Mondjátok azt, hogy Fel!

21 év. Ennyi idő telt el azóta, hogy az EA kiadta a Harry Potter: Quidditch World Cupot. Nem volt a legnagyobb eresztés, de ideig-óráig kifejezetten szórakoztató tudott lenni – és már csak azért is hiánypótló tudott lenni, mert a filmeket feldolgozó játékokból jószerivel teljesen hiányzott ez a sport. A varázsló világ rajongóit sokkal később újabb pofon fogadta: hatalmas szomorúsággal töltött el mindenkit, amikor a Hogwarts Legacyból ez kimaradt – a magyarázat szerint egy baleset miatt pont abban az évben nem indították el a sportot a diákoknak. És most, 2024-ben elérkezett a várva várt pillanat: seprűnyélre pattanhatunk és a világbajnoki címig egyetlen gurkó sem állíthat meg minket.

A Quidditch Champions elején egy jókora tutorial vár minket a Weasley-birtokon, ahol megismerhetjük a sportág szabályait, kitanulhatjuk az irányítást és könyvekből ismerős négy eltérő posztot. A hajtók feladata, hogy a kvaffot (a labdát) átjuttassák az ellenfél három gyűrűs póznájának valamelyikén – amikor ez sikerül, 10 pontot szerez a csapat. Az őrző szerepe az, hogy ezt megakadályozza, vagyis a klasszikus csatár és védő felállásról van szó. A terelő feladata, hogy a gurkók (ezek támadásra szolgáló vasgolyók) és egy ütő segítségével levadássza az ellenfél játékosait – akár az őrzőt is. Végül pedig minden Harry Potter-rajongó kedvence, a fogó, akinek feladata, hogy elkapja a rengeteg pontot érő, ám pici és fürge aranycikeszt. A játék szabálya kicsit eltér a könyvekben megismertektől: hét helyett csak hat játékos van egy csapatban – vagyis eggyel kevesebb terelő fér csak fel a pályára. A hivatalos szabályok szerint a cikesz 150 pontot ér, viszont a játékban az egyensúlyok megtartása miatt csak 30 pont jár a kis aranylabda megszerzéséért, cserébe az többször is visszatérhet a játszmába. Az a csapat nyer, aki először eléri a 100 pontot, vagy a legtöbbel rendelkezik a meccsidő lejárta után. Szerencsére az irányítás remek lett, és ezt a taktikus, gyors iramú játékot is befogadható módon tárja elénk: a hirtelen gyorsulástól egészen a farolásig minden lehetséges, és ennek hála kifejezetten pörgősek és adrenalindúsak a játszmák.

[+]

Csapatunk tagjait mi állíthatjuk össze, rájuk aggathatjuk kedvenc kozmetikai kiegészítőinket és kiválaszthatjuk azt is, hogy melyik seprűt használják a játszmákban. A játékban helyet kapott egy karrier mód, valamint egy PvP és egy PvE opció is. A karrier során három bajnokságon tudunk részt venni: először a roxforti bajnokságot kell megnyernünk kedvenc házunk színeiben, ezután a Trimágus Tusán kell megmutatnunk, hogy milyen fából faragtak minket, végül pedig a világkupáról kell elhozni az első helyért járó díjat – szerencsére halálfalók itt nem rontják a hangulatot. Ezeket a megmérettetéseket azért inkább hívnám felkészítésnek az online játékra, mintsem egy megszokott, igazán mélyen kidolgozott kampánynak. (Főleg akkor, amikor a legtöbb valódi sportot feldolgozó videojáték már kínál történetalapú módot is.) Ezeken a bajnokságokon egyébként részt vehetünk egyedül, vagy akár két barátunk társaságában is, viszont kooperálva valamilyen oknál fogva ezeket nem vette győzelemnek a rendszer és nem oldotta fel sem a következő bajnokságot, sem az ezért járó jutalmakat.

[+]

Online kompetitív módban jelenleg csak 3v3 felállásban lehet játszani, a többi karaktert mindenképpen a gép vezérli a pályán – még idénre ígérik a fejlesztők, hogy érkezik egy teljeskörű, 6v6 mód is, ahol már a teljes csapatot irányítani lehet. Ha van rá lehetőségünk, én azt tanácsolom, hogy mindenképp ismerősökkel játsszuk, mert a véletlenszerű társak sehogy sem akartak kommunikálni, nem volt meg az összhang és így majdnem minden meccsen kikaptunk – szerencsére barátokkal pont fordítva volt a helyzet. És igazából ennyit tud jelenleg a Quidditch Champions: ott van a viszonylag rövid kampány, illetve az online meccsek – lehet fejlődni és menetközben feloldjuk a kozmetikai dolgokat is.

Invito tűzvillám!

Karaktereink – minden poszton eltérő – saját képességekkel rendelkeznek, feltéve persze, hogy a karrierszintünk növelésével szerzett pontokkal megvásároljuk azokat. Ezek hatalmas segítséget tudnak nyújtani, például a hajtók erősebbet dobnak, a fogó pedig gyorsabban tud haladni a cikesz nyomvonalán elszórt körök segítségével. Emellett cserélhetjük és holdkövek segítségével fejleszthetjük seprűinket is. Ezeknek három mutatója van: sebesség, strapabíróság és kezelhetőség. Repülő takarítóeszközünk fejlesztésével ezek az értékek tovább tudnak nőni, így érdemes a játékstílusunknak megfelelő partvist fejleszteni.

[+]

Kozmetikai dolgok mellett ki is cserélhetjük játékosainkat kedvenc filmes karaktereinkre – no nem teljesen szabadon, de jelenleg tíz karakter kínálja fel ezt az extra lehetőséget. Emellett megváltoztathatjuk ruházatunkat, pálcánkat – aminek egyébként nem sok gyakorlati haszna van – valamint győzelmi mozdulatoktól kezdve a seprű kondenzcsíkjáig minden egyéb játékelemet is módosíthatunk. Na de hogyan oldjuk fel ezeket? A játékban található egy season pass, amely velünk együtt fejlődik, szintenként biztosítva valami jutalmat. Ezek közül kiemelném kedvencemet, ami a híres PlayStation 1-es Hagrid gyönyörűen kidolgozott feje. A kihívások teljesítésével is feloldhatunk ruházatokat, seprűket és játékbeli pénzeket. Ha már itt tartunk, a Quidditch Championsben kétféle pénznem van – amit szintén nem értek –, és mindkettőből a piacon belül vásárolhatunk mindenféle jóságot. Rutinos (és cinikus) játékosként rögvest az juthat az eszünkbe, hogy a season pass és a kétféle valuta is azért készültek, hogy kiszipolyozzák a pénzt a számlánkról, mint a dementorok az érzelmeinket – de legnagyobb meglepetésemre ez nem így van. Minden, ami a játékban megtalálható, az teljesen ingyenes és nincs is lehetőségünk ezeket valós valutáért megvásárolni – a kivételt egyelőre csak a deluxe kiadás tartalmai jelentik.

[+]

Míg a kviddics sportélményét, eltérő pozícióit és lehetőségeit remekül dolgozták képernyőre a fejlesztők, az talán már az eddigiekből is látszott, hogy tartalom terén a mostani változat nem kényeztet igazán. Azt is kimondhatjuk, hogy néhány óra alatt tulajdonképpen már mindent láttunk a játékból. Egyedül játszva néhány menet után sokszor elfogy a lelkesedés, online, véletlenszerűen sorsolt játékosokkal pedig nekem szinte mindig negatív tapasztalataim voltak a kommunikáció hiánya miatt. Technikai bakik is vannak még: PvP meccsek során többször is összeomlott a játék, visszacsatlakozási lehetőség pedig nincs. Bugokkal is találkoztam néhányszor: volt, hogy eldobás helyett csak lezuhant a kvaff, valamint előfordult az is, hogy egyszerűen átsuhantak a gép által irányított őrzőn. Fontos tudni, hogy egyszemélyes játéknál is kötelező az internetkapcsolat és természetesen WB-fiók nélkül egyáltalán nem lehet játszani. A Quidditch Champions a live service játékok között nem az ingyenes irányt választotta, hanem 30 euróért lehet a miénk, cserébe aztán egyetlen forintot nem kell (vagy lehet) költeni a játékon belüli tartalmakra. De vajon életképes-e ez a modell? Idővel úgyis kiderül.

A Harry Potter: Quidditch Champions PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series konzolokra jelent meg. Még idén elérhető lesz a játék Switch-en is.

Összefoglalás

A Harry Potter: Quidditch Champions ideig-óráig a varázslóvilág Rocket League-jének fog tűnni: intenzív játékmenete kifejezetten addiktív tud lenni. A Potter-rajongók nem fognak csalódni a játékmenetben, de most, megjelenéskor még temérdek a hiányosság: a karrier mellett csak egy játékmód van, ahol oldalanként csupán három-három játékos tud részt venni a meccs lejátszásában. A fejlesztők a programhibák javítását és a játéklehetőségek bővítését ígérik, és csak remélni lehet, hogy a játék népszerűsége ad nekik erre időt.

A Harry Potter: Quidditch Champions legfőbb pozitívumai:

• Kiválóan digitalizálták a sportot;
• kiegyensúlyozott pontozási rendszer;
• nincs fizetős tartalom a játékon belül.

A Harry Potter: Quidditch Champions legfőbb negatívumai:

• Egyelőre igen kevés tartalom;
• kötelező online kapcsolat;
• összeomlások és bugok.

Balga Bence