Assassin’s Creed Shadows teszt

Britannia és Bagdad után a XVI. századi Japánba utazik az Assassin’s Creed-sorozat, a Syndicate epizódhoz hasonlóan két játszható karakterrel, valamint alaposan megújult játékmechanikával. Lássuk, mit tudnak a szamurájok!

A harcos(ok) útja

A játékban számos fegyver mellett változatos páncélok és egyéb kiegészítők is rendelkezésre állnak, továbbá lehetőségünk van a lovunkat és annak nyergét is testre szabni. Ezek a felszerelések mind eltérő szintekkel, kategóriákkal és statisztikákkal rendelkeznek, és a játék végén már igen impresszív kinézetet kölcsönöznek karakterinknek. Ki tudja, miért, a Shadowsban már viszonylag korán hozzájuthatunk az egyedi, legendás kategóriájú felszerelésekhez is, ami kicsit csökkenti a megszerzésükhöz kapcsolódó sikerélményt. A fejlődés továbbra is XP-alapú, de mivel az egyes régiók egy adott szint elérése után velünk együtt erősödnek, olyan sajnos sosem lesz, hogy ultratápos nindzsaként vagy szamurájként visszatérünk egy, a kezdőfalu környékén maradt bázishoz, és a láttunkra szétszaladnak a kettes szintű senkiházi banditák.

[+]

A Valhallában saját várost építhettünk, ám a Shadowsban nem rendelkezünk egy teljes viking horda háttértámogatásával, így „csak” egy méretes főhadiszállás áll rendelkezésre – ezt kedvünk szerint rendezhetjük be épületekkel és dekoratív elemekkel. Mivel a legtöbb megvásárolható bővítés csak esztétikai célokat szolgál, ezt a lehetőséget nem éreztem teljesen kihasználtnak – a sorozatban volt már ennél jóval kidolgozottabb otthonépítő rész is. Ami miatt azonban mégis visszajártam, az – a cseresznyefák virágzása idején való gyönyörködést leszámítva – a követők fejlesztése volt, hiszen ez itt végezhető. Ez a közkedvelt elem mintha csak a Brotherhoodból lenne átemelve: egyes küldetéseket végrehajtva szerezhetünk új, megbízható társakat, akiket segítségül hívhatunk bárhol a világon, ha szorul a hurok a nyakunk körül. Más követők a felderítéssel foglalkoznak – velük lehet új területeket felfedezni, néha akár fontos küldetéseinkről is tudnak információkat gyűjteni, és őket küldhetjük egyes zsákmányok megszerzésére is. Felderítőink száma korlátozott, ám némi pénzért újra felbérelhetjük őket, vagy megvárhatjuk, amíg elérkezik az új évszak, és megint tettre készen várnak parancsainkra.

Hirdetés

[+]

Ez utóbbi különösen érdekes újdonság az Shadows világában, hiszen a játékban folyamatosan váltakoznak az évszakok. Egyik pillanatban még aranyló, őszi tájakat járhatunk be, a következőben pedig már hóborította tájakon kell átküzdeni magunkat – a jellegzetesen japán kastélyokkal, bambuszligetekkel, zen-kertekkel és városi látképekkel együtt ez pazar játszóteret biztosít. A térkép mérete ugyan nem vetekszik az Odyssey vagy a Valhalla hatalmas világával, cserébe sokkal gazdagabban van berendezve és részletesebb interakciókkal van tele. A küldetések rendszere is megváltozott kicsit: a játék nem mindig ad pontos helyszínt egy feladat elvégzéséhez, hanem csak hozzávetőleges információt kapunk arról, hol található a célpont vagy a következő találkozó. Ez azt jelenti, hogy magunknak kell megtalálni és felkutatni az adott területet, ami növeli a felfedezés élményét, de időigényesebb is lehet – a helyzeten segíthetnek a kiküldött felderítők, vagy akár a menüben bekapcsolható „irányított felfedezés” opció, ami a korábbi epizódokhoz hasonlóan pontosan elhelyezett ikonokra cseréli ezt a rendszert. Rengeteg mellékküldetés és békés tevékenység vár ránk a különböző régiókban, legyen szó korrupt földesurak likvidálásáról vagy szentélyek felfedezéséről, netán az állatvilág lerajzolásáról vagy a parasztok megsegítéséről – és persze a szinkronizációs pontok megmászása is fontos része az AC-érzésnek.


[+]

Egy fontos játékelemről még nem beszéltünk, ami részben újradolgozásra került – ez pedig a lopakodás. A Shadowsban akár le is hasalhatunk, hogy kúszva, alacsonyabb növényzetben rejtőzve is észrevétlenek maradjunk Naoéval, a csáklyát használva könnyedén feljuthatunk az íves tetőkre – sőt, a víz alatt maradva, bambuszrúdon keresztül lélegezve is eltűnhetünk az őrök szemei elől. A fényviszonyok kihasználása is fontosabb szerepet kap, hiszen éjszakai sötétben ellenfeleink érezhetően lassabban nehezebben fedeznek fel bennünket, így még hatékonyabban hajthatunk végre lopakodós akciókat. A beállítási lehetőségek terén szokatlanul széles az opciók sora: a nehézségi szint például nem csak fizikailag erősebb, de más tekintetben is okosabb ellenfeleket eredményez, Expert szinten például sokkal hamarabb kiszúrnak minket, ha nem figyelünk oda a lopakodásra. Érdekes az úgynevezett kánon beállítási lehetőség, ami lényegében a készítők által megszabott karakterváltásokkal, kevesebb szabadsággal rendelkező, cserébe pedig üresjáratok nélküli „vágott” verzióban mutatja be a kalandot. Ennél talán több játékos fogja bekapcsolni az immerzív módot, ami a sorozatban most először akcentusos angol szinkron helyett a valóban elhangzó párbeszédeket adja át, itt tehát elsősorban japán és portugál nyelven kommunikáló karaktereket jelent.

