Fogy az idő

Explicit módon még nem írtam le, de talán a képek egyértelművé tették: az Old Skies egy igaz, vérbeli, klasszikus point ’n’ click kalandjáték. Aki ismeri a Wadjet Eye munkásságát, az azt is tudja, hogy a stúdió általában nem a tárgyhasználatra, hanem sokkal inkább a párbeszédekre és a furcsa helyzetek logikus megoldására épít. Ez az Old Skiesban is így van: fejezetenként általában csak két-három alkalommal kell felvenni, majd használni valami dolgot. Fia persze pozíciójához illő módon jól fel van szerelve: van nála egy csak életveszély esetén használható fegyver, visz magával egy apró pénznyomtatót, egyik zsebében pedig egy ezermester kütyü is lapul, amit zseblámpaként, zártörőként vagy csavarhúzóként is lehet használni. A hangsúly azonban továbbra is információk megszerzésén van: néha a tereptárgyak vizsgálata vagy emailek elolvasása, máskor a dialógusok megfelelő vezetése jutalmaz új helyszínekkel, friss beszédtémákkal vagy más információkkal. Szintén fontos a ChronoZen belső adatgyűjteménye, amelyben bárkire rákeresve megtaláljuk alapvető életrajzi adatait, amelyeket aztán változatos módon használhatunk fel: van, aki anyja halálának évfordulóját használja egy széf kódjaként, de az is megesik, hogy az illető itt megismert munkahelye nyit meg egy új helyszínt.

[+]

Az Old Skies időutazós küldetései mind New York múltjába vezetnek; meglátogatjuk majd az alkoholtilalom piában igen gazdag időszakát, 2024 graffitiben tobzódó lakónegyedeit és a legfeszültebb időutazásunk keretei között 2001. szeptember 10-ét is felkeressük. Minden fejezet talán, ha féltucat helyszínt tartalmaz, de ezek tele vannak érdekes, kiválóan megírt és szinkronizált karakterekkel. A kedvencemmé talán az a páros vált, akik amúgy mindent megtettek azért, hogy megnehezítsék Fia életét – nem feltétlenül rosszindulatból, hanem szeretnivaló nemtörődömségből. Ők is azok közé tartoznak egyébként, akik képesek többször is halálos helyzetbe sodorni az ügynököt – az Old Skies ugyanis bőségesen kínál lehetőséget a halálra. Igaz, a karunkon viselt kütyü, illetve az eseményeket figyelő szarkasztikus kollégánk, Nozzo segítenek ilyenkor visszatekerni az időt, szóval egy homlokkal levett bárd még nem jelent végleges elakadást. Hogy pontosan miként lehet elkerülni a halált, az helyzettől függ: egy ízben a minket csapkodó bokszoló rutin ütéskombinációját kell kifigyelni, másszor kalandjátékosan kell feltekerni a fűtést, hogy majdani ellenfelünk izzadva levegye a pisztolytartóval szerelt kabátját, de az is megtörténhet, hogy a ránk fegyvert fogó rendőrt annak életrajzi adatait felhasználva kell valahogy lenyugtatni.

[+]

Az Old Skies kifejezetten áramvonalas kalandjáték lett, amely nem akar kínozni, és nem akarja húzni időnket sem. Remekül működik, hogy valamiféle külön „megnéz” parancs helyett az egérkurzor rögtön közli az érdekesebb tárgyak leírását, és a helyszínváltás is olyan igényesen van megvalósítva, amennyire az csak lehetséges. A tárgyakat egyszerűen egymásra vagy a felhasználási helyre húzva használhatjuk, és Fia válaszából az is sejthető, hogy ez egy abszolút rossz ötlet volt, avagy a helyes megoldás közelében járunk-e. Ha végképp elakadnánk, a bármikor feltárcsázható Nozzótól kérhetünk a megoldásra utaló kis segítségeket: sosem mondja el a teljes megoldást, de hogy hol (vagy mikor) érdemes keresgélnünk, az sokszor kiderül tanácsaiból.

[+]

Szintén minőségi lett a teljes, minden egyes karakternek kijáró szinkron, amely örvendetes extra a hasonló árszabású indie játékok legtöbbjéhez képest. Aki esetleg hiányolja a minőségi kalandjátékokat (pedig hát sok van ma is, csak nem feltétlenül szem előtt), mindenképpen csapjon le az Old Skiesra: egy kiválóan megtervezett, remekül megírt, és nem-aljas feladványokkal operáló darabról van szó. Nem feltétlenül a humorral operál persze (bár a Fia jelenjében történő dolgok, a kollégákkal való sztorizgatós ivászatok roppant szórakoztatók), de kifejezetten intelligens, érzelmekkel teli történetei így is magával ragadják az arra fogékony játékost. Mivel én imádom a jól kitalált urbánus fantasyt, számomra még így sem tudta felülmúlni az Unavowed ravasz démonvadászatát, de az a kilenc óra, amit együtt töltöttünk, rendkívül szórakoztató volt – és az is biztos, hogy az utolsó ügyet is befejezem még.

Az Old Skies most csak PC-re jelent meg, a Switch-verzió pedig két hónapon belül várható.

A tesztjátékot a kiadó-fejlesztő Wadjet Eye biztosította.

Összefoglalás

Klasszikus point ’n’ click kalandjáték, mégpedig modern és áramvonalas formában – ami nem azt jelenti, hogy könnyű, hanem azt, hogy nincs tele irritáló, unfair „logikai” fejtörőkkel. Kiválóan mutatja be könnyeden kaotikus jövőképét, és hihető történeteket mesél el arról, amikor a leggazdagabbak számára lehetőséggé válik saját múltjuk felkeresése és megváltoztatása.

Az Old Skies legfőbb pozitívumai:

• Remek történetek, amelyek végül összefüggő antológiává alakulnak;
• nagyszerű szinkron minden karakternek;
• modernizált kezelőfelület és fair puzzle-ök.

Az Old Skies legnagyobb hiányosságai:

• Némelyik kihívásnak több logikus megoldása is lehetne, de a játék csak egyet fogad el;
• a fekvő karakterek nagyon furcsán néznek ki.

Bényi László