Új hozzászólás Aktív témák
-
jasszer
senior tag
Sziasztok,
Kémiából kaptam egy egyszerű feladatot, a cérium elektronszerkezetét kell meghatározni, a vegyértékhéj megjelölésével. Elkezdtem töltögetni a héjakat, úgy éreztem hogy minden f*sza, aztán ránéztem a periódusos rendszerre, ahol [Xe]4f2 6s2-nek jelölik. Mit rontottam el?
A szaggatott vonal feletti terület lenne a vegyértékhéj...
Apokalipszis? Ezeknek?!
-
ngabor2
nagyúr
a 4-5-6. héjon levő alhéjak energiái igen közel vannak egymáshoz, mint látható, a 6s energiája alacsonyabb, mint az 5d, vagy a 4f pályáé. nem nagyok a különbségek, igen könnyen gerjesztődnek egyikről a másikra. valamikor régen tudtam a sort, hogy hogyan következnek egymás után, a 4. héjtól igen nagy kavarok voltak.
-
becuszabi
aktív tag
Ne aggódj, jobban belemélyedve a dolgokba több ellentmondásra is lelhetsz
Itt például a héjakon található elektronok száma másképpen van megadva. Ez egyébként is egy elmélet, így vannak körülötte bizonytalanságok.
(...az f-mező elemei amúgy is elég "különc" társaságot alkotnak)"Aki szívből él, az élből szív"
-
-
brownus
veterán
üdv,
adva van a víz, ami h2o, ezt, hogy lehet oxigénnel dúsítani? mert most mutatott egy kolléga egy palack o-val dúsított vizet... a tecsóban árulják.... finom alma és kiwi ízesítésű cucc
-
becuszabi
aktív tag
Egyszerűen oxigént buborékoltatnak át rajta. Ha szükséges, akkor mindezt meg lehet tenni nyomás alatt, esetleg a víz hűtése közben, mivel mindkét körülmény javítja az oldhatóságot.
Hétköznapi példa: szódavíz (csak ott szén-dioxid van a vízben).Amúgy nem nagyon látom értelmét a dolognak. Nem tudom, hogy jelent-e bármilyen előnyt a gyomorba bevitt oxigén (fizikailag van a vízben, felszívódás közben nem jut tovább), de ha igen, akkor is az egészet agyoncsapják a mesterséges íz- és színezőanyagokkal. Nekem parasztvakításnak tűnik.
[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
Nem, olyan magas koncentrációról nincs szó, mint pl. a szódavíznél...szóval nem pezseg
Néhányszor 10 mg/l-es értékről van szó. Ennyit fel tud oldani a víz. Természetesen ha nyitva hagyod a palackot, akkor idővel csökken a mennyisége.A neten böngészve, sokan sok mindent állítanak a hatásosságáról.
"Aki szívből él, az élből szív"
-
Taknyoshal
tag
Hogyan tudom megállapítani valamiről, hogy milyen kötése van? (ionos vagy kovalens)
Help. -
Mackósajt
senior tag
válasz Taknyoshal #111 üzenetére
Úgy érted ott van előtted egy ismeretlen anyag, és arról megmondani vagy ott van előtted egy képlet, és arról megmondani? Az utóbbi eset az egyszerűbb, a periódusos rendszerek (és a Wikipédia) tartalmazzák az elemek elektronegativitását. Ha az összetevők elektronegativitása közti különbség nagy (pl. NaCl), akkor ionos, ha a különbség kicsi, de maguk az elektronegativitások nagyok (pl. NO vagy O2), akkor kovalens, ha a különbség kicsi, és az elektronegativitások is kicsik (pl. Fe magában), akkor fémes. Ha nem szimplán elemekből tevődik össze, hanem egyik vagy másik ion maga is molekula (pl. NaHCO3) akkor bonyolultabb az ügy, fel kell ismerned a tipikus molekuláris ionokat lexikális ismeret alapján, mondjuk itt is alkalmazható az az ökölszabály, hogy erős elektronvonzó képességű elemek (C, O, -> CO3), gyenge elektronvonzó képességű elemek (Na) mellet ionos kötést sugallnak akkor is, ha valamelyik ion belül kovalens.
Ehhez nem kell ismerni a pontos számokat, az elektronegativitás a periódusos rendszer jobb felső sarkában a legnagyobb (nemesgázok nem számítanak!), és a bal alsóban a legkisebb, a középső tartományokban pedig alig van különbség a szomszédok között.
Hogy miért van így, az túlmutat egy ilyen hozzászóláson, az atomok elektronszerkezetét (energiaszintek, árnyékolás) kell hozzá megérteni.
Ha egy ismeretlen anyag van előtted, és arról kell megmondanod ionos vagy fémes, arra nincs univerzális módszer az összetétel ismerete nélkül. Mondhatnám, hogy az ionosak jobban hajlamosak vízben oldódni érthető módon, de vannak olyan ionos vegyületek, amelyek csak azért se.
[ Szerkesztve ]
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #113 üzenetére
Talán Mackósajt nem haragszik meg.
Szóval:
az egyenlet rendezése nem ördöngősség, mert csak a négy alapműveletet kell használni
DE azért persze tudni kell hozzá a kémiát is, hiszen a példa egyenletet fel lehetne írni úgy is, hogy: FeO + Al → Fe + AlO, ami persze nem jó, mert olyan vegyület, hogy AlO nem létezik.
Tudni kell, hogy milyen reakcióról van szó és milyen anyagok keletkezhetnek.
A mi esetünkben a vas-oxid alumíniummal történő redukciójáról van szó, aminek az eredménye elemi vas és alumínium-oxid.
Az elemi vas 'képletével' nincs gond, az ugye Fe. Az alumínium-oxid képletéhez (ha nem tudjuk fejből) elő kell szedni pl. egy periódusos táblát, amin feltüntetik az elemek lehetséges oxidációs állapotait. Alumíniumnál ez +3. Az oxidokban az oxigén oxidációs állapota -2 (persze mint mindenhol van egy két kivétel, de azokat most hagyjuk). Ahhoz, hogy az alumíniumból és az oxigénből létrejövő anyag 'semleges' legyen a +3-as oxidációs állapotú Al-ból kell 2, a -2-es ox. állapotú O-ből pedig kell 3, így az alumínium-oxid képlete Al2O3.
Most, hogy már megvan a képletünk, csak osztani, szorozni kell.
A FeO + Al → Fe + Al2O3 egyenlet rendezéséhez az oxidációs állapotok változásait kell figyelembe venni. A 'semleges' Fe-oxidban ha az oxigén oxidációs állapota -2 (lsd. fentebb), akkor a vasé +2. Az elemi vasban az oxidációs állapot ugyebár nulla, tehát a reakció során a vas felvesz 2 elektront. Az Al ugyanekkor a nulla oxidációs állapotból úgy jut el a +3-asba, hogy lead 3-at.
Az egyenlet rendezéséhez a leadott és felvett elektronok számát egyenlővé kell tenni. Mi az az egész szám, ami 2-vel és 3-mal egyaránt osztható? A 6, tehát úgy kell rendezni az egyenletet, hogy 6 elektron átmenete történjen meg. 1 Fe(+2) felvesz 2-őt, ahhoz, hogy 6 elektron felvétele legyen, kell 3 Fe(+2), azaz 3 FeO. Az Al(0) → Al(+3) állapotváltozás 3 elektront jelent, a 6-hoz kell két Al.
Nézzük meg az egyenletünket:
3 FeO + 2Al → 3 Fe + Al2O3
A biztonság kedvéért persze a végén számoljuk meg, hogy az egyes elemek száma megegyezik-e a két oldalon.[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
Mackósajt
senior tag
válasz Taknyoshal #113 üzenetére
Az előttem szóló részletes magyarázatához csak annyit fűznék hozzá, hogy imádtam a laborban az aluminotermikus reakciót, szép vulkánt lehetett vele csinálni. Persze a kohászatban nem vas-oxiddal csinálják, mert a drágább alumíniumot áldozod be az olcsóbb vas kinyerésére. Króm előállítására viszont jó, és asszem a vasútnál használják sínforrasztásra a vasoxidos változatot is.
Egy általános tanács: ha komolyan meg akarod érteni a miérteket a kémiai kötésekben és a reakcióegyenletek rendezésében, akkor periódusos rendszer a legjobb barátod. Először azt értsd meg, hogy miért úgy vannak elrendezve abban a táblázatban az elemek, ahogy. Ha ez megvan, akkor a szervetlen kémia egy csomó kérdése (köztük az általad feltett kettő) sokkal egyszerűbben megérthetővé válik. Egy nyomtatott periódusos rendszer szintén nagy segítség, pl. a vegyértékszámok kinézhetőek belőle az egyenletrendezéshez.
Vannak elemek, amelyeknek többféle vegyértéke is lehet. Ilyen a példaegyenletben szereplő vas is, amely lehet +3 vagy +2. Mint az becuszabi hozzászólásából is kiderül, onnan lehet tudni, hogy egy vegyületben mennyi a vegyértéke, hogy mi van mellette. Az oxigén mindig -2 (na jó, szinte mindig , így az FeO-ban a vasnak +2-nek kell lennie, máskülönben nem lenne semleges. Lehetne Fe2O3 is, abban +3 a vas. A reakció remekül megy vele, tipikusan ezzel csinálják a termitet. Ebben az esetben.
Fe2O3 + 2 Al = Al2O3 + 2 Fe
[ Szerkesztve ]
-
Taknyoshal
tag
-
Taknyoshal
tag
válasz Taknyoshal #116 üzenetére
2. kérdést talán értem. Nem azért, mert az oxigén miatt a cinknek 2-es oxidációs számmal kell szerepelnie?
Különben Ti honnan értitek ezt ennyire?
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #116 üzenetére
1. Ehhez kell megtanulni és megérteni a kémiát. Felismerni, hogy az adott reakció milyen jellegű.
A korábbi FeO+ Al példában például redukciós-oxidációs (vagy röviden redox) folyamatok zajlottak le.
A ZnO + HCl esetén ilyen nem történik, tehát minden marad az eredeti oxidációs állapotában.
ZnO + 2 HCl → ZnCl2 + H2O, ez egy úgynevezett sav-bázis reakció.
2. Az, hogy két olyan elemből, aminek több oxidációs állapota is lehet, a végén milyen vegyület jön létre az sok mindentől függ. Mint sok más esetben itt is elő lehet szedni az elemek elektronegativitás értékeit. Ha a lehetséges vegyület alkotói között nagy a különbség, akkor szinte biztos, hogy a nekik megfelelő szélsőséges értéket fogják felvenni. Például a fémek, amelyek elég könnyen megszabadulnak az elektronjaiktól egy halogénnel nagy valószínűséggel olyan vegyületet alkotnak, amelyben a lehető legmagasabb oxidációs állapotban vannak jelen. Sokszor persze a körülményektől is függnek, hogy milyen vegyület jön létre ... pl, az átmeneti fémek között több variáció is lehet egy vegyület összetételére (lsd. a vas-oxid is egy ilyen)....és, hogy honnan? Kb. 15 évig ezt tanultam, vegyész vagyok...és gyanítom, hogy Mackósajt személyében is egy kollégát köszönthetek
"Aki szívből él, az élből szív"
-
Mackósajt
senior tag
válasz Taknyoshal #116 üzenetére
1. Ez valóban nem mindig egyértelmű, kell hozzá lexikális alap is. Főleg, hogy sokszor nem történik semmi.
2. Tudni lehet, hogy a ZnO-ban a Zn +2, mert ott van mellette az O, ami szinte mindig -2. A Cl pedig szinte mindig -1, az összes többi változata bizonyos ritka vegyületekben fordul elő, amiket fel lehet ismerni.A Cl biztosan nem lehet a "+" pár a Zn mellett, mert sokkal erősebb elektronvonzó (lásd első hozzászólásom). Alapvetően ha két erősen különböző elektronvonzó képességű elem vegyül egy ionos vegyületben (mint amilyen a ZnCl2), akkor az erősebben elektronvonzó elem (Cl) leszakítja a gyengébb elektronvonzó (Zn) külső elektronját/elektronjait, így az erősebb elektronvonzó negatív lesz (Cl(-1)), a gyengébb elektronvonzó pozitív (Zn(+2)). Ha az elektronvonzó képesség közel azonos, akkor osztoznak (kovalens vagy fémes), úgyhogy vissza is jutottunk a hogyan döntjük el milyen kötés kérdéshez.
A Zn, Cl és nagyon sok elem esetén is igaz, hogy elvileg ugyan többféle vegyértékük lehet, de gyakorlatilag ezek közül 1 v. 2 sokkal gyakoribb, mint a többi. Ez különösen igaz a periódusos táblázat két szélén lévő elemekre, a középen lévők lelkivilága sajnos bonyolultabb, mert az elektronszerkezetük külső része elég trükkös. Innentől mint mondtam játszik a lexikális tudás. Sok mindent ki lehet logikázni, de nem mindent.
Azt kell megérteni, hogy az elemek a vegyületek létrehozásakor arra "törekednek" (elhatárolom magam a saját durva antropomorfizmusomtól , hogy lezárják az elektronszerkezetüket, a nemesgázokéhoz hasonló zárt szerkezetet hozzanak létre. Amelyik elem ezt úgy éri el könnyeben, hogy az utolsó zárt héj fölötti elektronokat leszórja (a periódusos rendszer bal oldala) az ezt fogja "tenni", amelyik úgy éri el könnyebben, hogy befog még pár elektront, és lezárja az utolsó réteget (a jobb szél) az ezt fogja tenni. A periódusos rendszerben benne van az elektronszerkezet is, tessék tanulmányozni. Kiderül belőle mennyi elektronnak kell mozognia egy adott helyzetben.
Vagy olvasgatni: [link] Én ezt a könyvet annyira nem szeretem, de el tudom képzeli, hogy másnak hasznos lehet.
Kezdek kicsit zavaros lenni talán. Ma korán megyek aludni.
Honnan tudom? Hát ahhoz jól hangzó "master of chemistry"-hez vezetett egy kis út. Más kérdés, hogy az utolsó 8 évben csak felejtettem, de mindent még nem sikerült.
2 másodperc...
[ Szerkesztve ]
-
Taknyoshal
tag
Helló. Bonyolultabb egyenletek esetén továbbra sem értem, pl: pbo+hno3 vagy mgo+ h2so4 köszönöm a türelmet.
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #120 üzenetére
Ezek ugyanolyanok, mint a ZnO + HCl, sav-bázis reakciók.
Nem történik elektronátmenet, DE tudni kell, hogy mi keletkezik.
Savak és fém-oxidok reakciójában a fémek sója és víz keletkezik.
Az egyenlet rendezéséhez csak annyit kell figyelembe venni, hogy a fém-oxidban a fém milyen oxidációs állapotú, illetve, hogy a sav anionja hány vegyértékű.
Kezdjük ez utóbbival: mivel a savakban a H mindig +1-es ox. állapotú, ezért a sav anionja annyi vegyértékű, amennyi H van benne. Ennek megfelelően a HNO3 anionja -NO3, míg a H2SO4-é pedig =SO4 (a vonalak jelölnék a vegyértéket).
Az ólom és a magnézium egyaránt +2-es oxidációs állapotú (lsd. a korábbi hozzászólásokat az oxigén, oxidokban felvett oxidációs állapotáról).
Az ólom-nitrát képlete így: Pb(NO3)2, a magnézium-szulfáté pedig MgSO4
Az egyenletek:
PbO + 2 HNO3 → Pb(NO3)2 + H2O
MgO + H2SO4 → MgSO4 + H2O"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #122 üzenetére
Mert nincs benne oxigén
No, de: bázis és bázis között is van különbség. Több sav-bázis elmélet is létezik. A nitrogén elektronszerkezete nagyon változatos vegyületek képződését teszi lehetővé. Az ammóniában a nitrogénnek történetesen van egy nem kötő elektronpárja, aminek köszönhetően nagyon könnyen elcsíphet egy protont. A salétromsavban ill. a hozzá hasonló klasszikus savakban pedig pont ilyen mozgékony proton van. Ezért reagál savakkal.
"Aki szívből él, az élből szív"
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #124 üzenetére
A reakció eredménye szempontjából a salétromsav oxigénjeinek jelenléte szinte mellékes, mert nem változnak meg a reakció során...mint, ahogy a korábban tárgyalt MgO és H2SO4 reakciójában is a víz képződéséhez a sav adja a protont, az oxid pedig az oxigént (és nem a sav).
...természetesen a salétromsav oxigénjei abból a szempontból már fontos szerepet kapnak, hogy ebben az összetételben egy (nem is akármilyen) erős savval állunk szemben."Aki szívből él, az élből szív"
-
Mackósajt
senior tag
válasz Taknyoshal #124 üzenetére
Egy reakció során nem feltétlenül bomlik fel minden eredeti kapcsolat a résztvevők közt. Fel lehet ismerni a tipikus csoportokat a sav-bázis reakcióknál.
H2SO4 (kénsav) -> SO4(2-) szulfát
HNO3 (salétromsav) -> NO3(1-) nitrát
stb.Ezeket egyszerűen fel kell ismerni ránézésre, és egyben kezelni.
Annál is inkább fontos, hogy ezeket a molekuláris ionokat felismerd, és egyben kezeld, mert vizes oldatban, ahol a laborban leginkább találkozni lehet ezekkel a reakciókkal, nincs szigorúan vett közvetlen kapcsolat az erős savak anionjai, és a képletben hozzájuk rendelt hidrogénion(ok) között. Az a kötés ilyenkor csak papíron létezik.
-
Taknyoshal
tag
0.0005 mol/dm3-es koncentrációjú Ca(OH)2 oldatnak mennyi a Ph-ja?
-
becuszabi
aktív tag
válasz Taknyoshal #127 üzenetére
Ha teljesnek tekintjük a Ca-hidroxid disszociációját, akkor 11.
A számítás menetét rád bízom, biztos benne van a könyvben.
...vagy mint mindenben a Google itt is segít"Aki szívből él, az élből szív"
-
englandfan
csendes tag
Etin kálium-permanganátos vízben való elnyelésekor ezek az anyagok keletkeznek: C2H2(OH)2 + MnO2 + KOH. Az lenne a kérdésem, hogy azt első, szerves anyag az vajon mi lehet? Mert az biztos hogy létezik ilyen, mert a google is ezt adja ki a reakcióegynletre, annyit találtam, hogy tartaric acid... Az biztosan valamilyen sav, ám annak az összegképlete: C4H6O6. És az nem igazán jön ki így...
[ Szerkesztve ]
just stand your ground and fight. | TEREMCIPŐK ELADÓAK! http://tinyurl.com/teremcipokeladoak
-
becuszabi
aktív tag
válasz englandfan #129 üzenetére
A Wikipedia szerint az etin (acetilén) esetén nem ez a vége a reakciónak, mert a szénlánc felhasad és hangyasav, ill. annak kálium-sója keletkezik.
A tartaric acid, magyarul borkősav megint másképpen néz ki. Valami nem kerek abban a feladatban."Aki szívből él, az élből szív"
-
Mackósajt
senior tag
válasz becuszabi #130 üzenetére
Nem túl részletezőek a források, mert egyrészt azt írják, hogy az alkinok oxidációs reakcióiban általában felhasad a hármas kötés, és két karbonsav keletkezik, de van olyan, ahol konkrétan oxálsavat írnak az acetilén vs. permanganát eredményeképp, és ezek szerint itt nem hasad.