[+]

A játékot alap PlayStation 5-ön teszteltük, és le a kalappal a Ubisoft előtt, ugyanis amellett, hogy remekül futott a játék, kifejezetten jól is nézett ki. Teljesítményproblémákkal kizárólag a rejtekhelyen találkoztam, ez viszont az ígéretek szerint a megjelenéskor már elérhető első patch-csel már orvoslásra is kerül. Emellett persze kisebb hibákba belefuthatunk, de egy ekkora világ esetén szinte elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ne találkozzunk velük – egyszer még a lovam is úgy döntött, hogy Keszeg nyomdokaiba lép, és megmássza a piacok standjait. Egy PC-n tesztelő ismerősöm elmondása szerint a Shadows PC-n is kiválóan fut, valamint első naptól kezdve igényes Steam Deck-támogatással is rendelkezik, ami bíztató lehet a gyengébb hardverrel rendelkezők számára.

[+]

Az Assassin’s Creed Shadows megjelenéséhez időzítve a Ubisoft bevezette a széria új központi platformját, az Animus Hubot. Ez tulajdonképpen egy keretprogram, ahol összegyűjtve találhatjuk meg az Assassin’s Creed-játékokat, az azokban elért eredményeinket, illetve azok különféle kihívásait – valamint a mikrotranzakciókat. Utóbbiak terén a Shadowshoz már megjelenéskor valódi előnyt biztosító szupertápos felszerelés és más bónuszok vásárolhatók valódi pénzért. Megvehetjük előre a játék legjobb páncéljait – igaz, ha jól értelmeztem a leírtakat, az ezekhez tartozó szintlimit megmarad, így kezdő karakter nem tudja azokat felvenni –, feltankolhatunk a bázis bővítéséhez szükséges alapanyagokból, sőt, rögtön a karakterfejlesztés során használt fejlesztési pontokból is vásárolhatunk. Bár ez nyilván nem egy multiplayer játék, így nem ér fel csalással a dolog, mégis úgy érzem, hogy ez a rendszer megkérdőjelezi a játék „természetes” felépítését, és elveszi azt az élményt, amit a jutalmak és felszerelések megszerzése jelenthet a küldetések sikeres teljesítése után. Erről majd nyilván a játékosok szavaznak pénztárcáikkal – és azt is a jövő rejti, hogy a gyászos anyagi helyzetben levő kiadón segíthet-e a Shadows megjelenése. Ami itt és most biztos, az az, hogy az új epizód jó irányba tett szükséges lépéseket: javult a harcrendszer, sokrétűbbé vált a lopakodás, és a két karakter képességei közti különbségek is jelentőssé váltak. Mindez a gyönyörűen kidolgozott japán környezettel együtt még akkor is roppant élvezetessé teszik a Shadowst, ha az nem akkora, mint a Valhalla, és nem kokettál olyan bátran a természetfelettivel, mint azt az Odyssey tette.

Az Assassin’s Creed Shadows PC-re, PlayStation 5-re, valamint Xbox Series konzolokra jelenik meg 2025. március 20-án.

A tesztjátékot a kiadó Ubisoft biztosította.

Összefoglalás:

A Shadows ugyan nem hoz akkora változást, mint amilyen az Origins volt, de azóta mindenképpen ez változott legtöbbet – ráadásul szinte minden átalakításnak csak örülni lehet. Harcrendszere kapott egy kis vérfrissítést és dinamizmust, a lopakodás pedig kifejezetten sokat javult – és a XVI. századi Japán is pontosan az a varázslatos környezet, mint aminek vártuk. Igaz, a történet ezúttal sem lehengerlő, és a karakterek együttműködéséből is sokkal többet ki lehetett volna hozni, a végeredmény kifejezetten jó lett.

Az Assassin’s Creed Shadows legfőbb pozitívumai:

  • Az eddigieknél jobban berendezett világ;
  • remekül működő új lopakodási mechanika;
  • jó irányba változott harcrendszer;
  • érezhető különbség a két karakter között;
  • remek teljesítmény már megjelenéskor.

Az Assassin’s Creed Shadows legfőbb negatívumai:

  • A történet nem valami kiemelkedő;
  • a karakterek sajnálatosan ritkán találkoznak;
  • túl hamar kapunk legendás cuccokat;
  • opcionálisan, de tele van mikrotranzakcióval.

Balga Bence

Azóta történt

Előzmények

  • Stories from Sol: The Gun-Dog teszt

    Minden téren a nyolcvanas évek japán nosztalgiájára épít ez az űropera: világát a komolyabb mechás animék ihlették, kinézete pedig az idehaza alig ismert PC-98 számítógép stílusát idézi meg.

  • Taiko no Tatsujin: Rhythm Festival teszt

    Elő a dobverőket, és dübörögjön a Blackpink! A világ egyik legtöbb részből álló videojáték-sorozata most először látogat el Steamre, hátha a PC-s közönség is vevő lesz a koreai és japán zenékre.

  • Visions of Mana teszt

    A Mana-sorozat igen hosszú múltra tekint vissza, de a legutóbbi új részt 2006-ban láttuk – most azonban egy friss epizódban követhetjük végig a Mana Fa védelmezőinek kalandjait.

  • NanoApostle teszt

    Az akciójátékok szinte elengedhetetlen részei a főgonoszok: de mi van akkor, ha szinte csak belőlük áll a játék? Megnéztük, hogy mit tud a NanoApostle, ami pörgős boss rush élménnyel kecsegtetett.