Új hozzászólás Aktív témák

  • Mackósajt

    senior tag

    válasz Taknyoshal #111 üzenetére

    Úgy érted ott van előtted egy ismeretlen anyag, és arról megmondani vagy ott van előtted egy képlet, és arról megmondani? Az utóbbi eset az egyszerűbb, a periódusos rendszerek (és a Wikipédia) tartalmazzák az elemek elektronegativitását. Ha az összetevők elektronegativitása közti különbség nagy (pl. NaCl), akkor ionos, ha a különbség kicsi, de maguk az elektronegativitások nagyok (pl. NO vagy O2), akkor kovalens, ha a különbség kicsi, és az elektronegativitások is kicsik (pl. Fe magában), akkor fémes. Ha nem szimplán elemekből tevődik össze, hanem egyik vagy másik ion maga is molekula (pl. NaHCO3) akkor bonyolultabb az ügy, fel kell ismerned a tipikus molekuláris ionokat lexikális ismeret alapján, mondjuk itt is alkalmazható az az ökölszabály, hogy erős elektronvonzó képességű elemek (C, O, -> CO3), gyenge elektronvonzó képességű elemek (Na) mellet ionos kötést sugallnak akkor is, ha valamelyik ion belül kovalens.

    Ehhez nem kell ismerni a pontos számokat, az elektronegativitás a periódusos rendszer jobb felső sarkában a legnagyobb (nemesgázok nem számítanak!), és a bal alsóban a legkisebb, a középső tartományokban pedig alig van különbség a szomszédok között.

    Hogy miért van így, az túlmutat egy ilyen hozzászóláson, az atomok elektronszerkezetét (energiaszintek, árnyékolás) kell hozzá megérteni.

    Ha egy ismeretlen anyag van előtted, és arról kell megmondanod ionos vagy fémes, arra nincs univerzális módszer az összetétel ismerete nélkül. Mondhatnám, hogy az ionosak jobban hajlamosak vízben oldódni érthető módon, de vannak olyan ionos vegyületek, amelyek csak azért se.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák