2. Fórumok
  3. Tudomány, oktatás
  4. Kémia topic
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #117 Taknyoshal tag Taknyoshal #116
    Új Válasz #117
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Taknyoshal

    tag

    válasz Taknyoshal #116 üzenetére

    2. kérdést talán értem. Nem azért, mert az oxigén miatt a cinknek 2-es oxidációs számmal kell szerepelnie?

    Különben Ti honnan értitek ezt ennyire? :C

  • #118 becuszabi aktív tag Taknyoshal #116
    Új Válasz #118
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    becuszabi

    aktív tag

    válasz Taknyoshal #116 üzenetére

    1. Ehhez kell megtanulni és megérteni a kémiát. Felismerni, hogy az adott reakció milyen jellegű.
    A korábbi FeO+ Al példában például redukciós-oxidációs (vagy röviden redox) folyamatok zajlottak le.
    A ZnO + HCl esetén ilyen nem történik, tehát minden marad az eredeti oxidációs állapotában.
    ZnO + 2 HCl → ZnCl2 + H2O, ez egy úgynevezett sav-bázis reakció.
    2. Az, hogy két olyan elemből, aminek több oxidációs állapota is lehet, a végén milyen vegyület jön létre az sok mindentől függ. Mint sok más esetben itt is elő lehet szedni az elemek elektronegativitás értékeit. Ha a lehetséges vegyület alkotói között nagy a különbség, akkor szinte biztos, hogy a nekik megfelelő szélsőséges értéket fogják felvenni. Például a fémek, amelyek elég könnyen megszabadulnak az elektronjaiktól egy halogénnel nagy valószínűséggel olyan vegyületet alkotnak, amelyben a lehető legmagasabb oxidációs állapotban vannak jelen. Sokszor persze a körülményektől is függnek, hogy milyen vegyület jön létre ... pl, az átmeneti fémek között több variáció is lehet egy vegyület összetételére (lsd. a vas-oxid is egy ilyen).

    ...és, hogy honnan? Kb. 15 évig ezt tanultam, vegyész vagyok...és gyanítom, hogy Mackósajt személyében is egy kollégát köszönthetek :)

    "Aki szívből él, az élből szív"

  • #119 Mackósajt senior tag Taknyoshal #116
    Új Válasz #119
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Mackósajt

    senior tag

    válasz Taknyoshal #116 üzenetére

    1. Ez valóban nem mindig egyértelmű, kell hozzá lexikális alap is. Főleg, hogy sokszor nem történik semmi.
    2. Tudni lehet, hogy a ZnO-ban a Zn +2, mert ott van mellette az O, ami szinte mindig -2. A Cl pedig szinte mindig -1, az összes többi változata bizonyos ritka vegyületekben fordul elő, amiket fel lehet ismerni.

    A Cl biztosan nem lehet a "+" pár a Zn mellett, mert sokkal erősebb elektronvonzó (lásd első hozzászólásom). Alapvetően ha két erősen különböző elektronvonzó képességű elem vegyül egy ionos vegyületben (mint amilyen a ZnCl2), akkor az erősebben elektronvonzó elem (Cl) leszakítja a gyengébb elektronvonzó (Zn) külső elektronját/elektronjait, így az erősebb elektronvonzó negatív lesz (Cl(-1)), a gyengébb elektronvonzó pozitív (Zn(+2)). Ha az elektronvonzó képesség közel azonos, akkor osztoznak (kovalens vagy fémes), úgyhogy vissza is jutottunk a hogyan döntjük el milyen kötés kérdéshez. :)

    A Zn, Cl és nagyon sok elem esetén is igaz, hogy elvileg ugyan többféle vegyértékük lehet, de gyakorlatilag ezek közül 1 v. 2 sokkal gyakoribb, mint a többi. Ez különösen igaz a periódusos táblázat két szélén lévő elemekre, a középen lévők lelkivilága sajnos bonyolultabb, mert az elektronszerkezetük külső része elég trükkös. Innentől mint mondtam játszik a lexikális tudás. Sok mindent ki lehet logikázni, de nem mindent.

    Azt kell megérteni, hogy az elemek a vegyületek létrehozásakor arra "törekednek" (elhatárolom magam a saját durva antropomorfizmusomtól ;) , hogy lezárják az elektronszerkezetüket, a nemesgázokéhoz hasonló zárt szerkezetet hozzanak létre. Amelyik elem ezt úgy éri el könnyeben, hogy az utolsó zárt héj fölötti elektronokat leszórja (a periódusos rendszer bal oldala) az ezt fogja "tenni", amelyik úgy éri el könnyebben, hogy befog még pár elektront, és lezárja az utolsó réteget (a jobb szél) az ezt fogja tenni. A periódusos rendszerben benne van az elektronszerkezet is, tessék tanulmányozni. Kiderül belőle mennyi elektronnak kell mozognia egy adott helyzetben.

    Vagy olvasgatni: [link] Én ezt a könyvet annyira nem szeretem, de el tudom képzeli, hogy másnak hasznos lehet.

    Kezdek kicsit zavaros lenni talán. Ma korán megyek aludni. :)

    Honnan tudom? Hát ahhoz jól hangzó "master of chemistry"-hez vezetett egy kis út. :D Más kérdés, hogy az utolsó 8 évben csak felejtettem, de mindent még nem sikerült.

    2 másodperc...

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák