Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Attila2011

    aktív tag

    válasz Tapsi #222 üzenetére

    Alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában. Az egész berendezést nevezik hőszivattyúnak, ebben két hőcserélő van, a belsőt nevezik kondenzátornak, a külsőt elpárologtatónak (és még ugye egy kompresszor és egy fojtás).
    Aztán nagyon nem mindegy, hogy a belső egységen te csak levegőt áramoltatsz egy ventivel (split) vagy ki kell építeni benne egy vizes hőcserélőt, mellé szivattyú és egyebek.

    A működési elv nyilván ugyanaz, de akkor vegyél egy frigót és építsd be, mert az is ezen az elven működik.

    "Mert egyetlen szakirodalom sem ajánlja."
    Milyen szakirodalom? Kérlek mutass néhányat konkrétan. Mert ezek szerint sorozatban terveztünk borzalmas rendszereket.

    "ergo romlik a COP értéked"
    Nyilván romlik, és? Az SCOP értéked így is 3 felett marad (55 fokos előremenővel). Sőt amilyen az időjárás télen utóbbi években, el tudom képzelni, hogy kicsit jobb is lesz, mint katalógusban megadott.

    "Vagy szerinted viccből raknak új telepítésnél hőszivattyú mellé felületfűtést?"
    Ez az állítás hülyeség, kicsit fordítva nézed a valóságot. Attól, hogy valaki lecseréli a hőtermelőt, nem biztos, hogy teljes fűtési rendszert is cserél és kiépít komplett felületfűtést az egész épületben. Ez úgy lenne igaz, hogy új építés esetén építenek ki felületfűtést mindenféle komfort szempontok miatt, ha van rá plusz pár millió forint és ehhez választanak hőszivattyút.
    De tapasztalat meglévő házak esetén, hogy gázkazán vagy cirkó helyére hőszivattyú megy (mert lett pl napelem), a fűtést pedig megoldják radiátorokkal/konvektorokkal, esetleg a földszintre betesznek egy padlófűtést. Sok elképzelés indul olyan szépen, hogy lesz padlófűtés, mert komfortos a meleg padló, lesz mennyezetfűtés, mert nyáron hűteni is lehet vele, aztán meglátják a költségeket és kérik a tervek módosítását.

Új hozzászólás Aktív témák