os fog kelleni, uitána kell számolni, vannak kalkulátorok:
"3 fázisú feszültségesés kalkulátor".
A mérőnél lévő megszakító meg puding próbája az evés hogy levágja, hisz állandó terhelésetek lehet alacsonyabb, csak induláskor, meg maxra tekerve probléma lehet.Ha sokszor levágja akkor bővítést kell kérni a területileg illetékes áramszolgáltatónál, aki a Műszaki gazdasági tájékoztatóban leírja milyen feltételek esetén engedi a bővítést, amire egy ASZR villanyszerelő tud árajánlatot adni, nem tudom melyik területen vagytok.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Vartanus
#4869
üzenetére
Ahogy a többiek is leírták, az első akkor kell, amikor családi házak esetében új bekapcsoláskor amikor eldöntik hogy az oszloptól a mérőóráig lévő távolságon és a bekapcsolás teljesítményéhez mérten mekkora keresztmetszet felel meg.
A második főként társasházi felújítások méretezésénél játszik, a társasházi főelosztótól a legtávolabbi lakás mérőórájáig. Persze itt az elsőt is hozzá kell adni a teljes 1%-hoz, csak ezek a szakaszok többféle keresztmetszetűek.Ha tényleg világítás is megy róla, akkor azért kell 1,5%-ra méretezni, mert amikor beindul a motor a hirtelen indítási áramnövekedés miatt ha vékony a kábel, akkor a lámpák le-fel villanása is erősebb...ez idővel tönkreteheti a körtét/LED-et.
Ha ez nem zavar, ahogy régebben amikor az emberek porszívóztak nem zavartatták magukat hogy a panel lakásban megvillantak a lámpák, akkor ahogy írja is mehet a 3%. De csak akkor ha tényleg nagy a távolság a két végpont között és csak emiatt ne kelljen már 3x akkora keresztmetszetű kábelt behúzni.A cos fi az cos fi. Rendesen az adatlapon kéne szerepelnie egy ilyen értéknek, a hatásfokon kívül.
Ez azért más, mert a hatásfok az a látszólagos teljesítménnyel van kapcsolatban, tehát főként a mechanikai veszteségek összegzése, vagyis a leadható teljesítményre van befolyással amivel mondjuk a forgó motorod felemel valamit. Emiatt az aktuális teljesítmény alapján keletkező fogyasztott energiával kapcsolatos veszteséget mindenképpen ki kell fizetned akár családi ingatlan, akár ipari fogyasztó.
Míg a cos fi az főként olyan veszteségeket okoz a hálózatnak, amit csak ipari fogyasztók esetében fizettet ki az MVM. Ettől függetlenül a kábel terheltségére ugyanúgy befolyással van.
De ennek a pontos megértéséhez már villamosságtan 1. kurzus szükséges, ez már a középiskolai érettségi felett van. Mármint le lehet írni pár képletet, de az ahogy a fizika tanár középiskolában elmagyarázza még messze van a teljes értelmezéstől.
Persze villamosságis szakközép az más tészta.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Vartanus
#4882
üzenetére
A szerelőt azért hívjuk szerelőnek mert tapasztalatból megtudja állapítnani az esetek 90%-ban a köpenyen keresztül a vastagságot, a maradékhoz meg az ér véget nézi meg, azután nyilatkozik.
Aki nem tudja, az csak segédmunkás.
Laikusként tényleg csak a vezeték betáplálási pontján történő teljes leválasztást követő tolómérős mérés marad.Azért vicces a mai "tervezet", nem nyilatkozik egyáltalán a "H" tarifáról (lehet nem is fog beleszámítani az éves keretbe, szal nyugodtan lehet rajta fogyasztani ?
) , a "B" tarifáról meg egyik félmondatban úgy nyilatkozik mint ha saját keretet kellene keresni, majd utána meg egyesített keretként kezelik.
Értem én hogy még az általam kalkulált 100Ft / kWh-nál is kedvezőbb az emelt villamosenergia egységár, de attól még ne hazudozzanak már olyanokat a Telexnek mint kedves GG szóvivőke hogy az MVM adataiból dolgoznak...[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
PROTRON
#4883
üzenetére
Megválaszolom magam.
Először csak cikket olvastam, az újságíró meg béndzsa.
"(3) E rendeletet nem kell alkalmazni
a) lakossági fogyasztó által igénybe vett B GEO árszabásra, továbbá B GEO árszabással elszámolt villamosenergia-mennyiséget e rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni;
b) lakossági fogyasztó által, fűtési idényben igénybe vett H árszabásra, továbbá fűtési idényben H árszabással elszámolt villamosenergia-mennyiséget e rendelet alkalmazása során nem kell figyelembe venni."Tehát jelenleg úgy áll a dolog hogy a max keret a téli időszakban égetett H tarifára nem fog vonatkozni. A "H" mérőóra nem fűtési idényben igénybe vett részére viszont igen. Ez sajna korrekt megfogalmazás.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Vartanus
#4885
üzenetére
Ehhez nem vagyok eléggé kipihent, Damn it captain, i'm an engineer, not lawyer!
Sok sikert az értelmezéshez:
"
4. §
(1) Ha az elszámolási időszak során a vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, akkor a betáplált villamos energia a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjét ellátó egyetemes szolgáltató, a részére – mint lakossági fogyasztó részére – értékesített villamos energia a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott áron kerül elszámolásra, az alkalmazott árszabás egységárára figyelemmel.
(2) A háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználó esetén az éves szaldó elszámoláskor figyelembe kell venni az időközi elszámolás alapján fennállt, az elosztó hálózatba történt villamos energia betáplálási többletet, ha az időközi elszámolás és az éves szaldó elszámolás közötti időszakra vonatkozóan a vételezett villamos energia
mennyisége magasabb, mint a betáplálás.
"Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Az egyszerűbb lakatfogóval mindig csak 1 fázison a fázis vezetőt fogjuk körbe és mérünk rajta áramerősséget. A pontos típus ismerete nélkül is biztos hogy kevesebb mint +/-10% a hibahatár általában. De ez Nektek már tuti elég a tippeléshez hogy felszorozva 230-al mennyi a pillanatnyi teljesítmény. Figyelem, az pillanatnyi teljesítmény, amit időarányosan lehet "h" jelzésű, óránként számlázott kilowattÓRA villamosenergia mennyiségre konvertálni.
Tehát ha kiméred a 10A-t a bojler vezetékén, akkor ne az legyen a következő hogy úristen, felszorzom 230-al, akkor az 2300 W, tehát óránként 2,3kWh, juuuujjj akkor mind meghalunk mert gatyánk rámegy a bojler villanyra...
Mert a bojler is csak 20-30 percig pörög max teljesítményen, aztán órákon át alig, aztán amikor fürösztök akkor megint fél-1 órán át felpörög a fogyasztása.Attól függ tehát hogy adott teljesítményt pontosan hány percig használtad, elosztva a 60 percel hogy megkapd a tényleges fizetendő kWh mennyiségedet.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
-
PROTRON
addikt
Srácok én vagyok ennyire béndzsa, vagy tényleg nincs nagyon olyan egyszerű és olcsóbb megoldás, amivel a sima E27 foglalatú villanykörte színhőmérsékletét lehet szabályozni?
A haver színhőmérséklet szabályozást szeretne a normál fényerőszabályzás analógiájára...fejben gondolta hogy biztosan olcsóbb mint a wifis RGB E27 körték.Találtam olyan LED körtét, amit ha 1x nyomok meleg fehér, ha 5 secen belül újra megnyomom akkor semleges, ha meg még1x, akkor meg hideg fehér.
De ezek fix értékeken forognak, továbbá én biztos hogy beleőrülnék felhasználóként ebbe. Cserébe tényleg olcsó, csak 1 ezres, szemben a 4-5 ezres rgb körtével, de tuti hogy minden esetben 2-3 évente cserélni kell, ami hosszútávon komolyabb költség lehet.Olyan kéne, hogy adott kapcsolóhoz lemegy a 3 eres kiskábel, amire rátudnék rakni forgódimmert(tehát olyat amit a fényerőszabályzáshoz használunk), de már itt megakadtam, hogy elég-e a 3 eres kiskábel, vagy már ehhez a szabályozáshoz is inkább ysly-t kellett volna behúzni?
Maga a mennyezeti lámpa normál E27 foglalatos és ventilátoros(saját kapcsolója van), ami miatt eleve 4x1-es kiskábel megy oda.
De ugye a fix 4. vezeték a ventilátor fix tápja, amit a rajta lévő lógó kapcsolóval lehet kapcsolni, a másik a kapcsolt fázis az E27nek, nomeg nulla és föld.Még ha vezeték cserét is csinálok, sima E27 foglalatba hol találok fokozatmentesen állítható olcsó megoldást?
Mert még 10-15k beleférhet talán kapcsolóval meg vezeték csereanyaggal együtt, de annál több esetén inkább wifi-s E27-es körte...Elég régi probléma, hogy nem megy bele az érvéghüvely fogóval zömített 10-es érvéghüvely az olcsóbb elosztók nulla-meg föld sínjébe, mert ugye a fogó a kerek érvégből más formát sajtol.
Ilyenkor vészmegoldásként lehet próbálkozni hogy előre belerakod az érintetlen érvéget a sínbe, majd belehúzod/finom belenyomod a megblankolt vezeték véget és kvázi a csavarral végzed el a zömítést. Persze ilyenkor rendesen meg kell húzni a csavart, mert ha nem abból nulla probléma lehet.
Vagy síncsere.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
petakpa1
#4960
üzenetére
Csak jelzem hogy a későbbiekben ne legyen ebből gond:
ha a kábel gyártók adatlapját nézed, akkor az ott szereplő érték az úgynevezett "alapterhelési" érték, na most a mérnök szakma ebből egy több tényezős szorzat segítségével számítja ki a tényleges terhelést, függ a telepítés típusától, telepítési környezettől, átlagos hőmérséklettől...ezek mind általában 1-nél kisebb szorzó számok...
Általánosságban a falba süllyesztve (bármilyen módon) szerelt NYM-J kábelnél max 13A kismegszakítót ajánlott telepíteni.A többiek nem a terhelés miatt írják, maguk a fogyasztók típusai, a hálózat felé mutatott terhelési görbéjük miatt, továbbá a redundancia okán, mert hogy az ilyen rendszereket szeretjük külön választani, hogy az egyiken végzett karbantartás, vagy sima zárlatos levágás ne szarja keresztbe a másik rendszer működési lehetőségét.
Köszi a megerősítést...amúgy tapasztalatból írod, vagy csak simán fejtörésből?
Amúgy csak azért van piaci rés, mert mindenki olcsón akarja megúszni...ha van pénz lóvéra, akkor úgy is jöhet az rgb okosotthonos robotlázadás.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4963
PROTRON
addikt
bluemirage
#4953
PROTRON
addikt
válasz
bluemirage
#4953
üzenetére
Bakker kifutottam szerkesztési időből.
Még azt akartam kérdezni, hogy a sima fényerőszabályozásnál egyébként elegendő lenne a kapcsolóhoz a 3 eres kiskábel?
Még sose kellett dimmelő kapcsolót szerelnem...Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Kolondrum
#4964
üzenetére
Amit írsz elgondolást az megcsinálható, fontos hogy a mérőóraszekrényből olyat telepítsen a regisztrált szerelő, amiben benne van a fogyasztói mért elosztó. Ellenkező esetben hivatalosan az első fogyasztói mért túláramvédelemig kötelező az áramszolgáltató előírásait betartani, ami egyébként csak annyi hogy a mérő utáni szakasznak is meg kell felelnie a +1% feszültségesésre (emiatt fontos a mérő és az elosztó közötti távolság, de gyanítom hogy a légvezeték alatt vinnéd, tehát kb 30-40 m), kötelezően legalább 10-es réz keresztmetszetnek kell lennie, továbbá vannak még egyéb előírások a fektetés minőségével kapcsolatban.
De ha a mérőnél van a mért elosztó, akkor onnantól sima villanyszerelőn múlik hogy mennyire tartja be a szabályokat, nem lesz ellenőrizve. Kivéve ha később "H" vagy "B" tarifát kérsz mellé.Egyébként nem tudom mit egyeztettél hogy barmolást javasoltak, de ők is valszeg ugyanezt akarták volna megcsinálni, tehát kerítésnél lehozni földbe, onnantól a régi doboz helyére új előírások szerinti doboz a kettő között földkábel.
Egyébként pont 30 méter asszem a lélektani határ, ameddig lehet legkisebb légvezetéket telepíteni, bár ezt is területenként szabadabban értelmezik.
Van ahol pl 40 métert engednek, máshol keresztmetszet növelt légvezetéket kérnek, továbbá segédoszlopot a telken belül, amit tud terhelni télen a zúzmarával növekvő súlyerő.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#4983
PROTRON
addikt
tothjozsi96
#4980
PROTRON
addikt
válasz
tothjozsi96
#4980
üzenetére
Ha a mérőhelynél nincs mért fogyasztói elosztó, akkor kötelező az elemi réz szálas vezeték.
A fogyasztói elosztótól a kövi elosztóig már nincs előírás.
Az alumínium kábellel az a gond, hogy a kötési pontoknál nagyon ajánlott az évenkénti karbantartás. Réz esetén ritkábban, de azért ott is javasolt. Az alu törékenyebb hajlítgatáskor.
Nagyjából ezek miatt javasolják inkább a rezet.Ahogy a kollega írja, az épületnél is javasolt(ha a mérőhelynél elvégezték és tényleg csak 20 méter akkor nem kötelező) elvégezni a potenciálrögzítő földelést, ez esetben nem kell 5 eres kábel, hanem csak 4, meg persze földelő szonda ahova letudod ütni és onnan be a lakáselosztóba réz PE vezeték.
Nem írtad a mérőhelynél lévő megszakítókat, illetve hogy tervezel-e bővítést.
Én amúgy a későbbi bővítések okán eleve 2 kábellel állnék be, hátha kell "H" tarifához,m mert azt kötelező a külön mérőtől külön vezetékezésen bevinni. De oda elég lehet a 16-os alu.Haver megkért szívességből hogy "occsóért" segítsek a 58nm panel lakás villanyszerelésében, hát eleinte én is csak azt hittem hogy csatornázás esetén max 500k-t kérne el egy vállalkozó, de amennyi a szopás, lehet tényleg nem sok az a 850 munkadíjra.
És sajnos tényleg indokolt a teljes csere, náluk is a legrégebbi, legszarabb szakaszokon 40 éves a vezetékezés, csak ránéztünk a konnektorra már tőből elszakadt a vezeték, hogy még csak nem is lehetett álmodni toldásról.
Meg én nem vállaltam a felelősséget még akkor sem ha jön azzal hogy "én lakásom én élek benne, én életem, én döntésem..." ez nem így megy a valóságban lakástüzeknél, az ember nem robot hogy kikapcsoljon lelkiismeretet.Amúgy mennyi időt mondott, hogy hány nap hány emberrel? Legalábbis a kábelezés, mert persze szerelvényezni csak akkor ha már végzett a festő.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Igen, de sok helyen ahogy havernál is a válaszfalak tetejénél van "begipszelve" az eredeti kábelezés a konyhába, igaz betonhoz való, "teherbíró" gipszeléssel.
Ha onnan kikaparja a régi kábelezést, a helyére bekerülhet az új, ha épp elfér.A függőleges szakaszon sok helyen van eredeti horony pl kapcsolókhoz(sima gipszel kikenve), persze ennek feltétele hogy azonos pozíció megfeleljen, szerencsére havernál megfelel.
A dugaljak a nagy kérdés mindig, na ott én is inkább kábelcsatornázásra szavazok a vízszintes gerinc szakaszokon. Aztán a függőeleges szakaszon meg ugye vannak olyan szerelők, akik igazi horonymarót hoznak. Nem sima horonyvágót, ami után jöhet a statikusok rémálma, a vésőgép. A rendes horonymaró más elvvel szedi szét a falat, így statikailag nem kompromittálja az integritást, ha függőleges szakaszról van szó.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Arra gondolok hogy sokan a sima átalakított flexet is le horonymarózzák, amikor a porelszívó kiegészítő burkolat alá felszereli az 1 db kővágó korongot.
Az horonyvágó.
Aztán sokan az időspórolás érdekében azzal csak "elvágják" a falat, aztán vésővel izomból esnek neki. Na ezt tilos panelháznál.
Egyébként ha a fenti horonyvágóval tényleg 3 miliméterenként tudnál haladni, akkor talán lehet hogy 1 kapcsoló kábeléhez meg lehet kockáztatni a begipszeléshez szükséges mélységet, na nem a védőcsövezéshez.
Tehát amikor gyakorlatilag a vágókoronggal olyan vékony csíkokra vágod, hogy a korong forgási sebessége okán szét is szedi. Csak általában nem lehet ennyire közel vágni egymáshoz, mert megugrik a korong.Ezzel szemben a horonymaró esetén ütésmentesen történik az anyagleválasztás, nem fognak a falban extra degradációk elindulni függőleges horony esetén. Vízszintes esetben más a helyzet.
Sokan meg úgy vannak vele hogy ha nem főfal akkor nem gáz, pedig gáz, mert a betonnak akkor is súlya, ha a "csak 3 centis" betonból kiöntött válaszfal oldalirányba megindul ott az ügyfél alatta marad. Itt nem csak az a gond hogy amíg az adott villanyász dolgozik addig mi történik, távlatokban nem lehet tudni hogy 5 év múlva mihez fog nyúlni a tulaj, aztán a legvégén lehet már egy sima kis fúrásnyi pöccintés is elég a bajhoz...ezért paráznak a statikusok.
Meg persze azért is mert sose tudhatni hogy anno mennyit spóroltak, hiába mondja a szobafestő mázoló császár hogy de hát 100 másik helyszínen nem volt gond, hogy szabvány szerint a 2 db egymástól 220 cm-re lévő tartófal között a betonfödémnek ki kellene bírnia, nem lehet belelátni az anyagba.ui: ezt nem annyira neked írtam, általánosságban, hogy ha valaki csak idekattint kicsit többet lásson, ne csak azt hogy mindenki gyáva, meg picsog.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Kolondrum
#4999
üzenetére
Ezek már olyan részletkérdések, amiket muszáj vagy a környékbeli regisztrált szerelővel egyeztetni, mert Ő tudja hogy mennyire kötözködősek az adott területen a szolgáltató emberei.
Egyébként a Fi relé kérdés az pont olyan, hogy rajtad múlik milyen dobozt rendeltek(anyagiak), csak a gyártó által előre bele van szerelve akkor lehet hogy fél évet kell várni mert még a sorozatgyártású igényeket is alig bírják kiszolgálni, nem hogy az egyedieket.
A legolcsóbb változatú szekrényben minden esetre tuti nincs kalapsínes doboz amire felrakható az ÁVK, sem pedig kismegszakítók.Ha én javasolhatok, akkor szerintem jó ha van a mérőhelynél egy nagyobb, 300mA-es Fi relé, kifejezetten csak azért hogy ha a betáp kábellel történne valami, de ne ez lássa el a fő védelmi feladatot. Arra a lokális elosztóban kell a megfelelő típusút elhelyezni.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Ha 50k-ért javították meg, akkor elvileg nem garanciális hiba miatt füstölt el a gép. Mit csináltatok vele???
Lehet hogy a vasbeton fal túloldalán egy banknak a péncélterme volt ?Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A "bírják egész nap" nem egyenlő az "akárhogy akarom használni, ahogy nekem tettszik, ha épp kedvem úgy tartja fejjel lefele", tehát azért a USER error ellen(nem megfelelő fogás, használat) a drága gép árazása sem véd...
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
-
PROTRON
addikt
válasz
petakpa1
#5031
üzenetére
Sajnos ezt csak helyszíni bejárással lehet ténylegesen felmérni.
Egyesével elkezdhetjük itt a hibabeazonosítását, de lehet több oldal lesz mire megtudjuk állapítani ezer százalékra hogy:
helyszíni bejárás kell.Elöljáróban annyit, hogy a Fi reléből mint Te is tudod nagyon sokféle típus van, karakterisztikánként elkülönítve, ez pedig előre vetíti hogy még azonos karakterisztikájú típusok esetében is gyártónként eltér a "tűrésmező".
Egyik lakásban sima lakás esetén a kerületi áramszünet után a Schneider "A" típus nem vág le, szomszédnál az XBS márka szintén "A" típus meg levág, holott semmi különleges fogyasztó nincs.Amúgy az a "C16" az szakít nulla vezetéket is, vagy csak annyi "pólusa" van ahány fázisos a napelem rendszered?
Aztán kérdés még hogy a napelem rendszeredhez készült-e villámvédelmi kockázatértékelés?
Elvileg rendes szerelés esetén a napelem rendszeretek, a fenti lekapcsolt állapotban nem okozhat olyan jelenséget, ami miatt a társasház egészében áramszünet lépne fel.
Olyannal már én is találkoztam társasházi főelosztónál, hogy egy használaton kívüli pincei helyiségben, a magára hagyott lámpán keresztül keletkezett olyan földzárlat, amin keresztül annyi áram "folyt" a föld irányába, hogy az egész társasház azonos fázisán lévő összes lakásban leesett a feszültség 150 volt alá és semmi sem működött amíg nem volt leválasztva az adott ingatlan.
Ezt nem azért írom mert ilyen hiba lehetett, hanem hogy vannak elrontott szerelések és az áram terén sok olyan jelenség van, amivel szimpla szerelés során nem találkoznak a szerelők, mérnökök is csak azért mert egyetemen minden típus benne van a tankönyvekben.Jobb azért statikussal is egyeztetni, de villanyszerelési szempontból is az a tuti ha előre kerül bele a csövezés.
Nagyon kellene egy legalább felskiccelt alaprajz és egy fotó a konkrét mérőóráról és környezetéről hogy felelősen lehessen nyilatkozni. Az hogy 50 méterre van azt egyébként nem szereti a szolgáltató, de megtűri.
#5020 tototos
Szintén kellenének fotók és alaprajz legalább egy becsléshez, apróságnak tűnő dolgok is úgy megtudják dobni. Neked 2x3 perc "idő elb.sz.s", de sok fejfásástól megkímélheted előre magad.
A fotó egyrészről a teljes környezetről ahol most van, másrészről a legközelebbi utcai villanypózna irányából a ház irányába a kertről. Pl hogy maradhat-e légvezeték, vagy mindenképp földkábel, milyen messze van a ház az adott kerítéstől...stb...sok fontos adat van.Gondolom megtérülést kéne számolnod, hogy vajon a kvóták miatti áremelkedések miatt van-e ráció benne.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
petakpa1
#5036
üzenetére
Ellenben szigetüzemben használható, pláne ha aksikat pakolsz mögé, pl hétvégi kert esetén.
Vagy ha a lakásban van olyan fogyasztó, ott is megoldható.Vagy átkapcsoló automatika. Aksit feltöltöd, automatika érzékeli, átkapcsol, aksit lefogyaszt(addig másik aksi pakkot tölti a napelem ha épp van nap), visszakapcsol normál hálózatra.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Na pont ezért írtam a kérdezőnek, hogy ha becslést szeretne itt forumon, legalább 1-2 alap adattal kápráztassa el a közösséget, mert a 2 véglet között nagyon sok minden lehet.
Őszintén szólva a Bp-i tapasztaltaim alapján teljes szabványosítás nélkül nem akarnak "H"-t bekötni a hálózatisok, de az is sok féle lehet. Pl ha egyébként a betáp légvezeték megfelel, majd a háznál mehet falba süllyesztve az új dupla doboz, az megint más árkategória, mintha teljesen a villanyoszloptól a kerítés alatt földkábel és új dupla mérős geyer szekrény, majd onnan új vezeték be a házhoz.
Ez utóbbira értette szerintem a fenti legrosszabb eshetőség becslést a kollega, mert reg szerelők hasraütésből ilyet mondanak telefonba a lusta ügyfeleknek.Nem tudom mikor vásároltál utoljára, de nyár elején nekünk egy 3x32 nappali + 3x16 H tarifára az egyik gyártó 280 nettóért adott szekrényt, majd a következő héten már 330-as árajánlatot küldött.
Megnézem Daniella villanybolt honlapján a mi kedvezményes árainkat és dobok egy hátast.Mint ha a hálózati cégek a tavalyi változásokkal direkt meg akarták volna fékezni a "H" tarifa bekötéseket, hogy legyen idejük hálózatot fejleszteni.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Teljesen új Xiaomi Mi Robot Vacuum-Mop Essential robotposzívó eladó (bontatlan)
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs ICON székek azonnal . Utolsó darab raktáron +36301300000
- KIA Ceed 1.4 T-GDI Platinum DCT. 2019.
- Nagyon szép Delonghi Dinamica ECAM 353.15.B automata kávéfőző
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen