Beteljesült álom

Kazunori Yamauchi pontosan 30 évvel ezelőtt kezdte el noteszébe összeírni ötleteit egy minden korábbinál életszerűbb autószimulátorról. A gyermekkorától az autók bűvkörében élő programozó és (ma már) játéktervező a SNES és a Mega Drive napjaiban már realisztikusan modellezett poligonkocsikról álmodott; még mielőtt az lehetséges lett volna, már arról fantáziált, hogy milyen lenne legalább virtuálisan felkeresni a világ ikonikus versenypályáit, kipróbálni a legvadabb sportjárgányokat, felkeresni Európa kis kávézóit és Amerika hatalmas autóüzleteit, eszmét cserélve a hozzá hasonló fanatikusokkal. Mit is mondhatnék? Mindannyiunknak ilyen sikeres álmodozást kívánok!

Az első Gran Turismo 25 esztendeje jelent meg, és azonnal a PlayStation egyik ikonja lett – az évek során pedig egyenesen a kis szürke konzol legnagyobb példányszámban elkelt játékává vált. Az új és új PlayStation-generációkat azóta is nagy sikerrel központozzák a sorozat egyre szebb, egyre nagyobb, egyre több lehetőséget biztosító részei. Igaz, ez az utóbbi pont a legutóbbi, 2017-es felvonásra nem volt igaz: a Gran Turismo Sportra megjelenésekor inkább a „szegényes” leírás illet leginkább. Azóta persze a játékot a Polyphony Digital fejlesztői szépen kipofozták – és amikor az új rész kitalálására került a sor, azt vették alapul. Ez a megfogalmazás egyeseknek persze kicsit talán ijesztőnek tűnhet, ráadásul kicsit pontatlan is: az új Gran Turismo leginkább a GT4, a GT6, illetve a Sport elemeiből táplálkozik, kiegészítve természetesen a nyilván rengeteget fejlődött technikai megvalósításon túl is jónéhány új ötlettel.

A Polyphony Digital különleges stúdió, Yamauchi pedig nem szokványos cégvezér. Ezek a fejlesztők mindig is a saját fejük után mentek, kizárólag arra koncentrálva, ami nekik fontos, és nem arra, amit elvár tőlük a piac – és ez így is van jól, ettől jutottak el oda, ahol ma vannak, ettől vált a Gran Turismo az autós kultúra, az autóverseny-rajongás egyik legfontosabb digitális bástyájává, és nem mellékesen minden idők legjobban fogyó realisztikus versenyjátékává. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ötletük telitalálat, és a Gran Turismo 7-be is jutott egy furcsa marhaság. A játék egyik fő játékmódjaként prezentált Music Rally módról van szó: ezzel kezdődik az egész játék, még az intró előtt kötelezően teljesíteni kell egy ilyen versenyt. Az első videók óta morfondíroztam rajta, hogy ez a zenés játékmód vajon miben több, miben más, mint egy egyszerű time trial, az Outrun által már ’86-ban tökélyre fejlesztett, időre menő magányos versengés. Nos, nem sokban, majdnem pontosan erről van szó: választunk egy számot, és az időnket mindig fél perccel kitoló kapuk elérésével kell a kegyetlenül visszaszámoló óra ellenére is eljutni a szám végéhez. A zene és a grafika torzulni kezd, ha kevés időnk van csak, ami legalább valami kis extra, de amúgy bőven elfért volna a játékmódok egyik ritkán látogatott házikójában, mintsem a főmenü egyik fő pontjaként. Egyáltalán nem túlzok, itt tényleg csak két lehetőség vár ránk: van a Music Rally, és van a minden mást takaró World Map.

[+]

Szerencsére ez a világtérkép (ha már itt tartunk, a Sony nagyszerű szokásától eltérően ezúttal nem került magyar felirat a játékba) már kellemesen sok lehetőséget biztosít. A grafikus menü a negyedik rész felépítését idézi fel az emberben: a különböző lehetőségek – az autóvásárlástól a multiplayeren át a fotózásig – egy-egy stilizált épületként jelennek meg. Eleinte persze még elég kopár a városka: az opciók megnyitásához a strukturált kampánymódot kínáló kávézót kell felkeresni, és az ott valamiért étlapok formájában tálalt küldetéssorozatot teljesíteni – meghatározott autókat összegyűjteni, egy adott bajnokságot megnyerni, lefotózni kocsinkat, és hasonló megbízások várnak ránk. Ezek a feladatok az első órák során végigvezetnek minket a játék fokozatosan megnyíló menüpontjain, mindenhol bemutatva az alapvető tudnivalókat. Összesen 30 ilyen autós étlap vár ránk, de mire ezek felével végeztünk, már a város minden épülete, vagyis az összes játékmód megnyitva vár ránk – aki másra vágyna, az mehet is az online arénába, speciális kihívásokat teljesíteni, vagy éppen extrém mély menürendszereken keresztül tuningolni a kedvenc autóját.

[+]

Ha ez a kampány véget is ér olyan 8-10 óra után, természetesen az egyjátékos módban bőven van még szufla. Az autók fejlesztéséhez, a nitró-rendszerek telepítéséhez, a komplett motorcserékhez igen sok pénzre lesz szükségünk, arról nem is beszélve, hogy a drágább autók megvételéért megint napokat, akár heteket kell dolgozni. (Ezúttal lehet valós pénzt is GT-vagyonra váltani, de az árfolyamokat még nem látni – mindenesetre szerintem az eddigi epizódok alapján kár lenne a játék egyik fő vonzerejét valódi forintokért eltüntetni…) Mindenki maga tűzi ki saját céljait, legyen az egy álomautó megvásárlása, a speciális Mission feladatok aranyszintű teljesítése, a jogosítványok kimaxolása, vagy persze a végtelen megmérettetési lehetőségek az online futamokon, ligákon.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!