Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10901 üzenetére

    A cat6 kábel esetén a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol 15m hosszan egy csőben fut az erősárammal, ott még nincs gond ilyen jellegű helyen, persze PUBG bajnokságra ne így induljon a gyerkőc.

    Ha ennél hosszabb, akkor már külön védőcső, de manapság már nem szokott nagy gond lenni ha nincs meg az előírások szerinti 20 cm védőtávolság a 2 védőcső között, de azért ha van rá lehetőség, igyekszünk, meg ELMŰ felé leadott doksikat is így írjuk meg, nehogy kötözködjenek. :D

    Ha csak kényelmi szempont, akkor szélesebben kéne vésni és 2 dobozt berakni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Erwinke #10898 üzenetére

    Villámvédelmi kockázatértékeléssel kell indítani a "villámhárító" építését, amiben a beérkezett adatok alapján meghatározásra kerül az eljárásrend.
    Ilyen adatok pl a talajtól mért legnagyobb gerinc magasság(pl hogy eléri-e a 10 métert), országon belüli elhelyezkedés, hogy dombon-hegyen van, vagy völgyben, vannak-e magas fák, magasfeszültségű vezeték kellő közelségben...etc...
    Aztán a kockázatelemzés megmondja hogy norma szerinti, vagy nem norma szerinti villámvédelem kell, amely meghatározza hogy milyen mélységű villámvédelmi tervet kell készíteni.

    Ettől független az elektromos fogyasztók és az életvédelmi szempontból fontos védőföldelés, harmadik dolog az egyenpotenciálra hozás és végül a sor legvégén ott a betápláló fővezeték PEN vezetőjének potenciálrögzítő földelése.

    Ha csak a PEN vezető potenciálrögzítési követelményét akarod elérni, tehát a 10 ohm alatti értéket és 1 szonda nem teljesíti, akkor vannak a villanyszerelő szaklapokban elrendezési rajzok és a rudak hossza alapján egymástól mért távolságok, hogy háromszögben, vagy négyszögben egymástól milyen távol kell őket leütni, melyet előre is nagyságrendileg ki lehet számolni, a megfelelő képlettel és a talajnedvességi és talaj fajlagos ellenállási adatokkal a zsebedben...

    Aztán erről fogod a védőföldelést és az EPH-t is leágaztatni.
    De ez még nem a "villámháritó".

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #10908 üzenetére

    Itt kavarodás van.
    A mérőnél van MÉRT oldali kiselosztó? Mert csak abban szabadna ÁVK-nak lennie, így pedig nem érthető a probléma, mert mért elosztótól kezdődően már tulajdonos alakítja a hálózatot.
    Egybe van szerelve a mért elosztó a mérőóra dobozával?
    Azért kérdezem így, mert sokszor kerül a telekhatárra mérő és rögtön ott van a mért elosztóval egybeszerelve, tehát onnan már szerelhető. De ha van másik épület amihez elmegy a kábel egyből és csak ott van elosztó megint más.
    A Mérő előtt semmilyen vezetékhez ne nyúlj.

    A mérőórától a meglévő mért elosztóig(ha megszakítás nélkül megy a távol lévő épületnél) tartó vezetéket a mérőóra dobozából kilépett szakaszon elvághatod és oda rakhatsz egy mért oldali elosztót, amiben megcsinálod az elágazást a szükséges védelmekkel.
    Persze a mérőnél lévő kmsz-t le kell hozzá kapcsolni, ne legyen fesz alatt.

    Kérdés még hogy van-e védőföldelés a mért vezetékezésen, vagy a mérőóránál csak a PEN vezető potenciál rögzítését kapta meg, mert akkor az elmenő kábel is lehet 4 vezetős PEN rendszerű ahogyan a 4x25-öst megvette.

    Ha az elmenő kábel 5 eres, az megint más alaphelyzet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10910 üzenetére

    Újra TILOS közösíteni, áramutak szempontjából is, valamint életveszélyes helyzetet teremthetsz későbbi villanyszerelő számára, továbbá simán előfordulhat hogy a szétválasztott szakaszon valaki valamikor felrak egy Fi relét, így az utána közösítéssel visszahozod a PE földelő vezeték hálózatra a fázist.

    De ha közösítési pont után, újra közösítés nélkül viszel PEN vezetőt, akkor nincs ez a helyzet, csak ne közösítsd.
    Ugye sok helyen van egyből TN-S rendszerű autótöltő a mérőhely mellett, míg a családi ház 30 méterre.

    A mérőhelynél a szolgáltató a zárópecsételés alatti területeten PEN rögzítést követeli meg és pont az ilyen kavarodások miatt az MSZ447 azt mondja, hogy külön, zárópecsét nélküli dobozban kell a védő földelést elvégezni és onnan kell vinni a PEN vezető potenciálrögzítését, pont azért hogy a felhasználó villanyszerelője tudja meghatározni az elmenő hálózat érintésvédelmét.

    Mert ha a mérőóra telekhatáron van, az épület meg onnan 30 méterre, akkor ahogy írod, nincs értelme a telekhatártól már egyből 5 eres kábelt vinni, ott csak PEN rögzítést kap a földelő dobozból, majd ugyanúgy PEN vezetősként mehet tovább az épülethez, ahol teljesértékű PE védő és villámvédelmi földelő rendszer van, pl betonalap földeléssel, mivel egyenpotenciálra kell hozni az épületet.

    A későbbi közösítés, hogy ha nincsen újra leföldelve a védőföld, annak az a kockázata, hogy ha a földelés irányából megszakad a PEN vezető, akkor a közösítési pontból a fázis a védőföldelő hálózatra fog elindulni.

    Pl társasházakban sok helyen a 60-as években még 4 vezetős felszálló fővezetékek indultak el.
    Ilyenkor, ha az emeleti lakás leágazó vezetéken a fázis érintetlen, de a lakáshoz bemenő PEN vezető elszakad, akkor a lakásban, a FI relé előtt lévő szétválasztási pontból a FI reléről visszajövő maradék áram kikerül a közösítésre-->>védőföldre és a védőföld halálos áramütést okoz.

    Évente 1-2 haláleset van emiatt(pl vízvezeték szerelő flexel vágja a falat és véletlen elvágja a PEN-t) és a kockázatelemzés szerint "anyagilag nem éri meg vele foglalkozni, ezért a villamos tervezőt és a kivitelezőt az érvényes szabványok betartása mellett semmilyen jogi felelősség nem terheli"

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #10916 üzenetére

    Ha a mérőóra működik és van a mérőszekrényre rászerelve 230V-os dugalj, akkor ott kell lennie mért oldali elosztónak.
    Ott már úgy ágaztatod el és onnan azt indítasz amire szükségetek van és fizikailag belefér (pl ha 12 modulos akkor ne akarj 20db kábelt bekötni), csak ne menjetek megint keresztül a méretlen dobozokon.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #10915 üzenetére

    A PEN rögzítés 1 dolog, de a kérdés hogy a mérőhely földelő szondájának a kötési pontja zárópecsét alatt van?-1-es eset, mert régebben sokszor így csinálták
    -vagy van 1 kötési pont még a zárópecsélt doboz alatt, amibe érkezik a földelő szonda és innen kap potenciálrögzítéshez vezetéket? - 2-es eset, régebben is így kellett volna, most meg már nem veszik át az új bekapcsolásokat ha nem így van.

    Mert 2-es esetben nem vagytok kötelezve a TN-S rendszerre, mehet TN-C az elmenő kábeleken, ugye a bejövő méretlen PEN vezetékkel folytatólagosan a megfelelő sorkapocsról.

    Ilyenkor is tilos újra közösíteni (ez szakmai fogalom, megvan a definíciója), ettől ijedtünk meg.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #10922 üzenetére

    Ahogy írod, ez az alapszabály. A Hensel szekrénygyártó hivatalosan kiadta, maximum 3x63A bekötés esetén az új típusú mérőhelyekhez való bekötési rajzokat, födlkábeles, szabadonálló szekrényekhez is.
    Az EON budapest ezt a dokumentumot kiküldte minden tervező és regisztrált szerelőnek.

    Van közte TN-C rendszerű, elmenő mért oldali rajz, ha a családi ház aktuális kiépítettsége, rendszer kialakítása a regisztrált szerelő mérlegelése alapján műszakilag ezt a változatot indokolja.
    Még tervegyeztetési kötelezettség sem feltétlen lép fel mijt követelmény, ha az eset "egyszerű".

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #10928 üzenetére

    Az első szakmai bekezdéseddel egyetértek, a második bekezdéssel viszont keverik az ikresítést a közösítéssel. Előbbit szabad, utóbbit nagyon nem, tehát azért mert valahol 1x leírták és nem talált benne az adott felülvizsgáló problémát, attól még a többi alkalommal nem fogja megállni a helyét.

    A minimális keresztmetszetre igaz, hogy vagy legalább 1x10 réz, vagy legalább 1x16 alu.

    Ezért írhatták a 2x10 rezet, hogy utána már a 2 szál együtt kiadja a 16-ot.

    Nincs értelme a második bejegyzésben leírt újra közösítésnek, hiszen a korábbi PEN rögzítésről indított minden vezeték akár nullának hívjuk akár hupililának, ugyanazon a potenciál értéken van. De ha a nulla sorkapcsot a PEN vezetővel összekötő vezeték elszakad, akkor a PE sorkapocs feszültség alá kerül, ami pl a mérőhely oldalán lévő dugaljak, vagy pl egy autótöltő esetén életveszélyes.

    Nem tudom mikor a cikk, de ugye mérőhely környéki autótöltő problémakör nem régóta van, ahogy a PEN kapcsot a Nulla kapoccsal összekötő vezeték elszakadásával sem foglalkoznak a mérőhelyen belül, pedig annak is van kockázata.

    "Műszaki szempontból azt, hogy 30cm-rel később a két 10-est újra egyesítették nem látták problémásnak."
    Ez nem állja meg a helyét, nem tudom ki írta le. Mivel az egyik már védőföld, a másik meg asszimetrikus terhelés esetén feszültség alatt álló üzemi vezető.

    Szóval:
    én sem látok kivetni valót abban, hogy a mérőhelynél a PEN sorkapoccsal fizikailag kb 1 m vezeték hosszon összeköttetésben álló Nulla vezetőről ugyanúgy PEN vezetőt indítanak, pl 4x16 alumínium földkábelt, csak ne közösítsék újra a PE védő és N nulla kapcsokat.

    Persze ha árnyékolt, pl AYCWY kábelt hoznak, akkor annak az árnyékolását a PE kapcsora kell kötni, így már valóban akár 5 ér lesz bekötve, de az csak árnyékolás, nem védőföld, azt nem hellyettesíti.

    Persze még így is olcsóbban jön ki, mint eleve 5 eres kábellel, pláne ha messze van a másik végpont és amúgy is kell újabb, önállóan is teljesértékű földelés.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #10933 üzenetére

    Azért mielőtt a gépet elviszitek a helyszínről, érdemes leellenőrizni hogy adott helyszínen a 2 db 3 méter szonda által adott eredmény elegendő-e, vagy további szondákra van-e szükség. Helyszínenként, talajanyag, talajminőség alapján nagyon széles tartományú eltérések vannak, van ahol elég a 2, 1 utcával arrébb meg 5-6 kell.

    Nem fog rendőr állni mögöttetek, csak tudjatok róla, hogy van-e teljesértékű önálló földelés vagy nincs és a PEN vezető végzi ezt a feladatot is az utcai közcélú hálózat kötelező földelése alapján. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #10932 üzenetére

    Ez az érvelésed továbbra is figyelmen kívül hagyja az áramutakat.
    Ha 2 külön kapocs pontba érkezik a 2 vezeték, amelyeket külön még1x összekötsz, akkor ha az eredetileg nulla vezetékeddel történik valami, akkor az újra közösítés miatt a védőkapocs feszültség alá kerül, amelyen keresztül a közeli végpontok védőföld érintkezői is feszültség alá kerülnek.

    Oké, hogy az áram alapvetően az alacsony ellenállású földelés irányába akar haladni, de a kialakuló csillagponton a többi lehetőség felé is elindul, valamekkora arányban, amely veszélyes.
    A mért elosztóval egybeszerelt mérőhelyek esetében, a mérőhely oldalán lévő dugalj védőérintkezője jó eséllyel közelebb van a mért elosztóban lévő PE érintkezőhöz, mint a földelő szonda ténylegesen a talajba érő pontja, ahol már a talaj ellenállás megfelelő.

    Erre céloztam, hogy a szeparáció utáni újra közösítéssel létrejövő probléma lesöprését az asztalról nem indokolták meg.
    Tehát az ilyen jellegű "közösítés" nem egyenlő az "ikresítés" műszaki fogalommal, mely ugye a két végén teljesen megegyező kapocs pontokba érkező vezetékeket jelenti, amelyek végig vezetése is azonos nyomvonalon, egymáshoz is rögzítve történik, így kockázatértékelés alapján ha az egyikkel történik valami, nagy valószínűséggel a másikkal is.

    Pl teljesen bevett eljárás, hogy mondjuk 3x500A-t 50 méter nyomvonalon nem 400-as keresztmetszetű vezetékkel visznek, hanem ikresítetten szerelik.
    Ilyenkor a kiindulási ponton ikresített "Dupla NH-2" méretű szakaszolóra kötik, aminek a karja egyszerre lehúzza a 2 db egyszerre mozgó normál NH-2-ben lévő, összesen 2x3 db NH-2-315A olvadókat, miközben az elmenő oldalon lévő 2x-es méretű kapcsokból 2 db 240-es alumínium földkábelt indítanak. A végpontos is kötelező így szerelni, csak ott már 250A-es olvadó betétek kerülnek fel.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gorbep #10935 üzenetére

    Azért a kollégának abban igaza van, hogy a PEN kapocs potenciálrögzítésére vonatkozó előírást 100%-ban betartottnak feltételezi, tehát a klasszikus, betáplálási irányból érkező PEN szakadás külterületi telek, családi háznál nem szabadna hogy gondot okozzon, ha a földelőszonda a mérőhelynél teljesíti a 10ohm alatti feltételt.

    Ettől függetlenül nem mind1 hogy eddig a pontig milyen úton jut el az áram.
    Tehát csak az újraközösítés jelenti a valódi problémát, a mérőhelynél lévő nulla kapocsról indított elmenő PEN vezeték esetén, a végponton is csinálnak önálló földelést, így az nem gond műszakilag, persze ott is bekéne tartani a 10 ohm-ot.
    Így a PEN szakadás a végpontnál lévő földelés miatt szintén nem gond, akárhol is következik be.
    Tehát lehet 4x16 Alu földkábellel indulni a mérőhelyről a családi házig pláne ha az 30 méternél messzebb van a mérőhelytől.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #10938 üzenetére

    Az a 30 cm amiről írsz értsd meg hogy nem a szonda talajba érkezési pontja, hanem a PEN kapocstól mért távolságod. Onnan még van távolság addig a pontig, ahol már nem vezetésről, hanem a földelő szonda funkciójáról beszélhetünk.

    Ezért számít a csillagpont műszaki fogalma.

    Elsőre is értettem miről írsz, ezért írtam amit.

    Továbbra is az újraközösítésről van szó, ezt a részt kéne megértened, hogy ezt ne.

    De ahogy már többször le lett írva, a Nulláról lehet indítani PEN vezetőt.
    Csak a nulla a mért oldalon ne legyen még1x közösítve a PE-vel. Ennyit kéne elengedned.

    Pláne hogy sok helyen eleve, az az első szétválasztási pont, nem pedig a második.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #10942 üzenetére

    Nem, az első hsz-edben sok összekavarodás volt, később pontosítottál, de az alaptervedbe beleírtad a nulla újra közösítését is, én arra írtam hogy azt ne.

    Mellette leírtam amit most is beidéztél, visszakeresheted. :)

    Azt elfogadom, ha néha nem feltétlen átláthatóan írok. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz yazoo1 #10964 üzenetére

    Én épp ezért csak akkor szavaznék arra hogy ne legyen bekötve a földelés, hogy ha a kettős szigetelésű kábel végig extra védőcsőben van vezetve.
    Ha nincs extra védőcső, az esetben én úgy értelmezem, hogy akkor is kell földelés, hogy ha az eredeti gyártó nem gondolt erre, mert mondjuk anno nem tartották fontosnak a villanyszerelők életét, vagy esetleg a dizájner mindent a dizájn alá rendelt, mert Ő nem tervező, csak rajzoló... :P

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #10976 üzenetére

    A kollega arra gondolt, hogy elsőre a jelenlegi mennyiséget gyorsan átmenetileg lecserélni, hogy a felújítás idejére legalább az elosztó biztonságos legyen, hogyha valahol a hálózaton hiba van, akkor legyen esély időben leoldani...a régieknél nem tudhatod.

    Ilyenkor simán benne van az is, hogy nem akart kigyulladni a lakás, hanem a kmsz érintkezője "laza" volt és emiatt nem érintkezett rendesen, ami kisebb szikrákat okozva, idővel egyre nagyobb lett a légrés, emiatt kezdett el meg-megégni...idővel persze ki is gyulladna, de láttam már rosszabbat is üzemelni. :D

    PL saját lakásomban beköltözéskor leellenőriztem, azthittem rendesen bele van húzva az eredeti alu nulla a nulla sín betáplálására, hát 2 évvel később derült ki hogy a csavar azért nem mozdult, mert belegyógyult az érintkezési hiba miatti kis szikráktól, miközben már másfél centi hosszan leolvadt a szigetelés és alatta elkorrodált az eredeti alu annyira, hogy amint szigorúan lekapcsolás után hozzáértem egyből eltört.

    Szerencsére nem üzem közben tört el, mert akkor valszeg sok-sok mindenem tönkrement volna...

    szerk.:
    De nyugtass meg hogy a elírás akart lennie az a "villanyóra le" szöveg, mert ugye az mást jelent, azon vannak plombák.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #10978 üzenetére

    Neked meg nekem, meg sokaknak valobam ezt jelenti, de nem áll mindenki mellett rendőr amikor nekilendül csavarozgatni...inkább kérdezek. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #10981 üzenetére

    Elképzelhető hogy a villanyász kevésbé van otthon az okosotthon rendszerekben, esetleg feltételezésekkel élt, pl hogy az okosotthon "reléből" kilépő vezeték mondjuk vezérlőnek minősül, ami lehet más feszültség szinten adja át a jelet, esetleg a telefonvezetékhez hasonlóan címzés alapon kommunikál...de ezt a megrendelővel illik tisztázni hogy milyen jellegű lesz az okosotthon rendszer, pl KNX vezérlésben sokkal több lehetőség van mint a mezei okoskapcsolós megoldások, így ahhoz más jelölésű vezetékezés dukál, de ott is általában zöld színű, KNX-nek nevezett, de technológiailag "ethernet" kábelt szoktak kihúzni...
    Szóval csak próbálom meghagyni a lehetőséget, hogy a villanyász adhasson magyarázatot, milyen elvek mentén, milyen eszközökhöz végezte el a vezeték kihúzást, hogy egyeztetni lehessen a megrendelő igényeivel. Lehet hogy jól csinált, itt most csak bekérdeztél, én meg kevésbé értek okosotthon rendszerekhez, szal lehet igazad van és elcs.zte és csinálhatja újra, de az is lehet hogy valamelyik okosotthon rendszerre szűkített specifikációval dolgozott...csak majd át kell látni a szitán, nehogy bullshittel becsapjon. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #10989 üzenetére

    Az "ismer valakit" azt jelentheti, hogy nem lesz minden ténylegesen leellenőrizve, hanem bizalmi alapon csak a legfontosabbak, a maradékot meg szokásjog alapján megírják jó-ra és a papírt aláíró viseli a felelősséget, mivel megbízik abban, hogy ha a haverja azt mondja hogy meghúzta a csavart, akkor az meg van biztonsággal húzva és nem fog kiugrani a földelés, vagy az EPH.

    Ez nem vonatkozik arra, hogy okosotthon rendszerekhez Neked valójában mire van szükséged. A VBF és a vezérlés, az két külön dolog. Aki még rendesebben kimegy és nekiáll átnézni a rendszer, sokszor akkor is csak az erősáramú fedeleket nyitják ki, a vezérléssel már nem szoktak foglalkozni.
    Azt külön illene ledokumentálni.

    De van amikor még azért is könyörögni kell, hogy az elosztó meglegyen feliratozva és van hogy a villanyász egyből támadásnak érzi magát a kérdést.
    Mert ha Ő csinálta, akkor még 5 év múlva is emlékezni fog hogy melyik kmsz-t mire kötötte, de ha Te rászólsz hogy feliratozzon, akkor arra gondol hogy későbbi átalakításokhoz, javításokhoz nem Őt fogod hívni és megsértődik. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #10992 üzenetére

    Az egyik első nagyobb kivitelezésemen a műszaki ellenőr kötelezte, hogy minden csillár kapcsolónál ( 6 db kis iroda, 2 sor lámpa) csak fekete színű vezetékek lehetnek, amik számozással vannak megkülönböztetve, kifejezetten a vezeték gyári szigetelésében legyen a számozás. Pl YSLY kábel.

    Mert hogy fázis csak fázis színű vezetékben folyhat, de legyen egységes...közben meg a valóságban a kis kötődobozban, azon a pár centi hosszon nem is mindig kivehető a gyári számozás.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #10995 üzenetére

    De az ysly-t csak a kapcsoló és az elágazó doboz közötti szakaszra írtam, ami a folyosói kábeltálcánál van, nyilván nem ysly megy a lámpákhoz.
    Sima csillárkapcsolásnál akkoriban még kanyarban sem voltak az okoskapcsolók hogy nulla kelljen. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #11010 üzenetére

    Nem kötözködésből, tényleg érdekel a válasz:
    láttál már ilyen esetet bíróságon?

    Csak mert ugye a bíróságon a vád képviselőjének be is kell bizonyítania, hogy a haláleset és a 2 eltérő frekvenciájú rendszerhez tartozó kábel 1 védőcsőben együtt húzása során olyan kiváltó ok-okozat kapcsolat lépett fel, amire szakmailag számítani lehetett.
    Ha nem lehet rá számítani, akkor a szakmai általános előírásokat (pl szigetelt vezeték-kábel behúzás) betartása mentesíteni tud egy papírral rendelkező villanyszerelőt-gyengeáramos szerelőt.

    szóval ja, a papír egyetlen értelme, hogy ilyen esetekben a jogászok ki tudjanak mosdatni...semmi más. :D

    Mire gondolok?
    Arra hogy egyáltalán hogy kerülhet életveszélybe valaki a fenti esetben?
    Elvégre az ethernet kábel végén általában valamilyen műanyag csatlakozó van--->nem vezet áramot, csak a belsejében lévő érintkezőkön, amikhez nem tudsz úgy hozzáérni hogy az tényleg halálos legyen.

    Tehát inkább vagyonvédelmi problémákra lehet számítani, pl megsüti a PC-d alaplaját. Ha épp a PC-n dolgozol, valóban megtáncoltathat, de annak is eléggé kicsi a valószínűsége.

    Valóban előferdülhet hogy épp egy szerelő dolgozik a kábelen, aki megsérül, node ott is a bíróság megvizsgálja a körülményeket. Pl a szerelő betartotta-e a saját munkabiztonságára vonatkozó előírásokat?--->áldozathibáztatás persze, de ez a dolga az ügyvédnek

    Korábban sokszor felelevenítettem azt az egyetemen hallott esetet, ahol a fém zuhanytálca halálos áramütést okozott és meghalt egy édesanya és a segítségére siető kislánya.
    Ott az EPH-n keresztül a PEN szakadás volt a kiváltó ok, ahogy a szomszéd lakásnál dolgozó szerelő miatt megszakadt a lakás leágazó méretlen fázis-PEN vezetőből csak a PEN.

    A tárgyalt lakást előzőleg rendesen felújították, a villanyszerelő az érvényes előírásoknak megfelelően szerelte be az ÁVK-kat az elosztóba, ami előtt elvégezte a betáplálás PEN vezetőjének szeparációját PE védő és N nulla vezetőkre, továbbá elvégezte a nagy kiterjedésű fém tárgyak bekötését az egyenpotenciálra hozó hálózatba.

    Hivatalosan a bíróság nem találta bűnösnek, mivel villanyszerelő végzettsége van és az érvényes előírásoknak megfelelően járt el. Ennyi.

    Pedig logikailag nézve igen is van kockázat a PEN szakadásban, de az ipar szerint annyira kevés az az évente 1-2 haláleset ami az érvényes előírások és ÁVK mellett bekövetkezik évente, hogy a bíróság hivatkozva a szakmai álláspontra, felmentést ad.

    A szakma szerint túl drága (értsd akár 100 ezer forintba is belekerülhet) megoldani a PEN szakadás során a halálos áramütés kockázatát, így nem kell foglalkozni vele, elég az ÁVK az elmenő áramkörökre.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #11022 üzenetére

    Az alapeljárás társasházi lakások esetén, 6 vagy nagyobb lakásos társasházak esetén:
    Ha a lakás vezetéke nem 10-es réz, hanem "gyengébb", akkor feltehetően a társasház emeletei között kiépült felszálló fővezeték hálózat is már kevéske, így standard eljárásban az egészre illik egy társasházi méretlen csatlakozó berendezés és lakások fogyasztásmérése kiviteli terv-et készíttetnie a közös képviseletnek
    -ennek része a költségbecslés ami alapján a közgyűlés dönt hogy mikor tudja megcsináltatni.

    Aztán ennek a standard eljárásnak vannak csökkentett változatai, pl ha már korábban cseréltek fővezetéket, vagy annyira vastag a régi alu fővezeték hogy elbírja a lakás töbletterhelését, vagy ha nincs is bővítés, csak egyszerűen vezeték hiba van...megvannak a különböző esetek:

    alap esetben ilyenkor is az a legtisztább ha elvégzik a szabványos mérőhelybe történő mérőóra telepítést, a teljes vezetékezést új védőcsőben újra húzzák a fővezetéki elágazástól a lakás elosztóig.

    Meg persze van az a szint, amikor füst-égés miatt kihívják a villanyszerelőt, aki plombabontást kér és hibaelhárítás címszóval cseréli a vezetéket, de sajna ezen legutóbbi esetnél fotóval, műszaki leírással kell megindokolnia miért kellett vezetéket cserélnie és még is miért nem szabványosított...tehát be kell fotóznia az égett, sérült vezeték darabot...egyik kollégámat 3 hónapon át szívatta a pest megyei elmű, mert égés miatti hibaelhárítás során csak vezetéket cserélt és nem küldte be előre a fotókat, az ELMŰ-sök meg az ASZR azonosító visszavonásával fenyegetőztek...persze meg voltak a fotók, csak azért futni kellett velük egy kört...

    Amikor csak 1 lakás vezeték cseréje szükséges, akkor 1x32A össz lakás teljesítmény vagy alatta 95%-ban nem kell terveztetés, akkor sem ha csoportos mérőhelyben van.
    Amikor már van vezérelt mérő és nagyon régi az épület, ott már van hogy kérnek tervezést, pont a fővezeték hálózat állapotára kíváncsiak, nincsenek adataik a társasházak belső hálózatairól.

    (((((sok zárójelben halkan jegyzem meg, hogy elméletileg meg lehet próbálkozni azzal, hogy "ellenőrzési célú" plombanyitást kérnek és mivel hogy nincsenek adatok a szolgáltatónál, véletlen 10-es réz vezetéket találnak a visszaplombáláskor, véletlen külön szeparált PE védővezetővel a fővezetéki elágazástól....de ez sok zárójeles, mert azért függ a visszaplombáló embertől is, mert ilyenkor a kivitelezői nyilatkozatra nehéz felvinni a "mérőhely típusát"))))

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz január #11031 üzenetére

    A bejövő N vagy más helyeken a PEN szakadásra a villamos iparnak főként csak drágább berendezései vannak, amik azonnal reagálnak.
    Ezért általában a kamarai tervezői álláspont, hogy szakember általi kivitelezés esetén túl kicsi a kockázat a bekerülési költséghez képest.

    Az a túlfeszvédelem ami a napelemes rendszer invertere mellett van, az szerintem a sima 290V mezei ingadozásra nem köteles még reagálni, mert amit Te 290V-ot mérsz, az csak pillanatnyi érték.

    Meg az a túlfesz nem biztos hogy olyan típusú, ami egyből blokkolja a betápláló hálózatot ilyen jellegű hibajelenségnél, az valszeg csak a napelem vagy a betáp hálózatot érő közvetlen vagy közvetett, másodlagos villámáram hatás esetén szólal meg.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Hulk24 #11040 üzenetére

    Jaja, a kábeles igényt is simán megszokták oldani, csak az extra egyeztetések miatt szokták javasolni a légvezetékes bekötést, mert gyorsabb.
    Kábel esetén 15m kábel távolságig ingyenes, afelett meg 6k huf/folyóméter a díj, míg légvezeték esetén 30m a határ.
    Nem tudom mennyibe kerül oszlopot állítani(tőlünk mindig úgy rendelik meg hogy vagy van épület aminek van fala-->nem kell oszlop, vagy földkábeles--->nem kell oszlop) a falra szerelhető mérőhely típusok esetén, de gyanítom hogy árban kb ugyanannyira jön ki mint az általad is kért földkábeles, geyer szekrény verzió.

    Mivel úgy is a telekhatárhoz vagy köteles telepíteni a mérőt, így tényleg csak annyi a telken belüli a munka hogy leásnak egy 40x80 széles és 70cm mély gödröt leütnek 1 vagy max 4 db 3 méteres szondát, rámérnek, rárakják a dobozt visszalapátolják a földet, a telekhatárig ásnak egy szintén 70cm mély gödröt, átfúrnak a kerítés alatt és beraknak egy belső legalább 50 mm átmérőjű védőcsövet, aztán mindent visszatemetnek.

    Kb fél nap, reggeli, ebéd, tízórai, épp elment 1 csaj az utcán típusú etc szünetekkel...

    anyagköltség, munkadíj, meg az elműnek fizetendő díjjal együtt ahogy fentebb írják valahol millió körül lesz, de persze a pontos utcai kábel távolság, meg a környékeden valóságban dolgozó villanyászok tényleges árai azért még alakítják...mert pöstön nagyobb a verseny.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Hulk24 #11042 üzenetére

    Én nem tudom hogy 2017-ből hogy fizetted ki a hálózatfejlesztési díjjal együtt 200-ból az egészet, de azért durva hogy nem jó a földelésed... :P

    Mert ugye te írod az "5x" különbözetet...ha másfél - 2x írtad volna, akkor még elfogadom...

    Azóta azért a munkadíjak is szépen megemelkedtek...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Hulk24 #11045 üzenetére

    Jaaaa hát kérem almát almával hasonlítsunk össze....azért eléggé durva ferdítés a részedről hogy "áram==áram". xDD
    Így már is már csak 2x-es a különbség.

    Csak akkoriban a felelősség szót nem akarták az emberek megfizetni, aztán meg is lett az eredménye nálad a földeléssel... : P
    Mert akkor is találhattál volna olyan szakembert aki azért odafigyel erre, de az akkoriba se 230-ért vállalta volna. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11049 üzenetére

    Igen, de ebben benne van az hogy egyrészről az MVM minden ügyfelet magához akar édesgetni, másrészről azért tud munkadíjat kinullázni, mert 20 év alatt majd az elfogyasztott összegen szépen kifizeti az ügyfél.
    Egy versenypiaci kivitelező esetén a kivitelezés után nem fog kapni zsét... : P

    Meg ezt a szekrényt EON területen nem hiszem hogy engedik... :P

    Azért ez így eléggé versenytorzító, mivel miután legyilkolt mindenkit a piacról, a monopól helyzet után azt tehet amit akar.

    Elektroplastik szekrénnyel is szeretünk ám dolgozni, nem csak Csatári meg Hensel van. : P

    De 2 tarifás mérőhely esetén, ha szondát is kell hozni, már nem tudod annyiból megoldani áfával az anyagköltséget sem....és akkor hol a munkadíj. :D

    Mondjuk látom ezek tavalyi árak, gondolom valamikor mostanában majd frissítik (emelik). :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Hulk24 #11048 üzenetére

    Azért az 1x32 meg a 3x32 közötti különbséget érezni...csak ne fogd meg. :D

    "Hát érték lett csak nem megfelelő!"
    Az ilyen értéknek szoktuk mondani hogy ha csöndben maradtál volna, bölcsebb lettél volna. :D
    Vagy hogy veled is csak 1-el többel vagyunk, de hogy minek. :D

    Amúgy viccet félretéve, arra azért jó lehet, hogy a Fi relé leoldjon akkor ha épp megszűnik a PEN és Te még is fázist fogtál...
    De persze ha a védőérintkezőhöz érsz ilyenkor, akkor megtáncoltat.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11052 üzenetére

    De ha ebben az összegben már a munkadíj is benne van, ráadásul bruttó, akkor nincs értelme egyedi alkatrészt kérni. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Zolabol #11055 üzenetére

    Az én javaslatom hogy azért kérdezz be a hobby elektronika totyikba is, ott lehet pontos cella típus ajánlást is adnak Neked.
    Mert szerintem ami most van Neked az lehet hogy LGDAHB31865 típus, mivel amit írtál arra nem dob fel semmit a gugli és ha igazam van, az 2200 mAh cella gyárilag.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11054 üzenetére

    Naja, a mért hálózat kialakítása a fogyasztó feladata, tavaly évben több hasonló üres telkes projektnél egyszerűen egy kis 4 méteres kábelre egy rodzsamentes acél szelvényre felraktunk egy kis elosztót dugaljakkal a mérőhely mellé, hogy legyen valami ha dolgozni kell, vagy jön egy lakókocsi.
    Ugye mérőhelyre nem szabad felszerelni olyan dugaljat ami eredetileg nem volt beleépítve.
    A gyári csatári meg hensel kialakítások meg hülyeségek, mivel a fogyasztói főelosztó részek gagyik ezzel a 2x6 modulos 1530-as kiselosztókkal.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11060 üzenetére

    Miért lenne ideiglenes vételezési pont?
    Egy üres telek esetében amire bekötöttétek a mérőhelyet kell hogy legyen valami korrekt mért fogyasztói főelosztó a megfelelő mennyiségű leágazásokkal dugaljakhoz, védelmekkel de ami még fontos hogy külön-külön leválaszthatósággal.
    Mert ha az egyik dugaljba bedugnak egy zárlatos cuccot, ne álljon meg minden, csak a saját Fi reléjét meg kmsz-ét vágja le.

    Ezen kívül, hogyha odaparkolnak lakókocsival, illene túlfeszvédelem is, bár azt már nem szokták kérni.

    Valamint azért sem tekintem ideiglenesnek, mert sok esetben kérnek ugye elektromos autótöltőt, amit felesleges a házból visszavezetékezni, ezért jó ha van egy elosztó a mérőhely mellett ahonnan el lehet ágaztatni.

    De jó hogy mondod az árakat, mi tavaly annál olcsóbban vittünk egyedi hegesztett, felületkezelt zártszelvénnyel, 2 db 230V+ 1 db 3F 400V dugaljas összeállítást, majd mondom főninek hogy lehet emelni az árakon.
    Direkt nem boltit, mert azokban csak 1 db 3F Fi relé van.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 4D4M #11061 üzenetére

    Ez a geyer szekrényes mérőhely változatra vonatkozott, mivel abba 2x6 modulosokat szoktak rakni, hogy ne fussanak ki a befoglaló geyer szélességéből.
    Ez a 2x6 matematikailag ugyan összesen 12, de nagyon nem ugyanaz a valóságban. Szükség van legalább 12 modulos sorra a rendes elrendezéshez.

    Ezen kívül a tartósín körül nem mindig marad elég légtér a doboz falig a kmsz bekötési oldalain, ami miatt a vezeték bekötés szarabb, van hogy nem tudod betartani a hajlítási sugarakat. Van hogy kikell emelni a kmsz-t hogy rendesen be tudd kötni a vezetéket, ami megint csak macera.

    A 2x12 modulos már jobb valamivel, azt ugye főként külön összeállításokban szereled.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11064 üzenetére

    Értem amit írsz, csak azt írom hogy ha egyszer már ott a végleges mérőóra a telekhatárnál földbeásott szekrényben a kapubeállónál, akkor miért nyúlnának hozzá a plombált kapcsokhoz?

    Tehát:
    Az üres telekre kérek egy végleges mérőhelyet, amit bekötnek.
    Az egyben tipizált mérőhely elmenő oldalán kötelezően ott a mért oldali "elosztó" benne az 5 db sorkapoccsal, na innen mivel mért kötési pont, indítok egy mért kábelt, amire rárakok egy mért elosztót a telekhatárnál. Plombabontás nélkül.

    Ez egyáltalán nem lesz sohase ideiglenes, ez végleges mérőhely, végleges mérőóra, végleges mért fogyasztói elosztó.
    Aztán ha később építkeznek, akkor ebből az elosztóból mint mért hálózati elosztó, lehet tovább vinni a kábelt az épület belső elosztójához. De akár a mérőhelyben lévő mért oldali sorkapcsokból is lehet tovább vinni.
    Ehhez nem kell kikötni a meglévő betápot, sem a plomba alól, nem kötelezően.

    Nem értem, hogy miért írod, hogy az építkezés végeztével a méretlen plombált területről kikötnék a kábelt és bevinnék a házban...hiszen az a kötési pont már mért oldali....vagy mérőóraáthelyezést kérnek?
    Legalább is csatári meg hensel mérőhelyekben ott a mért oldali elosztó tokozat.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #11067 üzenetére

    De a kollega a virágzó délen van, nem a hanyatló nyugat. :D
    Meg melyik részről kérsz fotót?
    Arról hogy a mért és méretlen sorkapcsok a területileg illetékes szolgáltató által rendszeresített "tipizált" szekrény aljában 1 fedél alatt vannak?

    Mert szerintem a korábbi, #11049 hsz-ben a 3 mérőhely közül a felső, jobb oldaliról beszél.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #11069 üzenetére

    Ha visszaolvasol, írta hogy van amit elfogadnak, de nézd meg azt az árlistát, hogy kéttarifás mérőhöz mennyiért telepítik bruttó a kéttarifás szekrényt.
    Annyiból nem hogy Gyulai, Hensel, de még Csatári vagy még olcsóbb ELP szekrényből sincs meg csak az anyag költség, nem hogy munkadíjjal együtt a teljes telepítés...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11070 üzenetére

    Naja, pedig csak pár válasz fal, plomba plexilemez tartó kiemelő láb meg 1-2 kötési pont duplázása-tükrözése kellene és máris 21. századi lenne a francia... :D

    Vicces az a feltekercselt mérőóra vezeték... :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11073 üzenetére

    Igen, emiatt meg is lettem szivatva az egyik tervdoksival, mert nem tudtam hogy vidéken ilyet csinálnak, pöstön az van hogy amit a tervező kiszámol, azt és akkora vezetékkel kell beépíteni. Ha kijön hogy 1,5VA-es áramváltó jó, akkor ahhoz illő vezetékkel készül a mérő.

    Nem értem miért ragaszkodnak az 5VA-es áramváltóhoz nálatok...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Power17 #11083 üzenetére

    Az volt a kérdés, hogy van-e mérőóra?
    Mert ha van elektromos mérőóra és gázmérő is, akkor csak úgy kaphattál gázbekötést, ha a gázkazán EPH-ja be lett kötve...
    Ha tehát van elektromos mérőóra, akkor jogos a kérdés, hogy kapcsold le a mérőóránál a kismegszakítókat és 1 óra után ugyanolyan ruhában sétálj be.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11097 üzenetére

    Jajjjjj....van hogy sajnos cégen belül is vitáznom kell, de köszi ezt a beírást.
    Lophatok képernyő fotót hogy kolléga orra aládörgöljem amikor "lusta"?
    Mert én úgy vagyok vele, hogy a mai világban egy 400-500k melónál 10k költségről lebeszélni a tulajt hogy "spóroljunk" 10k-t, mert hogy az elmúlt 20 évben bemondásra elhitték, az valójában csak azt jelenti hogy a szerelő lusta...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #11099 üzenetére

    Naja, a fogyhely ott van a telekhatáron, onnan 30 méterre a családi ház, de persze 1 db 2 méteres szonda majd megvéd mindentől IS. :D

    Én épp ezért szeretek fogyhelyről 4 eres kábelt vinni az épülethez és előírni az ottani kiselosztóhoz tartozó teljeskörü védelem kiépítését, mert akkor nincs kérdés.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Blackmate #11103 üzenetére

    Ha a relét kiszedve közvetlenül a lábakon mérsz és ezer százalékra kizártad a mérési hibát, akkor a relé rossz.
    De a foglalat engem is meg viccelt már párszor...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Radnix #11109 üzenetére

    Szerintem viszont megeri megvarni.
    Plane ilyenkor, amikor nem hajt a tatar hogy futeni kellene.
    Jaja, altalaban 3-6 honapot szoktak mondani, terulet fuggo hogy mennyire van sok teendo pl kozmu egyeztetes soran...

    Helyzet fuggo, a Csatari vagy Hensel gyartok dobozait akkor erdemes hasznalni, ha dizajnban illeszkedik, vagy a mert fogyasztoi elosztonak szerepe van ott ahova a merohely kerul. Pl mert egybol ki tudod alakitani a leagazast azt autotoltonek, vagy a hőszivattyúnak.

    Van meg az elektroplastik gyarto, de o nem biztos hogx elad maganszemelyeknek.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #11148 üzenetére

    Hivatalosan jelenleg már benne van, hogy fázisonként összesen 32A(pl 3x20A nappali és 3x16A "H" tarifa) vagy felett, lakó ingatlanok esetén már most is kötelező eladáskor, valamint bérbeadáskor.

    Igen, vannak amik szempontjából a létesítéskori előírások teljesítését kell ellenőrizni, de sok esetben vannak felülírások már most is. Pl ÁVK.
    Attól még mert a családi házad 1920-ban épült és azóta is üzemelt az adott dugalj kör, attól még most ÁVK-val kell védeni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Audience #11155 üzenetére

    Az energetikai tanúsítvánnyal szemben ennek komoly következménye van.
    Az energetikai tanúsítás ha téved, akkor max drágább lesz a fűtés, de azt ismegtudja magyarázni hogy nem a felülvizsgáló hibája...
    A gázmérőnél ha hiba van, akkor ráfogja hogy az üzembentartó hibája, nem volt elég körültekintő, pl ahogy hozzányúlt a saját belső hálózatához, az Ő hibája.
    Ugyanígy az EON/ELMŰ is csak a mérőóra és a kismegszakítóért vállal felelősséget, a kiadott papír csak ezekre vonatkozik, hogy pl a mérőóra nem fog zárlatot okozni, hitelesítve van. Ha rosszul mér, akkor be lehet vizsgáltatni.

    Ha az adásvételkor történt VBF(villamos biztonsági felülvizsgálat) után olyan hiba van a hálózaton amit nem derített fel a jegyzőkönyv és valaki megsérül, ott a felülvizsgáló száma alapján utol lehet érni.

    A gáz esetén szintén ezernyi kifogással tud élni, mert a gázmérőóra utáni szakaszon teljes egészében másik szereplőre tartozik. Az elektromos hálózat amiről felülvizsgálati papírt készül, az viszont teljes egészében 1 adott üzembentartóhoz tartozik és pont arról szól a felülvizsgálat.

    Tény hogy sok helyen csak "papír és pénz", ami miatt sokan félvállról veszik, de 1-2 olyan büntetés amik bekerülnek a sajtóba azért elég visszhangot fog kapni hogy idővel tudatosodjon.

    Az energetikai "papír és pénz" is eltartott egy ideig mire minden ügyvéd elkezdte felhajtatni.
    Az elektromosról még mai napig csak kevés ügyvéd tájékozott, általában elfelejtik az adás-vétel során behajtani az eladótól.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz biker #11164 üzenetére

    A legtöbb gyártó doksija úgy nyilatkozik, hogy 63A alatti betápláló hálózat esetén nem szükséges, vagy kifejezetten nem javasolja előtétbizti telepítését a túlfeszültség levezetőre.

    Gondolom azt feltételezik, hogy ha ekkora nagy baj történt, akkor inkább legyen minden lefojtva és jöjjön ki villanyszerelő, ellenőrizzen mindent és majd Ő kapcsoljon vissza, mint sem hogy laikus háziasszony visszakapcsolgasson aztán bajt csinál.

    Szal szándékosan ki akarják iktatni ilyen teljesítmény esetén a hálózatot.
    De még nem beszélgettem komolyabban egyik gyártó szakirányú képviselőjével sem erről az elméletemről.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bluemirage #11194 üzenetére

    Gyűlölöm azt is amikor villanyszerelő "spórolni akar" és így oldja meg...ennél csak egy jobb, amikor a megrendelő ragaszkodik az elrejtéshez, mondván:
    "ha profi a villanyszerelő, akkor NEM lehet hiba"... és Ő mint tulajdonos ezt így eldöntötte, 20 évre előre...murphy, fizika nem létezik... :D

    Válaszom hogy "de ha profi festőt tettszik felkérni, akkor az meg a doboz tetőt köteles úgy lefesteni, hogy lentről nézve észrevehetetlen...ha nem tudja megoldani, akkor valódi szakembert tessék keresni, nem haveri alapon kell, akkor is ha drágább."
    Ilyenkor elkomorodnak... :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #11219 üzenetére

    Így can, en is most ismerkedem ezzel a shelly ökoszisztémával és korlátaival, az ilyen relét mágneskapcsoló vezérléséhez dogjuk használni, hogy a kb ugyanennyibe kerülő 3 fázisú mérő alapján kapcsolgassunk le meg fel áramköröket.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pubszon #11230 üzenetére

    Tudsz abban segíteni, hogy melyik menüvel lehet az amper értékeket logolni?
    Mert az alap diagramban csak a kWh fogyasztási adatokat látom...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pubszon #11232 üzenetére

    Igen, közben azt én is megtaláltam hogy a korlátozott adattárolás miatt nem tárolja.
    Home assistanton keresztül tudsz esetleg linkelni valami leírást, hogyan kéne elindulnom?
    Ahogy írod már a watt adat is elég hogy visszafejtsem, de az óránkénti kWh az kevés ehhez. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák