Új hozzászólás Aktív témák

  • Parson

    addikt

    válasz kpityu2 #11866 üzenetére

    'egy CAD kernelnek két lehetősége van arra, hogy az általad elvárt akármilyen felületet megjelenítse és eszközöket biztosítson számodra a vele való munkához: NURBS felületet feszít rá és azzal dolgozik, vagy az egyenleteidből generál egy poligonhálót és azzal dolgozik. Ha van is benne egy beépülő modul a függvénykezeléshez, annak így kell működnie. Szerintem.'

    Tegyük fel, hogy ez a kijelentés igaz.
    Miröl van szó ebben a leirásban? Görbe (avagy felület) definició utáni leképezéséröl.

    Miröl irtam én eleddig? Definicióról és nem a leképezésröl.

    Vagyis, nem mindegy, hogyan definiálod az adott görbét (avagy felületet), a leképezés csak eztán következö lépése a CAD rendszernek.

    Egy fv-nyel egy folyamatos, kvázi végtelen pontból álló görbe (avagy felület) definicioját adod meg. Ezzel ellentétben diszkrét ponthalmazzal már csak egy véges felbontású görbéröl (avagy felületröl) van szó. Ez az ami az általam irt kezdeti hibákat tudja belevinni, a CAD további pontatlanságain felül.

    Példa. Próbálj meg egy f(x) = x^2 görbét egy spline-nal és egyetlen kezdöponttal definiálni. De lehet 2 pont is. Vagy 3. Sok peremfeltétel még mindig nem lesz adott ahhoz, hogy 100%-ban ugyanazt a görbét kapd, mint amit (ahogy te irod) A CAD automatikusan egy NURBS-sel a fv által definiált 'pontokra' ráfeszit. Itt van az eb elhantolva, nem a görbe leképezésnél.

    Megj. Természetesen minél nagyobb a pontfelhö sürüsége, annál jobb a közelités, feltéve ha pontosan van megadva minden pont, különben 'hullámok' jelentkeznek a görbén (avagy felületen). Újabb indok, ami miatt a fv-nyel vett definiálás hasznosabb ott ahol a fv viszontlátása lenne a cél.

    [ Szerkesztve ]

    ───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Új hozzászólás Aktív témák