A sötét oldalon

A különleges Ace Attorney-széria kedvelőit manapság bőkezűen kiszolgált, akár egyenesen elkényeztetett rajongóknak is lehetne nevezni, hiszen a Capcom szinte egyedülálló módon a jelentős múltra visszatekintő sorozat minden egyes részét és mellékszálát igényes kollekciókba csomagolva újította fel, beleértve azokat az epizódokat is, amelyek eredeti megjelenésükkor sosem hagyták el Japánt. Először, afféle igényfelmérő kísérletként a klasszikus trilógia tért vissza, majd ennek pozitív reakcióira megérkezett a viktoriánus korszakban játszódó duó is – két olyan játék, amely korábban nem volt angolul elérhető. Naná, hogy ez is sikeressé vált, így jöhetett a DS-es és 3DS-es részeket feldolgozó második trilógia. Mivel – egy Professor Layton-crossoveren kívül – már csak két epizódja maradt a sorozatnak, nem lehet nehéz kitalálni, hogy ez a mostani kollekció mit is tartalmaz: a két Investigations epizódot, amelyben nem védőügyvédet, hanem épp ellenkezőleg, ügyészt alakítunk.

Amikor annak idején 2009-ben az első Investigations megjelent, nem csupán ezzel az éles narratív váltással próbáltak újfajta történeteket elmesélni a fejlesztők, de a játékmenet terén is komoly átalakításokat vezettek be. A legfontosabb ezek közül mindenképpen a helyszínek közvetlen bejárásának és átkutatásának lehetősége volt, ami jól is sült el: új ízt hozott a szériába, és érezhetően aktívabbá tette a játékos feladatát. Továbbra is csak dicsérni lehet a kollekció igényességét: a látványvilágot szélesvásznú 1080p-be húzták, ráadásul rögtön két grafikai stílus közül lehet választani, hiszen az eredeti pixelgrafika mellett egy rajzolt ábrázolási mód is elérhető az eredeti karaktertervezőtől – elképesztő, hogy a száznál is több karakter mindegyikét sikerül így modernizálni. A zenék közül a tíz legfontosabb számból készült újrahangszerelt, néha egyenesen remixelt verzió, de az eredeti dallamok is választhatók; és a galéria-funkció is visszatért. Kaptunk egy sztorimód nevű beállítást is, ami lényegében animációs filmmé változtatja a játékot: nem csak a párbeszédek pörögnek le automatikusan, de a puzzle-öket is megoldják a játék szereplői (természetesen ilyenkor trófeák és achievementek nem jutalmazzák a nyomozást).

[+]

Noha az első Ace Attorney Investigations megjelent angolul is, ennek nyugati eladási eredményeiről a Capcom úgy nyilatkozott, hogy „jóindulattal is borzalmas”, vagyis még ez sem jutott el mindenkihez – az eredmények miatt Japánban maradó folytatásról nem is beszélve. Aki viszont biztosan ismerős lesz a rajongók számára, az Miles Edgeworth, jószerivel az egyetlen gerinces ügyész a szériában, a logikus gondolkodás önjelölt lovagja, egy igazi gentleman, a sorozat egyik legnépszerű karaktere. Bár ellenséggé sosem vált, ellenfélként mindig veszélyesnek bizonyult – és dicséretére legyen mondva, hogy legyőzetésére, vádjainak visszaverésére a legritkább esetben reagált olyan hisztirohammal, mint Phoenix többi kihívója. Természetesen most ő kapta a főszerepet, ám az ő ügyészi nézőpontja nem feltétlenül abban hoz lényeges változást, hogy most nem egy kliens felmentése a feladatunk, hanem a valódi tettes megtalálása és tettének rábizonyítása (merthogy végső soron ugyanaz a gondolkodás vezet ide is), hanem inkább abban, hogy a játék most már nem a bírósági beszédek és bizonyítások, a bíró meggyőzése, egy másik ügyvéd „legyőzése” körül forog. Edgeworth két játékát, vagyis öt-öt fejezetre bontott két komplex ügyét mindig a helyszínen nyomozva és beszélgetve deríti fel, igaz, azért a kulcsfontosságú leleplezéseket az olyan tanúvallomások (és azok megtörése) hozzák el, mint a „rendes” részek kihallgatásai.

[+]

A bizonyítékok használata, a logikai ellentmondások megkeresése, no meg a nagy leleplezéseknél az Objection-kiabálás természetesen az Ace Attorney-alapsorozatot idézi. Az, hogy most már terepen dolgozunk, átkutatva a tetthelyeket, megvizsgálva a holttesteket, kihallgatva a szemtanúkat jóleső dinamizmust és klasszikus kalandjátékos elemeket csempész a játékmenetbe. Bár nekem személy szerint hiányzott kicsit a bíróságok feszült környezete, no meg a jól ismert ütődött bíró nonszensz viselkedése, az is biztos, hogy e változástól e mellékszálak sokkal változatosabbá váltak. Az egyik ügy például egy repülő fedélzetén játszódik, itt a luxusutasokat kiszolgáló bártól a zsúfolt raktérig be fogjuk járni a hatalmas járművet, több utaskísérővel és persze utassal elbeszélgetve – hiszen leszállásig fel kell derítenünk a gyilkos kilétét. Egy másik, kajlaságában emlékezetes fejezet egy cirkuszban kapott helyet, de egy börtönben is tehetünk érdekes látogatást – sőt, az Investigations 2 nyitófejezete egy elnöki merényletkísérlet felgöngyölítését tűzi ki célul. Úgy általában ez, a második Investigations az emlékezetesebb, ott az öt ügyet összekötő konspiráció sokkal érdekesebb, és maguk a különálló nyomozások is trükkösebbek – nekem ez az epizód a három kedvenc sorozatbeli játékom közé emelkedett.

[+]

A szériában teljesen járatlanok számára viszont az lenne a tanácsom, hogy ne ezzel a gyűjteménnyel kezdjék az ismerkedést – arra ott van az első trilógiát összegyűjtő csomag. Edgeworth kalandjai ugyan önmagukban is megállják a helyüket, de minden ügy tele van pakolva régi ismerősökkel. Néhány ilyen alak csak egy kis kikacsintás a rajongóknak, de vannak olyan szereplők is, akiknek fontos szerepe lesz ezekben az esetekben is – a Von Karma család tagjai például mindkét játékban megjelennek, és motivációik, viselkedésük megértéséhez nem árt némi háttérismeret. Ezen túl a visual novelek és a kalandjátékok keverékeként felfogható játékok könnyen befogadhatók – feltéve persze, ha Edgeworth állandó mantrájától eltérően a valós logikának nem mindig jut szerep a nyakatekert ügyek kibogozásában. Jogi győzelmeink legnehezebb része általában nem a tettes kilétének kinyomozása (ez az ügyek legtöbbjében elég hamar nyilvánvalóvá válik), hanem a megannyi átverés, gyanúsítás, legális és illegális terelési kísérlet és ipari mennyiségű hazugság mindegyikének elhárítása. Bizonyítékok és állítások közt kell megtalálni az ellentmondást, belekapaszkodva a legkisebb diszkrepanciákba is. Az egyetlen igazán lényeges új nyomozati eszközünk a magát segédünknek kikiáltó Kay által üzemeltetett zöld hologramvetítő, amely a szóban kikövetkeztetett dolgokat vetíti a terepre, így segítve a további következtetések levonását. A második játékban megjelenő „Mind Chess” roppant egyszerű, és a sakkhoz sincs semmi köze – ez például nem egy kifejezetten emlékezetes Edgeworth-eszköz.

[+]

Valószínűleg már a címet látva pontosan tudta mindenki, hogy szüksége van-e erre a gyűjteményre – a széria rajongói várhatóan boldogan gyűjtik be az utolsó hiányzó részeket, akit pedig a jogi csűrés-csavarásnak még a gondolata is kikészít, azt nyilván ez a csomag sem fogja meggyőzni. A kollekció roppant igényes, és azt is csak dicsérni lehet, hogy a Capcom a korábban csak japánul megjelent epizód lefordítására is áldozott. Ezen túl hiába ügyész, hiába Edgeworth, hiába helyszínelés – az Investigations-epizódok is mind eltéveszthetetlenül Ace Attorney-játékok. Itt van a remek, gunyoros humor, csak úgy nyüzsögnek a fájónál fájóbb szóvicc-nevű és máskülönben is ütődött karakterek, és persze minden ügy vagy háromszor olyan komplex, mint amilyennel először tűnik. És itt vannak a széria apróbb negatív pontjai is: az abszolút linearitás, a nem mindig logikus játéklogika, és a mindent túl sokszor megismétlő szereplőgárda. Számtalan sorozat akad, melynek rajongói csak könnyes szemmel, irigykedve nézik az Ace Attorney-széria totális felújítását – ezek után talán túl mohónak is tűnhet, de én azért megkockáztatom: ugye mindez azt jelenti, hogy nemsokára egy teljesen új játék is érkezik?

Az Ace Attorney Investigations Collection PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, Switch-re, valamint Xbox konzolokra jelent meg.

A tesztjátékot a magyar forgalmazó Cenega biztosította.

Összefoglalás

Megérkezett végre az Ace Attorney-sorozat két utolsó hiányzó darabja is – a teljes széria mostantól négy igényes kollekcióban élhető át újra. A megjelenés azért is örvendetes, mert az Investigations 2 soha korábban nem jelent meg angolul – pedig, mint kiderült, ez a széria egyik legérdekesebb játéka. Bárcsak minden régebbi játéksorozat megkapná ezt a törődést!

Az Ace Attorney Investigations Collection legfőbb pozitívumai:

• Az eddig csak Japánban megjelent epizódot is lefordították;
• az Investigations 2 a sorozat egyik legszórakoztatóbb darabja;
• grafikailag, zeneileg és opciók terén is igényes kollekció;
• a helyszínek szabad bejárása jót tett a változatosságnak.

Az Ace Attorney Investigations Collection legnagyobb hiányosságai:

• Az újdonságok ellenére is lineáris és nem mindig logikus.

Bényi László