Project Zero: Mask of the Lunar Eclipse teszt

Japánban szimplán Zero, Amerikában pedig Fatal Frame a széria neve – de akárhogy is hívják, most az eredetileg Wiire megjelent, eddig csak japánul elérhető negyedik rész kapott felújítást.

Technicolor rettegés

Amikor Makoto Shibata, a Deception-széria megálmodója kipróbálta az első Silent Hillt, csak egy panasza volt – a ködös amerikai kisváros veszélyei nem voltak elég félelmetesek számára. El is határozta, hogy amint lehet, ő bizony elkészíti a világ legfélelmetesebb horrorjátékát, amely a japán ízlésnek megfelelően nem feltétlenül vérrel, köddel és groteszk szörnyetegekkel fog ijesztgetni, hanem a helyi legendákban gyökeredző történetekkel, félresikerült mágikus rituálékkal és a megnyugodni nem tudó szellemek fenyegetésével. Az elhatározást tett is követte, és a Fatal Frame tényleg ennek megfelelően készült el PlayStation 2-re – egy ménkű nagy tradicionális japán ház volt a környezet, fiatal japán lány a főszereplő, a bosszúszomjas kísértetek ellen pedig tűzfegyverek és balta helyett egy mágikus fényképezőgépet lehetett bevetni. A recept kiválóan működött, én például csak felkapcsolt lámpa mellett voltam hajlandó játszani vele, és a sok jump scare miatt még ilyen betoji módon sem sikerült elérnem a játék végére.

Azóta persze rengeteg víz lefolyt a Sumidán, és a Project Zero-játékok is visszavettek kicsit az efféle ijesztgetésekből; vidámabb persze nem lett a széria, de az újabb részek az ajtó mögül előugró szellemek helyett sokkal inkább a félelmetes, szinte fizikailag érezhetően oppresszív hangulattal operálnak. A Mask of the Lunar Eclipse is ebben a szellemben (ha!) készült: kifejezetten a Wii mozgásérzékelő kontrollerére lett megálmodva. A program anno 2008-ban kizárólag Japánban hozta a frászt a nagyérdeműre, angolnyelvű megjelenését végül törölték. A szerencsétlen módon a Dead Space és a Resident Evil 4 nagyköltségvetésű remake-jei közé ékelődve megjelent új verzió közel sem olyan ambiciózus, mint e riválisai. Fontos rögtön az elején leszögezni, hogy ez nem egy mindent modernizáló remake, hanem csak egy nagyobb felbontású port; még akkor is, ha egyébként 50 eurós árcédulával jelent meg.


[+]

Ez azt is magával hozza, hogy akinek kiemelkedően fontos a grafikai kényeztetés, a lehető legújabb konzolok vagy videokártyák minden grafikai tudásának profi kihasználására, azt bizony percről percre pofonok fogják érni. Bár néhány textúrából sikerült a nagyobb felbontású verziókat találni és azokat a játékba építeni, legalább ugyanennyi akad, amely még a 640x480 felbontásra készült minőségében feszül a falakon és tereptárgyakon. Azonnal látható szépészeti beavatkozáson csak a karaktermodellek mentek át: a porcelánbaba-arcú hölgyek nem szögletesek, és mivel a legfontosabb előrendelői és New Game+ bónuszok mind új kosztümök, hát azok minősége is sokkal jobb lett az eredetiben látottaknál. Összességében azonban technikai szempontból a Mask of the Lunar Eclipse minden mai platformon meglehetősen primitívnek hat, amit még az olykor pokoli erős filmzaj sem tud eltakarni – és extra pofonként Switch-en ráadásul még így is szaggat, ami teljességgel érthetetlen.


[+]

Szerencsére a Project Zero sosem az a játék volt, amely elsősorban lehengerlő grafikájával akarta volna csábítani a játékosokat. Az 1980-ban játszódó történet például most is kellemesen horrorisztikus lett, még akkor is, ha az első játékórákban ebből mit sem látunk majd – sajnos narratív szempontból az indulás meglehetősen gyengére sikeredett. A játék eseményei ezúttal a fiktív Rogetsu szigeten zajlanak: évekkel korábban egy Kirishima nevű detektív itt talált meg és szabadított ki öt elrabolt, a sok trauma hatására kollektív amnéziát kifejlesztő lányt – hogy pontosan mi is történt a fiatalokkal, azt emlékeik elveszítése miatt sosem sikerült kideríteni. Az öt bakfis közül nemrég ketten furcsa körülmények közt életüket vesztették, így a maradék trió úgy dönt (eltérő fokú lelkesedéssel), hogy bizony ők visszatérnek a szigetre, ahol majd kiderítik, hogy milyen titkok lappanganak múltjukban – és miután erről tudomást szerez, a szintén sok kérdéssel rendelkező detektív is utánuk ered.

Természetesen hőseink – a játék során epizódról epizódra változik, hogy a négy karakter közül kit irányítunk – teljességgel felkészületlenül vágnak neki a kalandnak. Oké, azt nem tudhatják, hogy másvilági veszélyekkel is szembe kell majd nézniük az elhagyatott szigeten, de az, hogy a nagy kalandra magassarkú topánkában, miniszoknyában és melltartó-villantó topban indulnak a lányok, az sokat mond esélyeikről, no meg a fejlesztők fantáziájáról is. A karakterek hamar elszakadnak egymástól, így a játék túlnyomó részének otthont adó szanatóriumot általában magányosan kell felfedezniük – egyetlen társuk a mindhármuk által megtalált Camera Obscura, a sorozat ikonikus fényképezőgépe lesz. Későn érkező detektívünk nem részesül ebből az ereklyéből, de egy mágikus kézi reflektort azért csak talál ő is. Ez egy jóval kevésbé kifinomult eszköz, hisz működése és hatékonysága leginkább egy erős shotgunhoz hasonlítható – kiválóan alkalmas rá, hogy ösvényt vágjon a lidércek erdejében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Saga of Sins teszt

    Kevélység, harag, bujaság, no meg a többiek – akciójáték a hét főbűn híveinek agyában, mégpedig a templomi ólomüvegek látványával körítve.

  • DROP: System Breach teszt

    Még a „Hello World” sem megy? Rühelled a zárójeleket és a vitákat arról, hogy a HTML programozási nyelv-e? Nem baj, a DROP segítségével még te is elit hackerré válhatsz!

  • Final Fantasy Pixel Remaster Collection teszt

    Jószerivel nem telik el hét egy újabb játékgyűjtemény nélkül: most az első hat Final Fantasy érkezett meg egyetlen csomagba szedve, sok tekintetben példamutató módon.

  • Nobunaga’s Ambition: Awakening teszt

    Negyvenedik születésnapját, és óvatos matek szerint is 16. fővonalbeli játékát ünnepli a Nobunaga’s Ambition-széria – megnéztük, mit ajánl az Awakening a grand strategy kedvelőinek.

Előzmények

  • Like a Dragon: Ishin! teszt

    Közel egy évtizede, a PS4 rajtjához időzítve jelent meg Japánban a Yakuza-széria e XIX. században játszódó mellékszála – a mostani remake-láz viszont ezt is felszínre hozta.

  • Tales of Symphonia Remastered teszt

    A Tales-sorozattól finoman szólva sem idegen az újrakiadások, új verziók és bővített portok koncepciója – lássuk, 2023-ban mire elég a Namco ezekkel kapcsolatos taktikája!

  • Season: A Letter to the Future teszt

    Kerékpáros túra egy idegen világ ismeretlen tájain – ahol feladatunk a dokumentálás, merthogy minden, ami a szemünk elé kerül, hamarosan eltűnik a közelgő kataklizmában.

  • Chained Echoes teszt

    A Stardew Valley fényesen bebizonyította, hogy a több ezer fős megaprojektek korában is lehetséges diadalt aratnia a magányos fejlesztőknek. Most egy szerepjáték kísérli meg a csodát.