Dead Space teszt

Tizenöt év telt el azóta, hogy megismertük Isaac Clarke-ot, a galaxis talán legpechesebb mérnökét – az Ishimura bányász űrhajó újabb bejárása pedig ma is nagyszerű horrort jelent.

Ishimura 2008

Az rendben van, hogy készül a Dead Space remake-je, na de ez milyen remake lesz? „Csak” egy technológiai és játszhatósági ráncfelvarrásra kell készülni, avagy a fejlesztők belenyúlnak majd a játékmenetbe, a játéktérbe, a játékdesignba is? Nincs egyértelműen felsőbbrendű megoldás, hiszen mindkét megközelítés szült már felejthetetlen alkotásokat – a Demon’s Souls vagy a Zelda: Link’s Awakening például az előbbi csoportba tartoznak, a Resident Evil 2, a Yakuza Kiwami-játékok vagy a Final Fantasy VII újragondolása pedig az utóbbiba sorolhatók. A most megjelent Dead Space valahol a két véglet között található, de azért jóval közelebb az előbbi kategóriához – vannak tehát változtatások, de Isaac Clarke űrmérnök kalandja jobbára ugyanazokat az eseményeket és fordulatokat meséli el 2023-ban is, mint azt 2008-ban is tette.

Aki esetleg kimaradt volna az EA legsikeresebb horrorsorozatának indulásából (és mivel az 15 éve történt, biztos sokan tartoznak ide), azoknak teljesen új élmény lesz a USG Ishimura „bolygórepesztő” bányászhajó felderítése. Isaac és peches társai a Kellion fedélzetén érkeznek az Aegis VII bolygót módszeresen darabokra tördelő, majd az ásványokat a romokból kinyerő hajómonstrumhoz – feladatuk valami ismeretlen műszaki probléma megjavítása, de az űrhorror szabályainak megfelelően leszállásukkor nem kapnak izgatott fogadóbizottságot. Nem, az Ishimura rádiója néma, fedélzete sötét, ezernyi lakójának nyoma sincs, és persze a recsegve, kopogva, néha szinte nyöszörögve dolgozó idomtalan gépezet mélyén valami szörnyű titok lappang.


[+]

Vágy hát remake lévén talán nem is olyan nagy titok ez: a bolygó előkészítését végző bányászok valami furcsa dolgot találtak a felszínen, és hiába sújtott le ezt követően a környéken mindenkire valami furcsa megbetegedés, az egyik magasrangú tiszt parancsára csak felhozták azt a hajóra is. A többek között a végtelen paranoiájáról, fanatikus hitéről és tömeges öngyilkosságairól ismert unitológus vallás hívei ereklyeként kezelik a furcsa konstrukciót, még akkor is, amikor a legénység tagjai elkezdenek átalakulni agyatlanul gyilkoló bestiákká – van köztük, aki saját fejét mosolyogva veri szét a falon, van, aki rögvest szabotálni kezdi a hajó rendszereit, és természetesen van olyan is, aki a saját céljai érdekében akarja felhasználni a fertőzést.


[+]

Bár Isaac és kollégái is gyanútlanok leszálláskor, a vériszamós padlók, a kibelezett Ishimura-dolgozók és az egyik újonnan átalakult, még egyenruhája maradékát viselő bestia látványa hamar meggyőzi őket arról, hogy a standard javítási munkálatoknál itt többre lesz szükség. Szerencsére egy futurisztikus bányászhajó millió eszközt kínál a brutális hadviselésre, és így Isaac arzenálja jobbára szikla és ércek aprítására kifejlesztett plazmavágókból, sugárvetőkből, ipari fűrészekből és kinetikus robbantókból áll. Ennél jobbat nem is kívánhatnánk: az Ishimura nekromorf szörnyetegei piszok jól bírják a testsebeket és a fejlövéseket, kivégzésük optimális módja (a lángszóró bőkezű használata mellett) ezért az, ha szó szerint darabokra tépjük őket, ha végtagjaikat valahogy letépjük a helyéről. Egy, a nehéz rakomány mozgatására kifejlesztett eszköz egyfajta gravitációs fegyverként működik: hegyes rudakat, robbanó kapszulákat, vagy végső esetben ellenfeleink letépett karmait hajigálva is biztosítható a túlélés, és ekkor még a lőszerrel is spórolni lehet.


[+]

A Dead Space története az Ishimura hat szintjén, hat tematikusan eltérő kis világán visz minket végig: a hidroponikus állomás természetesen teljesen más hangulatú, mint a hajó egykor oly elegáns hídja, vagy éppen a hajtóműveket kiszolgáló rendszerek klausztrofóbiás, olajjal telifröcskölt folyosói. Bár a végső cél Isaac számára is az életben maradás és a menekülés, küldetései általában szakmájához kapcsolódnak: mindig valami újabb meghibásodást vagy nem várt működésbeli akadályt kell elhárítania. Ha bedöglött a hajón belül közlekedő vasút, hát neki kell új kocsit a sínekre helyeznie. Amikor SOS-jeladót kellene aktiválni, hát először az Ishimura szabotált kommunikációs rendszereit kell rendbehoznia, majd egy, a hajó által épp elemésztett aszteroidára kell ráerősítenie a rádiót – igen, kint a végtelen világűrben! Ha nincs üzemanyag, és ezért csúnyán süllyedünk, ha nem üzemelnek a meteoritokat szétlövő automata ágyúk, ha valami mérgezi a levegőt, hát mindig a jó öreg Isaac kénytelen megoldani a feladatokat.

Ishimura 2023

A remake nagyjából megőrzi az eredeti Dead Space vázát, és csak a finom részletek tekintetében változtatott vagy bővített azon – és ezen felül készítői mindent megtettek azért is, hogy organikusan kössék össze a sorozatindító rész történetét a folytatásokkal. Ami a tényleges játékmenetet illeti, a csonkolásra építő, oly élvezetes harcrendszer szinte változtatás nélkül tért vissza – bár az, hogy a fegyverek egyensúlyát átalakították, a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok mindent újra kell tanulnunk. Az alap plazmavágó például még csúcsra fejlesztve sem magasodik úgy a többi fegyver fölé hatékonyságban, az eredetiben szinte használhatatlan lángszóró viszont eszelősen hatékony lett. Ezen túl a legtöbb fegyver kapott új másodlagos támadásokat és néhány egyéb kifejleszthető bónuszképességet is – és ezekre szükség is lesz, mert a remake hajszálnyit talán nehezebb lett az eredetinél.

A játéktér is nagyrészt az, amit 15 éve is bejárhattunk, de a változtatásoknak azért itt is van érezhető hatása. Az Ishimura minden szintjén találhatunk például kisebb-nagyobb új területeket – innen egy extra raktárterem vagy iroda érhető el, onnan egy lift visz fel egy pici új területre, amott pedig egy új folyosó köt össze korábban is ismert helyszíneket. Egy kicsit minden emlékezetes helyszín megújult így, és ez kifejezetten feldobja a veterán játékosok élményét. Az egyre magasabbra hágó biztonsági besorolásunk egyre több zárat old ki a hajón, így néha nem árt visszamenni a korábban meglátogatott területekre – és ez egy olyan újdonság, ami a lineáris pályákat használó eredetiben elképzelhetetlen lett volna. Igen, a szabadon használható személyszállító vasútnak köszönhetően az Ishimura tulajdonképpen egy egybefüggő, szabadon bejárható területté vált.


[+]

Eleinte aggódtam, hogy ez felesleges modernizálásnak bizonyul majd, de egyáltalán nem lett zavaró ez a dolog. Ennek köszönhetően van értelme a biztonsági besorolásunk fejlődésének és persze a teljesen új mellékküldetéseknek is. Utóbbiak inkább a történetmesélés terén tesznek hozzá a játékhoz, és nem feltétlenül a játékmenet tekintetében – ízlésemhez képest egy kicsit sok ide-oda mászkálás van bennük, de egy, a hajó történetét alaposan befolyásoló személyes ellentét végigkövetése azért hozzátett a sztorihoz. Valamilyen szinten ide tartozik az alaposan felturbózott New Game+ lehetőség is, amelyben egy teljesen új gyűjtögetnivaló teszi továbbra is fontossá a felfedezést.


[+]

A megannyi újítás azonban nem jelenti azt, hogy a Dead Space lényegesen átalakult volna, és hiába néz ki minden sokkal szebben, és hiába szórakoztatják a fenti dolgok még a veteránokat is, pár dolgon nem lehetett volna teljes átalakítás nélkül radikálisan javítani – az meg ugye nem volt tervben. Ennek köszönhetően legyen bármilyen élvezetes is az első órákban a harc, a felfedezés és a fejlődés, a viszonylag kevés fegyver és ellenfél miatt még az állandó feszültség ellenére is leül kicsit a játék. Ezt az oxigént nélkülöző, illetve nullgravitációs részek (utóbbiak sokkal jobban irányíthatóak, mint az eredetiben!) egész jól feldobják, de például a főellenfelek csapnivalóak lettek – és 2023-ban ezt már sokkal nehezebb megbocsátani, mint 15 évvel ezelőtt.


[+]

De semmiképpen nem akarom panaszkodással zárni a cikket, mert a Dead Space remake-je összességében remek élmény lett. Effektjeiben, arcaiban, technológiájában nincs oly magasságban, ahol a Callisto Protocol minden ízében újgenerációs engine-je volt, de annál sokkal, de sokkal jobb játék lett – ráadásul azért semmi szégyenkeznivalója nincs a grafika terén sem. A fények fantasztikusak, a fémfelületek szinte tapinthatók, a csonkolás pedig taszítóan gyönyörű effekteket kapott. Remélem ez a gárda egy kis pihenést követően folytatja munkáját a második résszel!

A Dead Space PC-re, PlayStation 5-re, valamint Xbox Series gépekre jelent meg.

Összefoglalás

Remake, mégpedig ismét egy kifejezetten igényes darab. A teljes grafikai ráncfelvarrás alatt hiába maradt érintetlen a játék 90%-a, annak a tíz százaléknak az átdolgozása sokkal jobb, sokkal modernebb horror-akcióvá tette a Dead Space-t. Igényesen kibővített térkép, újraegyensúlyozott arzenál, élvezetesebb zérógravitációs részek és persze fényeffektekben, szikrákban és nagyszerű textúrákban tobzódó új grafikus körítés – a nekromorfok méltó formában tértek vissza!

A Dead Space legjobb pontjai:

  • A harcrendszer még mindig egyedi és élvezetes;
  • feljavított arzenál és kibővített térkép;
  • szinte minden változtatás remekül sült el.

A Dead Space leggyengébb részei:

  • A főellenfeleken még áttervezés után is gyengék;
  • az új mellékküldetések lehettek volna jobbak.

Bényi László

Azóta történt

  • Wanted: Dead teszt

    Hol vannak azok a szép idők, amikor bárki össze tudott kalapálni egy akciójátékot PS2-re? A Wanted: Dead készítői most ezt a hozzáállást hozták vissza, igaz, már PS5-re (és PC-re meg Xboxra).

  • Deliver Us Mars teszt

    A Hold után most a Marsra utazunk mások hibáit kijavítandó – de az továbbra is igaz, hogy az asztronauták élete nem csak játék és mese!

  • Resident Evil 4 teszt

    Az egykor az egész sorozatát teljesen új szintre emelő Resident Evil 4 jópár új kiadást kapott 2005 óta, de ez az első alkalom, hogy a Capcom teljességgel újraalkotta azt.

  • Everspace 2 teszt

    Közel másfél évtized kellett hozzá, de a kultstátuszba emelkedett Galaxy on Fire 2 végre méltó szellemi örököst kapott, minden idők egyik legjobb űrjátéka képében.

Előzmények

  • Shadows Over Loathing teszt

    Pálcikafigurákkal és hússal a kozmikus horror ellen, avagy a West of Loathing teljesen váratlanul kapott egy igen hasonló szellemiségű folytatást.

  • Összehasonlító videón a Dead Space Remake

    Az IGN-nek köszönhetően megnézhetjük, hogy mennyit változott a játék az eredeti változathoz képest.

  • The Dark Pictures Anthology: The Devil in Me teszt

    Féltávhoz érkezett a Dark Pictures horrorantológia: megjelent végre a negyedik rész is. A játékmenet hasonló a korábbiakéhoz, a történet viszont ezúttal egy horrorhotelbe vezet.

  • The Quarry teszt

    Az Until Dawn alkotói ismét egy seregnyi tinit sodortak bele egy veszélyekkel teli éjszakai kalandba. Igaz, hó és jég helyett nyárvégi az idő, de ettől nem lesz könnyebb dolgunk.