Új hozzászólás Aktív témák

  • válasz Árpi001 #25348 üzenetére

    Ha visszaolvasol, nem olyan túl régen volt szó közös tulajdonrról. A lényeg, hogy nem vagy kötelezhető a tulajdon birtoklására, és nem vagy kötelezhető az attól való megválásra sem.

    Tehát, ha neked nem felel meg az ár, amiért ki akarnak vásárolni, akkor nem vagy köteles elfogadni azt. Ha pedig az összeg túl magas, amit szeretnél, a tulajdonostársad sem köteles azt megfizetni számodra, és simán maradhattok tulajdonosok 75-25 arányban.
    Ugyanakkor, ha nincs felosztva, vagy egyéb megállapodással szabályozva az ingatlan használata, akkor neked 25% tulajdonjoggal ugyanolyan jogod van használni azt az utolsó talpalatnyi területig, mint neki. Legyen az az udvar sarka, vagy a hálószoba közepe.
    Éppen ezért, ha a célja az, hogy magának megtartsa, erősen érdekében áll veled megegyezni. Ebben talán részedről is szükség lesz némi rugalmasságra, mert a 25%-od csak akkor fogja a piaci ár 25%-át érni, ha együtt adjátok el.
    Ha te meghirdeted magad a 25%-ot eladásra, úgy, hogy van egy 75%-os tulajdonostárs és osztatlan a tulajdon, leginkább senki nem fogja megvenni, de ha igen, akkor is csak rendkívül nyomott áron. Más lenne a helyzet, ha felosztott lenne két önállóan használható ingatlanrészre, de akkor is max 70-80%-át éri az eredeti árának (egy közös ingatlan még felosztva is sok fejfájással jár).

    Szóval a lehetőségek:
    - Ha a piaci értéket várod el tőle, akkor ő ugyan ott van, ha piaci értéken az egészet eladjátok, és utána vesz amit szeretne. Ebben benne van, hogy az általad elképzelt piaci értéket nem fogjátok érte megkapni.
    - Ha nagyon alacsony árat ajánl érte, akkor te jobban jársz, ha magad értékesíted harmadik fél részére. Elővásárlási joga ugyan lesz a tulajdonostársadnak, de ha azt a jó árat úgyse adja meg, akkor nem szólhat bele.
    - Valahol egymásra találtok a kettő között.

    Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Új hozzászólás Aktív témák