Új hozzászólás Aktív témák
-
LOTR
addikt
H tarifánál arra érdemes odafigyelni, hogy ha kialakítjátok neki a mérőhelyet, akkor legyen szerződés és így h tarifás mérőóra is (a h tarifás amperekért már külön fizetni kell a szolgáltatónak, 3.900 Ft + áfa/amper - ha jól tudom) - a teljesség igénye miatt érdemes utánajárni, hogy pontosan mi is a folyamat ekkor
amíg van szaldós elszámolás és a napelemes termelés fedezi a fogyasztást, addig ugye úgysem lesz fogyasztó kötve a h mérőórára, de ha valamiért mégis megszűnne a szaldó (bár sokan azt mondják, hogy akiknek élő szerződésük van, azoknak ez nem fog bekövetkezni mostanában, emiatt ajánlják kivitelezők, hogy aki megteheti az inkább nagyobb inverterre szerződjön, hogy a jövőben esélye legyen a bővítésre új szerződés megkötése nélkül), akkor ne kelljen egy esetleges szabványmódosítás miatt új mérőhelyet kialakítani, hanem egyből a meglévő h órára lehet kötni az engedélyezett fogyasztókat
nyilván itt is benne van a rizikó, hogy addigra lesz e jogszabályi/szabványosítási változás, de végülis ha erre is lehet használni az 50%-os pályázatot, akkor akár ezzel a kockázattal is megérheti a dolog
mostanában nem követtem a napelemes topikot, ott talán jobban benne vannak a témábanOne Ring to rule them all
-
addikt
Sziasztok,
Van bármilyen technológiai oka annak, hogy egy levegős hőszivattyú mondjuk többszörösébe kerül, mint egy mezei split klíma? Illetve hogy egy víz-víz hőszivattyú még ennél is drágább?
-
Attila2011
aktív tag
Szia! Nyilván van oka, például egy mezei split klíma teljesítménye sokkal kisebb, valószínűleg gyengébb a (S)COP és (S)EER értéke, más a működési tartománya (télen nem fog előállítani kellően magas hőmérsékletű fűtési vizet), stb... A víz-víz rendszer meg teljesen más, nem is nagyon értem milyen szempontból hasonlítanád össze. Ahhoz például kutakat kell ásni vagy talajszondákat lerakni, meg ilyenek.
-
addikt
válasz Attila2011 #205 üzenetére
Magáról a készülékről beszéltem, a szondát-kutat felejtsd el!
Most szereltettünk klímát, 3,5KW-os 200 ezerért. Azt javasolta a telepítő, hogy 3 fok külső hőmérsékletig fűtsünk vele (nem fűtésre vettük), mert az alatt a tálca elfagyhat. Ennek a megoldása a tálcefűtés, amit utólag is bele tudnak rakni, nem nagy tétel.
Közben egy 2x ekkora teljesítményű levegő-víz hőszivattyú 8x ennyibe kerül: [link]
[ Szerkesztve ]
-
Madwe
nagyúr
Azért az árért a klíma valszeg nem hőszivattyús klíma, így fűtésre alacsony külső hőmérséklet mellett nem az igazi, alacsony cop értéke lesz. Míg a linkelt hőszivattyú -15 fokon is képes lehet közel 3-as cop értékkel a névleges teljesítményére, addig a sima klímád copja 1 körüli s a névéeges teljesítményének a közelébe se tud érni.
-
LOTR
addikt
valószínűleg itt lesz a válaszod is:
levegő-levegő hőszivattyút hasonlítasz össze, levegő-vizes rendszerrel
ráadásul egy split rendszert egy monoblokkossalnagyjából hasonló lehet a kérdés, hogy mi a különbség két autó között (ugye benzin-dízel- elektromos, trabant, mercedes ésatöbbi)
One Ring to rule them all
-
Attila2011
aktív tag
Víz-víz esetén a szondát elfelejthetem, de azt hogy felejtsem el, hogy vízből kell a hőt kinyerni és nem levegőből? Kicsit más technológia kell oda szerintem.
"Azt javasolta a telepítő, hogy 3 fok külső hőmérsékletig fűtsünk vele"
Meg ezt is írtam ugye. A hőszivattyú fűtésre is van, az emberek szeretnének vele 3 fok alatt is fűteni, sőt akkor igazán. -
LOTR
addikt
16kw fisher 1,7m [link]
a pana, fuji, mitsu, daikin meg alsó hangon a duplája (gyártókat kellene megkérdezni, de ár/érték arányban nem biztos, hogy meg is éri annyival többet fizetni)
mod
lehet csak rosszul értelmeztük a kérdésed, tehát nem biztos, hogy megéri a "legdrágább" készüléket megvenni, alapesetben pedig nincs akkora nagy árkülönbség a kettő között
fajlagosan (kw-ra leosztva ) pl a fisher csak kb 2x drágább, mint az általad említett (amúgy más típusú készülék, az lg-vel meg mondhatni azonos árban is van), de itthon nem lesz olyan tél, amikor ne boldogulna a fűtéssel[ Szerkesztve ]
One Ring to rule them all
-
addikt
válasz Attila2011 #211 üzenetére
Ezt csak azért írtam, mert a miénkben nincs tálcafűtés. De minimál összegért bele lehet rakni (mi nem kértük, nem akarunk vele fűteni).
Víz-víz esetén a szondát elfelejthetem, de azt hogy felejtsem el, hogy vízből kell a hőt kinyerni és nem levegőből? Kicsit más technológia kell oda szerintem.
Azért felejtsd el, mert nem minden esetben kell szonda. Például nálam adott egy fúrt kút nagyon jó vízhozammal. Ezért kérdeztem rá csak és kizárólag a készülékre. -
senior tag
Almát hasonlítod a körtével. Tök másra való a kettő. A hőszivattyút rá tudod tenni a meglévő radiátoros, vagy felületfűtéses rendszeredre mondjuk a gáz helyett, vagy gáz mellé. És egy 7-10 kW-os hőszivattyú ellátja akár a 120-150 m2-es házadat hűtési - fűtési energiával. Klímából ekkora házba kellhet akár 5-6 db is, ami együtt 12-15 kW. Ha szeretnél velük fűteni is akkor darabja 3-400e között lesz. Na melyik az olcsóbb????
[ Szerkesztve ]
Mini Gaggia (Aplimont) pid box-szal vagy nélküle eladó
-
addikt
Oké, megismétlem. Nem a komplett rendszerről beszéltem, hanem konkrétan a hőszivattyú részről (a split klímában is az van).
A hőszivattyút rá tudod tenni a meglévő radiátoros, vagy felületfűtéses rendszeredre mondjuk a gáz helyett, vagy gáz mellé.
Ez nem lesz olcsóbb, mintha teleraknád klímával a házat új telepítés esetén. Radiátorra rakni hőszivattyút nem túl jó ötlet, de ezt ti is tudjátok.Elmondom, hogy honnan jött a kérdés: szerintem az árakat egyszerűen a divat hajtja fel. Most menő lett hőszivattyút rakni központifűtésként, és le lehet aratni ennek a hasznát. Később, amikor felfut a termelés, nagyobb lesz a konkurencia szerintem csökkennek majd az árak is.
Amúgy lózungokon kívül még senki sem írt konkrét technológiai indokot.
-
stickermajom
addikt
Csökkenni szerintem nem fognak, maximum stagnálni, mert addigra a technológia a mindenféle hiány miatt behozza a különbséget. De igen, valószínűleg van benne egy nagy adag divat is, én korábban a munkadíjra tettem fel ugyanezt a kérdést. Amíg egy split klímát valószínűleg 100-ból nagyonmax felrak neked bárki, addig a primer köri szerelés egy hőszivattyúnál Pest megyében 3-400k. Jó a csövek keresztmetszete nagyobb, de a technológia gyakorlatilag azonos.
-
LOTR
addikt
én próbáltam válaszolni, de rosszul volt feltéve a kérdésed
ha valamiből kiválasztjuk az egyik legolcsóbb és a legdrágább terméket, akkor sem lehet azt mondani, hogy általában ez a jellemző, ezek alapján nem igaz, hogy 8x annyiba kerül a vizes hőszivattyú, mint a levegős (hiszen linkeltem is, hogy ott arányaiban kb 2x-es a különbség)
a kompresszorra azt mondják, hogy nagy különbségek nincsenek
elektronikában már lehetnek (programozhatóságban, felhasználhatóságban is, de lehet a 80-90% úgysem használja ki, tehát sok esetben felesleges)
az ismertebb, nagyobb márkák, mondhatni prémium termékei, prémium áron is mennek, de egyáltalán nem biztos, hogy annyival többet is érneklegalábbis, amikor szervizessel beszéltem nagyjából mindig ez volt a végső konklúzió
One Ring to rule them all
-
addikt
-
Attila2011
aktív tag
"Azért felejtsd el, mert nem minden esetben kell szonda. Például nálam adott egy fúrt kút nagyon jó vízhozammal. Ezért kérdeztem rá csak és kizárólag a készülékre."
Mellékesen jegyzem meg, hogy azt a vizet valahol vissza is kell táplálni, amihez szintén kell valami szivattyú, stb... De én arra gondoltam, hogy maga a készülék más felépítésű, jóval bonyolultabb, mint egy klíma külső.A lózungokró... Szerintem itt hangzott el több konkrét dolog is, de ha gondolod, vegyél egy egy gépet és szereled szét, majd kiderül. Itt nem a daikin vagy pana fejlesztői válaszolnak, akik valami oknál fogva kifecsegnék az egyébként erősen védett fejlesztéseket, hanem vagy laikus felhasználók, érdeklődők esetleg épületgépész tervező, kivitelezők. Tehát irreális elvárásaid ne legyenek.
Amúgy meg tovább drágítja, hogy split az levegő levegő, a hőszivattyú meg mondjuk víz levegő, tehát kell bele egy újabb hőcserélő, bonyolultabb szabályozás (itt biztos megjegyzed, hogy az csak szoftver sokszor, de azt is meg kell fizetni), akkor van benne vízoldali szivattyú is.
Meg mégis valahogy előállít mínusz 10 fokban is neked 55-60 fokos vizet, míg az olcsó splitet csak hideget köhög.Az pedig hülyeség, hogy ne lehetne radiátort kötni rá, miért ne lehetne? Elég sok hőszivattyús fűtést terveztünk, ahol radiátor vagy valami konvektor (padló, falba épített, szabadon álló) volt a hőleadó és nem felületfűtés. Persze radiátorra hűteni nem lehet, de fűtésről volt szó.
-
LOTR
addikt
nem írtam, hogy 2x-es általában a különbség, csak azt, hogy a példában
de most így első találatra 12kw samsung levegő-levegő klíma 1,5m [link]
ehhez képest az általad linkelt lg is (fajlagosan) kb 2x drágábbén nem látom azt, hogy az ismertségükkel egyenes arányban mentek volna fel az árai a hőszivattyúknak is
sőt az építőiparban talán ezek még azok a tételek között vannak, ahol annyira nem is nőttek meg az árak (pl a vizes rendszer kiépítésénél akár 50% emelkedés is volt az elmúlt 1-2 évben)One Ring to rule them all
-
DoItYourself
addikt
Csak halkan jegyzem meg, hogy egy jobbfajta (japán) 3,5 kW-os klíma szereléssel együtt inkább 400e-be kerül.
Hőszivattyút meg ha jól tudom felületfűtésre és hűtésre célszerű szerelni, ott jönnek ki az előnyei. Ugye huzathatás nélkül fog menni mindkét funkció.
[ Szerkesztve ]
Eladó dolgaim: Marbo Sport MH-W105
-
addikt
válasz Attila2011 #219 üzenetére
Hogy is néz ki egy split klíma?
Van benne egy hőszivattyú (kültéri), a közvetítő közeg ugye gáz, a beltéri egységben van egy elpárologtatónak nevezett eszköz, gyakorlatilag egy gáz-levegő hőcserélő. Miben más ehhez képest mondjuk egy levegő-víz hőszivattyú? Annyiban, hogy nem gáz-levegő, hanem gáz-víz hőcserélő van benne. Minden más szempontból ugyanaz a működési elvük.
Az pedig hülyeség, hogy ne lehetne radiátort kötni rá, miért ne lehetne?
Mert egyetlen szakirodalom sem ajánlja. A radiátoros fűtés lényege, hogy limitált a hőleadó felületed, ezért magasabb hőmérsékletű vizet kell benne áramoltatnod, ergo romlik a COP értéked. Vagy szerinted viccből raknak új telepítésnél hőszivattyú mellé felületfűtést?
Egyébként még egy jobb vizes rendszernél lehet létjogosultsága, de levegő-víznél mekkora hőmérsékletet kell áthidalni mondjuk -10 foknál? Rengeteget.
[ Szerkesztve ]
-
Attila2011
aktív tag
Alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában. Az egész berendezést nevezik hőszivattyúnak, ebben két hőcserélő van, a belsőt nevezik kondenzátornak, a külsőt elpárologtatónak (és még ugye egy kompresszor és egy fojtás).
Aztán nagyon nem mindegy, hogy a belső egységen te csak levegőt áramoltatsz egy ventivel (split) vagy ki kell építeni benne egy vizes hőcserélőt, mellé szivattyú és egyebek.A működési elv nyilván ugyanaz, de akkor vegyél egy frigót és építsd be, mert az is ezen az elven működik.
"Mert egyetlen szakirodalom sem ajánlja."
Milyen szakirodalom? Kérlek mutass néhányat konkrétan. Mert ezek szerint sorozatban terveztünk borzalmas rendszereket."ergo romlik a COP értéked"
Nyilván romlik, és? Az SCOP értéked így is 3 felett marad (55 fokos előremenővel). Sőt amilyen az időjárás télen utóbbi években, el tudom képzelni, hogy kicsit jobb is lesz, mint katalógusban megadott."Vagy szerinted viccből raknak új telepítésnél hőszivattyú mellé felületfűtést?"
Ez az állítás hülyeség, kicsit fordítva nézed a valóságot. Attól, hogy valaki lecseréli a hőtermelőt, nem biztos, hogy teljes fűtési rendszert is cserél és kiépít komplett felületfűtést az egész épületben. Ez úgy lenne igaz, hogy új építés esetén építenek ki felületfűtést mindenféle komfort szempontok miatt, ha van rá plusz pár millió forint és ehhez választanak hőszivattyút.
De tapasztalat meglévő házak esetén, hogy gázkazán vagy cirkó helyére hőszivattyú megy (mert lett pl napelem), a fűtést pedig megoldják radiátorokkal/konvektorokkal, esetleg a földszintre betesznek egy padlófűtést. Sok elképzelés indul olyan szépen, hogy lesz padlófűtés, mert komfortos a meleg padló, lesz mennyezetfűtés, mert nyáron hűteni is lehet vele, aztán meglátják a költségeket és kérik a tervek módosítását. -
addikt
válasz Attila2011 #223 üzenetére
Oké, elfogadom, pont azért írtam ide, mert nem vagyok a téma szakértője. De továbbra sem látom, hogy konkrétan műszakilag tételesen mi indokol ekkora árkülönbséget. És kicsit azt érzem, hogy ti sem. Persze, a vizes hőcserélő nem olcsó, de nem is végtelen összeg.
Ez az állítás hülyeség, kicsit fordítva nézed a valóságot. Attól, hogy valaki lecseréli a hőtermelőt, nem biztos, hogy teljes fűtési rendszert is cserél
Új építésű ingatlanról beszéltem. De amúgy igazad van, mert ugye a kondenzációs gázkazánok is viszonylag alacsony hőfokon dolgoznak. Gondolom az új építésű kecóknál a hűtési opció miatt választanak mondjuk mennyezetfűtést/hűtést?
Amúgy mit gondolsz a fan coilról?
[ Szerkesztve ]
-
Attila2011
aktív tag
Hogy konkrétan mennyibe kerül pl a Daikinnak egy Altherma, amivel fűteni és hűteni is tudnak, és mennyibe kerül nekik 3 split klíma (ha az 3 kW-os és hőszivattyú 9), azt nem tudom, sőt valószínűleg rendkívül kevesen tudják, ezek üzleti titkok. Ebbe ugye vannak gyártási, kutatási költségek is vastagon, mint írtam sokkal komolyabb vezérlés (ez elég drága része) hardveresen és szoftveresen is, meg egyebek. Ezért senki se tudja megmondani, hogy a kW-ra bontott többlet árnak hol kéne lennie.
"Új építésű ingatlanról beszéltem."
Ezt nem írtad le szerintem, de lehet én nem olvastam el elég alaposan."Amúgy mit gondolsz a fan coilról?"
Nem tartom a legjobb megoldásnak, amikor levegővel fűtenek, de találkoztam már olyan esettel, amikor ezt volt célszerű használni. Ez sok dologtól függhet. Ha én építenék magamnak új házat és árammal akarnék fűteni, akkor valószínűleg padlófűtés lenne temperálásra, mellette pedig mennyezetfűtés/hűtés. -
LOTR
addikt
válasz Attila2011 #225 üzenetére
Ha én építenék magamnak új házat és árammal akarnék fűteni, akkor valószínűleg padlófűtés lenne temperálásra, mellette pedig mennyezetfűtés/hűtés.
ha nem számít a bekerülési költség, gondolom akkor értendő?
itt körülöttünk most sok helyen kezdtek új házat építeni, de a födémfűtést az első árajánlat láttán elengedte mindenki
lehet hogy komfortosabb és praktikusabb, de sokkal drágább isamúgy gyakorlati példa van arról, hogy miért nem jó a padlóhűtés?
mert ha csak annyi, hogy hideg, akkor itt Mo-on azt a pár hetet, amíg hűteni kell, valahogy gazdaságosabbnak érzem papucsban átvészelni, mint esetleg milliókkal többet elkölteni a födémszerkezetreamúgy nálunk is úgy lett tervezve, hogy a radiátoros rendszert egészíti ki a fc kör, és legalább hűteni is lehet vele (minden más megoldás sokkal nagyobb munka lett volna)
One Ring to rule them all
-
Attila2011
aktív tag
Ha nem számít a költség, akkor. Egyébként vannak olcsóbb és drágább rendszerek is, például egy NGBS mennyezetifűtés/hűtés anyagköltsége majdnem csak fele egy Kekelit rendszernek. Persze munkadíj nélkül nézve.
Több érv is van, hogy miért rossz, kisebb hőátadási tényező miatt energetikailag is rosszabb, függőleges léghőmérséklet különbség rosszul alakul, képzeld el azt, amikor télen hideg a padló és fázik a lábad. Komfort szempontjából is nagyon előnytelen így.
Amúgy amikor egyetemre jártam, folyt néhány kutatás ebben a témában, de nem követtem, hogy milyen eredménnyel. Több különböző tényező hatását vizsgálták komfort szempontjából, egyik ilyen a padlóhűtés volt. -
addikt
válasz Attila2011 #225 üzenetére
Igazándiból a fan coil egy radiátor, amiben van ventilátor is, nem? Szóval gyakorlatilag az elve ugyanaz, mint bármilyen klasszikus radiátornak?
Csak azért kérdezem, mert kvázi építkezés előtt állok, és keresgélem a megoldásokat. Szeretném a hűtést/fűtést is egy rendszerrel megoldani. A padlófűtést imádtam anno, de sajnos hűtésre nem igazán támogatott. A fan coil előnye még a könnyű telepíthetőség.
-
Attila2011
aktív tag
Azért nem ilyen egyszerű, van olyan FC készülék, amiben víz kering, másikban hűtőközeg. De a lényege az, hogy van egy hőleadó felület és a hőleadást ventilátor segíti. Van belőle lábon álló, mennyezet alatti, falba építhető, falra szerelhető, stb...
Új építés esetén, mint írtam, én mennyezetfűtést/hűtést tennék be (nem sokkal drágább, mint padlófűtés). Földszintre pedig padlófűtést temperálás miatt.FC készüléknek azért van hangja is, sugárzásos hőcsere nem valósul meg (fűtés esetén lenne kellemesebb), persze hűteni nem rossz.
-
Madwe
nagyúr
válasz Attila2011 #229 üzenetére
Új építés esetén a passzív ház se feltétlen akkora ugrás a jelenlegi KNE szabályoktól árban, s ott pl pont a hűtés-fűtésen lehet nagyot spórolni (pláne ha pl gépesített szellőztetést amúgy is tervezne az ember) s lehet az egész felületfűtés skippelhető... persze ahhoz megfelelő telek, tájolás, tervezés szükséges
-
Attila2011
aktív tag
Legalábbis akkor, ha elég valami "passzív jellegű", mert a ténylegesen passzív, ami minősített is, továbbra is nagyon drága. Már csak a minősítés is egy hatalmas összeg. Persze lehet mondani a tervezőnek, hogy te valami hasonlót szeretnél. De reális időn belül nem fog megtérülni az sem (főleg ilyen anyagárak mellett, mint most). Max akkor, ha nagyon elszállnak az energiaárak.
#231Tapsi
Normál ház esetén is kell, idézem a TNM rendeletet:
"Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel."
Tehát vagy egy komplett hővisszanyerős rendszert építesz ki, vagy csak szívod a levegőt és ablakokba építesz egy résszellőzőt.Egyébként van olyan klímakészülék, amibe tudsz vezetni frisslevegőt.
-
addikt
válasz Attila2011 #232 üzenetére
Ez amúgy már él? Mert én most veszek egy vatta új lakást, és abban nincs aktív szellőztető rendszer.
-
Madwe
nagyúr
válasz Attila2011 #232 üzenetére
Minősíteni nem feltélen kell, ha az adott w/m2 év értékeket hozza s hőhídmentesítve van... esetleg egy blowerdoor teszt mehet neki...
egyébként nyilván drágább, de sokkal több szigetelés nem kell neki a jelenlegi szabványhoz képest, s valóban kilőttek az anyagárak, de a munkadíj ugyanannyi egy 15 és egy 30 centis homlokzati szigetelésnél is...
az energiaárak meg, hát... szerintem hamarabb meg fogja az érni mintsem az ember gondolná
plusz azért a hűtés-fűtési rendszeren tényleg lehet fogni pár milliót... viszont vitathatatlanul drágább, de nem annyival, mint régebben, amikor 4-5 centi szigetelést kb rátettek homlokzatra, födém szigetelés nem is volt s hőhidakat se kezelték... ma már pár centi extra anyag + céltudatos tervezés + odafigyelőbb kivitelezés kell csak[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz Attila2011 #234 üzenetére
Egyetértek. Úgy tudom, hogy Németeknél évek óta kötelező.
-
dabgergo
őstag
Monoblokkos hőszivattyú esetén ha a kültéri egységet a ház falától 3-4 méterre elviszem, nem fogja kvázi fűteni a keretet és komoly hőveszteséget okozni?
-
dabgergo
őstag
válasz Attila2011 #238 üzenetére
Még van lehetőség eldönteni h hova legyen téve. Azért gondoltam a faltól messzebb a kerítéshez mert ott kevésbé van útban ill. hangja talán kevésbé hallatszik.
De ha nem éri meg, mert túl sok a hatékonyságveszteség és drága jól szigetelni, akkor talán jobb a fal mellett. Nem értek hozzá, mit javasoltok?
-
Attila2011
aktív tag
válasz dabgergo #239 üzenetére
Ezt ki lehet számolni, hogy adott hőmérsékletek esetén, adott szigeteléssel mekkora a veszteség, így fejből nem tudom. Azért olyan eszméletlen sok biztos nem lesz. Vezetéket földbe tervezed vinni? Gondolom fagyásveszély miatt glykolos víz lesz benne a közeg, bentre teszel egy hőcserélőt is?
-
dabgergo
őstag
válasz Attila2011 #240 üzenetére
Igen, földben menne a vezeték és glykolos víz lenne benne.
-
Bohus
aktív tag
válasz dabgergo #241 üzenetére
Ezzel a formulával hozzávetőlegesen ki tudod számolni:
ahol:
k - szigetelőanyag hővezetési tényezője
L - csőhossz
r1 - csőátmérő/2
r2 - cső+szigetelés átmérője/2
T1 - ~ víz (glykol) hőmérséklet
T2 - ~ környezeti hőmérsékletAz első négy paraméter rendben van (gyártói adat, csőhossz helyi adottság). A hőmérsékletek viszont nem állandóak a szezon során, vízoldalon az előremenő szabályozás miatt, illetve a környezeti hőmérséklet is változó: valahogy közelíteni kell. Vízoldali hőmérsékletnek javaslom a tervezett előremenő/visszatérő hőmérsékletek átlagát venni. Fűtési szezon átlaghőmérséklete Mo.-on kb. +4°C, a talajban némileg eltérő (és mélységtől is függ), de közelítésnek jó lesz.
Tisztességes szigeteléssel azon a 3-4 méteren amit írtál (a dupla csőfektetés miatt L a távolság duplája lesz!) 100W alatti lesz a veszteség. Szigetelésnél olyan konstrukciót kell alkalmazni, ami nem engedi átnedvesedni a szigetelést, ellenkező esetben többszörösére növekedhet a veszteség.
A Föld legnagyobb problémája maga az ember.
-
Bohus
aktív tag
-
Macsorsi
tag
Sziasztok!
Mi a véleményetek a légcsatornázható klímás, levegő-levegő hőszivattyús rendszerről?
Konkrétan erre gondolok: https://www.praktikusfutes.hu/
Köszönöm, Orsi -
félisten
válasz Attila2011 #247 üzenetére
És miért? Azért kérdem, mert (bár mi a csövezésről lemaradtunk), a nálunk felbukkanó épületgépésztől azt hallottuk, hogy ha a csatornákat ésszel alakítják ki, akkor nagyon gazdaságos, ráadásul nagyon jól skálázható megoldás.
MaCS
Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!
-
Attila2011
aktív tag
Mit értesz az ésszel kialakított csatornák alatt? Légcsatornát lakás esetén lehet vinni födémben statikus tervek szerint, falban korlátozottan, álmennyezetben (talán a legjobb), de olyat is szoktunk tervezni, hogy padlásról vezetjük be, ha egy szint van vagy emeleti helyiség. Sajnos az építészek nem mindig gondolnak a szellőztetésre, így néha nehéz.
Míg a frisslevegő bevitel például 30 m3/h egy egy fős szobába, ha ezzel fűtöd, sokkal több kell. Értsd úgy, hogy ennek sok-sokszorosa. Ezekhez a mennyiségekhez nagyon komoly, nagy keresztmetszetű légcsatorna hálózat is kell. Na most a legtöbb családi ház esetén már itt megbukik az elképzelés.
A linkelt oldal képén nem láttam például elszívást, nem olvastam el, hogy milyen gépet alkalmaznak, de elszívás, hővisszanyerés, recirkuláció nélkül a levegős fűtés teljesen felejtős. Elképzelhető, hogy a dokumentációban szerepel valahol, de a képen nincs, s ilyen fontos technikai részlet helyett inkább betettek egy erősen csalóka táblázatot.Valóban jól "skálázható", mert a levegő sűrűsége, fajhője rendkívül alacsony, alig tárol energiát. Nem úgy, mint a víz, ami egyébként jó szabályozás mellett szintén jól "skálázható".
Ha valaki csak levegős fűtést tud kialakítani, akkor inkább oldja meg különböző oldalfali, mennyezeti klímával. Ez lehet akár olyan fc készülék, amiben kazán/hőszivattyú által előállított víz kering, vagy olyan multisplit rendszer, amiben hűtőközeg.
A passzívházat azért írtam, mert az rendelkezik annyira jó szigeteléssel, hogy csekélyebb légmennyiség is elegendő, illetve a bent lévő személyek hőleadása. Valamint mérnek légtömörséget is, ami nem utolsó ilyen fűtés esetén.
Talán felhasználói oldalról ennyi, de biztos lehetne még érveket hozni.
-
addikt
A családomnál 2 évvel ezelőtt került kiépítésre korszerű gázfűtés modern radiátorokkal. A kazán külön hőcserélővel le van választva a fűtőrendszerről. Mit gondoltok, egy hőszivattyút minden egyéb sallang nélkül beköthetünk a kazán oldalára kiegészítő fűtésként? Első körben monoblokk hőszivattyúkat néztem, pl ezt.
Az alternatíva split klíma lenne 4-5 darab, de most megfuttatnám itt ezt az ötletet is.
Új hozzászólás Aktív témák
- Centro Energy 410W Full Black Prémium napelem panelek
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000
- 3D nyomtatott versenypályák
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs ICON székek azonnal . Utolsó darab raktáron +36301300000
- Csúcsminőségű biztonsági kültéri okoskamera félár alatt