Régi és új rétegek

Ha a játék címe ismerős, az cseppet sem véletlen: némi kavarást követően a lengyel Bloober Team végül úgy döntött, hogy leginkább talán teljes Layers of Fear-sorozatuk kibővített remake-jeként leírható új alkotást ugyanazon a néven adják ki, mint az eredetit. Ez nyilván nem könnyíti meg a keresőmotorok munkáját, pedig hát kérdések bőven akadtak ezzel az új verzióval kapcsolatban. Már csak azért is, mert ez az egyik első, az Epic-en kívülről érkezett játék, amely már az ötödik generációs Unreal Engine egyik-másik vadonatúj funkcióját is kihasználja – de azért is, mert a Layers of Fear-játékok már eddig sem közérthető mivoltukról voltak híresek, az új kiadás pedig még tovább kuszálta a szálakat.

Először nézzük át, hogy mi is található a most megjelent játékban! A két fő komponens természetesen a 2016-os Layers of Fear, illetve a három évvel később megjelent Layers of Fear 2. Most már eleve a játékba építve kapjuk meg az első részhez megjelent DLC-t, az Inheritance-ot. Ez még mindig nem volt elég az alkotóknak, így készült még egy DLC méretű kisebb kaland, illetve, hogy a kaotikus játékgyűjteménynek legyen valami íve is, van egy ötödik, a többit összefogó és kampányba rendező történetszál is a programban. Bár az eltérő főszereplők, vagyis az eltérő sztorik között lehet szabadon is választani, a leghangulatosabb talán az, ha csak a „New Game” gombra nyomunk – ez az említett kerettörténetet indítja el, amely a megfelelő pillanatokban, a játékos számára gyakorlatilag láthatatlanul vezet át a többi horrormesére, igényesen megadva a koherenciát a játékgyűjteménynek.

[+]

Aki kihagyta volna az eredeti játékokat – vagy aki már elfelejtette a részleteket az utóbbi évek horrorjáték-áradata közepette –, annak persze az sem egyértelmű, hogy pontosan milyen játékok is a Layers of Fear-sorozat tagjai. A legegyszerűbb meghatározás az, hogy narratív kalandjátékok, igen közel ahhoz a kategóriához, amelyeket kicsit lekezelően sétaszimulátornak is szokás nevezni. Gyakorlatilag mindegyik felvonás valami horrorisztikus helyszínt biztosít a játékos számára, amelyben jól álcázva, de azért többé-kevésbé lineáris módon addig fogunk mászkálni, amíg csak el nem jutunk a végkifejletig. Itt-ott akadtak viszonylag egyszerű, de általában igen hangulatos fejtörők, de nem ezeken volt a hangsúly – mint ahogy a felvehető tárgyak (a kulcsokat leszámítva) sem a továbbjutásban, hanem az adott karakter hátterének megismerésében segítettek.

[+]

Az eredeti verziók tényleg ennyiről szóltak: baktattunk előre a néha ijesztő, máskor csak annak szánt helyszíneken, csodálva a főszereplő gyönyörűen illusztrált őrületbe csúszását, de más dolgunk nem nagyon akadt. Mivel ezt az igen passzív szerepet sokan rosszul viselték, az új verziókban már kicsit több aktív feladatunk lesz. Megjelent például a játékokban a lámpás, amellyel a szimpla világítás mellett az első részben afféle démoni ektoplazmát is leégethetünk egyik-másik tárgyról, a második részben pedig manökeneket lehet mozgásra bírni – néha azért, hogy hátborzongatóan szögletes mozdulataikkal eljátsszanak valami korábbi jelenetet, máskor meg azért, hogy továbbjutást nyissanak számunkra. Ez azonban még nem minden: a tényleges harc is feltűnt a Layers of Fearben, mégpedig szintén pilácsunkhoz kapcsolódóan: a felénk dülöngélő entitást ezzel lehet rövid időre tócsává redukálni. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a csökevényes rendszer kifejezetten jót tett a játéknak, bár az biztos, hogy néha igen ijesztő, amikor újra és újra feltűnik a minket lassan üldöző alak.

[+]

A tényleges fejlesztést végző Anshar stúdió nemhogy nem elégedett meg annyival, hogy egy-az-egyben újraalkossa a régi játékokat az új technológiával, de még a fenti bővítéseken túl is sokat dolgoztak. A korábbi játékok ugyan nagyjából ugyanott és ugyanúgy játszódnak most is, de ha megnézzük a részleteket, rengeteg, tényleg megszámlálhatatlan apróság változott. A szobák sokszor nem ugyanolyan sorrendben követik egymást, de amikor igen, akkor is várnak kisebb-nagyobb átalakulások az emberre – máshonnan érkezik a jumpscare, máshová nyílnak az illékony ajtók, és egy rakás logikai fejtörőt is átalakítottak vagy teljesen lecseréltek. Kaptunk új gyűjtögethető holmikat is, ráadásul a régi újságcikkek, naplótöredékek és levelek most mind szinkronizálva közlik mondandójukat.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!