Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8111 üzenetére

    Az a jó, hogy ha meglévő nyomvonalat lehet kitépni a mennyezetből, mert akkor abba mehet a 3 eres kábel, épp annyira elfér benne, hogy a lámpa alá kerüljön.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8114 üzenetére

    Tavaly havernál 60nm panel lakásban, szintén csatornázva, 1-2 helyen kissé hornyozva, 4 hét alatt a világot megszereltük volna 2-en, úgy hogy csak 5-8ig szereltünk meg szombatonként 10-15ig kb...csak elszúrta azzal hogy a lakószobákat használta raktárnak, így nem lehetett rendesen haladni, emiatt elhúzódott.
    Nem ismerem a helyszínt, de azt a strangot én nem fúrnám át, pláne ha nem látsz bele.
    A WC mögötti ál falnál persze el lehet vinni gégecsőben némi vezetékezést, de jobb lenne elkerülni.

    A folyosón a mennyezeten legvékonyabb kábelcsatornával álltunk ki és csak a lámpa alatti nyomvonal szakaszon kissé kikocogtattuk hogy be tudjuk süllyeszteni, a 3x1-es kiskábelt.

    A lakószobák világítását külön választanám a szobákban lévő dugaljaktól, ahogy a konyha esetén is.

    A fürdőben nem tudom hogyan van pontosan az elrendezés:
    -a mosógép és a szárító számára mindenképp saját külön áramkört kell vinni, amire max még a mosógépet tenném rá, de azért előtte lecsekkolnám hogy belefér-e a 3,5kW-ba ha mind a 3 egyszerre megy.
    -a fürdőben a tükör világítás és dugalj mehet 1 saját áramkörről aminek mindenképp ÁVKzottnak kell lennie, de javaslok neki külön ÁVK-t berakni, hogy ha a lakás többi részén lemegy a fő ÁVK, akkor se legyenek sötétben a fürdőben, de ezen szeparáció nélkül is lehet élni, de saját áramkör az biztos, amit 2 pólusú "P+N" kapcsolóval kell kapcsolni;
    -ilyenkor az elszívó ventinek direkt olyat veszünk, ami saját fázis+nullát kap és a kapcsoló fázisáról csak vezérlő jelet, mert saját időzítője van hogy villany lekapcoslás után mennyi ideig szívja el a levegőt, ugyanígy WC-ben;
    -a hűtőnek szintén saját ÁVK, hogy ha lemegy a fő ÁVK, akkor se olvadjon ki a két hetes nyaralás során az otthoni tárolt nagyi főztje;
    -a csatorna fúrást csak és kizárólag leválasztott vezeték szakaszon szabad megtenned, azokat a vezeték szakaszokat ki kell iktatnod ahova csatorna kerül fel, akár a csatornában behúzott ideiglenes átkötéssel tudod megtenni, az egyes falba süllyesztett kötődobozok között, kvázi előredolgoznátok most;

    -ilyenkor a tulajok mindig nagyon szeretik tudni hogy amit most beraknak az örökkévaló ideig ott lesz, de én azért csak beszoktam csempész egy 3x6-os, vagy 5x2,5-ös kábelt a főzőlaphoz, hogy ha később asszonypajtás cserélne full elektromos főzőlapra, jó legyen;
    Jelenleg mehet 1 körről a szikráztató és az elszívó, az előbb említett kábelről.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8127 üzenetére

    Több kollegám is az analógokra esküszik, mert az sose romlik el amíg áramot kap, tárolja a beállított kapcsolási értéket és időt...amíg áramot kap...amíg áramot kap...igen, ez azt jelenti, hogy áramszünet után le kell ellenőrizni hogy mennyire mászott el a pontos idő beállítása, de mivel analóg módon van megadva a kapcsolási időpont, az nem fog elmászni, cserébe nem követi a téli-nyári fordulót.

    De én jobb szeretem a digitálist, mert szabadabban állítható és a benne lévő gomb elem 3-4 évig megőrzi az időbeállítást és a programokat. De figyelni kell mikor merül le a gomb elem.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bici #8132 üzenetére

    Igen, az érvéghüvely fogónak az a feladata hogy úgy össze zömítse az érvéget hogy ne csússzon ki, ezért célszerszám.
    Amúgy az U alakúból is van hogy kicsúszik a legjobb a négyszöges. De abból is jobbat érdemes venni, mert az olcsóbbak nem nyomják meg eléggé, pl Mixvill-es legolcsóbb 5-7k-ért.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #8145 üzenetére

    Igen, nálam a fiókban egy olyan van, amiben ha lemerül a belső gomb elem, akkor elfelejt mindent.
    Ez a Finder így appal kezelve nagyban megkönnyítheti az életet köszi a javaslatot, remélem lesz következő verzió fejlesztés, amiben már nem csak 30, hanem 10 percenként is lehet adni időpontokat. Rengeteghelyen nem 7 vagy 7.30kor, hanem 7:15 vagy 7:45-kor kezdődik az élet, ha ilyen helyeken beállítjuk 7-re, akkor jön a jajveszékelés hogy miért nem 7:15-re van állítva, hiszen ezerszer el mondta a megrendelő hogy mit akar...azthiszed viccelek, de nem. :D

    Mondjuk otthonra tényleg húzós egy ilyen eszköz ha nekünk céges kedvezménnyel nettó 15k.

    Kritikus kérdés:
    Az apphoz kell regisztrálni? Mert ha igen akkor gyakorlatilag tárgytalan, van olyan villanyász kollégám aki még az önkiszolgáló kasszákat sem hajlandó használni. :D

    Nekem most az a legnagyobb problémám, hogy sehol nem találok olyan digitális időzítős kapcsolóórát, ami saját beköthető alkonykapcsolóval rendelkezik ÉS 2 csatornás.
    Mindegyik csak 1 csatornás, pedig tudom hogy régebben az ELKOEP SOU 2-nek [link]volt 2 csatornása verziója én magam is paramétereztem ilyet, de most valamiért csak az 1 csatornásat találom, az egyik ügyfélhez meg ilyen kéne főelosztóba.

    Tudsz esetleg ilyet 2 csatornásban? Tehát nem sima kapcsolóóra, hanem kifejezetten alkonykapcsoló, csak van benne időzítő.
    Köszi.

    #8127 demars
    Amúgy a fenti típus szerintem jó lesz a digitálisak közül és az ügyfél is tudja később állítani ha akarja, főleg hogy van benne téli-nyári időváltás ha jól láttam.

    Ha analóg kell akkor a kollégáim ebben pl megbíznak:
    [link] - XBS-t 99.9%-ban nem szeretjük, de ezt valamiért rendszeresen használják mert bevállt.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bluemirage #8155 üzenetére

    És ugye a kedvencünk a "rendelkezésre állás" a teljes napot átölelve kell 95%, tehát éjszaka is beleszámolódik amikor senki napeleme nem termel, továbbá senki sem fogyaszt nagyon durván, így valszeg rendes a feszérték.

    Ami ugye kapásból 8-10 óra az adott napból. ;)
    Meg ugye amíg nem kapcsolnak igazán rá az adott napon a napelemek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz ftamas0201 #8157 üzenetére

    Az adott típusú berendezést nem ismerem.
    Amit én tudok hogy ha cél a visszatáplált energia monitorozása is, a szolgáltatói mérőórától beérkező betápláló vezetékezésre kéne ráhúzni az áramváltókat, ahogy beérkeznek a fogyasztói mért kiselosztóba. Ugyanígy a hozzá tartozó feszérték miatt a kismegszakítójának is a betáplálásnál kell leágazni.

    Legalább is a legtöbb egyszerűbb fogyasztásmérő úgy működik hogy az áramváltó csak körülöleli a vezetéket és végzi az átfolyó áram mérését, míg a készülék közvetlenül kap egy leágazást kismegszakítóval és úgy tudja ellenőrizni adott időpillanatban a feszértéket. A kettő mérési értékből kalkulálja a pillanatnyi teljesítményt illetve számolja hogy hány másodpercig mennyi pillanatnyi teljesítmény volt, így tudja összegezni a fogyasztást.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz pungora96 #8159 üzenetére

    Szia,

    Az EON-os szakember valószínűleg az iparágban terjedő általános elégedetlenséget és a horrorsztorikat osztotta meg épp azért, mert mostanában nagyon hektikus ez a része a dolognak. Egyszerűen nagyon el vannak havazódva és tényleg kerületenként nagyon eltérő van ahol még mindig 1 hónap alatt lezajlik, mások meg 6 hónapon át nem kapnak reakciót.

    Kerületet és azon belül területet tudsz mondani? Pl 13. kerület Angyalföld...
    Illetve hogy panelház, vagy régi építésű, felújítás előtt álló tégla társasház?
    10-15 lakás van benne, vagy 40-60?

    Többieknek adalék info:
    Amúgy most zajlik egy ilyen ügyünk ügyfélnél és sajnos már nincs az a trükk mint régebben hogy ha a nappali mérőn csak 1 fázisod van és a "H" tarifát másik fázisra kéred, akkor 32A felett is még nem kérnek hálózatfejlesztési hozzájárulást a "H" tarifás 16A-re.
    Egy ideig ment ez hogy ha nem azonos fázison van, akkor a rendszer tévesen, nem számlázta ki, de most már összesítve számláz.
    De amúgy keleti pu környékén ez az ügy például pár hónap alatt lefut úgy néz ki.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz pungora96 #8161 üzenetére

    Másik kerületekről vannak pontosabb információim, de amennyire tudom Kelenföld talán nem annyira problémás mint pl belváros 5. kerület. 5 kerületben amennyire tudom jelenleg nagyon le van terhelve a hálózat és a beépítettség miatt soká tart a közcélú hálózat fejlesztése hogy bővíteni lehessen. Nekünk is most egyik ügyfél igényét visszadobta az EON emiatt. Ugyanígy most épp az egyik Szentendrei utcában is ez volt, bár lehet az napelemes is volt...

    De amennyire tudom Kelenföldön egyszerűbb a helyzet, van is a déli részen egy MAVIR alállomás.

    Ha csak általánosan kérdeztél egy random EON-os szerelőt(aki random cím alapján nem fog neked fél perc alatt utána nézni) aki nem rokon vagy barát, akkor ha gondolod szívesen folytathatjuk privátban.

    Ha van ismerősöd, aki ASZR engedéllyel rendelkező szerelő, akivel ilyen esetekben nem jó összeveszni(nem jó az ismerőst megkerülni csak akkor ha trehány munkát végez), akkor javaslom adjatok be rajta keresztül mint "meghatalmazott" igénybejelentést, aztán majd megérkezik remélhetőleg az EON válasza hogy mi merre hány méter, mennyibe kerül és mennyi idő.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz psion2101 #8170 üzenetére

    fotó alapján TV meg 1-2 apróság volt bedugva. Erről járt a vasaló is?
    Az villanykörték az ebben használt hosszabbítóban voltak(pl állólámpa?), vagy csillár?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #8175 üzenetére

    A bekötési rajzodban van 1-2 apróság ami nekem így 3 pálesz után feltűnt.
    Ez családi ház?
    Mert akkor nem mind1 honnan jön a földelés és hogy a bejövő kábel PEN vezetője kapott-e potenciálrügzítő födelési pontot a mérőóra előtt vagy környékén.

    Azért nem mind1, mert a rajzodon összekötötted a "villanyórától" szeparáltan érkező födelelést a rajzodon nullaként számontartott vezetékkel, amit nem szabad, mert életvédelmi biztonsági kockázatot hordoz. Mármint abban az esetben ha ez előtt az elosztó előtt már el lett végezve a PEN pot. rögzítése.
    Hogy ha itt kéne elvégezni a rögzítést is, akkor már a helyzet.

    Meg ez a "inverter smart mérőjén keresztül" dolog kicsit megkavart, de lehet csak a pálinkák vitatkoznak, melyikük akar nagyobb hülyeséget mondani. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lorcsi #8189 üzenetére

    Van ilyenből is komolyabb, de az ilyen olcsobbakra nem biznam ra a gyerek szobat...a minimum hogx tulerzekeny es nem eletveszelyes hibak eseten is leold...rosszabb esetben meg atsiklik valodi hiba felett.

    Bizos hogy csak hitelesitve mernem hasznalni, azaz 30 leggyakoribb hibajelenseget lemasolva, egy 500k-1M-ba kerulo metrel műszert felhasznalva etalonkent ellenoriznem mikor milyen eredmenyt ad.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8198 üzenetére

    Balaton melyik része? Az egységesített országos rendszerben "úgy alakult" hogy a balaton mentén körbe 3 különböző régió megmaradt és azért vannak eltérések az elvárt dobozok terén.

    Ahhoz hogy legalább legyen esélyünk megtippelni fotók kellenének. Főként azért, mert mint írod közvetlenül a mérőóra környékén kellene leágazásokat kialakítani, nem mind1 hogy néz ki az a meglévő fali doboz, mennyi munka azt átalakítani hogy elférjen a szükséges mért oldali elosztó. Vagy ha olyan a jelenlegi elosztó, akkor felújítani, cserélni.

    Továbbá rengeteg helyen nem fogadják el a korábban kiépült légvezeték, vagy épp földkábel kialakításokat így azokat is fel kell újítani, pl új tetőtartó, vagy új földkábeles csatlakozó elosztó kellhet, ezek miatt is kellene fotó ezekről a berendezésekről, mivel nem mind1 milyen a háztető.
    Ahogy a betáp vezetékezés hossza is okozhat még meglepetést. :)

    Szóval fotók kellenek:
    meglévő mérőóra és környéke, meglévő mért oldali kiselosztó és környéke, valamint ha nem ide kéne akkor ahova kerül;
    falba süllyesztve, vagy falon kívüli szerelés;
    Ha légvezeték van, akkor a mérőhely fölött, a tetőtartóról fotó;
    Ha földkábel, akkor a beérkező kábel végén lévő csatlakozó elosztó hogyha van, egy kisebb kb 25x25 cm-es alumínium tokozat;
    továbbá még a földelés állapota, tehát hogy ha cserélni kell elég-e új szonda, vagy a földelő kötő doboz is cserés-e.....

    Hirtelen ennyi info minimum kell hogy tippelhessünk...de az csak tipp, mert ugye nálunk cégnél egyik kollega se fog 1 db szabványosításért balatonig leutazni, így a pesti árak az itteni árversennyel csak tájékoztató jellegűek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bici #8205 üzenetére

    Az országban 6 elkülönülő terület van.
    Az ÉMÁSZ hálózati kft jellemzően manapság a Budapest, illetve Pest megyei esetekben száll ki. Szóval lehet hogy régebben hozzájuk tartoztál, de amíg nem írod meg a települést nem tudjuk megmondani.
    Ahogy írták indokolatlan leoldásként kell hibabejelenteni, egyik lehetőség a havi számlán megkeresni a megfelelő telefonszámot. Ha weblapon keresztül fizeted be, ott is van számla letöltési menüpont.

    De fontos hogy azért legyen ott a plombazsinór mindegyik kismegszakítónál, pl a takaró műanyag elemen, ahogy a másik kmsz-nél látszik hogy valami van.
    Mert ha nincs és tényleg elmű/eon-s mérőóra, akkor szerződésszegés és bünti.

    A kollega belinkelte a hivatalos adattáblát, csak az nem szerepel rajta hogy az "L"-es a mai "B"-hez közeli.
    Régebben azért raktak "B"-t, mert hogy hivatalosan azon a fázison 16A-re vagy szerződve, tehát az efeletti terhelés, ha legalább 15 percig fenn áll, akkor az túlterhelés, ami vállalti fogyasztók esetén bünti.

    Szerencsére lakosság esetén eddig még nem büntikéztek, de ezért terjednek az új "smart" mérők, hogy idővel majd lakosság esetén is tudjanak büntizni, meg központból lekapcsolni kiszállás nélkül.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8201 üzenetére

    Megpróbálhatunk távjósolni, Jóska, a jelenlátó segítségével.

    Szóval: azt írod hogy új földkábeles szekrény, a telekhatárnál.
    Attól függetlenül hogy jelenleg nincs ott kerítés, nekik le kell rakniuk egy védőcsövet a képzeletbeli kerítés alatt, amin keresztül be lehet húzni az új földkábelt.
    Azon a területen még nem kellett dolgozni, ezért én kérdezek:
    Mit mondtak az ASZR szerelők, hogy az adott területen Ők húzzák be az közcélú oszloptól az új földkábelt, vagy a szolgáltató emberei? Mert Pest megyében a szolgáltató emberei, míg az ASZ dolga csak a fenti védőcső berakása a behúzáshoz.

    Mivel hogy kellenek ide leágazások, több lehetőség is van. Van olyan mérőszekrény, ami gyárilag rendelkezik mért oldali főelosztóval, ez az 1-es számú lehetőség.

    De amennyire én tudom ezek közül egyikse jó 3 elágazáshoz (5p dugalj építkezéshez, autótöltő leágazás, meglévő ház).
    Legutóbb a kollegák inkább a 2-es számú lehetőséget alkalmazták, összehegesztettek egy fém állványt, felület kezelték hogy ne rozsdáljon el és a legolcsóbb beszerezhető szekrény mellé ledöfték, arra meg felszereltek egy akkora kültéri kiselosztót ami megfelelő belső méretű.
    Azért kellett az állvány, mert ha gyárilag nincs beleszerelve, TILOS kívülről rászerelni + elosztót, különben nem veszik át...mármint alap esetben, aztán nokiás doboz lehet megoldja.

    1-es vagy 2-es eset lett megbeszélve?

    Írod hogy 5 méterre van a ház, de ez csak az egyik tengely, másik tengely is kéne hogy meg lehessen mondani hány méternyi kábelezés kell az ideiglenes visszatápláláshoz.

    Meg azért ilyenkor mindig a legutolsó villanyszerelőt terheli a teljes felelősség, szóval értem hogy a meglévő elosztó ideiglenes, de ha régi, akkor azt is fel kell újítani és új Fi relét kell belepakolni, mert nem hagyhat maga után életveszélyes helyzetet a villanyász, akármit kér a megrendelő. A villanyásznak tudnia kell hogy övé a felelősség, hisz a mérőhely miatt hivatalos adminisztráció lesz.

    Amúgy az épülethez jelenleg ideiglenesnek szánt kábelt lehetne véglegesíteni hogy később ne kelljen cserélni. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8216 üzenetére

    Az új szekrénybe 2 esetben van értelme kihelyezni már rögtön az órát:
    1: már ott van a szolgáltatói új kábel
    2: amíg nem hozza a szolgáltató az új kábelt nem akarjátok nyáron használni az ingatlant, mert földkábel van hogy 3-6 hónap a mérőhely készrejelentésétől számítva;

    Nyilván a nektek jobb megoldást fogják alkalmazni.

    #8217 lappy kolléga írását lefordítom: elsőre tényleg durván hangzik ez az összeg, ezért jó lenne tudni hogy a fent leírtakon kívül mi az amit még megcsinálnak, pl írod autótöltő számára leágazás, de ki is építik a végpontig? Ne adj isten töltőberendezést is hoznak?
    Amúgy: ASZR - a "regisztrált szerelő" jelölése, tehát olyan maszek villanyszerelő, aki elvégzett az áramszolgáltatónál külön képesítést azért, hogy maszekban villanyórákhoz nyúlhasson, külön engedélyt kapott. Az ország nagyrészén nem egyenlő az EON saját szerelőivel, vagy alvállalkozóival, de vannak régiók ahol igen.

    "Amit írsz megint nem értem, de a doboz külső ráaggatós szerelését az ember kizárta ugyan azzal az okkal amit te is írsz, hogy a szolgáltató nem veszi át."

    Szóval két fajta szekrényt lehet venni:
    1: csak a legolcsóbb kiszerelés, legminimálisabb belsővel, így a mért oldali kiselosztót külön kell megoldani, például álványon egyedileg kialakítják, vagy épület falában;
    2: gyárilag többet tartalmazó szekrény, amiben már benne van egy kisebb méretű mért kis elosztó, amiben meg tudják csinálni az elágazást az autó töltőhöz, meg az 5polusú dugaljhoz. Ebben az esetben maga az alap szekrény ára drágább, cserébe nincs mellette külön állvány még egy dobozzal. Viszont korlátozottak a lehetőségek.

    Ezek közül melyiket említette a szerelő?
    A meglévő elosztóban fog valamit szerelni a bekötésen kívül?

    Még azt is figyelembe kell venni, hogy innen Bp-ről nem látok rá hogy hány villanyász vállal egyáltalán munkát a környéketeken azok közül, akiknek van ASZR engedélye, tehát végezhetnek ilyen munkákat. Hiába írom le neked hogy Bp-n ez drágának számít, ha egyszer a környékeden senki nem vállalja el olcsóbban.
    De ha van lehetőség másik véleményt is kérni, akkor szerintem megfuttathatjátok, csak legyen ASZR jogosultsága az illetőnek.

    Végezetül:
    Siófok amennyire tudom már Démász terület, ott még mindig eltérőek kissé a szabályok az országostól, így jó lenne ha a rangidős kollega (313313-avatar )is hozzá tudna szólni. Bár ahogy nézem egy ideje nem járt erre, lehet hogy mit ad isten, dolgozik. :D
    De legyünk optimisták, lehet nyaral.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #8221 üzenetére

    Tartok tőle összekeveredtek a dolgok, nem csoda, annyit kavartak 2021 augusztusa óta hogy nehéz követni. Az a prospektus csak a felszín. ;)

    Szóval az eredeti terv az volt hogy minden cég aki a fizikai hálózattal foglalkozik egybeolvad egy nagy országos EON-ba és mindenki ott fog minden hálózati ügyet intézni, de a számlázást nem, azt országosan egybe olvasztja az MVM. Ezeket korábban a hálózatos cégek maguk intézték, de elvették tőlük. De voltak eleve csak energiakereskedelemmel foglalkozó magán vállalkozások is, tehát hálózati rész nélkül, de ez most mellékes.

    Aztán ahogy közeledett a dátum, kiderült hogy ordas nagy b...ság volt az egész elképzelés, de azért az EON megvette az ELMŰ-ÉMÁSZ-t (az EON-t meg kivásárolták lölőék, emiatt sz.pik mindenki) és egyébként "beterelték" a többi 5-6 hálózati céget az EON esernyője alá, azaz a dolgozók felének lecserélték az email címét @eon...-ra. Ennyi az érdemi változás.
    De ugyanazok az emberek, ugyanazokban az irodákban és valójában ugyanannak a korábbi hálózati cégnek dolgozva végzik ugyanazt a munkát mint az elmúlt 10 évben. Ugyanúgy meg van az 5-6 területi hálózatos cég.
    Csak valaki sokat akart lenyúlni, ezért kellett ez az egész.

    Tehát országos szinten valóban EON weblapon kezded az ügyet, amit +1 hét csúszással egy EON-os ügyintéző átad az adott területi, pl Budapesten az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózatos kollegának...de legalább a rendszer haszna, hogy minimum 1 ügyintézővel lassult a folyamat. :D
    Napi szinten rengeteg hálózatos kapcsolattartónk még mindig elmu-emasz-os email címet használ, ahogy a hivatalos levelek fejlécében is sokszor még ELMŰ logó van.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bici #8223 üzenetére

    A hibabejeletéshez EON-os Budapesti telefonszámot keress, majd továbbítják ahova kell.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8229 üzenetére

    Oké köszi a pontosítást.

    A másik témában, hogy a kollega mekkora árajánlatot kapott egy Siófoki telekhatárra kerülő 3x16A 1 tarifás geyer szekrényre, mért elosztóval témában tudsz valamit hozzászólni? fentebb láthatod a részleteket.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8233 üzenetére

    Amúgy jól gondoltam hogy Siófok már Démász terület?
    Ilyen egyszerű 3x16A-hez Démász területen elfogadják most a sima PVT geyer szekrényt, vagy ilyen esetben is a szerződött "partnertől" kell rendelni a más típusú szekrényt?

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8241 üzenetére

    Na igen, ilyenkor már csak nehezen kerülhető meg, mert az Ő neve alatt fog futni az ügyintézés, ha más ad be papírt akkor a szolgáltató nem érti mi a helyzet.

    Azért majd jó lenne látni fotókat a munkálatok közben, meg a végállapotról is, persze csak ha nem nagyon idegesíti őket, hogy lássuk mi itt pesten is "Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba?!" : O

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8243 üzenetére

    Persze a meghatalmazás az rendben van, hanem gondoltam amikor majd kezdik a munkát találkoztuk, mert épp nyaraltok, de beugrott hogy írtad nincs kerítés, szal igazából bármikor meló nap végén arra kanyarodnak, lerakják, aztán küldenek egy sms-t hogy kész ide kell átutalni. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #8245 üzenetére

    A munka még szerintem nem lett elkezdve, hanem a helyszínen a nagydumás vállalkozó egyből lekezelt velük az árajánlatra, meg a dumájával meggyőzte őket hogy azonnal kell reagálni és így nem volt bekérve másik árajánlat.
    A gond hogy sokszor nincs alternatíva, mert nem megy oda ki más. Mondjuk talán Siófokon lehet hogy van más is, de ezt innen pestről nem tudom megmondani.
    Balatonalmádiban nagynénéméknél 30-40k értékű villanyszerelési munkákra senkit sem találnak, szal kénytelenek megvárni hogy legyen időm leugrani pestről 1 hétvégére "nyaralni". :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szimcsi #8252 üzenetére

    Az Ország nagyrészén ez így nem megfelelő.
    De nem mind1 melyik város, aztán lehet még a városon belül a kerület is számít.
    Mezei villanyszerelő nem bonthat "plomba zsinórt" amivel a mérőórád kapcsai le vannak "zárópecsételve", tehát nem nyúlhat a vezetékek végéhez, nem kötheti be a mérőórába sem a mérőóránál lévő kismegszakítóba.
    Ahhoz úgynevezett ASZR külön képesítést elvégző és engedélyt megszerző "mezei" villanyász kell, nem elég a mezei villanyász VETR azonosítója, külön kell szolgáltató által kiadott ASZR azonosító, ezzel tudja telefonon bejelenteni a plomba bontást. (persze vannak területek ahol kicsivel lazábbak a szabályok, kellene a város név.)
    Maga a munkálatokhoz fő szabályként:
    Ha korábban 16A-ed volt, akkor nagyon valószínű hogy az elmúlt 20 évben nem volt szabványosítva a mérőhelyed, márpedig ha a jelenleg meglévő vezeték nem megfelelő a 32A kiszolgálására(valószínűleg 6-os vagy gyengébb alu vezetéked van ami KEVÉS), akkor szabványosításra van szükség.

    Szabványosítás "definíciója", amit szintén ASZR villanyszerelő jelenthet be:
    a mérőórát tipizált, a szolgáltató által bevizsgált és rendszerengedélyezett, műanyag dobozba helyezik, amely dobozt akár ugyanoda felhelyezik ahol előtte a mérőórád volt.
    Valamint kicserélik a méretlen beérkező és a mért vezetékezést legalább 10-es keresztmetszetű, érvéghüvelyezett, MKh réz vezetékre. Ezen kívül ha a vezeték védőcsővezése nem teljesíti a jelenlegi feltételeket anyagminőség és keresztmetszet szempontjából, akkor azt is cserélni kell.
    A doboz valamint a védőcső is lehet besüllyesztett, vagy falon kívül, csak a falon kívüli esetben a védőcsőre vonatkozóan szigorúbbak az előírások, pl a típusok közül a legvastagabb, legalább 36-os belső átmérőjű, keményfalú kell, amit toldások, valamint dobozba bevezetéskor ragasztani kell.

    Persze elképzelhető hogy korábban már megtörtént a mérőóra behelyezése az akkor érvényben lévő tipizált műanyag dobozba, ehhez fotókat kéne feltöltened.
    Ha viszont pl 10 éve megtörtént a szabványosítás, akkorirban 6-os réz vezetéket használtak, ez ma már legtöbbször nem elfogadott, így megint csak ASZR szerelő kell aki kicseréli a vezetéket.

    Ezek a szabályok Budapesten és Pest megyében pl kötelezőek.
    De vannak területek ahol picivel lazábbak a szabályok, szal kellene a város neve.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szimcsi #8254 üzenetére

    Ha jól gondolom, akkor Békéscsaba Démász terület, így abban az alábbi forumozó biztosabbat tud mondani mint én: #313313
    Ha majd lesz ideje felnéz.
    Budapesten a Te általad választott szerelőből 2 fajta lehet, a mezei, valamint az ASZR engedéllyel rendelkező. Itt a szolgáltató embere csak a visszaplombálást csinálja, minden mást a választott szerelő.
    Ügymenet szempontjából meglehet engedni hogy a nem ASZR-es szerelő kihúzza a vezetéket a két végpont között (mérőóra valamint a lakás kiselosztója), ha betartja a védőcsőre és a vezetékre vonatkozó előírásokat.
    DE az én ASZR kollegáim nem szeretik, mert volt már hogy a kezdő villanyász hibázott és majdnem a kollégám engedélyébe került.
    Jobb szeretik saját maguk az elejétől a végéig végigcsinálni, mivel az Ő azonosítója kerül rá a papírra, övé a felelősség, mind az érvéghüvelyezés terén, mint a bekötés terén, de ha behúzás közben egy kis szakaszon megsérül a vezeték a másik Józska vehemenciája miatt, akkor is az ASZR-é a felelősség, annak ellenére hogy "emailben ezt meg azt beszéltük le".

    De ez Budapest, itt sok a kókler, van lehetőség mellényúlni. :D

    De majd jön a a fentebb említett forumos és leírja, csak van amikor elhavazódik és 1-2 napig nem néz fel.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8258 üzenetére

    Tehát megúszhatja a tipizált doboz telepítését arrafelé? Tudom kapott "külön eljárást" a térség, csak azóta már eltelt 2 év. :D
    Mért-méretlen védőcsövezést azért megnézik a démászosok?
    Amikor kismegszakítót cserélnek, akkor a méretlen vezetéket is cserélik 10-es rézre a szolgáltató emberei?
    Nem kötekedésből, én is van hogy kapok kérdéseket meló közben nem csak Bp-re vonatkozóan.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8261 üzenetére

    Köszi szépen a tájékoztatást.
    Pesten ugye általában egyben zajlik a folyamat, a mérőóra előtti méretlen vezetéket a mérőóra szabványosítással együtt cserélik, nem tudtam hogy máshol van amikor a társasház kicseréli az elágazó tokozattól a mérőhelyig a régi 4-est.
    Mert sok helyen a 16-oshoz még anno 4-es alu.t húztak, arra én nem adnék ki 32A-t. :D

    De ha eleve megengedik hogy még mindig a lakásban legyen a PEN szétválasztás nem pedig a társasházi főelosztóban, az már kapásból elég sok mindent megmagyaráz.

    Amúgy Bp-n volt ebből haláleset, hogy a folyosóról érkező PEN vezetéket egy szomszéd lakás kontár szerelője véletlen elvágta és az adott PEN vezető másik végén a lakásban épp zuhanyzott egy anyuka, ahogy hozzáért a zuhanytálca fém vízelvezetőjéhez ami be volt kötve az EPH-ba, megrázta az áram...a kislánya meg segíteni akart neki, egyikőjük sem élte túl.
    A lakásban 2 évvel korábban teljeskörű felújítást végeztek és a PEN szétválasztás után természetesen minden dugalj és világítás FI relével volt védve...de az EPH a PE még a PEN szétválasztásra csatlakozott, ahogy az engedékeny szabványok általánosságban engedik.

    Amikor egyetemi előadót kérdeztem hogy ilyen PEN elvágásos esettel szemben, amikor a EPH sín a falban bekötött fém elemeken keresztül felveszi a potenciálrögzítés szerepét és feszültség alá kerül, milyen védelem van, azt válaszolta hogy annyira kicsi a kockázat hogy nem fogják ezzel terhelni a lakosság pénztárcáját...én meg ott álltam megrökönyödve hogy amikor Pesten 40 milla már egy 45 nm másfél szobás emeleti lakás régi tégla társasházban, még csak nem is a belvárosban, akkor nem értem, még a legdrágább Fi relék is megállnak 80-100k körül...az ember élet meg...
    Oké, nyilván máshogyan kell megközelíteni a problémát, hisz a PEN-re kötött lakás EPH-n mindig is lesz szivárgó áram, ami lakásonként eltérő mértékű.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fulton #8267 üzenetére

    Azt érti hogy sok esetben ahol 3 fázisú a lakás, mivel a 3 fázis között a szinuszhullám szerint épp mindig csak 1-nek van maximuma, emiatt sokhelyen azt csinálták hogy csak 1 db nulla vezetéket húztak végig az egész lakás összes elágazó dobozán.
    Amíg csak 1 db központi 3 fázisú FI relé van addig ezzel nincs gond, mert mind1 hogy a FI relé után hányfele ágaztatod a nullát, 1 adott helyre fog visszafolyni.

    Viszont ha már a Fi relék előtt elágaztatod a nullát, akkor már nem mind1 hogy hány db nulla vezeték indul el az elosztótól.
    Mindegyik Fi relé a saját nulláját várja vissza, tehát ha véletlen valahol nem a sajátjára kötitek, akkor azonnal le fog vágni. Ezt a villanyszerelők nem szeretik, mert órákba tellhet 1 db félrekötött nullát megtalálni a 20 doboz között, keresgélni hogy melyik mivel csipog össze.

    A villanyszerelőnek nyugodtan megmondhatod hogy 32A alatti végáramkörök esetén kötelező a 30mA-es Fi relé. Ha több kör összegezve nagyobb hibaáramot okoz, akkor körönként kell Fi relézni. Nem kötelező 1 nagyot rakni az egész házra, pusztán azért mert a bojler másképp operál. Ne hagyd magad!

    A 100mA-es Fi relé is létező kategória, pl ott ahol 3x32A-es végáramkör van, ott elfogadott, pl építkezésen, ahol van egy 3x32A-es berendezés, oda szoktak.
    Továbbá építkezésen elnézik azt is ha az elektromos elosztó kalocsában is csak 100-as van.

    De megépült családi ház-lakások esetén dugaljakat 30assal kell védeni, ahogy az általad hozzáférhető információk is sugalljaák, 50 már nagyon sok lenne.
    Ugyanígy a bojlert is.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fulton #8269 üzenetére

    Pedig jól összefoglaltad. (mondjuk a meglévő kismegszakítók terén még van némi bonyid, de majd úgy is csak akkor lesz érdekes amikor elkezditek a munkát, amúgy nagymegszakítód tuti nincs mert az nem férne be fizikailag, kismegszakítóid vannak. Amúgy 63A vagy felette van még olyan nevű hogy nagyáramú kismegszakító)

    Az utoljára kiemelt részletem is arra vonatkozik amit eddig összeszedtél, csak másképp megfogalmazva.
    Az elosztónál majd meglátjátok hogy a kismegszakítókból induló fázisokhoz képest hány db nulla és milyen irányokba indul el.
    Ahogy írod, mivel eddig nem nagyon voltak bent Fi relék, így eddig nem volt gond abból hogy a fürdő nullása össze volt kötve a szoba nullájával. Ha külön FI relére kerülnek, akkor külön-külön kell nulla vezeték is, nem köthetőek össze, mert akor a FI relé hibát érzékel és lekapcsol.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fulton #8273 üzenetére

    Na igen, egy komplett családi házhoz ma már 8 nappali +1 bojler áramkör eléggé kevéske...
    Ha nem is kiált annyira felújításért mint a kollega írja (felkiáltójellel), azért tényleg rendbe kéne szedni.
    Pl nincs rendes nulla sín mert hogy "minek" :D
    Látok összesen 4 db elmenő nulla vezetéket a 8 db áramkörhöz...ez már sejteti hogy lesz dolog az elmenő szakaszokon legalább a nullák újra behúzásával.

    Továbbá nem értek egyet demars kollegával hogy 1 db 3 fázisú Fi relé kerüljön fel ha már megtörténik az elosztó felújítás, pláne azok után hogy írtad újra akarod húzni a vezetékeket.
    Az 1 db 3 fázisút akkor rakunk ha azt akarjuk hogy a régi háznak a tulaja sokszor hívja fel a villanyászt alkalmanként 15k-s kiszállási díjért. :D
    De tényleg az 1 közös Fi relé mindenre levág, mert ott összegződik az áramkörönkénti, egyébként egyenként veszélyhatár alatti hibaáramok.
    Szerintem is jobb amennyire csak lehet szeparálni...a maradékra mehet persze 3 fázisú amikor már töke ki van az embernek. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8277 üzenetére

    Nagyjából sőt, minden fogyasztója 1 fázisú.
    Viszont ha több áramkör indul el a FI reléből, akkor a Fi relénél összegződik a hiba, összegződnek az egyes vezetékeken önkéntelenül elinduló szivárgások, így ha pl 2 dugalj kör helyett 3x2 dugalj kör van egy db Fi relére kötve, akkor simán összejön hogy összegezve eléri a 30mA feletti értéket és egyszerre levág mindent.
    Jelenleg nagyon valószínű ez a probléma, tehát hogy a mostani 8 áramkör elé 1 db háromfázisút téve (ahogy első körben javaslod) nagyon valószínű hogy random levágások lesznek. Valszeg ezért nem lett a meglévő 1 db-ra több rákötve.
    Oké, lehet később szeparálgatni, de továbbra sincs értelme 6 áramkörönként egyszerre kapcsolni, mert ha valamelyiken bekapcsolva felejt egy zárlatos rádiót, akkor megint csak 6 áramkör vágódik le. Meg a háromfázisúak még drágábbak.
    Ha lenne sok háromfázisú fogyasztó, ott más a helyzet, de itt ugye nem ez a helyzet.

    Mindig feldühít a téma hogy anno 5-8 emeletes társasházakban a lakásokat rengeteg helyen 3x10A-re kötöttek be, sose volt semmi értelme.
    Inkább csak a bajt okozták ezzel, pl lakáson belül is összelehet így simán találkoztatni 2 fázist...könyörgöm ki fog 3 fázisú csillárokat bekötni? Meg minden egyes szobában a falak mentén egyenlően elosztani a terhelést a 3 fázis között?

    A modern lakások esetén is csak a főzőlap miatt kell hogy a nappali tarifán legyen nagy maximális terhelhetőség. 3.-ik emeleten mikor fogsz háromfázisú berendezést, pl autótöltőt üzemeltetni??? Még a háromfázisú bojler, vagy hőszivattyú is ritkaságszámba megy.
    Sokkalta jobb lenne 1x40-50A nappali, mellé 1x16-20A fűtéshez(jó lenne ha elektromos padlófűtést is megengednék "H" tarifára kötni), meg 1x10-13A bojlerhez.
    Egyidejűség miatt simán beleférne 1x63A-be, azaz mehetne a 3x16-os leágazó vezeték a mérőóráig, majd a mérőóra sorkapcsainál elágaztatni hogy 3 külön tarifa legyen mérve.
    Nyugaton is és még Romániában is simán megtudják így oldani, csak nálunk vannak fejben elmaradva a szolgáltató döntéshozói...így elég lenne 1 db "smart"mérőóra (végre lenne értelme a smart jelzésnek), nem kellene 3 db, 3 különböző gyári számmal, meg nem kéne 3x akkora méretű doboz, elég lenne 1 db 30x60 cm....hú de feldühít mindig, hogy csinálhatnánk okosan is, de nem.

    De családi házaknál is elenyésző azoknak a száma akik valójában kihasználják hogy háromfázisú vételezésük van...ott is felesleges, de ott még talán van ráció a hőszivattyú, autótöltő, vagy a barkácsműhely okán.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #8279 üzenetére

    Amit beraktál azt a magyar boltokban kismegszakítós Fi relének hívják, ugyanúgy többféle van mind a túláram kioldási karakterisztikára, mind pedig a hibaáramra, amit linkeltél az pl "A" típusú, 16A-B.
    Én feleslegesnek tartom minden egyes kismegszakítót le Fi relézni, továbbá a példád nem válasz arra hogy mi van ha jelenleg 1 db nulla vezeték indul hátra...ugyanúgy meg kell csinálni a ház hálózatát, utána meg már nem lesz gond hogy ha 2 dugalj kör kap 1 közös Fi relét, csak jól kell a testvéreket kiválasztani. :)
    Am
    Amúgy egyes tipusokból van olyan változat, hogy csak alig 2k huffal drágább 1 ilyen kombi-ÁVK, mint ha külön kismegszakítót és külön Fi relét veszel. De egyébként tud ám jóval drágább is lenni. Most gondold el, ha van 14 db elmenő áramköröd, akkor az óvatosság miatt +30k-val drágább az elosztó, miközben olyan dolog ellen védekezel amire nem 0,01%, hanem ennek az ezred % esélye van.

    BTW az a gondom pl az OMUsystems 1 modul széles példányaival, hogy nem látom rajtuk a hibaáram kategóriát...így azt csak hűtőgéphez szoktam használni, ha már kevés a hely az elosztóban.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Bici #8294 üzenetére

    A fallbasüllyeszthető 1-es szerelvények standard külső méretűek, az hogy a külön fedő keret, vagy hogy a belsőrész mélysége mekkora azokban lehet eltérés.
    Először érdemes ilyenkor a szerelvény gyártójának kínálatában keresni kiemelőt, azokkal nagyobb az esély a hajszál hézagmentes kompatibilitásra.

    Végső soron némi kézügyességgel de az ilyen aprócska eltéréseket megfelelő színű szigszalaggal is el lehet fedni, jól összesimítva messziről nem is látszik.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #8305 üzenetére

    Egyrészről mert ez nem világítási kör, fűtési berendezések esetén a különleges eseteket leszámítva alapvetően mindig 2,5-öst kell használni, vagy nagyon alaposan meg kell indokolni ha ettől lefele akar valaki eltérni. A hűtőgép is alig kér 300W-ot, de mivel dugaljba kerül bedugásba, a dugaljakhoz kötelező 2,5-öst használni új kivitelezések alkalmával, így elhiszem hogy idegesítőnek tűnik a "horribilis 2000 huf pazarlás" 1 db hűtőgép leágazásnál, de mivel dugalj, kötelező.

    A 9,5A az a hosszú időn át fellépő állandósult legnagyobb terhelés, de ez sosem a tényleges maximális kilengéseket jelenti, amelyek rövid ideig fellépnek. Ilyen kilengések alkalmával a hosszú 20-30 év (mert gondolom nem 1 évre terveztek) során a sokszori felmelegedés majd visszahűlés során a gumi anyagú borítás idővel tönkremehet, ami a feszültség alatt álló elemek felszínre kerülését eredményezheti, ami zárlatveszélyt hordoz.
    Aki azt a műszaki leírást megírta, legalább ezen a téren biztos lehetsz a munkában hogy a család érdekét tartotta szem előtt.
    Mert a fentieken túl sokszor a kábelgyártók sem tartják be a szabványokat és ha a 10% tűrésmező miatt a másfeles vezetékből lesz 1-es, akkor az nagy szívás tud lenni, míg ha a 2,5-esből lesz 2-es még mindig biztonságban vagytok.

    Ezek a vezeték keresztmetszet különbségeken sokan azt gondolják hogy vagyonok mennek el, pedig a 60-80 millás kivitelezésekhez képest még mindig elenyésző a villamos kivitelezés értéke. Csak van egy ilyen fantazmagória egyes megrendelők fejében, hogy na a villanyásznak kell megmutatni, ha már a burkoló nem enged.
    Javaslom inkább a függönyök vásárlását tessék későbbre halasztani, nem a falba véglegesen beépülő anyagokét.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #8325 üzenetére

    A fenti kollega arra utalt hogy hivatalosan csak túláramvédelem esetén szabad keresztmetszet váltást eszközölni, a "kapcsolóknál" mint ami a Fi relé is, ott nem.
    Ennek ugye az az oka, hogy lehet most nem fogsz a 4 db 16A-es kismegszakítóra nagy fogyasztót kötni, tehát nem lépi túl az együttes terhelés a kapcsoló terhelhetőségét, de idővel aki utánad dolgozik ott, lehet simán ráküldi a 4x15A-t = 60A. ;)
    A kmsz az leold ilyen esetben, míg a 25A Fi relé meg leég....a lefele irány stimmel. :D
    Ezt egy VBF során ki kell hogy azonosítsák...
    Egyébként igazat adok hogy a lakások 99.9 %-nál nem valós az általam vázolt szenárió.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz zzolika #8350 üzenetére

    Sokszor ha épp csak 1-es keresztmetszet volt kéznél, akkor azt használták.
    Ha épp a panelok összeillesztésénél kissé megsérültek a vezetékek, akkor "nagyügy" címszóval mielőtt felkapcsolták az ampert, lehúztak egy pálinkát, nehogy megijedjenek.
    A legnagyobb probléma, hogy az alumínium vezetékek a kötési pontoknál előregednek, simán fél terhelésnél is. Ez főként a nulla vezeték esetén súlyos gondot okoz, akár a berendezés tönkremenetelét. Valamint a földelés hiánya, pláne gyerekes családoknál nagyon nem egészséges.
    Nem ússzátok meg a teljes cserét, lehetőleg még festés előtt csináljátok meg, az 500k egy standard alapszerelés ára, nem írtál lakás méretet, de ha 50+m2 akkor maga az ár korrekt lehet, kérdés hogy pontosan mit tartalmaz. De legalább biztos lehetsz benne hogy nem fog nullaszakadás miatt elszállni a TV-d, amire a biztosító nem fizet.

    Egyelőre ha legalább az elosztót cseréltetitek, új ÁVK bele és a klímának is egy saját ÁVK továbbá új 3x2,5-ös kábelt építetek ki, falon kívül kábelcsatornában, akkor az jó kezdet. Azért vastagabb tápot a klímának, hogy később akár második klímát is rá lehessen kötni, pl szomszéd szobában.

    Az elosztó cserénél kérjél azért legalább 24 modulos elosztó szekrényt, egyrészről a szaki lehet megijed hogy "lehet hogy értesz hozzá?".
    Másrészről későbbi bővíthetőség miatt is jobb ha nem a legalapabb 12 modulost rakják fel, anyagköltségben nincs nagy különbség, munkadíjra ugyanannyi, mert azt csak a ténylegesen belerakott leágazások alapján számolják, nem maga az üres helyek miatt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8351 üzenetére

    Amúgy lehet kapni kábelcsatornához "kötődobozt", csavaros fedéllel, szerintem ez a legtutibb.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8367 üzenetére

    Budapest esetén:
    Ha a társasházban felújítják a fővezeték hálózatot és szintenként új csoportos mérőhelyet helyeznek ki a korábbi alagsori 1 nagy csoportos mérőhely helyett, akkor már mindenhova kötelezően meglévő mért fázis számonként 10-es ráz leágazó vezetéket kötelező behúzniuk a méretlen elágazástól, a mérőhelyen(mérőórán) át, a lakás első mért kiselosztójáig. Ilyenkor egyébként a társasházi főelosztótól az egyes szintekre ahogy írod új méretlen fővezeték hálózatot húznak be a méretezési számítás alapján, új védőcsövezéssel, többszörös áramszünetekkel.

    Kérdés hogy a felújítási tervben hogyan szerepel, hova lett végül felvéve a rajzokon a lakás első mért kis elosztója, mert sokszor az "olcsóság" jegyében rögtön a csoportos mérőhelybe, a mérők mellé kerülnek a mért első elosztók, aztán majd onnan oldja meg a lakás villanyszerelője a lakáson belüli elosztóig az újra húzást.
    Azt tudom hogy a mi cégünk ilyen jellegű áthelyezéskor, tehát amikor alagsorból máshova kerülnek a mérések akkor teljeskörű ajánlatot szoktunk adni, de ezek mi vagyunk.

    Tehát 1 fázisú mérőóra esetén 3x10-et húznak be a lakásig, 3 fázásiú mérőóra esetén 5x10-et. DE a meglévő vezetékezést nem nézik, tehát ha csak 1 fázisú mérőóra van, nem érdekli őket hogy korábban elő lett készítve az aluvezetékeztés későbbi 3 fázisra, ugyanúgy 3x10-et húznak be. Külön kell kifizetni a +2 vezeték szálat a későbbi bővíthetőségért.

    Szerintem most épp azért nem kéne ikresíteni a vezetékezést (ez a neve annak amit csinálni szeretnél), hogy nehogy galiba legyen később.
    Ikresítés alkalmával a vezeték mind a két végén ugyanannyi nulla vezetőt kell ikresíteni, mint ahány fázis vezetőt összesodorsz.

    A saját lakásom esetén simán megcsinálom hogy 5 eres kábelnek a barna-fekete vezetékét ikresítem fázisnak, majd a szürke-kéket ikresítem nullának.
    De NEM Te fogod a fővezeték felújítást csinálni, meg kéne várni azt, mert lehet hogy csak megzavarod a csapatot, hibát vihetsz a rendszerbe.
    Pláne ha plombálva vannak a vezeték kiindulási pontok, akkor TILOS, pláne hogy nem férsz hozzá a kiindulási nulla kötéshez, ott is ikresíteni kellene.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz yazoo1 #8372 üzenetére

    Amihez plombát kell bontani, oda ASZR szerelő, egyes területeken szolgáltatói engedély köteles.
    Amihez nem kell plombát bontani, mert a mérő utáni első dobozból történik, azt már mezei villanyszerelő is elvégezheti ha erre indult a kérdésed.
    Fentebb más volt a kérdés.

    Tehát ha például van a telek határon egy földbeásott nagy műanyag szekrény, ami kívülről NINCS plombálva, az ajtó plombabontás nélkül nyitható csak simán kulcsal vagy kilincsel, alatt pedig van 2 db kisebb doboz alul, 1 db középen, meg 1 db fent amiben a mérőóra van, akkor a jobb alsót általában nem szokták plombálni.
    Így amelyiken nincs plomba és ott a mért vezeték, akár sorkapocsban megfogva, azzal már dolgozhat mezei villanyász, onnan már saját hatáskör a kábelcsere és a normál létesítési előírások betáratása. :)
    Általában 4 lukú sorkapcsok szoktak lenni vezetőnként, így simán behúzható új kábel a régi mellé, de földben földkábel kell és jobb ha végül a családi házba 1 kábelként fut bele a táp.

    Tehát elméletileg a plombált mérőóra doboz utáni szakaszon, valahol kell lennie 1 doboznak, ameddig el kellett hogy hozzák a mérőórától a mért vezetéket.
    De ha a mérőórába nincs bekötve, ha a mérőórával plombált részen csak 1 db kismegszakító van, akkor mindenképp kell a plombabontás.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz yazoo1 #8374 üzenetére

    Igen, nehéz félinfók alapján végleges verdiktet mondani.
    Amikor készrejelentik a mérőhelyi munkát, ott is meg kell adni hogy hány szál elmenő vezetéket és milyen típusú keresztmetszetű húzott be a mért első elosztóig, ott elvileg kibukik ha csak 1-et és plombabontás kell a másik 2 fázishoz, szóval szerintem úgy kellett hogy megcsinálják hogy jó legyen. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #8410 üzenetére

    Mert hivatalosan az évtizedek alatt tapasztalati úton megszületett szóbeli előírás szerint 2 könyökönként felnyitható húzódobozt kell berakni, pont azért mert aki sokat szívott nem akar mégtöbbet. :D
    De ha nem vagy spúr, hanem azért normális átmérővel számolsz, akkor 2 kanyart MÜ-II-es csövek esetén még át lehet húzni, 3 már necces...de ne hasonlítgassuk az 5 kanyaros önkínzást az alap 2 kanyaros esethez.

    BTW ELMŰ el is várja a 40-es falba vésett védőcső esetén is a tokozatok között max 2 kanyar előírást.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Kicsit tisztába kéne rángatni a helyzetet.
    Egyrészről adott az autó töltő gyártója, Ő leírja hogy milyent ajánl, mert abban az esetben vállalja a garanciát.
    Másrészről:
    Betápláláshoz T1+T2 illik, de napelem AC oldalára szintén.
    Egyébként a napelemhez tartozó inverter teljesértékű leválasztást valósít meg az AC és a DC oldal között, szóval a napelemes telepítő valszeg ebből indul ki amikor "feleslegesnek gondolja".
    Az AC oldalon minden gyártó csak akkor vállalja a felelősséget, ha csak a saját termékeiből épül ki a fix bekötésű túlfeszültség védelmi hálózat.
    Mert még ugyanazon elven működő berendezések között is gyártónként vannak kisebb eltérések, márpedig a saját T2-je esetén tudja hogy hogyan épül fel a saját T1-e, de más gyártó esetén nem ismeri belülről.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KMT #8439 üzenetére

    Éppenséggel nincs olyan hogy megoldhatatlan feladat.
    Egy lakásban megfelelő kábelcsatorna elemekkel bármit el lehet tüntetni és tényleg csak a képzelet nélküliség szab határt annak hogy miért nem csinálják az emberek, mindenki amikor meghallja hogy kábelcsatorna egyből a falakból ízléstelenül kitüremkedő, egyedül, girbegurbán futó elemekre gondol, amik elütnek a fal színétől, meg sokszor leesik a csatorna tető...pedig szépen is meg lehet oldani, csak tényleg megoldani akarja valaki, ne csak panaszkodni.

    Tűzvédelmi szempontból sem szabadna engedni a kábel bilincsel falra rögzítését a 3 eres kiskábeleknek, mert a 2 bilincs közti szakaszon simán neki kapaszkodhat valaki kézzel erőből és letépheti, aztán magát a kábelt is eltépheti hátha lesz egy kis zárlat. :)

    #8440 csemberlen
    Nincs igazad, mint írom mindent meglehet oldani, ahogyan a hülye járások minisztériumát is csak viccnek hittük, hidd el ha nagyon akarja megoldja hogy simán MCu vezetéket befogjon vele, pl belerak még 1 pár forintos tiplit és már is ki van hézagolva a kellő keresztmetszetben...és ez még nem is volt a leghülyébbek közé tartozó ötlet. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8457 üzenetére

    Majd szólok főnöknek hogy mindjárt ránk rúgják az ajtót a balatoni villanyászok hogy ne rontsuk az üzletüket a korrekt árazásunkkal.

    Amúgy látom van ott egy üres cső, az utcai villanyoszlopig gondolom ki van húzva hogy a szolgáltató majd azon keresztül húzza be az új betáp kábelt.
    Az kb milyen hosszú? Mert az a földmunka még jól meg tudja azért tolni a költségeket ha messzire kell ásni az utcában.

    A "Milyen klímát vegyek" topicban úgy emlékszem jóval olcsóbban csinálták meg a "kerítés alatt áttörés és utcáig védőcső, a ugyanilyen szekrény lerakása, épülethez a 2 földkábeleket árokásással-visszatemetéssel" munkát Pest megyében, de így is prüszkölt a forumon a kollega.
    Sajnálom hogy nem volt lehetőséged több ajánlatot is bekérni mielőtt kezet ráztatok.

    Esetleg nem lehet megbeszélni velük hogy a fenti összegbe mondjuk még a fél családi ház belső villanyszerelését is végezzék el? :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8461 üzenetére

    Uhh...egyébként most visszakerestem és nem úgy volt hogy ledöfnek még egy kiselosztót a mérőhely mellé, ahova raknak 1 db 3 fázisú dugaljat (ahogy írtad 380V vételezést) meg 1 db kiállást későbbi autótöltő számára?
    Vagy azokat végül mégse ide a mérőhely mellé fogják lerakni a nappali tarifára hanem a ház oldalába?
    Mert ebben az elosztóban nincs külön védelem a 2 másik áramkör számára amik nem a házba mennek és nem is nagyon lehet benne kialakítani.

    Amúgy ez "kombinált mérőhely" (ami anyagköltségben 2,5x drágább a sima 3x16A nappali mérőhöz szükséges legolcsóbbnál).
    Ez azért fontos info, hogy ha később a ház átalakításra kerülne és szeretnétek hőszivattyús (vagy split klímás) fűtéshez "H" tarifát igénybe venni, ami a téli időszakban 30%-al olcsóbban számláz, akkor már csak papírozni kell és hozzák a második mérőórát.
    Ennek megfelelően azért 200k a mérőórától a házig a kábelezés, mert ha jól sejtem a második kábelt is már most behúzzák hogy ne kelljen megint feltúrni.
    Persze erre lehet rákéne kérdezni hogy:
    "látom a teljes br. 1,72millió ft összeg alapján 2 kábelt húznak a mérőhelytől és a mellé kerülő nappali elosztótól a házig a későbbi "H" tarifához igaz? köszönöm" és lerakni a telefont. :D

    Legalább is a teljes 1720k összegben ennek is benne kéne lennie, a fentebb korábban taglaltakon kívül.

    Nyilván ha még építkezés előtt vagytok, akkor nincs értelme a második kiselosztót felszerelni, elég csak akkor ha már érkezik a hőszivattyú (vagy split klíma/ák).

    Kis megjegyzés, nem neked szól, csak általánosságban írom:
    A "H" tarifa csak a téli időszakban számláz olcsóbban, nyáron, tehát ápr. 15 és október 15.-e között ugyanannyiért számláz.
    Nyári hűtésben egyébként alig havi 100-300 kWh szokott fogyni, télen fogyik a sok.

    Most a saját példámat mutatom be:
    nekem most 1 db split klímával fűtve a 23m2 4 méter belmagas nagy szobát tavaly október 15 és idén ápr 15.-e között az óra 1839 kWh-t mért, így tehát 13 huf/kWh különbséggel számolva 1 tél alatt 24k huf-al kevesebbet fizettem érte, mint ha nappaliról fűtöttem volna vele.

    Meg ez a 1839 érték nem a nappalira adott 2520-as éves keretből fogyott, ha azt túlléped akkor ugye 70,7 huf/ kWh-val számláznak.

    Ezt figyelembevéve a nappalin évente nekem 1600 szokott fogyni klíma nélkül, klímával nyáron még 500 elfogy.
    Hozzávéve a téli fűtést:
    1600+500+1840=3940kWh éves teljes energia fogyasztásom normál üzem + nyári komfort hűtés + téli fűtési költség.

    3940 - 2520 = 1420 kWh-t kellett volna nekem a 70,7-es áron fizetnem.

    Tehát a jelenlegi, így hogy van "H" tarifám:
    1600*36,7 + 500*36,7 + 1840*23,4 = 58.720 + 18.350 + 43.056 = 120.126 ft

    Míg ha nincs "H" tarifám:
    2520*36,7 + (1420)*70,7 = 92.484 + 100.394 = 192.878

    Tehát 1 év alatt a "H" tarifa új bekapcsolással a mostani éves kvótás időben a spórolásom:
    192.878 - 120.126 = 72.752 forint.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8474 üzenetére

    Az óra fa doboza az épület falán van ezek szerint.
    Alapvetően kéne csinálni egy villámvédelmi kockázatértékelést, amelyben pl olyanokat vizsgálnak hogy az épület tetőszerkezetének gerincmagassága a talajtól legmagasabb ponton eléri-e a 10m-t vagy sem.

    Aztán végül ki jön hogy mekkora védelmi értékű berendezés kell, pl 12,5kA a 10/350µs értéken.

    Annyi azért alapinfó, hogy ahol megtörténik a bejövő PEN vezető szétválasztása, ott illik T1+T2-t elhelyezni, valamint hogy ezen a ponton még nincs nagy potenciál különbség a Nulla és a Védő vezető között, ezáltal felesleges 3P+NPE - azaz TN-S rendszerűt venni, meglehet spórolni a 4. feszültség alatti vezetőt (azaz a nullát) külön fogadó pólust, elég a 3P-PEN, azaz 3 pólusú TN-C változat.
    Mi sokszor a plan-sys kft vezetőjét hívjuk fel hogy ajánljon ki egy komplett rendszert, Ő a Citel márkának a hazai képviselője és jó áron adja.
    Az OBO illetve Weidmüller sincs annyira elszállva anyagilag, a phoenix contact és a Dehn a leginkább túlárazottak.
    De ugye ilyenkor az egész rendszernek 1 gyártótól kellene származnia, tehát a T3 védelemnek is. A hosszabbítónak már nem muszáj.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8477 üzenetére

    Jaaa, akkor már fáradt voltam.
    Szóval méretlen területre ne kerüljön.
    A mérőóra után csak emiatt egy +kötést felesleges beépíteni így hogy ilyen közel a főelosztó.
    Jó lesz a főelosztóban, csak akkor már TN-S fog kelleni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szürke #8490 üzenetére

    Bakker azthittem ezt tegnap beküldtem, no akkor most:

    A fűtőpanelekről jó lenne valami info, hátha egy típust ki tudnál deríteni hogy aztán feltöltöd ide az adatlapot, hogy kiolvashassuk a konkrét teljesítményeket és felszorozzuk a darabszámmal.

    Ez a főfűtés?
    Mert van amikor ez csak kiegészítő, olyankor valóban okos megoldás amit TODI kollega javasolt, szépen szét kell osztani.

    Ha a fűtőpaneleknek tényleg kell összesen a 20A, akkor maradjanak saját fázison, mert a főzéssel közösített párosításokkal túlterhelhetsz adott fázist.
    Ez esetben én a következőt javasolnám:
    A főzőlapból olyat választani, aminek a beüzemelési doksijában konkrétan bele van írva hogy első áram alá helyezéskor be lehet állítani a max teljesítményt. Ne higgy a bolti marketingesnek, neki a termék eladása a feladata, nem ismerik behatóan az üzembehelyezési kézikönyveit az egyes típusoknak.
    Tényleg ne hidd el puszira, mert egyébként 95%-ban ugyanazt tudja minden gyártó terméke, de neki feladata hogy az üzletben lévő készülékeket magasztolja fel.
    Pl Whirlpool középkategóriás készüléke (tavaly tavasszal 135k huf körül volt) bele van írva hogy minden egyes kismegszakítóval történő áramtalanítást követően, amikor visszakapja a tápot van 1 perc beállítani hogy 2,5 - 4,5 - 6 - 7,4 kW a max elérhető teljesítmény.
    Így ha rákötöd a 2 db 20A-es fázisra és beállítod hogy 6kW a max, szerintem soha az életben nem fogod észrevenni hogy "10 seccel lassabban forrt fel a 60l lábos víz".
    Ugye ebben az esetben a sűtő valamelyik főzőlap fázissal azonos ELMŰ kismegszakítóra kerül, DE fontos hogy saját fázis-nulla vezetékezése legyen a lakáselosztótól, nehogy egyszerre bekapcsolva a vezetékezést is túlterhelje.

    Kábelezés terén:
    Ha 2 fázisra kötöd a főzőlapot, akkor legalább fázisonként 2,5-es, de jobb ha fázisonként 4-es keresztmetszet van behúzva a főzőlaphoz, feltételezem anno nem hagytak ott extra kábelt, szóval ezt az új kábel telepítés villanyszerelési költségét már most kalkuláld bele.
    Ha 1 fázisra kötöd, akkor vagy az 5 eres kábelben a 2x2-es ikresítéssel kell megoldani, vagy eleve inkább 3x6-os kábelt húzni neki. 1 fázisra kötve elvileg a legtöbb főzőlap automatikusan max 25A-re áll be, ami még mindig sok Neked, de legalább nem 2x16 =32.

    Szal összegezve ha nem akartok agyalni, puding próbája az evés:
    -ki kell hívni villanyászt vagy fotók alapján meetingelni egyet, megbeszélni vele hogy mennyibe kerül a főzőlap számára új 5x2,5 vagy 5x4-es kábel telepítése a lakáselosztótól a főzőlapig, akár süllyesztve, akár kábelcsatornában végig + a főzőlap bekötése és garanciajegy lepecsételése;
    -Olyan főzőlapot venni amin beállítható hogy mennyi a max elektromos betáp teljesítmény és beállítani max 6kW-ra;
    -Rákötni a másik 2 fázisra a főzőlapot és tesztelni, hogy normál üzemben, amikor főztök, tehát leveses lábos, ragu, rizs köret készítése a főzőlapon, sütőben meg torta sütése, miközben bent megy a TV meg számítógép, meg világítás--->le kell ellenőrizni hogy elbírja-e a 2 db 20A kismegszakító a lakást;

    Ha nem, akkor a főzőlap teljesítményéből még visszább venni mondjuk 4,5kW-ra és újra megnézni hogy elbírja-e, mert a többi fogyasztó nagyjából állandó teljesítményűnek tekinthető.
    Ha minden rendben, akkor még annyit meg kell jegyezni hosszútávra, hogy azon fél 1 órában amikor a főzőlap megy, akkor csak mértékkel szabad vízforalót, valamint mosógépet és takarító eszközöket párhuzamosan használni, mert túlterhelheted az ELMŰ kismegszakítót.

    Az ELMŰ kismegszakító cserével kapcsolatban 3x20A általában elég szokott lenni, emiatt felesleges most beadni igénybejelentést, mert lehet régebbi a lakás és lehet anno 6-os rézvezetékkel csinálták meg a mérőhelyet, amihez képest cserélni kellene a jelenleg elvárt 10-esre, ami költség nem biztos hogy most szükséges. Meg persze ezen felül még ELMŰ elkér a kismegszakító cseréért új amperenként 3900+áfá-t.
    De ha nagyon nem akar működni a dolog, akkor valóban, a sütővel közös fázisra kell majd bővítést kérni, tehát pl meglévő 20+20+20 helyett ahogy írod új igény: 20+20+32.

    ui.: ELMŰ kismegszakító az óránál lévő szolgáltatóit értem, Pösti nyekenyókaként nekem ELMŰ marad mindig is. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fulton #8508 üzenetére

    " vegyük az egyik szobában a kötődobozt, ott meglazult az érintkezés a 0 -nál. Akkor a földelésen keresztül záródik/szivárog
    "
    Ebből az 1 mondatból látszik hogy tényleg semmi értelme beszélgetni Veled villanyszerelésről. Egyszerűen össze vissza keversz mindent, ezt a szerelési díjat be kell nyelni. Nem tudod megspórolni akárhány héten át is írogatsz forumra. Pontosabban ha megráz az áram, akkor lehet Te nem fogod kifizetni pénzügyileg...csak más formában.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz fulton #8513 üzenetére

    Azt írod hogy blombanyitással szerelő.
    1-es eset: EON szerelő?
    2.-es eset: mezei villanyász, ASZR engedélyel hogy blombát bonthasson?
    Ha először az 1.-es eset:
    azért szívhatod meg, mert ha még is valamelyik kötődobozodban vagy védőcsőben lévő vezeték szakaszon van a hiba, akkor a javításig és a megfelelő minősítésű ÚJ ÉV jegyzőkönyvig ki fognak zárni az áramhálózatból, kikötik a vezetéked és leplombálják a kismegszakítót.
    Simán előfordul hogy többszörös hibajelenség, egyik példa ami kapásból megmagyarázza a fenti "hogy jelenik meg a földelésen fázis, ha az elosztó után nincs összekötve" szösszenetet:
    Szimultán jelenség egyik fele, hogy valamelyik szobai kötődobozban, számodra észrevehetetlenül, de villanyász számára tapasztalatból keresett hibaállapot, hogy a nulla kötés elsőre jónak tűnik, de valójában fel van belül lazulva, esetleg el van törve a vezető ér. A másik fele, hogy egy dugaljnál, a rögzítő karmantyú, ami fém és összeköttetésben áll a földelő érintkezőn keresztül a földelő vezetékkel, betekeréskor éppencsak-de-megsértette a nulla vezetéket, nem is 100%-os a kontakt, éppencsak hozzáér.
    Amíg a hibás nulla kötés átad, addig nincs gond, mert az áram a könnyebbik irányba halad. Amikor épp nem jól ad át, akkor pedig ezen rögzítő karmanytú általi hibán keresztül a földelő vezetékre és a teljes földelő hálózatra is nagyobb fesz kerül ki.
    DE EZ CSAK 1 LEHETŐSÉG, nem is biztos hogy ez a hiba, de én már speciel tapasztaltam ilyet.

    A többi részhez:
    egyik válasz amit demars kollega is válaszolt, de sok egyéb van még, amire mivel dolgozó emberek vagyunk, nincs időnk könyveket idemásolgatni és mindenhez laikusok számára is megérthető magyarázó szöveget megírni.
    Ezért írjuk hogy tapasztalt villanyász kell, mert nem lehet minden ilyen jelenségen végig menni, mert 100+1 van, amire még mi sem biztos hogy gondolunk, mert mindig a helyszínen kell meglátni hogy hol a hiba, távolról nem tudunk segíteni és elmagyarázni sem tudunk minden lehetőséget.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák