Új hozzászólás Aktív témák

• #46601 Munkas aktív tag Peppo #46600

  Új Válasz 2021-10-29 16:13:15 #46601

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Munkas

  aktív tag

  válasz Peppo #46600 üzenetére

  Ja, nem úgy megy, hogy a proton szedegeti magához a neutronokat, aztán deutérium, majd trícium lesz (ill. ez is megy csak nagyon kis valószínűséggel). Csak nem akartam itt a közönséget magreakciókkal meg kvantummechanikai okosságokkal terhelni. De akkor kicsit sztorizok:
  Szóval a csillagokban a fúziós folyamatok során sok neutron, proton és egyéb más olyan részecske keletkezik keletkezik, ami kijut az űrbe. Aztán ott vannak még a különböző nóvák, amikben még összetetteb folyamatok mennek (ott pl. endoterm reakciók is lejátszódnak, amikor már csak a Pauli elv nem engedi összeroskadni a csillagot), aztán amikor felrobbannak, akkor ott az egész periódusos rendszer összes izotópja kimegy az űrbe (ezekből képződtek azok az aszteroidák, amiket bányászunk). A lényeg, hogy az űrben mindenfele részecske száguldozik. Ez a kozmikus sugárzás. A valóságban ezek nem túl gyakoriak: a mélyűrben néhány részecske van egy m3-ben, míg a földön a levegőben 1,5e+25 darab, 1m3 vízben meg 3e+28 db H2O molekula. Szóval a mi szemünkkel ezek elképzelhetetlenül kis mennységek, viszont idő van a magreakciókra. Pl.:
  B-10 + n => 2He + T + n
  Ez megy az atomreaktorokban is, mert ott B-10-et kevernek a vízhez, hogy beállítsák a reaktivitást (csak a finomszabályozás megy a bóracél rudakkal, amit a filmekben mutatnak)
  Ennek egy részfolyamata a:
  Li-7 + n => He + T + n
  És ez megy önállóan is. Egyébként gyártani is így szokták (ezért is választottam a fenti reakciót, hogy ne kelljen csapongani), ha pl. fúziós bombát akarnak csinálni. Az első „H-bombát” ugyan még máshogy rakta össze Teller, de aztán rájöttek, hogy Li-D fizikai, kéimai jellemzői sokkal jobbak bombának. Begyújtják egy fissziós töltettel, amiből sok neutron is keletkezik, ami lítiumból tríciumot gyárt, a deutérim meg ott van, aztán a T+D => He + n magreakció már megoldja a láncreakciót.
  Szóval képződni képződik a természetben is, és lehet, hogy a refinieryben van egy jó tömegspektrométer, ami szét is tudja válogatni a különböző tömegű és töltésű atomokat és/vagy ultracentrifuga a dúsításhoz. De tényleg végig kellene számolgatni, hogy mennyi az annyi. Az is lehet, hogy trícium csak a katalizátor valamilyen reakcióban ami az FC hajtóműveiben megy, ezért fajlagosan csak kevés kell belőle, és lehet, hogy mi "valójában" tíciumban dús nehézvizet bányászunk, csak az egyszerűség kedvéért tríciumnak hívjuk.

  A He-3-nak vannak előnyei ha fúzióban gondolokuzunk, és stabil is, ezért érdemes kitermelni. A holdon ezek úgyis soros technológiák lesznek. Mármint nem úgy, ahogy a Fidesz képzeli , hanem úgy, hogy az egyes technológiai lépések egymásra épülnek. Pl. először felhevítik a kőzetet, az oxidokból lesz oxigén, és ebből a gázból választják el a He-3-at, a maradéknak meg a redukált fém tartalmát dolgozzák fel...

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák