Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz Tappancs2001 #9411 üzenetére

    Nem feltétlen vagytok 24. órában, ezeken a fotókon nem látni a lényeget, magát a deformációról kellene fotó.
    De a bojlerek közül az egyiket nem használod jól olvastam? na azt a kapcsolót le is lehet nyomni.

    Nem minden deformáció megolvadás.
    Az unokatesómnál már teljesen szét volt olvadva a teteje, annyira hogy a leszedést is akadályozta, de még csak nem is vibráltak a lámpák, ezért nem tudott róla hogy gond van.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz benceeee #9416 üzenetére

    Szerintem valahol valamelyik kötődobozban elszállhatott a nulla kötés(de lehet a fázis), aztán amikor épp valami más berendezésen keresztül záródni tud az áramkör teljesen más irányból, akkor megy a világítás.
    Mindenképp elsőre életet is veszélyeztető hibának tűnik (régi 15 éves szabvány szerint egyiket sem volt kötelező Fi relére kötni, így nem feltétlen bukik ki magától a hiba), hívj villanyászt, az idegeid megköszönik még ha a pénztárcád nem is.
    Tehát valamelyik kötési, elágazó dobozban kezdeném a hibakeresést, de lehet hogy valahol fel van fűzve...meg akkor már 15 év után ráférhet az elosztóra is egy karbantartás, azaz ellenőrizni hogy minden kötés, csavar jól megvan-e húzva.

    De lehet hogy tényleg csak a váltókapcsoló tört el belül...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz TonTomika #9418 üzenetére

    Mind az ingatlanos, mind a beruházó hozáállása eléggé lehúzás szagú elsőre.
    Ilyenkor általában a beruházó csak 1x32A-re alkalmas kábellel számolt eredetileg, mindenen spórolva, tehát valszeg 6-os földkábellel, amire még azon 1 fázison se tudsz 50A-t ténylegesen átengedni, mert a kötéseknél probléma lehet. Persze kóklerek rákötik.

    50A-hez már keresztmetszet is növekszik.
    3x32A-ig 10-es réz vezetékezést kell használni a mérőhelyen belül a beruházónak.
    Míg a szolgáltató 4x16-os de alumínium kábelt húz első körben mindenhova(ahol 1x32-t kérnek oda is), amire a 3x32A nappali mellé még mondjuk 3x16A bojlert rátudsz kötni mert egyidejűségben még pont elég, de 3x50A nappalit már nem, ezt külön előre jelezni kell a szolgáltató felé hogy vastagabb kábelt hozzanak. Persze van ahol rákötik a 3x50A-t is, ha nincs "B" bojler tarifa.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Tappancs2001 #9428 üzenetére

    Átmeneti megoldásnak jó lesz, mondjuk olyan fejet raknék fel a kábel végére, ami kapcsolós, hogy kihúzás nélkül is le tudjam kapcsolni a kábelt.
    Az a dugalj amibe dugnád Fi relével védett? Mert az azért fontos lenne...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz TonTomika #9423 üzenetére

    Még mindig nem írtad meg hogy a telekhatártól mennyire van a ház.
    Még esetleg gugli térképen a poznát is megmérhetnéd hogy mekkora bekötési távolságról van szó.

    A 3x32A jelenleg elegendő elektromos autóval is használt családi házhoz.
    Valamint lehet a főelosztóba energiamenedzsmentet telepíteni, hogy az autótöltő figyeli az aktuális terhelést és csak a maradék szabad kapacitást használja töltéshez.

    Az alapján ahogy írod a telekhatáron lesz földbeásható szekrényben a mérőhely, eredetileg is így volt tervezve, tehát mellette lesz egy pózna, amit eredetileg is be kellett árazzanak.

    Ahogy írod, ha egyelőre szóba sem került a második tarifa, akkor csak és kizárólag a mérőhelytől házig a kábelanyag valamint a kábel behőzási költség különbség kénne hogy megjelenjen, hisz az egységesített mérők alapból 3x32A-re előkészítve lehet csak megvásárolni.
    Legalább 5x6 réz földkábelt illik 3x32A-hez használni, de lehetőség szerint inkább 5x10-es NYY-J, ennek egységárát megtudod nézni.
    Esetleg még az lehet, hogy védőcsőből is vastagabbat raknának, ahhoz meg a kopoflex 63-as átmérő illik, szintén megtudod nézni.
    Méterenként lehet hogy 500, vagy 1000 forintot még a munkadíjon emel a beruházó, de azért elsőre durvának hangzik.

    De ugye az egységárakból le tudod vonni a 3x10-es NYY-J földkábel anyagdíját, a kisebb keresztmetszetű védőcső anyagdíját, meg a munkadíj különbséget.

    700k-t akkor szoktunk nettóban beárazni pest megyében, ha 2 tarifás a mérőhely, mert ott a geyer szekrény és a dupla védőcsövezés-dupla kábelezés miatt növekszik a munkaidő is.
    De számít a távolság.

    A csak nappali 1 vagy 3 fázison kb ugyanannyi munkaidő, annyi hogy akkor az épület elosztójában kell még 2 db extra biztosító jelenleg hogy tutira le legyen zárva a kábel kötési pontja.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #9430 üzenetére

    Pest megyében a nappali mérőhelyek minden típusa kötelezően 3x32A-re van előkészítve gyárilag, nem tudnak csak 1 fázisú mérőhelyet venni, mivel a gyártó köteles mellékelni a vezetékegység csomagot...kilophatja belőle, de azért na...
    Tehát szekrény anyagköltségben ugyanabba a pozícióba helyezve nem jelenthet különbséget hogy 1 fázis vagy 3 fázis.
    Önmagában ez a változás nem módosít azon se hogy oszlopos vagy rendes, segédpózna vagy nem, mert az mind a két esetben vagy volt, vagy nem.

    Pest megyében standardban mindenhova 4x16-ot húz elmű.
    És direkt nem kért módosítást a gyorsabb légvezetékes bekötésen, tehát ilyen téren sincs árnövelő utasítás.

    A csatlakozó vezetéket/kábelt pest megyében elmű hozza, nem a reg szerelő mint nálatok. Ha nagyobb a távolság, akkor is az ELMŰ hozza, nem a beruházó szerelője, fix áron a fenti típust, tehát a betáplálási oldalon nincs különbség.
    A 3x50A nappalihoz elvileg még szódával pont elmegy a 4x16 alu földkábel, a légvezeték meg hivatalosan elbírja.
    Ha tényleg kér bojlerhez vagy hőszivattyús "H" tarifához további 3*16A-t, na ahhoz földkábel esetén már tényleg hoznak 4x25 alu-t, de azt majd csak és kizárólag akkor, ha már beadta a bővítési igénybejelentést, addig nem.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz qdak #9441 üzenetére

    Simán a kínaiaktól(tuti mindegyik kínai gyártmány) már az is nagy eredmény hogy egyáltalán gondoltak Fi relére, és legalább 100-assal működik. :D
    Ezek a készülékek valszeg tervezési oldalról nem megfelelően vannak átgondolva és így ha kapsz csere darabot is, nagyon valószínű hogy azonos márka esetén mindegyik lefogja vágni az AVK-t.

    A 100-as esetén legalább a család tudni fogja bekukkantás nélkül is hogy halottaskocsit kell hívni, nem kell a mentőknek sietni...

    A kínaiak ilyenkor példaként emlegetik, hogy pl brazíliában egyáltalán nincs Fi relére kötve a zuhanyrózsa fejbe épített hasonló vízmelegítő és mégse halnak meg emberek--->tehát szerintük a magyarok a hülyék...[link]----50A-es vízmelegítő, ELMŰ kajálná az elterjedést. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz eastsider #9445 üzenetére

    Amennyire tudom azok a lámpák amikbe halogén világítótest van, nem csereszabatosak 1-1ben LED-re. Tehát trafó csere nélkül szerintem nem jó ötlet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Motar #9453 üzenetére

    Akkor ez biza a tipikus 5005 forintos TV szerelés lesz...5 forint a munka, 5000 hogy pontosan hol kell megütni. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Tappancs2001 #9467 üzenetére

    #lappy kollega nem volt elég körültekintő a válaszával, jó hogy még visszakérdeztél.
    Az adott áramkörök a fázis és a nulla vezető is számít, mindig a kisebbikhez kell igazítani a védelmet.
    Tehát hiába van az adott dugaljnál 2,5-ös fázis vezető(fekete) ha a nulla (kék) csak 1,5-ös, akkor az a mérvadó.

    Van amikor az áram csak meghajtja a berendezést és rendesen a nullán is 16A-t mérünk ahogy az elosztó fele visszaáramlik.
    Főzőlapnál is így mértem, hogy nem csak a 2db fázison, de a nullákon is 16-16A-t mutatott a lakatfogó.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz qdak #9464 üzenetére

    Igen a fentebb linkelt videóban is szétszedik a brazíliában bejáratott cuccost, ahogy a réz drót belevan dugva a fázisba és keresztül megy rajta a víz...durva... :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Na most ezen nagyon felröhögtem, az egyik elosztói engedélyes kirakta a netre a frissített eljárásrendről szóló anyagokat, amiben az alábbi szöveg most megnevettetett így ebédhez:
    "
    3x32 A vagy a feletti igényeket 3x80 A-ig Smart mérővel látjuk el kapcsoljuk be.
    Amennyiben az ügyfél új ...stbstbstb....
    H-tarifás mérésre jelenleg nem szerel az elosztó Smart mérést, mert Smart mérés esetén nem tudjuk jelenleg biztosítani a kedvezményes tarifát.
    "
    Lefordítva: a "H" tarfia ugye október 15 és április 15 között más egységáron számláz, amit óraleolvasáskor az ügyfélnek kell fejben tartania és a megfelelő rublikákban beírnia.
    Na pont erre nem alkalmas a smart mérő hogy az ebből fakadó elírásokat és a hibázás lehetőségét kivegye az ügyfél kezéből, csak minden másra...tehát olyan smart mérőt rendszeresítettek, ami nem képes külön kezelni és antennán elküldeni az adatot az október 15. utáni fogyasztásról...HE??? pont hogy minden hónapban fixen neygedóránként jelentenek a smart mérők...akkor mi van?---kérdem szakmabeliként
    Ami "minden másra alkalmas" jelzés micsoda?
    Gyakorlatilag az egyetlen valódi ok a smart mérőkre hogy az elosztói engedélyes nem fizetés(vagy egyéb szerződésszegés) esetén távolról ki tudja azt kapcsolni. :D
    Gratula, ez aztán az ügyfél orientált hozzáállás. :D

    De 3x32A alatt, ha 5000kWh alatti az éves fogyasztásod, akkor 1 fázis esetén nettó 74k+áfa, 3fázis esetén nettó 101k + áfa kell fizetnie a fogyasztónak hogy ilyet rakjanak fel. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #9474 üzenetére

    de akkor a hozzám beérkezett infok, azaz a honlap kiírás alapján még is jó volt az értelmezésem nem?
    Bp-n még nem láttam "H" tarifán smart mérőt sehol, sőt vállalkozásoknak amennyire tudom egy ideig nem is jár "H" tarifa, sem semmilyen lakossági kedvezmény, így nem is volt senkinek akkora fogyasztása hogy pusztán azon az alapon felkerüljön.

    De amúgy az alkatrész hiány is szívás, azt megértem hogy emiatt egy ideig nem is lesz.

    A "H" tarifa analóg működését én is leírtam, tehát hogy a fogyasztón van a hibázási lehetőség, mert kijelzi a 3. értéket, ami összegez. Ez már 3 érték, így már a laikusok simán elbénázzák. :D

    Jó tudni hogy '19-re már a legminimumabb dolgot tudta a Démász, amit ezek szerint az Opustitász nem biztos hogy tud.
    De nálatok a "H" tarifás smart mérők '19-ben automatán küldték a központba az óraállásokat?

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #9476 üzenetére

    Igen, ezért röhögtem fel a fenti idézeten, mert ráfogni hogy "nem tudja a technika" azéért eléggé durva ferdítés/mutogatás. :D

    Régebben lehetett céges fogyasztóknak is "H" tarifa, csak ugye jött 2022.aug.1., aztán a következő félévben pl MVM budapesten mindenkit elhajtott, aztán egy ideig teljes stop volt a "H" tarifás vállalkozásokra...most hogy már lementek a nemzetközi árak is, valszeg visszafogják szépen fokozatosan hozni, csak most ugye van egy rakás beraktározott földgáz aminek meg lejárhat a szavatossága, szóval azt is el kell adni, akár beszerzési ár alatt, szal külső szemlélőként feltételezem hogy ezért van még mindig halogatás a válllakozások "H" tarifájával kapcsolatban legalább is budapesten.

    Tehát monitorozták a fogyasztást, amit be is küldtek a központba, de a központ nem adta át az adatot egyik osztályról a másikra és 4 évbe telt a szükséges "számlázási infrastruktúrát" beüzemelni, ami már régóta elérhető a piaci szegmensben? lol komoly... :D

    Nem véletlenül mondják hogy 20 éves lemaradásban van az országos közmű villamos ipar...mármint általánosítva, nyilván vannak részterületek ahol jól állunk de a teljes rendszer minden elemét tekintve...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #9478 üzenetére

    Akkor az a 3x125 "H" az valszeg valakinek a valakije volt. :D

    De nálatok azért 3x16-ra ad "H" tarifát MVM? Mert Bp-n teljes stop volt.
    Mert egy kisebb családi házba költözött cégnek pont elég a 3x16A a 4-5 db klíma vagy 1 db közepes hőszivattyúhoz...amivel már melegvizet is tud.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #9480 üzenetére

    Úgy értettem hogy 3x32A nappali mellé kérne adott vállalkozás 3x16A "H" tarifát akkor kiadják-e?
    De oksa. :)

    #9481 KMT
    Mi is meglepődünk mostanság az ügyek elhúzódásán...
    Ahol a legkisebb probléma is felmerül, az már 2 hónap mire MGT-t kap. Ahol nincs gond a hálózattal, ott meg 2 hét.

    Belváros egyes utcáiban-negyedeiben rendesen bővítési stop van.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz BEndre34 #9491 üzenetére

    Tehát párhuzamosan akarod kötni a meglévő rendszerrel?
    Mert akkor a betáp vezetékek kellenek neked, azokat ágaztasd el.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Tigerclaw #9520 üzenetére

    Bp-n rendszeresen látni hogy az ELMŰ-sök NH-2 aljzatba NH-1, vagy NT-1 késes betétet raknak, a 000 méretet a gyártók meg maguk megszüntették, van 00 azt kész.

    Hogy a 3-as aljzatban mennyire érintkezik a 2-es betét, azt igazából az alapján érdemes vizsgálni, hogy mennyire régen telepítették az adott aljzatot. Ha régen, akkor inkább biztonságra mennék, ha egy friss tepsis aljzat van ott, azért jó eséllyel a gyártó is gondolt a szükségnagyúr helyzetekre és elegendő lesz az érintkezés, még ha nem is "tervezett".

    Ugye illik azért valamekkora tűrést tervezni ilyen eszközökbe...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz leikomessi #9532 üzenetére

    Matematikailag működnie kéne, mert a benne lévő tekercselés az összesített mágneses fluxus "nem nulla" állapotát kellene hogy figyelje, nem pedig a fázisonkéntit, tehát analóg "olcsósított" eszközként nem kéne fázisonkénti szög eltérésen alapuló ellenőrzést végeznie. :D

    De lehet hogy épp kényes, tehát puding próbája az evés.
    Gondolom mivel jelenleg 1 fázisra van kötve, ezért elmenő megszakító mennyiséghez igazítottad a nulla vezetők behúzását, nem pedig a háromfázishoz ugye?
    Ez esetben megfogsz a 3 "különböző" fázisra kerülő 1-1-1 dugalj áramkört, mindegyikbe beledugsz valami 500-1000W fogyasztót egyszerre és az adott körön lévő másik dugaljnál ellenőrzöd hogy levág-e nulla-föld hibára a Fi relé.

    Ezt mind a 3 fázison külön megismétled.

    Van ilyen tesztered? Mert azért az ellenőrzés ősi módszere hogy szigetelt vezetéket a dugaljba dugva zárod a földdel eléggé veszélyes, egyedül semmiképp ne csináld, mindenképp legyen ott valaki az elosztónál hogy azonnal lekapcsolja.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz leikomessi #9534 üzenetére

    Nem tudok ajánlott tesztert ajánlani, nem használok. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tototos #9540 üzenetére

    Gondolom felajanlottak hogy adnak arat a maradek kabel cserere hogy ne legyen ilyen gond, de kis penz kis foci.
    Kiazonositashoz ilyenkor ugy szoktuk, hogy aramtalanítunk mindent a merooranal, elosztoban lenyomjuk az osszes kmszt es kikotjuk az osszes elmeno nullat tovabbra is aramtalanitva van az egesz lakas, a furdoben a dugaljat leszedjuk, es a fazis-nullat osszekotjuk.
    Ekkor az elosztonal amelyik nulla osszesipol azzal a fazissal amelyik kmszen volt a frissen osszekotott dugalj nulla akkor annak kell lennie.
    De ehhez az kell hogy kinden kmsz tovabbra is aramtalanitva legyen, mert egyebkent az azonos fazison levo kmszeken a vezetek elore hatra 1 kort alkot az osszes bekapcsolt eszkozzel, pl lampakkal.

    Ha meg van vincent, akkor orulunk.

    Majd minden nullat elosztoban visszakotunk, ezutan nyomjuk csak fel a mero ora kmszt, majd csak ezutan nyomunk vissza egyesevel minden kmszt.

    Ha jol csinalod nem tobb fel oranal, az alatt nem olvad ki a huttttoooo...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz leikomessi #9543 üzenetére

    En is sokszor jarok igy hogyha mar minden anyag megvan, akkor muszaj ugy megcsinalni. xD

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz leikomessi #9545 üzenetére

    Szerintem csak le akart rázni, mondván villanyszerelő ilyet tuti nem kérdez meg(arra a villamosra se mernék felszállni, amit olyan villanyszerelő szerelt aki ezt megkérdezi), laikusokra meg nincs ideje, így legalább megúszta a következő és az azutáni és az azutáni...etc kérdésedet.

    De laikusoknak: elkülönülő fázisonként értendő, tehát pusztán azért mert Te most 1 fázisra kötöd nem 3 fázisra, nehogy 120A-t akarjál ráterhelni. :D
    Könnyen lehet hogy beparáztattad azzal ahogyan megfogalmaztad. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #9550 üzenetére

    Mivel ez meg egyértelműen le van írva a kézikönyvben én spec nem értem a kérdésedet. :D

    Az ilyen kapcsolóórálnál a "programhely" nem oda-vissza ciklust jelent, hanem kontaktus állapot váltást. Tehát ami addig nyitva volt a jelölt időpontban zár, vagy fordítva.

    Tehát ha pl kapcsolóóránál reggel megérkezik az ember 8-ra és dolgozik 17 óráig, amit be akarsz állítani hogy a lépcsőház ezen időszak alatt végig világítson, akkor mind a kettő "állapotváltást" külön programhelyre kell beprogramozni.

    Ez le van írva, így nem egészen értem hogy mi lehet itt a kérdés. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz v.attis #9555 üzenetére

    Ha mégis az AVK old le, akkor a dugaljban a párakicsapódás a hideg-meleg találkozása miatt fokozott okozat lehet, simán rászerelhetsz wago gélbox helyett/mellett mondjuk egy 2 pólusú IP65 leválasztó kapcsolót, tömszelencézve a dugaljnál.
    Illik is minden bojlert leválasztó kapcsolóval bekötni, csak a fránya anyagiak és a gyenge erejű előírások.
    Valamint ellenőrizd a bojler bekötő kábelének mindkét végén a kötések csavarjait, azok is tudnak olyan gondot okozni, hogy elkezd melegedni a kábel ami miatt a melegebb vezetőn növekszik az ellenállás így pedig több áramot kér, ami levágja a védelmet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz E.Kaufmann #9558 üzenetére

    A gyártó részéről csak jogi blabla. :D
    Ahogy mondod általában nem tesztelgették, de ahol meg előírás ott meg a helyi villamosüzem van hogy havonta végzi, leszarja a gyártót. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz S-eye #9566 üzenetére

    A LED körtékben te is tudod hogy nem izzószál van ami azonnal reagál a fesz esésre, tehát nem kéne hogy ilyen gondod legyen, itt valami komolyabb problem lesz.

    A társasház méretlen fővezeték hálózata fel lett újítva? Új műanyag elágazó dobozokban vannak a folyosói, lépcsőházi méretlen elágazások?

    Milyen műszerrel méred a 215V-ot? Mert lehet a műszered sem tudja lekövetni, de akár a valóságban lehet hogy 190V alá is beeshet a fesz, akkor meg már érthető a villogás, csak lehet olyan gyors hogy csak a LED-ek mennek tönkre tőle. :D

    Próbaképp azért vennek 1 db még márkásabb körtét és az egyik 1 foglalatos lámpával tesztelném, pl Philips már olyan drivert használ ami 190V-ig biztosabban működik.
    Ha az is villog úgy hogy minden más világítást lekapcsoltál a lakásban, akkor a tüneti kezeléseddel csak elfeded a valódi problémát, ami végül súlyosabb károkozás formájában tér vissza. Az is lehet hogy csak a Te lakásod betápján vagy azon a fővezetéki szakaszon a nulla kötés 1 hajszálnyit laza valahol...
    Az Osram is jó név de a Philips ilyen téren még nagyobb.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz E.Kaufmann #9574 üzenetére

    Én inkább olyat láttam hogy 2 modulos Fi relé helyett 1 modulos, csak nem a nagy gyártóktól, hanem inkább kisebbektől. :D
    Hűtőt még rá merek bízni, de azért gyerek szobát nem.

    Az ilyen 0,75 modulos cuccok amennyire én tudom csak kiegészítők, hogy pl 1 normál fázis kmsz-t lehessen 2 polúsítani(vagy távjelzőssé tenni), amennyire tudom nem önálló védelemre valók.

    De lehet tévedek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #9578 üzenetére

    Tehát ha jól értem a feladatod:
    impulzus jelet kell küldened egy ventillátornak az indításhoz, de nem kell fenn tartani a jelet, hanem ahogy elengeded a gombot bontsa az érintkezőrt.
    Tehát "NO" normally open, azaz alapállapotban megnyomás nélkül nyitott állapotú, amíg nyomva tartod addig zár, ahogy elengeded megint elenged.

    szerintem erre gondolsz: [link]
    Én a "motorindító nyomógomb" szókapcsolatra kerestem, csak ellenőrizni kellett hogy NO vagy NC-t dob fel a kereső.
    Itt van ez is, amelyiknél a leállító nyomógomb is van: [link]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #9581 üzenetére

    Az ilyen ventik akkor indulnak ha megkapják a vezérlő jelet, majd ahogy írod ha abba marad a jel onnantól ketyeg az 5-10 perc a leállásig.

    Az általam javasoltnál a "menetes furat" rendelkezik egy zárósapkával hogy vízvédett legyen, de ebbe kell különvásárolt tömszelencét tekerni. Na a tömszelencét kell aztán ráhúzni a kábelre.
    Vagy lehet gumi membránt is beleragasztani amit csak átböksz a kábellel, csak passzentosnak kell lennie a külső átmérőnek.

    Az általad linkelt is teljesen jó megoldás erre a feladatra, annál meg ahogy a fotón van a tetején az egy gumis átlyukasztható elem, amit kicsivel kisebbre lukasztasz mint a kábeled átmérője(vékony tol vagy grafit cezura) és akkor ahogy keresztül húzod nagyjából ráfeszül.
    Ezzel kvázi IP44-et, azaz a fröccsenéssel szembeni védelmet teljesíti, mivel lehet forgatni hogy a kábel alulról álljon bele. De azért a slagozás ellen ez a típusú nyomógomb nem áll ellen, de beltérre teljesen oké.

