Új hozzászólás Aktív témák

  • daninet

    veterán

    Jó cikk.. kedvet kaptam valami szöveges rpg-hez.. neten hol találok ilyet?

    Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>

  • wiggen123

    aktív tag

    válasz daninet #1 üzenetére

    mud :DDD (Ha van még ami él és virul, én brutalia világán barangoltam sok-sok évvel ezelőtt.)

    Jó cikk lett. Sokat lehet erről beszélni. Akinek van egy kis esze hamar rájön, hogy a tápolós, gyerekeknek való rpg monoton és unalmas. Nekem jó pár évbe beletelt, de rájöttem :)
    Sajnos nem olyan környéken éltem, ahol menő volt a szöveges szerepjáték, ez kimaradt az életemből, és úgy néz ki már nem is tudom bepótolni, mert más prioritások lépnek az ember életébe, ahogy halad előre a korral.

    Sometimes you win, sometimes you learn.

  • Meglivorn

    aktív tag

    Már több, mint 20 éve játszom pnp szerepjátékot, és lassan ugyan annyi ideje számítógépest (ami szerintem még mindig kalandjáték, újabban interaktív film de ez most lényegtelen). Még most is, lehetőleg hetente, ha nem jön közbe semmi. De soha nem éreztem, hogy most akkor jaj de szörnyű, hogy a számítógépes mennyire nem RPG. Csak picit kell belegondolni, mekkora meló és program is lenne, ha tök szabadon csinálhatnál akármit, és azt a program le is reagálja megfelelően.

    Ami a játékokat illeti: soha nem a szabályrendszeren múlik, hogy jó lesz a szerepjáték vagy sem. Bármilyen rendszerben, a mókustól a world of darknessig lehet valaki vérpistike és igazzy szerepjátékos is. A mesélő lehet egyutas, rugalmatlan felolvasó és olyan is aki okosan reagál mindenre, ami történik.
    Plusz, nem kellene elfelejteni, hogy egy asztali szerepjáték lényege elvileg az, hogy a társaság jól szórakozzon. Nem Én (Ego Maximus) hanem mindenki, a mesélő és a játékosok is. Pont ezért tabu általában a "partikilling", hiszen lehet hogy baromi jól játssza az illető a szerepét. de csak elrontja a többiek szórakozását. Nálunk is fordult elő, természetesen, de akkor angyjából az egész banda ugyanolyan volt, ahol szinte természetesen jött a történet végére a gyilkolás. Vagy volt egy játékos, akinek minden alkalommal sikerült kivívnia a csapat ellenszenvét, úgyhogy rekordot döntött az adott idő alatt alkotott és elvesztett karakterek számával :) Mondjuk a srác élóben is képes volt belépni egy kocsmába és azonnal beszólni a hely bikájának, majd meglepődve konstatálni, hogy szájon akarják vágni...

    Ami a mérgezős esetet illeti, nincs vele semmi gond, a csapat éretlenül reagálta le. Megint nem a játék, hanem a résztvevők hibája. Én mondjuk mesélőként megkérdeztem volna, mégis mennyire értesz te a mérgekhez (szakéretelem már az adndben is volt) ha nem, be kell szerezni valahonnan, ráadásul egy olyan méreg ami nem öl, hanem függőséget vált ki valószinüleg ritkább is, tehát nehezebben is hozzáférhető, és drágább. Ha pedig megvan, akkor is méregellenállás, észlelés a játékosok részéről.
    Játékosként jellemfüggő, hogy azonnal megölöm-e az illetőt, majd elveszem a zsákjából a méregfiolát, vagy kevésbé vagyok forrófejű, és tervezek. Amint lehet, felkeresek egy szakértőt (javasember, varázsló, pap stb) aki ha meggyógyítani nem is tud azonnal (pedig jók is a méregsemlegesítő varázslatok :D ) esetleg adhat ellenmérget, vagy saját adagot. Utána pedig ezt jellemtől függően megosztom a többiekkel, vagy megtartom magamnak. Lelépek a csapattól vagy elintézem a szakácsot és hagyom a többieket bekrepálni. Esetleg maradok, összefogok a többiekkel aztán eljátszunk a szakáccsal egy kicsit.
    A lehetőségek elég szerteágazóak és egy kifejezetten jó kaland jöhet ki a dologból. Viszont, ha a legközelebbi karaktered megint ilyen lesz, aztán megint, akkor a legjobb csapat is kiutál egy idő után, mert akkor már nem a szerepjáték a lényeg, hanem a többiekkel genyózás. És akkor visszajutottunk oda, hogy a játék célja elvileg az, hogy a társaság jól szórakozzon...

  • Polllen

    nagyúr

    A cikk önmagában sztem nem egy nagy eresztés... :U Olyan mindenről beszélek egy kicsit, így lényegében semmiről sem... ;]

    A pc-s játékokat alapból nem kellene összehasonlítani egy élő szerepjátékkal, mert a számítógépen vannak határok, amit soha sem tudsz átlépni... (valószínűleg ez az állítás addig marad fenn, amíg nem lesz M.I.... :DDD ) Az élő szerepjátékban pedig csak a képzelet szabhat határt... (persze elsősorban a KM képzelő ereje... ;] )

    Egy MMORPG-ben is lehet jókat "szerepet játszani". Volt szerencsém 1-2 hónapra részt venni ilyesmi kezdeményezésben még anno L2-ben... Persze 5-10 emberről beszélünk egy bazi nagy szerveren, de mi jól szórakoztunk... ;) (Az Eve megkötöttsége pedig igen erősen hasonlít az élethez... Erősen befolyásolja mit tehetsz és mit nem, az hogy hová születsz.) És ilyen szempontból az MMORPG-re még jobban is illik az RPG, mint mondjuk egy Mass Effect-re, ami nagyon jó játék, de a kötöttebb fajtából való., Az MMORPG-ben a küldetések csak arra vannak, hogy színesebb legyen a játék... A többi emberrel nagyon jó kis privát partykat lehet csinálni RPG alapokon... Csak képzelő erő kell hozzá.

    Ettől függetlenül csak egyjátékosként játszható "RPG"-ket is mind lehet élvezni, ha tényleg van képzelő erőd és képes vagy beleképzelni magad az adott helyzetbe... (Pl. Mass Effect-ben a főküldetés szála viszi előre a történetet, és ha tényleg az adott feladatot akarod elvégezni - tényleg a főhős akarsz lenni - akkor nem valószínű hogy átugranád...)
    Általában itt kész személyiséget kapsz vagyis nem az van, amit te szeretnél, hanem egy már felnőtt ember szerepébe kell bújnod... Ebbe a kategóriába pedig belefér, hogy terelik a főszálat... Sztem a KM is ezt tenné... ;] (és ugye a technika is köt)

    Egyébként élő szerepjátékból nekem eddig legjobban a Star Wars tetszett. Nincs mindenre kiterjedő szabály. Az első szabálykönyv kb. tartalmazza az alapokat, aztán tégy saját belátásod szerint... :) Ha valaki szereti az SW univerzumot, jobbat el sem lehetne képzelni...Meg még Shadowrun-ztam, az sem rossz.

    U.I.: Sztem két cikk megjelenése között több idő telhetne el, hogy jobban végiggondoljátok, mert még az eleje nem volt rossz, de az erőből megírt black ops cikk és ez... háááát... :U

    [ Szerkesztve ]

    "Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

  • Polllen

    nagyúr

    válasz Polllen #4 üzenetére

    És ofc "képzelőerő"... :B

    "Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

  • mcsabee

    senior tag

    A cikk témája eleve butaság. Minden számítógépen létező játékműfajra rá lehet húzni ugyanezt. Egy dolgot fontos megérteni, ezzel kapcsolatban, a hardver határt szab annak, hogy mit lehet kivitelezni egy játékban. Számítási kapacitás, merevlemez hely, meg úgy általában a játék kódja az, ami alapvetően determinálja, hogy mit merre és meddig.

    Fizikailag képtelenség olyan szabad világot alkotni, mint egy P&P játék esetében, így nem is lehet összehasonlítani a kettőt. Olyan ez, mintha egy Trabanttól kérnénk számon, hogy nem képes gyárilag 400-zal menni.

    Stay a while and listen...

  • capulet75

    addikt

    Jó kis second diendi,mai napig zúzzuk. PC-n meg nincs RPG, akárhogy hirdetik is. :N

    Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Meglivorn #3 üzenetére

    Ami a mérgezős esetet illeti, nincs vele semmi gond, a csapat éretlenül reagálta le.

    Minden hosszabb, nem klubozós p'n'p parti életében van egy ilyen esemény, amikor az egyik delikvens kitalálja, hogy "korábban nő fel", mint a parti többi tagja.

    Hozzátenném, hogy a kezdő szerepjátékosok tipikus hibája a mindenki azzal jön, amivel szeretne, ergo kötelező barátság húzódik az erigowi lovag, a toroni fejvadász és a Ranagol-pap között.
    Egy idő után vagy a partinak kell rájönnie, hogy a normális szerepjáték érdekében össze kell hangolnia a csapat összetételét, vagy (ha pl. irreálisnak tartják ennek megbeszélését, vagy szeretik titokban tartani az új karakter dolgait, akkor a KM feladata, hogy ugye minden emberrel külön beszélve engedélyezze, vagy tiltsa az iduló karaktert - erre persze vannak, akik lázadoznak, de ez egy olyan áldozat, amit egy reális és kezelhető játék érdekében meg kell hozni, már amennyiben az életútjátékra való törekvés a cél).

    Amúgy elég hasfájós hangulata van az egész cikknek. Nem volt rá idő, vagy el lett kezdve, de nem jött az ihlet? Ez egy témának a gyenge szinopszisa, cikknek semmiképpen nem nevezném.

    Amúgy a békakirályos-varázslós dologra: a M.A.G.U.S. csapata korábban némiképp a D&D, de főként a Titán és a KJK könyvek világából, hangulatából merített (ez főleg az első kiadású Bestiáriumon és a Nagy Zöldön látszik), ezekben pedig megvoltak ezek a szinte kötelezőnek nevezhető elemek.

    A számítógépes szerepjtékról pedig a mai napig az a véleményem, hogy egy paradoxon, mint olyan, nem létezik, ugyanis a szerepjáték nomen est omen alapján egy adott szerep játszását jelenti, nem azt, hogy XP után szintet lépek, és leütöm a level boss-t. Itt maximum beleélésről lehet szó, de valódi szerepjátékról nem.
    Éppen ezért ennek a cRPG-s Szent Grálnak a hajszolása, vagy a sandbox játékok enyhén csalfa ígéretei helyett én mindig azt mondtam, hogy a számítógépes RPG egyetlen feladata, hogy a többi genréhez viszonyítva színvonalasabb történetet, jobb előadásmódot és hosszabb játékidőt biztosítson, miközben megpróbálja a döntéshozatal illúzióját megadni a játékosnak.

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • Polllen

    nagyúr

    válasz Morden24 #8 üzenetére

    A Titánt is próbáltuk, nem rossz, de a fantasy-t inkább kerülöm...

    "Odamentem egy párhoz...négyen voltak!"

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Polllen #9 üzenetére

    Ez is egy vélemény. Én mondjuk úgy vagyok a Titánnal, hogy tiszteletre méltó ős-szerepjáték, de csak akkor játszottam volna konkrétan vele, ha más nem lett volna a piacon. Bár már a kezdetekkor darkosabb volt, mint a M.A.G.U.S., szóval azért nekem sincs ebben igazam.
    Én az SW világot mindig is blődnek tartottam (ezen nem sokat segített, hogy sikerült olvasnom a szabálykönyvet, még valahol meg is van szerintem), bár ez az én lelki torzulásom.
    Warhammert, de főként Shadowrunt én is szívesen kipróbáltam volna, de a partink inkább fantasy rajongókból épült fel, a sci-fi kerülve volt - én meg klubozásra nem voltam soha hajlandó, irtóztam tőle.
    Így maradt a M.A.G.U.S. (ami egyébként a kicsit khm... vicces heroikus, high fantasyket plagizáló első kiadásából egész kellemesen eljutott a dark/low kategóriába a Summarium környékén, szerintem innentől igazi RPG, addig csak kezdemény volt), meg occasionally egy-egy Vampire.

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • mrhitoshi

    veterán

    Szerintem meg ha valamit jól megcsinálnak RPG-t, akkor azt lehet élvezni, még akkor is ha vannak benne határok. Szerintem egy RPG attól lesz RPG, mert bele tudod élni magadat a szerepbe, és ha beleélted magad mélyen a szerepbe, akkor ott már nem számítanak a határok. :)

    Számítógép ügyileg, meg hogy milyen határok vannak, ez szerintem röhely. Simán lehetne csinálni olyan mértékű játékot készíteni mint egész M.o., de nem akarnak mert szerintem félnek attól, hogy nem tudják jól megcsinálni. A mostani hardverekkel simán kivitelezhető lenne, mivel szerintem átléptünk egy olyan határt már régebben, hogy M.I tápláljanak egy játékba. Szerintem ha korlátlan cselekményszál lenne benne egy játékban, akkor már végül is arról kellene beszélni, hogy mennyire is élvezhető lenne, és szerintem ez az amit, nem akarnak megcsinálni, hogy ne hogy olyan legyen a játék, ami nem élvezhető. :U

    PS4

  • Morden24

    nagyúr

    válasz mrhitoshi #11 üzenetére

    Itt nem az a kérdés, hogy mit tudnak megcsinálni, hanem az, hogy mit érdemes kivitelezni, illetve mit akar a felvevőpiac.
    Ja, irtózatos erőforrásráfordítással nyilván lehetne ilyen óriásinagy világokat alkotni, amit további brutál energiával fel is lehetne tölteni tartalommal... a végén pedig akkora lenne a fejlesztési költség és az idő, hogy árulhatnák negyedmillióért a játékot.

    Sectumsempra - For Enemies

  • Meglivorn

    aktív tag

    Persze, hogy lehet élvezni, egy regényt, vagy egy filmet is élvez az ember pedig ott aztnán végképp semmi beleszólása a történetbe, max a haját tépheti hogy mit művel az a barom főszereplő :D

    A jó crpg leginkább egy interaktív történetmesélés, hol bizonyos korlátok között megszabhatod az események alakulását, a karakterek cselekedeteit, de természetesen a történet maga, nagy vonalakban adott marad. A Fableben lehetsz vérgőzös szemétláda vagy pillangókkal övezett dicső hős, de akkor is bosszút állsz a faludon és leszámolsz a gonosszal. A KotORban lehetsz megtért, tiszta hős vagy az újjászületett Sith Lord, de akkor is legyőzöd Malakot. stbstb. De a lényeg pont a mese, a történet amit végigjátszol.

  • mrhitoshi

    veterán

    válasz Morden24 #12 üzenetére

    Lényegében igaz, szóval már az elkészítési költség is irtózatosan nagy lenne. :R

    PS4

  • Kansas

    addikt

    Szerintem a cRPG-nek van egy jótékony hatása a PnP szerepjátékra, ha mindkettőt űzi az ember: a cRPG-ben ki lehet élni az összes vérpistike hajlamát az embernek, meg a loot utáni vágyat, hogy azután így "megtisztulva" leülhessen egy nyugisat szerepjátszani a cimborákkal. Nálam legalább is így működött...

    Nincs olyan MI, ami képes lenne szimulálni az emberi hülyeséget... ha valaha lesz, annak tuti az emberi hülyeség lesz az oka... A Föld erőforrásai közül a legjobban az ész van elosztva - mindenki meg van róla győződve, hogy több jutott neki, mint másoknak.

  • kexksz

    addikt

    A cikkel teljesen egyet értek, nem az az RPG ahol napi 30 instát letolsz hogy te legyél a HUNLajos, hanem az, ahol tényleg szerepet játszol...

  • Silenzio

    addikt

    Jó cikk, de a játékmechanikai fejtegetésekhez lenne egy hozzáfűzni valóm. Nevezetesen, hogy megéri morfondírozni rajta, de tudomásul kell venni, hogy nem igazán Trolletető-alapanyag, ugyanis végtelenül egyszerű és egyben szükségszerű.

    A szerepjátékokban a kalandmester élő személy, az emberi agy komplex, asszociatív képességeivel felvértezve. Egyetlen limitáló tényező a fantázia lehet. Egy játék pedig egy végleges, matematikai alapokon nyugvó, behatárolt rendszer. Amíg nem létezik önfejlesztő forráskód (már a gondolata is abszurd), addig a szerepjátékok is ilyenek maradnak.

    Gondoljatok csak arra, mekkora utat tettünk meg a játékipar fejlődésében, mégis 30 évnek kellett eltelnie, mire az autós játékokban a fizika váltotta fel az előre letárolt megoldásokat (terep.exe), és 40 évnek kellett eltelnie, mire a fizikát emberi alakokra is alkalmazni lehetett (nagyjából az Euphoria Engine az első NORMÁLIS megoldás)... És még MA SINCS olyan játék, ahol a játékos cselekedetei, mozdulatai ne előre letárolt animációk lennének - a szabadság eleve hibádzik.

    A többivel egyetértek. Nincs mentség arra, hogy a szerepjátékok primitív, csöcsvadászós high fantasy-k WOW-ostul, mindenestül. Ez a saját fogyasztói hülyeségünk eredménye. Erre van igény.

    https://pte3d.hu - 3D nyomtatás, 3D szkennelés, anyagvizsgálat, VR

  • dabadab

    titán

    Engem egy kicsit megleptek a "keves hozza a hardver"-hozzaszolasok. Ha 14 eve, amikor kijott a Fallout, meg 11 eve, amikor kijott a Deus Ex, nem volt hozza keves, akkor most miert? Persze, az vilagos, hogy nem lehet akkora szabadsagot adni, mint amit egy elo DM adhat, de azert azt is nehezemre esik elhinni, hogy komoly technikai akadalya lenne annak, hogy egy csoppet nagyobb mozgasteret adjanak, mint a 31 eves Ultima I, ami C64-re meg a hasonlo kepessegu Apple II-re jelent meg.

    Ja, es Farmville.

    [ Szerkesztve ]

    DRM is theft

  • GrooveHero

    addikt

    hajj, de M.A.G.U.S.-oznék egyet, sztem a legjobb szerepjáték, mit valaha alkottak.
    Na mindegy, majd egyszer talán :K

    Words like a weapon, sharp as a knife Fallen from heaven, darkest of nights Long live the rebels hunting for blood I saw the devil, he's one of us

  • GrooveHero

    addikt

    Egy Dartoniat paplovag kell ide 180cm magas tenyérnyi széles pallossal azt jóvan:D

    Words like a weapon, sharp as a knife Fallen from heaven, darkest of nights Long live the rebels hunting for blood I saw the devil, he's one of us

  • Huma

    addikt

    Vérkelyhes Boszorkánymester az ász. :D

    Én amúgy rühellem a tiszta jó illetve gonosz csapatokat.
    Semleges a jó. Mármint úgy semleges, hogy nem akarják megváltani a világot ill elpusztítani azt. Egyrészt így lehet a legváltozatosabban játszani mivel kevesebb a megkötés.
    A full gonoszokat és a jókat gúzsbakötik a saját nézeteik.

    Emlékszem mikor tolvajjal voltam. Végigraboltam egy kastélyt, mindenkiről csomó mindent megtudtam mikor a cuccaik közt turkáltam (pl álruhás fejvadász, boszorkánymester, stb). Még az egyik főellenféltől is elloptam a varázspálcáját ami elengedhetetlen volt a tervéhez és bedobtam egy tóba. :D
    A többi játékos akik meg paplovaggal, harcművésszel, tűzvarázslóval voltak semmit sem csináltak szinte a kalandban mert nem volt rá alkalmuk.

    Rengeteg olyan helyzet volt ahol erőszak nélkül sikerült megoldani a problémát.

    Pl volt olyan is hogy boszorkánymesterként egy döglött varjút küldtem az egyik NJK után mert gyanús volt. (A szemein keresztül láttam) Jól tettem mert kiderült, hogy alakváltó volt és minket akart bemószerolni az egyik nagyhatalmú Várúrnál. Ekkor telepátiával üzentem a várúrnak, hogy mi a helyzet.

    Ilyeneket nem igazán lehet PC-n megcsinálni.

    ui: A legutóbbi szerepjáték első izgalmas része:
    km: 12 kénsárga csuklyás alak rohan felétek a sötét utcán.
    jk1: Előrántom a kardomat!
    jk2: Előrántom a két kezemet és chí-harcolok!
    jk3: Elmondok egy Hit hatalma fohászt és kardot rántok.
    én: Elfutok! :D

    Persze azért nem hagytam ott őket. Akrobatikával és mászással felszáguldottam egy háztetőre és onnan nyilaztam az ellent. Ők nem tudtak utánam jönni mert nem voltak olyan ügyesek mint én. Mondjuk majdnem kinyírták őket. Ha én nem lettem volna akkor biztos végük. Én viszont bármikor elmenekülhettem volna.
    Szégyen a futás, de hasznos! :D

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • Kassadin

    addikt

    Ezen szerintem teljesen fölösleges fennt akadni... Nem szeretem a kártya szerepjátékokat, csak a számítógépes játékokat (pedig anno próbáltam a Magust). Például most élem újra az RPG korom, Obliviont megvettem, Fallout 3-at megszereztem egy másik játék elcserélésével..A Witchert is imádtam, mert teljesen beletudtam magam élni a szerepbe, szerintem egy igazi rpg játék olyan ahol vagy te és a mesterséges környezet, nem kell internet, az rontja el az egészet, és versenyzel más emberekkel/klánokkal (lásd WoW, hatalmas nagy közvetítések meg "elismerések" vannak ha a világon elsőként fektetsz meg egy dögöt/nyered meg az aréna bajnokságot, én ezt kabarénak tartom, úgy ahogy van.....). :U

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Huma #21 üzenetére

    A többi játékos akik meg paplovaggal, harcművésszel, tűzvarázslóval voltak semmit sem csináltak szinte a kalandban mert nem volt rá alkalmuk.

    Akkor az a KM gyengesége. Az egy igen csúnya hiba, amikor egy modult nem készítenek fel a benne szereplő egyénekre.

    12 kénsárga csuklyás alak rohan felétek a sötét utcán

    Szegény toroniak, mindig ők húzzák a rövidebbet... :)

    [ Szerkesztve ]

    Sectumsempra - For Enemies

  • Huma

    addikt

    válasz Morden24 #23 üzenetére

    Azért ők is szerephez jutottak, de a játék 2/3-ában én domináltam. Sajnos nem lehet minden kalandot teljesen testreszabni. Van olyan kaland amikor meg nekem jut kevesebb szerep.
    Minden karakternek van gyenge oldala. Az enyémé a közelharc. A többieknek pedig a tolvajképzettségek hiánya.
    Egy katonákkal teli kastélyban nem nagyon tudtak ugrálni mert rögvest lenyomták volna őket. Én viszont szabadon tudtam lopakodni, záratnyitni, kutakodni. Főleg, hogy mivel Doldzsah pap is voltam egyben ezért láthatatlanná is tudtam válni ha a szükség úgy hozta.

    A magusban egy kaszt van igazán elrontva. A varázsló. Amikor varázslóval voltam akkor tényleg szinte az egész kalandot el tudtam vinni a vállamon egyedül. 6-ik szinttől kezdve irreálisan erős lesz. Láthatatlanná és anyagtalanná válik, repül. Elemierő aurát hoz létre. Átveszi más akarata felett az irányítást. Kitörli az emlékeket. Rúnamágiát használ, stb.
    Egy varázslót nagyon nehéz km-ként kordában tartani. Illetve lehet csak akkor mindenki számára nyilvánvaló lesz a dolog és elveszti az életszerűségét.

    Most nagyon jól érzem magam mert egy olyan kalandsorozatban vagyunk benne ami Toronban játszódik és én egy külhoni kereskedő vagyok. A többiek pedig a testőreim és szolgáim. :D
    Mivel nekem van színjátszás 2-ik fok és álcázás/álruha 3-ik fok ezért nem volt kérdéses ki lesz a kereskedő. Természetesen a nyelv és a kultúra is 3-ik fokú.
    Jobb szeretem az agyalós kalandokat mint a hentelőset.

    ui: Tudom, hogy kicsit ugrálok a témák közt, de gondoltam megosztom a tapasztalataimat.

    [ Szerkesztve ]

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • dfdfdf

    őstag

    Irigyellek benneteket sajnos nincs a környéken senki aki űzné ezeket a játékokat :'(

  • f_you

    tag

    Sziasztok, mi egy pár haverral szeretnénk kipróbálni a szerepjátékozást, viszont még soha egyikünk se játszott ilyet.
    Tudnátok ajánlani egy olyan "világot" (konkrétan egy könyvet) ami nem túl bonyolult egy tök kezdő csapatnak, viszont érdekes és könnyen megszerethető?

    Mellesleg az is jó lenne, ha viszonylag olcsó lenne, mert lehet, hogy nem fog nekik tetszeni, akkor meg ott porosodhat a polcomon a több ezer forintos könyv.

    Stílusban talán valami fantasy lenne a legjobb, bár egy-két ember nagyon ráizgult, hogy van Star Wars, szóval jöhet mindenféle ötlet :D

  • Huma

    addikt

    válasz f_you #26 üzenetére

    Szerintem a magus sem túl bonyolult. Max az egyszerűbb kasztokkal kell nyomulni az elején. A neten van sok ingyenes szabályrendszer, szóval nem kötelező könyvet venni.
    Pl: [link]

    És egy magyar fejlesztés: [Káosz szerepjáték]

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • Huma

    addikt

    válasz dfdfdf #25 üzenetére

    Adj fel hirdetést! :)

    Nincsenek ilyen irányultságú barátaid? Mondjuk tény, hogy ha nincs szerencséd akkor pont olyanok vesznek körül akiket ez nem érdekel. Én is tapasztaltam ezt pedig én budapesti vagyok. Mondjuk én, ha minden kötél szakad max elmegyek egy szerepjáték klubba. Ezt kisebb településeken nem biztos, hogy meg lehet tenni.

    Szerintem próbálj embereket keresni. Nem tudhatod hány ember gondolja ugyanazt amit te. ("sajnos nincs a környéken senki aki űzné ezeket a játékokat")

    f_you: Magushoz még tudok kalandmodulokat is adni. Bár mondjuk neten is van rengeteg. Szóval még erre sem lenne gondotok.

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • f_you

    tag

    Köszi a választ, nem tudtam, hogy a Káosz ilyen formában ingyenes, szerintem mindenképp azzal fogjuk kipróbálni, aztán ha megmarad az érdeklődés beruházok Magus-ra.
    Mondjuk ami egyből szemet szúrt és nekem a szívem csücske az a Warhammer 40k, lehet ráerőltetem a többiekre :D
    Mindenesetre köszönöm még egyszer, azt hiszem ezzel elleszünk egy darabig.

  • Lenry

    félisten

    a topik végigolvasása után egyetlen kérdésem maradt: mit rövidít a KM? (azt tudom, hogy játékmestert/mesélőt jelent)

    Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

  • Huma

    addikt

    válasz Lenry #30 üzenetére

    Kaland Mester. Illetve Kalandmester. Franc se tudja melyik a helyes. :)

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • jimessor666

    aktív tag

    Én már nem is mondok semmit srácok... a nick kötelez. :B

    私たちに聞いてください。!

  • Flashback

    addikt

    MAGUSoztunk több évig. Majd megtetszett a Shadowrun szabályrendszere. Megvettem az alapkönyvet, nyitottam itt egy topikot. De _egy_ partyt sem sikerült összehoznom ez volt kb 5-7 éve... :(

    [ Szerkesztve ]

    Bocs nincs hosszú ö, ü és néha az á is ä :)

  • proci985

    MODERÁTOR

    válasz Huma #21 üzenetére

    na és akkor arra jött az, amikor én egy tolvajt speceltem át először harcimágussá, majd lett tolvaj/pap, majd tűzvarázsló, majd illuzionista, majd illuzionista/gyógyító (de lopni és lopakodni még mindig tudott!:DDD csak időközben a kifehérített auta miatt ez max akkor kellett, amikor tényleg nagyon jól őrzött helyre -ez a királyi palota volt- kellett bejutni). saját rendszerben, gyakorlatilag adnd (szintezés) / shadowrun (nagyon egyszerű és rendkívül gyors harcrendszer) keverék.

    mondjuk jól kihasználva tényleg nagyon erős volt, kivéve közelharc. bossharcnál is inkább csak counterre/gyógyításra volt beállítva, sebezni elhanyagolhatóan tudott. mondjuk az illuzionista pont amiatt volt zseniális, mert ügyesen játszva minden harcot el lehetett vele kerülni. a bossok meg lehet immunisak voltak az illúziósárkányra, de más ellenfelekre ez kevésbé volt igaz... hjam, lvl18 adnd jellegű rendszerben egy varázslóval annyit jelent, hogy a játék még rpghez képest is átmegy sandboxba:DDD

    számítógépesek azért nem rosszak. Deus Ex3 idén, remélhetőleg lesz annyira jó, mint az első.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • Realradical

    őstag

    válasz Huma #24 üzenetére

    Nálam a varázsló alapból NJK MAGUS-ban. Egyszer volt egy varázsló a partyban magas fizikai ismeretekkel. Kicsinyített mázsás kőgolyókat hajigált át vízfalon ami lemosta a kicsinyítés rúnát és hasonlók.Egy kreatív játékos a mozaikmágiával kb. mindenre képes 4. szinttől. Persze KM erőimmel be tudtam korlátozni , de az meg nem szórakozás a játékosnak ha folyton kevés az eszencia/kiütik/némasággal sújtják/lerohamozzák.

    @Proci985
    Mély személyisége lehetett a karakternek és komoly elvei :D

    [ Szerkesztve ]

    Things that try to look like things often do look more like things than things

  • priti

    addikt

    Ha valaki képes szellemileg kiszolgálni egy felnőttet az maga is felnőtt. Ha valaki annyi időt tölt el a képzelete világában, hogy képes fejből visszaadni egy "MAGUS" szintű szerepjáték (aminek több karomnyi vastag szabálykönyve van) komplex világát úgy, hogy a játékos válaszai alapján rögtönözni tudja a történetet az nem lehet felnőtt. Azért nem, mert az élet zárja ki, hogy ennyi ideje legyen, de még ha egy zseni is, akinek ez megy, akkor sem jön össze, mert a játékosoknak nem megy idő hiányában.
    Egy felnőttek számára is élvezhető mesedélutánhoz (már ha ennek feltételei teljesülhetnek egyáltalán a földi modern társadalomban, de feltételezzük hogy igen és a játékosok gyermekkorukban megszerzett háttérismereteik alapján és a mese információinak értelmezését követően tudnak releváns döntést hozni) az kell, hogy legyen egy zseniális író, aki arra az estére privátra ír egy (egyébként kasszasiker) minikönyvet. Majd azt a fejéből felolvassa. Ezt a műfajt hívják felolvasó estnek. Az írók ma is szoktak felolvasni a könyvükből. Csak itt ugye az író (mesélő, kalandmester) a teljes történetet két-három verzióban írja meg kiváló minőségben, de biztos hogy ha a játékos nem a releváns döntést hozza, akkor a történet számára szegényesebben alakul (ver. 1.0: meghal, ver. 2.0: fogságba esik, majd a vége előtt szabadítják csak ki így mesélve vissza őt a történetbe stb. mert ezeket lehet profi minőségben rögtönözni.) ergó egy igazán jó mesénél a szabadság szintén csak illúzió, mert ha nem az, akkor rossz a mese. Jó mesét rögtönözni nem lehet. Ez még a legprofibb íróknak sem megy, csak életük egy pár napján talán, esetleg. Ábrándozol az életről, amit élni szeretsz. Az igazi is egy szerepjáték, szeresd meg azt játszani. ;)

    Hardverlesen

  • priti

    addikt

    válasz dabadab #18 üzenetére

    Nekem is nagy kedvencem volt annó a Fallout. Szerintem az ok a generációváltás. Mi még tudtuk értékelni a felülnézetes körökre osztott játékmenetet, nem az volt a lényeg, hogy milyen a grafikus felület, hanem hogy mi is maga a játék, így a készítő oldalon is könnyebb volt a helyzet. Szerintem ez azért volt, mert C64-es játékokat láttunk először gyerekként. Bennem, aki a boulder-rel játszott hetekig ami abból állt, hogy egy négyzetet irányítottam és álló csokornyakkendők, kvázi telt "X"-ek kergettek biztosan más elvárás alakult ki a számítógépes játékkal szemben, mint egy mai gyerekben. Más volt benne a szórakoztató, mint most. Egy remek kis logikai játék volt a boulder, a játék öröme miatt szerettem játszani, aztán meg jött a tetris őrület, azt is mennyit játszottam... A játék volt a lényeg. Most meg beleszületik a gyerek abba, hogy elindít egy progit és olyan intenzív képi világa van, hogy benne más alakul ki. A látványt keresi, nem a játékot. Persze később ez nyilván változik gondolom, de biztos hogy a grafika teljesen megváltoztatta az új generációkat. Emlékszem engem is letaglózott, hogy a Doom-nak milyen szuper a grafikája amikor megláttam és mint a mannát másoltuk egymástól, pedig akkor már nagyobbacska voltam meg végigvittük a wolfenstein-t meg a többit, kvázi akár unalmas is lehetett volna maga a játékmenet, de megláttuk és "aszta" kvázi a grafika miatt.
    Valahol emiatt marha jó lehet most gyereknek lenni, biztos lenyűgözi őket a mai felhozatal, de valahol meg mégsem cserélnék velük. Érdekes ez, de akkor annyira nem volt hiányérzete az embernek a grafika miatt, jók voltak az öteletek, voltak új ötletek.

    Hardverlesen

  • dabadab

    titán

    válasz priti #36 üzenetére

    Valami azt sugja, hogy soha az eletben nem jatszottal meg szerepjatekot :)

    DRM is theft

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Realradical #35 üzenetére

    Kicsinyített mázsás kőgolyókat hajigált át vízfalon ami lemosta a kicsinyítés rúnát és hasonlók.

    Ami nem működik, mert hivatalosan is úgy volt, hogy a rúnákat szándékosan lehet csak megtörni, nem lehet "tojásbombákat" hajigálni.

    Sectumsempra - For Enemies

  • priti

    addikt

    válasz dabadab #38 üzenetére

    Nem ismerek jó mesélőt azt kell mondjam. Próbálkoztunk annó MAGUS-sal, de nem volt jó. Egyszer olvastam jó mesét úgy 15 éve kb. még abban az időben, amikor ezek a lapozgatós könyvek voltak divatban és rengeteget lefordítottak, tudod az a "hogy ha ezt teszed lapozz ide ha azt akkor oda" szerkezetű és véletlenül kifogtam egy tehetséges írót, mind a korhű nyelvezet, mind a gazdag szókincs, mind a történetmesélés rendben volt, részletgazdag leírások, de mégis pörgős, izgalmas, sajnos a könyv címére már nem emlékszem, de ilyen elképzelt régi korokban játszódó leírásokból qva nehéz igazán jót és hangulatosat írni, ami nem a fantáziára épít, csak a mese szeretetére... Akkor az a könyv nagyon tetszett és emiatt játszottam még párral, de az meg mind gagyi volt kivétel nélkül. Moslék utánzat. Meg sem közelítették az elsőt, mázli utána meg óriásit csalódtam az egészben. Szerintem ott szarják el a mesélők az ilyen házi játékoknál, hogy annyit forognak egy játékban, hogy elveszik a meséből a leírás, történet van, de nincs elmesélve. Jön egy hupilila sapkás szotyi a lejtőn észak felöl és ezzen el van mesélve egy boszorkánymester, mert előtte a kockák mind olvastak valami könyvet amiben egy hupilila sapkás boszorkánymesterről meg egy ciklámenzöld paplovagról írt egy tehetséges író, de bakker, most mesél vagy felhasznált irodalom listát osztogat... értesz. Mindegy ti biztos jókat játszotok, befogom, mielőtt megköveznek.

    Hardverlesen

  • Silenzio

    addikt

    Megint nem kommentel rám senki. :( Biztos túl magasröptű, amit mondok. Csak akkor vagyok képes reakciót kiváltani, ha dühöngök meg pattogok. Ám legyen: dögöljetek meg mind, hülye high fantasy-rajok! :C :U

    https://pte3d.hu - 3D nyomtatás, 3D szkennelés, anyagvizsgálat, VR

  • Meglivorn

    aktív tag

    válasz Kassadin #22 üzenetére

    Csak tudnám ki állította valaha is, hogy az mmo-k játékosai közötti verseny a szerver elsőségért szerepjáték lenne. Sőt, általában kizárja a dolgot, és ez sosem volt titok. Aki Rp-t akar, menjen olyan szerverre, ott megkapja.

  • Realradical

    őstag

    válasz Morden24 #39 üzenetére

    Na elolvasom a könyvben, még a régi első kiadás szerinti szabályrendszer szerint volt. :)

    Things that try to look like things often do look more like things than things

  • Huma

    addikt

    válasz priti #36 üzenetére

    Ha valakinek a szerepjáték a hobbija akkor van rá elég ideje, hogy tökéletesen megismerje. Nem kell hozzá zseninek ill időmilliomosnak lennie.

    Egy történetet nem nagy dolog megírni. És nem kell három verzióban elkészíteni.
    A km csak egy vázlatot készít és a játékosok töltik ki tartalommal. Leírja a modulban az adott helyszínt, az njk-kat és a fontosabb dolgokat. Leírja azt, hogy a jk-k mibe csöppennek bele.

    A szabadság nem csak illúzió. A játékos azt tehet amit csak akar. Persze számolnia kell a következményekkel. Ha megöl valaki a városban akkor lehet, hogy letartóztatják. Ha lopáson kapják akkor bitón végezheti. Ha a kocsmában beszól valakinek akkor bunyó lehet belőle.

    Mivel a magus eléggé darkos világ ezért a karakterek találnak maguknak akkor is kalandot ha a km nem ír bele konkrét eseményt. Egy gonosz csapat meg főleg talál magának kalandot. Rablás, fosztogatás, templomgyalázás, stb. ;]

    Persze azért mindig van benne több szál is amit megragadva a játékosok a kaland sűrűjében találhatják magukat.
    Pl Egy kalandban lévő érdekes események:
    -Rivalizáló kereskedőcsaládok: (Testőri ill végrehajtó szerepkör, jellemtől függően)
    -Furcsa dolgok a temetőben. Több tucat friss hulla eltűnt. Másnap mikor őröket rendeltek ki az őrzésére azok is eltűntek.
    -A közeli hegyeken átvezető út fontos a kereskedelem miatt. Sajnos mostanában egy igen felkészült rablóbanda fosztogatja az átutazókat és a kereskedőkaravánokat. Nem tudják elkapni őket mert ha jön a városi milícia akkor meglépnek a hegyekbe.

    És még sorolhatnám vég nélkül. Természetesen célszerű a karakterek jelleméhez igazítani a kalandlehetőségeket. Pl mikor egy ártatlan koldust ütlegelnek az utcán és a kaland miatt meg kellene menteni akkor ezt egy Arel pap, harcművész, stb kombó meg is teszi. Viszont egy Ranagol paplovag, fejvadász, tolvaj, boszorkánymester felállású csapat nem fogja megmenteni.
    Szóval lehet olyan kalandot írni ami független a kasztoktól és a jellemektől, de az az igazi ha egy konkrét csapatnak készül. Így lehet a maximumot kihozni egy kalandból.

    Mindenesetre a lapozgatós könyvekkel nem lehet összehasonlítani. Ott csak pár szálon megy a történet. Itt gyakorlatilag végtelen.

    A lényeg, hogy egy jó kalandban nem erőszakolja rá a km a játékosokra az akaratát hanem felkínál több lehetőséget is amit azok megragadhatnak ha akarnak. De úgy is dönthetnek hogy teljesen mást csinálnak.
    Ha valami nagy zűrt kavarnak akkor úgyis rálépnek valami nagyhatalmú ember tyúkszemére és onnantól kezdve az lesz a kaland, hogy túl kell hogy éljék a dolgot. (Legyőzni a rájuk küldött embereket. Kiszökni a városból álruhában. Szövetségest keresni aki segít nekik. Lehet hogy ez a szövetséges nem ingyen segít hanem kér valamit érte cserébe. Megpróbálni jobb belátásra bírni a nagyhatalmú emberkét. Ha pl sivatagban vagy valami zord, hideg helyen van a város akkor még elszökni sem nagyon tudnak mert a kimenő karavánokat ellenőrzik és karaván nélkül elég nehéz túlélni egy ilyen helyen.)

    [ Szerkesztve ]

    Izospórás harasztok: Sporofitonjuk sporangiumaiban haploid meiospórák keletkeznek.

  • lorcsi4

    tag

    Szerintem nagyon jó a cikk és az Eve online-t már le is töltöttem. :R :R remélem jó lesz. :)
    Én teljesen egyetértek veled én is mindennel játszok még most is. Kevesek által ismert szerintem a Drakensang és kiegészítői amik így már unalmasak kezdenek lenni a tényleges karakter tápolásbol álló és úgy is az lesz amit a tertvezők kitaláltak hiába is beszélsz máshogy másról. De ilyen a mass effect 1 2 mind kettőt játszottam és jó volt de tényleg hiányzott még abból is amit te mondtál. Vagy dungeon siege 1,2 ezek mind jók de nem olyan nagy szabadságot adók amire én is várok már egy ideje. :)) :)) :) Szóval nekem tetszett a cikk és teljesen egyet értek vele remélem egyszer azért még lesz lehetőségem meg tapasztalni egy olyan játékot is amire én is vágyok.

  • darkarthur

    senior tag

    Én is gondolkozom, hogy belekezdek valami mmorpg-be, csak attól félek túlságosan le fog kötni megint! :)

    Samsung S23 Ultra 5G

  • HaaS

    addikt

    válasz darkarthur #47 üzenetére

    Hööööhöhöhöhö.... nem semmi védelme van a cuminak ecsém, lenyomta neki hatra az ácét!

    "a sárkány is csak ember" - oxox

  • JSaN

    addikt

    válasz darkarthur #47 üzenetére

    A kis cukinak ,hatalams karizmaja van. Nem csodalom. :D

    [ Szerkesztve ]

    Steam profile: https://steamcommunity.com/id/1106198411061984/

  • Morden24

    nagyúr

    válasz Huma #44 üzenetére

    A szabadság nem csak illúzió. A játékos azt tehet amit csak akar.

    Lássuk be, ez még a p&p szerepjátéknál sem igaz, azaz csak annyira igaz, mint a való életben, meg még egy kicsit kevésbé.
    A cRPG-khez képest természetesen a szabadság összemérhetetlen, de a p&p játékokban nem annyira az általános szabadság, ami olyan eszméletlenül lényeges, hanem a személyes szabadság - a történetben, az eseményekben, amit a KM kidolgozott, ugyanúgy részt "kell" venned, mint egy cRPG küldetései esetén, a különbség a karaktered kidolgozása és az események interpretációja.

    Egy történetet nem nagy dolog megírni.

    Attól függ, milyen "szinten". Olyan kalandokat megírni, amik nem a szokásos olcsó klisés csuklyás megbízós cuccok, hanem valóban a karakterekre tervezett és amennyire csak lehet, egyedi mozzanatokat tartalmazó modulok, azokat bizony hónapok kérdése megíni (nyilván egy normális életvitel mellett). Életút játékoknál elég sokat számít, hogy a KM gondoljon a JK-k holtidejére, a klánokra, rendekre, ezzel együtt a világ jelenjére, tehát politika, gazdaság stb.
    Egy színvonalas kaland ott kezdődik, hogy Véridő (M.A.G.U.S. modul, kiadva hivatalosan az Ynevi kóborlásokban). Na azt elég nagy dolog megírni, és az egy versenymodul, nincsen személyre szabva. A személyre szabott bemesélés, a logikus részvételi okok minden egyes JK-nak még több időbe kerülnek.

    A lényeg, hogy egy jó kalandban nem erőszakolja rá a km a játékosokra az akaratát hanem felkínál több lehetőséget is amit azok megragadhatnak ha akarnak. De úgy is dönthetnek hogy teljesen mást csinálnak.

    Azért azt is érdemes megemlíteni, hogy a KM azért KM, mert terelheti a karaktereket. Lásd: bármit megtehetsz, de mégsem, mert megfizetsz érte. Szerintem egy normális közösségben azért a KM befektetett munkáját általában honorálni szokták azzal, hogy a JK-k megpróbálnak (nyilván a jellemüknek és feladataiknak) intelligensen részt venni a kalandban, és nem szétb_szni baromkodással, mert ha utóbbi állapotba jut egy játék, akkor fel kell állni az asztaltól, és el kell menni kocsmázni, mivel folytatni nincs értelme.

    Egyébként hozzáteszem, mondjuk mi mindig is jobban preferáltuk a "szálakkal" rendelkező (tehát klánok, rendek, akármik kötelékébe tartozó, parancsokat kapó stb.) JK-k kidolgozását és a velük való játékot, mint a M.A.G.U.S. alapkoncepciója által felkínált "kalandozó" koncepciót.

    Sectumsempra - For Enemies

Új hozzászólás Aktív témák