Belép a képbe egy testvérpár is
Noha az FM Waves jövőjében tényleg nem szerepelt a játékipari nagyhatalommá válás, mégis sorsdöntő lett ez a munkahely: itt dolgozott ugyanis a Schaefer testvérpár, vagyis két olyan grafikus, akik hamar Brevik állandó jellegű tettestársává váltak. Az idősebb fivér, Erich Schaefer három évvel volt idősebb Breviknél, és végtelenül nyugodt életet élt – diplomát ugyan két egyetemen sem tudott szerezni, de hobbijai amúgy is jobban érdekelték. Fiatal korától kezdve Erich volt a mesélő az utcájában lakó kölykökből összeverődött Dungeons & Dragons-parti számára, és egész hétvégéket töltött labirintusok megtervezésével, csapdák ördögi telepítésével, szörnyek meglepő kombinálásával. A történetmesélés sosem érdekelte igazán, és legtöbb kalandja e tekintetben megrekedt az „itt egy ősi, romos templomrom, tele szörnyekkel és kincsekkel, hajrá!” szinten – ám így is rengetegen imádták meséit a változatos csaták és a mindig fair felállás miatt. Öccse, a másfél évvel fiatalabb Max Schaefer is e sztorik rajongói közé tartozott, és ennek köszönhetően rengeteget játszottak közösen; nem csak RPG-ket, de számítógépes- és konzoljátékokat is, elsősorban olyanokkal, amelyek fantasy világba repítették őket és kellemesen változatos hentelést kínáltak.
Max több téves indulást követően végül csak le tudott diplomázni, szüleitől kapott jutalma azonban nem az általa olyannyira vágyott saját autó volt, hanem egy fullextrás Macintosh számítógép. A bánkódás csak pár másodpercig tartott, majd a gép segítségével a testvérek gyorsan elmerültek ebben a fekete-fehér világban. Mivel ez a gép elsősorban nem játékra szolgált, hamar kipróbálták az ahhoz mellékelt Photoshop és Illustrator programok 1.0-ás verzióit – és rájöttek, hogy mindketten kifejezetten élvezik az ezekkel való digitális rajzolgatást. Egy haverjukkal összeállva hamar saját céget is alapítottak: a Desktop Heroes szórólapokat, névjegykártyákat, étlapokat, cégéreket tervezett. Bár hárman voltak egy gépre, és az irodának kibérelt lepukkant lakás sem volt valami nagy (főleg, miután az önállóságra vágyó srácok be is költöztek), igen jól érezték magukat. Erich még egy apró játékot is összedobott szabadidejében: bár a Death Balls még alkotója szerint sem volt különösebben élvezetes, a program megtervezését elképesztően élvezte.
Bár a Desktop Heroes finoman szólva sem volt cégóriás, a kliensek elégedettek voltak, és ennek köszönhetően egyre messzebb jutott a vállalkozás híre. Pár hónap múlva egy náluk jóval profibb cég kopogtatott az ajtón, és előbb Maxet, majd Erich-et is leigazolták. Itt, az FM Wavesnél a munka nem különbözött a korábbiaktól: clipartokat, vagyis általánosan felhasználható grafikákat kellett tervezniük. A Schaefer testvérek tökéletesen elégedettek voltak életükkel: saját lakásuk volt, a fizetés finanszírozta pizzára és sörre építő életmódjukat, és a közepesen kreatív munka is bőven elviselhető volt.
Nyilván nem folytatódott a végtelenségig ez a végtelen nyugalom, ám a változást hőseink életébe meglepő módon egy olyan networking-vacsora hozta, amelyen ott sem voltak. Nem, ezen az 1991 elején, egy szokatlanul hideg pénteken megrendezett eseményen az FM Waves vezetője, Efraim Wyeth vett részt, és itt ismerkedett meg egy idősebb úrral, aki ugyanabból a lengyel városból származott, ahol Wyeth apja is született. Az illető Jack Tramiel volt, az Atari vasakaratú vezetője, és amikor kiderült, hogy Wyeth cége szegről-végről számítógépekkel dolgozik, Tramiel azonnal rábeszélte, hogy próbálkozzanak meg a játékkészítéssel is – mint mondta, az nem is tér el olyan sokban a clipart-rajzolgatástól, de sokkal több pénz van benne.
[+]
Az Atari neve akkor éppen megint jól szólt, így az izgatott, csak hébe-korba játszó Wyeth a hétvégét egyetlen perc alvás nélkül húzta le, játékötletet játékötlet után vetve papírra. Hétfőn végül 12 dossziéval állított be Tramielhez, aki végül az egyiket olyan vállalhatónak találta, hogy azon nyomban meg is kötötte a cégvezetővel a kiadói szerződést. Az FM Waves mindenkit meglepő hirtelenséggel játékfejlesztő stúdióvá vált tehát, és első munkájuknak már meg is volt a címe – Wyeth legjobbnak ítéltetett designterve a The Emancipation of Gordo 106: The Mutated Lab Monkey címet viselte. Sok totojázásra nem volt idő, így az FM Waves azonnal programozót kezdett keresni, és még a héten találtak is egy szimpatikus alakot: a fiatal David Brevik harcra és játékfejlesztésre készen állított be az interjúra, így két órával később már meg is kapta asztalát és számítógépét a cégnél.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