    Azért írok kábelt, mert feltételezem hogy 2 vagy ha otthon csak az van akkor 3 eres kábellel hozod a kapcsolandó jelet és viszed vissza a kötési pontig, ahonnan meg együtt megy a fázissal a ventiig. Ezutóbbi szakaszon jó lenne 4 eres kábelt jasználni(vagy ha csak az van otthon akkor 5 erest) hogy ne a földelő vezetőt használd fel vezérlőjelnek.
    Persze műanyag házas ventik esetén nem gond, de nem szerencsés.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #9583 üzenetére

    Egyedül csillárkapcsolónál hunyjuk be a szemünket ha 3 eres kiskábelt húznak és az egyik kapcsolt szálat a zőccsárgán vezetik vissza, mert ott a szituáció egyértelmű.

    Mindenhol másutt, pláne gépegység bekötésénél zűrt tud okozni amikor hozzá kell nyúlni.
    Meg azért ha most nem olyat húzol be mert műanyag házas ventinél sokan elhagyják, de később jön egy olyan venti amihez meg telepítési utasítás a földelés, akkor meg megvagy lőve.

    Amúgy a kapcsolt fázisnak is fázis szín jelölést illik használni, fekete-barna vagy szürke.
    Persze sokszor a 4 eres kis kábelben 2 ugyanolyan fázis szín van, de ha lehet jobb ötlet olyat venni, amelyikben egyik fekete másik barna, magadnak is könnyebb.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz laci06 #9590 üzenetére

    Jelen kiépítésedben alapjáraton, mindennemű automatika nélkül biztos hogy a szolgáltatói kismegszakítód valamikor le fog vágni ha pusztán arra hagyatkozunk amit írsz.

    A valóságban "energiamenedzsmentet" kell telepíteni, tehát nem mind1 a töltő berendezés és a kocsi típusa, mert az alapján lehet megmondani hogy milyen eszközökkel lehet megmondani a töltőnek hogy ugyan a max elérhető teljesítmény 3x32A(22kW), de adott pillanatban korlátozza le magát automatán, mert csak mondjuk 3x10A a szabad kapacitás.

    BTW ha nem Tesla kocsiról van szó, sok töltő annak ellenére hogy rá van írva a max 22kW, hosszabb távon csak 11kW-al terhel. Megint töltő és kocsi típus kell.

    Persze az energiamenedzsmenthez előre illik kiépíteni a vépontok közötti UTP kábelezést aztán meg csodálkozik a megrendelő utólag, hogy annó milyen jót spóroltam amikor leradíroztam a töltő telepítő árajánlatából ezeket a tételeket, hogy ha nem épült ki még is hogyan lehet máshogyan kialakítani...meg miért kerül olyan sokba hogy megtérülési számításokkal alig lehet alátámasztani a rezsicsökkentés keretein belül.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rowon #9594 üzenetére

    A kérdés még a kollega írásán felül, hogy át lehet-e alakítani akár csak átmeneti jelleggel a PC tápellátását.
    120W-ba nem fér bele a PC?

    Ugye laptopok esetén elkülönül a 230V-os tégla táp magától a gépegységtől, amiben a max fesz már csak 12V-19,5V (gyártmánytól függően, de a lényeg hogy 48V alatti).
    Tehát nem ördögtől való hogy ha 120W elegendő, akkor átállni PICO-psu-ra, amit 12V-os Inter-tech 120W ACDC tégláról járatni.

    Persze HDplex-nek vannak még nagyobb teljesítményű panel tápos megoldásai, csak ugye az egyszerűbb 5,5x2,5-ös DC aljzaton 120W-nál többet nem illik átvinni.

    Afeletti teljesítményhez már más fajta csatik kellenek, pl a Dell gépekhez kapni használt piacon 250W-os tégla tápot, de az már 19,5V-os tehát más fajta pico-psu kell, meg annak már más fajta csatija van, pl 4 pin-es.

    Nekem 150W-os Gigabyte Brix miniPC-hez való tápegység van, az is 19,5V-ot ad le, mert olyan alaplapom van amit AIO pck-be szántak és annak az 5,5x2,5-ös csati aljzata tudja fogadni.

    A szünetmentes tápegységnek is kell földelés, az olcsóbbak esetén 1-1be át van kötve a kimeneti oldalra, tehát földelési szempontból nincs különbség egy sima elosztós hosszabbítóval szemben.

    Persze egy 200K-s (csak mondtam egy összeget) kettős konverziójú egységben már lehet hogy nem csak a fázisok, de a földelés is lehet hogy el van határolva a bemenet és kimenet között. De valszeg azokban is össze van kötve.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #9599 üzenetére

    Igen, ezt írtam feljebb mint "energiamenedzsment".
    De ehhez olyan töltőnek kell lennie.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz laci06 #9605 üzenetére

    Persze van állandó korlátozás lehetősége is, az elektromos főzőlapok miatt 3x16, de inkább 3x20-nak rendelkezésre kell állnia a család számára, tehát 13,8kW amit a ház igényel, a többi marad a töltőnek.

    Az energiamenedzsment alatt azt értjük, hogy van egy olyan típusú mérőóra, ami méri az aktuális terhelését a háznak és utp kábelen keresztül elküldi egy központnak az adatokat, ami központ fél perces pontossággal fogja visszakorlátozni a töltőt ha szükséges.

    A csak töltőket telepítő cégek ha olyat kértél fel, elvileg tudnak olyan megoldást, hogy milyen mérőműszerrel tudja (direkt átmenő mérőóra, vagy áramváltós gyűrű a vezetéken + adatgyűjtő mérő) mérni a terhelést, aztán milyen kommunikációval tudja a eljuttatni a töltőhöz, merthogy vannak olyan töltők amiknél le van korlátozva hogy milyen gyártmányokkal hajlandó együtt dolgozni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz laci06 #9608 üzenetére

    Teljesen jó az elgondolás, mind egyetértünk abban hogy érdemes 22kW-os töltőt telepíteni.
    A "miért telepítesz erős töltőt" költői kérdés csak arra vonatkozott, hogy ha most nem oldod meg az energiamenedzsmentet és inkább szoftveresen visszakorlátozod fele teljesítményre a töltőt, akkor később sem fogod megoldani és akkor egyáltalán nem tudod kihasználni.

    Maga a költségek terén nem ismerem az adott típust, így a telepítő tudja megmondani hogy UTP kábelt bekötve a töltőbe esetleg maga a töltő képes feldolgozni az adatokat.
    Ez esetben csak a mérés kiépítése a főelosztón belül valahol 50-150k közötti összeg lehet.
    Aztán még az UTP kábelezés.
    A töltőt is "villanyszerelő" szokta telepíteni, mert fixen kell bekötni, így a kiépítés azt meg tudja csinálni, össze tudja vezetékezni, a kérdés a felprogramozás.

    Másik opció hogy még tovább bővíted a szolgáltatói teljesítményt(kifezetve az amper díjat, meg a 40A feletti esetben a mérőhelyben a vezetéket is ki kell cserélni 16-osra, ahogy a mért vezetéket is a főelosztóig), csak arra meg nem biztos hogy a közcélú hálózaton meg fogják engedni. De akkor nem fogsz függni semmitől.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Dzsoo2 #9619 üzenetére

    Onnan tudni hogy több körös, hogy több "L" kapocs pont van, ilyenkor az "N" kapocs pontokból is több szokott lenni, de ez nem kötelező.

    A kapcsolótól érkező L és N vezetékeket mind a 2 körre be kell kötni, tehát amelyik dobozba belefér kisebb 3-as wago, ott elágaztatni.

    Ezen a legutolsó spotos lámpatestnél elvileg csak 1 bekötési pont van, tehát 1 áramkörösnek kell lennie. De előfordulhat hogy a 3 fej egységhez tartozó elágazó pontban az egyik ki van csúszva, ott lehetne ellenőrizni( a 2 kis bigyula, amiből a 3 fejegység irányába megy a 3-3 vezeték), csak ugye ha azt felnyitod lehet ugrik a garancia.
    Persze ez azt feltételezi hogy mindig ugyanaz az 1 ami nem világít.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #9612 üzenetére

    Persze tarthatunk a témában kerekasztal beszélgetést, köszi a vitaindítást.

    Alapvetően ahogy kollega is írja én annak vagyok a híve hogy ha fizetek valamiért, ne a nyúl vigye a puskát. Ne legyek már korlátozva hogy mindig este "kell" töltsek, mert a töltőt vissza kellett korlátozni hogy biztosan ne legyen szolgáltatói kmsz lekapcsolás ha nappal 10 percre bekapcsolom adott fázison a 16A-es főzőlapot.

    Ha én péntek délelőtt hazaérve a déli napsütést akarom eltárolni ( hogy ne lőjje le EON az inverteremet a körzeti túlterhelés miatt, aminek elkerüléséhez megjelenek fix 15kW teljesítmény igénnyel), akkor igen is a maximális teljesítménnyel tölthessek amit a kocsi elbír, hisz lehet ebéd után du 2-kor indulna a család 120km távolságra kirándulni, a kirándulás alatt nem akarunk töltögetéssel időt veszteni, hisz azért van autó hogy ne legyünk semmihez sem korlátozva, ha direkt várakozni akarok, BKV-Volánra várok, nem elektromos autót veszek--->nem kell töltő se.

    Ezért gondolom azt, hogy ha már anyagilag nem nagy különbség a töltők teljesítménye között a nagyobb teljesítmény, akkor érdemes azt a kis extrát belefizetni.
    Pláne úgy hogy szinte mindegyik töltőnek tudnia kellene a fix értékre visszakorlátozást (pl 11-re) ha épp legvégső esetben kellene, mert épp leállt az energiamenedzsment központi egysége hiba miatt.

    Az energiamenedzsment terjedést én emiatt támogatom, mert az EON-os okosmérő kifejezés csak kamu, 0 hozzáadott értéke nincs a felhasználónak (az kevéske adat semmit sem ér összességében ami kinyerhető), ezért házilag kell megoldani.

    Értem én hogy jelenleg kevés olyan autó van amelyik a fedélzeten fogadni tudja a 22kW töltési teljesítményt, de ez nem jelenti hogy, ahogy a fenti megrendelőnél is 10 évre vásárolt töltő életútja során ne érkezne másik autó.

    A héten olvastam cikket hogy magyarország milyen szerencsés hogy egyáltalán kapni 11kW fedélzettel szerelt kocsikat, mert a fejlett modern japánban annyira túlzsúfolt a hálózat, hogy csak 4-6kW töltőket tudnak biztonsággal forgalmazni, ezért nem terjednek annyira a tisztán elektromos autók japánban, mert nem tudják kellően gyorsan feltölteni.

    Meg aztán korábban volt is olyan elképzelés hogy a kocsik aksijait nappal lehetne energiatároláshoz használni, na hétvégén amikor sokszor nappal is csak áll a kocsi és csak este mennek színházba az emberek, akkor elég kellemetlen ha du 4-kor a hálózat leszipkázza az aksit, amit utána 8 órán át kéne várni hogy visszatöltsön a lassú töltő. Megint csak az a jó, ha minél gyorsabban vissza tudja tölteni.

    Persze ez az utóbbi elképzelés nagyjából dugába dőlt amennyire tudom.

    Ahogy a Toyota háza tájáról is érkeznek hírek, mi szerint a "mindenki dobja el a tisztán elektromos autót mert a hidrogén cella a jövő, ami --biztonságos--"--al kapcsolatban épp átértékelik az ütemtervüket és elvesznek anyagi forrást a hidrogénes fejlesztéstől, mert nem sikerült eléggé bolond biztosra csinálni a rendszert hogy bármelyik jogosítvánnyal rendelkező, de egyébként IQ-nuku-ra rá lehetne bízni a dolgot.

    Ezt is onnan látom, hogy az európai Toyota minden telephelyére berendelt teljes 22kW+ töltőoszlopokkal szerelt hálózatokat(sőt sok helyen DC villám töltőket), úgy hogy az egyik legnagyobb magyarországi márkakereskedésük vezetője olyannyira a hidrogén cellák mellett van, hogy az már botrány. :D
    De még is telepíti a töltőket, mert nekik az kell hogy 2 érdeklődő tesztvezetése közötti lyukas időben feltöltsön a járgány.

    Mert látják hogy a hidrogén cellás üzemre átállás nem valódi megoldás, nem lehet ráépíteni.
    Ahogyan a legnagyobb átverés és hazugság az "e-üzemanyag" koncepció, amivel papíron csökkentik a károsanyag kibocsátást, miközben csak át akarják menteni azt a módszert amivel a városokban élő lakosság, a saját gyerekeik tüdejét gyilkolják...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #9625 üzenetére

    Nálad be van üzemelve a "teljes" EON-os okosmérő rendszer?
    Látsz amúgy benne pillanatnyi teljesítmény adatokat 1 secre lebontva? Én úgy tudom hogy csak 15 percesekhez lehet hozzáférni akkor is, ha a készülléken lévő portot használja az ember.
    Az meg külön szép ha az ami elvileg működk, az is szarul...de legalább hitelesített mérő. :D

    "Terhelésmegosztó" kifejezést nem az energiamenedzsmentre érted?
    Mert ha arra hogy az aktuális kapacitáshoz igazítja a töltési teljesítményt, akkor ugyanarról beszéltünk, csak más névvel.
    És pont hogy ez a módszer biztosítja hogy nyugodtan vehet az ember 22kW-os töltőt, hiszen úgy is a szabad kapacitás lesz a döntő adott fél perces periódusban. Én sem javaslom hogy mindenki 3x32A feletti teljesítményre bővítsen, csak ahol nincs lehetőség az energiamenedzsmentre, meg akarat a többivel kapcsolatban. Egyszerűbb.

    A hidrogén cellának elvileg az lenne a lényege hogy nem kell 3 milliós akku, mert a tárolandó (pl 600km)hatótáv nagyrésze a hidrogén a 2milliós cellában tárolódik, így elegendő csak egy kissebb kapacitású átmeneti akku tároló a teljesítményhez igazítva.
    Tehát csak a 2milliós cella kell, meg a fedélzeti generátor(nyomáscsökkentő...etcetcetc...) a meglévő olcsó inverteres rendszeren felül...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #9626 üzenetére

    Pedig nagyon próbálkoztak, de végül beadta a derekát... :D
    Jaja, szeretnék sokan használni ezeket energia értékesítéshez, hogy visszahozza a bekerülési költséget, de elég durva törvényi adminisztrációs akadálya van, nem feltétlen csak a szoftveres infrastruktúra a gond.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz DigitXT #9629 üzenetére

    Oké, köszi.
    És az aktuális teljesítmény értéket is ki lehet olvasni?
    A 10 sec még beleférhet...de tök jó hogy nincs elég smartmerő,ezért jelenleg külön díjat kérnek ilyen kis 3x20A-es teljesítmények esetén.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz DigitXT #9632 üzenetére

    Ugye az elektromos autótöltőnek amennyire tudom amúgy sem fokozatmentes a szabályozhatósága, inkább csak nagyobb lépcsőkben, így az egészek közötti felfele kerekítés elfogadható.

    Aztán még kérdés az adatkommunikáció típusa, nem biztos hogy fel tudja dolgozni a töltő.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz trialboj #9631 üzenetére

    Igyekszem úgy fogalmazni hogy a lényeg meglegyen.
    1: igen, ezt hívjuk "felfűzős" rendszernek, ilyenkor a legtöbb dugaljban ha megnézed a hátoldalát minden kapocsnál 2 vezeték fér el, 2 fázis, 2 nulla 2 föld egymás mellett.

    2: Ha csavaros a fázis-nulla és nem bedugós, akkor az adott lapka ahogy a csavarral meghúzod a csavar kétoldalán azonosan fogja megszorítani. Az ökölszabály, hogy pl a fázis vezető mindig a dugalj bal oldali kapocs pontjára megy szemből nézve, mert jobb a nulla mint a fázis, balra ami ráz is.
    Azon belül a lapka alatt is bal oldalra kötjük a bejövő tápot, azonos lapka jobb oldalára az elmenő, mert így becsavaráskor a csavarfej segít behúzni az egyiket és az inkább a bejövő legyen.

    3: maga a szerelvény dobozból amit linkeltél videót azt inkább gipszkarton falnál szokták alkalmazni és a szererlvény dobozba eleve benne szokott lenni a "csavaros menetes szár a végén az elforduló lapkával" ahogy tekered, szépen az elforduló lapka rászorul a gipszkarton profilra.
    Lehet persze sima facsavrokkal is rögzíteni, csak nem biztos hogy jól jönnek ki a furatok, meg panelt nem fogsz vele megfogni. Panelhez drágább kifejezett panelhez való rögzítő anyagot kell használni, amivel "begipszeled" a szerelvény dobozt.

    4: a régi kicsike szerelvény dobozok cseréje nagyon helyzet függő, erről a témáról az összes változatról ami nálad előfordul egyesével lehet nyilatkozni.
    Ha nem lenne benne a kábel, akkor vizes magfúróval szokták megfelelő méretűre felfúrni, lehet ilyet bérelni.
    Szokták még hogy a megfelelő átmérőhöz négyzetesen ki "felxelik", de ahhoz meg kifejezett beton vágáshoz alkalmas horonyvágó, vagy erős 230-as átmérőjű flex kell betonvágó koronggal, elszívással és vízhűtéssel...és négyzetesen kivágni abban a méretben ami kell. Meg ilyenkor még gond a betonban lévő betonvasak, ha elkapod az kellemetlen.

    Persze sokan neki esnek vésővel, de azt nem szabad, mert a rezgések szétszedik beton szerkezetét...szintén betonvasak útban vannak.

    De persze helyzet függő, van aki megkockáztatja az 1J-os fúrókalapáccsal(pl Parkside 16k hufos aksis gépe) hogy körbe fúrkodja ameddig be nem szakad, de hamar felkopogtatnak a szomszédok, mert aggódnak a rezgések miatt szerkezet károsodás miatt és jelentgetik az embert. Ha csak 1-2 kell az még lehet belefér, de jobb megoldás a flexxel négyzetes kivágás aztán betonragasztással a szerelvénydoboz.
    Csak ugye vigyázni kell a kábelekre.

    5: kell az IP44-es dugalj, hiába fog állandóan felfeszülni a csapófedél, az ilyenekben belül is van egy kis gumi membrán, ami segít megóvni attól hogy belül a fázis-nulla-föld között a pára áthúzzon. Emiatt szokott a Fi relé leoldani.

    5+: Azért félévente érdemes lecsekkolni, mert a dugvilla alatt a konnektor külső felületében tud a pára korróziót okozni, ami aztán átível a nulla és föld között és FI relé leold....
    Fi relé kötelező a mosógép dugaljhoz is, nem érdekel hogy "állandóan csak ez lesz bedugva", emberéletről van szó...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #9635 üzenetére

    A lényeg hogy nem tized amperenként és a kmsz is kibír 5-10% túlterhelést hosszabb ideig.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #9641 üzenetére

    Hivatalosan mindent az aktuális átfolyó áramerősségre, igényre kellene méretezni, ahhoz megválasztani a védelmeket. Tehát ahol keresztmetszet váltás van, ott védeni illik a kisebbet.
    Pl berakni egy kis üvegbiztit a kisebb keresztmetszethez igazítva, annak az elejére, akár a géptestbe, felírni hogy hol kell keresni és akkor soha nem lehet gond, mert ha hiba van a felírás alapján meg tudod találni.
    Persze ehhez az emberek lusták, ezért húznak mindenhova 1,5-öst legalább.

    Mert nem tudhatod hogy a jövőben esetleg nem lesz-e átalakítás, ami után már kellene az adott nyomvonalon a nagyobb keresztmetszet valami másra.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Genesist #9650 üzenetére

    A szolgáltató megengedi hogy sima mezei villanyszerelő a bojlerhez tartozó vezeték, mérőóra utáni, akár lakáson belüli szakaszán beépítsen egy kis 2-5 modulos elosztót hogy életvédelmi relét lehessen beépíteni a bojler körére. Ehhez nem kell a szolgáltatót hívni, mert a a mérőóra után már Te felügyeled a vezeték szakaszt.
    Addig nincs szerződés szegés, amíg más berendezést NEM táplálsz meg róla, csak fixen bekötve a hőtárolós berendezést. Tehát csak csavarral lehessen oldani, nincs dugalj.
    Ez azért fontos, mert létezik FI-relével épített dugalj, na azt nem fogadják el.

    Hogy ez a kis elosztó hol van a lakáson belül, az teljesen mind1, ahol hozzáfértek a vezetékhez. De akár közvetlenül a mérőóra felett is ki lehet alakítani, ha csak ott lehet kiforgatni a falból a vezetéket a kötéshez.

    De ha a fürdőben nem gond, akár ott is el lehet helyezni közvetlen a bojler környékén, vannak szerintem ízléses IP67-es védettségű kiselosztók, pl Schneider Kaedra.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Genesist #9654 üzenetére

    Tehát ahol bejön a lakásba a 2 db betáp, ott sincs lehetőség jobban kivésni?
    Aztán utólag visszavakolni....asszony odáig lenne. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz draco31 #9665 üzenetére

    Amúgy csak szólok, hogy ha még nem tetted meg a tényleges lejelentést:
    ökölszabály hogy senki sem tökéletes, így bele van kalkulálva a rendszarbe hogy ha az ügyfél "véletlenül" elfelejti lejelenteni a havi diktálását, akkor automatikusan a tavalyi év ugyanezen időszaka alatt elfogyott energiamennyiséget számláznak ki.
    Így ha véletlen következő hónapi diktálásra sikerül lefaragni a "versenypiaci" tarifa mennyiségből, egészen véletlenül senki sem tudja meg....simán bediktálhatod a 28*6,9=193-at, senki nem tudja meg. : O
    Már hogy ha az éves leolvasásod odébb van...mondjuk fél évvel. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz draco31 #9669 üzenetére

    És mikor lesz az éves leolvasás? Mert addig valójában úgy kerekitgetsz ahogy akarsz.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Erwinke #9672 üzenetére

    Sajnos egyet tehetsz, jelzed a szolgáltató felé emailben hogy mit tapasztalsz, rendesen naplózva hogy mikor, mennyi időn át, hányszor egy héten.

    Remélhetőleg hamar lesz arra fele hálózat fejlesztés és akkor rendeződik a sok napelem miatti magas feszültség értéked.

    De mivel európai szabvány hogy 260V-ig nem szabadna hamar tönkremennie a cuccoknak, ezért a szolgáltató nem szokott gyorsan reagálni, azt mondja ne vegyél gagyi kínait...elfelejti hogy egyes európai gyártók sem tartják be a szabványokat maradéktalanul és emiatt lerövidül a berendezések élettartama.

    A legfontosabb eszközök, pl laptop, számítógép számára annyit tehetsz még, hogy veszel megbízható, nevesebb szünetmentes egységet, vagy egyesen tisztán színuszos invertert és arról használod őket, mert azokban szokott lenni beállítható automata voltage regulation, amin megadod hogy 230V-on tartja a saját kimenetet.

    Még a cirkónak és a hozzá tartozó szivattyúknak szoktak saját külön, kis 300W-os invertert beállítani, akár saját akkuval.

    Van itt forumon "Szünetmentes" topik, írd össze hogy a hűtő, mosógép, mosogatógép, tehát a nagyfogyasztókat leszámítva milyen berendezések vannak még és mire kellene neked méretezni az invertert.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák