Száguldás a végtelenbe
A WRC tipikusan olyan videojáték-sorozat, amit minden évben érdemes várni, mert a minőségét tekintve a fejlesztői öles léptekkel haladnak előre. A kezdeti gyengélkedések után néhány éve történt meg az áttörés, a tavalyi epizód, a WRC 8 pedig már feltétlenül ott volt az aktuálisan legjobb autós játékok mezőnyében. A francia Kylotonn Racing látványosan felnőtt a feladathoz, és egy szép, tartalmas, jól játszható produkciót tett le az asztalra. Most pedig itt a WRC 9, ami mindezt új helyszínekkel és klasszikus autókkal, de ami még fontosabb: jelentősen élethűbb fizikával fejeli meg.
Az új játék felszínét kapargatva ebből nem sokat érezni – a WRC 9 felépítését tekintve szinte teljesen megegyezik a tavalyi résszel. A főmenü, a rendelkezésre álló játékmódok és a játék gerincét adó Karrier mód is tulajdonképpen ugyanaz, amit megszoktunk. Az idei felvonás többé-kevésbé követi a hivatalos bajnokság változásait. Azért csak többé-kevésbé, mert a koronavírus járvány a valódi WRC-t is feje tetejére állította, ezt pedig értelemszerűen nem lehetett mind a játékban is tükrözni. Amit kapunk, az az összes 2020-as csapat, pilóta és autó, most először már a WRC 3 kategória is bekerült, így a karrier során már négy versenyosztály ranglétráján kapaszkodhatunk fel. A versenynaptár változása miatt sajnos kikerült három ország (Chile, Spanyolország és Ausztrália), helyettük viszont érkezett három nagyon izgalmas új helyszín: Kenya, Új-Zéland és Japán.
A Karrier mód egyébként teljesen megegyezik a tavalyival, leszámítva néhány finomítást. Most is az egyik legalsó osztályban kezdünk (Junior WRC vagy WRC 3), majd eredményeink függvényében kerülhetünk feljebb, egészen a királykategóriáig. Az egyes ralik között is akad feladat: tréningek, speciális versenyek, gyártói kihívások és más feladatok váltják egymást, miközben az aktuális csapatunkat is menedzselni kell. Az éppen aktív tagok a játékmenetre is kihatnak: egy jobb minősítésű szerelő gyorsabban javítja a sérüléseket, az okosabb meteorológus pontosabban jelzi előre a napi körülményeket, egy leleményesebb pénzügyi tanácsadóval többet kereshetünk, és így tovább. Alapvetően ugyanezt az élményt kaptuk az előző részben is, csupán néhány formai változtatás történt (például most már minden esemény nehézségét külön állíthatjuk). Bár alapvető módosítás nem történt, a WRC karrierje így is az egyik legjobb, legtartalmasabb a mai versenyes játékok között, anélkül, hogy túlságosan monotonná válna.
Ha valakit nem érdekelnek a csapatmenedzsment részletei, annak a Season mód ajánlott, ebben ugyanazt a karriert járhatja végig, de mellékes feladatok nélkül, kizárólag a raliversenyekre koncentrálva. Emellett is akad lehetőség bőven: bármikor meglátogathatjuk a szabadon bejárható tréning létesítményt, ahol lehet gyakorolni és az autók beállításait tesztelni, újdonság a Challenges mód, ahol előre beállított kihívásokat kell teljesíteni érmekért, és persze adott a Quick Play is, amiben bármelyik autóval lenyomhatunk egy-egy szakaszt a gép ellen. Ha pedig nem a gép ellen akarunk száguldozni, akkor ott az Online Multiplayer (maximálisan 8 fő részére), illetve a napi és heti események. Novemberben indul a dedikált eSport bajnokság, sőt most először hivatalos FIA bajnokságot is rendeznek a játékon belül, amelynek legjobbja valódi raliversenyzővé válhat.
Mindezekből kitűnhet, hogy az WRC 9 alapvetően ugyanaz a játék, mint a tavalyi, csak egy kicsit csiszoltabb, itt-ott faragtak a durvább éleken. Hogy mennyire ugyanarról a produkcióról beszélünk, az abban is nyilvánvaló, hogy pontosan ugyanazok a bugok tapasztalhatók (a játék például ugyanúgy, a tréning feladatok előtt képes lefagyni úgy, hogy az egész Xbox One X-et kikapcsolja). Viszont mielőtt emiatt az öklét kezdené rázni bárki, érdemes kigurulni az autókkal, mert ami versenyzés közben történik, az az előző részhez képest szinte varázslattal ér fel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
