Új hozzászólás Aktív témák

• #22005 Rick4 félisten

  Új Válasz 2010-06-24 11:32:48 #22005

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Rick4

  félisten

  Érdemes végilolvasni, ezen is sok múlhat:

  A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának Vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 31. § /1/ bekezdésének a/ pontja, valamint 32. §-ának /1/ bekezdése alapján jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban a kérdésben, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./ 21. §-ának /4/ bekezdésében szabályozott 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztő határidőnek minősül-e.

  Az indítvány megtételét az indokolta, hogy ezen 60 napos határidő minősítésével kapcsolatban ellentétes ítélkezési gyakorlat alakult ki.

  A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.K.27.142/2009/7. számú ítéletében kifejtett álláspontja szerint a Kkt. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ rendelkezéseihez képest anyagi jogszabálynak minősül, így a Kkt. 21. § /3/ bekezdésében a bírság kiszabására nyitva álló 60 napos határidő nem ügyintézési, hanem anyagi jogszabály által előírt jogvesztő határidő. Ezen megállapítása megtételénél a bíróság figyelemmel volt a jogalkotó azon céljára, hogy a "Nulla tolerancia a közlekedésbiztonságban" program megvalósulásaként az objektív alapú felelősség bevezetésével a közlekedési szabályszegések elkövetésének észlelését követően rövid időn belül kell követnie a hatékony bírság kiszabásának a közlekedési fegyelem erősítése, a súlyos kimenetelű balesetek megelőzése, számuk csökkentése végett.

  Nem valósulna meg ez a cél - és nagymértékű jogbizonytalanságot eredményezne -, ha a rendőrhatóság objektív alapon, nagy összegű bírságot időbeli korlát nélkül szabhatna ki. Ebben az esetben az üzembentartó a Kkt. 21/A. § /2/ bekezdésében írt, és az /5/ bekezdésben számára biztosított 8 nap határidő mellett kimentéssel sem élhetne, mivel adott esetben a több hónapos, vagy akár éves időmúlás lehetetlenné tenné számára annak igazolását, hogy a gépjárművet más személy használta.

  A bíróság szerint a határidő jogvesztő jellegét támasztja alá az a körülmény is, hogy a Kkt. 15. § /5/ bekezdése és a 33/B. § /5/ bekezdése jogvesztő határidőkről rendelkezik, a 2009. január 1-től módosított Kkt. 21. § /2/ bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a közigazgatási bírságot kiszabó elsőfokú határozat meghozatalára informatikai eszközzel, automatizált módon kerüljön sor. A bíróság a Kkt. 21. § /3/ bekezdésében írtak nyelvtani értelmezéséből arra következtetett, hogy a jogi norma szövege felszólító, parancsoló módban megfogalmazott, melyből következően a 60 napos határidő jogvesztő határidőként ítélendő meg.

  A kérdésben állást foglaló más bíróságok álláspontja szerint a Kkt. 21. § /3/ bekezdésében ügyintézési határidőt szabályoz, melynek túllépése nem eredményezi a hatósági jogvesztést (Vas Megyei Bíróság 1.K.20.117/2009/3.szám).

  A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 12.K.27.109/2009/8. számú ítéletének indokolásában nem osztotta a felperes azon jogi álláspontját, miszerint a Kkt. 21. § /3/ bekezdése jogvesztő határidőt állapítana meg.

  Kifejtette - utalva a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE számú jogegységi határozatában foglaltakra -, hogy "A jogvesztés súlyos jogkövetkezménye csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be."

  A határidő túllépésének eredményeként bekövetkező eljárási jogszabálysértés értékelését a bíróság a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában írtak alapulvételével végezte el külön is, rámutatva, hogy a határozat hatályon kívül helyezésének csak akkor van helye, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható.

  Úgy találta, hogy adott esetben a határidő túllépése nem eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését, a felperes által bizonyítottan elkövetett közlekedési szabályszegés jogkövetkezmények nélkül nem maradhat a határidő túllépése miatt, amely eljárási jogszabálysértés jelentősnek nem tekinthető.

  A Legfőbb Ügyész álláspontja szerint a Kkt. az objektív felelősségen alapuló szabályszegések bírságolásával kapcsolatban az elévülést nem szabályozza, ezért - törvényi rendelkezés hiányában - a 60 napos bírságkiszabási határidő jogvesztőnek nem minősíthető.

  III.

  A Kkt. 21. § /3/ bekezdése - a 2009. évi XLV. törvény 5. § /3/ bekezdése folytán 2009. augusztus 1-től átszámozott /4/ bekezdése - szerint "A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult.

  A bírságot a hatóság az /1/ bekezdésben meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki."

  A 60/2009. /V. 28./ AB határozatban az Alkotmánybíróság külön is rámutatott, hogy a közúti közlekedési szabályszegések Kkt. általi szankcionálásával a jogalkotó egy új jogintézményt, eljárási módot és szankciófajtát választott. A jogintézmény - az alkalmazandó eljárási szabály (Ket.) és az eljárás jellemzői alapján - a közigazgatási jog hatálya alá tartozik.

  A Ket. nem veszi ki a közlekedési szabályszegés miatt indított eljárást saját hatálya alól, ennek megfelelően a Ket. szabályait a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban alkalmazni kell. (Határozat-indokolás: III. pont 1.1, 1.4, IV. pont 2.5.1).

  Az eljárásjog (Ket.) külön rendelkezik a törvényben írt határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. A fél által tanúsított határidő-túllépés következménye rendszerint a felet megillető jog elvesztése, amelyhez a határidő elmulasztása igazolásának lehetősége kapcsolódhat. A hatóság eljárására megállapított határidőt a Ket. ügyintézési határidőként külön szabályozza, túllépéséhez az ügyfél által megfizetett illeték, vagy díj visszafizetésének következményét fűzi (33/A. §).

  A Kkt. 21. § /4/ bekezdésében szabályozott határidő tehát - mint a Ket. 33. § /1/ bekezdésében szabályozott törvény vagy kormányrendelet által az általános 22 napi határidőnél hosszabb - speciális eljárási határidő, az ügyintézés azon módjára vonatkozik, amikor a hatóság az ügyben bírságot szab ki; ennél fogva anyagi jogi határidőként nem értékelhető.

  A 60 napos ügyintézési határidő a Ket. 33. § /5/ bekezdésében szabályozottaktól eltérően az előírás megszegésének napján kezdődik, és - bírság kiszabása esetén - az elkövetés napját követő 60. napon jár le.

  Eljárási jellegét támasztja alá, hogy meghosszabbítható (Ket. 33. § /7/ bekezdés), az ügyintézés határidejébe az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be (Ket. 33. § /3/ bekezdés e/ pont).

  A Kkt. kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely határidők elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményét.

  Ilyen rendelkezést tartalmaz a Kkt. 15. § /5/ bekezdése, amely szerint amennyiben a /3/ bekezdésben meghatározott díjat nem fizették meg, a közút kezelője, vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet a létesített, illetőleg kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj-, vagy pótdíjfizetési felszólítást. Ugyancsak 60 napos jogvesztő határidőről rendelkezik a Kkt. 33/B. §-ának /5/ bekezdése is. Ezek a határidők a jogosult szervezetek igényérvényesítésére vonatkoznak. A Kkt. 15. § /6/ bekezdése, valamint az Alkotmánybíróság 109/2009. /XI. 18./ AB határozata és a Legfelsőbb Bíróság 2/2006. Polgári jogegységi határozata alapján megállapítható, hogy a közút közlekedési célú használatával összefüggésben keletkező jogviszony magánjogi jellegű, ezért a Kkt. jogvesztő határidőket tartalmazó rendelkezéseiből nem lehet következtetést levonni a 21. § /4/ bekezdésében szabályozott eljárási határidő minősítésére.

  A Kkt. 20. § /4/ bekezdése elévülési határidőt állapít meg, mivel előírja, hogy "nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés)."

  A Kkt. a 21. § /4/ bekezdésében megjelölt határidő megsértéséhez jogkövetkezményt nem határoz meg, ezért azt a Ket. szerinti ügyintézési határidőként lehet értékelni.

  A közlekedési bírságügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az állam a szabályszegőkkel szemben a közigazgatási eljárásban is büntető hatalmát érvényesíti, az alkalmazott szankció - a közlekedési bírság - a szabálysértési büntetés egyik fajtáját, a pénzbírságot váltja ki az üzembentartó objektív felelőssége alapján.

  Az Alkotmánybíróság a 60/2009. /V. 28./ AB határozatban fejtette ki, hogy a Ket-ben foglalt, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának védelmét szolgáló alapelvet a Kkt. által szabályozott közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban alkalmazni kell.

  Az ügyfelet a Ket. 4. § /1/ bekezdése szerint megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.

  Amennyiben a hatóság a bírságot a részére megszabott határidőn túl szabja ki, a reá irányadó eljárási szabály megsértésével jár el. Jogszabálysértés megállapítása esetén pedig - a Ket. 111. § /1/ bekezdésének rendelkezése szerint - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi, kivéve, ha az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértése állapítható meg. Ebből következően az eljárási szabálysértés is alapul szolgálhat a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ha - a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásában írtak szerint - maga az eljárási jogszabálysértés jelentős, és a döntés érdemére is kihat, s a bírósági eljárásban nem orvosolható.

  A Ket. 4. § /1/ bekezdésében meghatározott tisztességes ügyintézéshez és a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jogot sértheti, ha a hatóság a határozat hozatalára megállapított határidőt túllépi, és ezzel az ügyfél részére a jogszerű magatartás fennálltának, vagy vele szemben szankció alkalmazása törvényi akadályának bizonyítását elnehezíti, vagy lehetetlenné teszi.

  A tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét a Ket. által megkövetelt egyes eljárási cselekményekre nyitva álló határidők túllépése is megalapozhatja, amennyiben a bizonyítást elnehezíti (pl.: az eljárás megindításáról szóló értesítésnek a bírságoló határozattal együtt való közlése).

  Ha a határozat, vagy más eljárási döntés meghozatala az előírt határidőben megtörténik, de a kézbesítés és a döntés meghozatala között indokolatlanul hosszú idő telik el, akkor az szintén a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmével járhat. Ezekben az esetekben az eljárási jogszabálysértés a döntés érdemére is kihathat.

  IV.

  Mindezekre figyelemmel a jogegységi tanács - a Bsz. 29. § /1/ bekezdés a/ pontja és 32. § /4/ bekezdése értelmében - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

  Budapest, 2010. február 1.

  Dr. Kozma György sk. a jogegységi tanács elnöke
  Dr. Buzinkay Zoltán sk. előadó bíró, Bauer Jánosné dr. sk. bíró
  Dr.Kaszainé dr.Mezey Katalin sk. bíró, Dr. Kovács András sk. bíró

  A kiadmány hiteléül:
  tisztviselő

  Samsung 49" monitorok eladók: https://hardverapro.hu/apro/samsung_49_32_9-es_monitor_elado_meg_2_honap_papir/friss.html

Új hozzászólás Aktív témák