Új hozzászólás Aktív témák

  • janos666

    nagyúr

    LOGOUT blog

    válasz DM-Fan #35952 üzenetére

    Durva közelítéssel talán nézhetjük úgy, mint az acélt.

    Kis (folyáshatás alatti) terhelés hatására alakváltozást szenved, ami tehermentesítés után megszűnik.
    Sokszor ismétlődő dinamikus, vagy hosszan tartó statikus terhelés alatt viszont veszít a rugalmasságából, így nem nyeri vissza teljesen az eredeti alakját.
    Viszont az utóbbi jelenég (fáradás) teljesen más, mint ha akkora terhet teszel rá, amitől megfolyik, tehát azonnal maradó alakváltozást szenved (ami bizonyos körülmények közt tönkremenetelnek is tekinthető, bár nem mindig, sőt, van ahogy ezt még tervezett módon kihasználják).

    A kétféle anyagi viselkedésből (amikre már nem a fizika, hanem a kémia tud, és ad is magyarázatot) nem tudsz egyenes arányban következtetni a másikra. Esetleg tippelgetni tudsz, hogy a merevebb acél, ami nagyobb statikus terhet bír folyás előtt, az kevésbé viseli majd jól a dinamikusat (lassabban fárad). De ha csak az egyik féle kísérletet végzed el egy mintán (egy konkrét acélon, aminek megvan a saját fémösszetétele és előállítási múltja), akkor a másik jellemzője ismeretlen marad, esetleg iránymutató tippelgetést adhatsz (azt is csak empirikus úton, ha már sok hasonló acélt vizsgáltál).

    Ugyan úgy, ahogy nem tudod megmondani, hogy hol van egy acél folyáshatára, ha csak azt nézted meg, hogy hányszor tehettél rá folyáshatár alatti terhet, mielőtt fáradni kezdett az anyag, ugyan így nem tudod megmondani, hogy hol van egy plazma kijelzőpanel "beégési határa" (elnézést mindenkitől, hogy most egy példa kedvéért új kifejezéseket teremtek :DDD) abból, hogy a "kép-visszamaradási határt" vizsgálgatod.

    És a PDP-ről is tudjuk, hogy különböző fizikai jelenségek is okozhatnak képvisszamaradást:

    Egyik az, mikor az egyes cellák anyagai (magnézium oxid, foszfor, stb) egymáshoz képest különböző mértékben használódnak el.
    Ez az, amire azt szoktam mondani példaképp, hogy olyan, mint ha nagyon lassan exponálnálnál magadnak egy fényképet a panelbe, csak a beérkező helyett a kifelé haladó fényt kell gondolatban integrálni. (A legtöbbet és legintenzívebben világító cella halványul el leghamarabb.)
    Viszont ez nagyon lassú folyamat, hisz a gyártó szerint ~100000 óra alatt csökken a fényerő a felére, tehát ehhez nem elég egy éjszakára elaludni az RTL Klub előtt (még 10-20 óra is lóf@sz ilyen szempontból több ezer normális körülmények közt betermelt üzemóra mellé). Ugyan úgy, ahogy nekem sem elég akár 100 órát is játszani ugyan azzal az RPG játékkal (agresszív HUD-al együtt ; persze több hónapra szétosztva).

    A másik pedig, mikor elektromos töltés halmozódik fel, mint ha egy kis kondenzátor lenne a cella, ezért átmenetileg (rövid időre) megváltozik a viselkedése a többihez képest.
    Ez az, mikor itt van pár percig a Windows háttérképem, aminek jól kivehetően látom még pár másodpercig a nyomát, ha homogén kép jön a helyére (de "olyan gyorsan megy, ahogy jött").

    Aztán állítólag van még egy olyan hatás is (még csak egyszer hallottam erről motyogni a plazma technológia szakállas atyját, aki abszolút laikus fejjel érthetően próbálta ezt fejtegetni), hogy a szomszédos cellák nincsenek teljesen elszigetelve egymástól, így a nemesgáz a kisülések hatására átvándorolhat egyik cellából a másikba, ami szintén inhomogén fénykibocsátást eredményez.
    Ez lehet a "makacs képvisszamaradás" magyarázata, vagyis az, mikor elalszol az RTL Klub előtt, és utána még akár hetekig látod a logó foltját, ami végül mégis elkopik. (Nálam ez az, mikor belemerülök egy agresszív HUD-os játékba, és utána kirakok egy fehér képet ~20 percre, amitől eltűnik a halvány foltja.)

    A NeoPDP-ben nagyobb a gáznyomás. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy érzékenyebb a közepesen makacs képvisszamaradásra (ha az a gáz cellák közti vándorlásának az eredménye).

    A Samsung pedig a valamire való >=60" paneleknél már "ITU-less" cellastruktúrát használ. Állítólag (tapasztalatok alapján is) ez segít elkerülni a képvisszamaradásokat (legalább is a "minden cella egy kis kondenzátor" hatást). És valószínűleg a gázösszetételük is más, mert állítólag a Panasonic NeoPDP-je is emiatt küzdött sokáig a viszonylag magas foszforlaggal (aztán az évek során, főleg a 3D miatt is, de inkább a vezérlés oldaláról) javítgattak a dolgon (a 2012-eseken engem már nem zavar, a G30-on még kicsit, de a Samsung-ok 2011-ben és '12-ben is jobbak ilyen téren).

    Viszont valószínűleg az UT50-től VT50-ig minden panelben ugyan akkora a gáznyomás, dacára annak, hogy melyik régióban döntenek úgy, hogy rácímkézik-e a NeoPDP reklámlogót vagy sem, mert ma ez ma már gyakorlatilag csak ennyin múlik. Igazi tartalma csak akkor volt az elnevezésnek, mikor a Panasonic bevezette ezt az új gázkeveréket, de még vele párhuzamosan gyártott olcsóbb készülékeket a régivel is (S20 biztos, S30 talán ilyen volt, de 2012-ben egyetlen FHD kijelzőpanellel oldották meg a termékskálát - most 2013 érdekes lesz, hogy hányféle panelük lesz, mert legalább 2 féle FHD, de az eddigi marketing-leírások alapján talán 3 is + a HD-Ready, de szerintem 2012 óta már az is osztozik a cellastruktúra alapjain és gázkeveréken is, mert kontrasztban az X50 is hihetetlenül a VT50 szintjén állt).

    Persze a vezérlésen is sok műlik. Nem mindegy, hogy ~65, ~80, vagy ~140 cd/m^2 maximális fényerőt enged-e a szoftver. Főleg, hogy sejthetően ezzel exponenciálisan nő a cellák igénybevétele. De a mozgáskezelésbeli különbségek (azok a mágikus több száz és ezer Hz-ek) is nyugodtan beleszólhatnak, hisz másként sütik ki a cellákat, időben és akár "térben" is (akár feszültség-idő grafikonra gondolva, akár a 2D-s dithermintázatra, stb).

    [ Szerkesztve ]

    TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

Új hozzászólás Aktív témák