Ettől függetlenül persze a megadott képlet - C2H2(OH)2 - se oxálsavra, se hangyasavra nem jön ki.
Viszont:
Az általad idézett Bayer reagenses Wikipédia link reakcióegyenlete nem zárja ki, hogy ecetsav keletkezzen. A slusszpoén az, hogy a C2H2(OH)2, bár nem szokás így felírni (és elég megtévesztő is), de az összegképlet alapján lehet Ecetsav.
Az acetilén valószínűleg a kétoldali csatlakozó láncok hiánya miatt kivétel az alkinok általános viselkedése alól. Az alkinok valószínűleg azért hasadnak ebben a reakcióban, mert az összesen háromszoros oxigénkötés létrejöttéhez valamelyik oldalon hasadnia kell a C-C kötésnek, és az az oldal van jobban célkeresztben, ahol eredetileg a hármas kötés volt. Az acetilénről viszont a hidrogént könnyebb lehet leszedni. Az oxálsavas verzió meg talán azért van, mert bizonyos körülmények közt tovább oxidálódhat.
Ez persze csak feltételezés. Eleve nem értem miért írná valaki úgy le az ecetsavat, hogy két hidroxilcsoportot emel ki. Ez inkább etén-diol lehetne, de annak az esetleges keletkezésére még célzás sincs a forrásokban.
-
becuszabi
aktív tag
válasz Mackósajt #131 üzenetére
A kálium-permanganát igen erős oxidálószer. Ha keletkezik is etén-diol, szerintem az sem a kettős kötés, sem a hidroxi csoportok miatt nem marad meg oxidatív közegben. Sőt az oxálsav sem túl stabil anyag, annak ellenére, hogy "sima" dikarbonsav, bizonyos körülmények között redukálószerként viselkedik. Szóval ha feltételezzük, hogy a feladatban szereplő képletek helyesek, akkor a reakció inkább valamiféle átmeneti állapotot ír le.
...mondjuk ha jobban belegondolok, akkor a gyakorlati preparatív munka során mi is többször jártunk már el úgy, hogy a reagáló anyagok megfelelő adagolásával az egyébként átmeneti állapotnak megfelelő végtermékeket kapjuk...azaz a telítetlen diol képződése elképzelhető.
[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
-
Anyimanyi
újonc
Sziasztok!
Honnan tudom,hogy egy adott vegyület létezik-e?
Pl.eladatarikázd be a nem létezőket!
1.H2NO3
2.PH3
3.Ca2O
4.SiH4
Az oxidációs számból vagy lerajzolva a szerkezeti képletükből?Vagy honnan?
Jah és a szigma és pi kötések száma és a nem kötő elektronok száma a központi atomon hány van?honnan tudom?
Előre is Köszi a Segítséget! -
becuszabi
aktív tag
válasz Anyimanyi #135 üzenetére
...akkor bővebben
Alapvetően onnan, hogy a vegyületek alkotói milyen oxidációs állapotban lehetnek. Vannak természetesen olyan elemek, amelyek több értéket is felvehetnek, attól függően, hogy milyen az elektronhéj szerkezetük, illetve milyen másik elemmel hozzuk össze. Az, hogy az adott párosításnál melyik vonzza a másik elektronja(i)t, az elem elektronegativitása határozza meg.
A feladatod megoldásánál előny, hogy a felsoroltak mindegyikénél van egy-egy olyan alkotó, ami csak adott számú elektront képes elveszíteni (vagy felvenni).oxidációs állapot - elektronegativitás
H: +1 (-1) .....................2,20
N: ±3, 5,4,2 ..................3,04
P: ±3, 5, 4 ....................2,19
O: -2 (-1) ......................3,44
Si: 4 ............................1,90
Ca: 2 ...........................1,00H2NO3: a legelektronegatívabb az O, így az oxidációs állapota -2, a 3-é -6, a N és a H is le fogja adni az elektronjait, azaz +1 és +5 lesz az állapotuk, a molekula csak úgy lesz semleges, ha a képlet HNO3 (salétromsav)...a H2NO3 ilyen formában tehát nem létezik
PH3: a P lehet 3 vegyértékű, a H csak 1, így létezhet a molekula (létezik is: foszfin)...az, hogy most ki kitől szed el elektront, annyira nem érdekes (az elektronok eloszlásában a P nemkötő elektronpárja is szerepet kap).
Ca2O: a Ca csak leadni tudja az elektronjait és csak kettőt, így egyértelmű, hogy csak a CaO összetételű vegyület létezik (kálcium-oxid), ez nem
SiH4: a Si csak 4 vegyértékű lehet, a H csak 1, létezhet a vegyület (és létezik is: szilán)
Azokban az esetekben, amikor az elektronegativitás értékei nagyon hasonlóak, a kötésben résztvevő elektronok amolyan közös tulajdonúak, a kötés kovalens jellegű lesz.
[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
-
fpeter07
veterán
Körülbelül egy éve nem rendeztem egyenletet, azóta már visszanéztem hogy mit, miért, hogyan kell.
Ez viszont nem világos:Oktán égése:
C8H18+12,5O2= 8CO2 + 9H2O
8*2+9O2= 25O2
Kérdésem az lenne hogy miért feleződik a bal oldalon?
-
Mackósajt
senior tag
válasz fpeter07 #141 üzenetére
Azért "feleződik", mert nem mindegy, hogy oxigén molekula vagy oxigén atom. 1 oxigén molekula 2 atomot tartalmaz.
Számold össze az oxigént a reakcióegyenlet jobb oldalán. 8 O2 + 9 O = 12,5 O2 (25 O).
Az aláírt számításod helyesen 8x2 O + 18/2 O = 25 O vagy 8 O2 + 18/4 O2 = 12,5 O2.
-
fpeter07
veterán
A PH számítást hogy kell elvégezni?
Van egy ilyenem hogy: -log[H3O+]
Írtunk pár példát is:a) 0,01 mol/dm3 HCl
10^-2 mol/dm3
PH=2
b) 0,001 mol/dm3 HNO3
10^-3 mold/dm3
PH=3
c) 0,1 mol/dm3 NaOH
OH-= 10^-1
H3O+= 10^-13
PH= 13Az elsőből sikerült egy mintát leszűrnöm (10^-x), de a harmadik számomra egy kérdőjel.
-
fpeter07
veterán
Nos... Ha nem kapok 5-ösnél rosszabb jegyet ebben a félévben, akkor esélyesen pályázok az 5-ösre. Próbálok nem hibázni.
-
cellpeti
veterán
üdv
valaki el tudná nekem magyarázni a sztöchiometriai egyenletek rendezési elvét?
Tigris, tigris, csóvafény...
-
becuszabi
aktív tag
válasz cellpeti #148 üzenetére
Ez így elég általános kérdés, a kémiai reakciók jellegétől függően kicsit eltérő szempontok alapján kell rendezni. Konkrét egyenleten egyszerűbb (és gyorsabb) lenne elmagyarázni.
Addig is, itt és itt találsz néhány példát, magyarázattal.[ Szerkesztve ]
"Aki szívből él, az élből szív"
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! Szépségápolás, Haj - és Szakállápolási márkás gépek - BOLTI ÁR FELÉÉRT!
- Bomba! HP EliteBook 1040 G7 x360 Érintős Hajtogatós Ultrabook Tab 14" -70% i7-10710U 16/256 FHD LTE
- BONTATLAN Új Iphone 15 és 15 Plus 128-512GB 1év APPLE garancia gyári független Deák AZONNAL Átvehető
- BONTATLAN Új Iphone 13 128-512GB 1év hivatalos Apple garancia gyári független Deák Azonnal Átvehető.
- ÚJ BONTATLAN Apple Watch Series 8 S8 41-45mm Azonnal Átvehető DEÁK TÉRNÉL 1 Év Apple Garanciával.
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen